A DRM szó a felhasználók többségénél egybeforrt a bosszúság fogalommal. Pedig ez lehetett volna másképp is.

Hirdetés

Bill Rosenblatt, a digitális másolásvédelmi rendszerek egyik legelismertebb szakértője, aki számos érdekes kérdést vetett fel. Könnyen előfordulhat például, hogy a DRM-ek hamarosan felbukkannak a közösségi portálokon és a Creative Commons licenceket használó szerzők is jó partnerek lehetnek a digitális másolásvédelmeket fejlesztő cégek számára.

Rosenblatt nevéhez fűződik a Digital Rights Management: Business and Technology című könyv és rendszeresen blogol a Copyright and Technology oldalon. A szakember dolgozott többek között a Sun Microsystemsnek és olyan nagy amerikai kiadóknak, mint a McGraw-Hill és a Times Mirror. Később megalapította a Giantsteps nevű saját tanácsadó cégét.

"A DRM azért nem lett sikeres, mert a vállalatoknál általában nem működtek együtt a jogi és a marketingrészlegek. Előbbiek azt akarták, hogy a tartalmak biztonságban legyenek a világhálón. Utóbbiak viszont új üzleti modelleket akartak kifejleszteni a digitális tartalmak számára. A gond csak az volt, hogy elfelejtettek együttműködni. Legalább ennyire fontos volt, hogy a tartalomszolgáltatók nem akartak fizetni a DRM-ekért vagy hogy a DRM-fejlesztők túl drágává tették a technológiáikat. De a két dolog egyszerre is megfigyelhető volt" - jelentette ki Bill Rosenblatt.

Változást jelentett a 2005-ös év, amikor megjelentek a digitális másolásvédelmek a mobil készülékeken. Akkor alapították például a Secure Digital Music Initiative (SDMI) szervezetet, ami később teljesen csődbe ment. Az ok egyszerű: a tartalomszolgáltatók és a telefongyártók nem tudtak megegyezni abban, hogy ez az egész hogyan működjön. A végén csupán egyetlen az SDMI-vel ellátott eszköz jelent meg a piacon. A DRM-rendszerek ennek ellenére túlélték ezt az időszakot. Az Open Mobile Alliance OMA DRM megoldása például ma már körülbelül egymilliárd készülékre van feltelepítve A szakember elmondta, hogy a legtöbb felhasználóban azért alakult ki rossz érzés a DRM-rendszerekkel kapcsolatban, mert nehezen érthető meg a működésük és nehezen is használhatók.

Ráadásul ismert emberek is, például Cory Doctorow vagy Robert Scoble élesen támadják ezeket a technológiákat és állandóan a médiában szerepelnek. Végül, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek a technológiák előszeretettel voltak a különböző hackercsoportok célpontjai. Az új DRM-megoldások fejlesztése ma már kizárólag Európában, Szingapúrban és Dél-Koreában folyik. A digitális másolásvédelmeknek nem tett jót a Felten-eset sem. Ed Felten pricetoni titkosítási szakértő egy konferencián be akarta mutatni, hogy miként törte fel az SDMI digitális vízjelét. Az SDMI konzorcium és az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) azonnal megfenyegették, hogy beperlik. Ez Rosenblatt szerint a RIAA által elkövetett egyik legnagyobb butaság.

"Hogy mi a véleményem a másolásvédelmek kijátszását büntető európai és amerikai törvényekről? Nos, pont a jogi védelem miatt kevésbé vonzó a szakemberek számára hatékony másolásvédelmek kifejlesztése. Ugyanis a feltört DRM-ek esetében a felelősség a hackeré és nem a technika gyártójáé. Ennek ellenére vannak sikeres DRM-rendszerek, ilyen például az Apple Fairplay, ami gyakorlatilag az első igazán sikeres digitális zenei üzleti modell. A legtöbb szolgáltató azonban alábecsüli azt az összeget, amit a felhasználók felvilágosításába kellene fektetniük. Éppen ezért sok vásárló nem is érti, miért is lenne jó neki az új rendszer. Az Apple ezzel szemben dollármilliókat fektetett olyan kampányokba, amelyek azt bizonyították a felhasználóknak: jobb, ha csak az őket érdeklő zeneszámokat vásárolják meg egyenként, mintha egy egész albumot vennének meg. A Napster és a Rhapsody viszont nem tudott elég embert meggyőzni az ilyen megoldások hasznosságáról.

Az AACS a média híreivel ellentétben egy sikeres rendszer. A zeneipar ugyanakkor nem tanulta meg és soha sem értette meg, hogy a jobb digitális másolásvédelmek pénzbe kerülnek" - nyilatkozta a szakember. Rosenblatt úgy vélte, hogy két éven belül a különböző digitális tartalmak, a filmeket kivéve, szabadon és ingyen hozzáférhetők lesznek. A filmipar képes volt változtatni és különböző formátumokban teszi elérhetővé az alkotásokat: vannak VHS-kazetták, DVD-lemezek, televíziós adások és online kölcsönzők, illetve video-on-demand szolgáltatások. Ugyanerre a zeneipar nem volt képes. A szakértő szerint a jövő érdekes lehet, hiszen könnyen megvalósulhat például a Creative Commons licenc hatálya alá eső művek és a DRM ötvözése.

Nagyon fontos lesz a személyes tulajdon fogalom és jelentésének megváltozása, hiszen az egyre inkább hálózatba kötött rendszerek miatt, a tartalmak megosztásával egyre kevésbé lehet fontos, hogy mondjuk egy digitális képet ki készített. A hozzáférés fontosabb lesz a tulajdonjognál. Rosenblatt kitért egy másik aktuális ügyre is. A Google vitatott könyvdigitalizáló programjával kapcsolatos eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, ez elsősorban attól függ, hogy mit akar az amerikai igazságügyi minisztérium. Az elhúzódó jogi vitáknak a Google konkurensei örülnének.

Ugyanakkor azoknak is igazuk van, akik félnek a Google monopolhelyzetétől, de azoknak is, akik azt mondják, hogy ez a projekt nagyon jó volna az emberiségnek és sok hasznot hozna. A Google minden bizonnyal kompromisszumos megoldásra hajlik: fel fogja adni exkluzív jogait. Mindenesetre a szerző és blogger azt jósolta, csak idő kérdése, hogy megjelenjenek és elterjedjenek a másolásvédelem nélküli művek. A kérdés az, hogy a konkurens cégek, platformok képesek lesznek-e együtt dolgozni. Általában nem akarnak és ez nem tetszik az embereknek.

Amennyiben az e-könyvek elterjednek, nő majd a kalózpéldányok száma is. Ugyanaz a helyzet alakulhat ki, mint a zenei piacon. A kérdés az, hogy erre a helyzetre az ipar miként fog reagálni: úgy, ahogy mondjuk az Apple vagy marad a bevált, de rossz útnál, a pereskedéseknél, a véget nem érő jogi vitáknál?

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »