A gyártók által agyonreklámozott különféle szuperfunkciók és automatikák megléte nem feltétlenül szolgálja a fotóst, vagyis a képalkotást. Nem árt tehát közelebbről megismerni ezeket.
Hirdetés
A digitális fényképezőgépek, mobiltelefonok és bizonyos egyéb fogyaztóelektronikai cikkek úgy fogynak a szaküzletekben mint a kenyér. A "tartós fogyasztási cikk" terminológia ezekben az esetekben már rég nem helyes. A nagy forgalom fenntartása érdekében a gyártók rendszeresen előhozakodnak valami "forradalmian új" találmánnyal, ami miatt úgy kell éreznünk, ki kell dobnunk a régit, és azonnal meg kell vennünk az újat.
A fényképezőgépek esetében a digitalizálódás hajnalán még nem lehetett érezni a nagy változást, mivel először nagyon drágák voltak a gépek, miközben felbontásuk és képminőségük is hagyott némi kívánnivalót maga után. Azóta eltelt jónéhány év, és nagyot változtak a digitális fotográfiai eszközök, és szinte már minden mobiltelefonban is van fényképezőgép. Egy dolog azonban nem változott: a fényképezőgéppel továbbra is fényképezni szeretne a fotós. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az 50 évvel ezelőtti eszközökkel is remek képeket lehetett készíteni, pedig akkor még semmilyen intelligens automatika nem létezett.
Mindenesetre manapság a járatlan vásárló bajban van, amennyiben egy szaküzlet hatalmas kínálatából kell választania, és el kell igazodnia a fényképezőgépek csomagolásán lévő, különféle szuperfunkciókat jelölő piktogramok között. Mert bizony sok olyan "forradalmi újdonság" van, ami lehet hogy új, de semmiképpen nem forradalmi, és a vevő elcsábításán kívül semmire nem jó. Természetesen nem minden funkció ilyen, és nyilvánvalóan vannak olyan pozitív szempontok is, melyeket érdemes megfontolni. Ehhez azonban fontos lenne, hogy a potenciális vevő értelmezni tudja az olvasott információt, és ez alapján el tudja dönteni, valójában mi az amire szüksége van, és mire nincs.
Az alábbiakban sorbavesszük ezeket az újdonságokat és divatos funkciókat, és megpróbáljuk kihámozni, melyik mire való, és mennyire lehet hasznos.
Magas felbontás
Szerencsére (ahogy a számítógép-processzorok órajelének esetében már egy jó ideje) a piac már kezd ezen átbillenni, mivel köztudottá vált, hogy a kisgépek magas felbontása minimum felesleges, sőt, ennek rossz hatása van a képminőségre. Teljesen értelmetlen a felbontás mértéke alapján választani fényképezőgépet.
HD kimenet és videofelvételi lehetőség
Ennek a funkciónak az égvilágon semmilyen hatása nincs magára a fotográfiára, pontosabban az elkészült képekre, azok minőségére. A digitális kompakt gépekben a videofelvételi lehetőség korábban is amolyan ráadás-féleség volt, és aki kicsit is komolyabban, igényesebben videózott, videokamerát vásárolt. A HD video megjelenése a fényképezőgépekben ezen lényegileg nem változtat, mivel ettől még nem lettek egyenrangúak a fényképezőgépezőgépek a videokamerákkal: problematikus ugyanis a zoomolás (ha felvétel közben egyáltalán leheséges), az élességállítás, sokszor limitált a felvétel időtartama és a hangminőség is gyenge.
Mostanában a DSLR gépvázakban is kezd megjelenni ez a funkció, ebben az esetben viszont más a helyzet, mivel lehetőség van az optikák cseréjére illetve kiválasztására, ami a HD felbontással együtt valóban továbblépésnek számít. Igaz, ebben az esetben is vannak kompromisszumok, mindenestre ez a lehetőség nincs meg a kompakt gépek világában. A HD kimenet szintén lényegtelen, mivel nagyon ritkán fordul elő, hogy a fényképezőgépet (ráadásul HD) televízióra dugnánk, mivel nem a fényképezőgépen tároljuk fotóinkat, hanem rendszeresen letöltjük.
Ultrazoom
Kodak Z980 - 24x
Kétségtelen, hogy nagyon hasznos tud lenni egy nagy átfogású zoom optika. Manapság a kompakt kategóriában már egészen extrém példákkal is találkozhatunk (például Nikon Coolpix P90: 26-624 mm, azaz 24-szeres).
Fontos tudni azonban, hogy miközben azt sugallják a hirdetések, hogy egy ilyen gép kiváltja a nehéz és körülményes SLR szettet, a dolog meglátszik a képminőségben, méghozzá negatív módon. Ezek az optikák ugyanis kicsik, melyekhez ráadásul kis képérzékelő szenzorok vannak párosítva. A fizikai törvényeket nem lehet megerőszakolni, ezért vásárlás előtt érdemes kipróbálni a gépet.
Optikai képstabilizálás
Ez már egy valóban kiváló dolog, amit érdemes keresni: ez az automatika a szenzor vagy az egyik lencsetag finom mozgatásával kompenzálja kezünk remegését, ezzel csökkentve a bemozdulás mértékét. Szerencsére az avatatlan vásárló sem igen tud hibázni ebben a vonatkotásban, mivel alig létezik ma már olyan márkás típus, melyben ez ne lenne megtalálható, miközben néhány éve csak a legdrágább SLR optikákban volt képstabilizálás. Ez a szempont tehát azon kevesek közé tartozik, mely döntő lehet a vásárláskor.
Intelligens funkciók
Automata témamód: Az amatőr fotósok legtöbbször ezzel fotóznak, emiatt a kisgépek zömében nincs is manuális mód. Nekik eddig sem volt ezzel semmi problémájuk, a gyártók mégis "radikálisan" továbbfejlesztették az automatikát, amit úgy tüntetnek fel, mintha enélkül nem is lehetne normális fotót készíteni. Immár nem csak a szokásos beállításokat végzi el a gép, hanem "figyeli" a látottakat, és összeveti a memóriájában előre betárolt fotókkal, melyek a legtipikusabb látványkategóriák szerint vannak elkészítve. Ez tehát amolyan intelligens témamód választó funkció, amely mögött valóban figyelemreméltő technológia dolgozik, és ami elvileg még szofisztikáltabb beállítást eredményez.
Arcfelismerés és hasonlók: amennyiben emberi arc jelenik meg a képben, a gép automatikája képes azt beazonosítani, és portré módra vált, valamint az arcra fókuszál. Esetleg lágyít a képen, sőt, olyanról is hallottunk már, hogy automatikusan korrigálja az arcon lévő "hibákat". Ennek a funkciónak különféle válfajai vannak: van amelyik több arcot is képes felimerni, és olyan is van, ami tárolni képes bizonyos számú arcot, melyeket fotózáskor felismer, és a modell előzőleg tárolt nevét kiírja a képernyőre. Nagyon nagy hátránya az ilyen rendszereknek, hogy lassúak, és képtelenek követni az ember normális fizikai mozgását, tehát csak beállított modellek esetében képes működni. Ez nagy mértékben behatárolja a működést.
Mosolyexponálás: ez is szinte minden kompakt gépben benne van már, annak ellenére, hogy az egész fotós szakma idegbajt kap tőle. Az biztos, hogy ennek használatakor kizárólag uniformizált, pózoló-mosolygó műarcokat, villogó fogakat és semmiképpen nem természetes látványt nyújtó modelleket fogunk látni a fotókon. Persze az is lehet, hogy valakinek éppen ez a célja.
Érdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy az automata témamód, az arcfelismerés és a mosolyexponálás a mai kompakt gépek lényeges elemei, egyetlen független teszben sem olvasni arról, hogy bármilyen látható hatásuk lenne az elkészült fotókra.
Cserélhető objektív
Ez az előző koncepció szöges ellentéte, mivel pont arra a jogos állításra alapszik, hogy a jó képminőség érdekében több optikára is szükség van. Erre megoldás a mikro-négyharmados rendszer (pl. Panasonic Lumix DMC-G1), és ebben az esetben meg kell állapítani, hogy fotós szemszögből nézve bizony jó dologról van szó. Az a fotós, aki jó képminőséget és kisméretű gépet szeretne, jól jár ha ilyet választ. Vásárlás előtt ebben az esetben is kézbe kell venni a gépet, mert az amatőr, családi fotós könnyen lehet hogy így is nagynak és körülményesnek fogja találni az ilyen rendszert, és inkább kompaktra van szüksége.
Víz- por- és ütésállóság
Amennyiben egy ilyen gép kerül az ember kezébe, könnyen úrrá lehet benne a birtoklási vágy. Valóban, szuper dolog, ha nem kell annyira vigyázni a gépre, lehet vele sportolni, hajózni, esőben, sőt víz alatt fotózni, és az sem baj, ha leesik. Az ilyen lehetőségek kiszélesítik a fantáziát, és változatosabb, színesebb "portfóliót" lehet készíteni vele. Azonban mielőtt ilyen gépet választanánk, érdemes tesztelni a képminőséget, ugyanis a fizikai adottságok miatt egyelőre ebből a szempontból az ilyen gépek nem veszik fel a versenyt "normális" társaikkal, és a különbség általában mindenki számára érzékelhető (pl. Pentax Optio W60). Csak akkor válasszunk ilyen gépet, ha a vele készített fotókkal teljesen meg vagyunk elégedve, vagy kompromisszumként esetleg be tudjuk vállalni a különbséget a gép plusz tudásáért cserébe.
Internetes feltöltési lehetőségek
Rengeteg fotó készül a világon kifejezetten a közösségi oldalakra, ami miatt egyes funkciók a feltöltést hivatottak egyszerűsíteni. Egyes típusokban WiFi és Bluetooth egyaránt van, de olyan gépről is hallottunk már, ami az egész feltöltési procedúrát magától elvégzi. Csak akkor érdemes elcsábulni, ha a fotós kifejezetten ilyen céllal fotóz, mivel az elkészített fotókat letöltés után számítógéppel is természetesen ugyanúgy kezelhetjük.
Kettős képernyő
Ez a Samsung új szupertalálmánya: a gép előlapján lévő képernyő arra szolgál, hogy felénk irányítva a gépet lássuk magunkat benne, ezáltal elősegítve a komponálást. Nehéz előítélet nélkül beszélni erről az újdonságról, ehhez talán annyit lehet hozzáfűzni, hogy mindenki ítélje meg, mekkora szüksége lehet erre.
Projektor a gépben
Jelenleg ilyen gépből is csak egy féle létezik egyelőre: a Nikon Coolpix S1000pj, és még nem lehet tudni, mennyire fog elterjedni ez a funkció. Nem kis technikai bravúrról van szó, mellyel ebben az esetben maximum 40 collos képet lehet kivetíteni a falra. Alapvetően ezzel is az a baj mint a HD-kimenettel: a digitális fotókat nem memóriakártyákon tároljuk, hanem rendszeresen letöltjük, tehát a gépen mindig csak éppen a rajtamaradt anyag van.
Ha vetíteni akarunk, készülni kell rá, ami körülményes, tehát ez a funkció valószínűleg nem lesz döntő szempont, mivel általában mindenhol van valamilyen számítógépes környezet, ahol például egy pendrive segítségével megtarthatjuk bemutatónkat. Ráadásul egy fényképezőgépbe épített kivetítő fényereje sem éppen ideális, ezért ez a funkció inkább érdekesség, mint hasznos tudás.
Érintőképernyő
Kizárólag formai szerepe van. Az ilyen gépek futurisztikusabbnak, modernebbnek kívánnak hatni, kezelésük pedig teljesen más érzetet kölcsönöz, mint a hagyományos gépek esetében. Hiába látványos egy ilyen képernyő, ezek a gépek nem túl népszerűek, mivel nincsenek fizikai gombok, melyeket ki lehet tapintani. Pedig ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a gép bizonyos alapfunkcióinak kezeléséhez ne kelljen mindig a képernyőre nézni. Ráadásul gyakran fotózunk mozgás közben, és ilyenkor még nehezebbé, bizonytalanabbá válik a gép kezelése.
Jelenleg ezek a technikai újdonságok vannak a terítéken, ezek vannak reklámozva és várható, hogy újak is megjelennek majd. Összegzésként kiemelnénk, hogy vásárláskor fontos mérlegelni, mi az amire gyakorlati szükségünk van, és mi az, ami felesleges.
A mi régi filmes Minolta kiskompaktunk tudott ilyet, de nem túl gyakori funkció. Legegyszerűbben úgy oldható meg, hogy veszel egy viszonylag tűrhető kamerájú smartphonet és valakivel íratsz rá egy ilyen progit. (Nokiákhoz olyan editorok vannak, hogy kb 5 kattintásból ki lehet hozni egy ilyet, csak hát ugye ott a képminőség kicsit "limitált"...)
A hagyományos filmes technika egyébként ma is sokkal olcsóbban produkál adott minőséget, mint a digitális, csak sok szempontból kényelmetlenebb, ezért az átlag felhasználó számára nem praktikus.
"Szerencsére az avatatlan vásárló sem igen tud hibázni ebben a vonatkotásban, mivel alig létezik ma már olyan márkás típus, melyben ez ne lenne megtalálható, miközben néhány éve csak a legdrágább SLR optikákban volt képstabilizálás."
Lehet, hogy mindben van képstabilizátor, csakhogy ez önmagában nem sokat jelent, mert képstabilizátor és képstabilizátor között nagyon nagy lehet a különbség. Valamelyik olyan, mintha nem is lenne, semmi különbséget nem tapasztalni a kikapcsolt és a bekapcsolt állapota között, valamelyik pedig a legvadabb helyzetekben is egész jó képet tud eredményezni. Úgyhogy én azt mondanám, hogy az optika mellett ez az egyik legkritikusabb dolog, és sajnos a technikai specifikációkban soha nem szerepel erre vonatkozó adat, ráadásul eddigi tapasztalataim szerint a nagy márkanevek sem jelentenek semmit e-tekintetben, mert a minőség az adott márka alatt futó termékek esetében is nagyon változó.
Persze egy videoklippben, ahol előre beállított felvételek vannak, egy csomó ilyen gyengeséget ki lehet küszöbölni, ezért talán kevésbé látszik a különbség a végeredményen, de ha mondjuk nem túl ideális fényviszonyok között kéne elkapni videón a hirtelen jött megismételhetetlen eseményt, akkor az az érzésem, hogy egy fényképezőgép labdába se tudna rúgni.
"A klip 5DmarkII -es fényképezőgéppel készült :) természetesen egyébb sufnituning megoldásokkal, hogy tökéletes legyen. 2 nap forgatás, majd kb. egy hét vágás a mindenféle javitással :) Két verzió készült az intróból, mert a VIVA-n csak 20mp lehet maximum zene nélkül. Ez itt a hosszú verzió."
Valóban figyelemre méltó teljesítmény egy fényképezőgéptől, de ez szerintem inkább pont hogy a cikk állítását igazolja. Javára legyen mondva, hogy a kép nincs agyontömörítve, mint egyes gépeknél, de például itt is tapasztalható az a tipikus jelenség, hogy a fényképezőgép nem bírja elég gyorsan lekódolni a globális mozgásokat, így például a fényképezőgép elfordításakor rendszeresen beszaggat a kép. Márpedig szerintem a kép nagy területére kiterjedő, és a gyors mozgásoknál különösen fontos lenne, hogy a tényleges fps érték stabil maradjon, és minél nagyobb legyen. Ezen kívül a fényképezőgépek külső kialakitása sem arra van optimalizálva, hogy hosszú időn kerszetül folyamatosan stabilan meg tudd tartani kézben, meg lehetne még mondani a kezelőszervek kialakításától kezdve a képstabilizátor tervezésén/beállításán keresztül az automatikáig egy csomó "apróságot", ami miatt egy fényképezőgép nem veheti fel a versenyt videókészítés terén egy igazi kamerával.
És te tudod, hogy a bakelitlemez felhasználás 2008-ban 60%-kal nőtt? Remélem kitűnt, hogy a) nem támasztottad alá az infót forrással, b) semmi köze ahhoz hogy az 1600-as filmek képe szar.
"az APS-C-s digitális fényképező is ma már sokkal jobb ebből a szempontból, mint a filmek"
Nemigen. Tudod hogy 2008-ban 40%-al nőtt a színes film felhasználás? és az idén is folytatódott. És olyanok használnak filmet akiknek digitális gépük is van.
"Ha van ra keret, akkor erdemes full frame-es szenzoru digitalis gepet venni. Ezeknel kisebb szenzorral nem lehet elerni ugyanazt a jel/zaj aranyt mint a filmes megoldasokkal."
HE? Jel zaj arány filmnél?? Inkább szemcsézettség, de az APS-C-s digitális fényképező is ma már sokkal jobb ebből a szempontból, mint a filmek. Próbálj egy 1600-as filmet (ha még gyártanak) és egy DSLR-t. Nem biztos, hogy az előbbivel készült eredmény tetszeni fog.
én a cikkbe beírtam volna a NIKON és SAMSUNG újdonságát a beépített PROJEKTOR (vevítő). Ez a legnagyobb sláger jelenleg, igaz kicsit húzos 120 ropi az első darabok (boltban).
"Az optikai zoomnak van egy kezdő, legkisebb gyújtótávolsága és van egy maximális. A kettő szorzója adja a zoom nagyságát." Nem a hányadosa? Maximális gyújtótávolság osztva kezdő gyújtótávolság? Javítsatok ki, ha tévedek.
Ha van ra keret, akkor erdemes full frame-es szenzoru digitalis gepet venni. Ezeknel kisebb szenzorral nem lehet elerni ugyanazt a jel/zaj aranyt mint a filmes megoldasokkal. A regi olympus-om pl. meg ilyen oskori digitalis, amit meg ugy fejlesztettek, hogy a hagyomanyos filmes gep kapott egy digitalis hatlapot, a filmkercs helyere meg bekerultek az elemek, a masik oldalra meg a memoriakartya. Vicces, de letezik a gepbol hagyomanyos filmes valtozat is, a csaladban meg az is hasznalatban van, mindkettonek jo a kepe. Ujabban sajnos a full frame-es szenzor kezd ritkasagga valni, pedig 2 Mpixel eseten csak a 12 bites csatornankenti (36bpp,raw) szinmelysegu nyers file also 2 bitjebol lehet kimutatni a pixel zajt. A kis szenzorral keszult kepeken meg szabad szemmel latszik meg 6 bites szinmelyseg eseten is (18bpp, az olcso lcd-ken csak ennyi van).
Fotot nyomtatni csak valodi, fenyerzekeny papirra dolgozo fotonyomtatoval szabad. Sok fotoboltban ahol meg hivnak elo hagyomanyos filmes fotokat is ilyen van. Jo gepek pl. a kodak gyartmanyuak, azokkal egyforman lehet digitalis vagy filmes kepeket hivatni. A vizallo muanyag alapu papirra keszitett fenyes feluletu fenykepek jo esellyel birjak fakulas nelkul 100-200 evig. (nem bomlanak le) Regen mediamarkt-okban is volt ilyen gep amit a vasarlok etethettek, de meguntak az allando vegyszer es papirtekercs cseret, igy ujabban mar csak tintas fotonyomtatoik vannak, amik enyhen szolva benak. (kb. olyan minoseget adnak mint egy atlagos otthoni nyomtato, raadasul nagyon rossz papirra dolgoznak)
"Mi a külömbség a 3x,4x,5x-optikai zomm között."
Ez az optikai nagyitas maximalis merete, tehat az, hogy mennyire lehet belenagyitani a kepbe fotozas elott. Akkor jo ha tavoli dolgot akar az ember lefotozni es 'kozelebb' akarja hozni, hogy kitoltse a kepet.
"Most akarok fényképezö gépet venni,tuttok valami jót ajánlani.(50000 Ft-ig)"
Szvsz. az olympus-ok kozott erdemes szetnezni. A samsung-ok kozott is van jo, bar a kezelesuk szerintem nem tul kenyelmes. Aztan ott vannak a tenyleg jo, tenyleg draga markak. Amit mindenkeppen el kell kerulni, azok a kis mobiltelefonokon is lathato lencsekkel felszerelt gepek.
Az optikai zoomnak van egy kezdő, legkisebb gyújtótávolsága és van egy maximális. A kettő szorzója adja a zoom nagyságát. egy 5x-ös zoom ötszörakkora nagyságban ábrázol egy motívumot az érzékelőn mint a kezdő gyújtótávolsága. Rengeteg gép van 50 ezer Ft körül és szignifikáns eltérés nemigen van köztük. Az Edigitál lapján pld a kompaktok között választhatsz a márkák között és az ár szerint is.
Mellesleg én is egy 16 ezer Ft-os 4 színű tintás nyomtatót használok és a képe jobb mint egy fotóeljárással készült képé pláne 4200dpi-n.Tévedés hogy a tintás fotónyomtatók olyan szuper képet adnak mert nem. Megvilágítom miért. A négyszínű tintás nyomtató pld a pirosat úgy sötétíti hogy fekete pontokat tesz bele ami sokszor látható. Namost mit csináltak fotónyomtató címen? Nem négy színt használnak hanem hatot kilencet.A pirosat pld bordóval sötétítik ami jobban beleolvad a pirosba mint a fekete. Csak hogy ha sok a képen a sötétpiros az egész kép bordóban pompázik. Puff!
Egy 4x6mm-es érzékelőhöz csak pindurka 5-6 mm gyújtótávolságú optikát lehet feltenni. Mellesleg vannak olyan optikák amiknek teljesítménye túlszárnyalja a többszázezer Ft-os cserélhetőekét. Ilyen pld a Panasonic FZ 20-as 12x-es zoomja ami 1/2,5"-os érzékelőre dolgozik, vagy a Minolta Z3 super optikája. Ami a tintát illeti az csak vízoldható lehet, de az ún "nyomtatás" lehet fotóeljárás is ahol ugyanarra a színes fotópapírra világítják le mint a filmet és előhívják. Ez olyan stabil mint a fotó.
Nem mai darab, de tudja. Time-lapse Movie a funkció neve, 30s, 1, 5, 10, 30, 60 perc intervallumokat tud, szépen össze is fűzi a képeket (virág napi változását fotóztam vele így), de kell hozzá külső áramforrás, és természetesen állvány.
A cikk témája nagyon jó! Viszont néhány olyan dolog kimaradt belőle amit szívesen olvastam volna. A régi gépeknél is az objektív volt az első sarkalatos pontja a fénykép készítésnek. Kell a nagy objektív, nagy lencsével. Azok a pindurka lencsék amiket beletesznek némely kompakt gépbe, hát komolyan mondom vérlázító. Harminc éve fényképezek, és a régi jó Prakticámat még nem dobtam ki. Sokáig vártam amíg egy olyan "használható" digitális gépet tudtam venni, ami árban is megfelelő, kompromisszumokkal, de elfogadható képeket tud készíteni. A régi (cellulóz szalagos) fényképezőgépemmel szinte örökös fotókat tudtam készíteni. A előhívó társaság kicsi pluszt nyújtva A4-es képeket is nagyított a gyermekeimről készített képeimből, amelyek a nagyszülők és az én falaimat is díszítik több mint tíz éve. Igaz, hogy az új digitális gépem felbontása is megfelelő, de az akkor sem olyan. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen fotónyomtatónak mondott nyomtatóval nyomtatjuk ki, nem mindegy milyen tintát és papírt használunk hozzá. A legtöbb üzlet ahol fotónyomtatás is ki van írva, a megfelelő profit érdekében, sokszor hétköznapi nyomtatókat használ, újratöltött (nem gyári) tintával. Ott, akkor lehet, hogy jól néz ki, de volt olyan tintám, nekem is, ami fél év alatt elszíneződött. Persze ezt nem mindenki veszi észre, és lehet, hogy ez valaki számára elfogadható. A digitális gép eldobható, lesz helyette új. A papír eldobható, lesz helyette más. De a pillanat amit megörökítettünk ... Nos, az nem megismételhető. Visszautalva a cikkre, rengeteg buktatója van a digitális fényképezőgép vásárlásnak, és legyünk őszinték: - A digitális gépek szolgáltatásainak nagy része csak parasztvakítás. Ui.: Bocsánatot kérek azoktól akik teljesen meg vannak elégedve az olcsó kompakt 20e Ft-ért szupermarketben vásárolt gépükkel, de gondolom arra jó amire ők megvették.
Bár szükség volt egy magyarról-magyarra szótárra, hogy ki tudjam hámozni, hogy mit is írtál, de ez így ebben a formában nem teljesen igaz. A mai gépek többségénél az expo gombnak két fokozata van. Félig lenyomva fényt mér, fókuszt állít, teljesen lenyomva exponál. Ezért tűnhet lassúnak a kép elkészítése. De ha ezzel valaki tisztában van, akkor kisebb-nagyobb mértékben meg lehet kerülni a dolgot. Ha gyorsan mozgó célt akarsz lekapni, készülj fel rá. Célozd be azt a helyet, ahol a fénykép tárgya lesz. Nyomd le félig az expo gombot, hogy a fénymérés és az élesség állítás meglegyen. Ezután ha már a megfelelő helyen van a fénykép tárgya, akkor lehet teljesen lenyomni és exponálni. De lehet használni AE és/vagy fókusz lockot, manuális élesség állítást, teljesen manuális rekesz és záridő beállítást, sorozat felvételt. Ezek a funkciók egy jobb, közepes árfekvésű kompaktban is benne vannak. (Bár tény, hogy egy DSLR esetében ezek gyorsabban, jobban működnek.) Ahogy mondtam, a fényképezőgép eszköz, meg kell tanulni használni.
manapság csak az igazán drága gépek (az igazán jó fotósoknak) olyanok hogy készíti a képet abban a pillanatban hogy lenyomod, mert az átlagember olyan helyzetben hogy gyorsan le kell kapni a pillanatot
"A HD video megjelenése a fényképezőgépekben ezen lényegileg nem változtat, mivel ettől még nem lettek egyenrangúak a fényképezőgépezőgépek a videokamerákkal" Itt elég hibás a cikk, linkelek ide egy video-t, ami fényképeővel készült, hát az állam kerestem vagy fél óráig.Studio-X
Nem állítanám, hogy fantáziátlan. Rajzfilmekben vagy gyurmafilmekben látni olyasmit, hogy pár másodperc alatt elkészül valami nagyobb dolog - na, ez igen mutatós tud lenni, főleg ha az ember saját házáról van szó. Napi 24-25 kép elkészítésével, majd azok megfelelő kiválasztásával még a folyamat sebességét is könnyedén lehet változtatni.
Hát az elég fantáziátlan a dolog ha azt elképzeled hogy egy több hónapig tartó építkezést le akarsz fényképezni hogy ott áll a gép addig. Ennek aztán semmi értelme.
Az időzítő funkciót úgy hívják, hogy "intervalometer". Szerintem a nem amatőr gépek 90%-ban van ilyen funkció, és általában elég széles skálán állítható az időzítés és a készítendő képek száma. Személyes tapasztalat: Canon PowerShot S széria mindegyikében és a FujiFilm FinePix 5000 és utáni gépek mindegyike tudja; kb 1-60 perc késleltetéssel a képek között és 2-100 készíthatő képpel. Másik kérdés, hogy régebben ezt a funkciót nem dolgozták ki rendesen, és pl az energiatakarékos móddal együtt bután viselkedett, de azért működik.
Ha jól tudom, az ilyen képeket nem fényképezőgéppel, hanem film, újabban videokamerával készítik, és tényleg rá van kötve egy számítógépre, ma már elég egy laptop is hozzá, ami időről időre elsüti, ahogy be van állítva. Mondjuk óránként egyszer.
Pl. egy napot szeretnél gyorsítva látni, napfelkeltétől, naplementéig. Vagy egy építkezés előrehaladását akarod gyorsítva lejátszani, mondjuk napi 1-2 kép készítésével. Van egy virágod aminek a fejlődését szeretnéd látni. Vagy kideríteni, hogy a napraforgó tényleg napra forog-e, stb. Mindehhez persze az is kell, hogy egy állványon legyen a gép és ne nyúlj hozzá, amíg késze nincs mindennel.
"Az internet tiszta gáz lett, amióta felfedezte magának a média, a pénzvilág, meg a sok idióta user. Ameddig a kockák voltak többségben nem volt semmi gond." - shenmuedc
Csakhogy ehhez áramforrás is kell ami rendelkezésre áll meg egy külön elektronikai rész ami ezt tudja. A másik ilyen felvételi lehetőségre kinek és miért van igénye?
Ilyen hogy kettős képstabilizálás nincs és nem is lehet. Ostoba buta hazugság még akkor is ha a gyártók szövegében is megjelenik. A gyártók részére ismertetőt író emberkék egy része nem ért a fényképezéshez, különben nem írna ilyet.Ez olyan marhaság mintha egy autó lengéscsillapítójának lengéscsillapítója lenne.
"Nem értek hozzá, de olyan nagy dolog lenne beletenni egy "kiold" utasítást a kompakt gépekbe, ha már belső órával rendelkezik? Külső kioldó nélkül persze."
A legtobb olympus gep (a kompaktok is) programozhato az usb kabelen keresztul. Van hozza egy hivatalos toolkit, azt erdemes hasznalni. A vilagban sok hd webkamera mukodik ezzel a technologiaval. Az automata ftp-s kepfeltolteshez viszont mar kulso hardver kell, mert a gepekben altalaban nincs wifi.
Termeszetesen nem lenne nagy dolog programozhatova tenni.. de ahogy en tudom, jelenleg csak slr-ek (opcionalis eszkozzel) kepesek erre, ill kamerarendszerek szamitogepre kotve.
A gyartok egy dolgot neznek csak: profit. Es hat altalaban NEM a legpraktikusabb otletek hozzak a legtobb profitot..
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
Nem értek hozzá, de olyan nagy dolog lenne beletenni egy "kiold" utasítást a kompakt gépekbe, ha már belső órával rendelkezik? Külső kioldó nélkül persze.
Jaja. Amikor meg én akarok vmit sötétben fotózni, és mondjuk 8 mp-et exponálok, nincs olyan, hogy ne néznének gyanakodva, miért teszem le ide-oda a gépet és miért villog az önkioldó :)
Amúgy: 1. Mire jó a Sony Quick AF-e? 2. Mire jó a kettős képstabilizálás? 3. A Nikonos D-Range vagy mi tényleg megnöveli a dinamikatartományt?
Szerintem kevés olyan gép akad, amelyikben ne lenne időzített expo, de ez általában csak néhány mp késleltetést jelent. Amire te gondolsz, arra a célra olyan gép használható, amihez lehet külső kioldót is használni. A külső kioldáshoz pedig lehet megfelelő időzítő ketyeréket is készíteni, esetleg vásárolni. Az adott gép leírásában általában szerepel, hogy van-e lehetőség külső kioldó használatára.
Aki a "forradalmian új" találmányok és a marketingesek sugallatára képes gondolkodás nélkül kidobni a régi gépét, az meg is érdemli, hogy lehúzzák anyagilag. A fogyasztói társadalom még önmagában nem zárja ki a tudatos vásárlást. Csak ugye ehhez nem árt tájékozódni, meg gondolkodni is egy kicsit ahelyett, hogy hagyjuk magunkat befolyásolni. Sokan elfelejtik, hogy a fényképezőgép egy eszköz. Meg kell tanulni használni és kell hozzá némi látásmód is. Ha valaki nem fejleszti magát, akkor egy hétszámjegyű összegért megvett felszereléssel sem fog tudni Fotót készíteni, legfeljebb csak képeket. (Lásd a kivilágított Parlamentet kézből, mobillal vagy kiskompakttal, vakuval (!), a budai partról, a Citadellából vagy a Margit hídról "fényképező" tömeget!) És senki ne jöjjön azzal, hogy egy fotós könyv drága. A net teli van hasznos oldalakkal, ahonnan az alapokat bárki könnyedén össze tudja szedni magának. (Meglepő, hogy a net torrentezésen és chaten kívül még hány dologra használható. ;o) )
Melyik fényképezőgép tud időzíteni? Pl. óránként egy felvételt csináljon, és úgy hagyhatom akár napokra-hetekre? Gondolom újat nem találtam ki-mi a funkció neve?
Ha kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénzt nem lehet megenni.
errel nem lehet olyan széles tömegeket elérni mint pl a projektorral, amivel suliban órán a pad alá vetíheti a kölök a szünetben készített hádé videóját
nekem még nincs gépem, de a jelenleg használtaktól herótom van, egy sétáló embert alig lehet lekapni vele, mert lassú az automatikája, és mire rendesen beállítok egy képre eltűnik a látvány amit le akaram kapni.. ezen javítsanak ne az aextrákon ami csak villogni jó..
Hát pedig nekem van egy ilyen tartós fogyasztási cikkem, úgy hívják, hogy Canon 20D. Lassan 5 éves lesz, kitűnő egészségnek örvend és eszem ágában sincs lecserélni.
Ennek a funkciónak az égvilágon semmilyen hatása nincs magára a fotográfiára, pontosabban az elkészült képekre, azok minőségére. A digitális kompakt gépekben a videofelvételi lehetőség korábban is amolyan ráadás-féleség volt, és aki kicsit is komolyabban, igényesebben videózott, videokamerát vásárolt. A HD video megjelenése a fényképezőgépekben ezen lényegileg nem változtat, mivel ettől még nem lettek egyenrangúak a fényképezőgépezőgépek a videokamerákkal: problematikus ugyanis a zoomolás (ha felvétel közben egyáltalán leheséges), az élességállítás, sokszor limitált a felvétel időtartama és a hangminőség is gyenge. 
Amennyiben egy ilyen gép kerül az ember kezébe, könnyen úrrá lehet benne a birtoklási vágy. Valóban, szuper dolog, ha nem kell annyira vigyázni a gépre, lehet vele sportolni, hajózni, esőben, sőt víz alatt fotózni, és az sem baj, ha leesik. Az ilyen lehetőségek kiszélesítik a fantáziát, és változatosabb, színesebb "portfóliót" lehet készíteni vele. Azonban mielőtt ilyen gépet választanánk, érdemes tesztelni a képminőséget, ugyanis a fizikai adottságok miatt egyelőre ebből a szempontból az ilyen gépek nem veszik fel a versenyt "normális" társaikkal, és a különbség általában mindenki számára érzékelhető (pl. Pentax Optio W60). Csak akkor válasszunk ilyen gépet, ha a vele készített fotókkal teljesen meg vagyunk elégedve, vagy kompromisszumként esetleg be tudjuk vállalni a különbséget a gép plusz tudásáért cserébe. 
Kizárólag formai szerepe van. Az ilyen gépek futurisztikusabbnak, modernebbnek kívánnak hatni, kezelésük pedig teljesen más érzetet kölcsönöz, mint a hagyományos gépek esetében. Hiába látványos egy ilyen képernyő, ezek a gépek nem túl népszerűek, mivel nincsenek fizikai gombok, melyeket ki lehet tapintani. Pedig ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a gép bizonyos alapfunkcióinak kezeléséhez ne kelljen mindig a képernyőre nézni. Ráadásul gyakran fotózunk mozgás közben, és ilyenkor még nehezebbé, bizonytalanabbá válik a gép kezelése. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
'Forradalmi' funkciók a fényképezőgépekben
Telítődni látszik a kompakt fényképezőgépek piaca
Tovább növekszik a kamerás mobilok felbontása
Megjelent a Canon EOS-1D Mark IV
Megnyílt Karai Csaba kiállítása
Megjelent a Nikon D3S és egy új makrooptika
Érintésérzékeny Photoshop telefonokra
Lyukasztógépes fényképezőgép jelent meg
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
