Excitonok gyorsíthatják a számítógépeket
2009. szeptember 30. 01:21, szerda
A San Diegó-i Kalifornia Egyetem (UCSD) fizikusai egy rendkívül gyors integrált áramkört készítettek úgynevezett "exciton" kvázirészecskék alkalmazásával. A végeredmény egy új típusú, jóval gyorsabb számítógép lehet.

A felfedezésről a Nature Photonics szaklapban számoltak be. A tanulmányt tavaly nyáron már megelőzte egy exciton-alapú integrált áramkör (EXIC) bemutatója, ami 1,5 kelvinen (-271,65 Celsius-fokon) működött. Az EXIC hatékonyságának és gyorsaságának kulcsa az excitonok azon tulajdonságában rejlik, amivel egyszerre viselkednek fotonként és elektronként, így gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására a logikai műveletek elvégzéséhez. Ilyen alacsony hőmérséklet azonban csak speciális kutatólaboratóriumokban állítható elő, ami jelentősen lekorlátozza az eszköz alkalmazási területeit.

A csapat legfrissebb bejelentése szerint sikerült közelebb hozni a realitáshoz a technikájukat, megalkottak ugyanis egy 125 kelvinen (-148 Celsius-fokon) is üzemeltethető áramkört. Ez a hőfok folyékony nitrogénnel viszonylag könnyen elérhető. "Célunk olyan hatékony excitonalapú eszközök előállítása, amik szobahőmérsékleten is képesek a működésre, és felválthatják az elektronikai eszközöket azokon a területeken, ahol fontos a nagy összekapcsolódási sebesség" - nyilatkozott a UCSD részéről Leonid Butov, a kutatócsoport vezetője. "Még mindig a fejlesztés korai szakában járunk. Csapatunk csak nemrég demonstrálta egy excitonokon alapuló tranzisztor alapelvét, a kutatás jelenleg is folyamatban van."

Az excitonok negatív töltésű elektron és pozitív töltésű "lyuk" párok, melyek fénnyel állíthatók elő egy félvezetőben, például gallium arzenidben. Amikor a félvezető fényt nyel el, az elektron és a lyuk újraegyesül, majd az elektron-lyuk páros, vagyis az exciton bomlani kezd és egy fényvillanás formájában kiereszti energiáját.

A tény hogy az excitonok fénnyé alakíthatók, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik az exciton-alapú eszközöket hagyományos optikai interfészekkel ellátott elektronikus társaiknál. Utóbbiak elektronokat használnak a számításokhoz, amiket utána fénnyé kell alakítani, hogy a kommunikációs eszközökben használhassák. "Tranzisztoraink a jeleket excitonokkal dolgozzák fel, amik elektromos feszültséggel kontrollálhatók akárcsak az elektronok, azonban ellentétben velük az áramkör kimeneténél fotonokká alakulnak" - magyarázta Butov. "Az exciton közvetlen fotonná válása lehetővé teszi a számítástechnika és a kommunikáció összekapcsolását."
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
L3zl13  
2009. okt. 02. 11:21 | válasz | #22
a: igaz, de ugyanakkor pár elektron <> elektron ÉS "lyuk" párosok amelyek a hír alapján speciális tulajdonságokkal rendelkeznek.
b: ez nem tudom hogy jött ide, ráadásul ilyen formában nem is igaz

A kapcsolási időt meg csak te hoztad fel. Nem szerepel sem a hírben, sem az én hozzászólásomban. Ha az oda vissza alakítást meg tudják spórolni (ahogy azt a hírben írják), akkor már pusztán a jelátviteli sebesség miatt is gyorsabb lehet egy ilyen technológián alapuló chip.
kvp  
2009. okt. 02. 09:08 | válasz | #21
magyar nyelv:

a) pár elektron <> elektron pár
b) az elektron többlet/elektron hiány párt hívják feszültségnek

"nem jelenti azt, hogy az excitonokat felhasználva ... sem jelent sebességnövekedést"

Az, hogy egyetlen félvezető rétegen valósították meg a 3 funkciót, még nem jelenti azt, hogy a vezérlést végző tranzisztor kapcsolási ideje rövidebb lenne, mint a hagyományos áramkörökön találhatóak. A jelátviteli sebesség lehet gyorsabb, de maga a kapcsolási idő nem. (kivéve ha mélyhűtik az elektronikát, de akkor a hagyományos rendszerek is képesek gyorsabban működni)
L3zl13  
2009. okt. 02. 08:30 | válasz | #20
Nos nem értek annyira a témához, és pusztán a cikkben leírtak értelmezésére hagyatkozom, de ez alapján NEM elektron párok, hanem elektron és elektron hiány ("lyuk") páros együtt képezi az excitonokat.

Az meg, hogy leírod, hogy hogyan lehetne ezeknek a működését megvalósítani x db különböző alkatrészből, amelyek használata valóban nem jelentene előrelépést, nem jelenti azt, hogy az excitonokat felhasználva (amelyek a hír szerint ezt a fény-elektron transzformációt nem külön machinációnak köszönhetően tudják megtenni, hanem pusztán természetükből adódóan, felteszem jóval egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb módon), sem jelent sebességnövekedést.
Sir Ny  
2009. okt. 01. 17:24 | válasz | #19
vagy Pheelébe.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 01. 16:56 | galéria | válasz | #18
Remélhetőleg nem kerül omárék közelébe ez a exception vagy mi
Sir Ny  
2009. okt. 01. 16:02 | válasz | #17
hányszor égeted még le magad?
2009. okt. 01. 15:28 | válasz | #16
hányszor égeted még le magad?
kvp  
2009. okt. 01. 12:09 | válasz | #15
"gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására"

"Az excitonok negatív töltésű elektron és pozitív töltésű "lyuk" párok"

Azert ez nekem elektronimpulzusnak tunik, csak eppen par darab elektronbol all, amit kulso elektromos mezovel lehet vezerelni. Gyakorlatilag egy napelem, egy tranzisztor es egy led csak egyetlen felvezeto retegben. A napelem resze elektronokat allit elo, amiket vagy hagynak rogton visszalakulni fennye vagy nem. Ez kb. egy folul napelem, alul led tomb felvezeto, ami a kulso feszultsegre vagy atviszi a bejovo fenyt vagy nem. Viszont az atalakitas miatt nem lehet gyorsabb mint egy hagyomanyos tranzisztor.
2009. okt. 01. 11:34 | válasz | #14
Aláraksz 1 deszkát (hőszigetelő), és beborítod egy lavórral (fény nem hatol át rajta). Mivel a holdon nincs légkör, ezért semmi se lesz ami a lavór hőjét az eszközhöz vezesse, ezért az marad kb -270 fokos.
L3zl13  
2009. okt. 01. 08:28 | válasz | #13
Ugyanazt a hírt olvastuk?

"gyorsaságának kulcsa az excitonok azon tulajdonságában rejlik, amivel egyszerre viselkednek fotonként és elektronként, így gyakorlatilag nincs szükség a fény elektronimpulzussá való átalakítására"
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2009. szept. 30. 23:47 | galéria | válasz | #12
igen, nincsenek kráterek, amiknek a falánál árnyék lehet, plusz nem gömb alakú, hanem valami 4 dimenziós alakzat, ami minden felét a Nap és a föld felé fordítja

hát te mekkora egy... :)
2009. szept. 30. 15:51 | válasz | #11
Biztos?



Amúgy meg ez a technológia sem lesz minden tanyán fellelhető.
2009. szept. 30. 15:04 | válasz | #10
Tehát akkor a playstation 6ban sem lesz ilyen...
kvp  
2009. szept. 30. 13:51 | válasz | #9
Ez a technologia csak egy forditott forditott optocsatolo. Az optocsatoloban arambol lesz feny, amit visszaalakitanak aramma, igy elektromosan elvalasztodik a ket aramkor. Ez az uj keszulek fenybol csinal aramot, majd ujra fenyt. Gyakorlatilag egy napelem, egy kapcsolo tranzisztor, majd egy led osszeepitve. Ha eleg ugyesek, akkor akar mindket bemenet lehet feny alapu, ekkor a vezerlo bemenet adja a kapcsolotranzisztor taparamat. A megoldas se nem gyorsabb, se nem jobb mint a hagyomanyos tisztan elektronikus rendszerek. A lenyeg pont az lenne az uj fotonikus rendszerek eseten, hogy ne legyen benne semmilyen elektromos komponens.
Sir Ny  
2009. szept. 30. 13:38 | válasz | #8
nincs a Holdon árnyékos rész. tudod miért van telihold meg újhold? amikor az újhold van, akkor a Földről látható felén van árnyék, amikor meg telihold van, akkor azon a felén van a fény.
djw  
2009. szept. 30. 12:32 | válasz | #7
de ha ezek villognak, akkor nem lesz örök árnyék :D
GLewy  
2009. szept. 30. 11:51 | válasz | #6
Ott pont úgyis ilyenek kellenek a víz kinyerésére :)
2009. szept. 30. 11:02 | válasz | #5
Ott max. a déli sarkvidék kráterei vannak örök árnyékban. Amikben pár nappal ezelőtt vizet találtak.
2009. szept. 30. 10:53 | válasz | #4
holdbázison csak ki kell rakni egy árnyékos részre és had szóljon..
L3zl13  
2009. szept. 30. 10:39 | válasz | #3
Ez a "mínusznagyonsok fokon már bevált, most már csak szobahőméréskleten is működő változatot kell belőle csinálni" dolog ismerős a szupravezetőktől.
Attól félek ez is valami hasonló lesz, és maximum csak nagyon speciális eszközökben lehet majd használni.
2009. szept. 30. 08:18 | válasz | #2
Ez még odébb van, talán majd a playstation4be kerülhet ilyen proci...
2009. szept. 30. 08:03 | válasz | #1
http://www.easysurf.cc/cnver14.htm#ck2
125K az -148.15 °C nem -128.