Philip Mould angol műtárgyszakértő az interneten igyekszik megtalálni az eltűnt vagy elveszett műtárgyakat. Bár a brit média gyakran emlegeti művészeti detektívként Philip Mould nem bűnözőkre vadászik. Az ő célpontjai azok a festmények, amelyek nagy festők művei, de vagy rosszul vagy egyáltalán nincsenek jelölve.

Hirdetés

Az átlagembernek elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaki elveszítse mondjuk Rembrandt vagy van Dyck egyik alkotását, netán elfeledkezzen róluk. Pedig ez nagyon is gyakran megesik. "Az emberek nagyon feledékenyek. Néha csak a keretet cserélik ki, de van, hogy eltávolítják a festmény jelölését. Két vagy három generáció után már elfelejtik a tulajdonosok, hogy ki festette a képet. Ezeket a műveket alvóknak nevezzük és ezeket próbálom én megtalálni."

"Csak az eBayen eddig öt-hat ilyen festményt találtam. Az egyik portrét például Mr. Ebaynek neveztem el. Két évvel ezelőtt találtam rá, amikor csak úgy böngésztem az aukciós portálon. Ilyesmit korábban rendszeresen csináltam, mert így edzem a szemeimet. A felbukkanó képek alig bélyegnagyságúak és csupán egyetlen másodperc alatt el kell döntenem, hogy érdemes-e jobban szemügyre vennem az adott műtárgyat vagy sem. Számos művészt felismerek, de csak a legfontosabb érdekelnek. Olyan ez, mint ha egy fémdetektor csak az aranyat vagy az ezüstöt jelezné"- jelentette ki Philip Mould.


A 49 éves szakértő elmondta, hogy a Mr. Ebay nevű képnél is volt egy megérzése. Az eladó úgy hirdette, mint egy amerikai festő 19. századi festményét. De ő tudta, hogy az alkotást Thomas Gainsborough készítette, aki az egyik legfontosabb 18. századi brit festő volt. A titok nyitja, hogy Mould szerint minden festő valahol egy varázsló. Mindegyiküknek megvannak a saját trükkjei ahhoz,hogy miként tartsák fenn a három dimenziós látszat illúzióját. Rembrandt esetében ilyen jelek az orrok, van Dyck esetében a fülek, míg van Goghnál a kezek. Mr. Ebaynek ellenben egy nagyon életvidám, humoros arca volt, ami valósággal világított. Gainsborough jellemzőit végül a haj és a szemöldök ecsetvonásain ismerte fel.

"A kép sérült volt, de ahelyett, hogy restaurálták volna, inkább átfestették a testet. Ez csak azután derült ki, hogy az eladó elküldte nekem a festményt, amelyért 120 fontot fizettem ki. Amikor megérkezett fogtam egy üveg acetont és eltávolítottam az átfestést. Sok alkotásról el kell távolítani a koszréteget, ezt a munkát gyakran meghagyom a restaurátoroknak. Egy laikus ugyanis túl sok mindent tehet tönkre közben. De egyszer életemben megkockáztattam a dolgot. A mű olyan olcsó volt, hogy úgy voltam vele: ezzel nem veszíthetek semmit. Az eredmény örömteli volt. A festményt végül 20 000 fontért adtam el" - elevenítette fel Mr. Ebay megtalálását és piacra dobását Philip Mould.

A Londonban galériatulajdonosként is dolgozó szakember ugyanakkor úgy vélte,hogy az online vadászat sohasem helyettesítheti a valódi életben végzett képkeresést. Gyakran követett elő is hibákat, amikor túl sok pénzt adott egy rendkívül szép alkotásért, amiről később kiderült, hogy közel sem ér annyit. Ezeket a festményeket sziréneket nevezte el.

Az eBayen öt évvel ezelőtt például talált egy portrét III. Richárd angol királyról. A kép a Nemzeti Portrégalériában látható egyik képre emlékeztette, de mivel kicsit sérült is volt és magas áron kínálták, így azt hitte, hogy az övé lehet a valódi mű. 3000 fontot fizetett a portréért, de 30 másodperc alatt rájött, hogy hibát követett el és egy átfestett fotót vásárolt meg. Az átfestő olyan színt használt, aminek köszönhetően a festmény öregnek és törékenynek tűnt. A műtárgy valódi értéke mindössze 50-100 font volt.

Mould egyébként az egyik legismertebb és elismertebb szigetországi műtárgyszakértő, aki egyúttal a brit parlament művészeti tanácsadója is és rendszeresen szerepel a televízióban. Ráadásul nemrég jelent meg a Sleuth: The Amazing Quest for Lost Art Treasures című könyve.