 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nos, egyrészt hővé, másrészt mágneses teret indukál, létrejönnek rvényáramok amik a Lenz tv. miatt lehúzzák.
Másrészt a diszipációnak pont az a lényege, hogy eltűnik az elktromos hálózatból. De ha energetikailag vizsgálom a rendszer, látom, hogy az energia nem tűnik el, mert részben hővé alakul. Ez olyan, mint a hógolyó, ami a falnak csapódik, dinamikailag elveszti mozgási energiáját, de ha kibővítjük a fizikai modellünket a termodinamika témkörére is, akkor látjuk, hogy hővé alakul (mikrofiziai szinten pedig a fal atom részecskéinek nő meg a sebessége, vagyis kiderül, hogy a hő-energia is mozgási energia.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"dB~1/r^2"
Nem a teljesítményszinttel egyenesen arányos, hanem a teljesítménnyel.
"ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció."
Sztem a vesztesége nagy része hővé alakul.
|
Olvastam hogy a kb. 220-700 kV-os távvezetékek vannak Magyarországon, a körfrekvencia 50Hz, ami alacsony eléggé, és képes örvényáramokat inukálni az emberben. Egészségügyi szempontból max. 50 méter távoságot érdemes tartni a legdurvább vezetékektől is. Persze a 100 klóméterre levő vezeték is hat rád, de az már nagyon ngyon kscit csak, mert a mágneses tér a 0-hoz tart a távolsg függvéyében. (dB~1/r^2)
Ahogy a frekvenciájából lehet következtetni, időben változik. Igen, a távvezeték nem nagyon veszteséges, ezért transzformálják az áramot, P=R*i^2 a teljesítménye, persze mivel P>0, ezért fogysztó, vagyis van energiadiszipáció. A teljesítmény csökkentését a fajlagos ellenállás csökkentésével, a hossz csökkentésével, a keresztmetsztet növelésével és az áramerősség csökkentésével lehet elérni. Persze mindenféle indukciós jelenség is fellép, pl. önindukció, és a vezeték pontos hossza és a rajta folyó áram ismerete nékül nehéz pontos becslést mondani. Meg kéne mérni a pontos eredményhez.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
 |
A távvezetékeknél sokszorosan durvább a mobiltelefon. Bővebben laborgyakorlat anyaga.
|
"a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt."
Igen.
"ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni őket, attólmég elektromos mező alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz."
? Nem mondtam, h nem lesz elektromos mező. Csak felhívtam a figyelmet, h az statikus, ha nem mozognak a töltések (ami fontos dolog, mert így mágneses mezőt sem kelt). Felmerült bennem, h ekkor is mozognak az elemi töltések a testben, de azok eredője a valszeg a nullától épphogy térnek el (nagyon kicsi nagyságrendűek).
Az eredeti felvetés meg vmi ilyesmi volt: A hálózati távvezetékek (persze ezt is konkretizálni kéne, h hány V-os) közelében milyen EM sugárzás lép fel? Statikus mágneses/elektromos? EM(én erre tenném a voksom)? Frekije (logikus, h 50Hz, ami miatt tudtommal nem lép reakcióba az emberi szervezettel)? És a teljesítménye milyen nagyságrendbe esik (nyilván az átvitt energiához képest elhanyagolható, mert különben elég veszteséges lenne a rendszer)? Mivel nem izotóp sugárzó, ezért milyen korrekcióval kell élni, h meghatározhassuk, h bizonyos távolságban mekkora teljesítménysűrűséget jelent mindez? |
Azért van, hogy ekkora a káosz, mert ugye kvantitatív módon épülfel a fizika. Látták az emberek, hogy jé, mágnes, vonzza a vasat. Aztán látták, hogy két pont közötti elektromos potenciál-különbség elektromos mezőt hoz létre. És akkor valamelyik tudós mufti be aakrta bizonyítani, hogy semmi kapcsolat sincs a kettő között, de mikor folyatta a vezetékben az áramot, akkor kiilengett az iránytűje. Merthogy mozgó töltés a vezeték körül mágneses mezőt generál. De ha váltóáramot használsz, akkor a mágneses mező is fluktoál (időben változik), és akkor az időben vátozómágneses mező változó elektromos teret generál. (pl egy másik eeztékben). Vasmagos tekercs így működik, csak ott a menetszámmal kalibrálják az értékeket. Szóval ha nem kvntitatív ódon, hanem kvalitatív módon vizsgáljuk a fizikát, akkor van 4 Maxwell egyenletünk, amivel fel lehet írni minden elektromágnesességet, és leveeztni, hogy pl. ha egyenáramot használsz, akkor (speciálisan) időben állndó mágneses mező jön létre, ami nem hoz létre semmilyen új elektromos mezőt.
A kvantitativitásból adódóan mindenkinek vannak részinformációi, és ezeket ütköztetitek (nem feltétlenül hibásan). Pedig gyakorlatban a Maxwell-egyenletekből lehet levezetni minden speciális helyzetet.
Lajti: az elektromágneses tér az, amikor váltó áram és váltó mágness tér egymásba alakul. (Rezgőkör hozza létre.) Egyenáramnál nincs ilyen.
polarka: a változó elektromos tér változó mágness teret gerjeszt.
kukacos: igazad va a #65-ös hozzászólásban, de érdemes kiahngsúlyozni az egymásba alakulást, és nem az együtt jelen levést, mert ok-okozati viszony van közöttük.
willcox: azért van kis áram meg nagy fesztség, mert a távvezetéknek si va ellenállsa, olyan, mintha sok pici dR (infizit dezimális) ellenállást kötnél sorba. Soros kapcsolásnál az áram osztódik el az ellenállások között, a potenciálkülönbség viszont ugyanakkora minden dR ellenálls-részleten. Vagyis nem lesz akkora energiaveszteség. (Mert úgy kapod meg vezetéken elhasznált energiát, hogy az idő szerint kiintegrálod a dR*i^2 szorzatot (ami a teljesítmény minden dR darabra)).
polarka#56: ezt így nem haszáljuk. Ha a töltéseket szétválasztjuk, és nem engedjük összeéni őket, attólmég elektromos mező alakul ki a potenciálülönbség miatt, ami elektrosztatikus vonzásban nyilvánul meg, aminem az energiája pont akkora, mint amennyi energia kell a szétválsztáshoz.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Én is ezt akartam írni, de nem küdtem el.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Néha borzasztó, az emberek miket tudnak leírni (ezt most nem feltétlenül rád értem).
A középiskolás elektronika tankönyvünk ezzel kezdődik:
"Nincs elektromos vagy mágneses tér, csak elektromágneses van; legfeljebb az egyik komponens elhanyagolható mértékben van jelen. Éppen ezért lehet generátort, dinamót, vagy elektromotort készíteni."
|
Ha az "elektromos tér nagy" és váltakozó áramról beszélünk, akkor az a változó elektromos tér mágneses teret gerjeszt.
|
Ott épp azt írtad, "az elektromos tér nagyon erős, az elektromágneses tér elhanyagolható", ami több okból is butaság. Először is, ha A erős, akkor A+B nem lehet elhanyagolható, legfeljebb hiányzik a B komponens. Másrészt a vezetékeknél épp hogy mind az elektromos, mind a mágneses tér erős, épp hogy a kettő egymásra hatásával folyhat egyáltalán energia az elektromágneses térben.
#62 meg aztán végképp zöldség: a nagy feszültség és kis áramerősség nem azt jelenti, hogy az elektromágneses tér "kicsi", az elektromos meg "nagy". Azt jelenti, hogy az elektronokat nagyobb sebességre gyorsítunk, viszont kevesebbet mozgatunk belőle. Másrészt egy 500 kV-os távvezeték simán elvisz néhány ezer MW-ot, szóval saccra ezer amperek folynak át rajta, de majd egy erősáramú villanymérnök megmondja. Az minden, csak nem "kis" áram.
|
Ilyesmit tényleg csak láma tud. LOL!
|
Köszi, de ezt már az #51-ben leírtam.
|
fail
|
Emberek, elektromos meg mágneses tér van. Elektromágnesesről akkor beszélünk, amikor mindkettő együtt van jelen, ez nem valamiféle harmadik entitás.
|
Legközelebb akkor szólj le valakit, ha értesz is hozzá, mert így csak nevetségessé válsz.
|
http://christwire.org/2009/09/scientists-use-magic-to-levitate-mice/
Itt már megmondták mi a pálya. Amúgy az sg még hozzájuk képest is késésbe van. 
|
Hmmm... Ezt eddig is tudtam. De a távvezetékek lényege az, hogy lehetőleg minél kisebb áram folyjon a vezetékben, mert így csökken a veszteség. Vagyis transzformátorral nagy feszültséget és kis áramot érnek el, vagyis az elektromos tér nagy, az elektromágneses tér viszonylag kicsi.
|
Ezt mondom én is. Kovalens vegyületekben is lehet, de pl. fehérjék reakciócentrumában mindig ionos, pl. a hemoglobinban.
|
"A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz"
A szervezet fémeket vegyületek formájában tartalmazhat csak. És a fémek vegyületei másképp viselkednek mint a fémek.
|
"A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes."
Ez butaság. Attól, hogy valami vas, még nem vonzza automatikusan a mágnes. A fémek nem atomi szerkezetük miatt ferromágnesesek, hanem nagyléptékű kristályrácsuk miatt. A szervezet fémeket legfeljebb oldott, ionos formában tartalmaz. Egy magányos vasatomra éppúgy hat a mágnes, mint a szénre: csak az itteni kísérletben felhasznált diamágnesességen keresztül, magyarán hétköznapi mágneses terekben sehogy. Szerencsére, különben már az fMRI is széttépne.
Persze ami láthatatlan, az alapból gyanús, mint a radioaktivitás. Innen jönnek aztán olyan hisztériák, mint a pécsi lokátor esete.
|
Azt írják a wikin, hogy 6MW-ot eszik :)
|
Szegény egér milyen pánikban lehetett. :D
Nem tudom pontosan hogy hol van az a nagy mágnesességet vizsgáló intézmény Európában, de ott volt sokáig olyan hogy cseresznyét meg epret lebegtettek.
Azt kivette az egyik tudós és mondta hogy ennek nincs semmi káros hatása még meg is lehet enni! Bekapta a cseresznyét és a mag a torkán akadt és el kezdett fuldokolni. xD Persze túl élte, de groteszk :D
|
Az elektrosztatikus teret kelti álló töltés.
|
link
A körülményektől függ, h elhanyagolod-e.
|
Ha átütöd egy százas szöggel, akkor tuti... :P
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Ha ez a cucc képes taszítani az egeret, akkor képes vonzani is?
|
Csak a tisztánlátás végett: fizika egyes. Ha kijavítasz valakit, akkor legalább jól javítsd ki, baszod! Esetleg utána is nézhetsz, ha nem vagy benne biztos...
Az elektromos teret álló töltés kelti, az elektromágnesest meg mozgó. Tehát pont fordítva, elég baj is lenne, ha a távvezetékben állna a töltés...
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Csak a tisztánlátás végett: van elektromos tér, mágneses tér, és persze van elektromágneses tér is. A távvezetékek esetén az elektromos tér nagyon erős, az elektromágneses tér elhanyagolható.
|
nem ok-okozati viszony van?
|
Lehet, mert kisebb mértékben nyomják. Nem 0 a kisebb természetesen, de mégiscsak csökken részlegesen a kölcsönhatás.
|
jaja ne keverd össze az elektromágneses térrel...
|
"Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik." - ne keverd az elektromos teret a mágneses térrel!
|
:)
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
|
Nekem kell egy vákumbuborékos sugárhajtású tengeralattjáró!
Csak parkolni ne kelljen vele :D
Mekkora divat itt a configra verni...
|
Egér a Marson!!
Az igazi terroristák öltönyben járnak
és nem is veszed észre, hogy börtönbe zárnak.
|
Ja, a lelki hatásokat lehet kukkolni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A csontból akkor mászik ki a Ca, ha nem nyomja semmi.
Ha nyomja - márpedig itt a molekulák nyomják - akkor nem mászik ki, tehát a súlytalanságot ezzel a cuccal nem lehet tanulmányozni. Akkor minek ez az egész felhajtás?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"szerény véleményem szerint a sejtek nem tudják, hogy ők most a gravitációs mező hiánya, vagy annak hatását kioltó elektromágneses mező miatt levitálnak."
Nem tudjak, hanem erzik. Erzekelheto gravitacio hianyaban minden molekula egyforman viselkedik es lebeg, mig magneses ter hatasara a polaritassal rendelkezo molekulak emelik a tobbit. Ez molekula szinten (sejten belul) okoz erohatasokat, tovabba minden polarizalt molekula egyenaram eseten beall a megneses ter iranyaba, mig valtoaram eseten rezeg (ez utobbi pl. roncsolja a dns-t). A femtartalmu molekulakat pedig csak siman vonzza a magnes. Tobbek kozott ezek a hatasok okozzak azokat a betegsegeket, amik a tavvezetekek alatt elo embereket veszelyeztetik.
|
Tutam, tuttam tuttam!
Szal mégiscsak igaz: http://www.youtube.com/watch?v=v1-cK5P4EDE !!!
|
Különben sajnálom az egereket, a kis aranyosokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Egy ember lebegtetésére alkalmas változat azonban még bőven meghaladja műszaki képességeinket, tette hozzá Liu."
100 év múlva mosolyogni fogtok ezen!
A szuperkavitációs torpedókon is, amelyeket én is láttam a tévében.
A másik: szerény véleményem szerint a sejtek nem tudják, hogy ők most a gravitációs mező hiánya, vagy annak hatását kioltó elektromágneses mező miatt levitálnak.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"meg kell fordítani a Hublet"
Ez mar a megforditott valtozat. A hubble rokonai katonai kemmuholdak. Mivel mindet sikerult palyara allitani, ezert a tartalekpeldanyt kapta meg a nasa. Tettek meg ra par extra muszert es felkuldtek. Normalis fotot pedig nagyon nehez nagy tavolsagbol tukrokon keresztul csinalni. Mert egy ekkora magnes kozelebe egy femalkatreszeket tartalmazo fenykepezogeppel nem tanacsos odamenni.
|
csak nehogy a macskák kezére kerüljön.
|
tudhatna, de nem tud. még...
|
meg kell fordítani a Hublet :))
|
annál sokkal többet, akár hangsebességgel is tud menni. (igen, tudom, és nem érdekel)
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Szuperkavitáció: "A szuperkavitáció jelensége akkor lép fel, ha a kavitáció nem csak néhány gőzbuborékra terjed ki, hanem a folyadékban nagy sebességgel haladó testet teljes egészében gőzköpeny veszi körül. Ezt a jelenséget használják ki újabban szuperkavitációs torpedóknál. Az első szuperkavitációs torpedó, az orosz Skval rakétahajtású eszköz, igen nagy sebességet ér el a víz alatt. Hátránya, hogy az erős zaj és a rakétából kiáramló gázok miatt könnyen felismerhető és lokalizálható."
forrás: wikipedia
|
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
valami olyasmit gagyogtak, hogy a nagy sebesség miatt egyfajta levegő buborék képződik a test körűl ami jelentősen csökkenti a közegellenállást. A torpedó a szuperkavitáció nevű jelenséget használja ki. A cuc neve Barracuda és elvileg akár 800km/h sebességet is képes elérni a víz alatt!
|
Csillió fényévre lévő csillagokról csodás képeket tudnak készíteni, de egy 10 centiméterre lévő egérről nem tudnak egy normális fotót csinálni
|
jaj tényleg de hülye vagyok :S:S miért ragadtam le a hajócsavarnál azt nem tudom... :D hiszen a víz alól indított rakétákat is egy gázbuborék veszi körbe nem? :)
|
A kis egerkek minket tesztelnek, az embereket, termeszetunket, viselkedesunket, annak fuggvenyeben hogyan reagaulunk egy-egy tettukre, cselekvesukre, reakciojukra, kimulasukra. Mivel tudniillik, csak sokan nem tudjak, pedig igy van, hogy az ember csak a 3. leginteligensebb leny a foldon.
A masodik a delfin ;)
|
Ja, csak az nem vákuum. Kis nyomás, de nem nulla.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
"Asszem az oroszok dolgoztak rajta."
Rendszerbe is allitottak oket. Legutobb egy ilyen miatt robbant fel az egyik tengeralatjarojuk, amikor inditaskor besult. Kavitaciot hasznalnak, tehat a torpedo a mozgasi energiaja altal keltett kisnyomasu zonaban kialakulo gozburkon siklik.
ps: Az egeres kiserletet egy 90-es evekbeli tudomanyos musorban mar mutattak, csak akkor nem vizsgaltak az ellettani hatasat, mert csak par percig ment a kiserlet. (mindenesetre orulten porgott a kiseger es probalt valamibe kapaszkodni)
|
éppen azért mert a kavitációs torpedók egy buborékban haladnak nagy sebességgel, nem hajócsavar, hanem rakéta tolja őket.
"The voices are back... Excellent."
|
Neki nem kell dolgoznia rajta, elég sokan megtették helyette. A kulcsszó: oriási sebesség és kavitáció. Asszem az oroszok dolgoztak rajta.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
az utolsó kérdés engem is érdekelne :D de végül is szerintem lebeg az is :D nedvesség abban is van.. :D
|
Assemmi, de lehetne csapatni olyan hajóval a sarki jég alatt! Hogy néznének nagyokat a bálnák?!?!
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
de az egy olyan szerkezet ami folyamatos mozgásban van, nagy sebességgel, és a hátul lévő szárnyak irányban tartják(gyanítom azt nem veszi körbe semmi, mivel akkor irányíthatatlan lenne és meg se bírna mozdulni mivel a 'hajócsavar' a semmiben pörögne :)
-gondolom én, aztán remélem jön valaki okosabb aki leírja pontosan hogyan működik:)-
|
a Discovery-n nyomtatták a németek új torpedóját ami a tervek szerint
hangsebességgel megy majd a víz alatt, mert egy levegő buborék veszi körbe.
Érdekes volt. Tervnek nem rossz, ha megvalósúl akkor viszont félelmetes fegyver lesz, nincs hajó ami el tudná kerülni a támadást.
|
Az egér erre való.
Másrészt akkor nyilván nem nyírja ki az egeret. Vagy nem olyan gyorsan, hogy számítson. Téged meg max 20 év múlva tesznek ilyenbe, ha egérméretre növelni 20 évig tartott...
Egyébként gyanítom nem kevés áramot eszik a ketyere, másrészt nem hiszem, hogy hónapokig akarják az egeret súlytalanságban, de főleg olyan kis helyen tartani...
Egérszart is lebegteti a mágnes?
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Szegény egerek. AZ erős mágnese tér kinyírja szép lassan az embert, így az egeret is. Ráadásul nem antigrav, ahogy már itt többen elmondták. Szóval bullshit. Én nem szeretnék egy kurva nagy (működő) elektromágnesben érezni a súlytalanságot, köszike...
Mondjuk az erős mágneses térnek az egérre gyakorolt fiziológiai hatása jócskán megmásíthatja/hamisíthatja bármely kísérlet eredményét, szal. még arra sem jó, amire használják, nem?!
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
hát igen, még elméleti szinten is képtelenség létrehozni egy ilyen tengeralattjárót :S:)
érdekes látvány lenne ahogy "belezuhan" a tengerfenékbe :D
|
A gondolatmeneted több sebből vérzik.
1. A "vákumbuborék" felszíén ébredő erőrendszer kiegyensúlyozatlansága.
2. A tengeralattjáróra ható felhajtóerő hiánya.
3. A tengeralattjáró haladási irányába eső víz elmozdításának hiánya.
Még biztos van pár dolog, csak most első ránézésre ennyi. Sajnos egy fizikai képtelenségről elég nehéz tudományosan értekezni, ezért elnézést, ha helyenként félreérthető amit írtam.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Vízfejűek előnyben. 
Üdv
szabi
|
Vákuumbuborék!! XDDDDDD
Ezen azért dolgozz még egy kicsit szerintem... :D
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
És te golyót?
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
cirkusz egereknek
segélyt nem kapnak?
|
Itt azon lenne a lényeg, hogy a diamágnesességből származó erő térfogatilag hat, nem felületileg.
Vagyis az egér szempontjából tényleg olyan, mintha nem hatna rá a gravitáció, ez különbözteti meg pl. a repülőgéptől, ahol a szárnyakra hat csak felhajtóerő, és ez tartja az egész gépet.
Más kérdés, hogy szövetek között azért ébredhet valamekkora belső feszültség (attól függően, hogy mennyire diamágneses anyagokból állnak).
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Kyronnak van igaza:
"The magnet pushes the water inside the animals up, making them fly"
Szóval ez korántsem hiteles szimuláció, legalábbis molekuláris szinten semmiképp.
|
"Mondjuk a mágneses víztaszítás alkalmas lenne arra, hogy egy tengeralattjáró egy lég- vagy vákuumbuborékban haladjon nulla ellenállással."
Ja de gondolom ilyenkor a buborék is együtt mozogna a tengeralattjáróval, aminek meg szintén lenne vizellenállása, a nagyobb méret miatt mégnagyobb mint a hajónak...
|
Hát igen, ennyi erővel a repülőgép is lebeg, csak ott nem mágnest használnak hanem levegőt, de ettől még nem lesz mikrógravitáció a repülőn
|
Honnan tudják, hogy a lebegő egér súlytalanságot érez?
Mi van ha mondjuk a magasabb víztartalmú szerveinél fogva érzi egy kicsit fellógatva magát mondjuk 2-3%-nyi g-vel-vel?
A csontjaiva biztos nincs annyi víz mint mondjuk a veséjében.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Mondjuk a mágneses víztaszítás alkalmas lenne arra, hogy egy tengeralattjáró egy lég- vagy vákuumbuborékban haladjon nulla ellenállással. Igaz, erre spéci víztaszító festék is alkalmas lehet.
|
"és Ha Kryonnak van igaza"...
|
Kételkedem benne, hogy valóban képesek árnyékolni a gravitációt, és a Kryonnak van igaza (tehát nem árnyékolják), akkor az egér egyáltalán nincs súlytalanságban, ergo a dolog nem alkalmas az eredeti célra: a súlytalanság biológiai hatásainak vizsgálatára.
Jó lenne többet tudni a folyamatról, amelynek akármi is az alapja, persze szenzációs.
|
Diamágnesesség, a vizet taszítja a mágneses tér, és mivel az élőlények nagyrészt vízből állnak így erős mágneses térrel lebegtethetők.(javítson ki valaki ha tévedek)
|
Nagy kunszt, ilyet én is tudok...a képen nem látszik, de ott a hasán a mágnes 
Egy hozzáértőtől amúgy szívesen venném, ha elmagyarázná, hogy lehet mágneses mezővel egy élőlényt lebegtetni...tudom, ezt már csinálják évek óta, de akkor sem értem :-)
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Egereket lebegtet a NASA
Carmack leszállóegysége végre diadalmaskodott
Útra kelt az első japán teherűrhajó
A jövő az intelligens ruháké
Fából bioenergia
A H1N1 két arca
Geminoid - a teljesen emberi robot
Kibogozták a Húsvét-szigeteki "kalapok" titkát
