Carmack leszállóegysége végre diadalmaskodott
2009. szeptember 16. 00:14, szerda
2006 óta tudósítunk John Carmack leszállóegységeinek vesszőfutásáról, ezúttal azonban az általa alapított Armadillo Aerospace járműve tökéletes repülést produkált.

Hirdetés

Megvan az 1 millió dolláros NASA Northrop Grumman Lunar Lander Challenge potenciális győztese, az Armadillo Aerospace rakétahajtású leszállóegysége sikeresen teljesítette az előírt "holdraszállási" manővereket. Mivel a díj elhódításának határideje 2009. október 31., és még további két csapat is versenyben van, ezért nem hirdettek győztest, azonban minden jel arra mutat, hogy a John Carmack által alapított Armadillo csapat Scorpius névre keresztelt rakétahajtású leszállóegysége zsebelheti be a pénzdíjat és az elismerést.

A Scorpius az Armadillo texasi Caddo Mills repterén emelkedett fel az előírt 50 méteres magasságba, majd az 50 méterrel távolabb elhelyezkedő egyenetlen holdfelszínt szimuláló leszállóhely fölé repülve sikeresen leereszkedett. A cél teljesítéséhez ugyanezt a mutatványt kellett újra bemutatnia, másodszorra a leszállóhelyről kellett elrugaszkodnia és visszatérnie a kiindulási pontjára. A két repülés zökkenőmentesen zajlott le, és mindkét alkalommal teljesítették a 180 másodperces repülési időt, ami az igazi nehezítést jelentette az 1. szinttel szemben. Az 1. szinten mindössze 90 másodperc a minimális repülési idő. Ezt a lépcsőfokot az Armadillo tavaly októberben már maga mögött hagyta, akkor 350 000 dollárt vihetett haza a csapat.


A 2. szint első repülése

Teljesítményével az Armadillo jutott túl elsőként a Lunar Lander Challenge 2. szintű követelményein, így hátradőlve figyelhetik versenytársaik teljesítményét, akiknek még az 1. szinten is bizonyítaniuk kell majd. A 2. szint repülési időminimuma a NASA számításain alapul, melyek szerint a Hold felszínéről a pályára állásig megközelítőleg 180 másodpercre van szükség. "Mivel a Lunar Lander Challenge elég megerőltető a teljesítményt tekintve, néhány módosítással a Scorpius a világűrt is elérhetné" - nyilatkozott Carmack. "Hamarosan nagyobb magasságú teszteket is végrehajtunk. Itt a texasi bázisunkon 6000 lábig (1830 méter) tudunk felmenni, a valós képességeit majd Új-Mexikóban mutatja meg a gép."

Az Armadillo leszállóegységének rakétahajtóművét folyékony oxigén és alkohol keveréke hajtja. A kormányzást - akárcsak a hajdani Apollo leszállóegységeknél - a főhajtómű szögének változtatásával oldják meg. A Scorpius az idei verseny legnagyobb méretű egysége. A felhasznált technológia moduláris; minél több modult kapcsolnak össze, annál nagyobb teljesítményre képes a kapott jármű. Carmack elmondása szerint hat modulra lett volna szükség, hogy egységük egy pilótával vagy utassal a fedélzetén teljesítse a Lunar Lander Challenge-et.


A 2. szint második repülése

Az Armadillo mellett két kaliforniai csapat van még versenyben, a Masten Space Systems és az Unreasonable Rocket. A Masten XA 0.1B jelű, Xombie néven emlegetett járműve ugyanazt az üzemanyagot és kormányzási technikát alkalmazza, mint a Scorpius, a versenybe nevezett gép azonban csak egy kisméretű technológiai demonstrátor, melynek nagyobb változata jövőre mutatkozhat be. A Masten hosszú távú célja olcsó szuborbitális kilövési szolgáltatások biztosítása tudományos küldetések és űrturisták számára.

Az Unreasonable Rocket egy egészen kis csapat, gyakorlatilag Paul T. Breedből és fiából, Paul A. Breedből áll. Járművük, a Blue Ball hidrogén-peroxiddal működik. Az egyfajta üzemanyag nagyban leegyszerűsíti a konstrukciót, beindítása és leállítása is egyszerűbb, mint hibridhajtású versenytársaié, és összességében megbízhatóbbnak is ítélik. A hátránya, hogy a hidrogén-peroxiddal mindössze a folyékony oxigén és alkohol keverék által előállított teljesítmény 60 százaléka érhető el.

Amennyiben a fent említett két csapat valamelyikének sikerül megismételnie az Armadillo teljesítményét, úgy a győztes a legpontosabb landolásokat végrehajtó csapat lesz.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. okt. 04. 21:44 | válasz | #82
pöpec! Azért egy oldalba rúgás tesztet ezen is elvégeznék, bár elég nagydarab a cucc! : )


2009. szept. 19. 19:40 | galéria | válasz | #81
Miért is?
2009. szept. 19. 19:39 | galéria | válasz | #80
Hangzatos szavak. Átültethető technológiát és $-rá konvertáható valamit nem adott igazán. a GPS-ért meg kőkemény pénzeket fizettek miután civileknek is elérhetővé vált. Aztán egyre ólcsóbb lett. A lényeg ez. A SZU sem azért omlott össze, mert rossz kedvük volt, hanem mert amit gyárottak és dollárért akartak eladni az nem kellett senkinek...
N3XUS6  
2009. szept. 19. 11:07 | válasz | #79
Közvetett eredményei is jelentősek voltak. Pl: http://www.computerworld.com/s/article/9135690/NASA_s_Apollo_technology_has_changed_history

Szal valszeg most nem fórumozgatnánk itt, ha nincs az Apollo progi.
N3XUS6  
2009. szept. 19. 11:05 | válasz | #78
"Nos, a holdraszállásnak milyen kézzelfogható haszna volt annak, aki a földön maradt. Nem a közvetett hatásokra gondolok 40 évvel később. Másnap mennyivel volt jobb?"

Büszkeség?
Nemzeti öntudat?
Összetartozás érzésének erősödése?
Patriotizmus?
Optimizmus, jövőbe vetett hit erősödése?

Olyan apró kis dolgok amik egy nemzetet nemzetté tesznek.
xyl  
2009. szept. 19. 01:55 | válasz | #77
Úgy általában: A holdraszállásnak akkor más volt a háttere:
1. nem sokkal azelőtt lett vége a II. világháborúnak, ahol az amerikaiak az oroszokkal kényszerűségből összefogtak, de aztán egymásra kezdtek acsarkodni.
2. Be kellett bizonyítani, hogy ki a jobb. És ugye ennek ideológiai háttere volt: A "Rohadt Nyugat" - a "Büdös Komcsik" ellen. (Gúnyolódom, persze)
3. A rakétatechnikát hadi célokra igencsak fejlesztették, megvolt a kellő gyakorlat, csak fel kellett melegíteni.
4. Pont azért, mert még nem sok idő telt el a háború óta, az emberi élet nem volt annyira drága, mint most. A sikertelen kísérleteket vagy elhallgatták, vagy pedig hősi halottként kapott egy dísztemetést a szerencsétlen áldozat.

Amúgy egy időszakos holdbázist létre tudtak volna hozni, csak az oroszok nem erőltették a holdraszállást az amerikiaiak UTÁN. Errefel az amerikaiak megveregették a saját vállukat: Mi győztünk! És a holdbázis tervei szépen bekerültek a fiókba.

A szovjet holdraszállás: szovjet holdraszállás
Amerikai katonai holdbázis tervek: Project Horizon
Tetsuo  
2009. szept. 17. 19:27 | válasz | #76
Senki nem mondta, h tobbet ert a holdraszallas, mint a GPS feltalalasa. Ugyanis ennek megitelese erosen szubjektiv, foleg akkor, ha ugy latjuk, hogy eleve rossz iranyba "fejlodunk". Mind1. Nem errol volt szo, hanem TE emlitetted az urkutatast.
Ha az urkutatas szempontjabol nezzuk, v a raforditott energiabol, a GPS vs holdraszallast akkor lathato, hogy a GPS az NEM a holdraszallas tovabbfejlodese :) ennyi.

Az urkutatas azert nem fejlodott igazan, mert vege lett a hideghaborunak ill a demonstralo urversenynek. Ma mas teren folyik a demonstralas, ha kell..

A hadiipar mindig is elobbre volt mint a civil, abban persze amit kutatott.
Halottal a DARPA nehany kutatasarol? Pl az altalanos robotikaban v az automatizalt terepkozlekedesben (meg meg 5000 teruleten) nincs aki leelozze. Ezek publikusak persze, nem vagyok bennfentes, nezz utana.
De gondolom TE ezt sem vetted eszre, mint ahogy azt sem, h a NASA nagysagrenddel kevesebb anyagi tamogatast kap, mint Kennedy igerete betartasa elott..
2009. szept. 17. 16:09 | galéria | válasz | #75
He? Neméppen. :D
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 17. 15:06 | galéria | válasz | #74
Erre a #38-as hozzászólásomból következtettél?
2009. szept. 17. 12:26 | galéria | válasz | #73
Nabazz, ha titeket még sokáig hallgatlak, még a végén meggyőztök, hogy nem fuccsolt be az űrkutatás, nem vetették vissza 25 évet legalább, nem vágták el a forrásokat, nem zárták be a NASA létesítményeinek és projektjeinek 90%-át és az űrprogram jobban tombol, mint valaha is a hidegháborúban! Ugye ezt nem gondoljátok komolyan?!?!? Ugye nem!
2009. szept. 17. 11:09 | galéria | válasz | #72
Hát azért a lefedettség elég gyér. A nagy része a világnak 2-3 holddal van lefedve. Ez még asszem 200 méteres pontosságot sem ad.

Külön vevő kell GPS és GLONASS-hoz. Azért ez még nem GPS, nagyon nem. A GPS-nél tudtommal nagyon ritka, hogy legalább ne lássál rá 5-6 holdra.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 17. 10:16 | galéria | válasz | #71
A szovjet-orosz GLONASS GLONASS ma is üzemel (még inkább: ma már újra üzemel), sőt két éve már ingyenesen polgári célokra is megnyitották. Igaz, csak Oroszország területén 100%-os, mert még hiányzik pár műhold, és ezek felküldéséig nemigen várható, hogy máshol is használni fogják.

#70: Na igen, ebben igazad van. Bár a földi csillagászati távcsövekre sem jellemző már, hogy a csillagász ott rostokol az okulárnál.
2009. szept. 17. 10:02 | galéria | válasz | #70
A teljes szolgálati ideje alatt mennyi emberi közreműködés és jelenlét kellett odafent? Mennyibe került üzemeltetni? Ha ember űrtávcső lenne odafent folyamatos jelenléttel az mennyibe került volna. Én így értettem.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 17. 09:42 | galéria | válasz | #69
A Hubble éppen nem a legjobb példa, mert már a félrecsiszolt tükör torzítását megszüntető két korrekciós tükröt sem lett volna képes egy távirányítású eszköz felhelyezni. Ez áll a Hubble későbbi javításaira is, amelyek egyébként eleve be voltak tervezve.

Ami a többi emberes űrutazást illeti - a holdraszállást most ne nézzük -, azoknál valóban nehéz eldönteni, vajon az űrben elvégezni szánt kísérletek miatt volt rájuk szükség vagy csak azért végeztek kísérleteket, mert az embereket amúgy is felküldték volna. Annyit azért sejtek, hogy a szovjetek maratoni űrben tartózkodásai elsősorban nem polgári kutatási célokat szolgáltak, bár bizonyítani ezt nem tudom. Úgy vélem, inkább egy esetleges katonai személyzet hosszú távú űrben tartózkodását voltak hivatottak vizsgálni. Ezért nagyjából egyet kell értenem veled abban, hogy az emberek kevés olyan munkát végeztek az űrben, amelyre szondák nem lettek volna képesek.

Ennek ellenére az emberes űrutazások pártján állok.
2009. szept. 17. 08:32 | galéria | válasz | #68
Ja, a GPS rendszer hány holdból is áll? Milyen földi infrastruktúra áll mögötte? Elég nagy szűklátókörűségre vall leszólni tőled. Az oroszok sem holdraszállást sem GPS rendszert nem tudtak kiépíteni és más sem. Akkor mire a nagy fikázás?
2009. szept. 17. 08:29 | galéria | válasz | #67
LOL A holdraszallas utan 40 evvel 1 foldi GPS.. tenyleg komoly fejlodes.

Nos, a holdraszállásnak milyen kézzelfogható haszna volt annak, aki a földön maradt. Nem a közvetett hatásokra gondolok 40 évvel később. Másnap mennyivel volt jobb?

Hányan is használak ma GPS-t? Eh...


Akkoriban Hold- es Marsbazisokrol meg terraformalasrol beszeltek (nem, nem a Blikk, hanem a NASA tudosai es politikusok).

Ők is tévedhetnek. Nem mérték fel helyesen a probléma nagyságát és a rendelkezésre álló források nagyságát. Fletó meg jólétről beszélt. És? Attól még baromság volt. Mint utólag kiderült a fenti dolgok is vágyálom kategóriát képeztek. A terraformálásról komoly ember meg nem beszélhetett, max. a laikusok beszámolója torította el az igazságot. Nem lenne példátlan eset, hogy XY kutató kijelent valamit és a blikk szintű újságok teljesen félreértik és vaskos szalagcímekkel hülyeséget közölnek le, mert nagyon jól hangzik...


De a civilszferaban durva parasztvakitas folyik, az teny.

Jaj. Még egy konteó hívő... A civil ipar sok helyen rég lekörözte a katonait. Ez neked parasztvakítás? Ne fárassz már.
2009. szept. 17. 08:24 | galéria | válasz | #66
Erre nem vennék mérget. És, ha elérte a maximumát akkor mi van? Talán jelzi, hogy ideje más után nézni. Pl. szénből minden előállítható, ami olajból. X olajár felett hosszútávon is megéri. Szénből olyan mennyiségű készletek vannak, hogy az olaj mennyisége egy gyenge tréfa mellette.
2009. szept. 17. 08:22 | galéria | válasz | #65
Nem. Nem vonul ki. A szondák most megcsinálják azt, amire az ember nem képes. Nagyon sok mindenhez nem kell ember és nagyon sok mindent meg sem tud odafent csinálni. A szondák alapvetően elég költséghatékonyak, ha nem mennek tönkre és megfelelően hosszú élettartammal bírnak. Lásd Hubble vagy marsi roverek, de sorolhatnék még pár szondát.

Mellesleg kérlek mutasd már meg, hogy komoly emberes űrutazást és kutató tevékenységet ki csinált valaha a SZU-n és a NASA-n kívűl odafent? Ja, hogy senki...

A SZU összeomlása óta az orosz örökség a Mir-ben kimerült, de azt sem ők fizették igazán és a sikló is járt oda. AZ ISS-re is lehet, hogy jár a Szojuz, csak egy shuttle egy repülés alatt akár kb. 50-100-szor (!) annyi tömeget is felvihetne vagy fel is visz esetenként, ha jól tudom és nem csak 2-3 embert...

Ha maximális létszámú személyzet van a Szojuzban akkor csak kb. 100 kg (!!) hasznos terhet visz fel, de más esetben is csak 100 kg-os nagyságrendről van szó.

Hol van az STS rendszeren kívűl olyan cucc, aminek van űrlabor modulja, tud kb. 16 t cuccot felvinni az ISS-re és még többet alacsonyabb pályára. Kérlek mutatta egy országot aki ilyen programot futattot sokáig vagy egyáltalán láthatáron van ilyen képesse. Ja, hogy ez sincs.

Szerintem nagyon el vagy tájolva, hogy ki és mit csiált eddig és, hogy ki és mit tervez.
Tetsuo  
2009. szept. 17. 02:49 | válasz | #64
Erdekes, az sg fórumán mindenki tudja, h mi lesz. Senki nem mondja, h lehetseges.. talan, ugy gondolom valoszinu.. :)
Tetsuo  
2009. szept. 17. 02:46 | válasz | #63
LOL A holdraszallas utan 40 evvel 1 foldi GPS.. tenyleg komoly fejlodes.
Akkoriban Hold- es Marsbazisokrol meg terraformalasrol beszeltek (nem, nem a Blikk, hanem a NASA tudosai es politikusok).

Ketsegtelen, h ma a legkomolyabb fejleszteseket a hadiipar (DARPA) vegzi, nem ismert penzhatterrel es soxor a kutatasi terulet is titkos.. ki tudja, mi a csucstechnologia valojaban? Nem sokan. De a civilszferaban durva parasztvakitas folyik, az teny.
Tetsuo  
2009. szept. 17. 02:40 | válasz | #62
A mai kapitalizmus alapja az allandonovekedes-kenyszer, az eroforrasok merhetetlen pazarlasa es a kizsakmanyolas.
A gazdasag "fejlodese" csupan virtualis szamok novekedese, felporges, ami egy ures lufi novekedese.. mar ki is pukkant, elertuk az olajkitermeles maximumat es hamarosan jon a tobbi nyersanyag.. finito. Addig is: eljen a bankrendszer. :P
Tetsuo  
2009. szept. 17. 02:31 | válasz | #61
Felre erted. O is pont ezt mondta.
2009. szept. 17. 00:12 | válasz | #60
Azt a légköri oxigén táplálja a holdon ezzel nem lesz gond , egy kis maradék szesz, csak be ne fagyjon
2009. szept. 16. 23:28 | galéria | válasz | #59
Küldhetünk mi ezeregy szondát a Marsra is, de úgyis mindenki az első emberre fog emlékezni aki a felszínére lép! Más dolog kémlelni egy buta kamerát és más dolog ott állni az Olympus Mons tetején (aka legmagasabb ismert vulkán a naprendszerben)... (jó, nyilván nem oda fognak először leszállni, mert iciripicirit veszélyes :DDD)
2009. szept. 16. 23:24 | galéria | válasz | #58
Naneeee. Ha szerinted aki hosszú évtizednyi éles, emberekkel végzett űrutazások után visszasüpped egy automata műholdakat kereskedelmi és katonai célból feleregető tunya kutatásmentességbe, az szerinted nem vonult ki az űrkutatásból, de keményen ??!! A kutatáshoz EMBEREK kellenek (aka kutatók) és nem csak lent a Földön kell óberkodni, hanem ott fent, helyben. :DDD
2009. szept. 16. 19:26 | válasz | #57
Éljen az optimizmusod :)

Amúgy az ember igazi túlélő. Nem lesz diadalmenet, de túl fogjuk élni. Kérdés, hogy megéri-e majd. lehet a túlélőknek megváltás lesz a halál.
N3XUS6  
2009. szept. 16. 19:25 | válasz | #56
Mi bajod a "Cigány Sors" Nemzetközi Tudományos és Kulturális Klubbal!?
N3XUS6  
2009. szept. 16. 19:04 | válasz | #55
Ugyanmá!

A Zalfahódbázisban sokkal tutkóbb verdák voltak, ez max a Pirxbe nevezhetne be!
2009. szept. 16. 17:58 | válasz | #54
Tág fogalom de ha csak a legvégső dátumot nézzük akkor is röpke 10 év.
Az oroszok meg már fellőttek néhány műholdat. Már csak nekünk kell felzárkózni.
2009. szept. 16. 17:32 | galéria | válasz | #53
Mindkettőről ez mondják már elég régóta... A Galileo olyan, mint az A400. Egy ígéret és majd egyszer talán. A végén még a kínaiak is előbb csinálnak meg egyet.

A következő évtized meg elég tág fogalom. 2011? 2020? Hát nagyon nem mindegy.
2009. szept. 16. 17:09 | válasz | #52
Azért nem olyan sokáig...

Európa->Galileo
Oroszország->Glonass
A jövő évtizedre már tejesen készen lesznek.
ATERRORISTA   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2009. szept. 16. 17:03 | válasz | #51
Én nem tudom, hogy miért kell az én álláspontomból gúnyt űzni. Szerintem tényleg fontos, hogy az ilyen fejlett technológiák ne kerüljenek terroristák kezébe, hiszen ők nyilván sok rosszra tudnák használni.
2009. szept. 16. 16:58 | válasz | #50
Én azért valahol poénosnak találom, hogy Sanyix és még valaki mostanában keményen kapta a büntetőpontokat a terroristázásért, mire furcsa nevű egyének bukkannak fel a fórumon, mint pl a "ATERRORISTA", és az egzotikus nevű N3(E)XUS6 aláírásában is feltűnt a CS.N.T.K.K.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 16. 15:46 | galéria | válasz | #49
Az üzemanyag-szükséglet meghatározásánál majd mindenképpen figyelembe kell venni a hajtómű fogyasztása mellett a legénység fogyasztását is.
2009. szept. 16. 15:44 | galéria | válasz | #48
Visszavonul az űrtől? Azért, mert az emberes utazásokat nem erőltetik? Ezt komolyan gondoltad? Felhívnám figyelemedet, hogy jelenleg egy működőképes GPS rendszer van és úgy tűnik, hogy hossző ideig ez is marad a helyzet. Jé, történetesen jenki...
2009. szept. 16. 15:41 | galéria | válasz | #47
De nem minden területen val előrelépés. Szűk példákat kiragadsz és olyanokat amik gyakoriak a midennapi életben. Milyen gyakran kellett holdi leszállóegységet tervezni?
Crane  
2009. szept. 16. 15:23 | válasz | #46
Látom lelki szemeim előtt, ahogy Holdra száll ez a szerkentyű, majd a kép jobb oldaltól beszökdécsel egy szkafanderes fickó egy poroltóval. :D És persze veszettül szál mindenfelé a Hold és a poroltó pora. :D:D A szerkezet meg mintha egy az egyben az Alfa Holdbázis című sorozatból lépett volna ki. :D

Azért gratula a sikerhez. Szépen repül ez az alkoholos hordó. :D
2009. szept. 16. 14:40 | galéria | válasz | #45
Jaja, de mivel fel kell jutni valahogy és a szökési sebesség eléréséhez embertelen hajtóerő kell errefelé, így a kémiai hajtóművek kiváltására a kilövéseknél/landereknél naaagyon sokáig várni kell, ahogy mondod.
2009. szept. 16. 14:39 | galéria | válasz | #44
Nem mondtál újdonságot azzal, hogy procákból nem használják a legújabbakat (sőt), node pláne nem oprendszerekből. :D Viszont szenzorokból igyekeznek a legdurvábbakat használni, ami még kibírja odafent.

Azzal viszont nem értem mi a problémád, hogy az USA sokat fog bukni azzal még 1x, hogy szó szerint kinyírták a saját űrprogramjukat?! Merthogy fog.

Amúgy nem szándékoztam "rádripakodni", ne vedd annak! Csak kedélyesen elbeszélgetünk egy témáról. Még csak nem is vitatkozunk, mert nincs nagyon miről.
2009. szept. 16. 14:30 | galéria | válasz | #43
Lehet, hogy folyamatirányításos überprofi faszi vagy, de a közgazdaságot nem vágod. Egyetlen dollárt sem csesztek el. Minden, amit költöttek a gazdaságba ment vissza, és ezen a pénzen olyan hi-tech ipar sarjadt, amikhez képest a robotjaid marionettbábuk.

A korábbi hsz-edben rám ripakodtál és GHz-ekkel dobálóztál. Ki kell ábrándítsalak, az űrben ntöbbnyire nem használnak GHz-es cuccokat. A 80386-os ismerősen cseng? Nos többnyire ilyen, pár MHz-es , nagy csíkszéleséggel készült procikat használnak a kozmikus sugárzás miatt. Szóval a számtech nem minden...
N3XUS6  
2009. szept. 16. 14:23 | válasz | #42
Repülőkből meg vagy 4.:)
N3XUS6  
2009. szept. 16. 14:22 | válasz | #41
Hát a NASA költségvetése az Apollo program törlése óta jelentősen esett. És valszeg az űrsikló nem okolható önmagában a forrás hiány miatt, eccerűen politikusék annyit adtak, hogy az űrsikló üzemeltetése kijöjjön belőle, mert szép beszédeket lehet mondani egy űrségisiklóval a háttérben, meg néha a népfiai, tanárnök stb is feljutnak vele, meg ilyen balfaxsádok. Ha nincs űrsikló, valszeg még alacsonyabb lenne a költségvetés.

A földkörüli pályára álláshoz még valszeg sokáig kémiai hajtás marad a nyerő, a zűrben viszont szerintem hamarosan jön a plazmahajtómű. (VASIMR).
2009. szept. 16. 14:02 | galéria | válasz | #40
Az űrprogramokat nem véletlenül kaszálták el. Ezt lehetne magyarázni a hidegháború végével, de önmagában az nem elég szvsz. Megvan annak a jó oka, hogy nem akar már senki nagy hirtelen Holdra/Marsra szállni és hogy negyed századdal visszavetették az űrkutatást (avagy többel).

Persze jó irány a kereskedelmi célú űrkutatás, de mint tudjuk egy pusztán üzleti célú vállalkozás igen gyorsan elkaszálható, így rengeteg hamvába halt projekt lesz, míg egy kormány által pénzelt SZÜKSÉGES vonal fent tud maradni bármilyen körülmények között. Most sok-sok erőforrást fordítunk majd sok-sok bukott projektre, amiket mindig újrakezdeni újabb és újabb cégekkel a NULLÁRÓL (mivel egymásnak nem adják át az eredményeiket) KISSÉ költséges és hosszadalmas.

Vannak dolgok, amihez egy nagyhatalom teljes (és töretlen) ereje lenne szükséges hosszútávon. Ez az amit pl. Kína képes véghezvinni, míg az USA saját magát nyírta ki etéren és vetette vissza magát évtizedekkel. Kíváncsi vagyok, ha majd ferdeszeműekkel lesznek teli az orbitális pályák, mit szólnak majd akkor az önelégült, dagadt amcsifattyak. Elbasztak több tucat billió dollárt az évek során anno és nem értek el vele semmit sem. A kínaiak meg szépen kisunnyognak és rá se bagóznak az anyagi és emberi veszteségre, mert ők megtehetik, mivel egységesek és kíméletlenül, központilag irányítottak.

Egy akkora hatalom, mint az USA nem teheti meg büntetlenül, hogy visszavonul az űrből... Szopnak majd még, mint a torkosborz és csökken a technológiai fölényük szépen, napról-napra.
2009. szept. 16. 13:52 | galéria | válasz | #39
Újabb példa. Amikor én végeztem, csak néhány kiváltságos juthatott robotközelbe, programozhatta őket stb.-stb. (pl. én is) Manapság bármelyik hülyegyereknek vehetsz legórobotot, amit összerakhat és programozhat kedvére, de vannak más robotkitek is amiket megvehetsz otthonra (szervókkal, vezérlő elektronikával, szenzorokkal stb.-stb.). Eltelt 14 év! Ami akkor a milliomos fiacskája sem tehetett volna meg, ma bármelyik jómodú lurkó megtehetné. Ennyi.

Nyilván egy ipari robothoz nem hasonlítható egy kezdő robotkit, de tanulni, elsajátítani az alapokat elégséges. Utána ha kap egy kis pízt a lurkó, mikor felnő, nekiállhat összepakolni a saját robiját.

Manapság egy hobbicélú ultrahang szenzor, vagy gyorsulásérzékelő, vagy útmérő, vagy kamera fillérekbe kerül, míg régen csak ipari volt és vagyonokért.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 16. 13:46 | galéria | válasz | #38
Sajnos a mérettel nem lineárisan nőnek a költségek, a pénz meg igen szűken csordogál. Az űrsiklóval pedig vagy 20 évre elkaszálták a fejlődés szinte minden lehetőségét, olyan drága volt az üzemeltetésük. De ez már sokszor és sok helyen ki lett tárgyalva, nem kellene itt ismételni. Amint azt is, hogy az alapvető gond a meghajtással van, a kémiaitól nem tudnak/akarnak/mernek szabdulni, de sajnos a jelenleg elképzelhető alternatívák sem túl biztatóak.
2009. szept. 16. 13:44 | galéria | válasz | #37
40 év, az negyven év (ma meg már inkább 60). Az majdnem két embergeneráció.
2009. szept. 16. 13:42 | galéria | válasz | #36
Oké, de három éve szívnak. Az azé nem két perc.

Ha azt a másik csákót veszem, aki a fiával üt össze ezt-azt, azoknál még oké, mert garázsprojekt (mintha mi állnánk neki bérből és fizetésből ami marad a gariban összeütni egy életnagyságú lunarlandert). DE Kármákéknak van dellája bőven ehhez, nemde??! Mérnökeik is vannak bőven stb.-stb. Átruccan oroszba és hoz egy-két kirúgott profi rakétamérnököt, hiszen ott az űrprogram nagyon rég elhasalt és voilá, máris kész a staff.
N3XUS6  
2009. szept. 16. 13:39 | válasz | #35
Naaa, azért ne túlozzunk!

A németek elég rendesen szétforgácsolták a fejlesztő/gyártókapacitásukat megannyi csodafegyver tervezetre, hogy egálba lehessen állítani akár a Learjettel, vagy akármivel a Me-262 kifejlesztését.

Másrészt a Learjet nagyjából minden paraméterben lealázza a Me-262-őt, szinte csak az a közös bennük, hogy mindegyik repül és kerót kell beléjük tölteni.
2009. szept. 16. 13:38 | galéria | válasz | #34
Te nem érted látom.

1. Közel nem volt korlátlan háttere a III.Birodalomnak összevetve a többi versenyzővel.

2. Akkori szinted drága és csúcstechnika volt a Me-262. Ma meg a Learjet ez. Hány országnak van olyan repipara, aki képes olyan legyártani? A két kezemen meg tudom számolni. Ja, és nem is olcsó.

Ez a valami miről szól? Hogy ne a NASA-hoz mérhető forrással hozzál összes egy ilyet. Mivel eltelt 40 éve erre most van úgy ahogy esély.
2009. szept. 16. 13:22 | galéria | válasz | #33
Anno a Harmadik Birodalom korlátlan ereje és anyagi/emberi háttere kellett hozzá (katonai stuff), ma meg egy szaros üzleti alapokon nyugvó magáncég tervezi és gyártja őket csak ÚGY, mer megéri. Éééted?! :D
2009. szept. 16. 13:20 | galéria | válasz | #32
Amúgy szvsz. a stabilizátor fúvókákat úgysem ússzák meg, mert az esetleges tengely körüli forgást nem tudják kompenzálni egyetlen sugárral. Lehet is látni a videón, hogy néha elkezd forogni a cucc, de hála a légköri súrlódásnak és a nagy tehetetlenségnek, megáll. NA a Holdon/űrben ez olyan szépen forog majd így tovább, hogy öröm nézni.
ATERRORISTA   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2009. szept. 16. 13:19 | válasz | #31
Természetesen én csakis rendes, az emberiség számára hasznos kutatásokra, felfedezésekre használnám. Tehát nem kell félni, ha netán az én kezembe kerülnek ezek az eredmények.
2009. szept. 16. 13:18 | galéria | válasz | #30
Nem értem a hasonlatot. Komoly kutató és gyártó kapacitás kellett az Me-262-höz. A LearJethez is az adott kor szintjén.
2009. szept. 16. 13:17 | galéria | válasz | #29
Ezaz. Szinte mindenben fejlődtünk (igaz főleg elektronikában), ezért úgy látszik, hogy ha nagy problémáik vannak, az elvileg csakis abból fakadhat, hogy síkhülyék a mérnökeik. Vagy sem, de akkor meg miafszavan?!!?!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 16. 13:12 | galéria | válasz | #27
Nem is az elektronikus vezérléssel van gondja a NASA-nak ma sem.
2009. szept. 16. 13:12 | galéria | válasz | #26
Mondjuk ha nem kezelnék belső infóként, érdekes lenne meghallgatni, hogy az utóbbi 3 évben miken hasaltak el újra-, meg újra a buta amcsik! (pisztos tanulságos)

Szvsz. ha kiadták volna nekünk, vagy az oroszoknak a feladatot, akkor tized árból már három éve repülne a cucc. Pláne, hogy az oroszok rakétatechnikában mindig is élen jártak, ehhez van érzékük, de durván. :DDD
2009. szept. 16. 13:09 | galéria | válasz | #25
Node ugyanarról beszélünk ember! Ha 40 éves nem volt gond nekik, most miért az?!!!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 16. 13:05 | galéria | válasz | #24
Ugyanis a mechanika késleltetéséhez képest az elektronika működési sebessége csak erősen másodlagos tényező.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 16. 13:00 | galéria | válasz | #23
Ha megvan a kellő végzettséged, mint ahogy állítod, akkor azt is kell(ene) tudnod, hogy a videón látható szerkezet stabilizálása 40 évvel ezelőtt sem lett volna probléma. Nem is volt.

Egy kellően gyors PID szabályzás párezer forintért kapható eszközökkel megoldható ma, de az volt már 10 éve is. Régebben drágább volt az eszköz, de akkor sem kellett hozzá az akkori csúcsteljesítmény.
2009. szept. 16. 12:54 | galéria | válasz | #22
Emlékszünk az első lunarlander proggikra (magam is kóklerkodtam velük), amikben jóeseteben egy képpontot kellett elhelyezni a képernyő alján lévő csíkon, akárcsak a holdraszállásban (sok-sok számmal). Aztán manapság full 3D-ben valós árnyékolással és csillogással, valós fizikai szimuláció, valós terep szimulációja mellett fut ugyanaz és még az űrhajósok életfunkcióit is valós időben emulálja, sőt az arcuk is felismerhető bent stb.-stb. Merthogy eltelt 20-30 év.
2009. szept. 16. 12:51 | galéria | válasz | #21
Jóak, pocsika, én vagyok a hülye és tényleg nincsenek olyan problémák, amiket régebben nem nagyon (vagy nagyon nehezen) lehetett leküzdeni a számítási kapacitás hiányában... Vagy mégis?!?! Jah, mégis!

Folyamat és gyártásautomatizálás és Ipari robotokon végeztem, úgyhogy jónak magyarázod a mérnöki kreativitást... :DDDD

Manapság olyan érzékelők vannak, amiről NEM IS ÁLMODTAK pár éve még. Márpedig egy szabályzásban ez az első kör! Azután jönnek a döntéshozó egységek (manapság ebben sincs kapacitáshiány) és végül a végrehajtó/beavatkozó egységek, amikben szintén fényévekkel előrébb járunk.

Hogy érzékeltessem különbséget:
A nácik iszonyat erőbefektetéssel kidolgozták a sugárhajtású gépeiket (amikkel végül szart sem értek már), míg manapság bármelyik tahó milliomosnak lehet saját LearJet-je. Jah, hogy eltelt 60-70 év és simán gyártják őket szarérhúgyér?! Ki hitte volna...
2009. szept. 16. 12:50 | galéria | válasz | #20
Ez szintén butaság.

Az ICBM-ek körkörös szórása 80-120 méter körül van.


A "cirkálórakétáké meg olyan 5-9 méter körül. A BGM-109 értéke asszem 9 méter volt 1990 táján. Hogy azóta mennyi azt nem tudom. Viszont azt nem ilyen összegből rakták összem, teljesen más probléma volt. Olyan apróságok vannak, mint tehetetlenségi navigáció, meg TERCOM stb. Összehasonítottad a jegesmedvét a bengáli tigrissel...

A "cirkálórakéta" kifejezést meg utálom, mert rossz fordítás csakúgy, mint a robotrepülőgép. Azok az ekszököz amikre ezt használják az alábbiak miatt nem jó.

- A repülőgép nem egyszerhasználhatos.
- Többnyire nem rakétahajtóművük van, hanem gázturbina.
2009. szept. 16. 12:43 | válasz | #19
Azthittem ezt is a q3 motor hajcsaHajrá crackman!
2009. szept. 16. 12:37 | galéria | válasz | #18
Jaj, jaj és jaj. A mérnöki kreativitás nem a GHz-ek számától függ. Kicsit elegem van már az ilyen faék egyszerűségű logikából.

Vagy te tehetségesebben használod az excelt, ha több GHz-es gépen fut és több RAM van a gépben? Nem...
2009. szept. 16. 12:35 | galéria | válasz | #17
Erről van szó. Ma hol találasz olyan szakembergárdát aki képes megépíteni egy 1600-as évek beli fahajót? Akkor voltak, me szint kihaltak.

A leszállóegységet is megtervezte rohammunkában sok mérnök, szinte korlátlan $ supporttal. Ez ahozképest csak hétvégi hobbielfoglaltság. Naná, hogy nehezebben megy. Viszont olcsóbb is. Ja, és nem a Holdon használják, hanem a Földön, ahol van légkör. Hát nagyon nem mindegy...
2009. szept. 16. 12:31 | galéria | válasz | #16
Főleg, hogy egy több évtizedes ballisztikus, vagy cirkálórakétával be lehet lőni egy WC ablakon ami 6000mérfölddel ARRÉBB van.
2009. szept. 16. 12:29 | galéria | válasz | #15
Ember! Akkoriban nem voltak gigahertzes procik, meg olyan durva hájtek érzékelők mint manapság. Mindent mekánikusra, meg félelektromosra kellett tervezni és MÉGIS működött. Ezeknek ott van a kétezredik év összes teknikai vívmánya és évek óta bénáznak. ÉRTED??!? A vezérlésen van a lényeg (mivel aerodinamikai szempontból ez kb. egy égetett téglával vetekszik)!

Kb. a gőzgép kontra mikrochip tech-különbségről beszélünk vaze!
ATERRORISTA   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2009. szept. 16. 12:23 | válasz | #14
Nem értem. Mire célzol? Én komolyan írtam, amit írtam, és abszolút releváns, hiszen magánkézben lévő csúcstechnológiáról van szó.
2009. szept. 16. 12:11 | galéria | válasz | #13
Tessék, ez meg nagyon burkolt "csak nehogy a terr...." hsz. Így csak nem ad elakadásjelzőt a moderátor, mi? :)
2009. szept. 16. 12:10 | galéria | válasz | #12
Ja, gondolod, hogy az elsőre pikk-pakk működött? Gondolod, hogy ez nem tudja majd megismételni azt, amit az elődje megtett? Há' dehogynem! Csakhogy ezen nem dolgozik 5-ször annyi mérnök/kutató, nem költhetnek rá 10-szer annyit, stb-stb.

Ja, és nem elvileg, hanem gyakorlatilag is használták. Ennyire burkolt holdraszállás tagadást még nem hallottam :)
2009. szept. 16. 12:00 | galéria | válasz | #11
Az tény hogy durván nagy a szerkentyű, merthogy két ember magas, az ránézésre nem derül ki egyből. :D Igaz a végső verza ennél sokkal nagyobb kell legyen.

A vicc az, hogy sok-sok évtizeddel ezelőtt elvileg a kormány tudósai ugye megcsinálták MŰKÖDŐRE a lunarlandert és (elvileg) használták is. Az akkori technikával szép teljesítmény volt az. Ezek meg a legmodernebb elektronika mellett mit össze bénáznak vaze... Vajon TÉNYLEG volt működő lunarlander anno, vagy tényleg kamu az egész?!?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. szept. 16. 10:50 | galéria | válasz | #9
Már sokkal hamarabb is.

Tiszta élvezet volt nézni a szerkentyűt, ahogyan a PID szabályzás (az volt, gondolom) irányította a fúvóka szögét. A talaj fölött erősebb volt az ingadozás, bizonyára a felszaínről visszaáramló gázok lökdösték a szerkezetet.

Csak hát nem egymillió dollárt kellene szánni az efféle próbálkozások ösztönzésére, hanem egymilliárdot, legalább. Igaz, a díj összege inkább csak jelképes, mert a fejlesztés ennek a többszörösébe kerülhet.
2009. szept. 16. 10:45 | galéria | válasz | #8
hát még 1000 év múlva..haha :D
2009. szept. 16. 10:38 | galéria | válasz | #7
Ne légy ennyire biztos, Csocsó!
Chocho  
2009. szept. 16. 10:22 | válasz | #6
Amúgy meg nagy grat!
Chocho  
2009. szept. 16. 10:16 | válasz | #5
100 év múlva már alulról fogjuk szagolni az ibolyát, ahogy Te is.
2009. szept. 16. 10:02 | galéria | válasz | #4
100 év múlva mosolyogni fogtok ezen.

Meg ezen is.
2009. szept. 16. 09:46 | válasz | #3
jaja! persze lehet, hogy kicsi ember volt kicsi poroltóval.. :)
2009. szept. 16. 08:36 | galéria | válasz | #2
a poén h a gép méretéről semmit nem írt, és néztem a videót és azt hittem, hogy ilyen max 1 méter magas a szerkezet, aztán csak néztem amikor odarohant a poroltóval az ember :):):)
2009. szept. 16. 00:46 | galéria | válasz | #1
Fáin cuccos! Végre van valami sikerélményük is szerencsétlen mérnököknek.