A szeptember 4-én kezdődő berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállítás (IFA) egyik legnagyobb újdonságát a Wireless HD szabvány, illetve a hozzá kapcsolódó első készülékek bemutatkozása jelenti majd.
Hirdetés
Az új plazma- és az LCD-televíziók piacra dobása mellett a gyártók folyamatosan olyan új megoldásokat keresnek, amelyek egyszerűbbé tehetik a felhasználók életét.
Két új elképzelés végérvényesen leszámolna az otthonokban található kábelrengeteggel és a televíziók, valamint a különböző készülékek közötti adattovábbítást a vezeték nélküli HDMI technológia segítségével oldaná meg.
A sorban az első a Sony és a Panasonic volt. A két cég a Wireless HD szabványú vezeték nélküli vevőegységgel ellátott új televíziókat dobott piacra. A Samsung, a Toshiba és a LG pedig várhatóan az idei IFA-n mutatja be első prototípusait.
Adóegységként általában azok a külső boxok szolgálnak, amelyek a tunereket is tartalmazzák.
A Wireless HD szabvány a 60 GHz-es frekvenciatartományt használja. Ennek oka, hogy ebben a sávban olyan nagy sávszélességű kapcsolatok alakíthatók ki, amelyek lehetővé teszik a legnagyobb felbontású, többcsatornás hanggal kiegészített, tömörítetlen adások továbbítását is.
A technológia egyetlen hátránya, hogy jelenleg az adattovábbítás csupán tíz méter távolságra működik kiválóan és a falak komoly akadályt jelentenek. Ennek ellenére a Wireless HD már most óriási érdeklődésre számíthat.
A WHD-nek azonban máris van egy komoly konkurense, az izraeli Amimon chipfejlesztő által megalkotott Wireless Home Digital Interface (WHDI). A cégnek sikerült partnerként megnyernie a Hitachit, a Motorolát, a Samsungot, a Sharpot, a Sonyt és az LG-t. A WHDI az idei év végére válhat hivatalosan is szabvánnyá.
A Belkin már Amimon chipseteket épített be a Flywire nevű adapterszettjébe, amely egy adó- és vevőegységből áll. Az adóegységgel a Blu-ray lejátszók vagy a camcorderek köthetők össze, míg a vevőegység a jeleket a televízióhoz továbbítja.
A WHDI legnagyobb előnye, hogy hatótávolsága 30 méter és nem jelentenek akadályt számára a falak sem.
Az Amimon nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a WHDI lehet a multimédiás megoldás, mivel akár számítógépek és notebookok is az otthoni hálózatba köthetők a segítségével.
A leendő szabvány szintén tömörítetlenül továbbítja a képet és a hangot. A technológiával elérhető maximális átviteli sebesség 3 Gbps, ami bőven elegendő például az 1080p-s anyagok zökkenőmentes megjelenítésére.
A Wireless Home Digital Interface az 5 GHz-es frekvenciatartományban dolgozik és néhány jellemzőjében egyezést mutat az IEEE 802.11n WLAN-szabvánnyal.
Szintén Berlinben debütál a Gefen cég Wireless HDMI Extendere és a Philips által megalkotott Wireless HDMI SWW1800. E két eszköz az Ultra Wide Band (UWB) szabványt használja, amely a 3,1 és 10,6 GHz-es frekvenciatartományban működik és maximum 1,3 Gbps-os adatátviteli sebesség elérését teszi lehetővé. E technológia hátránya viszont, hogy a nagy felbontású képet tömöríteni kell. Ez pedig a szakemberek szerint egyrészt képminőség-romlást okozhat, másrészt a tömörítés időigényes feladat.
Csakhogy itt nem az adás továbbításáról van szó az előfizetőzhöz, hanem a vevő/lejátszó eszközről a kijelzőre... tehát a hdmi/dvi kábelt helyettesítése kábel nélkül. Ez le is van írva a cikkben.
Van ilyen kijelző amibe beleépítik, leginkább japánban, ahol elterjedt a HD TV adás...mindennapos.
Tömörítetlenül, de itt az adás továbbításáról volt szó...T-offline, UPC szitén tömörítve adja a digitális adásokat elkerülendő a gigabites sávszél igényt...Digi Mpeg2-ben agyontömörítve, így sajnos elég sokszor látszik a blokkosodás.
1-2 szolgáltató érdekes módszert használ amúgy...a digitálisan kapott műsort analóg módon továbbítja majd újra tömöríti...no comment.
Ja viszont a megjelenítendő képet eléggé gáz lenne mégegyszer veszteségesen tömöríteni, na meg a kijelzőbe se túl gazdaságos egy hardveres videodekódoló egységet rakni, főleg mert akkor már nincs értelme a többi eszköznek amivel össze szeretnék kötni, mert benne lenne a kijelzőben mind.
Szerinted egy hdmi vagy dvi kábelen tömörítve, vagy tömörítetlenül megy az anyag?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
műholdaknál, nagyobb frekvenciát és tartományt használhatnak, nagyobb adóteljesítménnyel, kevesebb konkurenciával, na meg nem is kis botantennák vannak rajtuk hanem parabola, ami fókuszál, és kizár sok zavaró tényezőt is, ráadásul egy időben általában csak 1 uplink kapcsolata van (a központtal), nem 22323 kütyü akar másik 53434-el kommunikálni egy időben, két irányban, egy kis sávon, amit ráadásul még x másik kütyü használ.
"2...az N-es szabvány képes a 300 megabitre is gyakorlatilag is."
Ja bocs mostmár ELMÉLETI 300mbitre is képesek. Kár hogy mindezt talán közvetlen egymás mellé rakott eszközökkel, és egy rádióhullámoktól jól leárnyékolt szobában közelíti meg, amúgy normális használat mellett jóval kevesebb, és az utóbbi nevezhető inkább gyakorlatinak. De még 300 mbit is édeskevés lenne ha annyi lenne, de csak 130 körül van....
Ha egyesülnek az kb semmit sem jelent. Amúgy a gbit IS kevés. Egy 1080p @25 fps-es képfolyam átviteléhez MINIMUM 1,3 gbit/sec kéne, egy 50fps-eshez meg ugye 2x ennyi. Ja és a hangot nem is számoltam bele...
A wirelessnek az a titka, hogy az elméleti sebesség jóval távolabb áll a gyakorlatitól mint vezetékesnél :D úgyhogy mindenféle über sebesség hirdetésénél rögtön lehet osztani legalább 2-vel.
Pl műholdaknál 1 azaz 1 darab antenna van és sok transzponder frekvencia, így érhető el nagy sebesség..nem attól, hogy van 5 kiló antennám...na nem fojtatom..
???? Nebeszélj már zöldségeket. 1...az antennák darabszámának semmi köze a sebességhez. 2...az N-es szabvány képes a 300 megabitre is gyakorlatilag is.
1-2 év múlva valószínű egyesülnek majd a szabványok, és egy LTE szerű technológia fog kialakulni ami a gigabites sávszélt is támogatja.
Semmivel sem rosszabb, mint a wifi vagy a nyitott ajtaju bekapcsolt mikrosuto. Viszont azt nem ertem, hogy miert nem a szabvany wifi-t es az ip protokollt hasznaljak, amit akkor ossze lehetne kotni a vezetekes rendszerekkel is es akar egy pc-re/rol is lehetne vele stream-elni.
Nagyon kicsi a térerő, nagyon kis teljesítménnyel működik az adó, jó eséllyel nincsenek élettani hatások.
Másfelől a gyártókat ismerve magasról tesznek rá. A mobiltelefonoknál valószínűsíthető, hogy vannak káros hatások, mégsincs e téren haladás vagy 15 éve.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Vezeték nélküli adatátvitel a nappalikban
Sony: jövőre jöhet a 3D TV
Városi tanácsnoki pozíciókban a német kalózok
Vita a smartbook fogalomról
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
