 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Még egy apróságot hozzátennék az általam írtakhoz, ugyanis ez már eleve egy halott ötlet lenne, mivel egyszerre 2 hasonló projekt nem fog futni (vezetőségi összefonódás miatt sem) és már létezik a program: http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.274 és http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.157.
Amennyit kihámoztam belőle hirtelen, egyértelműen nem lenne ingyenes közzététel.
|
Természetesen igazad van, de én már azt is egy kisebb csodának tartanám, ha a könyvtár rendes működési elvét követve kölcsönözhetőek lennének a lejárt szerzői jogú könyvek (csak elérhetőek lennének); véleményem szerint a teljesen szabad digitális közzétételre egyenlőre nagyon kevés esély lenne.
Így részemről csupán egy minimalista elképzelést próbáltam felvázolni, aminek személy szerint én már örülnék, mindamellett, hogy megérné nekem az éves beiratkozási díjat az, hogy a szükséges műhöz hozzájussak a kölcsönzés 21 napjára (ha jól emlékszem 3 hete írtak referenciaidőnek a kölcsönzéshez másik cikkben).
Szóval személy szerint egy ilyen nagyságrendű összeggel és módon hajlandó lennék támogatni az adott könyvtár digitalizálási projektjét.
|
De bizony elvárom, hogy tőlem is elnézést kérj! :-)
A te felvetésed lényege az volt, hogy a még amúgy semmilyen szerzői jod alá nem eső, de digitalizált könyveket is ki kell kölcsönözni a könyvtárból, majd olvasás után a mű törlődne a felhasználó tárhelyéről.
Ezzel szemben az én véleményem az, hogy az ilyen régi könyveket fel kell pakolni a netre, és maximum ingyenes regisztráció után bárki letölthesse őket a saját gépére, és addig használhassa, ameddig neki jól esik.
Én ilyen esetben még a regisztrációt is hülyeségnek tartom, mert plusz bürokrácia.
Apropó, egyre több az olyan fórum, ahol nem kell regisztrálni, vagy van lehetőség arra, hogy regelés nélkül szól hozzá, ha regelsz, az esetleg valamilyen plusz funkciót nyújt.
A MEK-ről egyébként, nagyon helyesen, úgy tölthetsz le könyvet, hogy nem kell regisztrálni.
Ez természetes is, hisz ahhoz sem kell regisztrálni, hogy megcsodáld a Budai Palotát, vagy a Mátyás templomot, vagy a tiszavirágot.
Kara kánként folytatom tanításom.
 |
Azt hiszem elnézést kell kérnem (kivéve Epikurosztól) és ezúton szeretném eloszlatni az esetleges félreértést, ugyanis ez nem az én ötletem. Én csupán felfigyeltem arra hírre, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár a Googleval digitalizáltatja a tulajdonában levő dokumentumállomány lejárt szerzői jogú könyveit.
Alapvetően erre építve, illetve hogy hazánkban is van hasonlóan nemzeti gyűjtőkörű könyvtár (igaz itthon a világon egyedülállóan kettő is), melyből az OSZK tudtommal nem kölcsönöz semmit, csak olvasószolgálata van (illetve Könyvtárközivel lehet műrészletekhez hozzájutni).
Ezen a vonalon indultam el gondolatban, hogy a franciák szerintem nem hülyék és szerintem itthon is lehetne egy hasonló alternatíva. Ehhez csupán 2 éve van meg minden feltétel (beleértve különösen a jogit).
A MEK-ben, mint Polemius megjegyezte csak önkéntes alapon kerülnek be művek, szemben a BNF és Google összefogásával, ahol teljes gyűjteményből kerül be jogilag egyértelmű kör.
A francia helyzettel szemben itthon bármelyik művet digitalizálhatják és kölcsönözhetik a könyvtárak.
Ettől függetlenül nem vagyok olyan szakértő aki pénzhiány miatt sír (újra végigolvasva még csak utalást sem tettem ilyenre). Pont ellenkezőleg, a Google és a BNF kapcsán szerintem kevés szerepet játszik a pénz, ráadásul a hazai viszonyokra adaptált lehetőség kapcsán is hasonló alapokat feltételeztem (mindamellett, hogy fogalmam sincs van-e anyagi vonzata a BNF-Google megállapodásnak).
Kedves Epikurosz, a 2 milliárd interneteléréssel rendelkező ember 10%-a foglalkozna ezzel, az legalább akkora csoda lenne, mint Jézus feltámadása. Ezzel szemben a nemzeti könyvtárak esete inkább hasonlítana Luther (BNF) és követői (egyéb nemzeti könyvtárak) érdemeire ez esetben.
Soha nem vontam kétségbe, hogy nem lehet partizánként csinálni. Amit írtam az nem a "partizán módszer" ellen irányult, hanem megjegyeztem, hogy itthon (is) lehetőség van egy elméletileg teljes hazai gyűjtemény digitális közzétételére a jelenlegi jog lehetőségei mellett.
Továbbra is fenntartom, hogy az közös, egységes bibliográfiai adatbázis(ok) nélkül sokkal nagyobb szenvedés lenne megtalálni a digitális műveket.
Mindettől függetlenül egyetértek azzal, hogy bár 2 éve megvan a jogi háttér is, az említett könyvtárnak csupán egy DEA színvonalú adatbázist sikerült összehoznia és kevés esélyt látok a BNF-hez hasonló projektre, hozzátéve, hogy ez nem pénz kérdése lenne. |
Viktorkám!
Mondjad csak a bla-blád.
Min. 20 éve virágzik Magyarországon ez a fene nagy digitális korszak, és még mindig egy helyben topogunk. Mert az olyan szakértőkre várunk, mint te is, akik állandóan a pénzhiány miatt sírnak.
Közben olyan alapvető műveket nem talál az ember a neten, mint az Aranybulla, Anonimus krónikája stb.
Ja, bocs, az Aranybulla oldalhű kiadását nemrég megjelentette az Akadémiai Kiadó aszem 20 ezer forintért.
Az igazság az, hogy pár szakember rátelepedett az emberiség szellemi kincsére, és azt akarják, hogy ők húzzanak hasznot belőle.
Szerintem itt olyan forradalom lesz, vagy már zajlik, mint a könynyomtatás megjelenése után. A Bibliához is, mivel arámiul, görögül és latinul volt írva nem tudtak az emberek hozzáférni, vagy, ha igen, nem értették azt. Jött Luther, akit amúgy elítélek, mert megbontotta a róm.kat egyház egységét, és szépen lefordította a Bibliát. Utána meg mások, és mások. Akkora ribillió lett ebből, hogy kb. 200 évre teljesen felforgatta Európát.
Én mindenkit arra buzdítok, akinek van min. 110-es IQ-ja, hogy szeretett tudományága egy, szerzői jogokkal nem védett, és elektronikus formátumban még rendelkezésre nem álló könyvét digitalizálja, és terjessze.
Én épp most dolgozom egy ilyen projekten.
Van kb. 2 milliárd, ha nem több, interneteléréssel rendelkező ember. Ha ennek tíz százaléka, 200 millió ember belevág ebbe a vállalkozásba, el sem tudom képzelni, hogy annak mekkora hatása lesz.
Lehet ezt csinálni partizánként, vagy a Gutenberg projektbe besegítve.
Nekem volt régen egy elképzelésem:
Minden magyarországi iskola osztálya digitalizálhatna egy magyar szerzőtől származó könyvet.
A gyerekek sok mindent megtanulnának így: szkennelés, OCR, korrektúra, tördelés, lektorálás, szövegszerkesztés, szerzői jogok, kultúra, helyesírás stb. stb.
Így is, úgy is meg kellt anulni bizonyos számtech cuccokat, plusz ált. műveltségieket is.
Akkor miért ne lehetne ezt haszonnal tenni?
Persze, egyszerűbb az, ha a tanítónéni azt mondja agyerekeknek, hogy írják le 10x, hogy: Géza, kék az ég!
Ja, és a közös munka révén a gyerekek szociális készsége is fejlődne.
Meg, ott lenne a sikerélmény: egy digitális mű, amelyet 20-30 év múlva is elő tudnának venni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Engem érdekelne ez a bizonyos e-könyvtár, mivel csak a csendes verziót ismerem, de ott a PRC ritka, mint a fehér holló, nem is emlékszem, hogy láttam volna ilyen formátumú könyvet ott.
Jól tudom, hogy a PRC zárt formátum? Pár éve hozzájutottam pár PRC formátumú kiadványhoz, de olyan macerás volt a konverziójuk könnyebben emészthető formátumba, hogy végül letettem róla. Változott ez azóta?
tviktor: A MEK jó is lehetne, ha foglalkoznának vele, de sajnos pár elég régen nagyon leült. A szbványos bibliográfiában igazad van, ami viszont engem igen zavar, az a könyvek TXT formátuma. Ezzel gyakorlatilag haza is vágták az egészet, a formázási infók legnagyobb része ui. elveszett.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Hadd nyugtassalak meg, hogy létezik már olyan nem publikus ekönyvtár Magyarországon, ahol egységes formátumban (PRC) és magasszintű formázási követelmények alapján jelenhetnek meg az ekönyvek.
Ja és ez teljesen "amatőrök" munkája.
Az ötleted egyébként nem rossz.
|
Nem feltétlenül a digitalizálási munkafolyamatra gondolok akkor, amikor a szakemberek munkáját tartom fontosabbnak.
Véleményem szerint a projekt lényege lehetne az, hogy a Google adja a digitalizálás technológiai és szakember hátterét (szerintem van, vagy lesz benne gyakorlatuk).
A könyvtár adja a dokumentumokat, illetve a kereshetőség, hozzáférhetőség hatékonyságát megalapozó bibliográfiai adatbázist, illetve módszertant a művek feldolgozását illetően. Szerintem nem mindegy, hogy milyen kereső áll rendelkezésre az elektronikus dokumentumok keresése során és bátran állíthatom, hogy a könyvtári rendszerek keresőjénél és a bibliográfiai adatbázis(ok)nál nem ismerek jelenleg jobbat, hatékonyabbat és teljesebbet ezen a területen. Egyébként ez jelenleg már rendelkezésre áll közzétéve az interneten (nem csak beiratkozottak számára) a jelenlegi dokumentumállomány vonatkozásában.
Mindezt megfejelhetné a Sony eBook olvasója, mint célhardver, amelyre optimalizáltan lehetne elkészíteni a könyvtár műveinek elektronikus változatát (bár ahogy hallottam az EPUB formátum megfelelő formátum).
Ha ezt a két céget be lehetne vonni a könyvtárral együtt az informatikai inkubátorházba, akkor szerintem mindhárom szervezet nyerhetne a dolgon, mindamellett, hogy a könyvtárba beiratkozottak szabadon hozzáférhetnének a dokumentumokhoz.
Igazából létezik már ennek egy csírája DEA néven, bár nem teljesen a papír alapú állomány elektronikus változatáról szól. Mindenesetre ez sem alapvetően teljesen publikus adatbázis, a dokumentumok jelentős részéhez csak megfelelő azonosítás után lehet hozzáférni (tudomásom szerint némelyikhez csak a könyvtár területén levő számítógépekről).
Végezetül szerintem a MEK is azért lehet jó szemben az amatőr, hobbi szinten épített torrent alapú elektronikus dokumentumhalmazzal, mivel rendes, szakmailag is megfelelő bibliográfiai adatbázis tartozik hozzá, szabványos rekordokkal. |
Említed a MEK-et, és hogy nem bízol az amatőrökben, inkább a szakemberek munkájának minőségét ismered el.
Nos, a MEK-ben is csak az van amit beküldtek nekik, ők maguk nem digitalizálnak szöveget, csak gondozzák azt.
|
Látom tökéletesen sikerült megfogni a dolog lényegét és megfelelően tág látókörrel kifejteni a dolgot.
Elsősorban megfeledkeztél egy olyan apróságról, mint motiváció; illetve jogtisztaság. Ugyanis az általam említett módszer nem tér el jelentősen a jelenlegi könyvtári módszertől csupán a modernizálás első lépése.
A lényeg egy teljes gyűjtemény elérhetővé tétele lenne elsősorban a könyvtárban beiratkozottak számára.
Mondjuk szó sem volt arról, hogy a könyvtárban kell elolvasnia a könyvet az olvasón, hanem, hogy ott tud hozzájutni elsősorban (teljesen úgy, mintha kikölcsönözné a papír alapú művet); csak nem kell "visszavinni", hanem törlődik a kölcsönzési idő lejártával.
A japán kutató pedig nem fog ideutazni, ugyanis a könyvtár(ak) teljes állományáról létezik bibliográfiai adatbázis, melyből kikeresve a művet könyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthat hasonló feltételekkel, mintha ideutazna érte. Pusztán egyszerűbb elektronikusan eljuttatni könyvtárak között is akár.
Amennyiben nem lett volna egyértelmű így olyan művek is jogtisztán elérhetőek elektronikusan, melyeket még véd a szerzői jog (ugyanis ezeket is ki lehet kölcsönözni a könyvtárakból). És mindezt ezzel a módszerrel jóformán ingyen!
Persze be kell iratkozni a könyvtárba (illetve könyvtárközi kölcsönzés esetén valamelyik könyvtárba).
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel jellemzően nem szoktak teljes műveket kutatók megkérni, leginkább ez cikkekre vonatkozik.
Véleményem szerint ez lehetne egy olyan első lépés, amellyel meg lehetne alapozni a művek (bármelyik) digitális kölcsönzését.
Végezetül, ahogy írtam is, el lehet jutni oda is, hogy az egész kölcsönzés internet alapú lehetne.
A MEK tényleg jól indult, de valószínűleg motiváció (vagy/és pénz) hiányában megrekedt.
A másik apróság, hogy az általam említett könyvtár gyűjteményében megtalálható (elvileg köteles példányt kap minden ISBN számmal rendelkező műből) és joga van digitalizálni és akár elektronikusan kölcsönözni is ezeket. A hangsúly itt jellemzően a kölcsönzésen van, nem pedig az ingyenes közzétételen.
Részemről viszont ehhez képest nem tűnik elég hatékonynak a magánemberek által digitalizált tartalom és közzététel torrenten. Sokkal inkább bízom a szakemberek (könyvtárak) munkájának minőségében, bár elismerem, hogy sebességét tekintve az általad vázolt megoldással nehéz lenne versenyezni.
Nem utolsó sorban pedig 1500-2000 Ft-ot simán áldoznék arra évente (plusz a hardver), hogy tetszőlegesen hozzájussak bármely itthon megjelent műhöz kölcsön.
De tudod mit, igazad lehet nem vagyok normális, hogy eszembe jutott egy olyan elméleti lehetőség, amellyel viszonylag egyszerűen és jogtisztán hozzá lehetne juttatni embereket elektronikus könyvekhez, szmben az egyszerű torrentezéssel.
Valószínűleg hasonlóan kevéssé normálisak lehetnek a francia nemzeti könyvtár szakemberei is (nem mérve magam és tudásom egyébként az ottaniak szakmai hozzáértéséhez). |
A fenét érdekli, hogy mutatnak a könyvek a polcon, a nagy helyfoglalásuk sokkal inkább zavar. A kereshetőség hiánya nemkülönben nagyon zavaró. Kb. egy hónapja költöztünk, a rengeteg könyv több nagy dobozt töltött meg. pedig még félezer sincs. A többezer kötetes elektronikus könyvtáram elfér egy pendrive-on.
x42: A példa éppen jó. Hangminőségben nincs olyan nagy különbség vinyl és CD között, viszont az átjárhatóság vinylről CD-re kb. olyan nehéz, mint egy PDF-et szerkeszthető formátumba konvertálni. Sőt az utóbbi sokszor éppen lehetetlen, mert a sortörések gyakran fixek.
Az akadémiai nagyszótáraimat (Országh, Halász) már hosszú ideje nem használom, valahol a pincében penészednek. Helyettük ott van az azonos tartalmú Scriptum, nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb használni.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Fúj, a képen a nőnek mi nőtt az orra tövére??!!
|
Különben nem rossz a MEK.
Csak egy érdekesség:
"Angol-magyar - magyar-angol szótár
Szótárak, fogalomtárak/Többnyelvű általános szótárak
(kétnyelvű szótár, angol nyelv, magyar nyelv)
"Az eredeti szókészlet Vonyó Attila gyűjtése, melyet folyamatosan bővít és javít. A MEK változat most 185,133 tételt tartalmaz, ez kb. 67 ezer különböző angol szóalakot jelent. A szókészlet semmilyen szempontból nem tekinthető teljesnek és nyelvi szempontból sincs ellenőrizve.""
Kara kánként folytatom tanításom.
|
MEK: "A találatok száma: 7231"
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Még írj ilyen okosságokat.
A lejárt szerzői jogos könyveket rég fel kellett volna tenni az internetre, nem csak ott wifizni, majd törölni. Normális vagy te?
Majd egy japán kutató ideutazik neked, hogy elolvasson egy e-bookot az egyetemi könyvtárban, wifin.
Akkor mire való ez az egész internet?
A Magyar Elektronikus Könyvtár az Orbán-éra (1998-2002) idején szépen fejlődött, azóta megtorpant.
Én más megoldást nem látok, mint azt, hogy bosszúból mindenki beszkennel egy könyvet, és feltölti valamelyik torrentoldalra. Csak jó lenne, ha nem ugyanaz a könyv lenne.
Secperc alatt digitalizálva lenne a magyarság szellemi terméke.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Sir Ny:
Dehogynem a papír méretéhez. A papír mérete alapvetően befolyásolja, mekkora legyen az oldaltükör. Nem lehet a papír méreténél nagyobb oldaltükröt kitalálni. ;)
(Illetve kitalálni ki lehet, csak megcsinálni nem.)
|
A napokban jelent meg egy cikk it az SG-n http://www.sg.hu/cikk.php?cid=69359 arról, hogy Franciaország nemzeti könyvtára a Google segítségével bedigitalizáltatja a lejárt szerzői jogú dokumentumait.
Tegnap olvastam egy olyat, hogy a Sony olvasója az EPUB szabvány mellett támogat egy olyan funkciót, hogy a könyvek automatikusa törlődnek az olvasóról megadott idő után.
Egy kicsit elgondolkodtam a dolgon. Létezik hazánkban egy egyedülálló egyetemi könyvtár nemzeti könyvtári funkciókkal is.
A dolog lényege az lenne, hogy összefogva a Google-val és a Sony-val elkészíteni/elkészíttetni első körben a lejárt szerzői jogú dokumentumok elektronikus változatát EPUB formátumban, majd kihasználva az ebook olvasó WiFi képességét, a könyvtár területén belül kölcsönözhetővé tenni a teljes digitális állományt, a papír alapúnak megfelelő kölcsönzési módszer szerint, csak nem kellene "visszavinni" a könyveket, azok automatikusan törlődnének az olvasóról.
Mivel ennek a könyvtárnak nemzeti gyűjtőköre van, így a hazánkban megjelent összes dokumentum elérhető lenne (első körben a lejárt szerzői jogúak, később a teljes állomány (ugyanis néhány éve megjelent rendelet szerint a könyvtárak digitalizálhatják a dokumentumaikat és kölcsönözhetik is).
Ja, mindezt teljesen legálisan.
Amint sikerül meggyőzni az illetékes vezetőket ez ügyben, illetve tárgyalások kezdődnének ez irányban, szerintem abból mind az egyetem (illetve a könyvtár), mind a hallgatók, kölcsönzők profitálhatnának; nem beszélve a Google és a SOny szerepéről ez ügyben (dokumentumok illetve hardver).
Valószínűleg egyébként mindez nem csak helyi WiFi-s "kölcsönzéssel" működhetne legálisan, hanem teljes internetes megoldással. |
az a baj, hogy most már a könyv sem mutat jól. persze az sd kártyánál jobban mutat, de gagyi papírborítójuk van, és arra nyomtatják a képeket. azok secperc alatt elszakadnak, és aztán volt kép elöl - nincs kép elöl.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
egy frászt a papír méretéhez tördelik. a papír egyharmadnyi méretéhez tördelik, ugyanis kétharmadot kitesznek a margók
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Ahogy veszük...
Ez a kijező az OLVASÁSra lett kitalálva: kontrasztos, napfényben jól olvasható, nincs háttérvilágítás, alacsony fogyasztású(csak lapozáskor használ áramot).
Mellesleg 6"-on megnézem, hogy nézegetsz albumokat.
De! Már fejlesztik a színes kijelzőt is, de az még odébb lesz. Japánban a Fujitsu már piacra dobott egy készüléket Flepia néven. 260K színt tud megjeleníteni 1000$ és kb 20mp-s oldalfrissítés... 
|
"Az e-olvasó képernyője max 16 szürkeárnyalatot tud megjeleníteni"
Ez komoly?
Pedig én a legjobban azokat a könyveket szeretem, amelyekben vannak színes képek.
Na, megvan az ürügy, hogy miért nem veszek ilyent, a drágaságon kívül.
Komolyan szólva, akkor az ilyen kütyükkel művészeti albumokat, anatómiai/földrajzi/történelmi atlaszokat, képregényeket.... nem lehet nézegetni. Gagyik!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hopp megelőztél...túl sokat tököltem
|
Ahogy korábban írtam a kijelző az, ami megdrágítja. Lévén (viszonylag) új technológia. Ráadásul ahogy tudom, csak egy cég gyártja ezeket, szóval verseny kilőve... Plussz az eladásoknak is fel kell futnia még, hogy csökkenjen az ár.
De a legkisebb Sony modell 200$ most, nincs már olyan messze a 100$-os határ. Egy évet adok neki és lesz ennyiért
Az e-olvasó képernyője max 16 szürkeárnyalatot tud megjeleníteni, ha ez elég a képeidnek, akkor van értelme a kérdésednek...
|
Sajnos a magyar kiadók többsége erősen ellenzi még csak a gondolatát is annak, hogy elektronikusan kiadja a könyveit.
Viszont szerencsére van némi magyar nyelvű tartalom, amivel jól el lehet lenni.
|
Egyébként meg az őszinte véleményem az, hogy a könyvet semmi nem tudja pótolni. Annak igazi hangulata van, és a polcon is jobban mutat mint egy sd kártyán ezer könyv. Azt meg főleg nem tudom, hogy magyarországon mikor lesz elérhető elektronikus formátumban egy-egy könyv ráadásul ami fontos, hogy mennyiért? Mert oké, hogy beszélünk a készülékekről de tudja valaki, hogy egy e könyvet mennyiért fognak itthon adni? Illetve milyen licenszekkel? Szóval erre még nagyon komoly infrastruktúrát kell fejleszteni.
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
Nagyon egyszerű, miért ilyen drágák: új technológia, kevesen gyártják, a kijelzőt meg gyakorlatilag egy cég.
Majd ahogy egyre többen gyártanak készüléket, egyre többet adnak el, úgy megy le az ár és lesznek egyre jobb, kiforrottabb készülékek, egyre nagyobb választék.
Ahogy eleinte a dvd lejátszók is drágák voltak, ma meg már az asztali felvevők sem olyan drágák, még a mindenféle extrákkal ellátottak (hdd pl.) sem.
Ugyanakkor persze jönnek idővel a gagyik is, mint dvd lejátszóknál az 5000 Ft-os készülékek.
(És persze elkezdenek majd a "jogvédők" is pampogni, mert ahogyan filmet, könyvet is majd sokan letöltenek, nem [csak] vesznek.)
|
"narumon: CD-játszót is azért nem vettél, mert a vinyl lemezgyűjteményedet nem játssza le? Szándékosan nem írom a videokazetta/DVD váltást, mert ott sokkal komolyabb minőségi ugrás van, mint a vinyl/CD váltásnál."
Nem jó a példa amit felhoztál! Amiről te beszélsz az maximum olyan példa lenne, hogy igen nem veszek olyan dvd lejátszót ami nem játszik le DVDA és SACD formátumokat, merthogy van egy rakás ilyenem, és lehet olyat kapni ami viszont lejátsza.
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
"Egyébként erről beszélek: 8-9 sor, a 25-35 sorral szemben. Azért nem mindegy. :)"
Mint ahogy az sem mindegy, hogy mindkettő félmegoldás, és akkor már inkább viszem magammal a psp-t, ami olvasáson kivül még jó szinte bármilyen zenei anyag hallgatására, tudok rajta videot nézni, játszani is tudok rajta jó játékokkkal jah és nem mellesleg olcsóbb mint egy ilyen olvasó. Egyébként most itthon megnéztem, ha kinagyitok egy átlagos regényt (harry potter pdf, gyűrűk ura pdf) akkor 17-19 sor látható egyszerre a képernyőn, úgy hogy teljesen kényelmesen lehet olvasni.
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
Nekem nincs e-olvasóm, és egyelőre nem is lesz. Majd ha lemegy áz áruk 100$ alá. Nem értem amúgy a drágaságukat, hisz 100k ft-ért ($500) már egy PC-t is lehet venni.
Ma épp nézegettem az LCD képkereteket, vagy minek hívják őket. Van már 12k-ért is, de olyan gagyik, hogy csak. Különben a képmutogató és az e-olvasó nem értem miért két külön termék...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Amúgy nem azt mondtam, hogy HD minőség, hanem azt, hogy nem lcd: nincs értelme felbontást firtatni, mikor ezzel is jól olvasható a szöveg. Lévén más technológia.
|
Tetsuo:
505-öm van, pixelt nem látok rajta. Persze, biztosan kitehetnék egy pöttyöt az oldalra, de amúgy a betűk széle nálam nem fűrészes pl.
Szóval vagy az én szememmel van gond, vagy a te olvasóddal. :)
|
na ja, wifist en sem vennek soha.. 1reszt meriti, masreszt mas is hozzaferhet a fajlokhoz (pl a ceg).
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
|
LOOL szvsz meg te nem fogtal e-olvasot, nekem 505-os van es igenis lehet latni a pixeleket ill a nem uberfelbontast, viszont annyibol igazad van, h ez nem zavaro.
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
|
Hi AnarchoiD!
Érdekelne, hogy milyen a képe a 700-nak, mivel sokan nem tartják olyan élesnek, mint a nem érintőképernyős modellekét. Valószínúleg az új készűlékek is hasonló kijelzővel kerülnek forgalomba majd.
|
nekem is a kepen lathato 700-as , modell van 350usd volt gravirozassal (a nickem ;) +50 usd nem eri meg mivel mint a kindle is csak usaban levo mobil adatszolgaltato cegek itthon nem hasznalhatoak... ;( +ha eljatszak hogy kindle mintajara torolnek tavolrol konyvet .. akkor gorcsot kapnek ;) szoval maradok az usb-s kapcsolatnal, ha ez bedoglik, remelem talalok majd egy masik 700-ast olcsoert ;)
"Ha meg velem lenne problémád. minden hetfőn-kedden, csütörtökön-pénteken megtalalsz a Telepy úti Pitbull Gymben. Keresd a "kokszost" én vagyok az."
|
Valóban van igény ezekre az e-olvasókra, sőt ha követitek a híreket egyre többet mutatnak be. Van olyan gyártó, ami kettőnél többet is(Amazon, Sony).
Észre kell venni, hogy nő az igény az olcsó és hordozható darabok iránt: szinte minden gyártó bejelentett/bemutatott egy 5"-s gépet a korábbi 6"-s mellet. Érthető, hisz ezeket könnyebben megveszik az emberek, főleg a fiatal főiskolások, egyetemisták.
Ami a viszonylag egyszerű készűléket megdrágítja az a kijező. Ha nő a mérete ugrik az ár is. Már most is lehet nagy képernyős készülékeket kapni: iRex DR1000, Amazon Kindle DX. De ezek még nagyon drágák és csak a "kő gazdag rózsadombiak" engedhetik meg maguknak. Azt halkan jegyzem meg, hogy az ő vásárlásuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hamarosan te is tulajdonosa lehess egy hasonló ólvasónak.
Én már kipróbáltam egy tesztkészüléket és nagyon tetszett, holott az egy régebbi típus volt. Azonban ennek a 7"-s kijelzőnek én nagyon örülök, nem extrém nagy és még így is kisebb, mint egy nagyobb könyv vagy újság. Szóval pont ideális lenne.
Ha támogatja a magyar ékezeteket, vagy viszonylag egyszerűen ez megoldható, én vevő lennék egyre. |
Nekem a legtöbb e-könyvem odt, doc vagy rtf formátumban van és elsőrendűen fontos számomra, hogy ezek bármelyikében a betűméretet hozzá tudom igazítani az éppen használt kijelzőhöz, a repaginálás meg automatikus.
A pdf-nél még a lit is jobb (pedig nehézkes a kezelése), mert könnyű konvertálni és akkor már jól szerkeszthető.
narumon: CD-játszót is azért nem vettél, mert a vinyl lemezgyűjteményedet nem játssza le? Szándékosan nem írom a videokazetta/DVD váltást, mert ott sokkal komolyabb minőségi ugrás van, mint a vinyl/CD váltásnál.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
narumon:
A legtöbb, hivatalosan közzétett pdf jellemzően nagy formátumú (A4 vagy hasonló). Ha nem hiszed, nyiss meg néhányat és nézd meg a szélességet és magasságát. Valószínűleg hüvelykben fogja kiírni, de gondolom nem okoz problémát átszámolni.
Egyébként erről beszélek: 8-9 sor, a 25-35 sorral szemben. Azért nem mindegy. :)
|
"Mellesleg psp-n hogy olvasod? Ott sem hiszem, hogy A4 méretben megjeleníti neked. Vagy 4 soronként lapozol, vagy nagyítót használsz hozzá."
Hát nem is kell, hogy a4 méret legyen ki hallott már ekkora hülyeséget? A könyvek sem A4 méretűek. Mellesleg sem nagyitó nem kell hozzá és mégcsak nem is négy soronként lapozok. Most nincs előttem de egyszerre szerintem 8-9 sor simán kifér utána meg a lefele gombbal megyek a lap aljára. Teljesen jól lehet igy olvasni és nincs nálam egyel több kütyü amihez még konvertálnom is kéne.
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
Hát azért nem állok neki néhány ezer pdf-et konvertálni. Ez kb olyan mintha egy zenelejátszó nem támogatná az mp3-at. Lehet ilyet csinálni, de azért no.
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
vasziszdasz:
De, tördelni kell. Attól lesz, ha nem is tökéletes, de jobb.
A könyvbe is úgy kerül bele a szöveg, hogy a papír méretéhez tördelik.
Nem A4-es könyveket látsz a könyvesboltban. Többnyire.
|
vasziszdasz:
"Nem kötelező szétbarmolt könyveket olvasni, lehet a jót is. Ez nem a pdf hibája."
"Nem is nekem kell ismerni, hanem aki az olvasót csinálja. Nehogymár az autóvezetéshez is ismerni kelljen a fedélzeti számítógép működését..."
Akkor miért próbálod megmagyarázni, hogyan működik? Ha nem ismered, akkor ne állíts róla olyat, amihez a működését ismerned kellene.
Gondolom autóvezetés közben is a fedélzeti számítógép szerkezeti hiányosságait emlegeted.
"Igény viszont koránt sincs rá akkora, mint a kisebb változatokra
>>Már hogyne lenne, csak nem elszállt áron, milliókért.<<"
"Űrhajót se vesz mindenki"
Valóban nem vesz űrhajót mindenki, de nem pusztán azért, mert drága.
Ha olcsó lenne, akkor sem venne mindenki. Nem fér be a garázsba ugyanis.
"Ezzel jól ellent is mondtál önmagadnak."
Nem mondtam ellen.
Azt állítottam:
A nagy méretű (A4) iránt nincs akkora érdeklődés, várhatóan nem is lesz, mint a kisebb, kezelhető méretek iránt.
(Könyvből is van nagyméretű, már-már fóliáns méretű [pl. adtak ki Shakespeare összest], mégsem azt veszik.)
Ellenben a kisebb, kb. kisméretű könyv nagyságúak iránt van kereslet, még itthon is (csak a kínálat szűkös).
Hol itt az ellentmondás?
"Tehát a "sokan" = max 3 kőgazdag rózsadombi."
Nos, aki mondjuk szökőévente egyetlen könyvet vesz, az is kifestő, annak talán sok. Tényleg nem olcsó. A papír könyvek sem azok. Viszont ha úgy nézem 20-40 könyv ára egy készülék. Itthoni könyvárakról beszélek.
|
PDA-n is lehet tökéletlenül olvasni, mégse az igazi. Minek mégegy tökéletlen cucc?
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
Ne. :)
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
Ja, és amíg nem tökéletes, addig ne olvassunk, mi?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem tördelni kell, hanem megjeleníteni. Olyan mint 320x240-es PDA-n 1024x768-ra írt weboldalakat nézni. Szar. Ezen még van mit dolgozni.
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
Nem is nekem kell ismerni, hanem aki az olvasót csinálja. Nehogymár az autóvezetéshez is ismerni kelljen a fedélzeti számítógép működését... Csinálják meg úgy hogy működjön, más is meg tudja.
Igény viszont koránt sincs rá akkora, mint a kisebb változatokra
Már hogyne lenne, csak nem elszállt áron, milliókért. Majd ha normális áron lesz megfelelő tudású, akkor venni fogják. Ez mindennel így van. Űrhajót se vesz mindenki, mégse lehet kijelenteni hogy űrutazásra nincsen igény.
De, veszik. Sőt, bármilyen meglepő, Mo-n is sokan vesznek, még többen keresik. Annak ellenére, hogy itthon nehéz hozzájutni, és a magyar fizetésekhez képest egyelőre igen drágák.
Ezzel jól ellent is mondtál önmagadnak. Tehát a "sokan" = max 3 kőgazdag rózsadombi. Ezt magyarul nem soknak hívják, hanem kevésnek. :)
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
Epikurosz:
Hogy "koppintottam" volna rólad??
Keress már rá mondjuk google-val. ;)
narumon:
Nem kell kidobni azokat sem.
Mellesleg psp-n hogy olvasod? Ott sem hiszem, hogy A4 méretben megjeleníti neked. Vagy 4 soronként lapozol, vagy nagyítót használsz hozzá.
|
Ki állította, hogy le kell kukázni? Konverterekről hallottál már?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Neked meg azért van otthon sok pdf-ed, és nincs epub-od, mert egyrészt az utóbbi új formátum, ahogy az olvasó készülékek is most terjednek el. Másrészt mert nincs ilyen készüléked, és nem akartál még eddig könyvet venni hozzá."
Értem én amit mondasz, de nehogymár most lekukázzak x év alatt összegyűjtött pdf-et mert ez az olvasó nem olvassa. Egyszerűen nem veszek ilyen olvasót. Marad a PSP az tökéletesen elvan a pdf-ekkel.
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
Poli!
Leszámítva azt, hogy az aláírásod tőlem koppintottad, igazad van.
A4-es méret nem embernek való. Annak fele már igen, be lehet csapni egy nagyobb kabátzsebbe stb.
A PDF formátum tényleg jó volt eddig, de a szöveg betonba van öntve, nem lehet tördelni. Ez kurvára zavaró lehet, pláne, ha az ember otthon felejtette az olvasószemüvegét.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
vasziszdasz:
"Nem kötelező szétbarmolt könyveket olvasni, lehet a jót is. Ez nem a pdf hibája."
Nem hibája, hanem sajátossága. Úgy látszik nem nagyon ismered sem a pdf felépítését, sem az előállításának módjait.
"Ezért kell A4 méretű, nagyfelbontású ebook readereket gyártani. Éppen erre lenne igény."
Van is, meg még lesz is olyan. Igény viszont koránt sincs rá akkora, mint a kisebb változatokra. De majd az eladási adatok mutatják.
"A mostanira nics, nem is veszik meg."
De, veszik. Sőt, bármilyen meglepő, Mo-n is sokan vesznek, még többen keresik. Annak ellenére, hogy itthon nehéz hozzájutni, és a magyar fizetésekhez képest egyelőre igen drágák.
|
vasziszdasz:
Ismét csak idézni tudlak:
"Inkább a felbontáson tuningoljanak már, 800x600 elég tré, ennyit egy jobb PDA is tud."
"Mintha vmi köze lenne a felbontásnak az LCD-hez..."
Hogyne lenne!
Az LCD-nél van értelme _felbontásról_ beszélni.
Az ezekben levő kijelzőknél nem igazán.
A jelenlegi felbontással is jól olvasható, kontrasztos képet ad, egy pixelt nem látni rajtuk, még nagyítóval sem.
Mondom, először fogj a kezedben egyet, és nézd meg.
>>(a legtöbb nagyobb oldalméretre készült)<<
Ezért mondtam hogy nagyobb felbontásra kéne már gyúrni.
Könyörgöm, hogy jön a _felbontás_ a kijelző méretéhez??
Ugyanakkora méret mellett nem lesz olvashatóbb egy lekicsinyített oldal.
"Akkor igen nagy marhák lehetnek a világ legnagyobb kiadói hogy mégis megteszik."
Pedig most épp úgy néz ki, hogy a világ legnagyobb kiadói és könyvforgalmazói lesznek (vannak) olyan marhák, hogy nem pdf-et használnak.
"Meg a rengeteg ember akik hobbiból megcsinálják egy adott könyv e-book változatát."
Nos, közülük azok akik komolyan is veszik, azok alapvetően nem is pdf-et készítenek belőle. Legfeljebb pdf-et _is_ a kész verzióból.
És most ha lehet ne gyere a bescannelt képeket pdf-be behajigált verziókkal, mert azok nem e-bookok.
"Hiába, széllel szemben lehet hugyozni, csak nem érdemes."
Ezt mondom én is, nem fogják a pdf-et használni alapvetően az elektronikus könyvolvasók piacán kereskedelemben. Legalábbis, ha nem csak a saját típusához akar valaki eladni könyvet. Ami pedig elég nagy öngól lenne.
Ha nem epub lesz, akkor valami más, de nem pdf.
"Az egységes formátum helyett értelmes lejátszó szoftver kell."
"Ha ennyit nem tudnak ők is megtenni, akkor megérdemlik a bukást. Majd jön a konkurrencia, aki képes rá."
Nézheted a másik oldalról is: miért nem bakelitet használunk? Csak "lejátszó" kérdése.
Ja, nem fér bele hordozható lejátszóba? Nem fér bele az autórádióba? Lehet, hogy mégsem oldható meg minden egy lejátszóval?
Próbáld már meg mondjuk egy 5-7"-os képernyőn nézegetni azokat a képeket. Meg a pdf-jeidet.
Ez egy új platform, most fejlődnek ki az eszközök, most alakulnak ki a formátumok. Ezt tudomásul kell venni. |
Nem kötelező szétbarmolt könyveket olvasni, lehet a jót is. Ez nem a pdf hibája. Ahogy a konyhakésre se lehet ráfogni a sok gyilkosságot.
Ezért kell A4 méretű, nagyfelbontású ebook readereket gyártani. Éppen erre lenne igény. A mostanira nics, nem is veszik meg.
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
Miért problémás a pdf?
Egyrészt mert sokféle módon lehet előállítani pdf-et. Ezek közt sok az "amatőr" megoldás, aminek az eredménye egy nem feltétlenül teljesen szabványos pdf lesz.
Másrészt meg mert a pdf-ek általában viszonylag nagy oldalméretre készülnek.
Egy A4 méretű, 10 pontos szöveget tartalmazó pdf-et pedig mondjuk B5 vagy még kisebb méretre kicsinyítve olvashatatlan eredményt ad. Lehet elforgatni, de úgy sem sokkal jobb, és pár soronként lapozni kell.
Újratördelni meg nemigen lehet, mert vagy a megjelenítő sw nem képes, vagy eleve olyan szerkezetű a pdf. Az ékezetes karakterekkel is lehet gond a fenti "amatőr" megoldásoknál.
Lehet persze direkt olyan pdf-et előállítani amelyeknél nincs ilyen probléma (én pl. magamnak legyártom pdf-ben amit fel akarok tenni az olvasóra).
Neked meg azért van otthon sok pdf-ed, és nincs epub-od, mert egyrészt az utóbbi új formátum, ahogy az olvasó készülékek is most terjednek el. Másrészt mert nincs ilyen készüléked, és nem akartál még eddig könyvet venni hozzá. |
Te meg a 3.-ban hogy "Ezekben nem lcd van". Mintha vmi köze lenne a felbontásnak az LCD-hez...
van rengeteg pdf könyv. Csak nem erre a platformra találták ki (a legtöbb nagyobb oldalméretre készült)
Ezért mondtam hogy nagyobb felbontásra kéne már gyúrni.
Miért is kellene pdf-ben kiadniuk a könyveket? Mert már van sok ilyen? Marhaság!
Akkor igen nagy marhák lehetnek a világ legnagyobb kiadói hogy mégis megteszik. Meg a rengeteg ember akik hobbiból megcsinálják egy adott könyv e-book változatát. Gondolom te is jártál már "w" betűs szájtokon, amit itt álszentségből még kimondani se lehet, ahol nyilván találkoztál már ilyesmivel.
Célszerűbb egy olyan formátumot választani, ami nyílt, és sokkal rugalmasabb.
Az eszperantót is ezért találták ki, mégis mindenki angolul akar tanulni. Hiába, széllel szemben lehet hugyozni, csak nem érdemes. ^^
Az egységes formátum helyett értelmes lejátszó szoftver kell. Ma már a winamptól kezdve a médiapléjeren át az acdseeing mindegyik lejátszik minden kép és hangformátumot, ha mégse, arra van kodek amit alá kell kúrni és máris megy minden mint az ágybaszarás. Ha ennyit nem tudnak ők is megtenni, akkor megérdemlik a bukást. Majd jön a konkurrencia, aki képes rá.
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
"PDF sokkal problémásabb, mint az epub."
Lehet hogy pdf sokkal problémásabb (miért is?) de pdfből 35GB van otthon epub-ból meg 1MB se :o
Nem érdemes egy disznóval birkózni a pocsolyában. Mindketten mocskosok lesztek, és a disznó még élvezni is fogja.
|
Ha esetleg valakit erdekel egy ezust tokeletes allapotban levo prs-505 magyaritott karakterekkel bor tokkal dobjon egy mailt a gyoridavidkukacgmailpontcom - ra. imadom, de egyszeruen nincs idom olvasni
http://www.twitter.com/gyoridavid
|
vasziszdasz:
Nem te írtad ezt az első kommentben?
"Inkább a felbontáson tuningoljanak már, 800x600 elég tré, ennyit egy jobb PDA is tud."
Ha valaki a nevedben ír ide, akkor hagyd figyelmen kívül a válaszomat rá.
Valóban, van rengeteg pdf könyv. Csak nem erre a platformra találták ki (a legtöbb nagyobb oldalméretre készült). Mellesleg, még több nem-pdf könyv van, számtalan közülük ingyenes.
De valószínűleg majd fejlődnek ezen a téren is a készülékek.
Másrészt meg ezt írod (hacsak nem ezt is más írta a nevedben):
"Az lófasz, .pdf-re álljanak át, anélkül a hajukra kenhetik a cuccukat."
Ami kicsit másról szól, mint amit az előbb írtál. Miért is kellene pdf-ben kiadniuk a könyveket? Mert már van sok ilyen? Marhaság!
Célszerűbb egy olyan formátumot választani, ami nyílt, és sokkal rugalmasabb.
"Gondolom ez az "előny" a másolásvédelem lenne, az nekünk mitől előny?"
Az egyik előny a másolásvédelem, de az nem 'nekünk', hanem 'nekik', a gyártónak az. 'Nekünk' annyiban előny, hogy egységes formátumot jelent, amit bármin olvashat a felhasználó, legyen az pc, amazon kindle, sony reader, vagy hanlin v3, netán pda.
Nem mellesleg mint lentebb írtam, a szöveg rendesen megjelenik a különböző méretű kijelzőkön, különböző betűmérettel is. Nem esik szét például. |
A .pdf viszont egy elterjedt szabvány, van már 1000000000000 .pdf könyv. Nyilván ahhoz venne olvasót az ember, nem az olvasóhoz reménykedne hogy hátha átírják arra is (aztán pont nem, mert miért is írnák).
Gondolom ez az "előny" a másolásvédelem lenne, az nekünk mitől előny?
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
Te képzelődsz csak baromságot, senki nem állította amit a számba akarsz adni.
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
"Nem mondod..."
De mondom, mert butaságot írsz.
|
vasziszdasz:
PDF sokkal problémásabb, mint az epub.
Kezdjük rögtön azzal, hogy igazán akkor használható jól ilyen készülékeken, ha az adott méretű kijelzőre készítik eleve.
Míg az epub sokkal rugalmasabb, átméretezhető, újrafolyatja a szöveget is, miegymás. No meg egyéb előnyei is vannak, részben felhasználói, részben gyártói oldalról.
Mellesleg, kezelnek a készülékek pdf-et, de igazán csak a nagyobb méretűekkel lehet a legtöbbet olvasni (elforgatva).
|
Nem mondod...
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
átállnak az EPUB formátumra, amely több készüléken is lehetővé teszi a megvásárolt és letöltött művek használatát
Az lófasz, .pdf-re álljanak át, anélkül a hajukra kenhetik a cuccukat.
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
vasziszdasz:
Először nézz meg egyet, aztán beszélj felbontásról.
Ezekben nem lcd van.
|
Kissé pontatlan a cikk itt-ott:
"Sorrendben harmadik e-olvasó készülékét mutatja be"
Illetve _idén_ a harmadikat, mert már volt néhány korábbi típus.
"A Sony eddig két eltérő változattal küzdött az Amazon Kindle túlereje ellen"
No meg az 505 és a 700-as típusokkal, ezeket váltják le az új modellek most.
"eBook Library szoftver <...> feladata <...> a kiválasztott művek átmásolása a PC-ről az olvasóra, jóllehet erre (a vezetéknélküli elérés megléte miatt) a legújabb példányokon már nem lesz szükség."
De lesz, hiszen a másik két modell nem rendelkezik 3G kapcsolattal, meg a saját könyveket is valahogyan a készülékre kell juttatni. Valamint az esetleges konvertálásban is segít a program.
Megjegyzem, mintha a képen sem a Daily Edition szerepelne.
Az ugyanis így néz ki:
|
Inkább a felbontáson tuningoljanak már, 800x600 elég tré, ennyit egy jobb PDA is tud.
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Vezetéknélküli e-olvasót mutat be a Sony
Nem cserélik le a DVD-t a Blu-ray meghajtók?
Egymással is küzd a Microsoft és a Yahoo keresője
Indul a Microsoft Office eredetiségvizsgáló programja
