A hírügynökségek világszerte egyre több előfizetőjüket veszítik el, ami komoly bevételkiesést okoz, ráadásul a minőségi hírszolgálat sem nyújt védelmet a hírlopás ellen.
Hirdetés
A hírügynökségek világszerte kétfrontos harcot vívnak: egyrészt - a gazdasági válság következményeként - egyre több előfizetőjüket veszítik el, ami komoly bevételkiesést okoz. Másrészt az internetre - akár az agentúra, akár valamelyik előfizető honlapján keresztül - fölkerülő hírügynökségi információ pillanatokon belül "továbbértékesítőre" talál. Utóbbiak egy része, akiket a Der Spiegel "arcátlan üzletelőknek" nevez, sokszor saját értesüléseként terjeszti a hírügynökségi hírt, ráadásul a hozzácsatolt reklámok révén még pénzt is keres velük.
A 450 újságírót foglalkoztató, 60 éves német hírügynökség (dpa) leginkább szövetkezetre hasonlít: a kft. formában működő cég az előfizetők (napi- és hetilapok, folyóiratok, rádiók) tulajdonában van, ám egyikük tulajdoni hányada sem haladhatja meg a törzstőke (jelenleg 16,5 millió euró) 1,5 százalékát. Az előfizetési díj egyrészt az adott lap példányszámától (rádiók esetében az adó hatósugarától), másrészt az előfizetői "csomag" terjedelmétől függ. A teljes körű dpa-csomagért például egy 200 ezer példányban megjelenő regionális újság félmillió eurót (135 millió Ft) fizet. Ez olvasónként és évenként 2,50 eurót jelent, amit egyre inkább sokallnak a főszerkesztők. Az ár-teljesítmény arányt megkérdőjelező főnökök közül egyre többen próbálnak meg "úszni" a hírtengerben a dpa közreműködése nélkül.
Az elsők között lépett az esseni WAZ-csoport (amely több magyar megyei lapban is tulajdonosként érdekelt). 2009 januárja óta a WAZ négy Ruhr-vidéki újságja nem fizet elő a dpa-ra. "Választhattunk: vagy elbocsátunk sok újságírót, vagy megtakarítunk 3 millió eurót a dpa lemondásával. Mi az utóbbi mellett döntöttünk" - indokolta a lépést Ulrich Reitz, a WAZ főszerkesztője, aki szerint a négy érintett napilap beszámolói "egyénibbek, mint valaha", s az előfizetők részéről sem érkezett egyetlen reklamáció sem.
Wilm Herlyn, a dpa főszerkesztője vitatja ezt; állítása szerint január óta a WAZ-lapok több eseményről egyszerűen "lemaradtak". Ráadásul Herlyn él a gyanúperrel, hogy a WAZ - az internet révén - titokban mégiscsak merít a dpa híreiből. A hamburgi dpa-székházban ezért üzembe helyezték az Attributor nevű számítógépes programot. Ennek révén igyekeznek kiszűrni a WAZ-lapokban megjelent hírekből a plágiumokat, azaz dpa-híreket. Hogy a kutakodás eredménnyel jár-e, egyelőre kétséges. Az viszont tény, hogy a német hírügynökség üzleti forgalma 106,2 millió euróról (2002) pár év alatt 93,8 millió euróra (2007) csökkent. Az üzleti eredmény (4,4 millió euró) pedig 2007-ben 30 százalékkal maradt el az előző évitől.
A gondok egyik forrása, hogy a dpa főnökei "elaludták" a multimédia kor kezdetét, mert az új médiumokban inkább veszélyt, semmint ígéretes lehetőséget láttak. Így azután olyan kép alakult ki a hírügynökségről, mint a közszolgálati adókról: komótosan és rosszkedvűen tesz eleget alapvető kötelességének. Ez meglehetősen lesújtó kép egy agentúráról - viszont esélyt kínál a dpa által korábban megmosolygott kisebb vetélytársaknak. Például a magánkézben lévő ddp-nek, amely a fizetésképtelenség után az utóbbi években nyereségessé vált. "Mi 145 munkatárssal megmutattuk, hogy ilyen méretekben is lehet nyereséget termelő hírügynökséget működtetni" - hangoztatja Matthias Schulze, a ddp ügyvezető igazgatója.
A nagy hírügynökségeknek - akár tetszik nekik, akár nem - föl kell venniük a kicsik által eléjük vetett kesztyűt. A dpa esetében ezt azt jelenti, hogy a kft. tulajdonosainak dönteniük kell: szubvencionált alapszolgáltatásra törekszenek-e, mint a közszolgálati rádió- és tv-adók, vagy olyan minőségi újságírást biztosító vállalat a céljuk, amely képes megállni a helyét a hírek piacán. "Gyorsabb, jobb és alaposabb hírekre van szükség - máshogy nem fog menni" - summázta a Der Spiegel hasábjain a problémát Wolfgang Wähner-Schmidt, a Reuters európai szolgálatának korábbi főszerkesztője.
Persze a minőségi hírszolgálat sem nyújt védelmet a hírlopás ellen, amely világszerte egyre nagyobb gondot jelent lapkiadóknak, hírügynökségeknek és újságíróknak. Szemben a filmproducerekkel, hanghordozók előállítóival, műsorszórókkal és koncertszervezőkkel, akiknek oldalán ott áll a szerzői joggal messzemenően azonos közvetítői jog, a lapkiadók gyakorlatilag védtelenek. Pedig az ő tevékenységük nem kevésbé méltó a védelemre. A lapkiadó teremti meg ugyanis a feltételeit annak, hogy az újságírók cikkei, tudósításai egyáltalán eljussanak az olvasókhoz, és kifejtsék hatásukat - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Jan Hagemann ügyvéd, aki szerzői és médiajogot oktat a berlini Freie Universitäten.
A lapkiadó csak akkor fejtheti ki átfogó tevékenységét, ha azért ellenszolgáltatásban részesül: az újság, hetilap vételárának, illetve fizetett hirdetésnek a formájában. Ha viszont a felhasználással nem áll szemben sem vételár, sem reklámbevétel, s ehelyett az interneten való ingyenes felhasználás emészti fel a nyomtatott sajtótermék terjesztéséből származó bevételeket, az előbb vagy utóbb a lapkiadó gazdasági csődjéhez vezet. Az egyre arcátlanabb internetes szolgáltatók komplett cikkeket emelnek át egyes sajtótermékekből, és kínálják azokat olvasóiknak anélkül, hogy megjelölnék az írás eredeti forrását. Hasonlóan járnak el a különböző információs szolgálatok, valamint sajtószemle-készítők, amikor digitális rögzítési és továbbítási technikák segítségével merítenek sajtótermékek tartalmából, és azt fizetség ellenében továbbítják ügyfeleiknek. Mindez jogellenes - szögezi le Hagemann.
Sajtó és sokszínű sajtó csak addig fog létezni, amíg a lapkiadók kereskedelmi értéktöbbletet kapnak gazdasági és szervezési munkájukért. Jogilag lehetővé kell tenni számukra, hogy ez a digitális jelenben és jövőben is megtörténjen. Ehhez pedig arra van szükség, hogy önálló és valódi védelmi jog ismerje el a lapkiadók tevékenységét - mutat rá Hagemann professzor.
Hát igen, az emberiség történelmének egy korszakának végét is jelenti. Azok lesznek most bajban akik eddig a sajtót irányították, mert hamarosan lehull a lepel.
Így lesznek ketten eggy ellen, mint amikor az álláshirdetést böngészem és nekem írna két figura, hogy mondjam le az új állásomat, mert egyedül betöltök két helyet.
Csakhogy a médiát is digitalizálják így versenytársak lesznek, mert ugyan az a távközlési csatorna(nagyából), ami meg a kisebb oldalaknak nem lesz jövedelmező, pár dolog miatt.
Nyomtatott sajtóhoz rengeteg pénz kell, internetes oldalhoz viszont csak tárhely, domain név, meg szerkesztők kellenek, ez igazságosabb . Következő lépés, hogy ugyanilyen könnyű lesz saját TV-t indítani.
Legalább mindenki szabadon megismerhet majd ezentúl egyre inkább más véleményeket, nemcsak politikai megrendelésre gyártott szemetet, amit ledugnak a választópolgárok torkán.
Több lenne a haszna ezeknek az újságokak, ha a metró bejárathoz tennének eggy bluetooth vagy wifi ezközt és átküldené az arra járó eszközöknek a legfrisebb híreket. Nem kéne nyomtatni, de azért az újságosnál is lehet ilyen wifi cucc meg még sok helyen ahol sokan járnak, nem a kocsi az elsődleges. Aki meg jár dolgozni, a munkahelyén is fel tudja tölteni az eszközök aksiját. A kocsik miatt, meg kicsi lenne az adat korlát. Ja és persze környezetbarát.
Akinek meg nincsen áram othon az honnan máshonnan tudná meg, hogy rozsdás víz fog folyni a csapból, ha nem a bkv újságból amit felkelés után kézhez kap ingyen.
Azt bizony keményen benéztem. Igekötő az ige előtt áll, akkor egybe írjuk. :P
A blogokkal pedig mindenki jól jár. A blogot íróknak egy-két kiemelés az index címlapon jól tud jönni látogatottság szempontjából. Ez amolyan szimbiózis. Engem pl nem zavar, hogy az index leakaszt egy kis pénzt a blogokból is, amíg ingyen adja a szolgáltatást. Azt sem gondolom, hogy aki blogot ír, az annyira a pénzért csinálná. Egyszerűen jó szórakozás.
A blogok licence miatt egyébkéntis megtehetik. Nem mintha valami baj lenne egyébként, mert az interneten úgyis mindenki másol.
A win7 azt mondta, hogy fatal error a gta 4 multi mod-ra, miközben letöltöttem a netről. Na ez eggy szép hír, nekem, mint felhasználónak. Jó, nem kötekszek, bocsi!
Ami ingyen van azt szabad is, mint blogokat irogatni, hogy a gépies dolgokat, mint mozgást, előnyben részesítsük. Az lehet zavaró, hogy a hozzáférések korlátozásának, ennek a visszaszorítására csak a fizetős mód van amit látnak, az ingyen jelszavas változattal nem is foglalkoznak, mert az ugyan ez csakhogy pont nem ingyen van a hozzáférés és ezért mondhatni adatlopásért veszekedhetnek. Valaki csak hasznot akar húzni a sok munkahelyi streszből vagyis veszekedésekből. Ennek tényleg lenne is értelme, ha ingyenes lenne a net.
a vulkán nem "ki tőr", még csak nem is kitörik, hanem kitör. Tudod, mint a betör, eltör, feltör, rátör, megtör, stb.
Nekem még az is a bajom, hogy például az Index.hu szutyok portálon a kezdőlap fele már blog. Vagyis ők ingyen átveszik a tartalmat, amit én, te, ő írunk, és eladják, mert ugyi a reklámozó cégek már fizetnek nekik.
Kézzel fogható dolgokért nem fog neked fizetni senki. Ellenben, ha előre jelzed azért már talán, mint amikor megfertőztek valami élelmiszert vagy, hogy ki fog törni a vulkán és akkor sem biztos, hogy megtarthatod az ajándékot.
áhh Most már azért meg kéne már érteni, hogy, ami fent van az interneten, az mindenkié. Mindig csak a jogok.. Nem látják, hogy nem működik ?
Ha történik valami a szomszédban pl ki tőr egy vulkán és én azt felpakolom a blogomra. Valami hírügynökség kiküldi az embereit, hogy írjanak valamit róla. Melyikhez tartozik a hír? Ha én írtam meg előbb, akkor nekem tejeljen mindenki, mert attól, hogy más szavakkal fogalmazták meg a profik, attól még a hír ugyanaz.
ez egy marhaság. A digitális létnek olyannyira alapeleme a másolhatóság, mint nekünk a levegővétel. A digitális világban amit nem másolhatsz, az meghal/kihal. Ez minden digitális információra igaz. Ezért van az, hogy egy nyomtatott újság elfér a padláson, és 50 év múlva is ott lesz, de a digitális tartalmat állandóan mentened kell időnként, hogy ne tűnjön el! Aki ezt jogilag akadályozza, az hülye, és maga ellen dolgozik. A digitális verseny lényeg az, hogy egy adott információt mennyire másolnak le! Az győz, amelyiket a legtöbbször. amelyik döntéshozó ezt belátja, az megtette a zelső lépést, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új kor kihívásaihoz. Aki pedig a jogászoknak hisz, az alapvetően fog koppani a végén, a negyedéves bevétel már nem hová csökkenni.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Feltörték a brit azonosítókártyákat
A kalózkodás ösvényén
Egyre fontosabb a digitális adattárolás
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
