Felbontás: 12,1 megapixel (4000*3000) Optikai zoom: 24x (26-624 mm) Videorögzítés: 640x480, 30 képkocka/másodperc, hanggal LCD kijelző: 3,0", 230 000 pixel
Memóriakártya: SD/SDHC + 47MB belső memória
Energiaellátás: Li-ion
Aktuális bruttó kisker. ára: kb. 110 000 Ft
Hirdetés
Egyelőre nincs új a nap alatt. Az új fényképezőgép típusok folyamatos megjelenését elmeletileg a technika fejlődése diktálja. Azonban a fejlődés valójában főleg olyan dolgokat érint mint a felbontás vagy az extra funkciók, melyektől gyakorlati értelemben nem lesznek jobbak a fényképezőgépek, illetve a velük készített fotók. Nehéz újat produkálni egy olyan helyzetben, amikor a boltok tele vannak ilyen típusokkal, ráadásul a gyártók nem hajlandóak bizonyos kulcskérdésekben meghallani a kritikus szakirodalom hangját.
A fotózás esetében ugyanis elméletileg a képminőség az egyik döntő szempont, kivéve persze abban a gyakori esetben, amikor az opikai hibákat szándékosan alkalmazza a fotós. Emiatt a jelenlegi kínálatot figyelembevéve egyértelműen a DSLR gépek viszik a pálmát, miközben a brigde gépek lényegében elvesztették hajdani tekintélyüket. Ennek egyik következménye, hogy sokan már keverik a komoly bridge gépeket a ma divatos ultrazoom masinákkal. Utóbbiak lényege alapvetően nem más, mint a minél nagyobb zoom teljesítmény, tehát nem a maga a képminőség, mivel a kettő szemben áll egymással.
A Nikon Coolpix P90 láthatóan az igényes ultrazoom gépek közül való, ezért ilyen elvárásokat is kell támasztani vele szemben, csodára azonban nem szabad számítani. Nézzük meg közelebbről, hogy mennyire komoly gép a P90.
Kívülről
Az első benyomás amit kapunk a tesztgéppel kapcsolatban nagyon jó, küllemre azt sugallja, hogy szó sincs valamiféle átlagos vagy olcsó gépről a P90 esetében. A kinézet önmagában magasra teszi az emberben a vele szemben támasztott elvárás szintjét.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Elődjénél, a P80-nál első látásra jóval komolyabb. Formavilága a szokásos SLR-stílus - olyannyira, hogy a kevésbé járatos szemlélő kicsit messzebbről könnyen azt gondolhatja, hogy ez egy tükörreflexes gép. Bár műanyagból van minden, mégsincs olcsó hatása a gépnek. A műanyag felületek tapintása kellemes, az egész gép nagyon tömör. Öncélú díszítőelemek szinte nincsenek rajta, karakterét a funkcionális de ízléses forma, és a kezelőszervek jellege és mennyisége adja meg. Az összhatás szuper.
Egyik legszembeötlőbb ismérve a nagy, kihajtható kijelző, ami a hátlapon jócskán kidudorodik. A gép fogása kiváló, mivel a markolatot jó formája miatt erősen meg lehet ragadni. Ráadásul a P90 esetében nem spóroltak a gumiboritásokkal: gumiból van az egész markolat, valamint a hüvelykujj alatti rész is. Ez nagyon dícséretes, annál is inkább, mert ismerünk olyan belépőszintű DSLR gépet is, mely nem rendelkezik ilyen "extrával". A 114 x 83 x 99 mm külső méretekkel rendelkező gép súlya akkumulátorral együtt csupán 490 gramm, ami kényelmessé teszi a gép hordozását.
A kezelőszervek mind jól vannak elhelyezve. Kiosztásuk a kompakt gépeket idézi, ez alól kivétel a hüvelykujj alatti vezérlőtárcsa. A módtárcsa a klasszikus helyen, felül van. Ergonómiai szempontból egyetlen kifogásunk lehet csupán: a kiemelkedő kijelző miatt a hátlapon hozzá közel eső gombokat nehéz megnyomni, mivel útban van a kijelző. Ez olyan, mintha a gép már teljesen készen lett volna, amikor a vaskos képernyőt utólag rábarkácsolták. Ez az egyetlen dolog, ami rontja az amúgy nagyon jó összhatást. Ettől eltekintve a Coolpix P90 kívülről kiváló adottságokkal rendelkezik, könnyen kezelhető és szép.
Kijelző, kereső
A kihajtható kijelző kiváló, mivel nagy szabadságot ad a fotósnak a komponálásban. Furcsa, hogy milyen kevés számú típuson található hasonló. Mozgása olyasmi, mint a Sony DSC H50 esetében, viszont teljesen más mint a nemrégen tesztelt, szintén Nikon D5000 megoldása. Funkcionális szempontból jobb mint a D5000-é, mivel a mozgatás egyszerű, hirtelen helyzetekben egyértelmű. A mechanika és a kihajtott képernyő masszív, az ember szívesen, félelem nélkül tudja mozgatni fotózás közben. Lefelé 45, felfelé 90 fokban lehet kinyitni, ez lefedi a legfontosabb szögeket.
Így mozog a képernyő
A kijelző mérete 3 coll, felbontása 230 ezer pixel. Felvételi módban a kép 97%-át fedi le. Annak ellenére hogy létezik nagyobb felbontású kijelző, elég jól érzékelhetőek rajta a látványban rejlő részletek. Igaz, a színvilág erősen cizellált, azonban az 5 fokozatban állítható fényerőnek köszönhetően jól használható. A tükrözésmentes bevonattal rendelkező felület szokásos elnevezésével ellentétben nem mentesít, de jól láthatóan tompítja a képernyő tükröződését.
Az 0,24 collos elektronikus átnézeti kereső felbontása megegyezik a képernyőével, ettől függetlenül képminősége lényegesen gyengébb. Használata amiatt, hogy erősen kinyúlik fizikailag kényelmes. A rajta látható kép teljesen megegyezik a képernyőn láthatóéval.
Menürendszer, üzemmódok
A fotós számára remek dolog a P90 menüjében közlekedni, ugyanis a gépben nemigen vannak felesleges, manapság szokásos automatikák, legalábbis minimális a mennyiség belőlük. A gép tudása a lényegre korlátozódik, és az egész egy nagyon könnyen átlátható és kezelhető menürendszer mögé van bújtatva. Ebben az esetben tehát a legfontosabb a P/S/A/M módok megléte a módtárcsán. Ezeken kívül természetesen vannak automata állások is, valamint automata és kézi, 15 programos témaválasztás, és megtalálható benne a pislogás érzékelés és mosoly exponálás. Mivel ennél több automatika nincs, ezért nincs is túl sok írnivaló magáról menüről.
A gép bekapcsoláskor az optika fizikai méretéhez képest gyorsan életre kel. Az első pozitívum ami feltűnik az a gyors autofókusz. Sem tele állásban, sem alkonyatban nem lehet különösebb lassulást észlelni ebben a vonatkozásban, ami alapvetően határozza meg a géppel kapcsolatos élményt. Egyedül kevés fényben, alkonyatkor, illetve árnyékos helyeken hajlamos a kontrasztérzékelős TTL rendszer tévedni, ilyenkor időnként sajnos kicsit homályosak a képek. Közeli témák esetében ilyenkor segít a fókuszlámpa, ennek viszont sajnos elég szerény a fényereje.
Az élességet összesen négy féle automata módban lehet állítani: manuális, (az iránygombbal lehet kiválasztani a fókusz mezőt), automata (9 pontos mátrix), középre súlyozott és arcfelismerés. Utóbbi 12 emberi arcot ismer fel, és egyáltalán nem működik jobban mint az eddig megszokott esetekben. Ezen kívül természetesen választhatunk az egyszeri vagy folyamatos automata élességállítás közül.
Teljesen manuális módban amellett hogy a kép dupla méretűre vált át, ki lehet nagyítani a közepét annak érdekében, hogy jól lehessen érzékelni az élességet. Az viszont furcsa, hogy ebben az esetben nem a vezérlőtárcsa tekerésével végezhezjük el a beállítást, hanem a fel-le iránygombokkal. A módtárcsán kis futó ember jelzi a mozgásérzékelés módot. Alkalmazásakor a gép észleli amennyiben a téma elmozdul, amit a záridő változtatásával igyekszik kimerevíteni. Ez a folyamat természetesen adott esetben az ISO érzékenység növelésével, és az ebből következő képzaj növekedésével jár.
Fénymérés vonatkozásában a szokásos háromféle (Mátrix, Középre súlyozott és Szpot) módon kívül rendelkezésünkre áll a Szpot AF mező funkció. Ennek segítségével egy kiválasztott területen méri a fényt a gép. Feltűnt viszont, hogy a mátrix mód is majdnem úgy működik, mintha a középre súlyozott mód lenne beállítva. Ezzel kapcsolatban a helyzet furcsa és kritikus, mivel automata módban a gép rapszodikus viselkedése miatt viszonylag árnyékos részeken hirtelen teljesen indokolatlanul ISO 6400-ra áll (ami hatalmas képzajjal jár, erről később). Ennek következményeképpen egy sorozatban az expozíció nagyon változó, egyik kép sötét, másik pedig túlexponált, az ISO érzékenység pedig a szélsősőgek között mozog.
A fehéregyensúlyt a manuális és automata állás mellett öt program alkalmazásával is beállíthatjuk. A rendszer minden körülmények között nagyon jól, megbízhatóan működik. Természetesen megtalálható a gépben a kézremegés, vagyis bemozdulás ellen létrehozott optikai képstabilizáló rendszer. A P90 esetében ez egy CCD-elmozdításos megoldás, ami természetesen nagyon jó, azonban tele állásban a hatalmas gyújtótávolság miatt az éles képek érdekében ezze együtt állványt kell használni.
Active D-Lighting - így nevezi a Nikon a dinamikatartomány növelésére kifejleszett funkciót, ami szintén nagyon hasznos tud lenni. A rendszert a a DSLR gépektől örökölte, és a korrekció intenzitását három lépésben lehet kiválasztani. Ez az egyik olyan szoftveres funkció a kevés közül, melynek valódi értéke is van, mivel alkalmazása valóban jó hatással van a látványra: a sötét részeken jobban láthatóvá válnak a részletek, a világos részek kevésbé égnek be.
Optika, érzékelő
Az elődhöz képest teljesen új, más szerkezetű optikát kapott a P90, melynek meg lett növelve a zoom teljesítménye: a 26-szoros Nikkor optika 11 csoportban 14 lencsetagot tartalmaz, gyújtótávolsága 35mm-es ekvivalenciában 26-624mm. Ez igen extrém teljesítmény, mind nagylátószög, mind tele állásban. A számok tehát makacs dolgok, és ha valaki ez alapján ítél, azonnal felfigyel erre a típusra. Az optika fényereje f2.8-5.0, ami elfogadható érték.
A picike, 1/2.33 collos CCD érzékelőn nem kevesebb mint 12,1 millió effektív megapixel zsúfolódik. A magas felbontás reklámértéke ezek szerint sajnos jelenleg még mindig megkerülhetetlen. Viszont a fizikai törvényeket sem lehet kikerülni, így a magas felbontás/kisméretű szenzor kombinációnak megvan a hátrányos eredménye. Az érzékenység ISO 100 és ISO 6400 között működik, utóbbi értéket csak csökkentett, 3 MP-es felbontás alkalmazhatjuk. Ilyenkor 2048 x 1536 pixeles képeket gyárt a gép.
A rendszer legnagyobb felbontásban 4000 x 3000 pixeles JPEG formátumban rögzíti fotóinkat - sajnos a RAW formátumot nem ismeri -, valamint négyféle oldalarányt közül is választhatunk: 4:3, 3:2, 16:9 és 1:1.
Képminőség
A képminőség nagyon jó - lenne, ha a gépnek szokás szerint nem kellene folyamatosan küszködnie a kis érzékelő és a hatalmas felbontás okozta helyzettel. Látszik ugyanis, hogy jó az optika, mivel a hatalmas felbontás ellenére minden szempontból elfogadható szinten vannak a problémák. A kép éles, és a képszélek felé sem változik számottevően a helyzet, legalábbis a hatalmas zoom teljesítményhez képest. Ennek természetesen megvan a következménye: nagylátószögban látható a hordósodás, tele állás felé közelítve pedig valamelyest növekednek a hibák, torzítások stb, de ezek mértéke aránylag alacsony.
A probléma igazából az, hogy a P90 esetében egyszerre magas a képzaj és lágy, mosott a kép. Ez a helyzet már ISO 64 esetében is látható. Innen felfelé természetesen romlik a helyzet, mégpedig úgy, hogy a lágyság mellett ISO 400-tól felfelé már a képzaj is kritikussá válik. A lágyság pedig a részletek vesztésében és természetellenes mosottságban nyilvánul meg, mégpedig minden létező beállítás mellett.
Az a baj, hogy ha választani lehetne, inkább mégis a magas zaj jelentené a jobb megoldást az erőteljes zajcsökkentéssel szemben, mivel az utóbbival járó mosottág természetellenes hatást hoz létre. Régebbi, komoly brigde gépek esetében, amikor még kisebb volt az érzékelők felbontása sokkal kisebb zajcsökkentést hajtottak végre az áramkörök, ami miatt lényegesen jobb volt a képminőség, amennyiben nagyítottuk a képet. Ennek következményeképpen, bár általában nem volt kisebb a képzaj, mégis természetesebb volt a látvány, és elsősorban nagyításkor nem volt ilyen káosz és mosottság, mint a P90 esetében, és láthatóak voltak a részletek.
ISO 64, 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400
A többi, olcsóbb kompakt gépekéhez képest természetesen szép a kép - ezt persze el is várjuk a Coolpix P90-től, hiszen éppen ez a lényege. Sajnos azonban ez a gép is olyan képeket produkál, melyeket nagyítani nem szabad, mert nagy csalódás éri az embert. Rendkívül idegesítő elképzelni, mit is tudna ez a gép mondjuk 6 megapixeles, vagy azonos felbontású, de nagyobb fizikai méretű szenzorral.
Vaku
A belső vakut manuális módon, bal kezünkkel, gombnyomással kell felnyitni. Fényereje jobb mint az átlag: nagylátószögben 8 méter, ami persze manuális módban, az érzékenység növelésével növelhető. Viszonylag gyorsan, 6 mp alatt töltődik fel, és rendelkezik minden szokásos funkcióval és beállítási lehetőséggel. Használatakor az expozíció általában pontos, bár néha kicsit túlexponált.
Sorozatfelvétel, videorögzítés
Sorozatfelvételi módban elég jól teljesít a P90: teljes felbontás mellett 1.5 fps, gyors módban 5fps, viszont a felbontás ilyenkor 3 MP. Az elődhöz hasonlóan ebben a vonatkozásban elég nagy választék van a P90-ban. Az alap sorozatfelvételi módon kívül van még három további lehetőség: BSS (Best Shot Selector) - exponáláskor 10 kép készül ezek közül választja ki a gép a legélesebbet, Időzített Felvétel - meghatározott időközönként a gép magától készít felvételeket, Multi-shot 16 - elnevezéséből következik, hogy 16 kép készül, és a gép ezeket mozaikba rendezi.
Nincs a gépben HD video felvételi lehetőség - ez azonban nem kellene hogy feltétlenül negatív módon minősítse a gépet, hiszen ez nem egy videokamera. Sajnos azonban ennek a funkciónak is - több hasonló mellett - elsősorban reklámértéke van, és sokan az ilyen információk alapján választanak gépet, miközben a szokásos technikai korlátok miatt egyenlőre nagyon kevesen vannak akik komoly HD videózásra használnák fényképezőgépüket. A gép tehát legjobb minőségben VGA, vagyis 640 x 480-pixeles videókat készít, 30 fps sebességgel. Videózáskor több különleges funkció közül válaszhatunk, viszont az optikai képstabilizálásról és optikai zoomról le kell mondanunk, ahogy a hangminőség is hagy némi kívánnivalót maga után.
Áramellátás, memória
A gépet egy 1100 mAh-es, EN-EL5 típusú Li-ion akkumulátor táplálja, melyhez a gyári csomagban egy asztali töltő jár. A teljes feltöltés 2 órát vesz igénybe, mellyel így 200 fotót készíthetünk a gyári adatok szerint. A gép SD/SDHC kártyákat fogad, és 47 MB belső memóriával is rendelkezik.
Összegzés
Kétségtelen, hogy a kisebb hibákkal együtt jelenleg a Nikon Coolpix P90 az egyik legjobb boltokban kapható ultrazoom gép. Ergonómiája és kinézete szuper, a kihajtható kijelző pedig egy valódi vevőcsábító megoldás, ilyennel sajnos nagyon kevés gép büszkélkedhet. A manuális módok teljes választéka, a divatos automatikák alacsony száma, a gép jellege és minősége a komolyabb hobbifotósok szívét biztosan meg fogja dobogtatni. Ebből kifolyólag értelemszerűen magas elvárásai támadnak vele szemben az embernek, amit viszont képminőség vonatkozásában sajnos nem teljesít maradéktalanul a gép. Még akkor sem, ha kiváló optika van rajta, mivel a hatalmas felbontáson és a kisméretű szenzoron ez nem tud változtatni.
A Nikon Cooplix tehát elvileg nagyon jó, gyakorlatilag azonban nem egészen. Addig, amíg régebbi típusú, "kevésbé fejlett" bridge gépek szebb képet produkálnak, egy ilyen kategóriájú gép esetében nem lehet maradéktalan az örömünk. Az igényes fotós ugyanis különféle okok miatt ki fogja nagyítani a képet, és részesülni fog a negatív élményből.
A Coolpix P90 jó választás, amennyiben valaki új, ultrazoom gépet szeretne vásárolni, mivel a jelenlegi legjobbak között van. Drámai ellentét van azonban a gép jellege és a magas felbontás okozta problémák mértéke között, ezek ugyanis abszolút nem érnek fel a gép minden egyéb szempontból számításba vett minőségével. Mivel azonban egy fényképezőgép esetében a pudingróba a képminőség vizsgálata, sajnos azt kell mondani, hogy a P90 kizárólag egyetlen okból kifolyólag, a túl magas felbontás miatt nem képes megközelíteni a saját maga által felállított mércét. Kár érte.
A fényképezőgépet a Nikon Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
"No no no nono nononono nono no nono nononono no no nono no" Human Beinz: Nobody but me
sziasztok!Fiúk,tudnátok segiteni?Nekem egy Nikon Coolpix L16 os fényképezőgépem van,az történt,hogy filmeztem vele egy órát aztán lemerült az elem és magától kikapcsolt.Most azért vagyok szomorú mert nem tudom feltölteni a számitóépre egyszerüen kidob ha a letöltésre klikkelek.Mit tegyek fontos lenne ez a film nekem,segitsetek!
De ha már voltál olyan kedves és megtisztelted weboldalaimat a jelenléteddel, igazán boldoggá tennél ha megemlítenéd, ugyan miért is kellene meghúznom magam??? Tényleg érdekel! Csak mert nem nagyon tudtam rá jönni, és itt most semmi arcoskodás nincs a hozzáállásomban!
Esetleg azért, mert csináltam egy stílusában teljesen hallgatható, sokaknak több mint hallgatható számokkal tarkított elektronikus zenei albumot? Több dícséretet kaptam érte mint vártam! Vagy netán azért, mert egyszerre értek több mint jól a weblapkészítéshez, webdesign-hoz, a fotózáshoz, illetve mármár profi módon a retusáláshoz??? Vagy netán ott kellene elszégyelnem magam, amiért nyomtatott és webalapú fotós magazinokat (többek között az SG digicam rovatát is) szerkesztettem évekig? Amiért a kezem alatt több száz fényképezőgép ment át és rengeteg cikket írtam (ide is)???
Netán azért, mert a mai napig egy méltán sikeres, egyedi és népszerű fotós weboldalt üzemeltetek?
Esetleg láthattál pár rossz, gyenge fotót az oldalaimon. Nem tagadom, van jópár gyenge képem. De ha fele ennyit csináltam volna mint itt írtam, akkor sem kellene semmit szégyelnem.
Elgurultak a gyógyszereid tanító úr? :))))))))) [ÉPPEN KIRÖHÖGLEK]
"Nincs a gépben HD video felvételi lehetőség - ez azonban nem kellene hogy feltétlenül negatív módon minősítse a gépet, hiszen ez nem egy videokamera" Ezt ne mondtad volna... Sokaknak ez fontos mert nincs kedve még kamerát is vinni, kezelni. Sok esetben jól jön egy sima fényképezős kamera... Azt hiszem ennyi megapixel esetén belefért volna a HD-s videó.
Szerintem ritkán váltanak akksit a DSLReknél. Az Olympus mióta gyárt DSLR-t (2003) az összeset mindössze kétféle akku hajtja. (A kamera kicsinysége miatt van egy kisebb méret) Valszeg a többi gyártónál is hasonló a helyzet. Persze ha valaki egy gyufásdoboz kompaktról egy DSLR-re vált, hát akksit is cserélnie kell.
Tapasztalatból írom, a Sigma dp1-2 két előnye a rendkívül jó képminőséggel párosuló kompakt méret. Az összes többiben szinte mindenki jobb, de aki ilyet vesz az nem panaszkodik, egy sajátos kis világa a digitális fotózásnak.
Nekem tényleg nem nagy baj, legfeljebb neked hogy égeted magad. Na és mik azok a rakás dolgok amik "vannak" ami miatt ilyen nagy az arcod? Honlapjaidat nézegetve nagy dolgok sztem nincsenek, sőt a helyedben meghúznám magam. A szerénységet meg modort meg még pár dologot viszont tanulnod kellene.
Van ez így tudod, amikor az embernek a neten csak úgy spontán nagy arca van, mert olyan nagy baj nem lehet belőle, vágod? Az pedig egyáltalán nem baj, ha nem tudod mire, bármennyire meglepő, egy rakás dologról én sem tudok, de attól még VANNAK! :)
Nem videofelvétel, rendes, 6MP-s JPG kép. Megtölti vele a kamera belső ~60MB-os memóriáját. Annyi, hogy fel van gyorsítva a CCD kiolvasás. 210 fps-sel 480x360-as videót tud. Mondom, ez most még inkább játék, de a technológia adott, profi kamerákban már régóta, és tényleg nagyon sok extrát tud adni (pl. kioldógomb idővisszakompenzálás, lassított visszanézés az LCD-n, sötét felvételt képes a sok képből kiátlagolni, és elmosódásmentes képet összeállítani.)
Panaszkodik a cikkíró, hogy nincs új a nap alatt. Most vettünk egy Casio EX-FC100-ast tartaléknak, és van benne egy funkció, ami szerintem a legjobb ötlet az elmúlt tíz évben ami consumer kamerába került, és tényleg nagyon meg tudja változtatni a fényképezést. Ez a nagy sebességű videó és fotózás. Még elég alacsony felbontású a film nagyobb fps-sel (ami felmehet 1000-ig), de lesz még jobb is. Viszont a kamera ezzel tud néhány új trükköt 6 megapixelen, pl. lenyomsz egy gombot, és utána visszakeresed a 30 fps-sel rögzített 1-2 másodpercből a legjobb fotót.
Az nem kényelem hogy egy témát ami 5fokos szög alatt látszik 40fok alatt fényképezek. A lényeg kivágásakor máris elveszik a minőség.A DP1 28mm-es gyújtótávolsága a táj és városképhez még jó volt, de ez a 41mm se nagylátószög se tele.
Utánaolvastam a Sigma DP2-nek, tényleg sok a gond vele, de a képek minősége kiváló.
Mivel más kiváló képet készítő kompakt nem létezik, ezért az ember eldöntheti, hogy a kényelmet v. a minőséget választja.
Most még nem tervezem lecserélni a Canon 650-t, de ha veszek újat, lehet, hogy a Sigma DP2 lesz, a feleségem meg megkapja a Canont. ;-)))
Egyébként egy ekkora testbe, mint a Nikon P90, már simán beleférne egy full DSL szenzor. Nem lenne ultra zoom, de az a gyakorlatban ritkán kell. Nekem a fotóim 80%-a nagyítás nélkül készül.
A bármikor tölthető alatt azt értem, hogy nem kell kisütni, csak tölteni. Rátölteni is. Meg nem kell tudnom, hogy várhatóan mikor fogok sok felvételt csinálni. Állandóan ott a teljesen feltöltött tartalék a táskában, ha cserélni kell, biztos, hogy még mindig szinte 100%-on van, meg hónapok múlva is ott lesz, ha fel nem használom. Nem fikázom a NiMH akkukat, de látom a különbséget. A feleségemnek Canon S3 van, össze tudom hasonlítani a két akku típust.
Még az akksi témához: közel 5 éve használok BP-511 lítium ion akkukat, gyengülést nem tapasztalok, kiszámítható, bármikor tölthető, előveszem fél év múlva, akkor is számíthatok rá. 600-800 felvételt bír ki átlagosan, ha nem akarom a gépet visszanézésre használni, akkor könnyen 1000 feletti kép is lőhető egyszeri feltöltéssel. A gép egy Canon 20D, tisztességes optikai kereső, semmi élőkép.
Több mint 4 éve használok egy Pana FZ4-et. amelett, hogy szebb képeket csinál mint ez a Nikon az akksija még mindig jó, és 3-400 képet el tudok lőni vele. Megnézném ezt a teljesítményt a ceruzáiddal és azt is, hogy hány kiló lenne velük a gép...
Tegyük fel 2-3 év múlva is szeretnéd majd használni azt a gépet, de szükséged lesz új akkura - mekkora esélyt látsz arra, hogy fogsz kapni megfelelő típust...? Inkább "találnának ki" valami AA tokozású (értsd méretű/formátumú) akkut... Rendkívül visszataszító számomra, az "ahány gép, annyiféle akku" játék.
egy komoly fotós figyel arra, hogy vízszintben legyen... és ez azzal függ össze, hogy akkor valszeg nem tudod megmutatni mit is tud igazán a gép! abban teljesen igazad van, hogy az átlaguser átlagfotóit megmutatod vele, de szerintem 100000 forintos kategóriában ez igencsak kevés, és nem hiszem, hogy az átlagfelhasználó fog ennyit költeni egy gépre! nekik megvan a 40k -s kompakt oszt kész!...
Miért volna az jóság? A Li-ion akkuk cellafeszültsége 3,6V min. Az tévedés hogy a NiMH akkuké 1,2V, mert az jól feltöltött állapotban 1,45V. 1,2V-nál a fényképezőgép már nem működik.
"...szerintem minden olyan gép komolytalan, ami nem ceruzaakkukkal megy..." Mutass egy olyan DSLR gépet amit ceruza aksikkal működtetnek! Mert ha nincs, akkor szerinted az összes DSLR nem komoly gép.
semmi gond a képekkel. tökéletesen utánozzák amint egy általános fényképezőgépet használnak és nem pedig műtermi beállított képek, amik semmit nem adnak vissza a mindennapi használatban nyújtott teljesítményről. ez a gép nekem csalódás. iszonyatos mennyiségű zaj, az egymásba rakott székes képen azt hittem behalok, egy olyan kontrasztos témánál nincsenek élek. az egy éve 24ezerért vett canon-om lepipálja..
Ha nem lenne ferde, akkor kevesebb lenne a zaj? Mert akkor vízmértékkel fogok fényképezni. Egyébként meg egy ilyen gépet nem profi fotós által készített képekkel kell ismertetni (maximum csak reklámozni), mert nem nekik készült. Jó ez így, a lényegen nem változtat, seggbe kéne rúgni az egész bagázst, mert nagyon rossz felé mennek.
végignézve újra a képeket, tényleg látszik, hogy nem profi fotósról van szó... az összes kép olyan ferde, hogy ha pizzaban készítette volna a toronynál, az a másik irányba dőlt volna... nah de kár is ezen mérgelődnöm... csak így sajnos az összes kép hiteltelen...
" Rendkívül idegesítő elképzelni, mit is tudna ez a gép mondjuk 6 megapixeles, vagy azonos felbontású, de nagyobb fizikai méretű szenzorral."
Igen, valahol ott meg kellett volna állni. Így azonban ezeket a gépeket - nem csak a Nikonét, a többit is - fel kellene dugni a marketingesek seggébe és ott kihajtani a kijelzőt.
jah még annyit, hogy egy 40ezer forintos panasonic kompaktal amiket bulikra viszünk, pengeéles képeket csinálunk, akár részegen is... szóval lehet írni az okokat, hogy mi az a sok genny a fotókon! :)
Az SG által fejlesztett új nagy felbontású szabvány neve! 23:9 képarány, 2100*1500-as felbontás! És a tömörítési eljárásnak köszönhetően csak 1 MB egy film!
A képek pedig szörnyen zajosak :S Nem értek hozzá, de ezen az oldalon még nem láttam szép fotót a tesztelt gépektől... Talán a cikket író egyén is csak más honlapokról ollózza össze? Kitudja... :S
A 7-es képen a lány, a kenyértartóval szerintem kicsavarná a szerző kezéből a gépet és feld... ...obná, jó magasra, majd elfelejtené elkapni. Hogy lehet egy olyan képet publikálni, amin az egyik szereplőről ordít, hogy nem akart lefényképezve lenni...!?
A géppel kapcsolatban: szerintem minden olyan gép komolytalan, ami nem ceruzaakkukkal megy... 1100mAh-s akku... mire elég az? Fityfenére...
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Nikon Coolpix P90 ismertető
Négy új Nikon Coolpix fényképezőgép
Távcső beépített digitális fényképezőgéppel
Új Nikon DSLR gépek és optikák jelentek meg
Megjelent a Ricoh GR Digital III
Továbbfejlesztett Canon képstabilizálás
Nyolc új Fujifilm fényképezőgép
Két új Samsung kompakt
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
A többi csak félkarú óriás 
csak így sajnos az összes kép hiteltelen... 
