 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
A Lucida Console a legjobb akkor is, ez az egyetlen, ami még 6-os fontméretben is olvasható marad. 
|
a notepad++ teljesen free. Engem is meg lehet győzni, hogy mekkora ereje van a HTML-nek. A következő oldalon található flash bemutatót szeretném kérni HTML/javascript vagy bármi mással megvalósítva (persze ne javafx és ne silverlight legyen:)
Flash vs HTML
Valahogy röviden megpróbálom felköhögni, hogy mi a problémám a html-el, mert eddig nem voltam túl világos. A HTML valami hyper text markup language? A text-el van a bajom, az ma kurv@ kevés egy weboldalon. A flash ezerszer többet nyújt, ha web-es élményről van szó és csak a design számít. Ha csak a szöveg számít, akkor térjünk vissza a gopher-hez...
A vásárlás itt most nem számít, írtam, hogy az szokás kérdése. Meg lehet venni, de egyszerűen nincs rá szükség. Ha képes vagyok egyensúlyozni a bringámmal ,minek tegyek rá pótkereket? Az ide nekek csak pótkerék. Az ára nem számít, mert nem kell.
|
notepad++? előbb még csak egy sima notepad volt. ha így haladunk, pár hsz múlva eljutunk addig, hogy akár meg i vehetné a cuccost...
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Azért nem fizet, mert van aki képes egy szimpla notepad++ segítségével programozni. Csak egy web alkalmazáshoz eleve több nyelven kell programoznod (php,ruby, javascript, vagy flex plusz ugye sql, html, xml, stb.) és évek alatt rávisz a kényszer, hogy ne kelljen egy ide, hogy ki tudj rakni egy pár cuccot az oldalra vagy hozzá tudj nyúlni, hogy esetleg kijavítsd. Ez nem kitudom-e fizetni vagy nem kérdés. Butaság lenne pár 10e forintról beszélve ilyen miérteket vadászni. Ez nem tétel ott, ahol nagyobb alkalmazások születnek. Ez szokás kérdése illetve, ha valaki csak ide-vel képes kirakni egy gombot, arra nem bíznék egy fejlesztést se, sorry :D Mondj egy ide-t, ami minden nyelvet visz hibátlanul egy gyorsabban bejön, mint a notepad++.. lécci ne a netbeans-t, mert az javaslow... Ja és a flex compilert kb. 5 perc alatt "bekötöttem" hotkey-re és el is indítja a flashplayer-t, ami miatt sz@rtam a rendes ide-re.
|
"Egyébként a flex sdk letölthető ful ingyen, max az ide nem, de azért egy programozó nem fog sírvafakadni, ha éppen csak egy notepad, ami rendelkezésre áll."
miért ne fizetne a flexért, ha a windózért fizetett? ha a windózért sem fizetett, akkor a flexet is megszerzi kalózul. ha nem kalóz windózt használ, akkor notepadot sem.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Neked lehet, hogy nem, de a webfejlesztőknek bizony, hogy elég nagy probléma.
|
Maximálisan egyetértek sonicXX-el. Nézzük, hogy mire jut a teljesen ingyenes, és nyílt szabvány rengeteg idő alatt: most raják be a video és audio tag-eket a HTML-be. KOMOLYAN LESZ ANIMÁCIÓ A NETTEN??? Bakker, de gyorsan halad a kor. Azért amikor szétfikázd a flax/flash/=adobe cuccokat picit gondolj bele, hogy mikor hogyan nézel filmet neten. Ha a w3c-n múlba bazzeg még nem lenne mozgó kép MA SEM! Részemrők sz@rok az ingyenes és nyílt sz@rokra, HA NEM MŰKÖDNEK. Egyébként a flex sdk letölthető ful ingyen, max az ide nem, de azért egy programozó nem fog sírvafakadni, ha éppen csak egy notepad, ami rendelkezésre áll.
Bár, lehet, hogy én látom rosszul, és nekem is várnom kellene a csodát, ami ingyenes, nyílt, és minden nap utal 1000000$-t a számlámra :DDDDD
|
"Légyszíves egy kicsit fogj vissza a modorodból."
Mert?
Világosan látszik, hogy az említett célcsoport szép szóból nem ért. Ha nem tetszik ignoráld, kivéve ha oda sorolható vagy, ez esetben ugyanis kurvára fontold meg az elhangzottakat...
Hunter Weapons are everywhere, just slap a +25agi on it
|
Légyszíves egy kicsit fogj vissza a modorodból.
Amúgy meg az böngészési és e-mailezési szokásokkal kicsit elmentetek OFF irányba.
Julius Caesar-nak is lehet igaza, de a kevés font szerintem főként a webfejlesztőket zavarja, mintsem a felhasználókat. Például a lentebb említett céges profil kialakítás problémája miatt.
Aranyköpések: http://aranykopesek.com
|
Szevasz már évek óta netezek, de ez a probléma sosem merült fel benne, hogy kevés a font készlet. Valahogy nem ez a legfontosabb szerintem.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
|
Nagyon sokmidnent lehetne. A probléma az, hogy a legtöbb dolog nem protokoll szinten kötelező.
Így ugyanaz a helyzet áll fenn a levelezésnél is, mint ami a böngészőknél. A userek brutális százalékának jó még mindíg az IE6, mert "mé há mi baj van azza'?"
Amíg a seggarcú parasztokat nem kényszeríted rá a váltásra, addig tele lesz az internet szarral, legyen az levelezés, vagy egyéb használhatatlan webes szabány.
Hunter Weapons are everywhere, just slap a +25agi on it
|
"Teves megallapitas, ha megszunik a verseny megall a haladas, mert senkinek nem lesz erdeke, hogy valtozzon valami. "
nem.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"Tehát nem rosszul - hiszen ennek ellenére ma is működik - de nem arra használjuk ma, mint amire 1970 hajnalán tervezték (tehát közel 40!!! éve)."
Ma a gepeket alapvetoen arra hasznaljuk amire anno a xerox alto-kat kitalaltak. Azota csak a gepek teljesitmenye nott, de a funkcionalitas nem sokat valtozott. Az internet alapvetoen nem olyan rossz amilyennek sokan latjak, hiszen minden mas megoldassal ellentetben mukodik. A jelenlegi technologiank jo resze tobb szaz eves es mivel mukodik ezert hasznaljuk. Sot van par talalmany ami majd csak a jovoben terjed el, pedig mar tobb mint szaz eve leteznek.
"de az még elmegy, az email (http://tools.ietf.org/html/rfc5322) szerkezete és alapelvei klinikai halottnak tekinthetőek a SPAM jelentette nyomás alatt."
Az email-ekkel nincs semmi gond, csak a szerverek vannak nagyon rosszul beallitva. Ha megfeleloen telepitett email szervereket hasznalna mindenki, akkor nem lenne egy spam kuldonek tul sok eselye. Pl. email szerver csak megbizhato (regisztralt) szervertol vagy a sajat biztonsagosan azonositott klienseitol fogadna el levelet, ez lecsapna a spam kuldo zombik jo reszet. Webmail-nel lehetne limitalni az egy felhasznalotol es egy geptol adott ido alatt elfogadott email-ek szamat, ami lehetetlenne tenne a webmail-en keresztuli nagy tomegu spam kuldest. Igy nem csak a fogado felek oldalan lehetne blokkolni a spam-et, hanem mar az elkuldes elott. Az smtp protokoll alkalmas lenne a fent leirt biztonsagos email kommunikacio megvalositasara, de senki nem hasznalja a teljes tudasat. Mint ahogy arrol sem tud senki, hogy az smtp-nek mar a kitalalasakor resze volt az azonnali uzenetkuldes, csak eppen nem nagyon implementalta akkoriban senki, aztan meg elfelejtettek. A szabvanyok jok, a felhasznalas modja nem megfelelo. Ezen nem a szabalyok megvaltoztatasaval lehet modositani, hanem a rendes megvalositassal.
"A haladás ára néha diktatúra (monopol helyzet)."
Teves megallapitas, ha megszunik a verseny megall a haladas, mert senkinek nem lesz erdeke, hogy valtozzon valami.  |
"Fixedsys" a font neve (és pixeles, nem pedig TTF vektoros)
Aranyköpések: http://aranykopesek.com
|
A megbírkózott igényekkel nőtt a hardverteljesítény és rendelkezésre álló sávszél is. Ezt lehet úgy tekinteni, mint a rossz struktúra kompenzálását?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
A dos és dos-os programok milyen betükészletet használtak?
Szerintem nemkell több betükészlet bőven elég az ami van. Így könnyen olvasható minek elrontani azt ami jó. Mondjuk ha bevezetik bisztos lesz aki csinál a böngészőkhöz programot, hogy 1 betükészletet használjanak.
|
Ebben igazad van, bár azóta azért rengeteget fejlődött a net és vele együtt a netes (script)nyelvek. Viszont abban is igaza van az alant író fórumozónak, hogy a W3C nem kapkodja el a váltást, meg persze amíg a böngészők így-úgy támogatják, illetve saját specifikációkat (is) támogatnak (pl IE áttünési szarságai). Majd ha eljutunk oda, hogy az elterjedt böngészők maradéktalanul használják és alkalmazzák a SZABVÁNYOKAT, és mind ugyanúgy, akkor telán tovább lehet(ne) lépni. Csak hát a kooperáció senkinek se az erőssége...
Aranyköpések: http://aranykopesek.com
|
Sarkítva igen. Ennél természetesen jóval árnyaltabb a helyzet. Probléma nem csak a HTML-lel és a köré épülő nyelvekkel van, hanem a nettel magával. Ezért lenne szükség új IP-re (a valóságban már rég elkészült IPv6 a következő évtizedre sem biztos hogy elterjed), a HTTP is avittnak tekinthető, de az még elmegy, az email (http://tools.ietf.org/html/rfc5322) szerkezete és alapelvei klinikai halottnak tekinthetőek a SPAM jelentette nyomás alatt. Amikor a web alapjait összelapátolták, még nem volt cél, hogy minden embernek a világon internet (ARPAnet) kapcsolata legyen, milliomod ekkora mennyiségű kliensre lett tervezve. Tehát nem rosszul - hiszen ennek ellenére ma is működik - de nem arra használjuk ma, mint amire 1970 hajnalán tervezték (tehát közel 40!!! éve).
|
Mindről elmondható, hogy a gyakorlatban több a hátránya mint az előnye. Kényszer megoldás, sufnizás.
|
"ugye te sem szeretnéd, ha egy darab, profitorientált gyártótól függne a web jövője"
Ja. Hát, így legalább egy valóban nem egyfős, de relatíve szűk gazdasági érdekcsoport zárja ostromgyűrűbe. A W3C-ről sok minden elmondható, csak az nem, hogy kezüket-lábukat törnék a fejlesztő- és felhasználóbarát web megteremtéséért. Az egész cirkalmas ügyek a HTML-t illetően a W3C-vel az élén egy fokozottan egyre szánnivalóan nevetségessé váló tragikomédiához jobban hasonlít, mint ahhoz, amikor valamin a világ legprofibb informatikus-mérnőkei dolgoznak.
A haladás ára néha diktatúra (monopol helyzet). A HTML nem halad a korral, a web elavult, a kor túlnőtte, idő kérdése csak, hogy mikor lép túl rajta. Ezt a nagyvállalatok is csak fékezni tudják maximum, meggátolni nem. Ennek legjobb jele a Web2 megjelenése, majd nem sokkal utána a Web3-é. Az egész egy elkeseredett küzdelem ugyanis, ami arra irányul, hogyan lehet a sz@rból várat építeni. Eközben egyre lehetetlenebb megfelelni az ügyfelek elvárásainak, amik egyébként jogosak lennének. 40 éve járt ember a Holdon, és basszus a weben nem lehet egy szöveg közepére képet rakni úgy, hogy a szöveg körbefollya!! Siralom. Webfejlesztőként mondom, sokéves tapasztalattal. |
eléggé, ráadásul nem túl biztonságos, telepakolnák adware-el...
Ingyenes Online zenelejátszó: www.cant.io | http://www.visztpeter.me
|
Gusztustalan megoldás olyat csinálni, hogy az ilyen oldal első megnyitásakor automatikusan fel legyen telepítve a font készlet?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
css3-ban már lehet saját fontot megadni, így:
@font-face {
font-family: Ezleszanev;
src: url('valami/fontneve.ttf');
}
Ezen kívül van javascript-es (facelift) és flash-es (sifr) megoldás is, szóval nem kell sírni:)
Ingyenes Online zenelejátszó: www.cant.io | http://www.visztpeter.me
|
Ez azt jelenti, hogy a net alapjaiban egy toldott-foldott vacak és még mindig ezzel szenvednek a weboldalak készítői?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Utannaneztem es jol emlekeztem, hogy ez egyszer mar mukodott valamikor a netscape-ek idejen. Aztan mindenki elfelejtette. Mondjuk olvashatosagi szempontbol a web eredeti celja az volt, hogy grafikai formazastol mentes, strukturalt formatum legyen, amit barmilyen formazasi sablonnal meg lehet jeleniteni az olvaso kivansaga szerint. Aztan par ember ugy dontott, hogy nekik fontos, hogy mindenhol ugyanugy nezzen ki egy oldal...
Egyebkent boven eleg lenne, ha a css-be felvennenek egy font letoltesi url-t es egy alternativ fontot a szabvanyos keszletbol. Igy maradna a kompatibilitas es aki akarja implementalhatna a letoltheto truetype/opentype tamogatast, mint ahogy jopar bongeszo tamogatja a weboldalakhoz rendelt egyedi taskbar/bookmark ikont is. Aki pedig penzt ker a fontjaiert, azet legfeljebb nem fogja hasznalni senki sem es minden marad legalis, mert van egy csomo ingyenes betukeszlet.
|
Érdemes erre egy pillantást vetni:
- https://developer.mozilla.org/index.php?title=En/CSS/%40font-face
- http://webfonts.info/wiki/index.php?title=%40font-face_browser_support
Flex-ről:
- amikor teljesen nyílt és ingyenes lesz (ez sosem fog bekövetkezni), akkor esetleg felmerülhet alternatívaként, addig biztosan nem
- ugye te sem szeretnéd, ha egy darab, profitorientált gyártótól függne a web jövője
- mihelyt több implementációja lenne a "Flex"-nek, azonnal lennének inkompatibilitások
|
Igen ám, csakhogy jelenleg ahhoz, hogy egy "spéci" fontot használj a weblapodon, az kell, hogy a másik oldalon (ergo a webező júzernél is) fel legyen telepítve az adott font. Különben alap betűvel jeleníti meg a böngésző (times, arial) a szöveget. Persze lehet feltételezni, hogy ami egy átlag gépen fönt van, az biztos másnál is megvan. Ilyenek pl. a Windows és az Office alap készletei.
Aranyköpések: http://aranykopesek.com
|
Kezdjük ott, hogy egy-két ázsiai nyelvben 2000 feletti a karakterszám. Innentől már drága egy normális font fejlesztése. Gondolom.
TheAnonPress : youtu.be/yX_ox-e4vTE youtu.be/RxwvWDz9bcc
|
Egy kicsit el vagy tévedve. A weben 10 éve sem voltak csicsás fontok. Voltak olyan kretének viszont dögivel, akik GIF és animált GIF képekre írtak a kedvenc betűtípusaikkal és azt pakolták ki. Képekre írt betűket ma is ki lehet tenni egy weboldalra, a legnagyobb gond ezzel csak az, hogy nem karakteres, de mégcsak nem is vektorgrafikus.
A Helvetica az egyik legrégebbi betűtípus a nyomdászatban, jelesül az egyik legolvashatóbb, ezért a legtöbb nyomdai termék ezt a típust használja.
A speciális betűtípusokra pedig nem azért lenne szükség elsősorban, mert a webes júzerek unják az Ariel, Times New Roman, Sans betűket, hanem azért, mert sok cég arculatának szerves részét képezi a betűtípus is, nem annyira ritka esetben egyedileg készített betűket használnak, és ezeket teljesen érthető módon pont úgy szeretnék viszontlátni a weboldalaikon például az aloldalak címében, ahogyan viszontlátják a repiken, a hirdetéseken, a névjegykártyán, cégéren, a termékeken, molinókon, kiajánlókon, mappákon, szerződéseken stb.
A HTML sosem támogatta a fontokat rendesen, sőt semmit sem támogat normálisan mind a mai napig. Ami oldal ma kultúráltan néz ki, az nem a HTML miatt néz ki úgy, hanem a CSS miatt, ami egy HTML-re húzott formázási hack gyakorlatilag, egy mára túlfejlett sufni-tuning. A web gagyi. A legjobb megoldás nem a HTML 5 és a CSS 3 kihozása, hanem egy teljesen új, a kor igényeinek és elvárásainak megfelelő technológia lenne. Többek közt ezt felismerve alkotta meg az Adobe a Flex-et.
Röhej, hogy a W3C egy évtized alatt sem volt képes túllépni a HTML 4-en, minden érintett fél irányából nézve szánalmas, hogy egy cca. 10 éves szabványt képtelenség legyen szabványosan megjeleníteni. Hiába a web platformfüggetlensége, ha egyszer egyazon operációs rendszeren is 4 különböző böngészőben 5 féle képpen jelenik meg ugyanaz az oldal. Emiatt a probléma miatt kell egy webes fejlesztés felét, néha nagyobbad részét ún. böngésző optimalizációra fordítani (ami így leírva szépen néz ki, a gyakorlatban azonban ez toldozást-foltozást jelent többnyire, általában egyenértékű azzal, hogy valahogy kiimádkozzuk az IE-től, hogy normálisan jelenjen meg rajta egy oldal, aztán a többi böngészőből is). A böngésző optimalizálás egy weboldal költségének a cirka a fele.
Ennyit a webről dióhéjban. |
WhatTheFont
Feltöltöd a képet amin a szöveg van, és megmondja, hogy milyen fonttal írták. Persze egyszerre meg is veheted az adott fontot :-)
|
Kilenc év? Akkor is ennyi időt bíbelődtek a betűkészítéssel, amikor még kézzel metszették ki őket?
Valaki megajándékozhatna egy magyar ékezetes Optima betűkészlettel, illetve mondja már meg valaki, hogy mi a neve a Volvo oldalain és reklámokban használt fontnak?
|
na, basszus </b>...
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
|
Ez egy bullshit! Egy évtizede még tele volt a web olyan oldalakkal, ahol minden felhasználó olyan csicsás fontot használt, amilyen neki tetszett, csak éppen az olvasónak ugrott ki a szeme tőle. Így szépen, az idők folyamán letisztultak a betűtípusok is. Csak olyanok maradtak, amelyeket nem fárasztó olvasni. És egyébként is a cifra fontok használhatók dekorációs célra, de nem ajánlott mondjuk western típusú vagy gót betűkkel megtölteni egy tartalmat, mert garantált, hogy senki nem fogja elolvasni.
Még ezt is soknak találom. Miért kell Courier font a szövegdobozba, hogy aztán a weboldalon megjelenő font már Arial vagy Tahoma legyen. A Times féle talpas betűnek meg a könyvben van a helye. Képernyőn olvasni fárasztó. Éppen megfelel a célnak az Arial, a Tahoma vagy a Veranda és ezek testvéreinek használata. Az Adobe Calson Pro meg Adobe Garamond az eredeti Calson Pro és Garamond fontok lekoppintása. Gyakorlatilag szinte megkülönböztethetetlenek. Akkor miért kéne annyit fizetni érte?
Anno kerestem a Parental Advisory fontját
és meg is találtam: Helvetica. Csak éppen mi a frászért nem lehet egy ilyen egyszerű fontot ingyenesen hozzáférhetővé tenni? Mi kerül ezen a szar fonton $29.00-ba? Inkább megszerkesztem egy vektorgrafikus fontszerkesztőben a saját betűtípusomat, de betűért elvből nem adnék egy büdös vasat se! Még akkor sem, ha egy évig rajzolgatom a sajátomat.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
|
|
A probléma elsőre talán nem is feltűnő. A felhasználók csak egy idő után teszik fel maguknak a kérdést: miért is alkalmaznak minden oldalon ugyanolyan betűkészletet? Megoldást jelenthetnek a szabadon, licencek megfizetése nélkül használható fontok. Ilyeneket kínál az Open Font Library, amelyet többek között a Mozilla Alapítvány és a TeX Users Group is támogat.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Túl kevés a webes betűkészlet
A Holdra is elvisz a Google Earth
Új külsővel kísérletezik a Firefox
Nemzetközi egyezmény készül a hackertámadások ellen
Minden hatodik netező válaszol a spam levelekre
