 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nagyon igaz, hogy a Földnek a kavicsra kifejtett ereje erő ,,visszahat'' a Földre. Tényleg a kavics súlyának megfelelő erő húzza a Földet. Ennek az erőnek viszont egy Földnyi tömeget kell gyorsítania. Mintha egy egér próbálna egy tehervagont húzni.
A két Föld-es példában azért 10 m/s² az esés, mert Földünk jóval erősebben húzza a Másikföldet, mint a kavicsot húzná. Ott tehát a nem a kavics súlyának, hanem a Másikföld súlyának megfelelő erő húzza Földünket, vagyis az óriási tömeget óriási erő is gyorsítja. Itt tehát nem egér, hanem elefánt húzza a tehervagont.
|
"Most rögzítsük a kavicsot egy képzeletbeli rajzszöggel le az űrbe szilárdan, és ,,hullajtsuk le rá'' a Földet! Milyen gyorsulással fog hullani a Föld ,,le'' a kavicsra? Majdnem biztos vagyok benne, hogy 1 μm/s² gyorsulással, szóval itt is igazad van."
Ha a kavicsot rögzítjük, akkor a Földnek a kavicsra kifejtett vonzó hatása nem tűnik el, - hanem "visszahat" a Földre, (Ha kötéllel húzol egy falat, de az nem mozdul, akkor te húzódsz a fal felé, méghozzá pontosan ugyanakkora erővel, mintha két Te húznátok egymást), tehát vehetjük úgy, mintha két Föld vonzaná egymást, és akkor mindketten 10 m/s² -nel zuhannának egymás felé (vagy nem). Tehát, szerintem ha a kavicsot rögzítenénk, akkor szerintem a Föld 10 m/s² + 1 μm/s² -vel zuhanna a kavics felé (szerintem).
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Tehát (szerintem egyelőre) a rövid válasz:
Az űrben kijelölt ,,álló''archimédeszi pont felé a Hold 10 m/s², a Föld meg 1,6 m/s² gyorsulással indul meg.
Egymás felé 10 m/s² + 1,6 m/s² gyorsulással indulnak meg.
Mindvégig tekintsünk el attól, hogy a 400 000 km-es távolság miatt a két gravitációs gyorsulás értéke módosul, vagy pedig eleve ejtsük a két égitestet közvetlen közelről egymásra. Sugárral, mérettel, Roche határral, szilárdtestfizikával ne törődjünk: a szokásos - tömegpont - idealizációkat fogadjuk el.
|
Ez a kérdés szerintem zseniálisan jó, és szerintem -- didaktikai célból -- kiválóan felhasználható lenne szemináriumokon, sőt talán felvételiken, versenyeken is.
Korábban azt válaszoltam erre a kérdésre, hogy a Föld és a Hold távolsága olyan mértékben változik az esés folyamán, hogy a két égitest között ható erőpárt (és egyben a gravitációs vonzás mértékét) nem lehet állandónak venni. Az egyszerű szabadesés törvény helyett az
m₁⋅m₂
────── ⋅ G
r²
képletet kell használni a két égitest közti erő(pár) értékére.
Azonban most hirtelen rájöttem, hogy ez a válaszom nem volt jogos. Mert a kérdésben igenis meghúzódik egy olyan mélyebb gondolat, amit nem szabad ilyen gyorsan megkerülni. Egyébként is könnyen átfogalmazható a kérdés úgy, hogy ezt a gyors válasz ne legyen érvényes. Pl:
,,Milyen gyorsan kezd el esni egymás felé a két égitest?''
A két gravitációs gyorsulási értéket is kissé módosítani kell, hiszen nem felszíni, hanem kb. 400 000 km távolságon vett gravitációs hatásról van szó. Ezekkel a módosításokkal azonban a kérdésbe immár nem lehet könnyen belekötni, és itt már igenis fontos megválaszolni, hol is rejlik a trükk. Számomra nem volt könnyű rájönni, szerintem a kérdés hasznos és didaktikai, oktatástechnológiai szempontból igen értékes.
Az egyszerűség kedvéért kissé átírom a kérdést, hogy könnyebb legyen kezelni. Ne Föld és Hold legyen, hanem
1) Föld és egy kavics
2) Föld és egy neutroncsillag, szóval ami csak akkora, mint egy város, de a tömege a Nap tömegéhez mérhető
3) Föld és egy akkora fekete lyuk, aminek galaxisnyi tömege van
A kérdés szempontjából lényegtelen dolgoktól (Roche határ, integrálás stb.) tekintsünk el, és idealizált esetet tekintsünk (tömegpontok). Szóval ne húzzuk ki a kérdés méregfogát.
Vegyük az elsőt.
A Föld felszínén vett gravitációs gyorsulás kb. 10 m/s². A kavics ennyivel gyorsul a Föld felé, igazad van.
A kavics (mint mini-égitest) saját felszíni gyorsulása mennyi? Egyszerűség kedvéért vegyük 1 ezredmilliméter/s² -nek, szóval legyen 1 μm/s². Úgyis csak az elv számít egyelőre.
Most rögzítsük a kavicsot egy képzeletbeli rajzszöggel le az űrbe szilárdan, és ,,hullajtsuk le rá'' a Földet! Milyen gyorsulással fog hullani a Föld ,,le'' a kavicsra? Majdnem biztos vagyok benne, hogy 1 μm/s² gyorsulással, szóval itt is igazad van.
It már kezd látszani a lényeg. Ha csak egyszerűen elengedem a kavicsot és Földet egymás felé, akkor a Földet többé-kevésbé vehetem szilárdan rögzítettnek (a két ,,égitest'' tömegének óriási aránytalansága miatt), de a kavicsot nem vehetem szilárdan rögzítettnek.
Ez tulajdonképpen nem baj (azt hiszem a két gyorsuló égitest esetében szabad függetlenül számolni a gyorsulásokkal, a gyorsulások ,,nem zavarják'' egymást), szóval ezzel még önmagában nem válaszoltam meg a kérdést. Csak el kell dönteni, mit nevezek ,,esés'' fogalmán ezentúl.
Ha egy rakéta 100 m/s² (kb 10 g) gyorsulással tépve száguld a Föld felé (saját hajtóművétől hajtva), akkor mit mondunk az eséséről? 1 g vagy 11 g? (A 11 g-ben tévedhetek, de ezt hagyjuk későbbre.) Mit nevezzünk egy olyan tárgy esésének, amely már eleve gyorsulva közeledik égitestünk felé, és még pluszban erre tesz rá az égitestünkre jellemző felszíni gyorsulás?
Tulajdonképpen, mivel két egymás felé hulló égitest esetében mindkét égitest gyorsul, ezért egyik sem tehető inerciarendszernek. Válasszuk ki tehát az űrben egy képzeletbeli, ,,álló'' pontot, és ezentúl mindent ehhez viszonyítsunk.
A Föld és a kavics között tehát képzeljünk el egy ,,stabil'' pontot, amitől megköveteljük, hogy inerciarendszer legyen. Hívjuk a továbbiakban egyszerűség kedvéért archimédeszi pontnak. Ez lesz tehát a referenciapont, amihez viszonyítunk.
Az archimédeszi ponthoz képest mindkét égitest gyorsulni fog, a kavics is (nagyon), a Föld is (elenyészően).
Az egyes gyorsulások -- úgy sejtem -- nem ,,zavarják'' egymást, tehát a Földre ugyanakkora húzóerő hat a kavics felé mindkét esetben, akár szilárdan rögzítve van a kavics, akár szabadon hullik.
Ezek alapján, azt kell mondanom, igaz az állítás: a kavics (kb). 10 m/s² gyorsulással, a Föld pedig 1 μm/s² gyorsulással hullik, ha szabadon elengedem őket egymás felé. De mihez viszonyítva? Az archimédeszi ponthoz! Ez egy fiktív pont, amit a két égitesten élő lakosok közül egyik sem érzékel közvetlenül.
A kavicson éldegélő baktériumok intuitiv érzése nem az lesz, hogy 1 μm/s²-gel esik feléjük valami. Ők azt látják, hogy (10 m/s + 1 μm/s²) gyorsulással rohan feléjük valami. Persze ezt ők nem szabadesésnek fogják érzékelni, hanem úgy fogják gondolni, hogy a Föld már eleve gyorsulva rohan feléjük (a kavicson értelmezett szabadeséstől függetlenül is), és a saját kis kavicsukon érvényes helyi szabadesés ehhez csak afféle kis pluszként adódik hozzá. Valószínűleg úgy fognak gondolni a Földre, mint egy gonosz űrhajóra, ami saját ártó akaratából jön feléjük gyorsulva, és erre csak rásegít picit, hogy egyben ,,esik'' is az ő kis kavicsbolygójuk felé.
Abba még nem gondoltam bele, hogy a kavicson érvényes helyi gravitáció, hogyan módosul. Megváltozik a a kavicson lakó baktériumok helyi kis piacterecskéjén a kis rugósmérlegecskék működése, át kell-e írniuk az ártáblácskákat a baktériumkofáknak? Az a sejtésem, hogy nem (persze idealizált esetben, tömegpontokra szorítkozva), szóval nem lesz ilyen változás. A baktériumok egészen az ütközésig nem fogják érzékelni a rájuk leselkedő veszélyt (hacsak nincsenek távcsöveik). A mi szemszögünkből nézve: a baktériumok együtt hullanak a Föld felé a saját kavicsbolygójukkal együtt, tehát külön emiatt nem lép fel erőpár a baktérium és a kavicsa között.
No ez a sejtésem. Sok mindent felhasználtam, olyat személyes előfeltételezést is, amit nem is tudok igazolni, szóval tévedhetek is. A kérdés szerintem zseniálisan jó volt (didaktikai célokra), a Te saját találmányod? Azért kérdezem, hogy tudjam, szabad-e használni az oktatásban hivatkozás nélkül?  |
"9,81 m/s"
"1,66 m/s"
Noob: [m/s^2] -.-
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Mivel a Hold tömege nem elhagyagolható aFöldéehz képest, egy másik erre vonatkozó képletel kell számolni, az F=γ(m1*m2)/r^2-tel. Ha hülye is vagy hozzá, legalább ne legyen ekkora pofád, tisztelt kolléga úr!
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
gy = egy
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
2. 1. = 2.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
- Na, akkor kezdjük előröl. Három kérdést teszek fel, és aki nem tud mindegyikre válaszolni, azt karóba húzatom.
1. Azt írtátok, hogy a Földre minden egyszerre esik le, vagyis ugyanolyan gyorsulással, igaz? Vagyis, hogy egyszerre esik le egy kiskanál és egy kád, gy kád és egy seprű, egy seprő és egy kamion, egy kamion és egy bazi nagy kődarab... Az első kérdés az lenne, hogy mekkora ez a gyorsulás?
- 9,81 m/s.
- Az első kérdésre jól feleltetek. Most jöjjön a második kérdés:
2. 1. Azt írtátok, hogy a Holdra minden egyszerre esik le, vagyis ugyanolyan gyorsulással, igaz? Vagyis, hogy egyszerre esik le egy kiskanál és egy kád, gy kád és egy seprű, egy seprő és egy kamion, egy kamion és egy bazi nagy kődarab... A második kérdés az lenne, hogy mekkora ez a gyorsulás?
- 1,66 m/s.
- Erre is jól válaszoltatok. Na de most jön a harmadik kérdés. Ez becsapós lesz, vigyázzatok vele.
3. Mi történik, ha leejtjük a Holdat a Földre? Akkor milyen gyorsulással közelednének egymás felé?
- Mivel a Földre minden egyszerre esik le, egy teáskanna meg egy tehervonat, egy tehervonat meg egy tank, egy tank meg egy hold, ezért 9,81 m/s gyorsulással zuhannának egymás felé, de mivel a Holdra is minden egyszerre esik le, ezért 1,66 m/s -mmal kéne egymás felé menniük. Mivel valami nem gyorsulhat egyszerre 9,81 m/s mmal, és 1,66 m/s mmal, ezért nem esik le minden test a Földre ugyanakkor. Jééé, tévedtem. Jééé, Galilei is tévedett.
- Szerencséd, hogy Sir Ny -nek szólítottál, meg hogy beismerted a tévedésedet, úgyhogy mehetsz Isten hírével.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"Én is kíváncsi vagyok, de Ricsi nem hiszem, hogy utána tudna nézni, mert akkor ki írja, fordítja a következő cikket, amin mi holnap el tudunk nyammogni?"
Hát legyen a folytatás az a következő cikk, amin mi holnap el tudunk nyammogni! :)
A többi jó duma. :D
|
Azért a cikk író néha napján megnézhetné milyen viszhangot váltott ki a műve.
A nagy keresletre való tekintettel ...ecserin kis kínaiak már árulják a műszereket. 
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
|
Én is kíváncsi vagyok, de Ricsi nem hiszem, hogy utána tudna nézni, mert akkor ki írja, fordítja a következő cikket, amin mi holnap el tudunk nyammogni?
Az eredményekre meg szerintem várni kell, talán lesz egy cikk erről a Kínai Tudományos Akadémia fizikai folyóiratában kínai nyelven, hieroglifákkal, azt majd lefordítják angol nyelvre, vagy valamelyik kínai ösztöndíjas tudós páros megírja a Physical Review-ban, vagy az Astronomical Journalban, azt meg átveszik a magyar bulvárlapok, és lesz nagy felhajtás, hogy a kínaiak megtaláltak egy kis fekete lyukat a közelben. Rá egy hétre aztán megjelennek a korrekciók valamelyik magyar tudományos lapban, hogy az nem úgy van, mert a fekete lyuk kínai hieroglifája az más, abban nincs pont, amelyikben pont van az a Napé. De ekkor már késő lesz, mert akkorra a magyar ufómagazinokban és fanszájtokon már elburjánoztak a vadabbnál vadabb teóriák.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Tang Keyun, az illetékes geofizikus sem található sehol. Kizárólag a hír angol nyelvű változatait találni, de ilyen nevű tudóst nem dob ki az egyetem keresője, vagy kidob, de kanjikkal, angolul nincs eredmény.
Napfogyatkozáskor erősödnie kellene a gravitációnak, hiszen össze kell adódnia a Nap és a Hold gravitációjának, míg Holdfogyatkozáskor gyengülnie kellene. A cikkben azonban fordítva tippelik, ami viszont a fajsúly fogalmát semmisíti meg, mert ha a Hold bármilyen mértékben is árnyékolja a Nap gravitációját, akkor bármilyen tömeg külső részének is árnyékolnia kell a belső részét, ergo az anyagoknak nincs igazi fajsúlya.
Szóval az eredmény valóban nagyon fontos, nagyon nem mindegy, hogy erősödést vagy gyengülést mérnek-e.
|
Utánanéztem, de nem találtam új hírt. De mivel Richárd fordította a cikket (gondolom) a cikket, nyilván hatékonyabban keres, és szerintem illik is, hogy figyelemmel kísérje a sztorit, ha már elkezdte.
|
Miért nem nézel te utána?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem a rendelőben vagy.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Megvolt a napfogyatkozás. Kedves Richárd, van új fejlemény?
|
engem jobban aggaszt az ,hogy rigidus kollega ugy ment el innen egy hete, hogy antigravitacios kiserletet vegez a sufniban. Azota nem adott eletjelt, es lehet, hogy elkapta szegenyt vmilyen terido orveny. :-(
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Remélem olvasunk majd cikket a folytatásról..... 
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
|
A kísérlet hitelesítése sajnos kudarcba fulladt, mert nem számoltak a terület fölött áthaladó amerikai kémműholdak gravitációs mezejével. 
|
Számomra úgy tűnik, valamennyire ,,ért angolul'', vagyis a beírt (angol) természetes nyelvi kifejezésekből elég hatékonyan tudja ki tudja hámozni, mit is akarok. Legalábbis eddig ilyenekre próbáltam ki eddig: valaminek a deriváltja, integrálja, valamit parciális törtekre bontani, stb. Ezeknél elég jól rájött, mit is akarok, és megcsinálta: számolt, egyszerűsített, grafikont rajzolt. Eddig még nem kellett valamiféle formális nyelvet megtanulnom hozzá.
|
Ma egyébként az Ázsia Centerben voltam kb. du. 1-kor. Kihalt város, a kánikula miatt alig volt forgalom, mintha atomtalálat érte volna Budapestet. Nemkülönben a plácában. Az árusok mindenképp el akartak adni valamit a pár lézengő kuncsaftnak. Hogy szabaduljak tőlük, vettem egy bambusz kenyérkosarat három ötvenért, majd jó lesz a műanyag helyett, mert bió. Szerintem, ha gravitont kértem volna, pult alól még az is előkerült volna. Majd legközelebb. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Úristen... tényleg:) Ez esetben kukába a zárójelekkel.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
Úristen... nem kell semmiféle zárójelezésre vigyázni. (6. osztály: törtek szorzása)
|
1:0
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Tudja valaki az eredményt?
|
Köszönöm a tájékoztatást.
|
mármint a függvény alakjából ítélve, de azért látható, hogy a megoldás kicsit brutálisan néz ki.
|
Nah, ez egész hihető lett.
|
Na, végre, valami értelmes hsz tőled.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
ilyet énis tudok...
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"vajon mi lett a vége a kisérletlen."
A kínaiak szerintem hadititokká minősítették, de az indiai tévéállomásokból sem tudtam meg semmit. Igaz, nem is tudok hinduul.
Amit a magam eszével eddig is tudtam az, hogy: Napszéllel szemben pisilni nem lehet.
:-D
Kara kánként folytatom tanításom.
|
off:
(Na, lefagyott a Firefoxom, úgyhogy átváltottam Chrome-ra.) Qued.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
ha papiros kell róla, az már régen rossz.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Jé, nekem a WA küldözgeti a hírleveleit, de nem nagyon próbáltam ki eddig őket, nem is tudtam, hogy erre is jók.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Azt hiszem értem a problémádat. A relativitás elve csak a koordinátákra és a sebességre vonatkozik (nincs olyan fix pont amihez képest megmondhatnánk a helyzetünket vagy a sebességünket). Az abszolút gyorsulást viszont meg lehet mondani. Ezért a zuhanó kő vonatkoztatási rendszere és a Föld vonatkoztatási rendszere nem egyenértékű.
Ez például abban nyilvánul meg, hogy ugyanaz a kísérlet különböző eredménnyel zárul. A Föld vonatkoztatási rendszerében a Hold és a kő egyszerre érnek le, de a kő vonatkoztatási rendszerében a Föld és a Hold külön-külön érnek "követ". Innen tudjuk, hogy a Föld vonatkoztatási rendszere inerciarendszer, de a kőé nem az, mert gyorsul.
Ez az érvelés picit másképp hangzik a relativitáselméletben, de a gyorsulások abszolút volta Einsteinnél is igaz, és ez az oka a különbségnek.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Kihagytad a kérdést, mint ahogy kihagytad azt a rengeteg választ, amit adtunk neked. Lehet, hogy nem jól magyarázunk? Vagy nem akarod megérteni?
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
rendben. akkor máshogy teszem fel ugyanazt a kérdést. képzelj el egy olyan univerzumot, amiben csak egy kő van, egy Hold, meg egy Föld. a kő lesz a vonatkoztatási pont. fogjuk a követ, és ráejtyük a Földet. a Föld 9,81 m/s^2 -gyorsulással ( 1 g-vel ) fog ráesni a kőre. most fogjuk a Holdat, azt is ráejtyük a kőre ( a Földet időközben megsemmisítettük, hogy ne zavarjon bele). a Hold 0,16 g gyorsulással fog réesni a kőre. namost, ha egyszerre ejttyük rá a kőre a Holdat és a Földet (amit visszahoztunk), akkor azt látjuk, hogy a nagyobb tömegű tárgy (a Föld) hamarabb ér követ, mint a kisebb tömegű Hold. és bár a jó öreg Terra, az mégis csak a Terra, de a fizika szabályai azért itt is érvényesülnek.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
vajon mi lett a vége a kisérletlen.
bútor és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger.
donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
http://losbellos.3dmax.hu
|
Nekem van arról papírom, hogy normális vagyok! Neked van-e ilyened? 
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
|
Kimaradt a lényeg:
Egymás felé szabadon eső tömegpontok mozgásának differenciálegyenlete, Wolfram Alpha-val online számolva-ábrázolva (ha jól értettem)
|
Megpróbáltam az Általad megadott differenciálegyenlettel ,,megtesztelni'' a Wolfram Alpha-t. Persze az állandókat egységnyinek vettem, és kiterjedt testek helyett tömegpontokkal idealizáltam.
Íme az eredmény, grafikonnal, megoldási képlettel, online számol mindent.
Remélem, nem rontottam el az interpretációt, remélem, nem értelmeztem rosszul a hozzászólásodat. A grafikon egyelőre életszerűnek tűnik.
Örültem a Wolfram Alfa-indulásának, bár eddig nem sokat próbálgattam. Mindenesetre a harmonikus rezgőmozgás differenciálegyenetét szépen kezeli, erről is ad grafikont.
|
A graviton fogja majd felváltani a Kavintont is.
|
hogy a fenébe tudunk több mint 100 hozzászóláson keresztül evidenciákon vitatkozni?
|
jövő héten vezetik be tőzsdére a gravitront, annyira menő lett. fogok venni, állítólag abból csinálják a Googlenél az új OP-rendszert :D
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön
http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
|
"de ha az intelligens mozgató meggondolja magát, egyszer csak megáll a Hold, akkor mekkora gyorsulással fog a Föld felé zuhanni? a földi gyorsulással(9,81), vagy a holdival?"
Nos, a leeső Hold kiszámolása az embert próbáló feladat.
Egyébként a gyorsulás nem állandó. Valójában a Newton-egyenlet ebben az esetben egy másodrendű inhomogén nem lineáris differenciálegyenlet, a gyorsulás valójában a térkoordináta (pálya) második idő szerinti deriváltja. A helyzetet bonyolítja, hogy a távolság (hely) függvényében változik (ugye az erő távolság-, ezért helyfüggő). De ezt még lehetne kezelni, csak a gond itt az, hogy ezek már kiterjedt testek, nem hanyagolhatjuk el a szerkezetüket, alakjukat, méretüket. Na ez az, ami totál betesz az egésznek, és legfeljebb számítógéppel remélheted, hogy kiszámolod a pontos pályát, vagy a gyorsulást.
Nincs értelme itt a holdi vagy a földi gyorsulásról vitatkozni. Ugyanis egyrészt: a test nehézségi gyorsulása (g, amely Budapesten kb 9,81 m/s^2) és a gravitációs kölcsönhatásból származó gyorsulás, mint már lentebb említettem, nagyon is különböző. A nehézségi gyorsulás értékébe beleszámít a földrajzi helyzet, mert tartalmazza a Föld forgásából adódó hatásokat (pl centrifugális erő) illetve a Hold hatását is (ugye ebből adódik az árapály jelenség).
|
Igen. 1 graviton = másfél uncia tahionnak felel meg.
Ára még nincs, de jó sok görögdinnyét lehetne belőle venni. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Van valami fejlemény a méréssel kapcsolatban?
"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt."
Albert A. Bartlett
|
"Leeső Hold: Számold ki."
Úgy értem, pontról pontra, ahogy közeledik.
Jó szórakozást. Ha nem menne, a zagyváló tanár majd segít :)
Amúgy most olvasom, a tollkalapácsholdat már megírták jóval korábban és teljesen korrektül.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
"No no no nono nononono nono no nono nononono no no nono no" Human Beinz: Nobody but me
|
Különben is, ha mindenható istenben gondolkodsz, akkor az nemhogy megállítja a Holdat, hanem még a zuhanást is megállítja. Mit neki hekuba!?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem gondolja meg magát, te lüke!
Mert a "meggondolás" sértené a kauzalitás elvét, és azt (logosz) nmég a görög istenek is tiszteletben tartották. De még a magyarok istene is!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Leeső Hold:
Számold ki. Nem 9,81m/s2, sokkal-sokkal kevesebb. Nem is értem, hogy jön ide bármiből 9,81.
Kalapács és toll:
Kalapács és Hold közt hat egy erő. Kalapács gyorsulása erő/kalapács tömege.
Toll és Hold közt hat másik erő. Toll gyorsulása erő/toll tömege.
Mit tesz Isten, a gyorsulás ugyanakkora a két esetben.
(Hold gyorsulását kiszámolhatod akár a toll felé is, de minek. Jó az 0-nak.)
Közegellenállást a kompban csinálhatnak legközelebb, az nem számít.
Egyszerre érnek le.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
"No no no nono nononono nono no nono nononono no no nono no" Human Beinz: Nobody but me
|
de ha az intelligens mozgató meggondolja magát, egyszer csak megáll a Hold, akkor mekkora gyorsulással fog a Föld felé zuhanni? a földi gyorsulással(9,81), vagy a holdival?
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Mert elfáradtunk. Olyan nincs, hogy leejtjük. (pláne, hogy leejtyük :)) Ha a Hold keringési sebességét csökkented, akkor egymásba zuhannak. Csak a Föld kevésbé mozdul el mint a Hold.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
/me ásít
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
jó, te először, én másodszor. én válaszoltam arra, amit akartál, most ideje, hogy te is válaszolj nekem.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Üdv! Na mi a helyzet van már valami hír,hogy találtak valamit?
|
már majdnem talált. akkor most, amit kiidéztél, a kettővel azelőtti mondatot kérem. nem értem, mi olyan nagy cucc abban az egy mondatban, de 80 hsz óta senki nem tudott rá egy normális (se normáltalan) mondatot kinyögni.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"Amelyiknek nagyobb a tömege, az fejt ki nagyobb vonzerőt, "
a hatás-ellenhatás neked nem mondd semmit? amekkora erővel vonzz engem, a Föld, pont ugyanakkora erővel vonzom énis őt. hetedikes tananyag. az rendben van, hogy akkora erőtől én jobban elmozdulok, mint a Föld. Newton - Galileivel ellentétben - okos volt, bár az nem volt szép tőle, hogy mindenféle törvényeket hozott, viszont ha már hozott, és ha már meg is számozta nekünk, akkor tessék szíves visszaemlékezni a harmadikra. köszönöm.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Helyesen: F=G*(m1*m2/távolság^2). Vigyázni kell a zárójelekkel. Egyébként igen, a szorzata, mert így remekűl működik.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
a kettes számrendszeres viccre gondolsz?
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"F=f*(két test tömegének szorzata)/távolság^2"
biztos, hogy a tömegeik szorzata? nem összege? egy kiló krumpli szor két kiló krumpli az két négyzetkiló krumpli? 
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"A világegyetemben egyébként minden mozog ("Panta rei!")"
Csak a hülyeség marad egy helyben, mint a 80-as komment.
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön
http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
|
"namármost, én azt mondom, hogy a vonzzás sebessége az nem a Föld tömegétől függ, hanem mind a két résztvevő össztömegétől, mivel a gravitáció az egy kölcsönhatás, amilyen erővel vonzza a Föld a kavicsot, pont ugyanolyan erővel vonzza a kavics a Földet, bár ez nem igaz, mivel egyik sem vonzza a másikat, hanem egymást vonzzák."
Óvodásszintű okoskodás.
Az elektromágneses térnek is van ereje, amely mérhető. Nem véletlenül "forog" az elektron az atommag körül, és nem az atommag forog az elektron körül.
A gravitációs tér (vagy mező, vagy erő) is mérhető. Ezt sem fogom még egyszer leírni!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Mi ez a zagyvaság? Erre akarod, hogy válaszoljanak az emberek? Általában nem egyforma erővel vonzzák egymást a testek, világos?
Amelyiknek nagyobb a tömege, az fejt ki nagyobb vonzerőt, és kényszeríti a másik testet, hogy körülötte forogjon, vagy eltéríti a pályáját. Közben persze neki is módosul a pályája, de kisebb mértékben. Lényegében egy eset van: pályamódosítás, ennek egyik esete a befogás. Ha meg nagyon távol vannak egymástól, akkor nem hatnak egymásra, legfeljebb a másik által kibocsátott sugárzást befolyásolják. A világegyetemben egyébként minden mozog ("Panta rei!"), nincs olyan test, amely egy helyben állna. Nincs archimédeszi fix pont.
Nem fogom még egyszer elmondani.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Igen, szép példa volt. De úgy látszik nem akar többet copy-paste-ezni
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
Na, látjátok, ilyenek vagytok ti. Pedig olyan jól indult ez a fórum.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nagyon tetszett ez a példa, mivel vizuális típus vagyok, el tudtam képzelni, bvalek2 zagyvaságaival ellentétben, ő a szakzsargonnal akar meggyőző lenni, ami sok emberre elhitetheti, hogy vágja a témát.
Azt tényleg nem magyaráztad meg, mit szeretnél atomórával elérni, engem érdekelne. Esetleg születik-e eltérés az áthaladás sávjában és azon kívül?
"Úgy tűnik, Einsteinnek szószerint igaza volt. A gravitációt nem csak leírja, hanem meg is magyarázza a tér görbülete, ha az valamilyen 4 dimenziós test 3 dimenziós felülete és hullámzik az energiától függően."
Ezt úgy kell érteni, hogy a gravitáció a testek 4. dimenziós kiterjedésének reprezenztációja a 3. dimenzióban?
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön
http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
|
Szánalmas vagy :)
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
Köszi, ennyi elég is a diagnózishoz 
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Saaajnos te engem nem tudsz irányítani. Nem te mondod meg, mit csinálok. Se te , se senki más.
Úgyhogy majd írok, amit akarok.
LOL
ennyi lámát.
|
Úgy viselkedsz mint egy sértett gyerek. Már bocs, vettem a fáradságot és visszaolvastam. Bvalek TÉGED NEM TÁMADOTT, a vagdalkozós dolog bonfire-nek szólt. Viszont magadra vetted. Ebből két dolog lehetséges, vagy mindkét személy ugyanaz, vagy nagyon felületes vagy.
Akkor tedd már meg nekem, hogyha ilyen konferenciásat játszol, áruld el nekünk alul képzetteknek, hogy miért is lenne jobb egy atomóra az inga helyett.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
Elég hülyén használja. Érthető lenne, ha rendesen használná a fogalmakat. Sajnos összevissza beszél.
|
jól elbeszéltek egymás mellett. Nyilvánvalóan nem a számhalmazra célzott, amikor a téridő meghajlításának képességét említette, hanem azt, aminek a reprezentációja a tenzor. A tenzormennyiségek létező fizikai valőságok, mint a tömeg, vagy az elektromágneses mező. Csak hétköznapi fejjel sokkal nehezebb elképzelni.
fázistér: az, amit bvalek2 írt. Maga a fázistér valóban egy koordináta-rendszer, de azt, írt, hogy minden állapothoz tartozik egy pont BENNE, mármint magában a fázistérben.
Egyébként szerintem annyiból ered a konfliktus, hogy bvalek a fizikus terminológiát, szóhasználatot és gondolkodásmódot használja, amit nem nagyon érthető, vagy legalábbis félreérthető azok számára, akik nem szakmabeliek. Nekem is beletellet vagy egy fél évbe, míg megszoktam, addig én is néztem nagyokat az előadásokon, hogy MI VAN?
|
A cikk szerint van: "A 22-i teljes napfogyatkozásra a kínai kutatók nyolc gravimétert és két ingát osztottak el hat megfigyelő állomás között."
Csúsztatás?
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
|
Ó a másik nagy fizikus. Bocsánat, nem tudtam hogy itt konferencia van.
LOL
|
De jól reagáltam, csak legfeljebb rossz linkre nyomtam. Az előző hozzászólásában ugyan úgy rágalmazott, mint bonfiret.
Mégis, mit hisz magáról ez a ....
|
|
A legtöbb fizikus kételkedik az anomália létezésében, mivel az átszabná a gravitáció működéséről alkotott elméletinket. A furcsa jelenségre több szokványos magyarázatot is előterjesztettek. "Több különböző oka lehet: a hőmérsékletben vagy a légnyomásban beálló atmoszferikus változások, az emberek hirtelen mozognak, vagy nem mozognak, vagy más egyéb hirtelen változások" - mondta C. S. Unnikrishnan, az indiai Tata Alapkutatási Intézet fizikusa. Mindazonáltal 2004-ben Duif előterjesztett egy elméletet, ami szerint a felvetett külső tényezők egyike sem magyarázza a megfigyelt anomáliák erősségét és időzítését.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában
Koromból készült a világ legrégebbi tetoválása
Felújítják a holdraszállás felvételeit
Hogyan viszonyulunk majd gépmásainkhoz?
Hatodik próbálkozásra elstartolt az Endeavour
Villámok főzték az ősi élet táplálékát
Férgek készíthetik elő az emberi űrrepülés új fejezetét
Új szer tűnhet fel a hosszú élet kutatásában
