Az internetes keresőmotorok hatalmas mennyiségű információ feldolgozására képesek, de arra nem, hogy az emberek közötti személyes kapcsolatrendszereket feldolgozzák - írja a World Check, amely azzal foglalkozik, hogy kiszűrje azokat az embereket, akikkel a bankok és más cégek nem szívesen üzletelnének.

Hirdetés

A cég adatbázisa olyan személyek neveit tartalmazza, akiket veszélyesnek ítélnek meg, beleértve azokat is, akik szervezett bűnözéssel, terrorizmussal vagy olyan országokkal állnak kapcsolatban, amelyeket a nyugati kormányok szankcionálnak. Az adatbázisban szereplő többi személynek nincs feltétlen kapcsolata a bűnözéshez, hanem fontos személyiségek, hírességek, vagy politikusok.

Ezeket a neveket az interneten található publikus oldalakról halássza össze a cég. Bankok és más szervezetek használják fel őket. Amikor egy illető "kellemetlen" kapcsolatrendszerére fény derül - vagy másféle okokból minősítik veszélyesnek -, akkor a World Check több internetes linkkel alátámasztva dokumentálja ezeket a tényeket. Mindezt nem automatikus eszközök segítségével teszi, hanem olyan alkalmazottakkal, akik tüzetesen elemzik az információkat, ellenőrizve az érintettekhez kötődő adatokat és dokumentumokat.

Bár az automatikus eszközök valamelyest segítik a kapcsolatrendszerek mibenlétét, azonban ennek megvannak a maga korlátai - legalábbis David Leppan, a World Check alapítója és elnöke szerint. Példaképpen egy meg nem nevezett szoftvert említett, amelyet az amerikai titkosszolgálat használt. A program azáltal hozta kapcsolatba a kielemzett célszemélyeket másokkal, hogy milyen gyakran szerepeltek együtt a különböző médiajelentésekben és egyéb forrásokban. Egy egyszerű teszt során, amelyet George W. Bush amerikai exelnökről folytattak, aztán kiderült, hogy a szoftver Oszama bin Ladent hozta fel a volt elnök veszélyes kapcsolataként.

A World Check elnöke szerint ez is azt bizonyítja: hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy olyan programok jelenjenek meg, amelyek korrekt módon azonosítják a kapcsolatrendszerek típusát különféle emberek között. Az automatikus szoftverek azt sem képesek értelmezni, amikor például egy cikkben az újságíró csak finoman utal arra, hogy két személy üzleti vagy személyes kapcsolatban áll egymással, hanem ennek megítélését az olvasókra hagyja. "Még mindig nem találtak fel olyan programot, amelyik tudna olvasni a sorok között - erre csak a jó öreg emberi agy képes" - summázta David Leppan.