Az orosz Mars-program
2009. július 9. 10:57, csütörtök
A szovjetek is elkészítették a saját Mars-programjukat, és a mai napig készülnek vázlatok, tervek és elképzelések ezekkel kapcsolatosan.

XXI. századi űrverseny:
  • I. rész: Amerikai Egyesült Államok / NASA
  • II. rész: Az Orion űrhajó
  • III. rész: Európa / ESA
  • IV. rész: Szojuz - a halhatatlan űrhajó
  • V. rész: A Buran
  • VI. rész: Angarától a Kliperig
  • VII. rész: Orosz tervek a Holdon és a Marson

    Hirdetés

    A NASA-val foglalkozó cikkben már említettük, hogy von Braun már akkor foglalkozott az emberes Mars-kutató expedíció felvázolásával, amikor még embert sem tudtak a feljuttatni a világűrbe. Ugyan a gyakorlati megvalósítással kapcsolatosan valódi munka sose zajlott, de a tervek gyártása és az azokhoz szükséges technológiák vizsgálata azóta is szakadatlanul folyik. A szovjetek természetesen elkészítették a saját Mars-programjukat, és a mai napig készülnek vázlatok, tervek és elképzelések ezekkel kapcsolatosan. Sőt mi több, az 1980-as években az egyre komolyabbnak tűnő szovjet propaganda miatt a NASA arra kényszerült, hogy akciótervet dolgozzon ki arra az esetre, ha bebizonyosodik: valóban megvalósítják ezeket az elképzeléseket.

    Klikk ide!
    A TMK-1 / MAVR szovjet űrhajó makettje az 1960-as évek elejéről (katt a nagy képért)

    Az idők folyamán számtalan technikai megoldást lemodelleztek, a nukleáris-termikus hajtóművektől a nukleárs-ion, illetve a napelem-ion hajtásig. Utóbbi már 20 éve van tervezőasztalon az Energia cég folyamatosan frissülő Mars-programjában. Az 1986-os eredeti elképzelésük még két nukleáris reaktor által táplált ionhajtóműre épült, ám 1989-ben már új elképzeléssel álltak elő. A xenon hajtóanyagú ionhajtómű maradt, ám az energiaellátást hatalmas napelemtáblákkal oldották volna meg. Az űrhajó lakómodulja az űrállomásoknál már bevált megoldásokon alapul.


    Korabeli számítógépes ábra a Mars '89 terv űrhajóráról

    Az Energia időről időre felmelegíti a terveit, és mi sem természetesebb, mint hogy a teljes programot maguk köré építik fel. Az űrhajó a jelenlegi tervek szerint indulás előtt mintegy 600 tonnás lenne, a részelemeket az Energia hordozórakéta juttatná fel, ugyanaz, amelyik anno a Buran űrrepülőgépet is a világűrbe juttatta. Mellesleg ez egyben a hordozórakéta-család utolsó repülése is volt, jó 20 éve.


    A részelemek közül a legalapvetőbb természetesen a lakómodul, amely gyakorlatilag egy megnövelt méretű űrállomás részegység, külsőre a (amúgy az Energia által épített) Zvezda modulra emlékeztet. A három hengeres rész átmérője 2,5; 4,1 és 6,2 méter, az általa nyújtott túlnyomásos élettér 410 köbméteres, viszonyításképpen a Nemzetközi Űrállomás túlnyomásos beltere e cikk írásakor 358 köbméter, és a legfeljebb 6 fős személyzet két évre rendezkedhet be.

    A lakómodul tömege 70 tonna, két saját napelemtáblája van, amelyek 30 kW teljesítményt biztosítanak Föld körüli pályán, és valamivel több, mint fele ennyit a Mars pályájánál. A modulon összesen hat dokkológyűrű található, amelyekre a leszállómodulok illetve a személyzetet szállító űrhajók csatlakozhatnak. Megjegyzendő, hogy az orosz terv nem számol a mesterséges gravitáció biztosításáról, vagyis a személyzet az utat csaknem tökéletes súlytalanságban kénytelen eltölteni.


    A bolygóközi repülést a több száz ionhajtóműből álló hajtóműmodul teszi lehetővé, amelyek xenon hajtóanyagot használnak, amelyből mintegy 180 tonnát szállít magával az űrhajó. Az energiaellátásukat két gigászi méretű, 200 × 200 méteres napelemtábla biztosítja, amelyek rácsos szerkezetű merevítő alkotta keretbe vannak kifeszítve. A napelemtáblák összesen 15 MW elektromos energiát képesek termelni, ha a Naptól olyan messze van az űrhajó, mint a Nap-Föld távolság, A hajtóművek összesített tolóereje ugyan elég szerény, mindössze 300 N, ám ezért cserébe a két éves küldetés alatt csak a Mars körüli pályára álláskor nem fog működni.

    A két utolsó fő modul a két leszálló egység, amelyek a lakómodulra dokkolva utaznak a Marsig vezető út alatt. A két lencse alakú hővédő pajzsba bújtatott, 62 tonnás modul egyike a Mars felszínén bázisul szolgáló egység, amely egyben a tudományos felszerelés döntő részét is magával viszi. A másik modul a legénységet, a lakómodult és egy Mars-autót szállítja a Mars felszínére, majd a személyzetet onnan vissza a Mars-űrhajóra.

    Az Energia cég Mars-missziójának profilja

    A küldetés vázlata szerint a gyenge hajtóművek miatt először spirálisan kezd távolodni a Földtől az űrhajó, ami három hónapig tart. Ezután 8 hónapos gyorsítási fázis következik, hogy megközelítsék a Marsot, majd ha elérik, 1 hónapba telik, amíg szűkülő spirálban megfelelő pályára állnak a vörös bolygó felett. Ekkor kezdődhet meg a mindössze egy hónapos munka a Mars felszínén, miután a két leszállómodul leválik az űrhajóról, és Marsot ér.

    A személyzetet szállító modul felszállóegysége két gyorsító fokozattal visszatér Mars körüli pályára, ahol találkozik a Mars-űrhajóval és dokkol vele. Ezután az eddigi út fordítottja játszódik le: egy hónapos spirális távolodás a Marstól, 7 hónapos út a Föld közelébe, ahol 3 hónapig szűkülő spirálban végül Föld körüli pályájára áll a Föld körül, a személyzet pedig egy kisebb űrhajóval visszatérhet a Földre.

    A felvázolt három űrszonda, mely az elképzelés életképességét hívatott bizonyítani

    Az Energia cég nem éppen kezdő az űrállomás és űrhajóépítésben, ahogy van tapasztalatuk a hordozórakéta építésben, illetve az űrben való építkezésben, és az ionhajtóművek terén is. Ebből a szempontból nem vitás, hogy van alapja a tervüknek, amely ráadásul a saját számításaik szerint 20 milliárd dollár alatt kihozható 10-12 éves fejlesztési idővel. Ez ugyan rengeteg pénz, de a legtöbb NASA Mars program egy nagyságrenddel több pénzbe kerül már az előzetes becslések szerint is. Az Energia ráadásul folyton felemlegeti a nemzetközi együttműködés lehetőségét, amely arányosan eloszthatja a költségeket több felé.

    Hogy a bolygóközi űrhajó meghajtásának életképességét bizonyítsák, három kisebb űrszonda megépítését tervezik. Ezzel együtt sem igazán hallhatóak olyan nyilatkozatok az orosz vezetés vagy az orosz űrhivatal felől, amelyek a minél hamarabbi megvalósításra buzdítanának. Úgy tűnik ahhoz, hogy valóban komolyan meginduljon egy embert a Marsra küldő program, egy Mars-versenynek kellene elindulnia.

    Merre tovább, kozmonauta?

    Ahogy a fentiekből kiderül, az orosz űrkutatásnak több problémára is megoldást kell találnia. Először is úgy tűnik, egy évtizeden belül lezárják a bajkonuri űrközpont korszakát, ahonnan az első ember a világűrbe indult. Ez már magában sem kis kihívás, pláne, hogy az ország egy távoli részén kell szinte a semmiből felépíteni egy egész infrastruktúrát. Másodszor ahogy George W. Bush megadta a NASA számára a követendő utat, úgy a Roszkozmosz is megkapta az ukázt, miszerint követnie, sőt, lehetőleg meg is kellene előznie a NASA-t ezen az úton. Ehhez pedig új űrhajó és új hordozórakéta is dukál a már említett új űrközpont mellé.

    Nem fognak unatkozni az orosz szakemberek, annyi szent, feladatból akad bőven. A kérdés persze az, hogy lesz-e rá pénz is. Az orosz gazdaság már kinőtte az 1990-es évek nehéz időszakát, ám a jelek szerint azért a dőzsölés kora még nem jött el, mert csak a Szovjetunió széthullása utáni sötét korszakhoz képest kap többet a Roszkozmosz. A PPTS fejlesztésének első szakaszára, vagyis az űrhajó előzetes terveinek véglegesítésére egy év alatt 800 millió rubelt utaltak ki, ez napi árfolyamon jelenleg nem egész 26 millió amerikai dollár.

    Ugyan hasonló nagyságrendű pénzt kapott az EADS az európai űrhajó előzetes terveire is, ráadásul 3 évre, de ahogy arra 300 millió eurót kértek, úgy a 800 millió rubel sem fog csodákat művelni Oroszországban. Az igazi választ persze akkor kapjuk meg, ha a jövő év hasonló időszakában már döntés születik arról, hogy meg is építik a PPTS- űrhajót, és a Rusz-M hordozórakétát, illetve megkezdik a valódi munkát a holdkompon és a holdbázis elemein is.


    Az MRM-2 modul, ami 2009. november 10-én indul az űrbe

    Rövid távon az ISS nemzetközi űrállomáshoz szándékoznak két kisebb és egy nagyobb modult felküldeni. Az első, az MRM-2 idén év végén indul, társa jövőre, a nagyobb tudományos egység pedig 2011-ben. Egy időben olyan mendemondák is terjedni kezdtek, hogy az orosz fél a nemzetközi űrállomás orosz moduljait 2015 után le szándékozza választani, és belőlük egy "új", saját űrállomást összeépíteni. Ezt a Roszkozmosz vezetői gyorsan cáfolták, és inkább az ISS 2015-ön túl való üzemeltetésében való részvétel mellett foglaltak állást.

    Ami biztos, hogy az oroszok nem álltak neki túllicitálni az amerikai "kihívást", semmi drasztikus újdonsággal nem rukkoltak elő. Nincs szó SSTO (egy fokozattal az orbitális pályára állni képes) űrhajóról vagy űrrepülőgépről, nincs szó komolyabb saját űrállomás kiépítéséről, vagy bármi másról, amivel a többiek feje fölé nőhetnének. Szépen lassan, a már bevált technikákat tökéletesítve akarnak tovább haladni, felesleges kockázatok vállalása nélkül.
    Laptopok

    Már 49 900 Ft-tól!

    E-book olvasók

    Már 17 043 Ft-tól!

    Tablet PC-k

    Már 23 140 Ft-tól!

    LCD monitorok

    Már 19 800 Ft-tól!

    részletek » részletek » részletek » részletek »
    Megosztás
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
     

  • IT/Tech, Hardver
    Tudomány, Mobil, Film, Játék
    Hirdetés



    Hozzászólások
    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    2009. júl. 17. 22:00 | válasz | #79
    Modernebb GPRS (Pontosabb helymeghatározáshoz)
    Fejlettebb számítógép. (Rakétákba, ember nélküli repülök hőz)
    Erősebb, szilárdabb anyagok. (Repülőkhöz)
    Robbanó anyagok fejlesztése (Lövedékekhez)

    Hadsereg által fejlesztett eszközök vannak manapság a hétköznapi háztartásban.
    Sir Ny  
    2009. júl. 17. 20:33 | válasz | #78
    "Érdekes, az emberiség csak akkor fejlődik, ha a hadsereg megkívánja. "

    és ugyan mit kíván meg az a hadsereg?
    2009. júl. 17. 19:58 | válasz | #77
    Érdekes, az emberiség csak akkor fejlődik, ha a hadsereg megkívánja. Mikor jön el az a korszak amikor fémet bányászunk a holdról vagy a marsról? Olyan űrhajókat építhetnénk, annyi mindent felfedezhetnénk, de nem az emberiség nem fejlődik sehova csak az a kurva hadviselés. Az kel bazd meg hogy majd atommal bombázzuk egymást. Kihaljon minden. Mennyivel könnyebb életünk lenne, ha egységes rendszert vezetnénk be. Ha pl orászágunkat is olyan emberek vezetnénk, akik értenek hozzá, akik helyes döntéseket tudnak hozni 1-2 napon belül, akik nem csak pofáznának, hanem tennének is valamit.
    Az emberek űrhódítása már az óta meg ált mióta áttértek a hadviselésre. Több milliárd dollárt ölnek bele a fegyverek fejlesztésébe (egy két rakéta önmaga több százmillió dollár).
    Még annyit az önfenntartó házakról hogy meleget és energiát a föld mélyéről is nyerhetünk, hiszen közeledünk a belső maghoz. Meg lehet oldani, hogy vizet akár 90 fokra is felmelegítsük! Amihez már csak egy turbina kell és ott az áram.
    Sir Ny  
    2009. júl. 16. 09:43 | válasz | #76
    elképzelem a jövő hadviselését. felhő, és szélcsend, és akkor a ellenségeskatonák éhenhalnak.
    2009. júl. 16. 09:35 | galéria | válasz | #75
    Csak egy idézet:
    "Az átállás ugyan kis lépésekben halad, de biztató jel, egyre több katonai bázist szerelnek fel nap- és szélerőművekkel, és van ahol a geotermikus energiát is kihasználják. A coloradói Fort Carson bázison például tavaly üzembe helyeztek egy 2 megawattos napelem-rendszert, amelynek segítségével 500 ezer dollárt faragnak le a katonai létesítmény energiaszámláiból."

    Nesze neked, magyar fanyalgás!
    2009. júl. 16. 09:32 | galéria | válasz | #74
    Ne fanyalogj!
    Sir Ny  
    2009. júl. 16. 08:38 | válasz | #73
    "Épp erről beszélek már 100 éve"
    száz éve még lehet, hogy ezek kellettek volna. mostmár eljárt az idő felettük.
    2009. júl. 15. 14:04 | galéria | válasz | #72
    És amit alább írtam az on-topik. Naná!
    2009. júl. 15. 14:03 | galéria | válasz | #71
    Épp erről beszélek már 100 éve, hogy önfenntartó házakra van szükség, amelyben úgy lakhatsz, hogy nem kell megvenned
    a vizet: =>esővíz+visszaforgatás,
    a gázt: =>biogáz,
    a villanyáramot: => napelem+napkollektor+szélturbina,
    és nincs szükséged szennyvízhálózatra, sem szemétszállításra: =>biomassza=>biogáz+komposzt.
    NEXUS6  
    2009. júl. 15. 00:19 | galéria | válasz | #70
    Az emberek nagyrésze azon rágódik, hogy hó végén hogyan fizeti ki az áramot meg a gázt. Aztán amikor ez a rágódás télre esik és éppen nincs pénz, azután kikapcsolják, na akkor van gáz! Vagy is hogy nincs.

    Néhányuknak már teljesen más véleménye van ott a túlvilágon erről az energia megmaradásról. Minden télen megfagy 1-2 kisnyugdíjas.

    Szal a jelenlegi rendszer oda vezet, mint a civilizáció csúcspontja, vagy inkább csak vége, hogy lesz egy csomó kifizetetlen és behajthatatlan tartozása a nagyon gazdag cégeknek az emberek felé, meg lesz egy csomó viruális ügyfelük akik már papíron sem léteznek.

    Ha a termékeket szolgáltatásokat nem lehetne átváltani úgy ahogy jelenleg átlehet, akkor valszeg megoldódna a jelenlegi válság. Jelenleg ha van egy országban monnyuk 1000 t hiány aluminiumból arra pénzt lehet keresni, majd a hiány tényével felhajtani az árfolyamot és még több pénzt keresni, majd továbbra sem elégíteni ki a hiányt és ezzel még tovább emelni az árfolyamot és ezzel még több pénzt keresni.

    Amíg ez van addig a borotva élén táncolunk, mert mindíg lesz valaki aki az emberek szegénységéből tud pénzt csinálni, és addig az energia megmaradás törvénye is felülíródik a közgazdasági törvények által.
    Sir Ny  
    2009. júl. 14. 19:00 | válasz | #68
    "Elvileg hidrogénből is lehet aranyat csinálni, csak energia kérdése az egész. "
    és miért csinálnánk a hidrogénből aranyat? szerintem a hidrogén hasznosabb, fel lehet vele robbantani az ellenséget, és meg lehet vele csinálni úgy a szállítást, hogy ne fogyasszon energiát, csak nagyon keveset.
    Sir Ny  
    2009. júl. 14. 18:56 | válasz | #67
    miért ne lenne korlátlan energia? van a törvény izébizé, hogy az energia örökkön örökké megmaradik, egy lezárt rendszerben, meg néha átalakul anyaggá, meg vissza.
    szerintem egyébként felesleges az energián rágódni. két lehetőség van. az egyik az, hogy az univerzumból soha nem fogy ki az energia, ha végtelen ideig várunk, akkor sem, akkor nem érdemes az energián rágódni, a másik meg az, hogy egyszer eltűnik az energia, akkor is értelmetlen ezen rágódni.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 14. 16:56 | galéria | válasz | #66
    Már az alapfeltevése is hibás, mármint hogy korlátlanul rendelkezésünkre áll az energia.

    A trópusi esőerdők kiirtása meg az élővilág elpusztítása pedig nem fizikai és nem is gazdasági következményekkel fog járni - legalábbis első körben nem.
    NEXUS6  
    2009. júl. 14. 14:05 | galéria | válasz | #65
    Fizikai szempontból igazad van. Gazdaságilag meg szerintem nem.
    Elvileg hidrogénből is lehet aranyat csinálni, csak energia kérdése az egész. Viszont ha jelenleg csak így tudnánk aranyat előállítani, akkor már nem lenne civilizáció!

    Ha pl egy országban az ivóvíz elfogy. A folyók elszennyeződnek, talajvíz eltűnik stb. Akkor olyan szinten kerül többe, pénzügyileg és energetikailag is az előállítása, hogy az jelentősen megterheli a gazdaságot. Aztán ugyan ilyenekből még bejön 1-2: hulladék feldolgozási elhelyezési problémák, sivatagosodás stb. és szinte már is összeomlik a gazdaság.
    Persze fizikailag megvan minden, de hulladékkal leszünk körülvéve, mert a hulladék gyakorlatilag az a civilizáció számára fontos anyag, ami rosszkor van rossz helyen.

    Van kiút, mondhatjuk persze az embereknek, hogy ácsi, más világ jön nem az hogy gazdagék úszómedencében pazarolják az ivóvizet a szegény meg szomjan hal, hanem mindenki szépen meghúzza a nadrágszíjat kb ugyan annyit kap és kész. De ugye gyakorlatilag az is a jelenlegi rendszer összeomlásának tekinthető.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 14. 09:48 | galéria | válasz | #64
    "az anyag visszaalakításához tulajdonképpen csak energia kell, ami korlátlanul a rendelkezésünkre áll."

    Szóval csak energia kell, az meg korlátlanul rendelkezésünkre áll. Köszönöm az infót, máris megnyugodtam.

    Egye árulj el: néha gondolkodni is szoktál?
    Sir Ny  
    2009. júl. 13. 22:06 | válasz | #63
    "Sőt esetleg már akkor, 10-20 évvel korábban rájöttek volna, hogy hoppá itten baj lesz, ha ilyen korlátlanul éljük fel az erőforrásokat."

    azt az egyet nem veszed figyelembe, hogy az erőforrást nem tudjuk felélni. akármennyit is pazarolunk, mindig ugyanannyi szén lesz a földön, mindig ugyanannyi oxigén, stb. az anyag visszaalakításához tulajdonképpen csak energia kell, ami korlátlanul a rendelkezésünkre áll. Brazíliában meg még jó néhány helyen már be is vannak üzemelve, napenergiával a levegőben lévő CO2-t átalakítják C-ne és O2-né. a szenet meg elégetjük, és az energiájából meg azt csinálunk amit akarunk. az egyetlen dolog, ami kicsit ronthat a helyzeten, az az erdőségek kiírtása, mivel azok látják el az újrahasznosítást. viszont az anyag továbbra is ottmarad a földön. az egyetlen dolog, amit tehetünk az anyag ellen, hogy elkezdjük az anyagot kilövöldözni magunkból.
    Sir Ny  
    2009. júl. 13. 21:53 | válasz | #62
    "A Földön meg itt él 6 milliárd ember."
    kicsit le vagy maradva. közelebb van már a 7 milliárdhoz, mint a 6-hoz.
    Sir Ny  
    2009. júl. 13. 21:35 | válasz | #61
    "akkor nem orosz hanem kínai szinekben fog megtörténni... "
    a szín az ugyanaz.
    Sir Ny  
    2009. júl. 13. 21:32 | válasz | #60
    utazni lehet, csak max egy temetőt létesítenek majd ott.
    NEXUS6  
    2009. júl. 13. 20:33 | galéria | válasz | #59
    Lárifári! Ugyan már, csöppet sem!
    2009. júl. 13. 19:26 | galéria | válasz | #58
    túlliheged a dolgot.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 13. 17:30 | galéria | válasz | #57
    fejlettebb
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 13. 17:28 | galéria | válasz | #56
    Nem is azt vitatom, hogy előrébb tartanánk a zárt létfenntartó rendszerek fejlesztésében, ha hamarabb nekiláttak volna a kolonizálásnak - hanem azt vitatom, hogy ezek nagyban megjelentek ill. elterjedtek volna a Földön.

    Nézd meg, a politika nem lát tovább az orránál, csak a legközelebbi választásokra gondol - vagyis a rövid távú hasznot preferálja a hosszú távú előnyökkel szemben. A tőke ugyenezt teszi és erre még egy lapáttal rátesz a globalizáció, ami azzal jár, hogy a fejletteb államokban sem valósíthatók meg a környezetkímélő, ám drágább megoldások, mert versenyezniök kell a fejletlenebb országok támasztotta olcsóbb, ám szennyezőbb konkurenciával. A kegyelemdöfést a globális tőzsdék adják a Földnek, hiszen a rövid távú stratégiák nem teszik lehetővé ill. gyakorlatilag megölik a környezettudatos ipari fejlődést.

    És akkor még egy szót sem szóltam az atomenergiát gáncsoló érdekekről, amelyek ismét csak a rövid távú profitmaximalizálást szolgálják. A szennyezésmentes ökológia rendszerek egyik komoly feltétele az energiahatékonyság, ami itt a Földön nem lenne olyan kemény követelmény, ha az idióták nem akadályozzák az atomenergia elterjedését.
    NEXUS6  
    2009. júl. 13. 17:06 | galéria | válasz | #55
    Szal kisarkítva, ha nem is az unokáink, de a dédunokáink túléléséért harcolunk.

    Két dolog azért biztos:
    1. Valaki, úgy értem valakinek a dédunokája túl fogja élni a következő időszakot.
    2. A kérdés már csak az, hogy hányan lesznek, és hogyan választjuk ki azokat, akik érdemesek a túlélésre!

    Az emberek egy szinten állatok, ezért senki nem megy bele az önként vállat tudatos kasztrációba, senki nem mond le tudatosan az utódairól, a génjei tovább örökítéséről, ez pedig háborút jelent.
    NEXUS6  
    2009. júl. 13. 17:01 | galéria | válasz | #54
    Nem vitatkozni akarok, csak a gondolatot továbbvíve, ha az 60-as 70-es években a kolonizálás irányában komoly lépéseket tettek volna, akkor most már többet tudnánk az ilyen zárt ökológiai rendszerekről és a jelenlegi helyzetben csak a polcról kéne levenni a tudást, a technológiát.
    Sőt esetleg már akkor, 10-20 évvel korábban rájöttek volna, hogy hoppá itten baj lesz, ha ilyen korlátlanul éljük fel az erőforrásokat. És ezért már évtizedek óta ilyen rendszer szerint fejlődne a civilizáció.

    Most ugyan azt kell kifejleszteni több évtizeddel később, úgy, hogy olyan szituba kerültünk, amit ha korábban megyünk el a nagyobb tét (az űr meghódítása, meg ilyen "faxságok") irányába, akkor elkerülhettük volna.

    Kár, hogy így esett, mert most nem egyszerűen ki kell gyorsan találnunk, hogy hogyan legyen ez után, és akkor gúd. Hanem vissza kell tolatni 20-30 évet is ráadásul.
    Pl. az utóbbi 20-30 éve épült erőművek a folyamatosan növekvő energia éhség kielégítésére épültek. Csakhogy ezek jórészt környezetkárosító technológiára alapulnak, merthogy fúj atom (pedig nem!).
    Egy erőmű építése kb 10-15 év. Ha most bezárjuk a környezetszennyezőket, akkor mi lesz a megnövekedett igényekkel? Vagy is mondjuk kb. 2X annyi környezetbarát erőművet kellene építeni azonnal, csak hogy tartsuk a fejlődési szintet.
    Nem fogjuk tudni tartani, a fejlődés meg fog állni, sőt visszaesés lesz.

    Ráadásul egyre inkább közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy az új környezetbarát technológia bevezetése már önmagában annyi erőforrást igényel, ami egyrészt akár nem is kisajtolható a jelenlegi rendszerből, annak jelentős fejlesztése nélkül! De ha kisajtoljuk, akkor viszont minden erőforrást felélünk, vagy is sehogy sem lehetséges a környezetbarát technológiára történ átállás!

    1-2 éve jelent meg egy jó kis összefoglaló könyv erről. Most az úgynevezett túllövés fázisában vagyunk. A rendszer a fenntarthatónál jobban fogyasztja az erőforrásokat, de még nem fogytak el az újra nem termelődőket, viszont a túllövés miatt gyakorlatilag soha nem fogunk egy olyan állapotot elérni, amit kicsit okosabban előre tervezve a dolgokat elérhettünk volna.

    A Föld mondjuk eltarthatott volna 5-10 mrd embert, akár a mai legmagasabb életminőségnek megfelelő szinten is. Eltarthatott volna, de valójában már soha nem fog.
    Ezen már túl vagyunk sajnos.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 13. 16:18 | galéria | válasz | #53
    Abban igazat adok neki, hogy új világok meghódítása nélkül is lehetne tenni sokat a Föld lakhatóságának megőrzéséért ill. helyreállításáért. Sőt itt sokkal többet lehetne tenni, mert olcsóbb lenne az eszközök kiépítése és telepítése.

    "Meg kell tanulnunk úgy élni, hogy ne jelentsünk katasztrófát a Föld számára. Ehhez viszont először kicsiben, aztán nagyban tudnunk kell ilyen telepeket, településeket létrehozni."

    Ez itt a Földön sokkal olcsóbban megvalósítható lenne. A Marson vagy a Holdon a zárt rendszerű létfenntartást nem ökológiai, hanem gazdaságossági okokból valósítanák meg, hiszen ott nagyon szűkösek lennének a létfenntartáshoz szükséges anyagok - ezért az újrafelhasználás olcsóbb lenne, mint a folyamatos odaszállítás. Ám ugyanezen gazdaságossági szempontok vezetnek ahhoz is, hogy a Földet a rövid távú anyagi haszonért elszennyezik.

    Ettől természetesen én is maximálisan helyeslem az űrbéli terjeszkedést.
    NEXUS6  
    2009. júl. 13. 14:34 | galéria | válasz | #52
    "Más világok felfedezése már 50 éve az emberi túlélés kulcsa?
    Ez ha jó értem azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hogy a Földnek befellegzik (miattunk) és ezért nem a jelenlegi eszelős gazdasági rendszerünket kell kidobni a kukába végleg, hanem más lakható világok után kell néznünk??"

    Rosszul érted. Jelenleg Smith ügynöknek van igaza, de ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, létre kell tudni hozni olyan rendszereket, amelyek nem baxszát szét a Föld bioszféráját. Meg kell tanulnunk úgy élni, hogy ne jelentsünk katasztrófát a Föld számára. Ehhez viszont először kicsiben, aztán nagyban tudnunk kell ilyen telepeket, településeket létrehozni.

    Pl az odáig rendben van, hogy zéro emissziós autókat kéne használnunk, de az áram/hidrogén előállításának is zéro emissziósnak kéne lennie.
    Másrészt ha jól emléxem az emberek a légzésük során kibocsátanak kb anyyi CO2-t mint a kocsik, szal ha áttérünk mondjuk a biciklikre az sem megoldás, mert akkor mi magunk fokozottan bocsájtunk ki CO2-t, meg vízpárát, meg metánt. Szal ha csak bicajoznánk, meg riksákat használnánk, valszeg akkor is kb ugyan annyi CO2 kerülne a légkörbe, mint most hogy kocsikat használunk a sofőr meg szép csendben elpiheg rádiót hallgatva a kocsijában.

    Egy űrállomáson pláne ez a helyzet. Pl. ott van 5 ember, mindent környezetbarát módon izommal mozgatnak, a CO2 szűrők meg behalnak a túlterheléstől! Az Apollo 13 balesete során is majdnem a CO2 mérgezésbe haltak bele az űrhajósok!

    És ez csak egy dolog, ott a kaja, a vitaminok, a víz, a hulladék, a salakanyagok, az emberből folyamatosan hulló bőr, haj, köröm akármi.
    Ezt egy űrállomáson nem tudjuk megoldani egyelőre önfenntartó módon, hogy csak energiát kelljen bepumpálni.

    A Földön meg itt él 6 milliárd ember. Márpedig ha nem leszünk képesek valamit kezdeni ezzel a hatalmas mennyiségű élőlénnyel, akkor kár is kolonizálásban gondolkodnunk.
    De ha eljutunk odáig, hogy tudnánk építeni egy stabil kis kisméretű bioszférát, akkor valszeg a mostani válságból is ki fogunk tudni lábalni itt a Földön. Így függ össze az űrhajózás és a túlélésünk.
    És mivel ez az egyik útja, hogy megoldást találjunk ezért nem tekinthető az adófizetők pénzének elpazarlásának szinte bármilyen költséges űrkutatási/űrhajózási program.

    Ha majd a barlangban az a néhány túlélő, aki a társadalom összeomlása után megmarad, azon filózik, hogy baxaisten lehet, hogy inkább a Hold kolonizálásába kellett volna fektetni 100 mrd $-t és nem New-york-i ingatlanokba, akkor rájövünk, bár kicsit későn arra, hogy mi a pazarlás és mi nem az.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 13. 10:07 | galéria | válasz | #51
    Akkor már inkább Kelet-Ázsiába.

    A zavar (pl. hogy Indiába akart menni) onnan származik, hogy angolul Indies (ill. East Indies) a kérdéses terület neve. De India ennek éppen a legnyugatibb része, Kolumbusz pedig eleve a keleti területeket célozta meg.
    kvp  
    2009. júl. 13. 09:18 | válasz | #50
    "Senki nem olyan hülye hogy az életét felváltva egy szkafanderben és egy bunkerben élje le egy jégsivatag közepén egy falunyi hasonló őrülttel együtt. Merhogy a kolonizáció ezt jelenti az odakerülőknek. Gyakorlatilag egy börtönnél is rosszabb."

    Amikor a google poenbol meghirdette a jelentkezest erre, akkor valamiert megis volt jopar jelentkezo. Egyebkent ha lattad pl. a japan vagy kinai lakaskorulmenyeket, akkor szerintem eletkepes alternativanak tunik a dolog. Foleg, hogy most is vannak hasonlo telepek, pl. a deli sarkon. Koloniakrol pedig csak annyit, hogy a mars legkore letezik, csak nem tul suru. Ezzel szemben a kanyonokban siman megoldhato, hogy foldi korulmenyeket hozzunk letre. Elso korben meg a sziklaba kell epitkezni, de kesobb par kisebb kanyon befedheto lenne ahol mar kepesek lennenk megfelelo legkort kialakitani. Mindezt 100 even belul, tehat egy fiatal telepes meg akar lathatna is a sajat eleteben. A foldi novenyek meg elelnenek egy marsi foliasatorban is, pont errol szolt a fonix kuldetes eredmenye. Alapvetoen amerika sem volt annyira vonzo a telepesek szamara megis eleg sokan mentek, raadasul annak tudataban, hogy kb. 30-40% az eselyuk arra, hogy az elso telet tuleljek. Ekkora tulelesi aranyt meg a mostani technikaval is siman hoznank, mint ahogy kb. annyi embert tudnank most a marsra vinni, mint ahanyan kolombusz utan az elso par evben atkeltek amerikaba.
    2009. júl. 13. 00:11 | galéria | válasz | #49
    "Colombus Indiába akart eljutni, hogy az arab világot kihagyva maga tudjon kereskedni a mesés kelettel és giga pénzügyi hasznot söpörjön be. "

    Kolumbusz tudtommal Japánt célozta meg, de elszámolta a távolságokat. Számításai szerint Japán kb. 5000 km-re kellett, hogy legyen, míg azok a csökönyös spanyol és portugál akadémikusok váltig állították (helyesen!), hogy Japán 20k km-re van Spanyolország partjaitól, és Kolumbusz az összes matrózzal éhen fog dögleni, mert annyi kaját és vizet nem tudnak magukkal vinni, hogy elég legyen ilyen hosszú útra. Kolumbusznak baromi szerencséje volt, hogy a Nagy Óceán kellős közepén ott volt egy plusz kontinens: Amerika. Így élve megúszták a kalandot. Kockáztatott és nyert.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 12. 23:06 | galéria | válasz | #48
    Dehogynem tudom: a te korlátolt gondolkodásodról.
    2009. júl. 12. 22:02 | válasz | #47
    Nem tudod miről beszélsz...
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 12. 21:46 | galéria | válasz | #46
    Alig van olyan kutatási eredmény vagy felfedezés, amelyről a te logikáddal ne lehetne bebizonyítani, hogy káros, haszontalan és értelmetlen volt.

    Még szerencse, hogy annak idején nem rajtad múlt, hogy lejöttünk a fáról. Hasonló briliáns logikával annak az értelmetlenségét is elmagyaráztad volna.
    2009. júl. 12. 21:24 | válasz | #45
    Más világok felfedezése már 50 éve az emberi túlélés kulcsa?
    Ez ha jó értem azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hogy a Földnek befellegzik (miattunk) és ezért nem a jelenlegi eszelős gazdasági rendszerünket kell kidobni a kukába végleg, hanem más lakható világok után kell néznünk??
    Smith ügynök mondja el nekünk igazságot...
    A holdbázisról: ha kézzelfogható pénzügyi, gazdasági, tudományos vagy akér politikai(!) "peta" haszonnal járt volna, AKKOR MEG IS CSINÁLTÁK VOLNA (leginkább az USA persze).
    Az, hogy ez nem történt meg fényesen bizonyítja, hogy értelmetlen dologról van szó, ami kockázatos és csak az "adófizetők pénzének" az elpocsékolása.
    A Holdutazás anno a hidegháborús versenyfutás eredménye volt és kb. azzal volt egy értelmi szinten, hogy melyik nagyhatalom tud nagyobb hidrogénbombát felrobbantani (azt a szovjetek nyerték).
    Gyakorlatilag turistákat küldözgettek a Holdra és hoztak pár kg Holdport. Ennyi.
    Ja és bebizonyították, hogy el tudnak oda jutni...
    Űrszondával is meg lehetett volna csinálni a mintagyűjtést és az is lett volna az ésszerű, csak belépett a képbe a politika és a nagyhatalmi versengés.
    Ugyanezt el kéne játszani a Mars esetében is?
    Nem uralja már úgy a világot az USA akkora gazdasági fölénnyel, hogy erre megérje neki egy csomó pénzt áldozni.
    "Áldozni", mert a Marsot kolonizálni sohasem fogjuk.
    Nincs elég tömegvonzása a bolygónak, hogy sűrű légkört tartson fent, tehát szkafander nélkül sohase mehet ki a szabadba az ember, még ha "terraformáljuk" is a bolygót a távoli jövőben.
    Senki nem olyan hülye hogy az életét felváltva egy szkafanderben és egy bunkerben élje le egy jégsivatag közepén egy falunyi hasonló őrülttel együtt. Merhogy a kolonizáció ezt jelenti az odakerülőknek. Gyakorlatilag egy börtönnél is rosszabb.
    2009. júl. 11. 18:07 | válasz | #44
    "Na akkor peta haszon, megkérdezem: miért nincs még Holdbázisa az embernek?"

    Két dolog kell a gyors fejlődéshez: pénz és kockázatvállalás. Háborús helyzetben mindkettő rendelkezésre áll, ezért volt gyors a fejlődés háborúk vagy a hidegháború idején. Most nincs ilyen helyzet, nem is fejlődünk gyorsan.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 11. 17:03 | galéria | válasz | #43
    Nagyon igazad van.
    NEXUS6  
    2009. júl. 11. 14:54 | galéria | válasz | #42
    Miért nincs már 4-es metro, amikor a tervek vagy 30 éve készen vannak?

    Mint írtam, az egész űrkutatás, de még inkább az űrhajózás maga tiszta politika!

    Ugyan ezért nem megyünk tengerfeneket kutatni. Cousteau 40 éve azzal kísérletezett, hogy tengeralatti, akár önellátó bázisokat, kolóniákat hozzon létre. Ha ma lennének ilyenek talán nem kéne annyira bexarnunk a klímaváltozástól sem. Nem csak mert mennének a vízalá, hanem mert a kezünkbe lenne egy olyan technológia, hogy hogy tudunk kisméretű a környezettel egyensúlyban levő közösségeket létrehozni.

    Ez egyelőre még nagy méretekben sem megy.

    Más világok felfedezése már 50 éve az emberi túlélés kulcsa, de politikusaink inkább olajoznak, vietnámoznak, alkaloidáznak, meg a bankárok azzal szórakoznak hogy felverik az ingatlanok, részvények árat, aztán megxopatják a fél világot. Miért vállalnák akár a politikusok, akár a bankárok hogy kockázatos vállalkozásokba fogjanak, amikor a jelenlegi szinten már minden az övüké!?

    Kb 30-40 éve a fejlődés az előző 100-150 évhez képest gyakorlatilag megállt!
    És ezt bőnyállal be fogjuk xopni!
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 11. 14:15 | galéria | válasz | #41
    Ezt ne tőlem kérdezd, hanem az idióta, szellemi rokkant politikusoktól, akik ebben döntenek. Akik nem látnak tovább az aktuális 4 éves megbízási időszakuknál. Akiknek csak az haszon, ami ez idő alatt megfial, leginkább szavazatokat.
    2009. júl. 11. 11:53 | válasz | #40
    Na akkor peta haszon, megkérdezem: miért nincs még Holdbázisa az embernek?
    Az talán nem járna "tudományos és műszaki fejlődés"-sel? Ráadásul sokkal de sokkal könnyebben és olcsóbban kihozható mint a Mars utazás. Ugyanakkor az ottani élettel járó problémák kezelésénak remek gyakorlóterepe lenne.
    Megkérdezem továbbá, hogy az Apollo-programot miért fejezték be?
    Nem logikus lett volna az "űr gyartmatosítása" cimű nagy és szép és dicsőséges és csodálatos és stb... menetelést betetőzni egy állandó Holdbázissal, amelyik "motorja lenne az ember tudományos kutatásának, emblémája az űr meghódításának és fényes bizonyítéka az emberi haladásnak"?
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 11. 09:17 | galéria | válasz | #39
    "Ma ilyen giga haszonról szó nincs."

    Ebben igazad van, mert a marsutazás és a hozzá kapcsolódó tudományos és műszaki fejlődés értéke és hozama mérhetetlenül nagyobb (lenne), mint volt anno Amerika felfedezéséé. Tera- vagy petahaszonról van inkább szó.
    2009. júl. 11. 08:16 | galéria | válasz | #38
    A sugárzás kivédésére már fejlesztenek mesterséges védőmezőket, úgyhogy nem kell méteres ólómfal.

    Amúgy az orosz tervek szerint az ISS utáni időkben építenének egy kisebb űrállomást (OPSEK), aminek a fő feladata a holdra induló hajók ellátása lenne.
    NEXUS6  
    2009. júl. 11. 05:46 | galéria | válasz | #37
    Columbus
    Az ő matrózait ugyan nem fenyegette, hogy sugárbetegségben halnak meg, azonban olyan apróságok, mint skorbut, himlő, vagy akármilyen fertőzés, vitaminhiány, viszont igen!
    Amúgy nem tudom mennyire tudod, hogy Columbus kicsit elszámolta magát, azt hitte, hogy kisebb a Föld. Így is majdnem éhen/szomjan haltak, pedig még csak nem is tudták, hogy Ázsiától egy egész földrész, meg egy 2X akkora óceán választja el őket.
    Szal, ha választani lehetne én a Mars utazásra jelentkeznék be.:)))

    Arra a témára, hogy mit lehet, vagy nem lehet robotokkal megoldani, majd térjünk vissza akkor, amikor ha bemegyek egy autó dílerhez, az tud olyan kocsit mutatni, amihez nem kell jogsi. Csak beülök és amit bemondok oda visz, és nem csak aszfaltos úton.
    Egyelőre a híres marsjáró robotokban olyan fejlett intelligencia van, hogy valszeg a mobiltelcsimben combosabb a CPU, és gyak távvezérelve hetekre előre letisztázva az útvonalat naponta csak néhány métert tesznek meg.
    Szal előbb építik fel emberek a marsbázist, minthogy erre a feladatra alkalmas, autonóm gépeink legyenek.

    A többivel egyetértek. De én úgy látom, hogy ebben az esetben a kockázat nem üzleti, hanem politikai elsősorban.
    Rövidebb távon az lenne a politikusoknak ideális, ha egy kormányzati cikluson belül egy nagy eséllyel sikeres vállalkozást meg tudnának valósítani. Erre az esély zéro. Ergo nem is erőltetik igazán ezt a Mars kolonizálást.
    A hosszútávú kockázatot pedig az jelenti, hogy egyrészt ezeket a bázisokat, amennyire lehet önellátónak kell csinálni, másrészt viszont az űrben végtelen erőforrások vannak. Ergo létrehozunk egy olyan technológiát, ami nem szorul a földi erőforrásokra, gyak kontrollra.
    És aztán ezt a kis közösséget egy olyan környezetbe helyezzük, ahol korlátlanul tudja majd magát sokszorozni, mert végül is ez a kolonizálás célja.
    Vagy is hosszabb távon létrehozunk egy bármelyik földi államnál nagyobb hatalmat!
    2009. júl. 11. 02:47 | válasz | #36
    Már megbocsáss de a kettőt egy lapon említeni...
    Colombus Indiába akart eljutni, hogy az arab világot kihagyva maga tudjon kereskedni a mesés kelettel és giga pénzügyi hasznot söpörjön be. Ma ilyen giga haszonról szó nincs. Emellett nekik (bár nem tudtak róla) SOKKAL nagyobb esélyük volt épségben visszatérni az útról, mint a Marsra szánt űrhajósoknak.
    Legalább egy értelmes Hold-bázist illett volna már összehozni a Mars utazás előtt, nem?
    Nincs ilyen és nem is lesz egyhamar, mert nincs értelme.
    NINCS olyan dolog, amit gépekkel és robotokkal ne lehetne megoldani és kikutatni más bolygókon vagy a Holdon. Olcsóbb, ellenállóbb és célfeladatokra sokkal hatékonyabbak az embernél, amely a földi körülmények nélkül hosszabb távon (1+ év) meghal. A sugárzástól, a gravitáció hirtelen változásától.
    A Marson uralkodó szélsőséges körülmények pedig komoly eséllyel károsíthatják az életet biztosító berendezéseket ami simán kinyírhatja őket. A bezártság és összezártság valamint a Földtől való élő kapcsolat hiánya (egy üzenet átlagosan 10 percet megy oda-vissza) pedig olyan problémákhoz vezethet amibe jobb nem belegondolni...
    Az a baj az emberes utazással, hogy az embernek magával kell vinni a földi körülményeket egy ilyen hosszú idejű útra ahhoz, hogy ne pusztuljon el. Ez pedig olyan luxus, aminek túl magas az ára, túl nagy a kockázata és túl kevés a várható haszna. Ez a baj.
    Senki nem mondja azt a hülyeséget, hogy nem kell felfedezni az űrt, "mert még a földet sem ismerjük".
    Hajózni "kell" -mondták az ókori rómaiak. Mit értettek ezen? Azt, hogy a haszon érdekében szükséges bizonyos egészséges mértékű kockázatot vállalni.
    A kérdés itt csak az, hogy mekkora az a haszon és mekkora az a kockázat?
    NEXUS6  
    2009. júl. 11. 00:27 | galéria | válasz | #35
    Az ötlet jó!
    De hidd el, és most abszolút nem kekeckedni akarok, csak éppen nincs olyan, hogy "építőrobot". Illetve van, csak azt úgy hívják, hogy John Smith, meg Igor Alexejevics Szuharjev és általában rengeteg biológiailag aktív anyagot, meg vizet, meg levegőt fogyasztanak, amit a működésükhöz szintén oda kell vinni.

    És ezzel a kör bezárult. Valszeg nincs rövidebb út, az elsőknek bizony vért kell izzadni, meg bexarni, meg amúgy is az egész marha sokba fog kerülni, amellett, hogy kockázatos is.

    Lehet oda küldeni automatákat, csak éppen ahogy a példád is mutatja, mi van akkor ha a nagy terepmunkázás közben "megfog egy akkora követ, amit már nem tud letenni"? Küldünk még egy automatát, vagy esetleg egy embert, aki megjavítja?
    kvp  
    2009. júl. 10. 23:14 | válasz | #34
    "Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk.
    Erről valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO űrállomás, de semmi konkrétum."

    Semmi ujdonsag nincs a dologban. Csak annyi, hogy az iss-nel hasznalt ket fo modul orosz es tisztan orosz technologiaval juttatak az urbe, tovabba a tobbi reszegyseg nelkul is mukodokepesek. Szukseg eseten ugyanebbol legyartani meg egy sorozatot nem jelentne problemat oroszorszagnak. Viszont ezeket a terveket csak akkor lenne erdemes megvalositani, ha az iss kiesne a kepbol es/vagy rossz viszonyba kerulnenek a tobbi resztvevo allammal.

    "A szabadba csak ólmozott űrruhában lehet majd kimenni pár percre de sebaj.
    És akkor még nem beszéltünk a mindenhova behatoló porról, amelyik annyira finom mint a liszt."

    A sugarzas nem mindig olyan nagy, mivel a bolygo egyes pontjai nem folyamatosan neznek a nap fele, de a bazist amugy is erdemes lenne beasni egy sziklafalba, akkor kevesebb epitoanyag kell. A finom porrol pedig csak annyit, hogy ha olyan finom lenne, akkor nem kellett volna a lapattal beleverni a fonix muszereibe, mert magatol belement volna. A helyzet az, hogy a jo resze beleragadt a kanalba. Ilyen voros talaj van a balatoni felvidek egyes reszein is.

    Nemregiben volt egy eloadas Graz-ban ahol a nasa jpl egyik projectvezetoje beszelt a fonix kuldetes technikai reszeirol. Gyakorlatilag nem tudtak melyen beasni a talajba, mert olyan sok vizjeg volt benne, amit nem vitte a markolo. Nem tudtak megtolteni a muszerek egy reszet, mert a homok nem volt eleg finom szemcses, raadasul a legutolso adag beleragadt a kanalba, mert tul vizes volt. Viszont az kiderult, hogy a talaj alkalmas a novenyi elet fenttartasara, csak legkor kell es minimalis sugarvedelem. A legkor a jegbol eloallithato, ugyanis az fagyott viz es szendioxid kereveke, a novenyeknek a sugarvedelemhez pedig eleg par centi uveg, csak futeni kell az uveghazat.

    Szerintem idealis esetben kuldeni kellene par epito robotot a Marsra, majd amikor mar van egy lakhato bazis, akkor menne az emberes szemelyzet. Mindezt erdemes egy bolygo koruli urallomassal kiegesziteni, mert ekkor van egy fix bazisa a csapatnak, masreszt nem kell mindenkit levinni a felszinre, mert a robotok valos ideju iranyitasa mar bolygokoruli palyarol is megoldhato. (tehat nehany tudos menne, a szemelyzet nagyobbik resze meg maradna fent, ez mar a Holdraszallaskor is bevalt)
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 10. 23:05 | galéria | válasz | #33
    Jogos. Csodálom, hogy ma még senki nem jött azzal a marhasággal, hogy minek az űrkutatás, amikor még nem él mindenki jól a Földön.
    NEXUS6  
    2009. júl. 10. 22:37 | galéria | válasz | #32
    Valamelyik Sci-Fi könyvben volt, hogy a zürhajóst megkérdezték, hogy mondja már meg, hogy mi értelme ennek az egész felhajtásnak, ami egyrészt kockázatos és ahhoz képest akkora haszonnal sem kecsegtet?
    A zürhajós meg visszakérdezett, hogy vajon ugyan ezt hányan kérdezték meg Columbus-tól?
    2009. júl. 10. 22:10 | válasz | #31
    A szabadba csak ólmozott űrruhában lehet majd kimenni pár percre de sebaj.
    És akkor még nem beszéltünk a mindenhova behatoló porról, amelyik annyira finom mint a liszt. Meg a hónapokig tartó egész bolygóra kiterjedő porviharok...
    Még jó, hogy "kizárólag a tudomány" a hajtóereje az emberes Mars utazásnak és véletlenül sem az öncélú és értelmetlen presztizs.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 10. 15:49 | galéria | válasz | #30
    Nem kell semmi update, Cifu helyesen használta a szovjet és Szovjetunió szavakat.
    2009. júl. 10. 14:18 | válasz | #29
    szovjetunio mar nincs....oroszorszag az igen...(need update :D)
    2009. júl. 10. 12:51 | galéria | válasz | #28
    Abban jó a terv h egy viszonylag nagy hajóval számol (600t!)Szerintem is el kellene kezdeni nagy, akár többször felhasználható hajókat gyártani, ami már elsőre egy fél mars bázist visz magával, és a küldetés végén feltöltve újra használható lenne. Érdekesek az orosz tervek, de szerintem ha megvalósulnak, akkor nem orosz hanem kínai szinekben fog megtörténni...
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 10. 11:55 | galéria | válasz | #27
    "A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtóműben gondolkodtak, de aztán nagyon eltűntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet."

    Ami nem csoda. Hagyományos (nem gas core) reaktorokkal a kémiai meghajtás hatékonyságának csak 2-3-szorosát lehet elérni, és ez a jelek szerint kevés nyereség a kapcsolódó kockázatokhoz képest.

    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2009. júl. 10. 10:39 | galéria | válasz | #26
    Pardon, lehetséges, csak a megfelelő sugárvédelemről kell gondoskodni...
    kamov  
    2009. júl. 10. 10:36 | galéria | válasz | #25
    Lehetséges, csak gondoskodni kell a sugárvédelemről.
    A VASIMR hajtőmű köré kigondolt USS Bekuo űrhajón a lakóegység köré vannak elhelyezve az üzemanyagtartályok. A bennük lévő több mint 100 tonna hidrogénnél jobb passzív védelem nincs. Mágneses mezővel szintén lehet védekezni.
    A felszíni lakóegységeket víztartályokkal és betemetéssel lehet védeni.
    2009. júl. 10. 09:40 | válasz | #24
    Az kimaradt, hogy azért nem véd a Mars mert nincs mágnesen mezeje. És éppen ezért nem lehetséges egy Hold állomás sem.
    2009. júl. 10. 09:37 | válasz | #23
    Nexus mondta ki a lényeget. Az emberi Mars utazás nem csak a megfelelő technilógiai fejlettség miatt nem lehetséges, hanem a sugárzás miatt sem, mi védi meg az utasokat az űrben arra a jó pár hónapra amíg odaérnak, és mi védi meg őket a Marson, ugyanis a Földdel ellentétebn a Mars nem védi meg az embereket a sugárzástól. Egy pár hete volt a NGO-n erről egy film, hogy a mars utazás lehetetlen amíg a sugárzás ellen nincs védelem.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2009. júl. 10. 09:22 | galéria | válasz | #22
    Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk.

    Erről valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO űrállomás, de semmi konkrétum.

    Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne.

    Pont az Ion-hajtómű esetén ekkora tolóerőt kinyerni nem lehetséges, a maximum pár kiloNewton, ami édeskevés akár a 0.2G-hez is egy több száz tonnás űrhajó esetén. A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtóműben gondolkodtak, de aztán nagyon eltűntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet.

    . Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.

    A korábban tárgyalt amerikai űrhajó "szétnyílik", tehát két-három nagyobb hordozórakétával feljuttatható. Az fenti orosz űrhajónál igen, űrbéli építkezésben kell gondolkozni.
    NEXUS6  
    2009. júl. 10. 09:21 | galéria | válasz | #21
    Viszont Putyinelnök életnagyságú lovasszobra ott van!
    NEXUS6  
    2009. júl. 10. 09:20 | galéria | válasz | #20
    Van ilyen terv. Az oroszok egy atomerőművet küldenének a Marsra, ami a légkörbűl vonnya ki a zoxgént.
    NEXUS6  
    2009. júl. 10. 09:18 | galéria | válasz | #19
    Az ion/plazmahajtómű által biztosított gyorsulás töredéke a földi gravitációnak, ezért aztán ez így nem működne.

    A korábban említett ISS Holdhoz történő átvontatása meg azért értelmetlen, mert ott már nem érvényesül a Föld mágneses mezejének védő hatása. Ami egyrészt azt okozza, hogy az emberkék max pár hetet tölthetnének ott a sugárzás miatt, (napkitörés esetén meg kisebb nagyobb sugárbetegséget kapnának azonnal) másrészt a szerkezet is jobban korrodálódik valszeg, így jelentősen csökkenne az élettartama.
    2009. júl. 10. 06:39 | galéria | válasz | #18
    Azt feltételezed, hogy a tudós urak erre nem gondoltak? Hol élsz?
    2009. júl. 10. 04:12 | válasz | #17
    Izé, nem lehetne olyat, hogy előreküldenek valami tartályt tele hidrogénnel és oxigánnel, majd amikor odaér az űrhajó akkor csak felhasználják? Megspórolhatnának vele pár hónap gyorsítást-lassítást.
    2009. júl. 10. 04:10 | válasz | #16
    A lakómodul szekciói között nem találom a kocsmát és a 2. világháborús emlékművet.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 10. 00:39 | galéria | válasz | #15
    Tetszőlegest nem nagyon, mert ahhoz nincs elég energia a hajón. Talán gigawattos elektromos teljesítményű atomerőművel, de az meg egy sor más problémát vet fel.
    2009. júl. 09. 23:58 | válasz | #14
    Mit vár a tudomány az emberes Mars-utazástól?
    kvp  
    2009. júl. 09. 23:23 | válasz | #13
    "Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO űrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következő részben)."

    Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk. A masik oldalon meg ott vannak a kereskedelmi urallomas otletek (bigelow es tarsai). A kinaiakrol szolo cikket pedig nagyon varom!

    "Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-űrhajó tervről, ott az űrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták."

    Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
    2009. júl. 09. 23:02 | válasz | #12
    LOL anti-gravitációs űrhajó:D
    Persze a marslakók meg a kis manók pont USA-ba szálltak le és olyan rohadt ügyes és fejlett a technikájuk, hogy lezuhantak egyből a sivatag köözepébe:D
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 09. 20:29 | galéria | válasz | #11
    A Mars kb. 40%-os földi gravitációjához talán hamarabb alkalmazkodnak. Az igazán durva a Földre való visszatérés lenne, szóval szerintem mesterséges gravitáció nélkül ez túl veszélyes lenne az űrhajósokra.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2009. júl. 09. 18:20 | galéria | válasz | #10
    Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-űrhajó tervről, ott az űrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2009. júl. 09. 18:18 | galéria | válasz | #9
    Egy 20 éves repülőgép már legalább két komolyabb átvizsgáláson túl van, ahol darabokra szedték, átvizsgálták, újrafestették, stb.

    Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO űrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következő részben).
    2009. júl. 09. 17:05 | válasz | #8
    Azt az apró problémát, hogy az űrhajósok 1 év űrben tartózkodás után nem tudnak járni megoldotta már a tudomány?
    2009. júl. 09. 16:42 | válasz | #7
    Elő kéne venni a pincéből kedves USA a titkos antigravitációs űrhajókat nem rakétákkal bohóckodni.
    Csak ugyebár az árt a gazdaságnak....

    1947 Roswell óta sok idő eltelt. Kiismerhették a technikát.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 09. 16:26 | galéria | válasz | #6
    Szerintem értelmesebb megoldás, mint az USA bohóckodása a kámiai rakétákkal.

    Én úgy olvastam, hogy az argonnal jobb eredményt lehet elérni, mint a xenonnal, ha az ún. VASIMR hajtóművet alkalmazzák. Főleg azért, mert a változtatható specific impulse miatt jobban lehet játszani a teljes tömeg és a reaktív tömeg arányával. A Mars pályáján ui. kisebb a napelemek által leadott teljesítmény, ott a plazma kilépési sebességét csökkentve - és persze több reaktív anyag felhasználásával - változatlan tolóerőt lehet elérni.
    NEXUS6  
    2009. júl. 09. 16:23 | galéria | válasz | #5
    Mondjuk nemárt figyelembe venni, hogy 2015-re milyen öreg lesz a szerkezet. Közeledik a 20. életévéhez. Ami nem tűnik soknak, hiszen egy repülőt, sőt az amcsi űrrepülőket is használták addig, vagy még tovább. Csak éppen azokat folyamatosan ellenőrzik, szervizelik, az űrrepülőgépet pedig szinte minden út után újraépítik.

    Nem tudom milyen eljárások vannak a karbantartásra, de nem hiszem, hogy félévenként röntgennel végig világítják az összes hermetizált modul oldalfalát, repedéseket, anyagfáradást keresve!
    kvp  
    2009. júl. 09. 16:11 | válasz | #4
    Az iss mukodtetese 2015 utan mindenkeppen fontos lenne. Nincs masik es mindenkeppen szukseg van ra, ha barmifele emberes urutazast akarunk a kozeljovoben. Az viszont igaz, hogy az orosz egysegek kepesek az iss tobbi resze nelkul is mukodni, sot egy vontatoegyseggel akar Hold koruli palyara is lehet allitani oket. (ezt az elod tks szeria mar megtette egyszer) A lenyeg, hogy vagy a teljes iss, vagy annak orosz resze, de valami mindenkeppen marad 2015 utan is. (mondjuk ha rajtuk mult volna meg a mir is ott keringene)
    2009. júl. 09. 14:29 | galéria | válasz | #3
    2009. júl. 09. 13:42 | válasz | #2
    az a helyzet, hogy te is annyira túl pozitívan látod a dolgokat, mint én :)

    de hidd el, ha van akkkármilyen másik hely, ahova tehetik ezt a pénzt, oda fogják.. amíg nem lesz űrfegyverkezés, vagy külső bolygók természeti erőforrásainak kiaknázására való terv, addig az a 'szaros' 20mrd nem valószínű, hogy ilyen kutatásokba lesz invesztálva..
    bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
    2009. júl. 09. 11:38 | válasz | #1
    Megvalósíthatónak tűnik az eddigi terveikhez képest, a mai üzleti világban 20 milliárd szinte semmi. Csak politikai döntést kell hozni, nem a Gaszprom felvásárlós nyomulására kell elkölteni a pénzt, hanem mondjuk egy Mars-programra.