Egyre több cég fejleszt napelemeket
2009. június 25. 01:53, csütörtök - Forrás: Napi Online
A napelemeket gyártó vállalatok a gazdasági visszaesés ellenére folytatják fejlesztéseiket. Egy watt energiatermelő kapacitás költsége az ágazat átlagában már csak két dollár.

A napelemek gyártásának legkevesebb két tucat lépése van. Ezek során alakul át a szilíciumostyákból álló alapanyag olyan modulokká, amelyek képesek átalakítani a napfényt elektromos energiává. Az elmúlt évben szinte minden gyártási fázis hatékonysága nőtt, vannak olyan cégek, amelyek összevontak egyes lépéseket és megjelent egy új technológia, a vékonyfilm-napelemek gyártása. Mindezeknek köszönhetően mára az egykor méregdrága termékek egységköltsége az ágazat átlagában két dollár/wattra csökkent. Az energiaiparban a szénerőművek kapacitásának egy dollár/wattos kiépítési költségét tartják etalonnak, amelytől még néhány évvel ezelőtt is fényévnyi távolságra volt a napenergia-ipar - derül ki a RenewableEnergy hírportál összeállításából.

A mindössze két évvel ezelőtt alapított Abound Solar a világ vezető vékonyfilm-cégeinek alapanyagát, a kadmium-tellúrium félvezetőt használja. A cég nemrég emelte meg alaptőkéjét 104 millió dollárral. Ebből fejleszti tovább tíz éve megalkotott folyamatos, automatizált gyártótechnológiáját, amelynek alapja az említett alapanyagot tartalmazó üveg. Ennek segítségével kevesebb mint egy óra alatt készül el egy napelem, ami a cég vezetése szerint a leggyorsabb tempó az iparágban. A panelek a rájuk eső fény tíz százalékát alakítják át elektromos energiává, amit rövid időn belül 12-re akarnak emelni, a gyártási költség pedig kevesebb az etalonnak számító egy dollár/wattnál.

A First Solar, a vékonyfilm-technológia egyik jelentős képviselője pontosan megadja termékei egységköltségét, ez 0,93 dollárcent wattonként. Paneljei 11 százalékos hatékonysággal működnek. Az Abound vezetése ugyanakkor nem tekinti versenytársnak a First Solart, mert a piac egyelőre éppen eléggé nagy két hasonló hatékonysággal termelő vállalatnak.

Szakértők szerint számos vékonyfilmes kezdő vállalkozás kíván piacra lépni 2009-ben. A texasi HelioVolt, amely 101 millió dollár kockázati tőkét gyűjtött be még 2007-ben, réz-indium-gallium alapú technológiát alkalmaz. A cég az egyik megújuló energiaformákkal foglalkozó állami kutatóintézettel együttműködve fejleszti gyártási eljárását, ami a termelés jelentős további gyorsulásával és a költségek csökkenésével kecsegtet.

Sokan úgy vélik, hogy a napelemipar leggyorsabban fejlődő ágazata a vékonyfilm-termelés lesz. Ugyanakkor az ilyen panelek legnagyobb hátránya hagyományos szilíciumalapú társaikkal szemben, hogy kevésbé tartósak. Utóbbiakat 25 éven át lehet használni. A szilíciumtechnológia is fejlődik, ami a gyártási költség csökkenése mellett az energiahatékonyság javulásában jelentkezik. Az Advent Solar nevű vállalkozás állítása szerint paneljei 17-18 százalékos energiaátalakításra képesek, igaz, a cég vezetése csak 2010-re ígéri, hogy egy dollár/wattra csökkenti az energiatermelési kapacitás egységének előállítási költségét. A technológia történetében mérföldkő lesz e határ elérése, amit egy "trükk" is segít.

Az Advent - felismerve, hogy a mai világban csak nagyon nehezen juthatna hozzá a saját üzeme felépítéséhez szükséges hitelhez - licenszbe adja napelemei gyártását más vállalatoknak. A cégvezetés szerint nagy európai és észak-amerikai társaságokkal kötöttek szerződést. A német Q-Cells, a világ legnagyobb tisztított szilíciumot használó napelemgyártója szintén 18 százalékos energiatermelési hatékonyságot ígér két-három éven belül. Számításaik szerint olaszországi telepítés esetén 2010-re, az északabbra lévő Németországban 2014-re lesz egyenlően gazdaságos paneljeik használata a hagyományos energiatermelő rendszerekkel.

Tíz éven belül nagy áttörés várható. A napelemek elé helyezett prizmákkal és megfelelő anyagok egymásra rétegezésével összetevőire bontják a napsugarakat, és egyenként "vonják ki" belőlük az energiát. A kísérleti szinten már működő, kézben hordható panelek 40 százalék feletti energiatermelési hatékonyságot produkálnak, ami még tovább növelhető, ha koncentrálják a felületükre eső napsugárzást. Az ilyen panelek egyelőre drágák, de már folynak a gyártásukat előkészítő üzemi fejlesztések. Az ezekhez szükséges pénzt részben az amerikai hadsereg adja.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. jún. 29. 18:47 | galéria | válasz | #212
Éljen soká a stílus.
2009. jún. 29. 18:47 | galéria | válasz | #211
A szimiulációk szerint még a 20%-is iszonyatos erőfeszítéseket kíván egy nagyon stabil alaphálózatot feltételezve. A gond az, hogy egyes országokban a nyári kánikula alatti áramszüneteket látva az messze nem igaz. És mér erre rárakni egy rakás, még dotálva is drága, megbízhatatlan energiatermelést? Tényleg okos ötlet...
2009. jún. 29. 18:44 | galéria | válasz | #210
Persze milyen jó, hogy azok a "köcsögök" áramot adnak neked erőműből és benzint az autódba. A sok hülye meg autózik és használja a villanyt. Gratulálok.
2009. jún. 29. 18:00 | galéria | válasz | #209
Fejezd már be, te netribanc!
2009. jún. 29. 17:43 | válasz | #208
Most ezt sajnos nem tudom linkelni mert egy nyomtatott folyóiratban olvastam, de lehet, hogy a neten is megvan :) pl. a Bonneville Power Authority 1500MW szélerőművei egy adott hónapban (most ez nem biztos, hogy átlag, de mégis érdekes) 11 nap alatt mindössze 50MW-nak megfelelően generáltak mert nem volt szél. Persze ezt nem akarom tudományos tényként kezelni mert nem hiszem, hogy az, de rámutat egy problémára az pedig a szoláris (ide sorolom a szelet is) energia kiszámíthatatlansága. Vagyis a költségeket komolyan növeli ha akarunk egy kockázat mentes rendszert építeni amely 100%-hoz közeli időben képes biztosítani az energiafogyasztást egy adott helyen. Most ha a célünk csupán az, hogy mondjuk 5-10% energiát biztosítsunk a hálozatba akkor ez még nem kritikus probléma, de ha mondjuk 60%-ál többet képzelünk el, vagy talán 100%-ot mint ahogy a zöldek mondják akkor ez komoly gond. Elektrónikusként tudom, hogy egy energetikai rendszernél a stabilitás a legkritikusabb tényezők között van.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 29. 17:18 | galéria | válasz | #207
Ezek szerint én még túl optimista voltam, amikor hármas szorzót feltételeztem?

Én abból indultam ki, hogy egy év 8760 óra és Magyarországon a napsütéses órák száma 1800 és 2200 között van. De a napelemek akkor is adnak valami energiát, ha nem felhőtlen az ég. Igaz, a változó beesési szöget nem vettem figyelembe, a mozgatás meg drágítja a beruházást.
2009. jún. 29. 17:13 | válasz | #206
Álmomban az olajtőke prominens alakjait egy nemzetközi bizottság teljes vagyonelkobzásra, és kötél általi halálra ítélte, az emberiség és a Föld ellen elkövetett bűnök miatt. A kivégzést minden csatorna közvetítette világszerte, az elkobzott billiókból lenapelemeztük a szaharát, és beköszöntött a szabad energia korszaka. Aztán egy Hummer húzott el az ablak alatt és felébredtem.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 29. 17:01 | galéria | válasz | #205
"Aki a "zöldfülű" és a "vén paraszt" között nem érzi a különbséget, az energetikában sem érezheti a lényeget. Úgyhogy, irkálj csak a stricidnek (segítek: molnibalagenak, a falcon borgiának), te kis ringyó."

Hihi, te nemcsak az energetikában, hanem máshol sem vagy képes disztingválni . Sajnos az időrendiséghez sincs érzéked, különben látnád, hogy a zöldfülűzésre kaptad a vén paraszt titulust, teljes joggal. Tipikus példája vagy annak, hogy a kor önmagában nem érdemel tiszteletet, ha nem áll mögötte tapasztalat és tudás - márpedig te egyikkel sem rendelkezel, csak az arcod olyan nagy, hogy tízfős kertészbrigád szokta borotválni.

Én nem nevezlek téged sem idióta f@sznak, sem vén trottynak, mert ettől függetlenül is az vagy. :P A dementiáddal meg fordulj orvoshoz, talán még van remény némi minimális javulásra a szellemi állapotodban. Bár elnézve csak az utóbbi időben történt égéseidet, nem nagyon reménykedj.
2009. jún. 29. 16:57 | galéria | válasz | #204
Kösz a linket.

"A gödöllői egyetem munkatársa szerint a gigaberuházásokkal szemben előnyösebbek a kisebb megújuló energiára épülő erőművek. Sokkal praktikusabb, ha nem kell tárolni, szállítani az energiát, hanem ott használják fel, ahol előállították. Hasonló véleményen van Dallos György, a WWF környzetvédő civil szervezet munkatársa is, aki ennek ellenére nem tartja rossz ötletnek az afrikai napfarm ötletét."
És hasonló véleményen van itt Epikurosz is. Én sem tartom jó ötletnek idecipelni Afrikából bármit is, de az ottani embereknek biztos jót tenne egy ilyen erőmű. Rájuk is férne, mert nagyon el vannak maradva. Esetükben felesleges atomerőművek építése.
2009. jún. 29. 16:50 | galéria | válasz | #203
és ideje azzal az illúzióddal is leszámolnod, hogy a piac majd normálisan szabályozza önmagát. nem müxik! Csak most, csak itt, csak Neked, íme egy példa, amikor a hatóságnak kellettt közbelépni. Jut eszembe, 2006-ban Kolozsváron jártam (az tudod egy erdélyi város), és mivel itthon felejtettem a töltőmet, el kellett indulnom töltőt venni. Mivel vasárnap volt, sok üzlet nem volt nyitva, így elég sokat kellett keresgélnem, amíg olyan nyavalyás töltőt találtam, ami jó volt az én nyavalyás mobilomba.
2009. jún. 29. 16:47 | válasz | #202
Ökonomista gondolkodás nélkül gazdasági lépéseket tenni egyenesen őrültség. A föld pedig nem beteg, csak ha a 19. századi technologiákat (szénhidrogén) akkor hagytuk volna el amikor megjott az ideje (megvolt az alternatíva) valahol 30-50 évvel ezelőtt (nukleáris) akkor ma nem lennének ezek a gondok. És függetlenül ha valaki beteg az baj, de ha úgy akarjuk gyógyítani, hogy mindenki mást megbetegítünk akkor valami tényleg nincs rendben. Főleg ha ezt a költséget politikával (tehát erővel) hárítjuk másra.

De most jut eszembe a számolásaim tévesek, ugyanis elfelejtettem beszámítani a megépített kapacitás kihasználási fokát :) az úgynevezett capacity factor-t ami szoláris energia esetében 10-20% (a 20 az pl. Arizóna vagy Szahara) a nukleáris erőműveknél pedig az átlag 93% de az újabbak már a 100% közelében vannak. Tehát amit számoltam szorozd meg 5-el vagy 10-el :)

Egy érdekes cikk:

http://www.origo.hu/nagyvilag/20090624-a-magyar-aram-arat-is-befolyasolhatja-az-afrikai-naperomu.html

Mondjuk, hogy ez a 400 milliárd EUR igaz (kétséges mert megszoktuk, hogy mindég 50-100% túlszárnyalás van az ilyen fajta projekteknél de mégis), akkor most úgy lövöldözve a modern nukleáris erőművek 2-4GW tehát ha a kisebbel számolunk az 260GW (130 új nukleáris erőmű) versus 180GW (Europa 15% kapacitása), ha bedobjuk a capacity factor-t akkor az 255GW versus 36GW a nukleáris erőművek javára, vagyis 7-szeres hatékonysági főlény. Ha 4GW-al számolunk akkor meg 14x :) de ha a jelenlegi átlagos (elöregedett) 1GW nukleáris erőmű kapacitást számoljuk akkor is 3-4x hatékonysági fölény a nukleáris energiánál.
2009. jún. 29. 16:28 | galéria | válasz | #201
Már régen is szóltam neked: próbálj meg elszakadni az ökonomista gondolkodástól. Képzeld el, hogy beteg az édesanyád, vagy egy másik, neked kedves személy. Néznéd a nyereségességi mutatókat? Most a Föld beteg, és egyre rosszabb lesz. Mindent pénzt megér a szénhidrogének rabságából való szabadulás, persze az atomerőmű építést is elfogadva, rövid távon.
2009. jún. 29. 16:23 | galéria | válasz | #200
Ne irkálj nekem. Aki a "zöldfülű" és a "vén paraszt" között nem érzi a különbséget, az energetikában sem érezheti a lényeget. Úgyhogy, irkálj csak a stricidnek (segítek: molnibalagenak, a falcon borgiának), te kis ringyó.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 29. 15:15 | galéria | válasz | #199
"FPL Group paid a 1.3 percent annual tax rate, far less than the standard 35 percent corporate rate"

A könnyebb megértés érdekében csak neked kiemeltem a lényeget, amit a hozzászólásod szerint csak te pöppet nem értesz. Le is fordítsam neked, csak neked magyarra?

A támogatással amúgy egy technológia kifejlesztésének kezdetén nem lenne gond, csakhogy itt már rég nem a kezdetén vagyunk nagyon sok éve. Ha csak a támogatásokkal lehet egy technológia gazdaságos, az nagy gáz, mert a támogatásra kidobott pénz másutt nagyon hiányozni fog.
2009. jún. 29. 13:08 | galéria | válasz | #198
És pont ez nem esik le, hogy miféle "környezetvédő" technikák azok amiket ilyen durván kell supportálni? És a nagy bevételek nem a tiszta, de pocsék hatékonyságú techológiák által előállított termékek által termelődnek...
2009. jún. 29. 12:41 | válasz | #197
Mondjuk ahhoz képest, hogy 2.5 milliárdot kellett volna. Nem gondolod, hogy egy picit nagy szubvenció? Ha a gazdaságot így képzelik el és úgy mint a GM és döglött bankok mentését akkor régen beb...tt. Hatékonyság nem számít, ha mi nem tudjuk megtermelni/megkeresni a "kenyerünket" majd politikai módszerrel elszívjuk a produktívoktól. Mit gondolsz $500.000 "befektetés" a politikusok zsebébe és évi 2+ miliárd "profit", aztán meg rüheljük a "kapitalizmust" mert a szabad piac a hibás (és nem az ilyen féle intervencionalista politika) és naívan hiszünk az Obama féle, hyper-szuper-mega-giga dumákban és megváltásban ("A change we can believe!") what a bullshit. Ha a szoláris energia versenyképes akkor legyen az, de ha igy akarják bevezetni akkor elég baj, mert gondolom ezt a 2+ milliárdot (és ez csak ez az egy cég) ami nem került az állam kasszába, pótolták másik cégektől (amelyikek valóban produktívak voltak) és a lakoságtól inflációval (az óriási deficit ezt mutatja). Szóval ilyen politikával nem segít rajtunk a szoláris energia. Ha ilyen politikát látunk a továbbiakban is akkor a szoláris energia azért lesz lehetséges mert a gazdaság és a civilizáció visszaesik primitív szintre és az energiafogyasztás csak a töredéke lesz a jelenleginek. Azi ilyen és hasonló beavatkozások megölik a szociális együttműködést a társadalmunk és civilizációnk fejlődésének óriási központi oszlopát. Na de ez már off topic.

Különben én a kis (és csak az errősen nélkülözhetetlen - allokációs és nem redisztribúciós (Knut Wicksell ha valakit érdekel)) adó híve vagyok, de ha már adót fizetünk akkor ne legyen valakinek 1-2% másnak meg 35%.
2009. jún. 29. 12:04 | galéria | válasz | #196
88 millió dolcsit fizetett be adóként. Rengeteg pénz. Nálunk a multik elcsalják az adót, vagy néha erre sincs szükség, a magyar állam elengedi nekik. Persze, csak akkor, ha multi, mert a magyar cégnek fityiszt mutat.
2009. jún. 29. 11:47 | galéria | válasz | #195
na, és?
2009. jún. 29. 11:16 | válasz | #194
"In April 2009, BusinessWeek magazine reported that FPL Group was one of 25 US companies that paid the least US taxes. FPL Group paid a 1.3 percent annual tax rate, far less than the standard 35 percent corporate rate, based on an analysis of the company's financial figures for 2005-2008. On more than $7 billion in company earnings during this four-year period, FPL Group paid $88 million in taxes. This low rate was possible given tax breaks for having invested in alternative energy. A company spokesperson said the company is merely taking advantage of incentives to develop renewable resources. To ensure these tax breaks continue, in 2008 alone, FPL Group paid more than $500,000 to five major lobbying firms that lobby Congress."
2009. jún. 29. 01:31 | válasz | #193
yep ;)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 29. 01:24 | galéria | válasz | #192
Ugye nincs harag, de inkább:
it's been my main language [...] for some time

és

over the past 5+ years.
2009. jún. 28. 23:53 | válasz | #191
Nem tudom :) talán mert emberi hibáim vannak és nem is kevés :)
2009. jún. 28. 23:17 | galéria | válasz | #190
Én nagyon jól tom, hogy te tudsz angolul. Most minek bohóckodsz?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 28. 22:57 | galéria | válasz | #189
A harmadik bekezdéshez: Az áramszolgáltató logikus lépése ui. az lesz, hogy díjat fog kérni az átmeneti tárolásért. Az átvételi ár jelenleg is lényegesen alacsonyabb az vételárnál, de ha valaki éves elszámolást választ és nettó fogyasztó marad, akkor ingyen van neki az átmeneti tárolás.

Az áramszolgáltató azonban idővel dönthet úgy, hogy minden visszatáplálásért tárolási díjat kér, hivatkozva a terhelési ingadozás okozta plusz költségeire. Ez esetben a fogyasztónak akkor is fizetnie kell az átmeneti tárolásért, ha az éves elszámolásban nettó fogyasztó lesz. Pénzt pedig csak az éves szinten számított nettó visszatáplálásért kapna, levonva belőle a tárolási díjat.

Mindez csak spekuláció, de üzletileg nem látom alaptalannak.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 28. 22:15 | galéria | válasz | #188
Egyetértek, én sem az általános vagy akár csak nagyon jelentős elterjedésről beszéltem. Na meg a véleményem az eddigi hozzászólásaimból is világosan látható. :)

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos százalékban és a jó fekvésű területeken a napenergia nem kaphat jelentős részesedést - éppen azért, mert hálózati áramnál a fogyasztói ár, saját telepítésnél meg a telepítési költség számít. A decentralizált termelésnek ugyanis kétségtelen előnye jelen esetben a hálózati veszteség elmaradása és a felhasználó számára az áramszolgáltató és az erőmű nyereségének, továbbá mindezek adótartalmának megtakarítása. Pl. az USA-ban a lakosság jelentős hányada kertvárosi házakban lakik; itt főleg a déli államokban a napelemek energiatermelése nyáron és nappal fedezheti a klímák jelentős fogyasztásának egy részét. Feltéve, hogy az árak megfelelően alakulnak, ez a felhasználó számára a befektetést megtérülővé teheti.

Ettől még továbbra is az a véleményem, hogy egyetlen ország energiatermelését sem lesz képes akár csak jelentős részben fedezni a napenergia, de ezt már kitárgyaltuk (pl. energiasűrűség, amire itt te hívtad fel elsőként a figyelmet). Ugyanis mint már az előbb írtam, az elektromos hálózat átmeneti tárolóként való felhasználása azt jelenti, hogy az egyébként szükséges beruházások egy részét (akkuk) a felhasználó nemes egyszerűséggel átterheli az áramszolgáltatóra. Ez hosszabb távon nem lesz ingyen, a költségei annál hamarabb és nyilvánvalóbban fognak megjelenni a felhasználó számára, minél nagyobb (persze a már kitárgyalt korlátokon belül) részarányt tesz ki egy területen a napelemes áramtermelés.
2009. jún. 28. 21:31 | válasz | #187
Házi energiatermelés soha nem tud elterjedni (mondanám szerencsére) a szinergia miatt (és még más miatt is), ugyanis mindég trágább és kevésbé hatékony egy adott termék decentralizált termelése mint a centralizált termelés. Energia termelés esetében ez ráadásul fokozottan igaz. Egyébként a többivel +/- egyet tudok érteni.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 28. 21:13 | galéria | válasz | #186
Az objektivitás kedvéért tegyük hozzá, hogy az egyéni felhasználót nem a hálózati áram előállítási költsége, hanem a fogyasztói ára érdekli. Ha a saját telepítésű napelem+tartozékok+felszerelés költsége elosztva az élettartam alatt termelt energiával kedvezőbb a hálózati áramnál, akkor neki már megéri.

A dolog azért több helyen sántít. Először is Epekúrossz nagyajatollah nem ad meg részletes számításokat a grid parity-vel kapcsolatban, így nem tudható, milyen komponenseket tartalmaz az ő napelem-berendezése. Különösen az akkumulátorok költsége lényeges, mert azok 4-5 évnél tovább nem bírják, tehát folyamatos kidást jelentenek a kezdeti költségeken felül. Helyettesítésük pl. üzemanyagcellákkal egyelőre sem tűnik olcsóbbnak, sem reálisabbnak (ez utóbbi idővel változhat).

A másodikról már korábban írtam én is, mások is, ez pedig az, hogy a nap nem süt állandóan. Ekkor eleve kb. háromszoros névleges teljesítményű napelemet + invertert kell felszerelni és akkor máris csalóka a kilowattóránkénti ár. Ez erősen függ a földrajzi helyzettől, Magyarországon nem túl rózsás a helyzet.

Az ingadozás kivédésére alkalmas a hálózati visszatáplálás. Csakhogy ez feltételezi a normálisan működő elektromos hálózat meglétét alaperőművekkel és csúcserőművekkel. Ha elterjed a házi energiatermelés, akkor a villamos hálózat terhelésingadozásai megnőnek, és a hálózati termelésnek nagyobb hányadát fogják kitenni a jóval drágább csúcserőművek. Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a folyamatos teljesítménnyel működő atomerőművek és egyéb alaperőművek részesedése. Ez a hálózati energia bizonyos fokú megdrágulását fogja eredményezni. Jelenleg még nagy kérdés, ezt mennyiben lehet kivédeni az intelligent grid rendszerekkel.

Tegyük végül azt is hozzá, hogy főképp nagyvárosi körülmények között mindenképpen irreális a lakossági áramfogyasztás fedezése napenergiából. Ezt bárhogy lehet csűrni-csavarni, akkor sem fog változni. Ha meg távolabbi napelem-telepekről jönne az áram, akkor rájön az áramtermelő cég költsége és nyeresége, továbbá a hálózati veszteség, amit a grid parity kiszámításánál eleve nem vettek figyelembe.
Hawaii  
2009. jún. 28. 18:24 | válasz | #185
"Nagyajatollah", "fatva", "Ahmadinezsád elnök"
és
"az Úr 2009. évében"...
2009. jún. 28. 15:54 | válasz | #184
No thanks, I speak English perfectly :) actually it is my main language at work for some time and of course I have read mostly English language books over the last 5+ years.

Különben én örülnék neki a legjobban ha ez amit igérnek megvalósulna, sajnos hasonló kijelentéseket olvashatsz régebbi irodalomban kb. 1990-es évek közepére aztán semmi sem valósult meg belőlle... de mondom legyen úgy mert örülnék neki ha nem lenne igazam :)

És ha nem esik nehezedre, megtudnád mutatni a forrást, nem az újságírói cikket, hanem pl. a GE hivatalos irását ilyen dolgokról, mert megszoktam, hogy a politikusok és a legnagyobb szövetségeseik az újságírók nagyokat szoktak hazudni, főleg "if it suits their purposes".

És akkor még: "Additionally, solar electric generation has the highest power density (global mean of 170 W/m²) among renewable energies." én ugye 300W/m2 számoltam, és ehhez még hozzá kell adni a kb. 10% veszteséget a DC/AC konverziónál (4-12%). Különben a grid parity és a termelési ár között nagy a különbség, 1kWh nukleáris energia előállítása 3.3 dollárcent világszerte, az USA-ban vagy pl. Franciaországban kevesebb, a hállózatban sokkal drágább átlagban több mint 10 dollárcent (mert itt nem csak az előállítási költségek vannak hanem sok más is pl. szállítási, veszteség költségei, stb. stb. stb.), és ha mondjuk eléri ezt a 15 dollárcent árat ahogy mondják az még mindég 5x több mint a nukleáris de még több mint a hálozati is, és persze a nukleáris is fejlődik és annak az ára is esik lefelé.

Szóval nem sok értelme a vitánknak, úgysem halgatnak ránk :) az idő meg majd egyszer megmutatja kinek volt igaza. Csak szerintem a mérnökök és tőkések jobban tudják mitől döglik a légy mint a politikusok és azok szövetségesei. Azok meg önerőből nem voltak soha és most sem érdekeltek ez iránt (Obama és EU nélküli szuper-mega-giga megváltó populista politika és pénznyomtatás nélkül).
2009. jún. 28. 15:33 | galéria | válasz | #183
Magyarország 1/7-e mitóa beépített? Nem minden háztető alkalmas rá. A rendszer meg kicsit többől áll, mint magából a napelemből.

Egy jégső mennyi idő alatt is verne rommá egy ilyet? 1-2 évente van ilyen...
2009. jún. 28. 15:31 | galéria | válasz | #182
Nyaljad KilelrbEet, vadbarom. Nincs időm rátok.
2009. jún. 28. 15:30 | galéria | válasz | #181
Most megyek kifelé, mert elállt az eső.

De:
Szorul a hurok az atomerőmű-pártiak zsíros nyaka körül!!!!
2009. jún. 28. 15:29 | galéria | válasz | #180
A jó tudodkidet sértegessed te vén parszt. Látom még annyit sem vágsz, hogy mi különbség van egy átlagindiai és egy átlagmagyar energiaigénye között.
2009. jún. 28. 15:28 | galéria | válasz | #179
Grid parity
Further information: Low-cost solar cell and Solar America Initiative

Grid parity, the point at which photovoltaic electricity is equal to or cheaper than grid power, is achieved first in areas with abundant sun and high costs for electricity such as in California and Japan.[75]

Grid parity has been reached in Hawaii and other islands that otherwise use fossil fuel (diesel fuel) to produce electricity, and most of the US is expected to reach grid parity by 2015.[76][77]

General Electric's Chief Engineer predicts grid parity without subsidies in sunny parts of the United States by around 2015. Other companies predict an earlier date:[78] the cost of solar power will be below grid parity for more than half of residential customers and 10% of commercial customers in the OECD, as long as grid electricity prices do not decrease through 2010.[79]

The fully-loaded cost (cost not price) of solar electricity is $0.25/kWh or less in most of the OECD countries. By late 2011, the fully-loaded cost is likely to fall below $0.15/kWh for most of the OECD and reach $0.10/kWh in sunnier regions. These cost levels are driving three emerging trends:[79]

1. vertical integration of the supply chain;
2. origination of power purchase agreements (PPAs) by solar power companies;
3. unexpected risk for traditional power generation companies, grid operators and wind turbine manufacturers.

Abengoa Solar has announced the award of two R&D projects in the field of Concentrating Solar Power (CSP) by the US Department of Energy that total over $14 million. The goal of the DOE R&D program, working in collaboration with partners such as Abengoa Solar, is to develop CSP technologies that are competitive with conventional energy sources (grid parity) by 2015.[80] Concentrating photovoltaics (CPV) could reach grid parity in 2011.
2009. jún. 28. 15:25 | galéria | válasz | #178
Te miről beszélsz?
mert én erről: "the new technologies could compete with not only traditional solar cells, but more importantly with fossil fuels and nuclear energy (to reach and surpass grid parity). This would revolutionize our energy market; as said, in order for this to happen, third generation solar cells will need to be more efficient and cheaper."

Lefordítom neked, mert biztos nem tudsz angolul: ha olcsóbb a napelemből nyert energia, akkor minek építeni atomerőművet?
2009. jún. 28. 15:04 | válasz | #177
És mi a szar haszon a kínai Nagy Falból? Elképesztő erőforráspazarlás volt akkor is és most is az lenne. A kína elleni hóditások és rablások csak töredék kárt okoztak mint amennyi erőforrás elment a kínai Nagy Fal építésére. Nem az a kérdés, hogy lehetséges vagy sem befedni ekkora területet hanem az, hogy ennek mi az alternatívája, vagyis képesek vagyunk e hatékonyabban eléri ugyanazt az eredményt vagy nem. Erről szól a fejlődés. Tudunk e olyan környezetet biztosítani amelyben az emberek dolgozni tudnak és boldogan élni az a kérdés egyik fele a másik fele viszont az, hogy ha tudunk akkor melyik a leghatékonyabb út. A számításodban az a baj, hogy ha mondjuk 1200 milliárd évente nem is olyan elképzelhetetlen akkor a következőre mit válaszolnál: mondjuk, most csak úgy fejből de mégis, hogy ugyanezt az eredményt (ugyanennyi energiát CO2 nélkül) be tudsz biztosítani évi 800 miliárdból, akkor mi az ami szerinted normális abban, hogy 400 milliárd dollár tőkétől (1200-800) nyírod meg a gazdaság többi ágazatát. Nem gondolod, hogy azt a 400 milliárdot az élet többi területének javítására és szépítésére kellene felhasználni és nem pedig elpazarolni egy drágább energetikai rendszer kiépítésére?

Mégegyszer mondom ezek a számítások a jelelnlegi árak mellett érvényesek és ha megindulna egy tömeges szoláris létesítmény építés a megugrott kereslet miatt (a kínálatot nem olyan könnyű bővíteni, de ha igen annak is van ára) az árak a jelenleginél érezhetően magasabbak lennének. És még 100 év múlva valőszínűleg az energiafogyasztás 10x akkora lesz mint a jelenlegi, főleg ha a tőke pazarlás miatt a hatékonyságot növelő fejlesztések lelasulnának...

Szóval itt nem arról van szó, hogy valami fizikailag lehetetlen vagy sem (habár az is igaz), hanem arról, hogy érdemes e ezermilliárdokat elkölteni egy valamire aminek az ekvivalensét százmilliárdokért is megkaphatjuk. És még ide nem számoltam be a soron következő Great Depression 2-tőt :)

Ezek a hírek meg érdekesek, csak már vagyok elég vén ahhoz, hogy elmondjam, sok ilyet láttam de egyik sem valósult meg. És még valamit a föld energiaproblémáját a következő 10-20 évben muszáj lesz megoldani, a te 100 év számításod kb. annyit ér mint azon vitatkozni, hogy milyen műtéttel lehetne most megmenteni valamelyik fáráó életét amikor már csak a múmiája áll a rendelkezésünkre.
2009. jún. 28. 14:26 | galéria | válasz | #176
Először is:
"China's government has announced generous support for its photovoltaic companies, which are aiming to become market leaders and be the first to supply solar power at just US $ 0.10 per kilowatt-hour (kWh). Two companies, Yingli Green Energy and SDIC Huajing Power, have submitted a bid to build a 10-MW solar power plant to provide electricity to the national grid at a price of RMB 0.69 per kWh or US $0.10 cents per kWh. At that price, solar energy will be just about as cheap as coal electricity in China ."
vagy:
"Organic solar cells is a relatively novel technology, promising substantial price reduction (over thin-film silicon) and better energy payback time. These cells can be processed from solution, enabling the possibility for a simple roll-to-roll printing process, leading to a cheap, large scale (square kilometers per month) production."

"ez a jelenleg kb. 1/7 magyarország terület igy viszonylag nem is olyan soknak néz ki, de ha azzal számolunk, hogy ezt be kellene fedni szoláris cellákal akkor már más mese"

Na, kezdesz leszállni a Földre. Egy magyarországnyi terület befedése napcellákkal nem olyan nagy kunszt, pláne, hogy ennek zöme, mondjuk 75%-a már meglévő házak tetejére kerülne.

A fennmaradó kb. 25 ezer km² ára valahogy így alakulna:
25×10^9 m²
Ha 1 m² napelem ára (kínai!) 10%-a a jelenlegi nyugati lenyúlós áraknak (100k Ft), akkor:
=> 25×10^9×10000 = 25×10^13 Ft ≈ $12×10^11

120 trillió USD / 100 év = évi 1200 milliárd USD (iraki háború 700 milliárd USD).

Ez így picit soknak tűnik, de szerves módszerrel simán működne. Ne feledd: elsőre a kínai Nagy Fal felépítése is hihetetlennek tűnik.
2009. jún. 28. 02:14 | válasz | #175
Különben én lennék a legboldogabb, ha nem kellene nukleáris energia sem hanem szolárisal megtudnánk oldani hatékonyan az energiaszükségleteinket... csak, ez sajnos lehetetlen, nem azért mert nem jön elég energia anapról (jön de még mennyire) hanem mert túl híg, nagy területről kell begyűjteni és ez több energiát vesz igénybe mint amennyit aztán a megépített rendszer életében be tudunk gyűjteni. Ezért nem is terjed nagyon még állami és populista lökésel és szubvencióval sem. Ha valami hatékony és életképes, a piac gyorsan elfogadja és néhány év alatt dominánsá teszi, igy volt ez annak idején a gőzgéppel majd a belső égésű motorokkal, a számítógépekkel stb. semmi állami lökés és szubvenció nélkül, sőt meg sem lehetett volna állítani a magántőkét, hogy ezekbe az ágazatokba irányuljon... valami vagy repül vagy nem.
2009. jún. 28. 01:57 | válasz | #174
Hahotázni? :) Mondtam én egy szóval is, hogy ez nem alkalmazható? Mert nem, aki úgy látja, hogy hatékonyabban nem juthat ahhoz a viszonylag kevés energiához amire szüksége van és rendelkezésére elegendő mennyiségű "üzemanyag" áll az miért nem alkalmazná ezt az indiai megoldást? Vagy akár a szoláris energiát, mert azt is elég sok helyen lehet alkalmazni hatékonyan (pl. hegyi házban ahol nincs villany, űrben, yachtokon stb.) Az amiről én itt beszélek, hogy 1. a piacnak kell dönteni, hogy mi a hatékony és 2. ezek a rendzerek nem tudnak sem versenyképesek lenni ha nagy tömegeknek állítunk elő velük energiát (világszintű nagyságrendben meg egyenesen nevetséges gondolkodni rajtuk), sem leszünk soha képesek annyit legyártani belőllük még úgy sem, hogy veszteségel termeljék az energiát, mert 2009-ben a világ kb. 17 x 10^12 kWh elektromos áramot fogyaszt el, ami a maximális m2 napi szoláris termelésel (és most újra alapműveleti matek) kb 4kWh/m2 naponta 25% tehát ha elérnénk az elméleti de lehetetlen 100% akkor is csak 16kWh/m2 vagyis 12.000+ km2 felület (100% kihasználásnál 4000+ km2) ez egyrészt óriási terület (mondjuk ez még megoldható mert tető van elég - de ez a jelenleg kb. 1/7 magyarország terület igy viszonylag nem is olyan soknak néz ki, de ha azzal számolunk, hogy ezt be kellene fedni szoláris cellákal akkor már más mese) másrészt meg annyi mennyiségű anyag és ennek kitermelésére és elkészítésére energia, hogy nem is merek tovább számolni - még hármas integrálokkal sem :) (de mondjuk, ha csak 5kg/m2 anyagról lenne szó akkor ez 60 millió tonna különböző anyag ami kb. megfelel 600 darab Ronald Reagan anyahajónak teljes megterhelés alatt (mindegyikben ugye van van 2 kis atomreaktor összesen 200MW tehát csak ez a pici rész megfelel 120GW kapacitásnak ami a világ elektromos energia kapacitásának csak a töredéke ami 2.5TW (ebből kb. 370GW nukleáris = 15%) tehát kb. 12000 Ronald Reagan-ból való dupla Westinghouse A4W elég lenne a világ kapacitására amire jóval kevesebb anyag kell mint 600 Ronald Reaganra - és ugye 5kg/m2 nem reális még véletlenül sem) és mondom itt még nincs semmi tárolókapacitás beszámolva ami legalább megduplázza az anyagszükségletet (ha nagyon optimisták vagyunk), tehát éjjel és borús időben gyertyafény :)

Persze 2030-ra több mint megkétszereződik majd az energiafogyasztás... és összehasonlításként az USA területe 9+ millió km2, és persze a jelenlegi $2/m2 szoláris cella árakkal ez 23 trillió dollár vagyis a 0.5 x világ GDP.

A tegnapi számításom csak 200000 km2 volt ami többre lenne elég mint a világ jelenlegi elektromos termelésére. Persze most ez nem tökéletes számítás, de ha mondjuk 100% tevedés van benne akkor is lehetetlenségről beszél.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 28. 01:53 | galéria | válasz | #173
"az tény, hogy kapnak állami támogatást a projekthez, elég szép kis pénzt, de majdnem biztos vagyok benne, hogy javarészt EU-s forrásokból."

Az EU-s források meg az égből pottyannak le ingyen, mi? Ez addig jó üzlet az alkalmazóknak, amíg csak kevesek kapják meg a mindenki adójából származó támogatást. Ám az EU összes adója nem lenne elég a támogatásokra, ha mindenki úgy döntene, hogy igényli a támogatásokat. És akkor máris oda az árelőny.

"Az ismerősöm 4 emeletes tömbházára meg talán már az idén elkezdik szerelni a napkollektorokat vagy napelemeket"

Nagyon nem mindegy. A nyakamat tenném rá, hogy napkollektorokat, mert annak - a napelemmel ellentétben - egy jól megtervezett rendszerben van értelme pl. a HMV előállításában. De más a rásegítés és más a teljes kiváltás.

"Nekem ne mondja senki, hogy ami Indiában működik, az a Magyar Alföldön nem működne."

Járj elöl jó példával és szereltess a lakásodba ilyen biogáztermelő akármit, mielőtt az alföldieknek ajánlod, mert az ott élők nem primitívebbek nálad. Csak aztán szarj szorgalmasan és eleget, mert különben nem lesz biogáz a főzéshez. Ja, és amit a munkahelyen szarsz, azt gyűjtsd össze kis edénykében is vidd haza, nehogy kárba vesszék - esetleg vidd haza a kollégákét is. Még egy tipp: egyél sok babot és dugj csövet a seggedbe, a cső másik végét meg egy mobil tartályba, nehogy elvesszék az értékes biogáz.

"mielőtt jönne megint ez a zöldfülű Molnibalage"

Jól tennéd, ha nem vennéd újra elő a korábbi pökhendi, kioktató stílusodat. Túl sokszor égtél már be itt ahhoz... Pl. gravitáció, ugye emlékszel? Tényleg nem bírod ki mások becsmérlése nélkül?
2009. jún. 28. 00:05 | galéria | válasz | #172
Egy rendes, értelmes, szimpatikus ember.
2009. jún. 28. 00:04 | galéria | válasz | #171
Hellóka, Európa!
2009. jún. 27. 23:46 | galéria | válasz | #170
Na, csak, hogy ragozzam tovább a dolgot, és fokozzam az élvezeteket.
Szerinted egy indiai sokkal többet főz, mint egy európai? Ám legyen: ha az ő hordója 1 m³-es, akkor az európainak muszáj lesz 2 m³-es hordót felállítani. Megint mondom: lehet feltuningolni, nem muszáj lemásolni 1 az 1-ben amit ez az indiai jóember mutatott a honlapján.
Mielőtt megint hahotázni kezdenél, ahelyett, hogy elgondolkodnál, nem, nem azt mondom, hogy Budapesten, vagy Koppenhágában Kovács úr a 6. emeletről cipeljen fel egy 1 m³-es hordót az erkélyre. Kertes házaknál, tanyáknál látom ezt a megoldást alkalmazhatónak. Nekem ne mondja senki, hogy ami Indiában működik, az a Magyar Alföldön nem működne. Ezzel a főzést lehetne megoldani, mégegyszer mondom, kakikból. A cigányoknak nem kellene lopni a fát az erdőből télen, de jól jönne ez másoknak is, mert pénzt lehetne vele megtakarítani. Nem muszáj nekünk tömni a Gazprom részvényeseinek a zsebét.
A főzés, vízmelegítés egy tétel. Az áramszükséglet egy részét lehetne biztosítani napelemekkel, szélturbinával. Még egyszer mondom, nem mindenütt, nem mindig, de ezeknek a környezetbarát energiaforrásoknak az aránya nyugodtan felmehet 30%-ra. Ja, és a geotermális energia hasznosítását nem is említettem. Magyarország gazdag ebben (is). Na, mielőtt jönne megint ez a zöldfülű Molnibalage, röhögni, meg gúnyolódni, csak szólok, hogy a MOL jövőre építi fel első 1 MW-os geotermikus erőművét. Az ismerősöm 4 emeletes tömbházára meg talán már az idén elkezdik szerelni a napkollektorokat vagy napelemeket, már nem vagyok biztos benne, hogy melyik megoldás mellett döntött a társasház közgyűlése. Igen, a társasház közgyűlése döntött így, nem a Jóisten, nem a Parlament. Bár az tény, hogy kapnak állami támogatást a projekthez, elég szép kis pénzt, de majdnem biztos vagyok benne, hogy javarészt EU-s forrásokból. Na, szóval, lehet érvelni, fanyalogni, okoskodni, és közben az élet megy tovább, az emberek szép lassan változtatnak, saját érdekükben is.
2009. jún. 27. 23:33 | galéria | válasz | #169
...Ha esetleg nem tudtaD volna...
2009. jún. 27. 23:32 | galéria | válasz | #168
Érdemben: nem vonok párhuzamot, nem mondom, hogy le kell másolni az indiai mukiékat. Különben is, az ócska hordóját a csipre vágyó európaiak kiröhögnék, de mentalitásváltásra van szükség. Persze, nem csak ezen a téren, sok másban is. Én rettenetesen károsnak tartom, hogy a megtermelt javaktól kezdve, a szennyvízen át az adóig mindent összegyűjtünk, majd központosított elvek szerint, amit az ajatollahok jónak látnak, azt visszaosztjuk. Ez a nyugati társadalmak rákfenéje, mindenféle diktatúra, totalitarizmus, fasizmus, kommunizmus, maffiotizmus, nepotizmus, korrupció, parazitizmus, dekadencia, bigottizmus, obskurantizmus, álliberalizmus, okkultizmus, konzumidiotizmus stb. melegágya.
Ha esetleg nem tudtam volna, akkor emlékeztetlek, hogy - történészek szerint - Szicíliában akkor jelent meg a maffia, amikor az erdők kiirtása és a környezet lepusztítása után roppantul felértékelődtek a vízforrások és kutak, és aki azokat birtokolta, az diktálni tudott a közösségnek is.

De - picit más szemszögből - mondhatnám a bizánci birodalom bukását is, amely azért roppant össze, mert felszámolta maga alól az önfenntartó, és a földjéhez való ragaszkodása miatt az ország védelméért áldozatokat is vállaló szabad parasztságot.
2009. jún. 27. 23:20 | galéria | válasz | #167
Egyébként miután elmentem itthonról, egész nap röstelltem magam, amiért megróttalak, hogy csak számtani alapműveletekkel bizonygattál. Teljesen rendben volt minden számításod, csak amióta ezek a fiatalok rászoktattak a hármas integrálokra, válogatós lettem, na. :-)
2009. jún. 27. 16:33 | válasz | #166
És mond hány ilyen indiai muki kellene, hogy az EU vagy USA energiafogyasztását pótolja? Könnyű egy olyan szerkentyűt csinálni ami az átlag indiai háztartás napi 1-2 kWh-ját megtermeli, nehéz az átlag amcsi háztartás napi 32kW/h és az amcsi vagy EU vagy Japán stb. gazdaságét ami ugye az összenergiafogyasztás 65-70% teszi ki ezekben az országokban.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 27. 16:02 | galéria | válasz | #165
Tényleg ilyen értetlen vagy? Vagy szándékosan teszel úgy?
2009. jún. 27. 15:30 | galéria | válasz | #164
Muris az, amikor elkezdik számolgatni, hogy a napelem drága, mert az elemek gyártása sokba kerül, meg utána, 25 év múlva a hulladékot el kell pucolni. Bezzeg az atomerőműhöz nem kell rengeteg cucc, a vasbetontól kezdve az acélcsövekig, meg ugye az üzemeltető szakikat is ki kell képezni, ergo költeni kell jó sokat az oktatásra.

Na, egy csöppet témát váltok.
Itt öljük mi egymást az orosz gáz miatt, a politikusok meg újabb, több ezer kilométeres vezetékeket építenének olyan cégekkel, amelyekben ők majd jól megkurátorkodják a zsebüket, és közben itt van ez az aranyos indiai muki, aki ad neked 40 ezer forintért (cakkom-pakk) egy biogázos cuccot, és főzhetsz a kakiddal (bocs!).
Nincs több ezer km-es acélvezeték, nincs kuratórium, nincs jövedéki adó, áfa, báfa, fásza stb. csak biogáz van, amivel megfőződ a levesed.
2009. jún. 27. 14:49 | válasz | #163
Itt nem csak a 4 matematikai alapműveletet alkalmazták, a szoláris energiát nem is merték a lapra tenni mert költségei kb. 15+ eurocent/kWh ami néhányszor több mint a legdrágább a listán a szélenergia (persze a szélenergia is szolásis energia egyik formája de itt most a fotocellás konverzióról van szó.)

szóval röviden:

nukleáris: 2.37 eurocent /kWh
szén: 4.43 eurocent /kWh (CO2 adó nélkül 2.81)
földgáz: 3.92 eurocent /kWh (CO2 adó nélkül 3.23)
szél: 5.01 eurocent /kWh

Persze ezeket a tanulmányokat nem kell 100% pontoságal kezelni (mint minden széleskörű statisztika tartalmaznak némi hibákat), de azt hiszem egyértelműen látszik, hogy a nukleáris a leghatékonyabb a szoláris pedig a legkevésbé hatékony. És ezek a számok persze a mennyiségtől függően változnak (pl. Franciaországban a legolcsóbb a nukleáris mert ők 70% körüli elektromos áromot nukleáris energiából kapják), de ha elképzeljük, hogy valami politkai erő (mert csak az lenne képes, ugyanis a gazdaság soha nem választja a kevésbé hatékony megoldást) rákényszerítené a világot a szoláris energia tömegtermelésére ezek a költségek nagyobbak lennének mert ha mondjuk a jelenlegi 2-3% vagy még annyit sem 20-30% szeretnék növelni akkor elképesztően növekedne a szoláris "generátor"-ok építésénél szüksége anyagok árai, valamint a föld ára ahol ezt telepítenék (és amelyből sokkal több kellene mint a nukleáris erőművek esetében).

Persze ezek az árak csak a termelés árai, itt nem szerepelnek a tárolás ára, amire nukleáris (és szén) energia esetében nincs szükség, de szoláris energia esetében igen (éjjel nincs nap, és a szél sem fúj mindég). Ha ezt is beleszámoljuk, akkor a szoláris és szén energia nem, hogy csak kevésbé hatékony, hanem egyenesen negatív a mutató, vagyis több pénzbe és energiába kerül megépíteni és működtetni mint amennyit élete során képes visszaadni. Ezért is van az, hogy minden szoláris energia létesítmény vagy állami vagy erősen államilag támogatott, mert a magántőkét nem érdekli az az üzlet ahol veszteség van, az államnak ez nem gond, mert a veszteségeket áthárítja másra vagy szétszórja a társadalom tagjaira.

Az életképes technológiákat nem kell lökni, a történelem során még mindég úgy volt, hogy az életképes hatékonyabb technológia felváltotta a kevésbé hatékony technológiát, egyedül a szoláris energia nem váltott fel semmit már néhány évtized lökés után sem. A nukleáris energia felváltotta volna már régen a szenet ha nem fékezik meg politikával.

http://www.world-nuclear.org/info/inf02.html
2009. jún. 27. 10:00 | galéria | válasz | #162
Na és szerinted a szélerőmvek hatékonyságát ki hazudja be? A németek megkapták a szélerőművet, meg a +30%-kal drágább áramot úgy, hogy még találn 10% sem jöt abból. Talán érdemes lenne ezen eltöprengeni.
2009. jún. 27. 09:58 | galéria | válasz | #161
Olvas el ezt.

Ismét csak azt tudom mondani, hogy a vészmadarakból elegem van. Ennyi erővel kis zöld emberkék támadását is vízonálhatnád minden nap. Csoda, hogy tudsz aludni...
2009. jún. 27. 09:57 | galéria | válasz | #160
Gyerek cipő? 35 éve kezdték el használni kb., először az űrhajókon. Volt továbblépés, elég nagy is, de még így is csak vicc telejesírmény és ár szempontjából, mint alaperőmű. Ha 10-szer jobb lenne és 10-szer olcsóbb a gyártás akkor kezdené el súrolni azt a szintet ami kell. Ekkora fejlődésről belátható időn belül szó nincs sőt, ez már olyan szintű lenne ami talán nem is lehetséges. Nem értem, hogy miért kell hülyeséget erőltetni.
2009. jún. 27. 09:10 | galéria | válasz | #159
(Az idézet a belinkelt - "Fújják a magukét" c. - cikkből van.)
2009. jún. 27. 09:09 | galéria | válasz | #158
"a berendezések teljes életútját követő számítás szerint fajlagosan (például egy kilowattórára vetítve) az atomerőművek még a szélerőműveknél is kevésbé terhelik a környezetet. Igaz, ezt a kutatást a paksi atomerőmű finanszírozta, más módszertannal könnyen adódhat más eredmény."

Uhhuhuhu. :-)
2009. jún. 27. 09:06 | galéria | válasz | #157
Valamelyest kapcsolódik a témához: frontális támadás a szélerőművek ellen.
2009. jún. 27. 08:56 | galéria | válasz | #156
"nagy baj lenne a sok nukleáris hulladék..."

Igazából a hasadó anyag már most is itt van a Földön, csak az atomerőművek összegyűjtik.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jún. 27. 07:48 | galéria | válasz | #155
Párszor le lett írva, hogy gyerekcipő ide, vagy oda, soha nem lehet az energiatermelés alapja. Van pár alkalmazás ahol hatékony, de sajnos soha nem fogja meghaladni a 10%-ot. Senkinek nincs baja a napenergiával, nagyon jó kis energia az, csak nem lehet rá alapozni az energiatermelést.
Az energiatermelés döntő részének lefedésére csak 2 megoldás van: fosszilis, vagy atom.
Még az előtt át kéne állni az atomra, mielőtt kiírtjuk saját magunkat a co2-vel, persze mellette jöhet a nap, a szél, a víz, meg a geotermikus is de ezek nagyon korlátozottak.
2009. jún. 27. 01:42 | válasz | #154
Érdekes hogy a fúziós erőművekről beszéltek és hogy mennyi idő mire elterjedten lehet alkalmazni, közben meg a szegény napelemeknek meg nem adtok semmi időt. A mostani adatokkal dobálóztok, és hogy milyen rossz a hatásfoka, ugye erre nem kell semmit mondanom. Még gyerek cipő........
Atomenergia viszont érdekes mert lehet hogy olcsónak tűnik de tényleg szennyező, de nem olyan látványosan mint más fosszilis társai amik inkább rövid távon látszatják rossz hatásaikat. Nyugodjatok meg, ha lesz még élet 1000-2000 év múlva itt a Földön, nagy baj lenne a sok nukleáris hulladék...
2009. jún. 27. 01:25 | válasz | #153
Én a teljes leszerelés híve vagyok, nem csak Pakisztánt hanem a ruszkikat és az amcsikat is és mindenki mást. :) A tömegpusztító fegyvereknek semmi értelmük sincs. Sajnos naív dolog azt hinni, hogy ha valakinek valami hatalmi eszköz van a kezében az erről le tudna mondani.
2009. jún. 27. 01:15 | galéria | válasz | #152
Ő is csak tippelt.
2009. jún. 27. 00:54 | galéria | válasz | #151
Akartam most írni egy jó kis közmondást, de nem jut eszembe. Valami olyasmi, hogy akit a ló megrúgott az a szúnyogtól is fél (?).
Nem fogom litániákat írni, bár néha elolvasom őket, a tieidet is beleértve.
Olvasgatom a híreket, és azért megmaradt bennem a Szvat-völgyi (Pakisztán) cécó. Eddig azt hittem - te is, biztosan - hogy ott van a törzsi terület az afgán határnál, jó messze a civilizációtól, ahol harcos tálibok ugratják a lovaikat és hadonásznak a Kalasnyikovokkal, és annyi. Hát, jó nagy gombóc volt, amikor meghallottam, hogy majdnem 100 kilométerre vannak a paki fővárostól (most ez sem jut eszembe, de biztos nem Karacsi, talán Ravalpindi). Na, ezt tedd zsebre!
Pakisztánnak van kb. 100 atomfegyvere, ki tudja hol tárolják ezeket, milyen biztonságos az őrzésük. Most úgy néz ki pacifikálják a Szvát-völgyet, de legközelebb is sikerül? Különben, ha egyetértenél velem, hogy le kell szerelni Pakisztánt, akkor sem tudnánk sokat tenni. Még Obamával együtt sem menne.
Ja, és el ne felejtsem: tudom, hogy mi a különbség az atomerőmű és atomfegyver között. (Az atomerőmű is egy atomfegyver, vagy legalábbis fegyvergyár, ha úgy veszem.)
2009. jún. 26. 23:28 | válasz | #150
Az atomfegyvereknek nincs nagy közük az energiatermeléshez :) de ha már ez is téma, akkor annyit, hogy szerintem előbb vagy utobb lesz atomfegyvere olyanoknak is akiket nem nézünk jó szemmel, de egy ország szerintem ezt csak úgy fogja használni mint a nagyhatalmak: biztosításként, hogy mások ne merjék megtámadni. Az ami már nagyobb gond lehet, ha atomfegyverhez jut valami csoport (ami nem állam hanem csak egy többé-kevésbé föggetlen csoport, olyan akinek veszíteni nem igen van semmit de nyerni annál többet... szóval ha ez megtörténik (és egyszer szinte biztos meg fog történni) akkor lesz még áldozata az atomfegyvereknek, persze ez kb. olyan lesz mint az USA tömegmészárlása Hirosimában és Nagaszakiban, a világ nem megy majd tönkre de egy picit megváltozik, főleg azoknak akik ott vagy közel lesznek.

Persze a legjobb védekezés egy ilyen lehetőség ellen az lenne ha valaki inkább jó peldaképet mutatna a világnak, hogy hogyan kell szabadságban élni (nem pedig a jelenlegi politikai kommunizmusban + gazdasági fasizmusban amiben élünk) és nem a jelenlegi gyakorlatot kelleni folytatni amelyben valaki ellenőrizni akar mindenki mást vagy legalább azokat akiket lehet. Nem mondom, hogy ez megszüntetné a veszélyt, de néhány nagyságrendel csökkentené az szinte biztos.

Szóval fontos tudni, hogy a fegyver csak eszköz, és mint minden eszközt csak akkor használja az ember ha nyerhet vele valamit, van aki saját kezdeménezésével és van aki védelemből. Az atomfegyvereket azért nem használták eddig (a két említett eset kivételével), mert nyerni nem lehetett vele semmit veszíteni viszont annál inkább. Fontos olyan környezetet teremteni amelyben egy csoportnak se lenne mit nyerni atomfegyver bevetésével, nem csak államoknak hanem senkinek. A kérdés, hogyan lehet ezt elérni?
2009. jún. 26. 22:47 | galéria | válasz | #149
Mit kéne? Ez körülbelül annyira elterjedt és olcsó kategória, mint összevetni egy 1 pédányban épült autót egy széria autóval. Érdkes kísérlet, semmi több.
2009. jún. 26. 22:25 | galéria | válasz | #148
Na, erre mit lépsz?
2009. jún. 26. 22:01 | galéria | válasz | #147
Amikor a nagyhatalmak 1968. júli 1-én aláírták az atomsorompó szerződést (aztán később mások is csatlakoztak hozzá, így ma 189 aláírója van!) ki gondolta volna, hogy másoknak is lesz atomfegyvere? Azt hitték, hogy a szerződéssel minden meg van oldva.

Olyan ez is, mint a Halottak Könyve az ókori Egyiptomban. Abból is eredetileg csak a fáraók sírjainak és szarkofágjának falára lehetett idézeteket felírni. Idővel aztán mindenki el kezdte felirkálni a saját kis pici sírjára a Szent Könyv, a Titkok Könyve verseit. Az a fene nagy demokrácia!
2009. jún. 26. 19:39 | válasz | #146
Nem söpörtem le én semmit, csak annyit irtam le, hogy lehetetlen az emberiség jelenlegi energiafogyasztását ezzel helyetesíteni nemhogy még a jövő energiafogyasztását. Különben én rendszeresen olvasom az USA kormány energetikai előrejelzéseit és nem beszélek éppen hasból.

Ugyanakkor ezekről a dolgokról többek között profi PhD fizikus/statistikus és villamos mérnök (Petr Beckmann és sokan mások) elég sokat irt annak idején és még akkor is ha ilyen dolgokra a 4 alapművelet elég gondolom ő komolyabb számolásba is belevágott. Ha a piacra hagyták volna a választást ma már nukleáris energiában fürdenénk amely egyébként sokkal biztonságosabb és hatékonyabb lenne mint amilyen most mert a továbbfejlesztése is gyorsabban menne. De mivel nem a sokmillió általában a problémához legközelebb álló és ez miatt a leginformáltabb ember interakciójára bizták a dolgokat hanem egynéhány mindentudó, mindenható és mindenütt jelen levő (omniscience, omnipotent, omnipresent) ideológus politikusra és/vagy azok szűk környezetére bizták a dolgokat most döglünk a CO2-ben és még sok más szennyezésben.

Az emberiség tudása az emberiségben van nem pedig néhány magas helyen lévő faszkalap fejében. Ugyanakkor nem csak tudományos tudás létezik hanem létezik más tudás is, ha nekem kell pl. piros nadrág és te tudod, hol kaphatok ilyet az nem tudományos tudás de nélküle nekem mégsem lesz piros nadrágom. Az emberek együttműködése és ezáltal minden amit létrehozunk nem csak tudományos tudást igényel és még a tudományos tudást esetleg eltudná valaki képzelni egy kis csoport kezében - a nagy okos mindenható bölcsek :) - fejében addig ennek a tudásnak az alkalmazását lehetetlenség elképzelni az a tudás nélkül ami az emberiségben szét van szórva teljesen decentralizálva úgy, hogy nincs semmi garancia, hogy tökéletes hatékonyságal összejön minden ami kell. Persze a tudományos tudást is csak akkor lehet elképzelni egy kis csoportban ha primitív fokozaton van, és a mi társadalmunk ezt a fokozatot már régen elhagyta. Míg egy primitív törzs esetleg képes volt a nagy világban központi irányításal meglenni addig a mi komplex társadalmunk erre képtelen és minnél jobban probálják rákényszeríteni mindenkire a szubjektív "jó, tökéletes és 'tudományos'" megoldásokat annál nagyobb problémák előtt fogjuk találni magunkat. A CO2-t még lehet, hogy megoldjuk de ha ezen az úton járunk tovább következőt már nem hiszem. Én nem mondom, hogy nukleáris energia kell én azt mondom, hogy ha hagyták volna az embereket, hogy megtalálják a legmegfelelőbbet akkor ez lett volna. Én azt mondom, hogy hagyni kell az embereket a piacot, hogy kiszűrje a leghatékonyabb és legmegfelelőbb megoldást nem mert ez a jó (még ha igen is) hanem mert csak ez az igazságos ez az amelyikben nem fog valaki valakire puskát amelyben létezik választás és a szabadság a választásról szól, ha valaki ránk tud valamit kényszeríteni (még ha az a valami jó is - persze ez ritka mert ami jó azt nem kell kényszeríteni) akkor mi az értelme az egésznek?

Különben minek nekünk háború, mi már az nélkül is képesek vagyunk a rombolásra és az erőforrások megsemmisitésére vagy legalább is értelmetlen és semmirevaló alkalmazására és fékezésére. Éljen a mindenható politika. :)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 26. 19:12 | galéria | válasz | #145
"garantálva van, hogy az atomreaktorokat mindig csak hagyományos fegyverekkel fogják támadni. Udvariasságból."

Ha atomfegyverrel támadják, akkor a reaktor sérülése lesz a legkisebb problémád. Gondolkozz logikusan!
2009. jún. 26. 19:03 | galéria | válasz | #144
Hát, azt hiszem, megint egy fatvát fogok kiadni, mert veletek nem lehet normális vitát folytatni.
BlackRose a 4 matek alapművelettel lesöpri a napelemeket és a napkollektorokat az asztalról, Molnibalage dilinyósságaiból pedig érdemes szemezgetni:

"Mióta van atomfegyver nem volt világháború egy sem."
Ja, vagy úgy? Ez akkor garancia a jövőre nézvést is. Köszönöm, megnyugodtam.

"Hagyományos fegyverekkel tudod te milyen nehéz komoly kárt okozni egy reaktorban?"
Nem, nem tudjuk, mi hülyék vagyunk. Megint: garantálva van, hogy az atomreaktorokat mindig csak hagyományos fegyverekkel fogják támadni. Udvariasságból.

"A világon van cirka 1 vagy talán 6-7 légierő aki erre elvi szinten képes."
Meg van kb. 1 millió aszteroida és üstökös, amelyik bármely pillanatban becsapódhat az atomerőművedbe. A csillagászok majd utána szólnak.

"Nincs is értelme a reaktort támadni."
WTC-t sem volt értelme támadni.
A Pentagont már igen.

"Magát az áramszolgáltatás kiiktatásának sincs értelme, mert a megszálló erőknek épségben kell az infrastruktúra." Igen? Hogy én erre nem gondoltam....
--------------------------

FATVA:

1. A maghasadásos láncreakción alapuló nukleáris energia alkalmazása ma létszükséglet, nem lehet kikerülni, de mihelyst rendelkezésre áll valamilyen másik, környezetbarát technológia, a Földön fel köll számolni. Esetleg ki lehet telepíteni a Naprendszer egyéb bolygóira, de ez nem tárgya jelen fatvának.
Nem vagyok köteles indokolni, de ezért megemlítem Murphy törvényét. Nem fatva, de integrálható ide.

2. Arra kell törekedni, hogy az istenfélő nép minél önállóbb legyen energiaellátás terén, vagyis minél kisebb mértékben szoruljon központi elosztórendszerekre. Helyileg egy másik fatvában szabályozott módon támogatni kell a napelemeket, napkollektorokat, szélerőműveket, biomasszás berendezéseket, és minden egyéb alternatív, tiszta, környibarát energiatermelő megoldást.

3. Ahmadinezsád elnököt már utasítottam, hogy a költségvetésből biztosítsa a szükséges forrásokat a fúziós erőművekkel kapcsoaltos kutatásokra. ezen a téren tempósan kell haladniuk a munkával a perzsa tudósainknak, anélkül, hogy mindent erre tennénk fel, vagyis nem gondoljuk, hogy tutibiztosan megtaláljuk a módját nagyon hamar a hasznosításnak.

Kelt a Rezidenciámon, az Úr 2009. évében.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 26. 18:57 | galéria | válasz | #143
"Nincs is értelme a reaktort támadni."

Max. terroristáknak állhat érdekükben, hogy minél nagyobb pusztítást okozzanak és őket az sem érdekli, ha elpusztul az infrastruktúra, hiszen úgysem képesek megszállni az adott területet.

Na de épp a terroristáknak eleve sem esélyük, sem eszközük nincs ahhoz, hogy sikeres támadást hajtsanak végre egy atomerőmű ellen. Szóval erről az oldalról sem fenyeget veszély.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 26. 18:54 | galéria | válasz | #142
"az érdekcsoportok meg a lobbi világában nem lehet tudni melyik a hiteles forrás"

Ha nem tudod, melyik a hiteles forrás, akkor milyen megfontolás alapján vélekedsz úgy, hogy az atomhulladék nem tárolható veszélytelenül? Az egészséges kétkedés természetesen hasznos, de túlzásba vinni nem érdemes. A túlzásba vitt félelmek és riogatások miatt tartunk most ott, hogy még mindig fosszilis erőművekkel szennyezzük a Földet, mikor már pár évtizede lehetne atomenergia is.

"Annyit viszont tudok, hogy az atomnál keletkezik rádióaktív anyag, ami veszélyes, és nem is olyan egyszerű tárolni"

Az egyik részére (fűtőelemek) Molnibalage már válaszolt. Az alacsony intenzitású sugárzó hulladék (csővezetékek, emberek védőruházata stb.) pedig messze nem olyan veszélyes. A geológusok meg egész jól meg tudják határozni, hol érdemes és szabad tárolni őket, ahol a talajvíz nem hordja el az ivóvizekbe. Jó minőségű betonból vagy üvegből amúgy sem könnyen oldódnak ki.

Mint mások is írták, a napenergiának megvan a maga alkalmazási területe: egyes épületek fűtésrásegítése, berendezések üzemeltetése ott, ahol nincs villamos hálózat. Ezeken a helyeken már ma is érdemes megfontolni a napelemek alkalmazását, mert az áramszolgáltató horribilis összegért vezeti ki neked a villanyt pl. a tanyára és akkor azt az összeget akár napelemekre is költheted. De az ilyen esetek igen ritkák, általános alkalmazásra nem valók.

De egy közepesen sűrűn lakott területen már semmi esély nincs arra, hogy akár csak napkollektorokkal gazdaságosan rásegítsenek a fűrésre. A nepelemes energiatermelésről meg ne is beszéljünk, ahhoz még annyi terület sincs. Presztízsprojektek persze vannak, de egy többemeletes lakóháznál eleve nincs akkora tetőfelület.
2009. jún. 26. 18:15 | galéria | válasz | #141
Éppen erre próbálok rávilágítani. Egyszerűen nemlehet pár éves kutatásból biztosan kijelenteni, hogy 100 vagy 1000 év múlva mi történik azzal a hulladékkal, maximum csak következtetni lehet.

Magyarázd meg természettudományos érvekkel, hogy miért nem. Az anyagok felezési idejét tartod ismeretlennek? Mi az ami szerinted hatalmas be nem kalkulált veszély? Fejds ki. Addig ez így egy nagy 0.


Minden évszázadban van egy nagy háború, ami most rendesen érik is.

A vészmadarokból elegem van. Kurvára. Semmi sem mutat ez irányba amiatt a puszta tény miatt, hogy a NATO olyan katonai erő ami ellen hagyományos fegyverekkel perpillanat senkinek nincs esélye akárhogy vergődtök. Ha meg már atomháború van a legkisebb gondod is az atomerőművek lennének. A vegyi üzemek sokkal veszélyesebbek, de gondolom ezt sem tudtad igaz?

Mióta van atomfegyver nem volt világháború egy sem. Hagyományos fegyverekkel tudod te milyen nehéz komoly kárt okozni egy reaktorban? A világon van cirka 1 vagy talán 6-7 légierő aki erre elvi szinten képes. Ezek mind NATO tagállamok Izraelt leszámítva. Ehhez több precízios fegyver bevetése lenne szükséges, és ismerni kelle az épület belső szerekezét, hogy tudják, hogy hova kellejen célozni. Ez a feladat jelenleg JDAM vagy lézervezérlésű bombákkal oldaható meg elveben. Az utóbbi elég meredek lenne, mert a lézer nem elég nehezen lát rá egy éplet belsejében levő célra, az első bomba meg törmeléket omolasztana csak a reaktorra.

Nincs is értelme a reaktort támadni. Sokkal egyszerűbb más részeit támadani a létesítménynek és az áramszolgáltatás akkor is leállna. Magát az áramszolgáltatás kiiktatásának sincs értelme, mert a megszálló erőknek épségben kell az infrastruktúra.

Ez hogy fog hatni az atomiparra? Ezek olyan kérdések amikre nem tudhatjuk a választ.

Ma te nem tudtatod, mert nem gondolkozol és nem is tanulsz. Sebaj.

Annyit viszont tudok, hogy az atomnál keletkezik rádióaktív anyag, ami veszélyes, és nem is olyan egyszerű tárolni, míg a tiszta energiaforrásoknál nincs ilyen.

Hányszor kell még leírni, hogy a sugárzó anyag ott marad ahova az üzemanyagot betetted? Igen, a reaktorban. A ma kiégett fűtőelem meg lehetséges fűtőeleme is lehet talán a jövő erőműveinek, mert azok már elvben képesek lehetnek felhasználni azokat, csak perpillanat nincs még ilyen erőmű.

Úgyhogy inkább minden erővel azt kéne kutatni, fejleszteni.

Szerinted mit csinálnak. De az alapvető tényeken nem tudnak változtatni. A szél nem fúj állandóan, a Nap sem süt mindig. Tényleg ilyen nehéz felfogni? Ezen energiatermelési formák energaisűrűsége vicc az atomhoz képest.
2009. jún. 26. 18:10 | válasz | #140
Különben a háborúk is azért szoktak lenni amiért ma szenet égetünk és nem nukleáris energián élünk. Röviden egy csoport ember akarja a másik csoport embert az ellenörzése alatt tartani vagy alá vetni.
2009. jún. 26. 18:07 | válasz | #139
Szerintem nem is érdemes ez a kérdés, mert nem az a kérdés, hogy hány évig veszélyes valami hanem, hogy képesek e vagyunk ezt a veszélyt ellenörzés allatt tartani, ha eltudunk tárolni veszélyes anyagokat úgy, hogy ne legyen gyakorlati hatásuk a környezetre és az emberek életére (és pedig a nukleáris hulladékok esetében ez megvan) gazdaságilag elfogadható áron (ez is megvan) akkor valójában nincs semmi gond. Az igazi probléma az a sok miliárd tonna CO2 és még ennél is veszélyesebb anyagok amelyeket a szén elégetésével a légkörbe juttatunk és amelyet egyáltalán nem tudunk ellenörizni és amely igen is komoly veszély a környezetre és az embrek életére. A valódi vita nem a nukleáris vs szoláris (ez csak illuziós elméleti vita) a való vita ami marad a nukleáris vs. szén stb. És ebben a vitában nem tudom, hogyan lehet értelmesen a szén mellé állni?
Ahoy  
2009. jún. 26. 17:43 | válasz | #138
Éppen erre próbálok rávilágítani. Egyszerűen nemlehet pár éves kutatásból biztosan kijelenteni, hogy 100 vagy 1000 év múlva mi történik azzal a hulladékkal, maximum csak következtetni lehet. Másik oldalról pedig az érdekcsoportok meg a lobbi világában nem lehet tudni melyik a hiteles forrás (Főleg itt nagyon sok pénzről van szó) Elhiszem azt is, hogy a grinpísz zöldterror, és mi az érdekük, meg miért. Bármi megtörténhet.

Lehet osotbaságnak tűnik, de igenis aggódok azon, hogy milesz 100-200 év múlva a bolygón. Minden évszázadban van egy nagy háború, ami most rendesen érik is. Ez hogy fog hatni az atomiparra? Ezek olyan kérdések amikre nem tudhatjuk a választ.

Annyit viszont tudok, hogy az atomnál keletkezik rádióaktív anyag, ami veszélyes, és nem is olyan egyszerű tárolni, míg a tiszta energiaforrásoknál nincs ilyen. Úgyhogy inkább minden erővel azt kéne kutatni, fejleszteni.

Amire remélem nagyon rá is kényszerülünk.
2009. jún. 26. 17:15 | válasz | #137
Tudom csak nem volt kedvem itt bőven irni a dologról. A lényeg, hogy kockázat mindenben volt, van és lesz, a baj csak ott van, hogy amikor valakik vallási fanatizmusal tartoznak a szoláris energia egyházhoz :) (van aki The Church of Solar Energy-nek nevezi őket) akkor ezeket a kockázatokat 1000x nagyítják az ő általuk képviselt vallást pedig 1000x nagyitják.

Az egészben az a lényeg, ha valami életképes akkor nincs szükség az embereket meggyőzni és évtizedeken át agitálni, akkor éppen az ellenkezője a lehetetlen (vagy legalább is nehéz) megfékezni őket az alkalmazásban. Persze vannak dolgok amelyeket az elején lökni kell mert magától nem megy, de ha valamit 3-4 évtizede löknek és mégsem megy akkor ideje lenne elgondolkodni azon, hogy képes e az valóban energiát adni is vagy csak energiát tud enni.
2009. jún. 26. 16:49 | galéria | válasz | #136
+ Csernobil egy elbaszott kísérlet közben szállt el, nem üzemszerű működés közben. Gyakorlatilag technikus kíséretezgettek egy erőművel amiről semmit sem tudtak. Persze ezt nem divat hozzátenni az ellenzők körében, mert még körberöhögnék őket.

A szöveg amit ígértem, anno én írtam fejből máshova.


Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt szovjetúnió tagállamain kívul nem található meg sehol és ott is NAGYON komolyan át lettek alakítva, hogy alapveto kezdvezotlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak. Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.

Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben muködés közben lehet cserélni a futoelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelo idoben kivéve a hasadó anyagot FEGYVERMINOSÉGU (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerheto. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál elkészült és már nem lett volna rájuk ezekre szükség.. Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. ALAPVETOEN különbözo konstrukció.

Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hutoközeg szökése estén a teljesítménye no! Ez alapvetoen gáz. A másik, hogy a hutoközeg képeselforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még 400-450 fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hocseréloben adja át a hojét a szekunder körnek ahol vizet forralank és megy a turbinára. A létezo legsúylosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból goz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos
ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hutoközeg is egyben. Azt tudni
kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem jók. A víz lassítja le a neutronokat. Tehát egy baleset után a további hasadások MEGSZUNNEK! Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hot, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.

Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott KÍSÉRLET és nem ÜZEMSZERU muködés közben következett be! Ezt sajnos sokan nem tudják! Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és eloírást SÚLYOSAN megszegtek. A kísérlet célja "vicces módón" épp egy baleset idején bekövetkezo lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hutovíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot (az eromu saját muködéséhez is termel áramot!) akkor is legyen hutve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levo turbia MOZGÁS energiáját hasznosítanák addig amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak. A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön erra a célra kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott... Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek. Innentol tömörre veszem és nem is emlékszem fejbol mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette amire ok számítottak. Már EKKOR le volt kapcsolva több biztonsági berendezés is! Csakhogy vagy egy sajtos jelensége a reaktorok ez fajtájának amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta be az USA-ban, hogy ilyen reaktorok épülhessene! A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rol felugrott 10000% hoteljesíményre. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még megpróláták az utolsó lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba, hogy megállítsák a szabályzott láncreakciót. Csak a nagy ho miatt a rudak "alagutai" eldeformálódtak és nem estek be (azér használtak ejtést, mert a gravitáció mindig muködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg). A hutõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású goz lett belole. Igenám csak ott voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei. Akkor egy kis kémia. Mi is volt régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... BAMMMMM! A rektor ekkor szállt el. A több száz tonnár rektorfedelet több száz méterre
találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg égett napokig és terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt. A katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy több biztosági réteg van. Pénzhiány miatt ezen mérnöki gátak közül többet kispóróltak. Zseniális...
Mi levonandó tanulság?

- Képzelten emberek (egyszeru mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna, ahogy milyen biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? SEMMILYEN! Ma már ez technikailag lehetetlen!

- A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, SEHOL máshol nem épültek ilyenek. Politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejtetjük, hogy hol és miként végezte...

- Ennek megfeleloen ma már sziumlációs megerosíto tréningeken kell részt vennie a rektor kezelo személyzetének ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak. A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.

- Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.

- Ehhez hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban. Tehát a rektorok biztonságát TERMÉSZETI törvények garantálják!
2009. jún. 26. 16:46 | galéria | válasz | #135
A perszonális használattal én is egyetértek, hahó. A gond az, hogy a napelem drága. Nem kicsit, nagyon. Magyarán jelenleg egy nagyon-nagyon szűk réteg engedheti meg magának. Ez csak egy apró lépés, nem ez váltja meg a világot. Az atomenergia viszont majdnem képes lenne erre.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 26. 16:10 | galéria | válasz | #134
BlackRose és Molnibalage már megírták a lényeget, csak egy dologra hadd reagáljak:

"Mondtam hogy normális hangnemben, tudományosan alátámasztott írásokkal meg tudnál győzni... de erre képtelen vagy."

Kérlek, adjál meg tudományosan alátámasztott írásokat az atomenergia és a hulladéktárolás állítólagos veszélyeiről. Erre azért kérlek, mert csak tudományos igénnyel alátámasztott érvekre és állításokra illik hasonlóképpen tudományos igényű cáfolatokat elvárni. Eddig viszont csak bulvársajtó-színvonalú vélekedéseket idéztél az atomenergia és a hulladéktárolás veszélyeiről.
2009. jún. 26. 15:45 | válasz | #133
És azoknak akik a nukleáris energia veszélyeit úgy kezelik, mint az ördögöt, csak annyit mondanák, hogy ha nem lett volna Csernobil akkor közel nulla, Csernobil persze megvolt és emberi hiba + elöregedett technológia okozta (meg politika mert ha nem titkolják el napokig akkor 1/4 lett volna a kár), de mindegy megvolt és ezen már változtatni nem lehet, de nem ártana azon elgondolkodni, hogy hány Csernobil hal meg és betegszik meg évente a szénerőművek által termelt szennyezéstől és mekkora károk vannak az általa termelt CO2-től... mert minden relatív, nincs olyan, hogy tökéletes, hibátlan stb. de szerintem csak a hülye szokott 10 pofont választani 1 vagy 2 helyett. Semmi sincs ingyen, mindennek megkell fizetni az árár (és nem csak pénzben), de csak a hülye szokott többet fizetni akkor ha kevesebbért is megkapja ugyanazt vagy még többet és jobbat.