Erre a félig komoly játékra hívta fel olvasóit - történészeket, tudományos kutatókat, szociológusokat és egyszerű érdeklődőket - a The Economist című londoni hetilap negyedévenként megjelenő mellékletének, a More Intelligent Life-nak a nyári száma.

Hirdetés

"Játék, de mégiscsak komoly. Elgondolkodhatunk arról, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, honnan jöttünk" - mondta az ötletgazda és a vita moderátora, Andrew Marr, a BBC volt szerkesztője, aki két évvel ezelőtt televíziós dokumentumsorozatot készített a második világháború utáni Nagy-Britannia történelméről. A szakértők között természetesen nem alakult ki konszenzus, hiszen országok, kultúrák, vallások szerint mindenkinek más dátumhoz köthető a legnagyobb sorsforduló. Így azután törölték a jelöltek közül Jézus Krisztus születését, a keresztény időszámítás nulladik évét, amelynek időpontja amúgy is vitatott - a történészek evangéliumok által alátámasztott évszámai kr. e. 4-5. És nem "indulhatott" a 622. év, Mohamed próféta Mekkából Medinába való menekülése (hedzsra), az iszlám időszámítás kezdete sem.

Hasonló volt a helyzet egyes háborúkkal, mert igaz, hogy Julius Caesar kr. e. 44 március idusán történt meggyilkolása vagy Konstantinápoly török kézre kerülése igen fontos esemény volt az európai történelem szempontjából, de egyiket sem tartották "egyetemes értékű fordulópontnak". Ezzel szemben esélyes lehet 1492, amely megindította a nagy felfedezések sorát Amerikától egészen a Holdra szállásig, vagy 1439, a könyvnyomtatás feltalálása, a Gutenberg-galaxis kezdete, amelynek eddigi végpontján az internet áll.

Ugyancsak nagy jelentőségűnek tartották 1776-ot - erre szavazott maga Marr is -, mert az Egyesült Államok függetlenné válásával egyfelől megnyílt az út a modern liberális demokrácia előtt, másfelől pedig ez volt a kezdete egy szuperhatalom kialakulásának. Kapott voksot 1789 is, nem is annyira a nagy francia forradalom, hanem az emberi jogok egyetemes nyilatkozata miatt. 1945 a második világháború befejezése, valamint - Hirosima és Nagaszaki után - az atomkor kezdete. De többen szavaztak 1989-re is, amellyel a berlini fal leomlását követően kiteljesedett a globalizáció.

A More Intelligent Life nem megy a szomszédba egy kis provokációért sem, és az jósolja, hogy a legsorsdöntőbb év 2009 lesz, mert ha az őszi koppenhágai klímakonferencián a nagyhatalmak nem tudnak megállapodni, akkor az emberiség elszalasztotta az utolsó lehetőséget, hogy megmentse élőhelyét.

A lap internetes portálján mindenesetre folytatódik a vita. Szavaztak 1848-ra, Európa forradalmaira, de megemlítették Marx és Engels kommunista kiáltványát is; tippeltek 1914-re, az első világháború kitörésére, 1919-re, a versailles-i békeszerződésekre, aztán 1969-re, a Holdra szállás évére, de volt, aki 2001-et nevezte sorsfordítónak, természetesen a szeptember 11-i New York-i terrormerényletek miatt. Egy 1949-et választó hozzászóló a kínai kommunista forradalom győzelmét tartotta roppant nagy horderejűnek, amely szerinte - Kína fejlődésének fényében - végérvényesen átrendezheti a világ erőviszonyait.

De érdekes okfejtése volt az egyik honlaplátogatónak, aki szerint kr. e. 480 volt a döntő, amikor a Thémisztoklész vezette görög hadak legyőzték a szalamiszi csatában Xerxész perzsa király seregét, mert ha akkor a görögök perzsa uralom alá kerülnek, nem lett volna sem Nagy Sándor, sem római birodalom, és semmi, ami ebből következett...

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »