Restaurált fényképeken a Hold déli sarka
2009. június 19. 00:00, péntek
Újonnan helyreállított fényképeket mutattak be a Hold sötétbe burkolózott déli sarkvidékéről. Az eredeti felvételek 1967-ben készültek, a fotók többek közt a NASA két új holdszondájának a munkáját segíthetik, melyek felszín alatti jeget fognak keresni a területen.

Hirdetés

A szakértők a LOIRP (Lunar Orbiter Image Recovery Project) keretében közel 1800 műhold felvételt szkenneltek be és újítottak fel digitálisan az 1966 és 1967 közötti időszakból. A héten a projekt közzétette a felújított változatokat, melyeken az állandó árnyékban pihenő kráterek láthatók.


A Hold déli sarka. A LOIRP által digitalizált és restaurált felvétel eredetijét a Lunar Orbiter IV készítette 1967 májusában

A műholdak az akkori technikának megfelelően még filmre rögzítették felvételeiket, amit egy automata hívott elő a fedélzeten, majd beszkennelte és lesugározta a Földre. A NASA tudósai az Apollo felszíni küldetések tervezéséhez használták fel a képeket, amiket egy 2 inches analóg szalagra rögzítettek és tároltak az utókor számára. Most, több mint 40 évvel később, a még üzemképes lejátszók segítségével nyerték ki a felvételeket a digitalizáláshoz. A felújított felvételek a moonviews.com weboldalon tekinthetők meg.

A helyreállítási projekt előfutára az 1980-as években indult útjára, azonban a szalagokon tárolt adatok visszaállítása megtorpant miután elfogytak az anyagi források. Húsz év telt el, amikor Wingo észrevett egy blog bejegyzést, melyben megemlítették a szalagokat. Az eredeti kezdeményezést elindító Nancy Evans, a NASA Bolygóközi Adatrendszer társalapítója egy pajtában tárolta a lejátszókat, és örömmel fogadta a felajánlást, hogy valaki befejezi az általa megkezdett munkát.


A déli-sark nevezetesebb felszíni jegyei.

"Digitálissá alakítjuk a képeket, majd számítógépes feldolgozással visszaállítjuk eredeti állapotukba" - mondta Wingo, hozzátéve, hogy a NASA a későbbiekben összehasonlíthatja a 40 évvel ezelőtti felvételeket az új szondák által készítettekkel. A közzétételt a NASA Holdra történő visszatérésének első gyakorlati lépésit jelentő új küldetései kilövéséhez időzítették, amik vízjég után fognak kutatni a Hold déli sarkánál.

Az egyik szonda az égitest körül pályára álló Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO), a másik a Lunar Crater Observation and Sensing Satellite (LCROSS), egy becsapódó egység, melyeket a floridai Cape Canaveralból lőttek fel egy Atlas V rakétával. A start magyar idő szerint 23 óra 12 percre volt időzítve, a kedvezőtlen időjárás miatt végül 20 perces késéssel indult el a visszaszámlálás. Az LRO műhold minden korábbinál nagyobb felbontásban térképezi fel a Hold felszínét, elvileg még a holdjárók keréknyomait is látni lehet majd a felvételein. A becsapódó egységek célja felszíni és felszín alatti anyagok kilökése, hogy a törmelék elemzéséből a tudósok következtetni tudjanak a vízjég jelenlétére és mennyiségére.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
05lampard   1 db büntetőpont 
2009. jún. 29. 20:17 | válasz | #74
Egy (közel) gömb alakú tárgynak nincsen sarka! A Hold mondjon le! Nem is jártunk az űrben! Az egész összeesküvés! Fotoshop! Sün! IBM! Éljenek a Dawn-Kórosok a Vér és Becsület Napján! Újhagyma (csak nehogy terroristák kezébe kerüljön)
2009. jún. 24. 15:39 | válasz | #73
Ha ez a sötét oldal akkor....:)
Na mindegy, biztos voltak reflektorok azokon a műholdakon!:)
2009. jún. 22. 00:17 | galéria | válasz | #72
OFF
Christiane Amanpour (félig perzsa!) elemzi az iráni helyzetet a CNN-en.
2009. jún. 21. 23:38 | galéria | válasz | #71
Hát, nagyon bizony. (frissítettem a címet, amúgy és emígy :-)
Meggugliztam a témát, és ráakadtam a Hun Fokosok és a táltos dobosok demonstrációjára is. A hasamat fogtam (pláne, amikor azt mondták, hogy adjanak nekik/nekünk ingyen gázt :-)
2009. jún. 21. 20:36 | válasz | #70
Az ilyen jelegű tudományos projektekkel párhuzamosan kéne fejleszteni az új generációs űrhajókat, hogy egyáltalán legyen valami haszna annak, hogy van víz a holdon! Mert ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a mostani kémiai meghajtású rakétákkal bárminemű gyarmatosítás szóba jöhet!

(Ferrarival száguldozni a földúton nem lehet)
2009. jún. 21. 19:42 | galéria | válasz | #69
Valaki beperelte a fővárost (?) és a BKV-t is adatokért. Őket kéne megint felkérni, hogy mozgosítsák erőiket. Ez nem az én szakterületem...
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 21. 19:37 | galéria | válasz | #68
A 600 milliárd eurós értéket droidka írta, egy teljesen megalapozatlan
forrásra hivatkozva. A kitermelésről ezt linkelte be, de ebben az írásban nincs szó a későbbi kitermelési jogról.

De jól emlékszel, én is linkeltem be pár dokumentumot arról, hogy amennyiben kitermelési joggal kapcsolatos szerződés jött létre az amerikai céggel, akkor annak részletei közérdekűnek számítanak, azaz nem lehet üzleti titokra hivatkozva visszatartani a részleteket.
2009. jún. 21. 13:12 | galéria | válasz | #67
Látom rossz a memóriád. Killerbee linkelt be ezt azt. Az homályos, hogy mennyiért és hogyen volt a szerződés. A tényen nem változtat, hogy jelenlegi árak mellett még hosszútávon is veszteség dolog az egész. A nagyobb mennyiséget nem tudom, hogy honnann vette. Mivel ahol dologzok minek is érintenek ilyen tények érdekes, hogy ezek minket elkerülnek... Mindkét nagy távvezeték építésében érekelt a cégünk szóvel nekük igazánból édesmidegy, hogy melyiket tervezzük. :)
2009. jún. 21. 11:45 | galéria | válasz | #66
Azért a korábbi hozzáállásodon finomítottál egy csöppet. Hi-hi. :-)
Most már nem mondod azt, hogy minden rendben. He-he. :-)
2009. jún. 21. 11:44 | válasz | #65
Restaurállt???? ez nem a müemlék,vagy igen
Talán retusált nem?
Pares  
2009. jún. 21. 11:33 | válasz | #64
A személyeskedésed. Mert mint tudjuk, máshogy nem fog menni.
2009. jún. 21. 00:27 | galéria | válasz | #63
Kezdődik...
2009. jún. 21. 00:24 | galéria | válasz | #62
Számokat és kitermelési költséget, gázárat, stb. persze még közelítőleg sem írsz. Röhej a köbön.

Nem azt mondom, hogy miden redben, de kicsit nevetséges, hogy te, Pares, okkultist és mág pár elvetemült gyakorlatilag mindenben az összeesküvést látjátok...
2009. jún. 20. 20:15 | galéria | válasz | #60
Komolyan be piszkolnád az univerzumot ezzel az emberi rothadó társadalommal?Vagy szerinted mi értelme lenne a terjeszkedéssel?Ha a férgek is mennek?
Pares  
2009. jún. 20. 20:03 | válasz | #59
Na mi, idáig tartott retusálni a kívánt tartalomnak nem nevezhető anomáliákat?
gosub  
2009. jún. 20. 19:56 | válasz | #58
Ha majd látni lehet az új fotókon az összes Apolló küldetés nyomát, akkor mi lesz a Holdra szállásban kétkedőkkel? Persze biztos odaretusálják...:)

Inkább a háztartási költségvetéseteken aggódjatok!!
2009. jún. 20. 15:14 | galéria | válasz | #57
A közgazdászok sem egységesek, szerintem már csak a hülyébbik fel mantrázza a folyamatos növekedést. Ma inkább a fenntartható fejlődés a divat. Ez logikus is, hisz a folyamatos fejlődés nem jelenti a mennyiségi mutatók állandó emelkedését, inkább a minőségen van a hangsúly.
ziipp  
2009. jún. 20. 12:23 | válasz | #56
A közgazdászok mindig azzal jönnek, hogy a gazdaságnak növekednie kell. Azonban azt kevesen ismerik fel, hogy a gazdaságnak is vannak határai, mert elfogy a természet. A példád jól szemlélteti ezt.
2009. jún. 20. 10:10 | galéria | válasz | #55
Pénz nélkül nehéz ambízicózsnak lenni sajnos...

Szomorú, hogy amikor egyáltalán szó van környezetvédelemről, akkor is az olyan sötétzöldek jutnak szóhoz, akik pl. az atomenergiát támadják és szélerőművekkel és hasonlókkal pótolnák őket. Azoknak is megvan a maguk helye, de nem az atomenergia kiváltására valók.

Egyetértek. Minden atomenergia ellen ágáló lakásából kiktném a villanyt, hogy elmélkedjenek azon, hogy mi ellen tiltakoznak...


Nem egészen ide tartozik, csak úgy elgonsoltam, hogy amikor már annyira elszennyeztük a Földet, hogy lélegezni is csak gázálarccal fogunk tudni, a közgazdászok és bankárok még mindig költség-haszonszámításokat végeznek majd arról, vajon gazdaságos-e tenni bármit a Föld érdekében.

Eredményül azt fogják kihozni, hogy a környezetszennyezés leállítása akkora beruházásokat igényelne, hogy attól csúnyán visszaesne a gazdaság, míg a gázálarcok piacának élénkülése és gyártásuk felfuttatása mérhetetlen gazdasági fellendüléssel jár.


Reméljük azért ennyire nem hülyék.


Értem én, hogy szükség van a közgazdasági szakemberekre, de azt már a másik végletnek érzem, amikor a közgazdász és a bankár határozza meg a fejlődés irányát és mértékét.

Ez így messze nem igaz. Max. forrást rendel hozzá, de abból, hogy mire költ az adott szakág már nem szólnak bele. Persze a keret egyben limit is, ebben igazad van, mert 5000 dollárból nem fejleszt az ember űrsiklót...
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 20. 08:39 | galéria | válasz | #54
"10 évvel ezelőttig még voltak az űrkutatásban távlatok."

A távlatok már az Apollo-program törlésekor eltűntek, csak ez még egy ideig nem tudatosult bennünk. Ám elég csak az ISS-sel való tökölődést nézni. Vagy a mostani, ambiciózusnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető terveket.
2009. jún. 20. 01:56 | válasz | #53
Lassan már 100 éve, hogy Ciolkovszkij lefektette az űrutazás elméleti alapjait. (kozmikus sebesség, többfokozatú rakéta stb) Azóta a szovjetek és az amerikaiak - mint tudjuk - nagyon sok kutatásban küldetésben vettek részt. Az oroszok a Szaljuttal, a Szojuzzal, az amcsik végigcsinálták a Mercury, a Gemini és az Apollo-programokat, míg el nem jutottak az űrsiklóig, ami már viszonylag kiforrott találmány az előző fapados tragacsokhoz képest. A ruszkik ezt le is koppintották, de sosem használták, mert nem volt rá pénzük. Az amcsik is addig repültek vele, míg kettő oda nem veszett (Challenger, Columbia), mindkettő emberi trehányságból, ha úgy vesszük a spórolás miatt. 10 évvel ezelőttig még voltak az űrkutatásban távlatok.

Most hol tartunk? Ott, hogy a ruszkik jó üzletet szimatolva boldog-boldogtalant fellődöznek turistának, aki meg tudja fizetni hogy egy 3 köbméteres kabinban kuporogjon jó drágán, az amcsik meg ott, hogy menjünk vissza a Holdra Apollóval. Hol van itt a fejlődés?!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. jún. 19. 23:38 | galéria | válasz | #52
Sajnos úgy van, ahogy írod, a profit mindenek előtt. Értem én, hogy szükség van a közgazdasági szakemberekre, de azt már a másik végletnek érzem, amikor a közgazdász és a bankár határozza meg a fejlődés irányát és mértékét.

Nem egészen ide tartozik, csak úgy elgonsoltam, hogy amikor már annyira elszennyeztük a Földet, hogy lélegezni is csak gázálarccal fogunk tudni, a közgazdászok és bankárok még mindig költség-haszonszámításokat végeznek majd arról, vajon gazdaságos-e tenni bármit a Föld érdekében.

Eredményül azt fogják kihozni, hogy a környezetszennyezés leállítása akkora beruházásokat igényelne, hogy attól csúnyán visszaesne a gazdaság, míg a gázálarcok piacának élénkülése és gyártásuk felfuttatása mérhetetlen gazdasági fellendüléssel jár.

Szomorú, hogy amikor egyáltalán szó van környezetvédelemről, akkor is az olyan sötétzöldek jutnak szóhoz, akik pl. az atomenergiát támadják és szélerőművekkel és hasonlókkal pótolnák őket. Azoknak is megvan a maguk helye, de nem az atomenergia kiváltására valók.
2009. jún. 19. 23:02 | galéria | válasz | #51
Sehol nem volt részecskegyorsító mikor már elég kemény kvantummechanikai modellek voltak.
Fbn Lx  
2009. jún. 19. 22:47 | galéria | válasz | #50
fotosopp :c
leretusálták róla a piramisokat, a világító lényeket, és a stonehenge-eket!

2009. jún. 19. 21:47 | válasz | #49
Egyébként a műholdas kommunikációt nem a rádióhullámok keltésének/észlelésének felfedezése tette lehetővé? Az atomfizika nem a részecskegyorsítókban megfigyeltekből ered? Sztem csak utána kezdtek rá találmányokat kidolgozni rájuk és utána, amikor a hadsereg is fantáziát látott benne, akkor támogatták a fejlesztéseket.
Azért sztem egy gyorsítóval alapvetőbb ismeretekre tehetünk szert, amiről senki sem tudja megbecsülni, h milyen új találmányok felfedezését tehetik lehetővé, amikből profitálhat majd a hadsereg is.
Nah, akárhogyan is nézem: sztem akkor, ott rossz döntést hoztak.
2009. jún. 19. 21:27 | válasz | #48
Min. és max. közt van egy nagyságrendbeli különbség. Az ilyen helyzetre gyakorlatban nem szokták kijelenteni, h nagyságrendbeli tévedés lehetséges.
wednes  
2009. jún. 19. 20:36 | válasz | #47
Lehet akkor félre értettük egymást, mert én is azt mondom amit te a műhold példával, hogy lépésekbe haladni. Úgy ére
De szerintem nem is fogják elsietni ezt a Naprendszeren belüli utazásokat és bázisépítgetést. De az nem baj ha már most fordítanak forrásokat a Mars kutatásra,(szondák küldése, minták gyűjtése) ez inkább információ szerzés, amit majd a következő generációk használnak fel. Én erre értettem, hogy szükséges ahhoz, hogy majdan később embert lehessen küldeni a Marsra vagy akárhová. És valószínű az első bolygóközi hajó se lesz valami "csúcsjárgány" az igényekhez képest, de a továbbfejlesztéshez elengedhetetlen az elkészülte előbb-utóbb.
2009. jún. 19. 19:07 | galéria | válasz | #46
Ez így van. Ezért kéne első lépésben talán olyan technika amivel LEO pályára és máholdakat tisztábban és olcsóbban fel lehet juttani, hogy ne legyen az űr is egy szemétlerekat. A Mars utazás ezután bőven ráér.
2009. jún. 19. 19:06 | galéria | válasz | #45
Az állam éppen elég veszteséges üzletben van benne.
2009. jún. 19. 19:06 | galéria | válasz | #44
Egyetértek, csak az a baj, hogy ez olyan szintű kihívás, mint az ember alaptermészetét megváltoztatni. Genetikailag determinált.
wednes  
2009. jún. 19. 18:57 | válasz | #43
Az nem érv bármire is, hogy a jelenlegi technológiai szinttel nem megoldható és ezért nem kell vele foglalkozni.
A kutatásra, fejlesztésre szükség van és meg kell érteni, hogy az 1. 2. generációs dolgok valószínű nem érik el a kívánt hatást, ezért kell tovább fejleszteni őket. De nem lehet a semmiből rögtön az 5. generációs dologra ugrani, hogy közbe nem volt előzménye. Régen is ezt mondták, a mozdonynak vagy az autónak semmi értelme, mert lassabb, drágább, megbízhatatlanabb, mint a ló vagy a lovaskocsi és közlekedni se lehet velük normálisan épített utak és pályák nélkül. Ergo abba az időben nem voltak alkalmasak gyakorlatilag semmire.
Az űrkutatásnál is még nagyon az elején vagyunk, de fejlesztések nélkül nem is jutunk előbbre még 300 év múlva sem, ha nem tesznek érte. Minden technikai eszköznek be kell járnia a saját evolúciós fejlődését.
ziipp  
2009. jún. 19. 16:57 | válasz | #42
Itt nem csak a részecskegyorsítóról van szó, hanem minden egyéb tudományos fejlesztésről, ami hasznos. Az államnak pedig kötelessége, hogy veszteséges üzletekbe is beszálljon, ha fontos a jövő szempontjából. Egyébként nem igaz, hogy a részecskegyorsító és a többi összefogás projekt nem adna elég munkahelyet, sőt talán túlságosan nagyok is már. A költségvetési mérleg erősen a haderő felé billen. Elképzelhető, hogy ugyanannyi pénzből a tudósok több dolgot tudnának kihozni, mert arányaiban nézve náluk nagyobb növekedést jelentene.
2009. jún. 19. 15:04 | válasz | #41
Pont ezen kellene túllépnie az emberiségnek, hogy pénzben akar mindent kimutatni!
A háború hoz a világon a legnagyobb bevételt!!! (manapság azért van egyáltalán háború)

Mennyit ér egy ember élete? Meg lehet-e enni a pénzt? Pénzzel meg lehet-e etetni bárkit is?

Mivel pénzből korlátlanul sok "gyártható", de a bolygó erőforrásai végesek, előbb utóbb a mai értelemben vett pénz értékét fogja veszíteni. Ugyanis a mai pénz nem más mint számjegyek sokasága azokon a szervereken amik a bankszámlákat kezelik. Nincs már mögötte sem arany, sem föld sem bármi egyéb megfogható anyagi tétel, mint fedezet. Ez fogja ennek a fajta pénzvilágnak a vesztét okozni... Hozzá kell szoknunk a gondolathoz, mert ez nem is annyira távoli jövő.
2009. jún. 19. 13:59 | galéria | válasz | #40
Ha nem hordozóra akkor a légierőe költik. Látom a hozzállást nem látjátok. Adott összeget adott területen akarnak elkölteni. Azon belül jut ennyi a hordozókre és a másik területen annyi amennyi a NASA-tól az ITER-ig és részecskegyorsításig minden. A részecskegyorsítában egyszerűen nincs profit még nagyon nagyon hosszútávon sem gazadaságileg. Ez van...
2009. jún. 19. 13:58 | galéria | válasz | #39
Az, hogy egy olyan töketlen elnök volt 8 évig aki nem tudta, hogy mire és hogyan kell használni az erőket, arról nem az eszközök tehetnek...


Azért nem pusztult még el 1 hordozó sem mert még nem háborúztak, a 2. vhban azért a japánok ritkították őket szépen.

Mit? Jenki hordozókat? Tudod te hány nagy hordozó süllyedt el? A Lexington a Korall-tengeren és a Yorktown Midaway-nél. Fltecher alatt ennyi, mert ő tudott is valamit amit az utódai nem. TÚLERŐ ellen hozta ezt!

Utána jószerivel az idióta Haley alatt veszett oda 2 vagy három és utána a kamikáza támadásokat leszámítva egyetlen egy sem asszem... Azok nagy része is csak súlyos károkat szenvedett el, de nem süllyedtek el.

Az is elég nagy ostobaságra vall, hogy II.Vh-s estekkel példálózól a mikor a szuperhorodozók már 1970-ban régen túlléptek azon a szinten amit te írsz.

Itt olvasgass egy kicsit Fletcher alatt.
2009. jún. 19. 13:13 | válasz | #38
Nyomásgyakorlás, de mindegy hogy 10 vagy 11 hordozó van. Túl sokat meg nem ér Agfanisztánnak meg Iraknak is jól odanyomásgyakoroltak, cserébe kaptak pár 1000 halott tengerészgyalogost meg egy apró kis költséget.
Ellenben gyakorlatilag semmi nem történt.

Azért nem pusztult még el 1 hordozó sem mert még nem háborúztak, a 2. vhban azért a japánok ritkították őket szépen.
UCAV-ről indított GPS vezérelt bombával Ak-s parasztokat bombázni hatalmas teljesítmény.

Atom, WWW, akármi ami az utóbbi 50 évben tudományos eredmény, nem szükséges hogy közvetlenül egy gyorsító eredménye legyen. Az ottani eredmények alapot szolgáltatnak más dolgokhoz. Egy gyorsító eredménye soha nem lesz közvetlen hatással senkire.

De ők ingyenessé tették, más lehet pénzt akartak volna érte és ma ott tartana a net mint 15 évvel ezelőtt.
2009. jún. 19. 13:00 | válasz | #37
Gabo-hoz hozzátenném, hogy a legjobb rakéta-hajtóművek hidrogén-oxigén párost használnak üzemanyagként. Ha helyben elő lehetne állítani, lényegesen könnyebb lenne az űrhajó visszaútja. Energiát napelemekkel viszonylag egyszerű előállítani, de tárolni csak kémiai formában, bontott vízként lehetne. Az ötlet az, hogy a célpontra helyezett apró gyár pár hét-hónap alatt megtermeli az üzemanyagot a visszaútra, így nem kell a Földről magunkkal vinni.
2009. jún. 19. 12:55 | galéria | válasz | #36
Ez 1 db rephorodóz rotációs legénységénél picit több kb., mert egy hordozóra nem egy személyzet van.

Nem azt írom, hogy ne kutassunk, de az a sok ember aki itt ír magasztos dolgokat mennyit is adakozik a saját zsebébéből erre? Akkor más miért tegye?
2009. jún. 19. 12:53 | galéria | válasz | #35
Egy apróságot kifelejtenek ebben sokak. Az, hogy a kínai haderő számszerűleg is elég nagy, csak Hoan Jui katona bére picit kisebb, mint Joe bácsié. A költségvetés igen komoly része "csak" bértömeg, nem a technológiára megy el.
2009. jún. 19. 12:52 | galéria | válasz | #34
Nesze neked. Itt 1000-10000-ről ír. Akkor most 2000, 1000 vagy 10000? "Csak" nagyságrendi eltérés van. Pont erről beszéltem.

Azért egy x ezer évvel ezelőtti populáció kiterejdtségére elég merész becslést adni DNS részek alapján.
2009. jún. 19. 12:49 | galéria | válasz | #33
Ha ezt számítod nyeresgének akkor kicsit drága, mert dollármilliókba került...

Persze arról elefeledkezel, hogy a legtöbb cucc alapja HT technika volt. Érdekes ez a kettős mérce. A mimimális hozadékát a részecskegyorsítónak megnöveled, a fegyverkezés mellékhatásai elhanyagolod. GPS? Műholdas kommunikáció? 20 éve ha telefonálni akartál a tengerentúlra napokra előre le kellett szervezni. Ma megmarkolod a mobilt és tárcsázol... GPS 20 éve a hadihajókon, egyes vadász és bombázó gépeken volt és a különleges alakulatok 4-8 fős csoportjainál volt egy azaz egy darab. Most jószerivel utánaddobják.

Ezekben hol van az ITER vagy bármi?
2009. jún. 19. 12:46 | galéria | válasz | #32
Pénzben kimutatható nyereség ? Egy hordozó ?

Igen, mert a politikai nyomásgyakorlás eszköze egy idő után pénzben kifejezhető.


Munkát ad az építés alatt és a szolgálati idejében , valamint némi hadászati előnyt amíg neki nem koccan egy rakéta.

Eddig még ezt senkinek sem sikerült eljátszani és jelen állapotban nem is nagyon soknak van rá esélye...

Egy részecskegyorsítóban felfedezett dolgok felmérhetetlen gazdasági hasznot termelhetnek.

Kérlek egy példát mondj amivel én találkoztam már mindennapi életem során.

Lásd WWW az a pénzpazarló CERN fejlesztette ki néhány unatkozó tudós, és mennyire hasztalan dolog.

Non. Már előtte is volt hálózat, ők csak egy protokolt találtak ki. Ne keverjük a szezont a fazonnal. Ha nem ők, akkor más kitalálja mikor neki kell az eszköz.
2009. jún. 19. 12:30 | válasz | #31
Ugyanaz.

#30 javítás:
Oh, tényleg! Nem az...
2009. jún. 19. 12:26 | válasz | #30
Oh, tényleg nem az USA az aki többet költ a hadászatra, mint a világ többi országa együttesen? Sztem kicsit túlzásba viszik...
2009. jún. 19. 12:24 | válasz | #29
Erről beszél
Epikurosz.
2009. jún. 19. 12:23 | válasz | #28
Rövid távon lehet, h profitálnak belőle. De hosszabb távon... Nem mondom, h ne legyen rep. hordozójuk, de azért 1-gyel kevesebbe nem haltak volna bele.
Egyébként pl. CERN-ben 2500 állandó alkalmazott dolgozik és kb. 8ezer kutató nem állandó jelleggel.
Gyorsítók nélkül atomerőmű sem lenne. Ki tudja még mire jönnek rá az újabb gyorsítókkal... így meg az újabb kutatások csúsztak évtizedeket, mert a rep. hordozók fontosabbak voltak.
2009. jún. 19. 12:16 | válasz | #27
Sztem Epi az újabb genetikai kutatások eredményeire(Y kromoszómás rész) és a Toba kitörésére utal.

Mondjuk én nem tudom mi lehet bizonytalan egy nagy darab vulkán megtalálásában és a genetikai elemzésekben.
2009. jún. 19. 12:08 | galéria | válasz | #26
Én lemondtam már rólad, mint egy rákos betegről.
2009. jún. 19. 12:05 | válasz | #25
Pénzben kimutatható nyereség ? Egy hordozó ?
Munkát ad az építés alatt és a szolgálati idejében , valamint némi hadászati előnyt amíg neki nem koccan egy rakéta.

Egy részecskegyorsítóban felfedezett dolgok felmérhetetlen gazdasági hasznot termelhetnek.

Lásd WWW az a pénzpazarló CERN fejlesztette ki néhány unatkozó tudós, és mennyire hasztalan dolog.
2009. jún. 19. 11:59 | galéria | válasz | #24
Csak a rephordozó megléte a világban pénzben kimutatható nyerséget jelent, gyártása és üzemeltetése sok sok munkahelyet. Egy részecskegyorsító ezen gazgasági feltételek valamelyikét sem teljesítni. A világ a profitra épít ma. Ez van...
2009. jún. 19. 11:57 | galéria | válasz | #23
Ennél kicsit több bizonyíték kell. Túl nagy a bizonytalanság.
2009. jún. 19. 11:52 | válasz | #22
A kutatás finanszírozása dologról mindig az jut eszembe, h anno amcsiban akartak építeni egy új részecskegyorsítót, h folytathassák a kutatásokat. A magas költségekre hivatkozva nem építették meg, pedig kb. annyiba került volna, mint egy repülőgép-hordozó. Abból pedig nem egy db-juk van. Kinek mi a fontosabb...
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jún. 19. 11:51 | galéria | válasz | #21
Ez a kolonizálós dolog nem olyan, hogy ha megvan a tech szint akkor hajrá, induljunk. Hosszú az út odáig, és közben egy rakás hasznos dolgot fel lehet fedezni. Tehát kutatni kell.

A kutatásra szánt összegen is kár sopánkodni. Akik csinálják, nyílván mindent megtesznek, hogy a munkájukat minél hatékonyabban végezhessék. Ilyen körülmények között pont ennyit tudunk kutatásra költeni. Ez az összeg persze soha nem lehet elég nagy. Minél többet tudunk rá költeni, annál jobb lesz nekünnk a jövőben, de sajnos a lehetőségek korlátozottak.
2009. jún. 19. 11:47 | válasz | #20
Egyik ilyen kutató bácsi azt mondta a NatGeon, h 10 pár is elég (nagyságrendileg, pontosan nem emléxem), h ne legyenek genetikai problémák.
2009. jún. 19. 10:57 | galéria | válasz | #19
70k éve
2009. jún. 19. 10:37 | válasz | #18
ÁÁ

kösz, akkor nem kérdeztem semmit :P
2009. jún. 19. 10:27 | galéria | válasz | #17
VIP funkció.
2009. jún. 19. 10:26 | galéria | válasz | #16
Hol?
2009. jún. 19. 10:10 | válasz | #15
a Föld megóvása
ez lemaradt :)

------------------------------------OFF-----------------------------------

Kedves sg.hu nem lehetne egy utólagos hozzászólás szerkesztőt beüzemelni ?

------------------------------------OFF-----------------------------------
2009. jún. 19. 10:06 | válasz | #14
Most a legfontosabb a Föld megóvása, mert nincs túl jó állapotban, de ettöl függetlenül az űrkutatás a legfontosabb.

TERJESZKEDNI KELL, to the infinity and beyond
2009. jún. 19. 09:48 | galéria | válasz | #13
Unom már az alsó hangod.
2000 ember már elegendő a fennmaradáshoz. volt rá példa. Pont.
2009. jún. 19. 09:39 | galéria | válasz | #12
És mégsincs arra pénz, hogy mindenki színvonalas vagy bármilyen egészségügyi szolgáltatást kapjon. Lehet és kell is kutatni, de a "költsünk iszonytató pénzeket űrkutatásra" az nem jó ötlet.
2009. jún. 19. 09:37 | válasz | #11
Tényleg nevetséges, kéne még pár 0.
A wiki szerint 583 millió $-ba kerül az egész LRO küldetés.

Az US&A GDP-je 14,264,600 millió $ (kb:)

"The proposed base Department of Defense budget for 2009, $515.4 billion, is a 7% increase over 2008 and a nearly 74% increase over 2001. The cost of the Iraq War to the United States has been estimated to reach $2.7 trillion."
na ez a nevetséges nem az 1000x
2009. jún. 19. 09:22 | galéria | válasz | #10
Ez is tény, de 0 realitása van a kolonizálásnak a jelenlegi tech. szint mellett. Értelme sincs, mert minimális populáció szám alatt nem marad fent az emberigés. Ehhez alsó hangon több ezer ember kell. Jelenleg 3 ember eljuttatása és életben tartása alig kivitelezhető és az is a külső már rendelkezésre álló földi erőforássokkal.

Amíg olyan környezetet nem tudsz varázsolni, hogy a légkörben megmaradjon az ember addig ez egy rossz vicc. Az alacsony gravitációval mit kezdesz? Az ember 1G-re születik. Pont.
2009. jún. 19. 09:15 | galéria | válasz | #9
Az, hogy 1000x-szer ennyit az nevetséges. Van elég más gond is, mint ez.
2009. jún. 19. 08:52 | válasz | #8
Jóhogy! Mikor etiópiában meg éheznek! Na, most akkor tudod-e hány etióp éhezőt lehetett volna jóllakatni abból a pénzből, amibe pl. az LRO teljes küldetése kerülni fog? Egész pontosan meg tudom mondani: egyet sem.
Elírták volna a pénzt máshová -pl hozzácsapják valamelyik háború költségvetéséhez, ahol meg se látszik-, és akkor arról még csak nem is hallottál volna. Igaz, amit az ember nem tud, az nem fáj. Meg akkor nem lehetne sírni, hogy "erre bezzeg van pénz!".
Ari18  
2009. jún. 19. 08:41 | galéria | válasz | #7
Ha csak felét költenék el erre a célra, amit a háborúzásra költenek már rég a Marson mászkálnánk.
Miért szerinted mire kellene költeni?
Balu0  
2009. jún. 19. 08:22 | galéria | válasz | #6
Azért mert az embernek terjeszkednie kell. A föld sec perc alatt elpusztítható, ha nincsenek telepeink a naprendszerben elég egy aszteroida és bye-bye. Amíg egy "HQ"-nk van könnyen jön a game over...

Ahhoz pedig hogy a naprendszert benépesítsük sok sok kutatás és fejlesztés szükséges.

Ahogy Szasz85 mondta 1000x ennyi pénz kéne az úrkutatásba... egy iraki háború költségvetéséből más 10-er el lehetett volna menni a marsra...
2009. jún. 19. 08:13 | válasz | #5
Te meg áruld már el - mert fel nem foghatom - hogy miért kell megkérdőjelezni a kutatások értelmét ?

A baj sajnos az hogy nem költenek eleget ilyesmire, 1000x ennyit kellene.

tmisi  
2009. jún. 19. 08:11 | galéria | válasz | #4
A restauráltot először retusáltnak olvastam.
Gabo  
2009. jún. 19. 07:16 | galéria | válasz | #3
Víz = H2O
És ebből az O elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember életben maradjon. Mint ahogy a H2O is.
Ha embert akarnak valaha is küldeni a Marsra vagy a Holdra, meglehetősen nagy könyebbséget jelent, ha van miből előállítani a szükséges levegőt és nem kell még ezt is magával vinnie a küldetésnek. A víz készletről nem is beszélve.
2009. jún. 19. 01:41 | galéria | válasz | #2
"Original Spacecraft Processing Artifact"
Na, ez igen. Úgy néznek ki, mint valami gabonaszemek. Gabonaköröknek durvák lennének.
2009. jún. 19. 01:25 | válasz | #1
Valaki árulja már el - mert fel nem foghatom -, hogy mi a ráknak kell jeget keresni a Holdon (meg a Marson) dollármilliárdokért?!!! Elfogyott itthon, vagy mi? Jó, tudom én, hogy szép dolog a tudomány, meg azért ember az ember, hogy kutasson meg felfedezzen, de ez a mai (és mindenkori) viszonyok között egy kicsit luxusnak tűnik. Néhány unatkozó tudós látszattevékenységekkel a világ minden pénzét el tudja tapsolni.

No, és ha mégis találnak jeget a Marson, és be is tudják bizonyítani, hogy ott 25 000 000 évvel ezelőtt volt élet, akkor mi van?! Vagy a Holdon? Mit csinálnak; kitermelik? Persze, lehetne üzemanyagként használni a vizet, ha éppen a kitermelése nem kerülne többe Afrika éves költségvetésénél... Néhányan még mindig sci-fi világban élnek.