Orosz tervek a Holdon és a Marson
2009. június 30. 00:37, kedd
A szovjet idők emberes Holdra és Marsra szállásának tervei nem maradtak nyom nélkül, az orosz űrkutatás következő lépcsőiben új életre kelhetnek.

Hirdetés

XXI. századi űrverseny:
  • I. rész: Amerikai Egyesült Államok / NASA
  • II. rész: Az Orion űrhajó
  • III. rész: Európa / ESA
  • IV. rész: Szojuz - a halhatatlan űrhajó
  • V. rész: A Buran
  • VI. rész: Angarától a Kliperig

    Az ACTS, avagy a nemzetközi űrhajó

      Az ACTS eredetileg a Bush elnök által bejelentett Constellation programra akart válaszüzenet lenni. Egy közös orosz-európai űrhajó, amelynek közvetlen célja egy Holdra szállás, illetve később az állandó holdbázis kialakítása. Ambiciózus terv, amelyhez eredetileg az oroszok a saját űrhajó-tenderük győztesét, legvalószínűbben a Kliper újrafelhasználható mini-űrrepülőgépet szándékozták bevetni. Miután azonban az európai fél nem volt elégedett, új ötletek merültek fel.

    Az első egy az európai ATV teherűrhajó műszaki moduljához szánt új orosz parancsnoki modulként volt elképzelve, amelyben 5-6 űrhajós fért volna el. A terv viszonylag hamar átadta a helyét egy racionálisabb, könnyebben megvalósítható elképzelésnek. Ez egy "Euro-Szojuz" lett volna, aminél a Szojuz visszatérő moduljához az ESA által épített orbitális modul kerül. A Hold körüli, vagy a Holdat megkerülő pályára álláshoz egy Proton hordozórakéta által fellőtt Block DM modulhoz csatlakozik az űrhajó, amely a rakétahajtóművön és az üzemanyagon túl még egy kis lakómodult is jelent, ami kényelmesebbé teheti az utat a személyzetnek.

    Ha Hold körüli, vagy Holdra való leszállást célzó küldetésre készülnek, akkor egy Fregatt hajtóműmodul kerül még a képbe, és a Szojuz e fokozat segítségével térne vissza a Hold körüli pályáról. A leszálló egységeket Proton hordozórakétával indítanák, és ugyanúgy, mint a Szojuzokat, egy Block DM modul vinné őket a Föld körüli pályáról a Hold körüli pályára. Ez az elképzelés abból a szempontból volt előremutató, hogy jobbára már most rendelkezésre álló eszközökre épít, így egyedül a holdkomp megépítése jelentene komolyabb kihívást, így a költségek alacsonyan, a határidők pedig reális szinten tarthatóak.

    Fantáziarajz az 'Euro-Szojuz'-ról

    2007-ben a Szojuz alapú elképzelés kisebb finomításokon esett át, de látni lehetett, hogy még mindig csak elképzelés szintjén mozognak az ACTS körüli gondolatok. 2008-ban azonban újult erővel vágtak bele a közös űrhajóprogramba a felek, és ehhez egy újabb elképzelést mutattak be. Az űrhajó az Apollo, illetve Orion űrhajóhoz hasonlóvá alakult. Műszaki modulja az európai ATV teherűrhajó hasonló egységének továbbfejlesztése lenne, az újra felhasználható parancsnoki modul pedig orosz gyártmányú, és kúpos alakú, amelyben hat űrhajós fér el, de a Hold-utazásokhoz már csak négy fős személyzettel számoltak.

    Az ACTS 'Orion-szerű' változata 2007-ből

    A számok és az alapdesign ismerősek lehetnek, a NASA Orion űrhajója az elején hasonló elképzeléssel bírt. A különbségek között szerepelt például az, hogy az ACTS-t kétféle műszaki modullal lehetett ellátni attól függően, hogy alacsony Föld körüli pályára szándékozik állni (nevezetesen a Nemzetközi Űrállomást kiszolgáló feladatot látna el), vagy Hold körüli pálya a célja. Az, hogy még csak szilárd terv szinten sem tartottak, arra utal, hogy az orosz fél 2008 nyarán kiadott adatai szerint az űrhajó alapváltozatának a tömege 12,7 tonna lehet, ebből a hat űrhajóst szállító visszatérő modul mintegy 7 tonnát tehet ki. Az európai fél eközben még mindig úgy számolt, hogy a legkisebb változat is legalább 16 tonnás lehet indításkor.

    A helyzet 2008 végén újra összekuszálódott, mivel az ESA 2008 végén tartott miniszteri szintű ülésén elvetették a közös orosz-európai űrhajóra vonatkozó gondolatát. Az ESA egy az ATV-n alapuló űrhajót tervez kifejleszteni, szólt a döntés. Oroszország 2009 januárjában válaszul úgy döntött, hogy jelen esetben kénytelen lesz ő is egyedül kifejleszteni a következő generációs űrhajót, amit a PPTS rövidítéssel illetne. A PPTS alapvetően a legutolsó ACTS elképzelésre épül.

    A PPTS vagy PTK NP, avagy a jövő orosz űrhajója (?)

    A 2009. január 29-i bejelentés nem okozott túl nagy meglepetést, ahogy a valamivel később kiadott igénylista sem. Az új űrhajónak négy fő feladatkört kell betöltenie. Egyfelől Föld körüli pályán képes legyen 4 űrhajóssal egymaga 30 napos repülésre, másfelől 4 űrhajóst egy űrállomáshoz eljuttatva, ott dokkolva egy évig működőképesnek kell maradnia. Ez utóbbi esetében a fedélzetén tárolt üzemanyag jelenti a fő problémát. Az alacsony hőmérsékletű üzemanyagok, mint a folyékony hidrogén vagy a folyékony oxigén nehezen tárolható, hiszen vagy aktívan hűteni kell ezeket, vagy lassan felmelegedve kitágulnak és a túlnyomás elkerüléséhez lassan kell kiengedni őket.

    A másik opció az erősen toxikus üzemanyagok lehetősége, amelyeknél viszont a tartályok, vezetékek és szelepek kell, hogy kibírják az adott időszakot, miközben erősen maró hatású anyagoknak kell ellenállniuk. A harmadik feladatkör a Hold körüli pálya elérése, ahol függetlenül 14 napig kell üzemelnie, illetve 200 napi készenlétben való várakozást elviselnie egy Hold körül keringő űrállomáson. Ez egyben meg is mutatja, hogy az orosz űrkutatási szervnek milyen elképzelései vannak a Holdhoz vezető úttal kapcsolatban. A negyedik feladatkör szerint pedig személyzet nélküli teherűrhajóként is felhasználható legyen.

    A következő orosz űrhajó elképzelése még 2009 januárjában, itt éppen "PK-L" néven

    Ha a cikksorozatunk korábbi részeit is követte az olvasó, akkor most erős déja vu foghatja el. A fenti feladatkörök, illetve az általuk felvázolt igények már nem egyszer olvashatóak voltak máshol. A Bush elnök által felvázolt Constellation program úgy tűnik betonba öntötte azt, hogy mit is kell tudnia egy űrhajónak az elkövetkezendő mintegy két évtizedben; legalábbis mind az európai, mind az orosz űrügynökség ugyanazt várja el saját űrhajóitól, mint a NASA az Oriontól. Ez esetben a Roszkozmosz által kiírt listán egyenesen az szerepelt, hogy az új űrhajó a külföldi űrhajók képességeivel kell felérjen, ugyanakkor a lehető legjobban kihasználja a már rendelkezésre álló technológiákat.

    Fantázirarajz a PPTS-ről

    Tehát a jelek szerint elég jól fel lehet vázolni, milyen irányt is vesz az űrkutatás: egyfelől tovább kell folytatni a Föld körül keringő űrállomáshoz kapcsolódó repüléseket, és a Hold felszínére való leszállás, majd egy állandóan lakott holdbázis létrehozása a fő cél. A kérdés persze valahol ott motoszkál, hogy ha (legalább) három űrügynökség párhuzamosan dolgozik ugyanazon, és nem együtt, akkor ez esetleg az új űrverseny lesz-e vajon? Persze a "verseny" nem épp gyilkos sebességgel halad, hiszen a felvázolt dátumok is összecsengenek: a 2010-es évek második felében indulhatnak az űrbe az űrhajók személyzettel a fedélzetükön, és 2020 körül kellene a Holdig eljutniuk.

    Egy, a korai elképzelések alapján felvázolt műszaki rajz a PPTS parancsnoki kabinjáról. Figyelmet érdemel a 2x3 fős üléselrendezés, és közöttük a közlekedőjárda

    2009. április 6-án a Roszkozmosz meg is nevezte az RKK Energiát, mint az űrhajó végleges terveit kidolgozó céget, majd pár napra rá a Progressz tervezőirodát, mint az új űrhajóhoz szükséges Rusz-M hordozórakéta-család fejlesztőjét. Az Energiának 2010 júniusáig, a Progressznek 2010 szeptemberéig kell elkészülnie a tervekkel, és utána megkezdeni a gyakorlati munkát. 2015-ben szállna fel az első Rusz-M hordozórakéta, az első embert is szállító PPTS pedig 2018-ban indulhat. Később a Roszkozmosz elnöke olyan megnyilvánulást tett, mely szerint Oroszország fej fej mellett halad az Egyesült Államokkal a XXI. századi Holdra szállás terén. Kimondatlanul is versenynek tartva a célt...
    Laptopok

    Már 49 900 Ft-tól!

    E-book olvasók

    Már 17 043 Ft-tól!

    Tablet PC-k

    Már 23 140 Ft-tól!

    LCD monitorok

    Már 19 800 Ft-tól!

    részletek » részletek » részletek » részletek »
    Megosztás
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
     

  • IT/Tech, Hardver
    Tudomány, Mobil, Film, Játék
    Hirdetés



    Hozzászólások
    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    kamov  
    2009. júl. 18. 14:08 | galéria | válasz | #62
    Hja egy újszülöttnek minden vicc új.
    Ezerszer megválaszolt dolgok ezek.
    Válaszok a megfelelő topikban meg mondjuk itt:
    http://www.braeunig.us/space/hoax.htm
    2009. júl. 18. 01:01 | galéria | válasz | #61
    Egyébként a Holdra szálással kapcsolatban itt van egy kis érdekesség :

    1. Amikor az asztronauták leszúrták az amerikai zászlót, az lobogott - márpedig a Holdon nincsen szél.
    2. Azokon a képeken, amelyeket az Apollo űrhajósai a Hold felszínén állva készítettek, nem látszik egyetlen csillag sem.
    3. A Holdra szálló egység fedélzetén készített képeken nem látszik egyetlen kráter sem.
    4. A leszállóegység 17 tonnás volt, ám semmilyen nyomott nem hagyott a felszín homokjában - miközben a mellette álló űrhajósok lábnyoma tisztán kirajzolódott.
    5. Miközben a Holdon nincs nedvesség, atmoszféra és jelentős gravitáció, a finom homokban olyan élesek voltak az űrhajósok lábnyomai, mintha nedves homokon jártak volna.
    6. Amikor a leszállóegység felemelkedett a Hold felszínéről, nem lehetett látni, hogy láng csapott volna ki a meghajtó rakétából.
    7. Ha az ember felgyorsítja a holdsétáról készített felvételt, olyan érzése van, mintha az a Földön készült volna - és lelassították volna.
    8. Az űrhajósok túl sem élték volna az utat a Van Allen sugárzási övezet okozta károsodás miatt.
    9. A Holdról hozott kövek pontosan olyanok, mint azok, amelyeket egy tudományos expedíció a Déli-sarkon talált.
    10. Mind a hat Holdra szállás Richard Nixon elnöksége idején történt - egyetlen másik amerikai vezető sem állította, hogy embert küldött volna a Föld kísérőjére, pedig az elmúlt negyven év gyors technológiai fejlődést hozott.
    endrev  
    2009. júl. 15. 23:20 | válasz | #60
    Igen. Voltaképpen ezért nincs értelme bármilyen vitának erről, addig amíg nem látsz működő modellt. Bár a nagy Hadronütköztetőről sem látsz működő modellt, sem az OpenCL-technológiáról, mégis valóságosnak fogjuk fel őket. Ergo a dologban van némi szubjektivitás is, a nagysága pedig ismeretlen.

    A megemlítés természetesen még nem vita. :)

    Bocs, elfelejtettem visszanézni pár napig.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 10. 12:09 | galéria | válasz | #59
    Azt hiszem, nem értesz. Természetesen elfogadom a találmány forradalmiságát, ha az működik és nem magyarázható az ismert fizikai törvényekkel. Ez esetben természetesen az ismert fizikai törvényeket kell felülvizsgálni, tetszik vagy nem.

    Az általad belinkelt "találmányok" azonban vagy nem működnek (még magyarázó szöveg sincs hozzájuk, csak egy animáció), vagy a működésük megmagyarázható az ismert fizikai törvényekkel (inga kitérése, csónak haladása a medencében). Vagyis ezek a "találmányok" semmi eddig ismertnek nem mondanak ellent.

    Mindaddig, amíg valaki elő nem áll egy MŰKÖDŐ és az eddigi fizikai ismereteknek ellentmondó találmánnyal, pusztán spekuláció a változó sebességű körmozgáson alapuló reakciómentes meghajtásról beszélni - főleg úgy, hogy tudományos elmélettel sem támasztják alá az állítólagos működést. Ez a vélemény messze nem zárja ki az új találmányok lehetőségét vagy a jelenleg ismert törvények kibővítését, ám lásd be, hogy hibás az az elmélet, amelyet a kísérletek nem támasztanak alá. Aminthogy hibás a nem működő találmány is. :)
    endrev  
    2009. júl. 08. 14:12 | válasz | #58
    Kedves KillerBee, képzeld magad egy olyan feltaláló helyébe, aki valamilyen minden eddiginek ellentmondót alkotott. Szerinted nem mosolyognál azokon, akik spekulációval vádolnak?

    Ha az ember(iség) nincs a mindentudás állapotában, akkor semmi másra nem képes, csak spekulációra. Legfeljebb egyre kevésbé jellemző ez, de ahogy a 20. század elején is nevetséges volt a "már mindent feltaláltunk, ami feltalálható"-gondolat, úgy ma is az.

    (mosoly)
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 06. 10:26 | galéria | válasz | #57
    Nem az a spekuláció, amit én írok, hanem az, amit ezek a "feltalálók" írnak és mondanak. A már ismert és milliószorosan érvényesnek bizonyult fizikai törvényeket ne nevezzük már spekulációknak!

    Én nem spekulációkkal, hanem a magam nem is túl mély fizikai ismereteivel, a régóta ismert alaptörvények felhasználásával meg tudom magyarázni, miért teszik a szóban forgó eszközök azt, amit tesznek, és miért nem fognak soha működni a világűrben.

    Ha a "feltalálók" ezzel nem értenek egyet, akkor kéretik ezt demonstrálni olyan eszközökkel, amelyek működése nem magyarázható meg az eddig ismert fizikai törvényekkel. A csónak mozgása vagy az inga kitérése megmagyarázható velük, animációkat meg értelmes ember nem tekint bizonyítéknak.

    Azt senki nem várja el a "feltalálóktól", hogy a tudományos elméletet is megadják az eszközük működéséhez, megteszik majd ezt a tudósok, már amennyiben lesznek ezt megkívánó, működő "találmányok".
    endrev  
    2009. júl. 06. 01:03 | válasz | #56
    KillerBee, mindez amit írsz, csak spekuláció (mi más, hiszen csak írod), ahogy ez a csevely is. Aminek igazán értelme van, az nem a beszélgetés, hanem az esztergálás, kísérletezés, fejlesztés.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 05. 09:06 | galéria | válasz | #55
    Az általad linkelt videóban többször is hivatkoznak az ingateszt eredményességére, vagyis hogy ha egy fonálra felfüggesztik a szerkezetet, akkor az a függőlegestől egy adott irányban eltér az ingamozgás átlagában. Ezzel a cucc működőképességét vélik igazolva látni.

    Első pillantásra ez meggyőzőnek tűnik, de csak az elsőre. Te meg tudod ezt magyarázni? Próbáld meg és ha nem sikerül, akkor szabad a gazda és én elmondom, miért történik ez. A magyarázat igen egyszerű, és szó sincs olyan hajtóerőről, amely a változó sebességű körmozgásból lineáris mozgást állítana elő. (Ettől persze egy függönyrúdról lelógatva a cucc előre haladna a rúdon, de csak a korábban már említett súrlódás miatt. A világűrben nem működne.)

    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 04. 20:06 | galéria | válasz | #54
    Az első videóhoz nincs semmi magyarázat, ez így értelmezhetetlen.

    A másodikban a "feltaláló" kb. ötször elmagyarázza, hogy a három karika azonos impulzusmomentummal rendelkezik forgáskor (mert bár átmérőjük különböző, az anyaguk sűrűsége is az), és hogy síkjuk egymással 90 fokot zár be. Meghajtásról azonban egyedül a címben van szó (gyroscopic propulsion), a szöveges magyarázatban már egyszót sem szól meghajtásról. A dolog erősen hasonlít a human gyroscope-hoz, ebben nincs semmi különös.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 04. 20:01 | galéria | válasz | #53
    Nos, a #49-ben megadott videó csak látszólag meglepő, de nincs benne semmi különös, noha persze elég ötletes. Az egész a súrlódáson ill. a közegellenálláson alapul és ugyanezt bárki képes megtenni pl. jégen, de akár egy csónakban előre-hátra hajolgatva is. Amikor rövidebb úton, de gyorsabban mozog a tömeg, akkor legyőzi a súrlódást, ám amikor lassabban, akkor a mozgási súrlódásnál erősebb tapadási súrlódás miatt impulzust ad át a talajnak ill. a víznek.

    Vízben a változó közegellenállás játszik. Bár a csónak látszólag egyenletes sebességgel halad, a valóságban ingadozik a sebessége és ezáltal változik a közegellenállás.

    A világűrben mindez nem működik.

    A #48-ban megadott link nem jó.
    endrev  
    2009. júl. 04. 16:18 | válasz | #52
    Ez csak animáció, de a jól illusztrálja a lenti 1. pontban említett megoldás működését. http://www.youtube.com/watch?v=HbGHp0Ieh1I&feature=related

    Itt egy szabadalmazott elektromágneses megoldást magyaráz a feltaláló, bár ez csak animáció. http://www.youtube.com/watch?v=7Lka6d6DDBs

    Nem láttam azt a filmet. :D

    2009. júl. 04. 16:15 | válasz | #51
    http://www.projectrho.com/rocket/rocket3am.html
    http://en.wikipedia.org/wiki/Reactionless_drive
    http://orbitalvector.com/

    2009. júl. 04. 16:07 | válasz | #50
    Azért kérdtem mert csak a youtubeon találtam valamit róluk, köszi a linkeket.

    "Az egyetlen útja annak, hogy valaki felismerésekre jusson ezen a téren, az az, hogy teljesen kiirtja magából a fizika törvények dogmatizmusát, és minden törvényt csak látszólagosnak (az aktuális körülmények között, általában érvényesnek) tekint. Ne higgy az elődöknek, mindenről győződj meg magad... :)"

    Erről egyből a Békés harcos útja c. film jutott eszembe az öreg ugyan ezt mondja a srácnak csak űrhajó meghajtással kapcsolatban :D
    endrev  
    2009. júl. 04. 15:56 | válasz | #49
    Na, itt már kicsit precízebben csinálták meg. http://www.youtube.com/watch?v=GmtWcmm2Wgw
    Látszik, hogy bár működik, nagyon gyenge, gyakorlatilag használhatatlan, azonban mutatja a legfontosabb dolgot: megoldható. Csak kutatni, fejleszteni kell.

    Annak a kajaknak a mozgása hasonló az első távírójelhez. Soha nem volt kétséges, mégha akkortájt sokan kételkedtek is benne (ki-ki helyettesítse be magát :) ), hogy a végeredmény a HDTV-lesz, meg mobiltelefónia stb.
    endrev  
    2009. júl. 04. 15:47 | válasz | #48
    Itt az 1. pontban említett megoldásról van szó, amennyire az ábrák alapján hirtelenjében meg tudom állapítani: Tömeg keringetése változó sebességgel Bár szerintem épp elrontotta valahol, de az irány jó.
    endrev  
    2009. júl. 04. 15:44 | válasz | #47
    KillerBee: Én sem értem a működési elvüket, kivéve az 1-2. pontokban írtakét, de arról sem tudom hogy hogyan írhatnám le ide. Animációk kellenének, esetleg kinematikai modellezés is, ez pedig nem egyszerű. Akkor tíz éve készítettem ilyet, ezzel készültünk fel a tényleges kivitelezésre, és megspóroltunk egy csomó kudarcot, de már ezek az animációk elvesztek.

    De nem adtam fel. ;)

    "Nem lehet, hogy a szerkentyűk a Föld impulzusmomentumát "csapolják meg"?"
    Biztos vagyok benne, hogy nem, de persze egyetlen ilyen hajtóművet sem próbáltak ki a Földtől távol.

    Kispokhi: Most keresgéltem a témában a neten, de "impulse engine" vagy "impulse drive" szavakkal főleg sci-fi anyagok találhatóak. Az egyetlen útja annak, hogy valaki felismerésekre jusson ezen a téren, az az, hogy teljesen kiirtja magából a fizika törvények dogmatizmusát, és minden törvényt csak látszólagosnak (az aktuális körülmények között, általában érvényesnek) tekint. Ne higgy az elődöknek, mindenről győződj meg magad... :)
    2009. júl. 04. 14:01 | válasz | #46
    Endrev tudnál adni 1-2 linket ahol ezekről magyarul vagy angolul olvashatnék mert nem igazán értem a működésüket. köszi
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 04. 01:38 | galéria | válasz | #45
    Lehet, hogy én vagyok fafejű, de akkor sem értem, hogyan keletkeznék a leírtakból tartósan nettó erő, amely tartósan egyenes vonalú gyorsuló mozgást idézne elő. Elmagyaráznád nekem részletesen a fizikai működésüket?

    Mivel tömegeket forgatsz, itt bejön az impulzusmomentum megmaradásának törvénye is. Nem lehet, hogy a szerkentyűk a Föld impulzusmomentumát "csapolják meg"? Kicsit hasonlatosan ahhoz a látszólagos erőhöz, amely hatására a Hold távolodik a Földtől?
    endrev  
    2009. júl. 03. 23:14 | válasz | #44
    "És birtokolja ezeket a "jelenlegi ismereteket"? :)"
    És KI birtokolja...

    Késő van... :)
    endrev  
    2009. júl. 03. 23:13 | válasz | #43
    Egyébként bocs a ritka válasz miatt, most jutott csak eszembe újra ránézni itt a hozzászólásokra.
    endrev  
    2009. júl. 03. 23:10 | válasz | #42
    "Az impulzusmegmaradás törvénye általános érvényű törvény, a jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet megkerülni. Az alapja az, hogy egy rendszer tömegközéppontja külső hatás nélkül nem változhat meg."

    És birtokolja ezeket a "jelenlegi ismereteket"? :)

    Kérésedre válaszul:
    1. Változó sebességű tömegkeringetés. Az impulzusmegmaradás törvénye miatt egy ellenerő lép fel a szerkezetben, azonban ezt egy jóminőségű motor esetén a motor kompenzálni tudja (az erő a motorra terhelődik).
    2. Ugyanennek egy másfajta mechanikával történő jobb megoldása.
    3. Tömegek forgatása három tengelyen. Ezt már komplikáltabb megvalósítani.
    4. (hasonló a 3.-hoz, csak kicsit más)
    Ezek mind nagyon rázkódnak, könnyen széteshetnek a fellépő erőhatások miatt, inkább csak kezdeti fázisoknak jók.

    5. Lehetőleg minél nehezebb folyadék áramoltatása egy zárt rendszerben, két nagyon pontosan megtervezett forgó tárcsa között. Olyan áramlási pálya jön létre, amelyben az atomok három tengely mentén fordulnak el. Ez már nagyon bonyolult, nem egy sufniszínvonal, viszont ez 200 kg-os modell 2,5 tonnát tudott felemelni. Nem könnyű a fejlesztése, mert ha egy kicsit is félreméretezik a tárcsák topográfiáját, akkor semmi sem történik.

    Viszont a természetben megtalálható minden kiindulási alap.

    Remélem mostmár kielégítő voltam KillerBee.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 03. 16:12 | galéria | válasz | #41
    Avagy mondjam, hogy a hülyék fegyvere az, hogy megalapozatlan állításokat tesznek, ráadásul még csak utána sem olvasnak - bármilyen nyelven?
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 03. 15:35 | galéria | válasz | #40
    Nethozzáférésed és guglid neked is van, keress utána olyan nyelven, amelyet értesz. Esetleg a babelfish lefordítja neked egy általad is ismert világnyelvre (orosz, német, olasz, francia). Ha egyetlen ilyet sem ismersz, az meg a te szoc. problémád, már nagyon hosszú ideje minden középiskolában kötelező megtanulni legalább egy világnyelvet.

    Sir Ny  
    2009. júl. 03. 15:07 | válasz | #39
    olvasni tudok, viszont angolul nem. és az a gyengék fegyvere, hogy olyan érvekkel dobálóznak, amik olyan nyelven vannak, amiket a dog sem ért.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 03. 14:13 | galéria | válasz | #38
    Az impulzusmegmaradás törvénye általános érvényű törvény, a jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet megkerülni. Az alapja az, hogy egy rendszer tömegközéppontja külső hatás nélkül nem változhat meg.

    Az egyetlen fizikailag még nem elég alaposan vizsgált elképzelés az, hogy a vákuumnak is van impulzusa és ennek "kiszivattyúzásával" lehetséges lenne a reaktív anyag nélküli impulzusmeghajtás. Eléggé kétlem azonban, hogy endrevnek mindezt pár HDD-motorral sikerült megvalósítania. Vízautó?
    2009. júl. 03. 12:44 | válasz | #37
    Én is nagyon kíváncsi lennék ezekre a meghajtásokra.......
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 03. 12:24 | galéria | válasz | #36
    Aha, szóval ennyire titkos - vagy ennyire képtelenség. :P
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 02. 15:46 | galéria | válasz | #35
    Már kértelek a #25-ben, hogy mesélj róla. Vagy annyira titok?

    Mi az a legalább 5 működő megoldás?
    endrev  
    2009. júl. 02. 15:02 | válasz | #34
    "minden esetre elég elkeserítő hogy nincs egy olyan techinka amivel felehet jutni a földről biztonságosan valami az űrbe többször is (újra töltés nélkűl) és azzal viszonylag gyorsan elérní mongyuk a plutót"

    Az impulzusmeghajtásra (az impulzusmegmaradás törvényének megkerülésén alapuló meghajtásokra) legalább öt működő megoldásról tudok, de több is lehet, szupravezetőkkel pedig még talán mozgóalkatrész nélkül is meg lehetne oldani.

    Egy ilyen meghajtással működő űrhajó teljes egészében elektromos árammal mehetne nehéz égetnivaló üzemenyag nélkül, és nemigen tudna elromlani, tehát akkor így a meghajtás már csak az áramtermelésen múlna. Lassan már kihalnak a konzervatív vezetők és a nyitottabb fiataloknak köszönhető végre bekerülhet a fejlesztésbe a nullpontienergia-vonal.

    Ekkor már csak erősebb anyagokra és jobb szigetelésre lenne szükség, és akár el is készülhetne a "Prométheusz, X302" (gy.k. áthallás a Csillagkapuból), bár az alakja nyilván jobban hasonlítana egy lapított gömbre vagy ellipszoidra, fúvókák nélkül. :D

    Dollárszázmilliók mennek el a rakétaüzemanyagra. Ezeket a pénzeket a fentiek fejlesztésére is lehetne fordítani, ez teljesen megváltoztatná az űrtechnológia alapjait és igazi űrhajókat (nem csak nagy, önmeghajtásos ágyúgolyókat) hívhatna életre, lezárva ezzel a rakétakorszakot.
    endrev  
    2009. júl. 02. 14:47 | válasz | #33
    Nem volt lejtőn, a kezemben volt, és amikor bekapcsoltuk, elhúzta magát a kezemmel együtt. A következő generációs modellt már nem tudtuk elkészíteni, de ami késik, nem marad el.

    kukac, inkább ne mondj semmit, az sokkal értékesebb. ;)
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 01. 21:36 | galéria | válasz | #32
    Már ha olvasni is tudsz, nem csak okoskodni.
    Sir Ny  
    2009. júl. 01. 21:29 | válasz | #31
    ezer évre elegendő urán. jah. csak attól függ, hogy mennyire van elérhető helyen.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 01. 20:43 | galéria | válasz | #30
    A Földön ezer évre elég urán van, földi felhasználásra marhaság lenne kitermelni. Holdi felhasználásra is, mert egyszerűbb odavinni a szokásosnál sokkal jobban feldúsított fűtőelemeket. Szimpla burvárhír az egész, hogy a gyogyósoknak legyen min csámcsogni.
    Sir Ny  
    2009. júl. 01. 19:55 | válasz | #29
    "Biztos hogy valami van a holdon amiért mindenki oda vágyik. Csak nem publikus MÉG."
    http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090630-uranium-a-holdon-a-tavoli-jovoben-akar-energia-termelesere-is.html
    Sir Ny  
    2009. júl. 01. 19:53 | válasz | #28
    hogy kerülnek az orosz tervek a Holdra és a Marsra? ki az a hülye aki orosz terveket szállítgat qrva messzire? a Posta mennyiért vinné el a terveimet a Marsra?
    2009. júl. 01. 18:57 | válasz | #27
    minden esetre elég elkeserítő hogy nincs egy olyan techinka amivel felehet jutni a földről biztonságosan valami az űrbe többször is (újra töltés nélkűl) és azzal viszonylag gyorsan elérní mongyuk a plutót. Például ott van a VASIMR ami még mindig nincs kifejlesztve de elég gyors akár 300km/s el lehet vele érni de egy ilyen az életbe nem emel fel semmit a földről. Viszont egy fúziós hajtóművet a légkörben használni nem lenne bölcs dolog. Csillagközi utazásról nem is beszélve. Sajna messze van meg a lidérceket verő daedalus :S:S
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 01. 18:54 | galéria | válasz | #26
    Természetesen itt elsősorban arra a megoldásra gondolok, amikor a reaktor felhevíti a kiáramló gázt. A különféle elektromos meghajtásokkal jóval nagyobb kiáramlási sebességet lehet elérni, csakhogy azoknál a reaktor hőjéből előszor elektromos energiát kell nyerni (nagy veszteség), a megmaradó elektromos energia felhasználásánál meg belép az impulzusmegmaradás törvénye miatti hatékonyságcsökkenés.
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 01. 18:42 | galéria | válasz | #25
    Mesélj! :))
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. júl. 01. 18:42 | galéria | válasz | #24
    "Szerintem a nukleáris hajtóműveké a jövő"

    Sokáig én is ezt hittem, de mostanában, főleg egy korábbi topicban megbeszéltek kapcsán már nem vagyok ebben annyira biztos - bár még reménykedem. A mai eszközökkel a reaktív anyagot nem lehet lényegesen (mondjuk min. egy nagyságrenddel) nagyobb sebességgel kifúvatni, mint a hagyományos kémiai hajtóművekkel, akkor meg a reaktív anyag maga is adhatja az energiát. Az eddigi kísérletek szerint max. 2-3-szoros hatékonyságot lehetne elérni nukleáris meghajtással.

    Az alapvető korlátot az impulzusmegmaradás törvénye jelenti. :(
    2009. júl. 01. 15:45 | válasz | #23
    Én se értem, mit bénáztatok az impulzushajtóművel. Mi a haverommal ötévesen fúziós erőművet csináltunk sufnituninggal, rotschildhajtóműves parittyamodellből. Két rágónkba és egy játékmaci karjába került, de le kellett állítanunk, amikor megjelent a polgári védelem. Egyébként ma már minden zenélő bili ezzel üzemelne.
    Kryon  
    2009. júl. 01. 13:46 | válasz | #22
    Atomhajtóműnek nem igazán örülnének a zöldek :)
    és részben igazuk is lenne, mert a dolgok bizony el szoktak romlani, és nukleáris cucc után elég macerás takarítani...
    de a Föld körüli pályáról a Holdig, vagy Marsig már nem lenne gond használni, onnan nem hullik a fejünkre :)
    Kryon  
    2009. júl. 01. 13:39 | válasz | #21
    Nem volt lejtőn a masina?

    Ettől függetlenül, már kifejlesztettek fejlettebb hajtóműveket, újrahaszosítható rakétákat stb, ahhoz képest elég nagy visszalépés.
    2009. júl. 01. 13:38 | válasz | #20
    Szerintem a nukleáris hajtóműveké a jövő, esetleg a nukleáris/elektromos kombináció lehet még jó.A tudás már nagyából meg is van hozzá kivéve persze a hidegfúziót de attól sem vagyunk olyan messze. ha már a 60as-70es években tudtak olyan hajtóművet csinálni, (igaz nem sűrőn lett használvá) ami 20percig üzemel és el lehet érni vele a 9km/s os sebességet egy fokozattal akkor miről beszélünk?
    (http://en.wikipedia.org/wiki/NERVA). Csak az akarat hiányzik, ezek a nukleáris hajtóművek szerintem közel sem olyan veszélyesek mint ahogy feltüntetik őket.
    Nem értem mért kellet a fejlesztéseket leállítani, e mellet én is szeretném hinni hogy az amcsiknak van valami ütős kis űrhajójuk ami titokban fejlesztenek az 51es körzetben
    endrev  
    2009. júl. 01. 10:15 | válasz | #19
    Kb. 10 éve egy barátommal winchestermotorokból raktunk össze impulzushajtómű-modellt, amely ez zárt rendszer. Gyenge volt, de működött, megjelent egy egyirányú erővektor, tehát meghajtóerő, és ez mutatta hogy érdemes ezt fejleszteni. Körülbelül kétezer forintunkba került.

    Ha mi ezt a garázsban meg tudtuk tenni egy hirtelen ötletet kipróbálva, akkor egy NASA vagy egy ESA mire lenne képes? Ezek után sír a lelkem, amikor ezt a dedózást látom, és a szakértelem és milliárdok elfecsérlését egy zsákutcának számító technológiára.
    endrev  
    2009. júl. 01. 10:08 | válasz | #18
    Köszönöm, köszönöm a barátaimnak, akik támogattak, az edzőmnek, aki nem hagyott csüggedni, a kutyámnak Wulfie-nak a lelkesedéséért, és feleségemnek a kitartásáért, és végül a családomnak, akik mellettem álltak a nehéz pillanatokban is!

    Azért dedós, mert már régen készen lehetne a következő generációs meghajtás. Vagy éppen ezért már készen is van, és csak a bolondját járatják velünk.
    2009. júl. 01. 08:58 | válasz | #17
    endrevet főtervezőnek!
    endrev  
    2009. jún. 30. 23:33 | válasz | #16
    Ezek a tervek annyira dedósak...
    2009. jún. 30. 22:33 | galéria | válasz | #15
    Nem csak Te röhögtél az űrállopás szón, mert én is nagyot röhögtem.
    Ezt hívják Freudi elszólásnak, akarom mondani elírásnak.
    Kryon  
    2009. jún. 30. 21:27 | válasz | #14
    Egyrészről a haszna az lenne, hogy a Földön kívüli létfenntartást kutassák, pl. hogyan hasznosíthatók a helyi források, esetleg üzemanyagot gyárthatnak marsutazáshoz. Az oroszok pedig azért mennek, amilyért az előző űrverseny is elindult, félnek hogy a másik valami rosszaságon töri a fejét titokban (pl rakétavédelem kiterjesztése 1-2 cuccal), ezért biztos ami biztos, ők is felmennek...
    KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
    2009. jún. 30. 19:40 | galéria | válasz | #13
    A távvezérlésnél már 3 másodperces késés is kritikus esetekben gond lehet. Az autonóm robotok meg egyelőre megmaradnak szép álomnak, mert az ehhez szükséges AI sehol nincs, az alapelvek hiányoznak, nem is a hardver.

    #8:
    Egy több kilométeres sín tartószerkezete szerintem még a Hold gravitációjában is reménytelen vállalkozás lenne.
    2009. jún. 30. 18:11 | válasz | #12
    Csak én röhögtem jót az "űrrálopás" szón?

    A megoldás nyilván az automatizálás magas foka lenne, javarészt Földről távvezérelt robotberendezésekkel. Elvileg ledobsz pár robotot, és ők csinálnak kohót, esztergagépet, esetleg új robotok testét és öntenek lapátot a bulldózerekhez (azt azért nem várhatjuk, hogy egy CPU gyárat is felhúznak, azt küldhetjük postán) ... De ez is csak akkor működhet, ha tudunk helyi anyagból dolgozni. Van egy kőzet a Holdon, az ilmenit (http://en.wikipedia.org/wiki/Ilmenite), ami felmerült már mint holdi oxigénforrás és titán/acélgyártás alapanyaga, de nem tudom, mennyire lehetséges kitermelni.

    A nehézségek elképesztőek: a Földön, sokkal barátibb körülmények között is több évszázadig kísérleteztünk a fémmegmunkálási technológiákkal. Itt egy egészen új eljárási sort kellene kidolgozni sosem próbált körülményekre, minimális anyagfelhasználás mellett. Egy földi bánya-kohórendszernél is havonta vannak problémák, amit külső erőforrások bevonása nélkül nem lehet megoldani, a Holdon ilyen meg nem lesz. Leskálázott méretekben meg nem lehet nagyot csinálni. Lehetett bármilyen ügyes a falusi kovács háromszáz éve, nem tud előállítani ötezer kilométer acélhuzalt 0.005%-os tűréshatárral.

    A következő pár száz évben elég esélytelen. Szerintem.
    NEXUS6  
    2009. jún. 30. 16:01 | galéria | válasz | #11
    Lásd előbb.
    Pluszban telepítsél még fel egy nagyobbacska atomerőművet is, esetleg vagy 40 négyzetkilométer napelemet az energia ellátáshoz.
    NEXUS6  
    2009. jún. 30. 15:56 | galéria | válasz | #10
    Nem az a kérdés, hogy milyen sok, hanem hogy túl sok!
    A jelenlegi tervek nem biztosítanak elégséges szállítási kapacitást ahhoz, hogy egy ilyet be lehessen vállalni?
    Egy metró építésen hányan dolgoznak?
    Kb. 1-2 ezer emberke.
    Na ezt küldd fel ezekkel az modernizált Apollókkal, meg Szojúzokkal!
    2009. jún. 30. 15:06 | galéria | válasz | #9
    "Más kérdés, hogy egy ilyennek az anyagigénye óriási lenne kb, mint a Keopsz piramisé."
    Egy metróhoz is sok anyag kell, vagy akár egy nagyobbacska nemzetközi repülőtér sem fér bele a kindertojás sárgájába.
    Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
    2009. jún. 30. 15:02 | galéria | válasz | #8
    Miért is Egy gyorsító, egy több kilóméteres sín lenne, tekercsekkel. A hossza is csak attól függ hogy akarnak e élőlényt lőni vele/érzékenyebb eszközt, vagy nem.
    Sőt, fordítva is működhetne. Pont az ellenkező oldalon, fékeznek egy rövidet, hogy a pálya másik oldalán (a sín fölött) húzzon el 1 méteres magasságban a rakomány. Odaér, a mágnesek elkezdik fékezni, és így megspórolnak egy rakás üzemanyagot, legalább 1,2km/s-nyit.
    NEXUS6  
    2009. jún. 30. 14:34 | galéria | válasz | #7
    A Holdon valószínűleg tényleg működőképes lehet egy ilyen szerkezet, és ott még elviselhető gyorsítással ki lehet élőlényeket is lőni. Más kérdés, hogy egy ilyennek az anyagigénye óriási lenne kb, mint a Keopsz piramisé.

    Ezekkel a tervezett űrhajókkal viszont ilyen horderejű vállalkozást nem lehet megvalósítani. Ha az építést nagyrészt gépekkel végzik, akkor is több tucat, esetleg 1-2 száz munkásnak kéne a dolgon dolgozni, hogy emberi mértékkel belátható időn belül a építkezés befejeződjön.
    2009. jún. 30. 13:11 | galéria | válasz | #6
    Biztos hogy valami van a holdon amiért mindenki oda vágyik. Csak nem publikus MÉG. Lehet hogy az oroszok is a fúziós reaktorra gyúrnak és tényleg kell nekik a hélium3? De amíg nincs BIZTOS He3 elátás addig nem is álnak neki a komolyabb munkának? Ki tudja. Én örülök neki minden esetre. Inkább ilyesmire szórják el a pénzt mint háborúkra!
    kvp  
    2009. jún. 30. 12:52 | válasz | #5
    "Ha hosszútávon nézzük, ráadásul a produkált eredményhez képest marha drága."

    Ha mar van holdbazis, akkor ott lehet elektromagneses befogo/gyorsito palyat epiteni. Nincs legkor, tehat sokkal olcsobban es hatekonyabban lehetne melyuri kuldeteseket inditani. Persze ahhoz rengeteg energia kell, amit viszont ott helyben meg lehet termelni. Egy holdon elhelyezett napelem sokkal hatekonyabb mint a foldiek, mivel nincs legkor, ami kiszurne a sugarzas es ezzel az energia negyobbik reszet. Arrol nem beszelve, hogy ott felhos ido sincs, tehat atlag 50%-os lenne a napos ido, mig a Foldon szinte sehol sem sut napi atlagban 12 orat a nap. A Holdbazis miatt ki lehetne fejleszteni a Mars kudeteshez szukseges technologiakat, nem beszelve az urturizmus miatt szukseges nagy szallitokapacitasrol, ami viszont bolygokozi urhajo epitesenel is jol jonne.
    NEXUS6  
    2009. jún. 30. 11:38 | galéria | válasz | #4
    Ez nem csak turistáskodás miatt lenne jobb, hanem bármilyen olyan okból, amikor nagyobb tömegű anyagot akarnak mozgatni, pl, mert Hold-bázist építenek.

    A jelenleg tervezett szállítási infrastruktúrával valszeg max pár fős személyzetű állomást lehetne kiépíteni/ellátni. Ergo komoly ipari/bányász tevékenység kiesik!
    Ha hosszútávon nézzük, ráadásul a produkált eredményhez képest marha drága.
    Ugyan az lesz mint az űrsiklónál, egy ilyen program minden pénzét elviszi majd az űrügynökségeknek, anélkül, hogy a továbblépést biztosító technológiák kifejlesztésére elég maradna.
    kvp  
    2009. jún. 30. 11:27 | válasz | #3
    Ez meg mindig nem a jo irany. Az olcsobb es turistak szamara is jarhato megoldas a kovetkezo lenne:
    -Foldrol sikloval egy urallomasig
    -az urallomastol holdkomppal a holdi urallomasig
    -a Hold koruli urallomasrol leszalloegyseggel a Holdra
    -majd ugyanigy vissza

    A lenyeg, hogy mind a siklo, mind az urallomasok, mind a holdkomp, mind a leszalloegyseg ujra felhasznalhato lenne. Az uzemanyagot a Foldrol kell felvinni, de a jarmuvek maradhatnak ahol vannak. Ha nem kell legkori hasznalatra alkalmasnak lennie a legtobb komponensnek, akkor sokat lehet sporolni a tomegen. A ket urallomas szerepere eleg 2-2 osszekapcsolt tks/fgb modul is (lasd: iss zarja). Ezek maguktol is el tudnak menni a Holdig. A leszalloegysegnel viszont fontos lenne, hogy ne hagyjon semmit a felszinen, mert olcsobb lenne tobb uzemanyagot vinni a Foldrol, mint mindig uj leszallo fokozatot szerelni a jarmure.
    NEXUS6  
    2009. jún. 30. 09:16 | galéria | válasz | #2
    Az utolsó két bekezdés nagyon elgondolkodtató.

    Jelenleg az egyetlen, gazdasági megfontolásokból is életképes tevékenység az az űrturizmus lenne. Viszont sem az amcsi, sem az orosz tervek nem alkalmasak arra, hogy ezt igazán kiszolgálják.

    3-6 hónapos váltás nem éppen egy üdülés, ráadásul ezeknek az eszközöknek a kapacitása sincs akkora, hogy nagy forgalmat bonyolítsanak le.

    A Hold körül keringő bázis, viszont hosszútávon mindenképpen szükséges elemnek tűnik.

    Minden esetre az egész úgy ahogy van lóg a levegőben. Igen, nem az a cél, hogy zászlót tűzzenek ki! Hanem???
    2009. jún. 30. 08:42 | galéria | válasz | #1
    Ember tervez, Isten végez.
    Az orosz tervez, az amerikai meg végez.....