Minden azzal kezdődött, hogy a múlt század 90-es éveiben Szon Csu Eun keresett magántanárrá vált Dél-Koreában, ahol a tehetős családok minden áldozatra készek azért, hogy csemetéiket bejuttassák az egyetemre. Évi jövedelme elérte a 720 millió vont, ez ma 577 ezer amerikai dollárnak (több mint 115 millió forintnak) felelne meg. Aztán egy napon Szon ráébredt: azzal, hogy a gazdagok gyermekeinek eredményeit javítja, a szegényebbeket rosszabb helyzetbe hozza, és csak növeli az oktatás egyenlőtlenségét.

Hirdetés

1999-ben egy kereskedelmi tévé árureklám-műsorát nézve támadt az az ötlete, hogy internetes iskolát szervez. Miután addigra a dél-koreaiak körében népszerű lett a nagysebességű ADSL internetes kapcsolat, miért ne lehetne az iskolai felzárkóztató oktatást is elvinni az otthonokba? Amióta Szon a hálóra vitte az iskolai segítőprogramokat, a több milliárd dolláros dél-koreai iskolai korrepetáló-felzárkóztató szolgáltatás új útra tért. A Szon által 2000-ben alapított Megastudy.net online felzárkóztató iskola az ország leggyorsabban fejlődő technológiai cégévé vált, idei forgalma várhatólag 22,5 százalékkal nő, és eléri a 245 milliárd vont - annak ellenére, hogy maga a dél-koreai GDP idén csökken.

Mintegy 2,8 millió diák tagja a Megastudynak, köztük a kollégiumi felvételre készülő felsős diákoknak mintegy a fele, mert így igénybe vehették az ország leghíresebb felkészítő tanárainak kurzusait. A magántanfolyamokon szokásos tandíj töredékéért kiválaszthatták a tetszésük szerinti video-előadást otthoni számítógépükön vagy letölthették kézi eszközükbe, hogy a metrón vagy a parkokban nézzék-hallgassák.


A Megastudy és a többi webiskola robbanásszerű fejlődésének hátterét az a jelenség képezte, amelyet sokan, beleértve Li Mjung Bak dél-koreai elnököt is, sajnálattal konstatáltak: a diákok esélyét az egyetemi felvételre az határozta meg, hogy szüleik képesek-e megfizetni az iskolán kívüli felkészítő tanfolyamot. Tavaly 55 ezer milliárd vont fordítottak Dél-Koreában az oktatásra, ez a GDP 6 százaléka - de további 20 ezer milliárdot magánképzésre költöttek. Tíz elemi iskolásból nyolc vesz órákat magántanároktól vagy jár felzárkóztató iskolákba. Az "élő" felkészítő tanfolyamok ötször annyiba kerülnek, mint online megfelelőik.

Az államfő legutóbb sajnálkozott amiatt, hogy míg a múltban sok értelmes szegény gyerek futott be fényes üzleti vagy állami karriert, mint ő maga is, ez a hagyomány lassan kihal. "Manapság a gazdagok a felkészítő tanárok segítségével jó vizsgaeredményeket érnek el és bejutnak a kollégiumba, és ez megkülönböztetést jelent azokkal a gyerekekkel szemben, akik nem engedhetik meg maguknak a magántanárt" - fűzte hozzá. A kormány az internetet segítőtársnak tekinti a magánoktatás gyorsan növekvő költségeinek ellensúlyozására. 2004-ben létrejött az EBS, a kormány tévéoktatási hálózata, amelynek honlapja ingyenes felkészítést nyújt az országos felvételi vizsgákra. Az EBS-nek ma 2,8 millió hallgatója van, ugyanannyi, mint a Megastudynak.


Az utóbbin aránylag szerény, 40-50 ezer von éves tandíjat kérnek egy-egy tanfolyamért a sok száz vagy sok ezer rendelkezésre álló kurzus közül. A probléma az, hogy miközben ezek az iskolák mind nagyobbá válnak és egyre inkább üzleti alapon működnek, új választóvonalakat teremtenek, ezúttal a hálón - fejtette ki Jang Dzsung Ho szöuli egyetemi tanár. Így például az angol nyelv anyagát több osztályra osztják, különböző szinteken oktatják a nyelvtant: az alacsony jövedelmű családok számára problémát teremt, ha gyermekeik valamennyi nyelvkurzust el akarják végezni.

A jómódú városi családok az olyan kereskedelmi alapon működő webiskolákat részesítik előnyben, mint az igényesebb, de fizetős Megastudy, a vidéki vagy alacsonyabb jövedelmű famíliák inkább az EBS-t választják, amely azonban kevésbé érdekli a diákokat. A Megastudy az ingyenes szolgáltatásokkal folytatott versenyében híres előadókat alkalmaz, akiknek annyi rajongója van, mint egy-egy popsztárnak. Tavaly egyikük 10 milliárd vonért forgalmazta tanfolyamait, az összeg szerződéses 23 százalékát saját maga vágta zsebre. A Megastudy hét igazi felkészítő iskolát is működtet, ezek anyagát szintén videóra veszik, a hálón meg lehet rendelni ezt az anyagot. Az oktatók stúdiókban is rögzítik tanfolyamaikat.


A verseny olyan éles az online oktatók között is, hogy egyesek plasztikai műtéteknek vetik alá magukat és sminkelő szakembereket foglalkoztatnak, hogy növeljék kurzusaik vonzerejét. Szon az olcsó online oktatás bevezetésével az ország egyik leggazdagabb emberévé vált. Cége 2004-ben a tőzsdére ment, s míg 2000-ben, alapítása évében üzleti forgalma 579 millió von volt, tavaly elérte a 202 milliárd vont. Persze a webiskoláknak megvannak a hátulütői. A 17 éves Li Von Dzsin az online tanfolyam után rendes iskolai osztályban is folytatta a felvételi felkészülést. Tapasztalata az volt, hogy a képernyőre kevésbé figyel oda az ember, mint az élő, hús-vér tanár előadására.

Dél-Korea vonmilliárdokat költ arra, hogy 2014-re internethálózatának sebességét a jelenlegi tízszeresére növelje. Szon erre utalva abbeli véleményének adott hangot, hogy a világ számára Dél-Korea fogja megmutatni, mi lehet az oktatás jövője. "A hagyományos iskola az online oktatás kiegészítője lesz" - jósolja. "A diákok talán hetente egyszer mennek majd az iskolába, például tornaórára vagy más csoportos tevékenységre."