 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Azért mekkorát szólna ha ez eldőlne. :D
Jó lenne világcsodának is.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
|
Köszi a magyarázatot. Most már teljesen világos: mechanikai szempontból tökmindegy, hogy a műhold hogy került oda.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A Föld körül szabadon (tehát kötél és egyebek nélkül) keringő testre csak a gravitáció hat. Nézd meg az ábrát, az előbb rajzoltam:
A nyilak a szabadon keringő test mozgását tetszőlegesen rövid szakaszon leíró mozgásvektorokat jelzik. Kellőképpen rövid szakaszon nézve az "a" és a "b" vektor egymással derékszöget zár be, ez persze nem így van az ábrán, különben nem láthatnád a vektorokat. Az "a" mozgásvektor a pálya mindenkori érintőjén fekszik, a "b" pedig erre merőleges, sugárirányú. A gravitáció nélkül a test az "a" mozgásvektor mentén egyenes vonalú, egyenletes mozgást végezne és eltávolodna a Földtől, amelyet egy kis fekete pont jelez. Ezt az eltávolodást azonban nem az általad írt, "a mozgási energiájából származó centrifugális erő" idézné elő, hanem éppen az, hogy nem hatna rá semmi erő.
A gravitáció hatására azonban a test szabadesésben van ("b" mozgásvektor), ezért a test mozgásának eredője a "c" mozgásvektor lesz. Ennek hatására a Földtől való távolsága nem nő és a következő pontban ismét felrajzolhatnánk a három mozgásvektort, csak kicsivel odébb. Mivel a gravitáció mindig az "a" vektorra merőlegesen hat, a test eredeti egyenes vonalú, egyenletes mozgását nem lassítja le.
Lényeges még észrevenni, hogy az ily módon szabadon keringő testre éppen hogy semmi erő nem hat. A gravitáció hatására gyorsul ugyan, de éppen ezért nem hat rá gravitációs erő - ez akkor hatna rá, ha nem gyorsulna. Emlékezz csak Einstein liftes példájára.
A centrifugális erő dolgába inkább ne másszunk bele, mert ez nézőpont kérdése.
A kötél tömegét érdemes nullának venni az egyszerűség kedvéért. A kipányvázott ellensúly esetén az "a" mozgásvektor hosszabb lesz, a pályán maradáshoz nem elegendő gravitáció mellett pedig hat rá a kötélben ébredő centripetális erő is. Éppen ezért nem mondható, hogy ekkor a test szabadesésben van.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
 |
Ja bocs. A centripetális erő eredetileg is ott van. A pányva csak az önsúlyánál fogva húzza lefelé a keringő tárgyat, egyébként semmilyen plusz erőt nem ad hozzá a képlethez.
Ha a keringő tárgy nem akar elszakadni a Földtől, akkor még feszültség sem keletkezik benne. Persze, ha a keringő tárgy közeledik a Földhöz, akkor megroggyanhat. Ezeket a hatásokat kivédendő, a keringő tárgyat egy rakétával fenn kell tartani a pályáján, vagy geostacionárius pályára kell helyezni, ahol nincs szükség plusz meghajtásra, mert magától fennmarad. De akkor meg nagyon messze van, túl hosszú lesz a pányva.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen."
ha tanár lennék, ezért a mondatodért megbuktatnálak.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
A Föld körül keringő testre két erő hat:
- gravitáció, lefelé húzza
- a mozgási energiájából származó centrifugális erő, amely kivinné az űrbe.
A kettő egyensúlya határozza meg a keringési pályát. (E=mv²×0,5 + m×g×h)
Ha a tárgyat egy pányvával (ezt így mondjuk!) kikötjük, lehorgonyozzuk a Föld felszínéhez, akkor a képletbe bejön egy centripetális erő is - plusz a pányva önsúlya - amelyek hozzáadódnak a gravitációhoz.
Jól mondom?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erők összege)."
Ha már a korrekt megfogalmazásra törekszünk, akkor legyen inkább a falat nyomó erők eredője.
Mit javasolsz az ellensúly (counterweight) szó helyett? Vagy nem ezzel kapcsolatban kifogásoltad a súly szó használatát? Már nem emlékszem, hol használhattam hibásan.
Fizikakönyvem épp nincs kéznél, de nem is lényeges, a mechanika törvényei nem változnak attól, hogy ő tévesen értelmezi őket. Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen. Főképp nem ilyen nyilvánvalóan egyszerű dolgokban.
Szerintem arról lehet szó, hogy nem tudja elképzelni magának azt a bizonyos ellensúlyt, erre utal az is, amit a #90-ben írt.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
lehet h igazad van KillerBee, de miért nem fizikakönyből idézel? annyi jó magyar is van ráadásul... szegény toto66 aztán ebbe fog belekötni.
Amúgy jobb nem használni a súlyt ügyetlen definíciója miatt, a centrifugális erőt meg azért, mert csak gyorsuló vonatkoztatási rendszerben (nem inerciarendszerben) létezik, márpedig a legtöbben a nem gyorsulót sem értik. A súly fogalmát tapasztalataim szerint gimiig használják, felsőoktatásban felesleges. Legjobb általam hallott definíciója: a súly az, amivel egy test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Persze jó kérdés, hogy v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erők összege).
|
Megint ködösítesz, a fene sem hasonlította azt a nyomorult ellensúlyt parittyához, így nem is értem, minek hozakodsz már sokadszorra elő vele. Te egész konkrétan ezt válaszoltad arra a hozzászólásomra, hogy az ellensúly nincs szabadesésben:
"Igen szabadesésben, ha nem hiszed kérdez meg csillagászt!
De minden szabadesésben van amire hat a Föld gravitációja és nincs ellenirányú erő vele szemben. A kötél pedig nem az, hiszen az egyező irányú erőt fejt ki a gravitációval!"
Talán olvasd el a #165-ös válaszomat, ott egyebek mellett megtalálod a szabadesés definícióját is az angol nyelvű Wikipediából. Azért a kedvedért idemásolom a magyar Wikipedia definícióját is:
"Ha egy tárgyat elengedünk, és a test esését befolyásoló tényezők hatása elhanyagolható, akkor a mozgás tekinthető szabadesésnek . A szabadon eső testre egy erő hat, mégpedig a Föld vonzóereje. Ilyen folyamat például egy elejtett acélgolyó mozgása. Ha azonban az esést nagymértékben befolyásolja egy mozgást akadályozó vagy elősegítő erő, akkor az elejtett test mozgása nem tekinthető szabadesésnek."
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Bocs de rég voltam erre!
A "gyilkosméhecskének":
"Ja az ellensúly? Azt hiszem abban maradtunk, hogy szabadesés+ kötél kényszer erő. Te ebből vitatod a szabadesést. Akkor úgy fogalmazom, hogy gravitáció + kötél. A kezeddel forgatott paritya pedig más eset, mert a konyhanyelven centrifugális erőnek nevezett erőhöz nem tartozik pálya, hiszen addig távolodik a középpontól, még a kötél engedi, ha kötél nem lenne a kő egyenes vonalú mozgással távolodna a középpontól, ha a Föld körül nincs kötél, a szabadesés miatt pályára áll. Ami azt jelenti, ha kör alakú a pálya, hogy sebesség függő a magasság, ha ellipszis a pálya, akkor az ellipszis nyúltsága változok a sebességgel. Tehát ha egy hatalmas paritya lövedékét az első kozmikus sebességgel (vagy nagyobbal) elengednéd (az űrlifted ellensúlyát) akkor nem egyenesvonalú mozgást végezne.
"
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ez a sok beképzelt (brit) tudós azt hiszi, hogy ő találta fel a spanyolviaszt. meg az űrliftet.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A technológiával nem foglalkozik, de maga az elv jó. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Koppintottam. Egy kis paleoasztranautikus mese.
He-he. :-)
"Az égig érő paszuly
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény asszony. Annak volt egy fia meg egy kis tehénkéje. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a kis tehénkét hajtsák a vásárra, hogy eladják. Mondja az anyja a kisfiúnak:
- Eredj, fiam, reggel hajtsd el. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne.
El is hajtotta a fiú a vásárra, hát mindjárt akadt is vevője. Meg is csinálta a vásárt a fiú, elcserélte a tehenet egy szem paszullyal. Vitte haza a paszulyt a kisfiú, mutatja az anyjának, mit kapott. Az anyja sírt keservesen, hogy a tehénkét ennyiért adta oda. De a fiú vigasztalta:
- Ne búsuljon, édesanyám, azt mondta az öregember, aki megvette a tehenet, hogy még most, este ültessem el, s meglátom, hogy mi lesz belőle.
Elültette a kisfiú az ablak alá a kis kertbe a paszulyt, de még vacsorázni sem tudott, úgy várta, hogy mi lesz vele. Csak lefeküdt. Hát reggel, mikor felébredt, látta, hogy kikelt a paszuly. Kinéz az ablakon, de nem is látta a tetejét. Gondolta, kimegy, megnézi kívülről.
Kiment s megnézte, de bizony őkegyelme hiába bámulta, nem látta a tetejét. Mondja az anyjának:
- Na látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek, felmászom a tetejére.
Az anyja mind kérelte, hogy ne menjen, de mégis elment. Délfele elindult, s ment felfelé a paszulyon. Addig ment, mendegélt, már olyan magasságban volt, hogy szinte szédült. Akkor egyszer csak elérte az égboltot. Hát ott az égbolton volt egy kis nyílás. Bekukucskál a fiú, s lát ott valami világosságot. Azt gondolja magában:
"A paszulynak elértem a tetejét, de most már szeretném megnézni, mi van ott benn."
Összeszedte a bátorságát, s belépett az ajtón. Hát látja, hogy ott nem is messze van egy kis házikó. Gondolja magában:
"Most már úgyis éjjel van, itt szállást kérek, s reggel megyek haza."
Hát ahogy benyit, ott talál egy asszonyt. Felkérdi az asszony:
- Hol jársz itt, te kisfiú, mikor az én uram a hétfejű sárkány? Ha meglát téged, rögtön megesz!
Jaj, könyörgött a kisfiú, hogy bújtassa el, mert ő úgy fél a sárkánytól.
Kérdi az asszony:
- Éhes vagy te, kisfiú?
- Jaj, bizony éhes én - felelte a kisfiú -, még tegnap se ettem semmit.
Az asszony adott vacsorát a kisfiúnak, a kisfiú megköszönte szépen a szívességet.
- Namármost gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettőnket megöl. De hová? - gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a kisfiút? Gondolja magában, behozza a dagasztóteknőt, beteszi az ágy alá, s aláborítja a kisfiút.
Álmos volt a kisfiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni. Hát mikor üti az óra a tizenkettőt, támad nagy dörömbölés, zúgás. Jön haza a hétfejű sárkány, hoz egy fekete tyúkot a hóna alatt. Leteszi az asztalra, s mondja:
- Tojj egyet!
Hát rögtön tojt a tyúk egy aranytojást. A sárkány megint rákiáltott.
- Tojj még egyet!
Ameddig mondta a sárkány, addig mindig tojt a tyúk. De a sárkány nagyon éhes volt.
- Asszony, vacsorát ide! - kiabálta.
Ad az asszony vacsorát, vacsorázik a sárkány. Mikor megvacsorázott, azt mondta a feleségének, hogy adja oda a muzsikáját. Amint ott muzsikál, egyszer csak elkezd szaglálni.
- Te asszony, miféle idegen szag van ebben a házban?
- Csak nyugodjék, lelkem, muzsikáljon, nincs itt semmiféle idegen.
- Dehogy nincs. Nekem rögtön add elő, mert különben téged is széjjeltéplek.
Az asszony addig csitította, amíg belenyugodott, s amint ott muzsikált, egyszer csak elérte az álom, s ahogy ott ült a karszékben, szép csendesen elaludt. Még nem is horkolt. Gondolta magában az asszony, jó lesz neki is lefeküdni, mert mindjárt megvirrad, s még nem is aludt.
A kisfiú, mikor észrevette, hogy mind a ketten elaludtak, kibújt a teknő alól, hóna alá fogta a fekete tyúkot, a másik kezébe a muzsikát, s gyerünk, szaladt vele ki a házból. Szaladt. Mikor jött volna be a lyukon, ahol felment, gondolja magában, visszanéz, vajon nem jön-e a sárkány a tyúk után. Hát úgy megijedt, mert a nagy sárkány egészen a nyomában volt már, úgy szaladt.
A kisfiú gyorsan leeresztette magát a szál paszulyon, a szekerce éppen künn volt a karfán, vette, s hamar kivágta a szál paszulyt vele. A sárkány lebucskázott, keze-lába kitörött, s a kisfiú agyonütötte s elégette. Többet nem kell féljen tőle senki.
Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsulj, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk, aranyunk elég!
- Jaj, honnan lenne, fiacskám? - kérdi az anyja. - Mikor a tehenet elhajtottad, nem adtak érte csak egy szem paszulyt; ha a tyúkot eladjuk, azért nem kapsz csak egy felet.
- Jaj, dehogy adom én el ezt a tyúkot - mondja a kisfiú.
Bevitte a házba, felállította az asztalra, megsimogatta, s mondta neki:
- Tojj egyet!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást a kisfiúnak is. Az anyjának tátva maradt szeme-szája a nagy csodálkozástól. Addig tojatták, amíg meggazdagodtak. Csináltak szép házat, csűrt, vettek sok szép jószágot a pajtába, s vettek sok szép ruhát maguknak. A kisfiú egész nap csak muzsikált, az anyja meg csak hallgatta.
Aki nem hiszi, járjon a végére."
Kara kánként folytatom tanításom.
|
hidd el, nem haragszom. én meg sajna nem tudom feltérképezni a te szövegértésedet, mivel nem a hszimre válaszolsz, hanem csak úgy írogatod ami éppen eszedbe jut.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Az idő elvileg nem kritikus, a gyakorlatban azonban éppen az általad javasolt - nem csak szerintem nem praktikus - kilövéses módszerrel igencsak determinált. A kilőtt eszköz igen korlátozottan manőverezhető, mert csak minimális tömegű lehet a hajtóműve és az üzemanyaga - gyakorlatilag csak manőverezéshez lehet elég. Ezért a kilövéskor kapott kinetikai energiával kell eljutnia a célponthoz, minimális manőverezéssel. Pályáját a kilövési sebesség és szög, valamint a közegellenállás egyértelműen meghatározza, nincs lehetőség játszani az idővel.
Rakétameghajtással más a helyzet. Ott a hajtómű menet közben leállítható (pl. egy közbülső stabil pályán), majd újraindítható. Vagyis nem kell az összes szükséges delta v-t a kilövés pillanatában átadni az eszköznek, ezért ez a maghajtás sokkal rugalmasabb.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Azt, hogy a szövegértéseddel komoly gondok vannak, már akkor bebizonyítottad, amikor a lebegő űrhajós példámat (energia vs. munka) tökéletesen félreértetted és még te magyaráztad, hogy hülyeséget írtam - érdekes, mások megértették. Ezt a mostanit is teljesen félreérted, de ne haragudj, nincs kedvem magyarázni a nyilvánvalót.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Nem lesz elég gyors = visszaesikre gondolt
Az idő itt önmagába szerintem nem kritikus. Pár óra ide vagy oda annyira nem lényeg.
+ még ott lehet félreértés,hogy ő űrhajóban gondolkodik, annak még nagyobb sebesség kell hogy pályára álljon, te meg az "első" 5letemmel kapcsolatba írtad, ahol valamilyen kapszulát lőnének ki,amit elkapnának.
Ha ismerjük az ellenerőket, akkor kiszámíthatjuk,hogy mekkora erőre lesz szükség, hogy pont eljusson oda ahova akarjuk. Az ellenerők fokozatosan lassítják, pl súrlódás, vagy az említett gravitáció.
Szerintem mindenre van megoldás, de lehet, hogy a végén mire minden probléma meglenne oldva, vagy nagyon komplex lenne, vagy ott tartunk mint az űrliftnél, tehát még nem létező dolog kell hozzá. Bár ez a lufis szerintem kivitelezhető.
|
te kivel beszélgetsz? mert velem biztos nem. azt írom, hogy sok idő múlva érne oda, erre te azt írod, hogy az a probléma, hogy nem lesz elég gyors .
az mondjuk jó, ha megértjük egymást, bár így nem lesz hosszú életű a társalgás.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
A másik az, hogy nem is kell nagyon lelassulnia, sőt inkább az a probléma, hogy nem lesz elég gyors. LEO pályán 7-8km/s a keringési sebesség. Igaz, ugyanekkora sebességgel kering az elérni kívánt objektum is, így célszerű jól időzíteni.
De az egésznek nincs értelme, mert a centrifugából vagy csőből kilövés műszaki nonszensz. Az okról korábban már volt szó.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Mennyire lassan? Szerintem olyan brutális kezdő sebességgel indulna fölfele, hogy nem lenne az sok idő.
Dead sure she'll be there!
|
Miért, egy rakétameghajtással Föld körüli pályára felküldött eszközt érkezéskor a rakétával fékeznek? Odafenn nagyon drága az üzemanyag, nem szokták pazarolni, inkább pontosan kiszámítják a pályát. :) A rakétahajtással inkább csak manőverezni szoktak (amibe persze némi fékezés is belefér, de nem nagy sebességről). Na meg a visszaúton használják fékezésre is.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
gravitációjátol:=gravitációjától
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
de ha a Föld gravitációjátol lassul be annyira, hogy az állomás sérülés nékül elkaphassa, akkor elég sok idő múlva fog eljutni az űrállomáshoz 
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Tudom, nem vagyok hülye. 20 km magasság az semmi egy rakétának 12-13-ról indítva.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"és mégis mitől lassulna le fokozatosan az űrben?"
Talán a Föld gravitációjától? A gyorsító nem tennné azonnal Föld körüli pályára.
Talán a Nap gravitációjától, ha messzebbre megy?
Kornan ötlete ezer sebből vérzik, de te is furcsákat mondasz.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
"Pont akkora sebességre kell gyorsítani csak, hogy fokozatosan lassuljon le" és mégis mitől lassulna le fokozatosan az űrben?
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Kicsi hozzá és alacsonyan repül.
|
"Attól van ez a nagy fejlődés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban." - aha, így máris érthetőbb lett. :-)
Dead sure she'll be there!
|
De igen. Mit gondolsz, mi másért kérdeznék? Én tényleg nem tudom, hogy miért nem tudhatja a leírtakat egy repülőgép, hanem csak egy léghajó.
Dead sure she'll be there!
|
20 km MAGASSÁGról beszélünk, nem távolságról! Egy AIM-120 60km megtétele után nem lesz 20km magasan. Ha akkor olyan magasan lenne, hozzá lehetne adni még úgy 30km-t a hatótávolságához.
Attól van ez a nagy fejlődés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban.
|
Vazz, csak most jöttem rá, hogy nem azért kérdezel, mert választ vársz.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
És repcsi ezt miért nem tudja?
Dead sure she'll be there!
|
20 km-t? Bármelyik. 12 km magasságban indítva a kinamatikai hatótávolsága egy mezei AIM-120C5, R-27ER vagy R-77-nek kb. 60 km. Ennek eléréséhez amúgy is felmászik még párat, hogy kisebb legyen a légellenállás.
Egy ilyen gépnek AWACS értéke van pénzben is kb. szóval még pár gép elvesztése is lazán belefér. Kína kezdi alulról súrolni azt a szintet ahol tömeges J-11 és J-11B bevetésével - nagy veszteségek árán - leszed egy ilyet. Mire ez rendszerbe áll a helyzet lehet, hogy jenki szemmel nézve tovább romlik.
A 600 km-es robotrepcsi követésben (földhéttérben!!) erősen kételkedek. Az ilyen szintű prezentációk nagyon hurráoptimisták. Ez a mai radaroknál majdnem egy nagyságrenddel lenne jobb. Mégis mitől lenne ez a nagy fejlődés? Ilyen detektálás mellett még a stealth gépekre is veszélyt jelentet egy ilyen eszköz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Hogyishíjják... radarral?
|
Mivel követ 600 km-ről robotrepcsit, és 300 km-ről katonát?
Dead sure she'll be there!
|
Ha ellenséges vadászpilótaként véletlenül épp arrafele járnék, meglátnék egy ilyen rohadt nagy, lomha jószágot, ami éppen iszkolni próbál, akkor tutti, hogy elsőnek azt venném célba, hogy kipukkasszam. xD
Dead sure she'll be there!
|
A specifikáció szerint 600 km-ről képes robotrepcsit követni, katonát 300 km-ről. Az AWACS-hoz képest extra 2-300 km és a +20km repülési magasság bőven kompenzálja a mozgékonyság hiányát: mutass már nekem légiharc vagy légvédelmi rakétát, ami ezt a magasságot eléri a flight profile végén. Még a legeslegújabb orosz AA-13 se fogja tudni 100-150km-nél messzebbről leszedni.
A lényeg, hogy a "bármely komolyabb ország légvédelme sercperc alatt leszed egy ilyen ballont" állításod totális szakmai tévedés, én erre reagáltam. Senki se tagadja, hogy vannak hátrányai a léghajóknak, főleg a lassúság. Nem univerzális megoldás minden feladatra, de ezt senki sem várja tőlük. Az is nyilvánvaló, hogy ha hadrendbe fogják állítani, megéri majd valamilyen szempontból, és nem egy teljesen elhibázott koncepció, akármit is gondolsz személy szerint a karosszékből.
|
Láttam már ezt korábban, nem kellett megnéznem. Összekevered a radaros felderítést az optikaival. 600 km-es radar hatótáv elég elméletinek tűnik nekem. A LOS és a valós képesség nem feltétlenül fedi egymást. Ez olyan, mint az AGM-65 kinematikai hatótávolsága és szenzora. A rakéta kinematikailag simán elmegy 20 km-re is, de a szenzor ennél sokkal jobban lehetárolja az alkalmazást.
A követekző gond, hogy az AWACS az mozog. Akár 700-800 km/h-val is. Ha gond van azért egy ilyen cél után rohanni kell a vadásznak is rendesen. Eközben a HAVCAP-nak van ideje akciózni. Egy ilyen cucc ellen indított légiharc rakéta viszont ha a DLZ belül volt indítva gyakorlatilag tutira kinyír egy ilyet.
Radaros felderítésre tényleg jó lehet. Na de mekkora a reakcióideje egy ilyen rendszernek? Az E-3 és E-8 kb. 12-18 óra alatt ott van a Földgolyó bármely pontján. Az, hogy most ilyen kényelmes tempóban zajlanak a konfliktusok nem jelent semmit.
Az is külön vicces, hogy ha technikai gebasz van - mert a legcoolabb radarok meghibásodásközi üzemideje max. 400-600 óra - akkor mennyi idő míg visszatér oda ahol lehet szervízelni?
Szóval nem mind arany ami fénylik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Ha kiszállnál write-only üzemmódból és elolvasnád a linket, vagy akár csak elolvastad volna, amit írtam, láthatnád, hogy ez a ballon 600 km-es felderítési hatósugárral rendelkezik, és azon belül szenzorait csak a bolygó görbülete limitálja. Ez már taktikai rakétáknak is szép távolság, az SA2-es rakétádnak erősen csapkodni kellene a kis szárnyaival, hogy odaérjen. És miért ne védhetné a ballont is HAVCAP, Patriot, anyámkínja?
|
Ez valami találós kérdés? A válasz:
Bármilyen magasról kilógathatod, mert csak a kilógatott zsinór hossza számít, nem pedig az, milyen magasról lógatod ki. :P De ha elég magasról lógatod ki, akkor már a hossza sem számít. Igaz, akkor már lógni sem fog...
Amúgy szakítószilárdság osztva a sűrűséggel, legalábbis földfelszíni gravitációban. De nem árt figyelni a mértékegységekre.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Részletkérdés...
|
Akkor el kéne dönteni ki írja meg a NASA-nak a jó hírt. Szerintem megírom gyorsan, lehet egy másik fórumban is megoldják addig 
|
Csak éppen az űrhajós nem hiperszónikus sebességgel közlekedik és a nyomáskiegyenlítés nem 0,00001 sec...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Csak annyira gondoltam, amekkorát fel lehet halmozni :)
Szerintem mount everestnél lehet bőven nagyobbat is.
"Egyszerűen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez..."
Nemsokára megunom... Most csak hangosan gondolkodok elvi szinten. Tudom hogy elmebeteg 5let, de pont ezért tetszik. Nagyobb az esély, hogy még más nem gondolt rá. 
Csak az elején gondoltam leágazásra, de az nem szükségszerű.
A légkör tulajdonságait úgy gondoltam kiegyenlíteni, ahogy pl az űrhajós bemegy az űrhajóba, csak fokozatosan. Nemtom hotyíjják, tudod az a két ajtó, bemennek közé, aztán kinyitják a belsőt. Na itt több ajtó lenne.
Ha nem embereket kéne kilőni, még talán akkor is hasznos lehetne, ha működne, ha megérné, ha nem lenne alternatíva, ha...
És ha ilyen lufi tornyokkal támasztanánk alá... 
|
Ja, csak az nem LEO pálya, meg erőssen elliptikus. :-)))) Oszt akkor megint ott vagyunk a fránya rakétáknál. Bár mondjuk céltól függően itt már akár alkalmazhatnánk a kémiai rakéta helyett más megoldást is. Ezaz, megoldottuk a problémát! Már csak tornyot kell építenünk, meg mágneses gyorsítót, meg hőálló kabint...:-)
Csak a Puffin ad nekem erőt és mindent lebíró akaratot. :-) www.WingBest.com
|
ez most mindenkihez szólt, aki már számolt ilyet. xD
Dead sure she'll be there!
|
Egy horgászzsinórt kb. hány méter magasból lehetne kilógatni, hogy ne szakadjon el a saját súlyától?
Dead sure she'll be there!
|
Ha nem omlik össze akkor elsüllyed.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Nem olvastál vissza? Nem halomzhatsz egymásra korlátlan földtömeget...
Hogyan közelítenéd fokozatosan a légkör tulajdonságait egy csőben?
Vagy egy huszonx km átmérőjű (lehetetlen megépíteni és mozgatni) valamid és erről te még egy leágazást csinálnál ami még sokix km hosszú? )Mint a részecskegyorsítók estén)
Az eltérő sűrűség erősen problémán a lökéshullámmok kialakulása miatt, de feledd ez a vacak bőven hangsebesség felett menne).
Azonnal szétesne a szerkezet a kialakuló lökéshullámoktól, ha nem elég masszív. ---> Iszonyatos tömeg ---> Lehetetlen.
Egyszerűen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Ha nagy magasságban, pl. 20km magasan dobod ki a csőből, akkor viszont a cső súlya olyan hatalmas lesz, hogy képtelenség lesz bármivel is megtartani. Főleg akkor, ha még a szög is változik."
Ezért kell aláhordani egy hegyet, vagy ráépíteni az everestre.
Viszont ferde dőlés szögnél el lehet osztani a súlyt több tartóelem között. Persze nagyobb lesz a súlya is. Lehet jobb a függőleges.
"ha hirtelen lépsz a csőből a légkörbe - kb. olyan lehet, mint amikor egy homokzsákba ütközöl."
A végén lennének szekciók, amik fokozatosan közelítenék a légkör tulajdonságait, amikor odaér a jármű kinyílna az ajtaja, mögötte becsukódna. 
Már írta valaki ,hogy mi van akkor ha az űrlift végét kikötjük egy nagy tömegű űrbeli ojjektumhoz? Úgy nem lenne jobb? 
|
Még mindíg az űrlift a leg életképesebb az űrutazás megkönnyítéséhez, és még az is lehetetlen egyenlőre! Lehet, hogy soha nem lesz, még az sem, nem hogy torony...
A tornyos baromságok mind halva született ötletek.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Ahhoz képest, hogy az űrlift drótját se lehet megcsinálni, te egy olyan tétesítményten fantáziálsz ami átszeli a légkört.
Miből akarod csinálni? A földön valaha épített dolgok összességéhez is csak a töredékét használták fel ennek az anyagszükségletéhez képest. Nézdd meg a világ legnagyobb hídját, na ott tart most az építőipar. Te egy 1000-szer akkora dolgot szertenél:D
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
"A közegellenállás a sebesség négyzetével arányosan nő, néhány km/s-nál - ha hirtelen lépsz a csőből a légkörbe - kb. olyan lehet, mint amikor egy homokzsákba ütközöl."
Igaz, a szuperszónikus sebességen ez már nem igaz. De a lassulás akkor is halálos lenne, a felhevülés is.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Elvileg szinte mindent meg lehet csinálni, csak hát az a fránya gyakorlat...
Tegyük fel, hogy 1g-vel gyorsítasz a csőben. Ha viszonylag alacsonyan, nagy légköri nyomáson dobod ki a csőből az eszközt, akkor a dőlésszögtől függően 1g és 2g közötti lefelé mutató erő hat az eszközre és az utasokra. Amint kijut az eszköz a légkörbe, hirtelen hatalmas lassulást szenved és ezzel nagyon hirtelen megfordul az eszközben érzékelt nehézkedési erő iránya és erősen meg is nő, szintén hirtelen. Az emberek azonnal meghalnak, az eszköz meg darabokra törik, majd a darabjai elégnek. A közegellenállás a sebesség négyzetével arányosan nő, néhány km/s-nál - ha hirtelen lépsz a csőből a légkörbe - kb. olyan lehet, mint amikor egy homokzsákba ütközöl.
Ha nagy magasságban, pl. 20km magasan dobod ki a csőből, akkor viszont a cső súlya olyan hatalmas lesz, hogy képtelenség lesz bármivel is megtartani. Főleg akkor, ha még a szög is változik.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
A folyamatos szögváltoztatás sem jó.
- Pörgettyűnyomaték? Ilyen sebességnél elég vicces nagyságrenben lenne...
- Függőleges esetben a több tucat km átmérőjű pályának hol lesz helye?
Igen, klotyó....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Elismerem elég csekély a tudásom fizikából, nem azt tanulok, szabadidőmet sem ezzel töltöm, suliban bemagolt képleteket + a számolós feladatokat meg már 1 héttel a vizsga után elfelejtettem.
Pedig ha tudtam volna,hogy jól jönnek a SG.hu-n... 
Így elég nehéz mindent számításba venni, de hát azért vagytok ti ,hogy megmondjátok a frankót, ne kelljen már utánanézegetnem. 
A pálya dőlésszögét elvben fokozatosan lehet változtatni, akár egészen a függőlegesig, tehát elvileg az nem jelenthet problémát. Kb úgy működne ,ahogy a mágneses vonat, ott sem okoz gondot a mágneses tér,vagy igen? Vákuum csinálás lehet gondot okoz,de nem kell 100% vákuum. Körpályát el lehet hagyni, de az elején lehet jól jön.
Súrlódás + a sebesség akkor lehet gondot okoz, mondjuk ha nagyobb pályát építünk akkor ez a szám csökken. Elképzelhető,hogy lehet akkora pályát építeni ,hogy ne jelentsenek gondot.
Persze még mindig sok részlet van. És valszeg van közte olyan, amitől az egészet le lehet húzni a klotyón. |
"emiatt a szerkezet szilárdsága erősen korlátos."
Az utasok szilárdságáról már nem is beszélve. :D
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
A visszahullást még függőleges kilövés mellett is elég könnyen elkerülhetné, "csak" a csőből való kilépés magasságában érvényes szökési sebességre kellene felgyorsítania az eszközt (plusz közegellenállás miatti veszteség).
Sőt akár Föld körüli pályára is léphet az eszköz, hiszen a csőből kilépés magasságától függően az Egyenlítőn 465m/s kerületi sebességnél nagyobbat is kaphat. Ez meg elég a Föld körüli pályán maradáshoz, igaz, jóval a Hold pályáján túl. :D
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Elérni valószínűleg elérné, csak fent nem maradna, hullana vissza mint a space ship one. Az oka viszont már túl tudományos az ilyen ötletek kiagyalóinak.:-)
Csak a Puffin ad nekem erőt és mindent lebíró akaratot. :-) www.WingBest.com
|
És miután elhagyta a vákuumos területet? Nagyon kis légellenállsú területről kilépne egy olyanba ahol izmos van. Azonnal darabokra törne a szerkezet, mert ugyebár a gyorsítandó tömeg nem lehet végtelen nagy emiatt a szerkezet szilárdsága erősen korlátos.
Ilyen iszonyat nagy pályán hogyan csinálsz tartós váákuumot?
A gyorsítás után ha függőlegesen indítanád útjára 7,9 km/s-mal akkor sem érné el soha a büdös életbe a kellő magasságot. Hogyan rakod át függőlegesbe?
Milyen erős mágneses tér kéne ehhez? Az utasok és műszerek hogyan bírják?
Semmilyen szinten nem reális ötlet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Szénné égne a jármű. Igaz, az utasok nem panaszkodnának a hőségre, mert már előtte palacsintává lapultak.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Miért olyan nehéz megérteni, hogy nem értelmes megoldás az ágyú szerű kilövés, legyen az mágneses gyorsítású, vagy akár puskaporos?
A LEO pályához kell ~7,9km/s-os sebesség, amihez a sebesség vektor pontos iránya is elengedhetetlen. Ilyen módon kilőve nem tudod körpályára állítani a tárgyat, mert visszahullik mint egy darab sz.r. Ehhez kellene még rakéta, ami végül pályára állítja.
A fenti problémánál sokkal nagyobb probléma az, hogy a LEO pályán megfelelő sebessg eléréséhez a gyorsító pályád végén sokkal nagyobb sebességre van szükség, mint ami a LEO pálya magasságában van, mert le kell győzni a gravitációt, és a légellenállást. Na most ha 20km magasan van a pályád vége, még akkor is tetemes légellenállással, és aerodinamikai melegedéssel kell szembenézned. (lásd űrsikló).
A körpálya pedig hülye megoldás, mert lehet hogy 20 kör alatt tudod felgyorsítani az embereket kis gyorsulással, de a körpálya miatt a centripetális gyorsulásod lesz óriási ekkora sebességnél, vagy a körpályád lesz a föld átmérőjével összemérhető nagyságú.
Ezek egymagukban nem megoldások, bármennyire is megindult a fantáziátok.
Csak a Puffin ad nekem erőt és mindent lebíró akaratot. :-) www.WingBest.com
|
Igen sajnos sok ördög lakozik a részletekben. Vákum talán segítene vmit.
|
A gond az, hogy mekkora sebessséggel is kéne elhajítani egy tárgyat? Mekkora sebesség kell ahhoz, hogy LEO pályára kerülj? Több km/s, de ez a rakéta csak magasabban éri el. Mire a mágneses módszerrrel bármit felgyorsítanál bármi tengerszinten vagy csak párezer méteren régen meglágyulna vagy elégne bármilyen szerkezeti anyag a levegővel való súrlódás miatt.
A körpályán levő gyorsulálst is ki kell bírni. Ehhez orbitálisan nagy pálya kellene...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Azt a háborút érti III. Vh alatt, amiben a légierő feleslegessé válik. :D
Dead sure she'll be there!
|
OFF
- Mit értesz III. Vh alatt? Miért is lenne felesleges a légierő?
- Egy bazi nagy ballon leszedésében árul már el, hogy mi nehéz feladat? Egyedül a relatíve kis radarkeresztmetszete védi semmi más. Az ezeréves SA-2 rendszerek bármelyike fellő 20 km-re. Az U-2 Gary Powers-szer is magasabban és gyorsabban repült, de az 1960-ban volt...
Ezek a legszutyokabb diktatórikus államban is ott vannak. Ha 50 km-nél közelebb van egy ilyen akkor annak annyi. Optikai úton is rá lehet vezetni a rakétét, mert egy ekkora léghajó talán még úgy is látszik. (Az index. légrakos topikján volt egy poszt amiben leírták, hogy tiszta időben kb. 70 km-ről látszódott a kamerán egy B737 méretű cél.) Ma Kína, Irán, Oroszország és még pár ország számára ez nem lenne egy egetverő probléma. Az Sz-300 és társai alsó hangon 100 km-ig elmennek és azért nem bóvli radar van rajtuk.
Ez AWACS lelövése sokkal-sokkal durább. Első körben azért, mert vadászok ellen folyamatosan HAVCAP védi őket. Ez 2-4 gép helyzettől függően.
Második körben nem megy közel ilyesmikhez, de a fotofelderítéshez viszont kell...
ON
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"És ha fellőnének a zűrbe egy űrhajót, rákötve egy nagy acélhúrt?"
-Ja, aztán oda küldenénk Lajkó Félixet, hogy hegedüljön rajta valamit.
Dead sure she'll be there!
|
odamegy egy lopakodó (mondjuk egy B-2) egy tűvel, és kilyukasztja. nem nagy cucc.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
A harmadik világháborúban, amire te gondolsz, egy rakat fegyver válik feleslegessé, mondjuk úgy az egész légierő. Minden egyéb esetben nincs igazad, az amerikai légierő fölénye ellenében, 600km távolságban, >20km magasan repülő objektumok leszedése a legnagyobb katonai hatalmakat kivéve senkinek nincs esélye, legyen az akármilyen nagy és lassú is. Nagyjából összemérhető egy AWACS kilövésével.
|
Én: "Szerinted az ellensúly (a geostacionárius pályánál magasabban, de a Földdel szinkron kényszerpályán mozgó tömeg) szabadesésben van???????????????
Az érvelésed ott bukik el, hogy NINCS szabadesésben. A teszem azt 50,000 km magasan geoszinkron kényszerpályán (a kötél miatt kényszerpálya) mozgó tömeg szögsebessége - azonos a geostacionárius pályán keringő tömegével, sebessége azonban 50/36-szorosa annak. Ezáltal kifelé ható erő hat rá, amit kissé pongyolán centrifugális erőnek szoktak nevezni. Ezen erő ellenerejének - vagyis a centripetális erőnek - egy részét szolgáltatja a gravitáció, a másik részét a kötél, amely lefelé húzza a tömeget."
Te: "Igen szabadesésben, ha nem hiszed kérdez meg csillagászt!
De minden szabadesésben van amire hat a Föld gravitációja és nincs ellenirányú erő vele szemben. A kötél pedig nem az, hiszen az egyező irányú erőt fejt ki a gravitációval!"
Na mármost, a te definíciód szerint sem lehet szabadesésben az említett ellensúly, hiszen a gravitációs erő mellett a kötél is erőt fejt ki rá.
De ha rákeresel a szabadesés definíciójára, akkor is ezt találod a Wikipediában (tudományos dolgokban azért igen megbízható):
"Free fall is motion with no acceleration other than that provided by gravity."
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Nem igazából ez a neve, ezt gravitational assist vagy slingshot maneuver néven szokták emlegetni. Magyarul talán parittyamanőver, de pontosan nem ismerem a magyar megnevezését.
Igaz, nem éppen az általad javasolt módon alkalmazzák, de a tiéd is lényegében véve az. Űrszondák sebességét szokták így növelni, amikor az egy bolygó közvetlen közelében halad el.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Én nem tudom elképzelni, hogy ez működőképes ötlet lenne.
A szélteher nagyon alattomos dolog, ha a szélteher rezonanciát okoz nagy gáz lehet. Persze látom én is, hogy stabilizálják közben, de azért egy ilyet menetközben elhangolni, úgy hogy jó legyen... lehetetlennek tűnik, túl nagy erők kellenek. Ahhoz hogy precízen lekövessék valamivel azt az erőt létre is kéne hozni a megfelelő sebességgel. Mégis milyen eszközük van erre? A hidraulika kevés lesz. Robbantgatni kéne minimum:D
Ráadásul az a 15 km szinte semmi. Kilátónak jó, de semmi több.
A könnyű starthoz kell az a 36000km, tehát ez semmit nem ér. Akkor meg már ott a koriolis erő, amivel ugyanúgy nem fognak tudni mit kezdeni, mint az űrliftnél. Az űrliftnél sem a nanocsöves anyag hiánya az egyetlen dolog ami miatt lehetetlen...
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Fantasztikus, vagy nem, jó ez a cikk. Nagyon beindította a fantáziát és az indulatokat is :)
|
Tényleg olvasd el mégegyszer. ;-) Jól beszél pedig.
Csak a Puffin ad nekem erőt és mindent lebíró akaratot. :-) www.WingBest.com
|
"na de ha lepottyantod az űrhajót, begyújtod LEFELÉ menet a rakétákat (tehát a felső vége füstöl..), majd a megfelelő sebesség közelében felhúzza az orrát és nekilódul a szpész felé? :) tehát én így értettem a kezdősebességet. :) "
Sok a szmájli, ezért remélem tényleg csak vicc volt. Ez még akkor se működne, hogy a föld közepén keresztül próbálnád megcsinálni. Lefelé zuhanva az egyre sűrűbb légkörbe belegyorsítani? Energetikai szempontból ennél csak jobbat lehet kitalálni, ráadásul nincs az a rakéta ami tisztes sebességből "felhúzva" szét ne törne a nagy terheléstől, amit a felhúzás közben kap. Ez pont olyan baromság, mint ha ágyúval akarnál műholdakat fellőni.
Csak a Puffin ad nekem erőt és mindent lebíró akaratot. :-) www.WingBest.com
|
Bocs, hogy beleszólok, de épp azt írta, hogy nem végez munkát:P Olvasd el még egyszer a #110-et.
|
és mégis ki mondta, hogy nem fogyaszt energiát? de te azt írtad munka, ami abban a formájában helytelen és hülyeség volt.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
|
"Húsz kilométeres magasságban már majdnem olyan sötét van, mint a világűrben, bármely irányba körülbelül 600 kilométerre lehet ellátni" - mondta Quine. A turisták elé majdnem olyan látvány tárulna, mint a világűr pereméről, itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal. Számítása szerint a torony egészen 200 kilométeres magasságig terjeszkedhetne, így hasonló szerepet tölthetne be, mint a sokak által magasztalt űrfelvonó. Azonban míg a felvonóhoz még nem létező, szupererős nanocsövekből készített szalagokat használnának, addig a toronyhoz szükséges anyagok akár már ma is rendelkezésre állnak.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Űrlift helyett felfújható torony
Szabadítsátok ki a Spiritet!
Új típusú fegyverdetektor
Háromig már egy baktérium is tud számolni
Januárban az űrben bizonyíthat az X-37B
Kontaktlencse és őssejtek a látásért
A Titanic-kutató is csatlakozik a 447-es járat kereséséhez
Új 3D-s kamera
