 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
értitek is amiket írtok , vagy csak írjátok....
Abit I-N73V, Core 2 Quad q6600 2,4 GHZ, 250 GB sata, 320 GB 2,5", 4GB Kingmax, Samsung super multi, Benq 22" FULL HD TFT
WIN7 OP
|
Igen. Hozzáfűzök én is 1-2 dolgot:
"...3k-be kellett beleférni."
Elvileg 3,4kHz-be a telefonhálózat miatt, de mivel a mintavételezés 8kHz lett (digitális kp-okban), ezért ráfoghatnánk, h gyakorlatilag kb. 4kHz is lehetett (Nyquist-Shannon tétel).
"Ez alapsávi modulációva kb. 3 kbit/s átvitelnek felelne meg."
C = B*ld(s) C - csatornakapacitás; B - sávszélesség; s - különböző esetek száma (jel állapotainak a száma); ld - logaritmus duál
Ha 2 lehetőséggel számolunk, akkor igen.
"Ekkor jött egy 5let, he bit/s-ban mérjünk, hanem baud/s-ban. Baud a jelváltozások száma. Egy jelváltozáshoz pedig több bitet rendeltek. Így keletkeztek a különféle kódolási megoldások, fázi és frekvencia modulációk kombinációival."
Azért ez nem egészen így volt, mármint, h "ekkor jött az 5let". FM rádiózás sztem létezett már előtte is és PM, mint lehetőség is felmerült. Annyit tettek, h alkalmazták őket a digitális eljárásokban is FSK, PSK. Baud/s pedig szimbólumsebességet jelöl, bit/s információ átviteli sebességet. Ha csak 2 állapotú a moduláció, akkor számértékileg megegyezik. A baud/s "bevezetése" nem egy nagy 5let, elméletben előtte is létezett.
Gondoltam leírok néhány dolgot, h aki nem tanulta a témát, az is kicsit többet értsen meg belőle.  |
A modemes hozzászóláshoz szólnék hozzá :). A modemes kommunikációnak volt egy korlátja. mármint, hogy 3k-be kellett beleférni. Ez alapsávi modulációva kb. 3 kbit/s átvitelnek felelne meg. Ekkor jött egy 5let, he bit/s-ban mérjünk, hanem baud/s-ban. Baud a jelváltozások száma. Egy jelváltozáshoz pedig több bitet rendeltek. Így keletkeztek a különféle kódolási megoldások, fázi és frekvencia modulációk kombinációival. Az alkalmazás mindig az aktuális vonal átviteli képességének megfelelően történk. Az átviteli képességek több paraméter összességének függvényében alakul (hossz, átmérő, kötések, sodrás stb.) Leginkább a hossz az ami változik az egyes végpontok esetében. Lényeg, hogy mindig van egy határ ameddig az átvitel elfogadható minőségű. Ez igaz a többi alapsávi nem hangfrekvenciás tartományban törtémő átvitelre is.
|
Még mielőtt hozzászólsz sztem tanácsos lenne, min. 10-20 hsz.-t visszaolvasnod: #51
|
Na, én a femtoszekundumos lézerekről nem tudok egy kukkot sem, de a létezésükről onnan tudtam, hogy ilyennel bizergették meg a szemeim, ha minden igaz. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hol van a hipertér?
Szenzációhajhász címe lett a cikknek!
|
Hát egy A4-es lapra 300 dpi felbontással kb. egy 8,7 megapixeles képet lehet kinyomtatni. Hogyha úgy számolok, hogy legyen ez a kép 8 bites színmélységű és egyszerűen csak fekete-fehér, akkor ez nagyjából 2,2 GB adatmennyiségnek felel meg. (Mellesleg ez jól érzékelteti a tömörített képformátumok szükségességét is.) Szóval valóban egy teljesen közönséges nyomtatóval gigabájtos adatmennyiséget lehet felvinni egy papírra. Ez világos.
Viszont a hologram nyomtatásra én is nagyon kíváncsi lennék, mert tudtommal a nyomtatók felbontása meg sem közelíti azt, ami egy hologram rögzítéséhez szükséges interferenciakép ábrázolásához kellene. (~100000 dpi)
|
Egy indiai fazon kitalált egy olyan módszert, ahol sima szines nyomtatóval sok szines pöttyben GB mennyiségű infó tárolható egy 5 forintos papírlapon. Ez egy létező olcsó technológia, de sose fog elterjedni mert nem praktikus.
Ellenben ha megfizethetetlen és hightech dolgokat akarunk felemlegetni, akkor volt már pár cikk arról, hogy végtelen mennyiségű adatot lehet beírni egy darab atomba is (szerintem igaziból csak nagyon nagyon sokat), ahol az írás olvasás fejletségétől függ az adatsűrűség, mikor a cikket írták, akkor valahol néhány bit (4?) és egy byte (8 bit) között volt a már működő prototípús. Nyilván ha 100 évig tart megfizethetővé tenni, akkor addig nem fog elterjedni csak speciális területeken.
|
"- femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik"
"-De."
Pláne, hogy vagy 2-2.5 éve a Mindentudás Egyetem előadássorozatban a KFKI lézeres részlegének embere kismillió projektet említett fell amikhez ők gyártanak ilyen Terrawatos kis fentoszekundumos lézerecskéket, többek között leendő kísérleti fúziós reaktorok "gyújtásához".
|
Ha egy térben az egyes pontok (jelen esetben bitek) "helyét" 5 független paraméter határozza meg, akkor az matemetikailag egy ötdimenziós tér. A háromnál több dimenziós tereket pedig a tudományos körökben szokás hipertérnek nevezni, úgyanúgy, ahogy például az ilyen terekben lévő testek térfogatát hipertérfogatnak, megkülönböztetve ezzel a háromdimenziós térfogattól. (Ugyanúgy, ahogy a kétdimenziós "térfogatot" felületnek, az egydimenziós "térfogatot" pedig hossznak szokás nevezni, nem pedig térfogatnak.) Szóval ez az elnevezés eléggé elfogadott, arról pedig sem a cikkíró, sem pedig a tudományos közösség nem tehet, hogy az emberek nagy részének mindenféle sci-fi filmek hatására igen fura dolgok jutnak erről az eszébe.
Úgyhogy aki még nem találkozott volna vele, annak bemutatnám, ez kérem szépen egy hipertér. Nem keletkeznek belőle fekete lyukak, meg szingularitások, nem lehet vele időutazni, nem lehet meglátogatni a másik dimenzióban élő képmásunkat, csak egyszerűen van, és így hívjuk. Ennyi. |
A forrás cikk címe is ez volt.
|
Hát ez kábé olyan, mint a kétoldalasan nyomtatott papírra azt mondanánk, hogy párhuzamos univerzumot hozunk létre.
Mondjuk a gömbvillámmal működő sütőről a jövő héten írtok cikket, azt kiderül, hogy csak egy retro villanyrezsó...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Csak nehogy majd fekete lyukat vagy szingularitások alakuljanak ki a hiperteres DVD-k ből. :)
Szerintem a Star TRekben is ezzel kikísérleteztek a vulkániak aztán mi lett belőle. :)
A blogom:
http://profwilliam.wordpress.com
|
"8 bit eseten igen (8*8). De a modemek csak 7 bitet hasznalnak..."
Rendben, így már értem mire gondoltál. Csak eleinte megzavart ez: "(pcm, 56k)".
Egyébként azt nézem, h végül a régi modemeknél (V.90) is maradtak a PSK és QAM-nél. Nem?
|
És igen! Előbb a megfelelő algoritmussal össze kell tömöríteni a lemezt kockára, utána lehet köbcentinként terabájtozni :D
|
"Nem kell. Az altalam emlitett megoldas voros lezert hasznal, csak hologramm modban. Igy a rendszer tobbszazfele polarizaciot tud felvinni a ketfele valasztott lezersugar interferencia mintajakent."
Persze, de akkor az már nem az a "fekete-fehér" módszer, amit bundee említett a #33-ban és amire én az általad idézett mondatot írtam válaszul.
"A polarizacioval pedig azert, mert nem tudnak/akarnak digitalis hologrammokat kesziteni."
Lényegében én is ezt írtam a #36-ban.
"A bevinni kivant adatokbol keszit egy binaris interferenciamintat, amit felegetve/kinyomtatva es megfelelo fennyel megvilagitva megkapjuk az eredeti adatok hologrammjat. Aki tud lezernyomtatoval vetitofoliara nyomtatni es van egy lezeres mutatopalcaja, az kiprobalhatja otthon is. Meglepo, de mukodik. (az algoritmus valahol fent van a neten)"
Erről írnál kicsit részletesebben? - érdekel a dolog. Linket is megköszönnék. Történetesen tudok lézernyomtatóval vetítőfóliára nyomtatni és már csak kíváncsiságból is kipróbálnám.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
"Ha ugyanezt a hagyományos, általad fekete-fehérnek nevezett módon akarnák elérni, akkor még tovább kellene csökkenteni a lézer hullámhosszát."
Nem kell. Az altalam emlitett megoldas voros lezert hasznal, csak hologramm modban. Igy a rendszer tobbszazfele polarizaciot tud felvinni a ketfele valasztott lezersugar interferencia mintajakent. Mint mondtam minden alkatresz maradhat ahogy van, csak a fejet kell kicserelni a jelenlegi dvd-s megoldasokhoz kepest. Az uj alkatresz pedig egy a voros lezerre erzekeny cmos szenzor. (eleg kis meretu cmos szenzorokat tudnak ma mar kesziteni, amik boven befernek a meghajtokba) A fontos kulonbseg a hologrammot tarolo anyag, ami lehet vekony nemesfem lemez, vagy egy ujfajta muanyag holografikus film. (mindettore van pelda, mindkettovel kiserleteztek meg itthon a muegyetemen is, csak a dvd-nel nagyobb meretu optikakkal)
"Vedd észre, hogy az egész trükközést a polarizációval és a színekkel csak azért csinálják, mert valamilyen okból nem tudják vagy akarják a szükséges mértékben csökkenteni a lézer hullámhosszát."
A szinekkel azert, mert egyszeru megoldas, bar szinenkent kell egy-egy kulon szenzor. A polarizacioval pedig azert, mert nem tudnak/akarnak digitalis hologrammokat kesziteni. Algoritmus eleg egyszeru es publikus is. A bevinni kivant adatokbol keszit egy binaris interferenciamintat, amit felegetve/kinyomtatva es megfelelo fennyel megvilagitva megkapjuk az eredeti adatok hologrammjat. Aki tud lezernyomtatoval vetitofoliara nyomtatni es van egy lezeres mutatopalcaja, az kiprobalhatja otthon is. Meglepo, de mukodik. (az algoritmus valahol fent van a neten)
"PCM-ben egy-egy csatorna 64kb/s"
8 bit eseten igen (8*8). De a modemek csak 7 bitet hasznalnak, igy 8*7=56 (56k) lesz az eredmeny. A 8 bithez nem eleg jok a vonalak, de van ahol csak 6 hasznalhato bit van (48k) vagy legrosszabb esetben csak 4 (32k). Ha ennel rosszabb a hangminoseg, akkor a modemek visszakapcsolnak egy korabbi es lassabb modulaciora. Ezert van az, hogy egy 56k-s modem itthon csak nagyon ritkan tud teljes sebessegen kommunikalni. Ha viszont jobb a vonal, akkor azon mar mehet akar isdn1-es forgalom is (64k-tol felfele). |
?
Csak akkor nincsenek hamis hangok a zongorán, ha saját művét adja elő a szerző!
|
Igaz, haszon se.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Ha a kompatibilitás nem járna árnövekedéssel vagy nem menne a használhatóság rovására, akkor semmi hátrány nem származna belőle.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
ember, te komoly komplexusokkal küzdhetsz... gondolj az első számítógépre... lyukkártyákra és más szobaméretű megoldásokra. Jó lenne-e ha a mai mobiltelefonok kompatibilisek lennének a lyukkártyaolvasókkal, mi? :P
|
"A modemeknel is kiderult, hogy a fazissal es a frekvenciaval valo turkkozgetesek (14k-33.6k) helyett az adott atviteli mediumban a legnagyobb adatsuruseget a sima amplitudomodulalt formatum hozza (pcm, 56k)"
PCM-ben egy-egy csatorna 64kb/s. Az egésznek pedig ellentmond a BPSK-tól n-QAM-ig mindenféle moduláció. Márpedig rengeteg helyen alkalmazzák (műholdak, kábelTV, mobilban GPSK, az új OFDM technikákban is...).
Meg eleve, ezt így nem lehet kijelenteni, h ez a jó vagy az a jó. Meg kell nézni az adott körülményeket és eldönteni, h mi lenne a legmegfelelőbb. Ha nagy adatsűrűséget akarsz, akkor minél több állapotú jelet küldesz, de minél zajterheltebb a szakasz, annál nehezebb lesz megkülönböztetni őket. Egyébként pont az AM a legkevésbé zajvédett moduláció.
|
A holografikus tárolókat én még nem merném leírni, de a többi megoldáshoz én sem fűzök sok reményt, beleértve a jelen cikkben leírtat is. A gyártók már a CD-t és a DVD-t is ott tolták el, hogy az olcsóság és a minél gyorsabb írhatóság érdekében olyan anyagokat alkalmaztak, amelyek tartóssága igen csekély. Sajnos ugyanezt fogják eljátszani a holografikus tárolókkal is, ha egyáltalán valaha lesznek ilyenek a tömegtermelésben.
A memóriák meg sajnos még igen sokáig nem lesznek árban versenyképesek az optikai adathordozókkal.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Szerintem ki tudod számolni . 4.osztályos tananyag . :D Passzol a kérdéshez , és a kérdést feltevő intellektusához :)
|
Valamiért nem holografikus tárolót akartak készíteni. Talán azért, mert olyan már van, pedig ha ráállnának és nem találnának ki minden héten új Blu-ray utódot, akkor talán a közeljövőben lenne is valami az egészből.
#29: Persze, hogy van, ezt a cikk is írja. De egy PC-ben használatos íróba beépíthető méretű és árú még nem létezik.
#33: Valószínűleg esélyesebbnek tartják a femtoszekundumos lézer miniatürizálását, mint a lényegesen rövidebb hullámhosszú lézerét. Továbbá ott van még az is, hogy egy újabb polarizáció bevezetésével a jelenleg alkalmazott lézerrel, vagyis az alapvető technológia megváltoztatása nélkül is megsokszorozhatják a most elérni remélt adatsűrűséget:
"Egy újabb dimenzió hozzáadásával, ami egy újabb polarizáció alkalmazását jelenti, a fenti adat akár 7,2 terabájtra is felsrófolható."
Ha ugyanezt a hagyományos, általad fekete-fehérnek nevezett módon akarnák elérni, akkor még tovább kellene csökkenteni a lézer hullámhosszát.
Vedd észre, hogy az egész trükközést a polarizációval és a színekkel csak azért csinálják, mert valamilyen okból nem tudják vagy akarják a szükséges mértékben csökkenteni a lézer hullámhosszát.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Egy adattároló legyen megbízható, gyors és olcsó - ebben a sorrendben. És ha már olcsó (kezdetben sosem az), akkor jó, ha sűrű is (kicsi a helyigénye). De legeslegelőször működnie kell, az itt felsorolt többi szempont csak ezután válik érdekessé. Még egyszer: működik > megbízható > gyors > olcsó > sűrű.
Az "egyetlen lemezen minél többet tárolhassunk" cél tehát csak az ötödik a sorban...
Nagyon-nagyon lelkes lennék, ha nem tíz évvel ezelőtt adtak volna hírt a DVD-t messze elhagyó első extrém kapacitású optikai adattárolókról (azóta se jelentek meg a piacon), nem a Blu-ray lenne a jelenlegi csúcs (a kapacitása mindössze tízszeresen múlja felül a DVD-ét, de méregdrága), és főleg akkor, ha nem az írható DVD-k élettartamának rövidsége lenne az IGAZI probléma...
Tudom, ezek piti, hétköznapi problémák egy csillogó szemű kutató számára, de ezeken fognak megbukni a találmányai. Az optikai adattárolás tehát ZSÁKUTCA, a memóriáké a jövő, mellettük még jó ideig a vinyók is elélnek majd (olcsó alaptárolóként), szervereknél a szalagoknak is jut élettér. Az optikai lemezek megbízhatatlanok, lassúak, drágák (mert nem terjednek el), vagyis lehetnek bármilyen sűrűek, mindössze technikai érdekességek. A CD és a DVD (-R, +R, -RAM is) csak félig kivétel ez alól (mert sok év elteltével is elég megbízhatatlanok, + lassúak). |
Elég sok technikai problémáról írnak a megvalósíthatósággal kapcsolatban (spéci lézer), de a fent ismertetett elv alapján, miszerint nano-rudakat használnak, hogyha elhagynák a 3 színt és a 2 polarizációt, akkor elvileg már most is tudnának kb. 270GB-os lemezeket előállítani, a régi, hagyományos "fekete-fehér" bináris logikára alapozva...
|
Bármi legyen, csak ne Sony.
Volvo mëg SAAB.
http://szomagyarito.hu
|
oszt majd a mezei pajaszt jó eldöntheti 2016-ban mit vesz meg 10 ezer forintért
egy 4 terabájtos ssd-t,
vagy egy 7.6 terás egyszer írható ki-be lökdösendő mo diszket, amihez vehet előtte egy 100 ezer forintos mghajtót
|
Na ezt biztos fillérekért fogják osztogatni :D
Xbox360 gamertag: Alwares, Nintendo Wii
Lenovo Thinkpad T400
|
"femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik"
De.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Mint mondtam ez csak egy sima fem film, amire tobb szines, eltero polarizaciot hasznalo kepeket graviroznak. Ennyi erovel egy teljes hologrammot is felirhattak volna, semmivel sem lett volna nehezebb, viszont az adatsuruseg sokkal nagyobb lenne.
|
Az már rég beköszöntött, több olyan régóta működő kódolási eljárás is létezik, amely nem nullán és egyen alapul. Pl. a 100-as Ethernet (100BASE-TX) 3 feszültségszintet alkalmaz (-1V, 0V és +1V), az 1000-es Ethernet (nem száloptikás) meg már ötöt. Ezt hívják impulzus-amplitúdó modulációnak (PAM).
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
"mert így nem vész el egy bit."
Helyesen: kb. fél bit.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Valószínű, hogy egy bitet nem egyetlen rudacska tárol, már csak a lézer hullámhossza miatt sem. Ám szerintem egyszerre mindig csak egy adott polarizációjú rudak halmazát olvassák, mert így nem vész el egy bit.
Ugyanis egy adott eredő érték (pl. 0, 0.5 és 1) csak három különböző értéket kódolhat, amit mondhatunk kb. másfél bitnek. Ha a polaritást is figyeled, akkor 4 különböző érték, vagyis 2 bit kódolása válik lehetővé: 0:0, 0:1, 1:0, 1:1.
Az eredeti cikkben arról is írnak, hogy femtoszekundumos lézer kell az eljáráshoz, ami jelenleg nem is létezik. Az eredeti tanulmány a Nature-ben csak pénzért olvasható el (szarjanak sünt!), de szerintem azért kellhet femtoszekundumos lézer, hogy igen gyorsan válthassanak polaritást, így egy menetben ki lehessen olvasni mindkét polaritást.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Beköszöntött a "fekete-fehér" bináris korszakot leváltó "színes" logika korszaka? :)
|
Mármint, a lézer hullámhosszától függően.
|
Hmm, most hogy így végiggondolom, hogyha a legkisebb logikai egység nem egy darab rúd, hanem rudak régiója, ebben viszont különböző típusú rudak is lehetnek, akkor egy darab régió több fajta értéket is fel tud venni a lézer hullámhosszától függetlenül.
|
Ha nem tudnak olyan rövid hullámhosszú lézert alkalmazni, akkor hogy tárolnak egy rúdon egy elkülöníthető bit-nyi információt? Vagy nem egy rúd tárolja, hanem rudak régiója?
|
Mert olyan rövid hullámhosszú lézert nem tudnak alkalmazni, kb. röntgenlézer kellene hozzá. Félvezető alapon talán még nem vagy csak túl drágán lehetne gyártani.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Szerintem egy 20 Kg-os aranyrúdacska már épp elég infót tárolna nekem, az olyan 101111101011110000100000000 Ft:)))
(Százmillió:)))
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Mármint, azt a lézert használják az egész felület írására, mint a legkisebb méretű rúdakhoz valót?
|
De miért nem borítják be az egész réteget a legkisebb méretű aranyrúddal, és azt a lézert használják az egész felületre?
|
Csöppet sem félrevezető, csak nem érted a dolog lényegét. Az alkalmazott lézer hullámhossza meghatározza azt a legnagyobb sűrűságet, amellyel fel lehet vinni az adatokat a lemezre. A jelen megoldásnál azonban sokkal sűrűbben fel tudják vinni az anyagszemcséket (aranyrudacskákat), mint amit a lézer hullámhossza alapján ki lehetne használni a hagyományos elrendezés mellett.
Ha a lemez felületén nem lennének különböző irányban elhelyezve a rudacskák (vagy nem is lennének rudacskák, mint a szokásos lemezeken), akkor bármilyen polarizációjú vagy akár polarizálatlan lézer ugyanazokat a felületrészeket olvasztaná meg, mégpedig a hullámhossz által meghatározott finomságban.
Itt lép be a polarizáció és a rudacskák iránya. A polarizáció nem növeli ugyan a finomságot, de a hullámhossznál sokkal kisebb rudacskák közül mindig csak azok olvadnak meg, amelyek a polarizációnak megfelelő irányban helyezkednek el.
Hasonló ez a kommersz fényképezőgépek esetéhez, ahol a színes filmre azonos felbontású objektívvel háromszor több információt tudsz felvinni, mint a pánkromatikusra (digitálisra is igaz ez). Ott ui. az objektív felbontása a korlátozó tényező, szemben a CCD/CMOS vagy a film sokkal nagyobb felbontásával. Vagy gondolj a Foveonra.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Mint mindig az első kérdésem. Sabilitás? Hm?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Egy picit félrevezetőnek érzem az egész cikket. Ha jól értelmezem, akkor az elréhető adatmennyiségnek semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen polarizációt és lézert használnak, az adat sűrűségét az adja, hogy milyen aprók a rudak, amik tárolják az információt. Mert egyetlen egy darab rúd, az csak egyetlen egy fajta információt tud tárolni. Ha nem állnának különböző alakban és egyforma méretűek lennének a rudak, gyakorlatilag akkor is hasonló adatsűrűséget érnének el.
Abból a szempontból viszont tényleg érdekes, hogy egy rétegen belül több alrészt lehet kialakítani. De ettől még nem lesz több az adat, mintha egyfajta rész lenne. Kvázi, "particionált" a lemez.
|
"arany nanorészecskékből készült lemez...."
Nétt utána mekkora, hány négyzetméter felületet lehet mondjuk bearanyozni 1 gramm arannyal. Utána gondold át mennyibe kerül, és ad hozzá, hogy itt nagyságrendekkel kevesebb arany elég, mert sokall vékonyabb a réteg.
|
Holodiszk elég régen van már, csak a lemez darabja 12.000Ft és ha jól tudom "csak" 100GB körüli, az író/olvasó viszont majd' 2.000.000 Ft. Egy termék ára nem (csak) a fejletségétől függ vagy attól mennyire jó, hanem attól is milyen sokat gyártanak belőle.
|
Ez gyakorlatilag egy szines hologram, ahol nem hasznaljak ki az osszes polarizaciot es szint. Ennel meg a legutobb ismertetett megoldas is jobb, ami ugyan csak voros lezert hasznal, de hagyomanyos 'muanyag' dvd lemezekre es dvd adat pont meretu hologrammokkal dolgozik, tehat sem elektronikat sem mechanikat nem kell fejleszteni hozza, csak iro/olvaso fejet, ami viszont cserebe kompatibilis a regi formatumokkal is. (cd/dvd) A modemeknel is kiderult, hogy a fazissal es a frekvenciaval valo turkkozgetesek (14k-33.6k) helyett az adott atviteli mediumban a legnagyobb adatsuruseget a sima amplitudomodulalt formatum hozza (pcm, 56k). Optikai lemezek eseten az adott frekvencian (adott szin eseten) a legnagyobb adatsuruseget a hagyomanyos hologrammok hozzak.
|
Közel jó az a szám. Számoljunk: BD lemez átmérője 12 cm, a hasznos felület (11,7 / 2)^2*3,14 - (4,5 /2)^2*3,14 = 91,56 cm2, vastagsága 1mm azaz 9,156 mc3 a BD lemez, amit megszorozva 140GB-al 1281 GB jön ki a teljes térfogatra, ha kicsit csalnak, és nem számítják bele, hogy a lemez közepén van egy lyuk, meg körülötte olyan felület ahová most nem írnak, akkor 1500 GB-re is felmegy a szám.
|
olyan nem is volt soha
:P
fotográfik kolomp edisön :D
|
arany nanorészecskékből készült lemez....
Nekem már egy felcímkézett duplarétegű DVD is drága!
Somebody once told me the definition of hell: during your last day on Earth the person you became meets with the person you could have become.
Battletag: Hegi#2685
|
ez az egész hologramosdi egy nagy rakás nyögve-nyelés. az olvasók sehol nincsenek még, az írók sehol nincsenek még, a lemezek sehol nincsenek még. ahány project annyi féle megközelítés, összeilleszthetetlen szuverén tervezetek tömkelege. sehol egy csapás, egy irány, hogy na csak azokat fejlesztjük amik kompaktak, előállíthatóak, akkorák ami belefér egy számítógépbe. neeeem.
csinálunk frigó nagyságút, eladjuk, megvesznek 100 darabot belőle, meg ezer lemezt és majd a kedves felhasználók szívnak, mint a torkosborz, ha egyszer 10 év múlva az eszközt gyártó cég már lehúzta a rolót, az utolsó működő olvasó egységet is eladták ócskavasnak, az archiváló stúdió, akinek meg elromlott a csillió dolláros gépe, ott áll lengő f*ssz*l, majd és kitörölheti a hololemezeivel, mert semmivel sem szabványosak. ellenben huszad annyiért kimenthették volna ugyanazokat az adatokat egy elterjedt adathordozóra is akár..
1,6 terabyte egy dvd méretű korong? jézus?! 2 éven belül az ssd-k akkorák lesznek. két ssd is elfér egy holo-lemez tartó tok helyén. inkább csináljanak az ssd gyártók egyszer-írható kifejezetten adattárolásra szolgáló ssd-ket. azokon rajta maradna 20 évig az adat garantáltan. mindent kétszer is eltárolhatnak, de ha egy szabványos felületen tárolják, akkor nem lesz vele később szívás..
egyszer vettem cél hardvert. ha megállt volna a hardverek fejlődése, akkor jó lenne. de nem állt meg. azóta, se eladni, se használni nem tudom, mert ma már mindent tud egy konzumer termék is, amiért régen megvettem a kütyüt, ráadásul már nincs olyan port a gépen amibe belemenne..
"The voices are back... Excellent."
|
Szerintem itt arra utalnak, hogy több adathordozó réteg (az ábra szerint 3) van egymás felett, mint a 8 gigás dvd-nél. És ha reklámozni kell a kapacitást, a 140 GB jobban mutat, mint ha csak egy rétegben rögzíthető adatmennyiséget írnának.
|
:-D van rá esély. nem lenne egy rossz ötlet csak ott a gond mire ez egyáltalán piacra kerül addigra itt a többség már rég a föld alatt pihen.
|
És ez mitől hipertér? Gratulálok a sok eszéhez, aki ezt a címet kitalálta. Meglátja, hogy 5 dimenzió, azt rögtön a hipertér jut eszébe..!
Kár a szenzációhajhász hülye bulvárcímért, mert a technika szerintem önmagában is kreatív, és hírértékű. Nem kéne, hogy az SG a Bors színvonalára süllyedjen... :(
|
hol vannak már a beígért holodiszkeim...
|
"140 gigabájt információt sikerült felvinniük a lemezterület minden egyes köbcentiméterére, ami egy DVD méretű korongnál 1,6 terabájt adatmennyiséget jelent"
ausztráloknál hány köbcenti egy dvd?
|
Blueray mehet a levesbe :D
http://nagc.atw.hu Mindenféle adapterek és egyéb kiegészitök
|
|
Ehhez "egyszerűen" csak egy olyan anyagra volt szükségük, ami képes ezeknek a többletinformációknak a tárolására. "Amikor Min Gu kollégám először felvetette az ötletet, fogalma sem volt, hogy létezik-e egyáltalán ilyen anyag" - mondta Chon. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A hipertérből kamatoztathatnak a jövő DVD-i
Ida, a hiányzó láncszem
Búcsúzik a Hubble-tól az Atlantis legénysége
Csomagolóanyag vegyülete bukkant fel a vérben
Világítás sík villanykörtékkel
A pszichén keresztül gyógyít az akupunktúra?
XXI. századi űrverseny - Angarától a Kliperig
Megkezdődött a Hubble szervizküldetése
