Magyar idő szerint hétfő este 20 óra 1 perckor elstartolt az Atlantis űrsikló, megkezve közel kéthetes küldetését, melynek célpontja a Hubble Űrtávcső.

Hirdetés

A NASA vezetői javítások és felújítások egész sorát zsúfolták be öt, egyenként hat és fél órásra tervezett űrsétába. A kilövést követő sajtótájékoztatón Michael Moses, az űrügynökség szóvivője elmondta, az űrsiklónál két kisebb zavart tapasztaltak az emelkedése során, az egyik egy biztosíték probléma, a másik egy jelátalakító, ami bizonyos riasztásokat indít. Ezek egyikének sem volt jelentős hatása a kilövésre.

Ezúttal is jelen volt az emelkedéseket kísérő törmelékhullás, ami sérüléseket idézett elő a jobb szárny hővédő csempéin, azonban a mérnökök által kedden elvégzett elemzések megállapították, hogy a sérültések nem igényelnek további "fókuszált" vizsgálatokat. Tehát nincs veszélyben az Atlantis, ami ezúttal egy mentőhajót is kapott, vész esetén ugyanis a legénység nem menekülhet az űrállomásra.

A NASA sokáig tanakodott a küldetés elindításán. A Hubble megközelítése jóval kockázatosabb, mint a Nemzetközi Űrállomásé, különösen az egyre szaporodó űrszemét fényében. Tegnap már megvolt az első űrszemét riasztás is: egy 10 centis törmelékdarab sodródott az űrsikló felé, ami a kínai műhold-elhárító robbantás kísérlet egyik maradványa lehet. Az űrszemét végül biztonságos távolságban elhaladt az Atlantis mellett. A döntéshozók végül úgy vélték, a tudományos haszon megéri a kockázatot, az erőfeszítéseket és a küldetés költségeit.

Ha minden a tervek szerint megy, a javítások után az űrtudományok számára eddig is gyakorlatilag felbecsülhetetlen értéket képviselő Hubble valódi reneszánszát élheti majd. Az űrtávcső az eredetihez képest kilencvenszer nagyobb teljesítménnyel büszkélkedhet majd, élettartama pedig öt évvel meghosszabbodik. "Nagy a tét a tudomány szempontjából " - nyilatkozott a projekt vezető tudósa, David Leckrone. "Egy rendkívül összetett, nagyon nagyratörő küldetésről van szó, ami egy gyengélkedő obszervatóriumot a valaha volt legjobbá tehet."

"Szusszanásnyi időnk sem lesz, csak munka, munka és munka vár ránk" - hangsúlyozta John Grunsfeld űrhajós, az űrséták vezetője. "Egy 11 napos maratont fogunk megtenni egy sprinter tempójában."


Steven Smith és John Grunsfeld űrhajósok a Hubble 1999. decemberi szervízküldetésén
Az Atlantis szerdán találkozott a Hubble-lel. Az egykori F-14-es "Top Gun" pilóta, Scott Altman parancsnok fürgén a 11 tonnás űrtávcső közelébe manőverezett, majd Megan McArthur repülőmérnök az űrsikló 15 méteres robotkarjával megragadta a hatalmas csillagvizsgálót, hogy behúzza a munkaterületre, ahol az űrhajósok könnyebben hozzáférhetnek a különböző egységekhez. A legénység új műszerekkel és hőtakarókkal látja el az űrtávcsövet, emellett megjavítanak két régi műszert, kicserélik a giroszkópokat, az akkukat és a legutóbbi meghibásodás tárgyát, a tudományos adatokat tároló és lesugárzó egységet.

Az űrséták során eltávolítják a jelenlegi Wide Field and Planetary Camera 2 műszert, amit az új Wide Field Camera 3 (WFC3) vált fel. A WFC3 lesz a Hubble első "pánkromatikus" kamerája, ami széles látómezejével elképesztően éles képeket tud majd készíteni széles színskálán. A műszer lehetővé teszi a csillagászok számára a sötét energia és a sötét anyag mélyebbre ható tanulmányozását, valamint olyan távoli galaxisokat is szemügyre vehetnek, melyek eddig láthatatlanok voltak a Hubble számára.

Az űrhajósok eltávolítják a távcső főtükrének torzítási problémáját kiküszöbölő COSTAR eszközt, amit az első szervízküldetés során illesztettek a tükör elé. Erre már nem lesz szükség, mivel az azóta beállított műszereket úgy tervezték meg, hogy ezt a problémát kiküszöböljék. A COSTAR helyére kerül a COS (Kozmikus Eredet Spektrográf), ami a galaxis fejlődésének és a bolygók kialakulásának tanulmányozásában segíti a kutatókat, ugyanakkor a műszer alkalmas az élethez szükséges elemek és a galaxisok között elnyúló gázhálók kutatására is.

A javítási munkálatok elsősorban az STIS (Űrtávcső Leképező Spektrográf) műszerre és az ACS kamerára irányulnak. Előbbi 2004-ben hibásodott meg, utóbbiban pedig 2007-ben keletkezett rövidzárlat. A munkálatok azonban nem ígérkeznek egyszerűnek, mivel elméletileg egyik műszer sem javítható az űrben. "Már az új műszerek beállítása is éppen elég kemény feladat, azonban szétszedni valamit és áramköri lapokat pakolászni az űrsétához használt felszerelésben kissé rázós" - mondta Ed Weiler, a NASA tudományos vezetője. "Mindent megpróbálunk, azonban ezek a műszerek jelenleg teljesen halottak. Ha nem sikerül megjavítani, akkor sem vesztettünk semmit". Mindkét egység áramellátási problémákkal küzd, elvileg az űrhajósok egyszerűen megpróbálják majd áthidalni a sérült áramköröket.


Az űrsikló ezúttal is hét fős legénységgel vágott neki az útnak, Scott Altman parancsnok mellett Gregory C. Johnson pilóta és a már említett Megan McArthur repülőmérnök foglal helyet, Grunsfeld munkáját pedig Michael Massimino, Andrew Feustel és Michael Good segíti az űrséták során. Altman és Massimo másodszor, míg Grunsfeld harmadszor látogatja meg az űrtávcsövet, a többieknek ez az első űrsikló repülésük. A szervizküldetés menetrendje itt található.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »