Nem lehetetlen a térhajtómű
2009. május 7. 16:00, csütörtök
Egy nap a tudományos fantasztikumból tudományossá válhat a Star Trek egyik legismertebb eleme, a warp drive.

Egyes fizikusok szerint a fénysebesség fölötti utazás bár nem egyszerű, sőt kifejezetten komplex probléma, ugyanakkor nem is teljes képtelenség. Mindenekelőtt kellene találni a rakétákon túl valamilyen más hajtómű elvet, a rakéták ugyanis legyenek bármilyen nagy teljesítményűek, soha nem fogják az Einstein által lefektetett általános relativitásban alapvető sebességhatárként meghatározott fénysebességnél nagyobb tempóra ösztökélni jövőbeli űrhajónkat.

Szerencsénkre ez a sebességkorlát csak a tér-időn belül alkalmazandó, azaz a tér három dimenziójának és az időnek a kontinuumában. Tartsuk magunkat Einstein elméletéhez, tehát bármely adott objektum képtelen a fény sebességénél gyorsabban haladni a tér-időben, azonban nem kizárt hogy maga a tér-idő is képes utazni. "A lényeg, hogy veszünk egy tér-idő tömböt és mozgatjuk" - egyszerűsítette le a problémát Marc Millis, a NASA Áttörési Hajtómű Fizikai Projektjének korábbi vezetője. "A kapott buborékban elhelyezkedő járműnek úgy tűnik, hogy meg sem mozdul. A tér-idő mozog."

Amiért mindez hihetőnek tűnik több tudós számára is, abban leli magyarázatát, hogy elvileg ez a tér-idő mozgás egyszer már megtörtént, pontosan az áhított sebességtartományban. Több modell is arra utal, hogy az ősrobbanást követő gyors felfúvódási időszakban a tér-idő a fény sebességénél gyorsabb ütemben tágult. "Ha az ősrobbanáskor ezt meg tudta csinálni, miért ne tudná megtenni egy űrhajtóműnek?" - érvelt ismételten drámai egyszerűséggel Millis.

A technika életképessé tételéhez a tudósoknak ki kellene eszelniük egy olyan végtelenül kreatív hajtómű elvet, ami az űrhajó helyett a tér-időt mozgatja. Az általános relativitás szerint bármilyen energia- vagy tömeg koncentrálódás meghajlítja a tér-időt. Ezt a gravitációval szokás magyarázni, a gravitáció ugyanis egyszerűen egy tér-idő görbület, ami a kisebb tömegeket a nagyobb tömegek felé húzza. Tehát a tömeg, vagy az energia egy egzotikus formájának valamilyen egyedi geometriája képes manipulálni egy tér-idő buborékot úgy, hogy az a fénysebességnél gyorsabban haladjon, miközben minden benne található objektumot magával visz az utazására.

"Ha megtaláljuk a módszert a tér-idő tulajdonságainak kiegyenlítetlen megváltoztatására, azaz hogy az űrhajó előtt és mögött különböző dolgokat műveljen, akkor vajon a tér-idő elmozdítja-e az űrhajót?" - tette fel az azt az alapvető kérdést Millis, ami a fenti okoskodások után szöget üthet az ember fejébe. A válasz egy elsőként 1994-ben felvázolt elméletben keresendő, ami ugyan csak egy fizikus, Miguel Alcubierre nevéhez fűződik.

Alcubierre több tanulmány is azt állítja, hogy a tér-idő mozgásának lehetséges jeleire bukkant. Például a tudósok egy abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletű közegben gyűrűket forgattak, mely során megállapítást nyert, hogy a gyűrűk felett elhelyezett mozdulatlan giroszkópok is úgy érezték, mintha maguk is forognának, pusztán az alattuk forgó gyűrűk jelenlétének köszönhetően. A kutatás feltevése szerint az ultra-hideg gyűrűk valahogy magukkal húzták a tér-időt, ennek a hatását észlelték a giroszkópok.

Más tanulmányok azt derítették ki, hogy két párhuzamos, töltéssel nem rendelkező fémlap közötti terület kevesebb energiával rendelkezik, mint a környező tér. A tudósok ezt egyfajta "negatív energiaként" aposztrofálták, ami könnyen lehet, hogy a tér-idő mozgatásának egyik kelléke. Ennek a buktatója az lehet, hogy a tér-idő olyan mértékű meghajlításához, hogy a buborékot a fénysebességnél gyorsabban szállítsa, hatalmas negatív energia mennyiségre lenne szükség, amihez ugyancsak hatalmas áttörésekre lenne szükség a hajtóművek mellett az energia előállítás területén is. Szakértők szerint a kulcs a sötét energiaként emlegetett rejtélyes erő kiaknázása, ami elméletileg az univerzum tágulását is eredményezte.

Bár az előzetes laboratóriumi eredmények és a térhajtómű között több galaxisnyi űr tátong, vannak kifejezetten optimista fizikusok is. "Még azt sem tudjuk, hogy ezek a dolgok lehetségesek-e vagy sem, de legalább már annyira előrehaladtunk, hogy vannak kutatható területek, melyeket sikerült lecsípnünk az ismeretlenek tömegéből" - nyilatkozott Millis a SPACE.com-nak. "Még ha kiderül is hogy lehetetlen, ezen kérdések feltevésével olyan dolgokat fedezhetünk fel, amik máskülönben elkerülnék a figyelmünket."
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. nov. 10. 18:25 | galéria | válasz | #199
Bettus, maga eltévedt.
Hívjam a rendőrséget?
2009. nov. 10. 13:45 | válasz | #198
sziasztok segitségetekre lenne szügségem hól találok ingyen eltölthető játékot samsung s5600 érintő képernyős telefonra fonti lenne mert mindent átnéztem és nem találtam :'( sanos kérlek segitsetek Bettus
toto66  
2009. máj. 11. 14:05 | válasz | #197
Szóval szerintem valami kókler ez a Marc Millis.
toto66  
2009. máj. 11. 14:00 | válasz | #196
Hogy érzi magát tisztelt giroszkóp?
Köszönöm jól, de jobb vesém táján mintha forogna a téridő. C:
toto66  
2009. máj. 11. 13:59 | válasz | #195
"gyűrűk felett elhelyezett mozdulatlan giroszkópok is úgy érezték, mintha maguk is forognának, pusztán az alattuk forgó gyűrűk jelenlétének köszönhetően"
Hogyan érezték úgy?
A giroszkóp most forgott, vagy nem, mert vagy forgással mutatja ki a szerintük forgó téridőt, vagy nem jelez semmit (a giroszkóp az már csak ilyen)
toto66  
2009. máj. 11. 13:50 | válasz | #194
"Más tanulmányok azt derítették ki, hogy két párhuzamos, töltéssel nem rendelkező fémlap közötti terület kevesebb energiával rendelkezik, mint a környező tér. A tudósok ezt egyfajta "negatív energiaként" aposztrofálták, ami könnyen lehet, hogy a tér-idő mozgatásának egyik kelléke"
Kérdés:
Miért ilyen nesze semmi fogdmeg jól megfogalmazás?
Milyen energiáról van szó? Hő? Helyzeti? Elektromos?
Miért negatív energia? Negatív munkavégző képesség? Az energia csak pozitív lehet, mert ha negatív irányba mozdulhatnánk el a nullától akkor is képes lenne munkavégzésre.
Szóval nagyon bulvár szerintem (mondjuk a téma is)
toto66  
2009. máj. 11. 13:32 | válasz | #193
Ok! Megtaláltam!voltam
toto66  
2009. máj. 11. 13:26 | válasz | #192
Hol volt a leírás amit te olvastál?
toto66  
2009. máj. 11. 13:26 | válasz | #191
???
"Probably most famous scene from Croatian war for independence. On September 21, 1991, two JNA Jastreb J-21 light strike fighters flew over the Dalmatian city of ©ibenik. Croat soldiers opened fire"
2009. máj. 11. 13:21 | galéria | válasz | #190
Nem olvastad el a leírást. SAM-mal lőtték le.
toto66  
2009. máj. 11. 12:45 | válasz | #189
Egyszer mikor még sorkatonaként szolgáltam Kecskeméten, az egyik katonatársam azt mondta a leszálló MIG 21-estől 300 méterre, hogy milyen simán le tudná lőnni az AMD-vel. Mondtam neki, hogy badarságot beszél, mert a gépet hiába találná el esetleg a pilótát, de nem hitt nekem azt monta simán eltalálná az embert is, akkor megkérdeztem mennyit célozna elé. Semmit, volt a válasz. Akkor szépen kiszámoltam neki hogy a gép 300Km/h val szál le (MIG 21) az AMD-nek a lőszerének 850m/s a kezdősebessége, 300 méteren durván ennek a fele, így mennyi az elétartás. Kiderült hogy még csak a gépet sem találta volna el ha az orrára céloz. A videón a gép sac/kb 2000 méterre volt, mikor a legközelebb járt.
toto66  
2009. máj. 11. 12:31 | válasz | #188
Csak nem az AK-s lőtte le (a gép lőtávolságon kívül volt), valószínüleg volt valami légelhárító a közelben.
2009. máj. 11. 12:16 | galéria | válasz | #187
totó!
Erről az asztaqrvázásról jut eszembe. Nézd meg ezt a videót (mellette van angol leírás). Gyakorlatilag ugyanaz a reakció, csak más nyelven: "Oba dva, oba dva!". :-)
2009. máj. 11. 12:02 | galéria | válasz | #186
Megnéztem egy videót. Érdekes. :-))
Sötét a képernyő, valami villan, majd kiáltások: "Aszta qrva!" Látványos, ill. hallványos. :-)
toto66  
2009. máj. 11. 11:32 | válasz | #185
Ne keverd a szezon a fazonnal!
Létező neve és az elvont fogalom nem ugyan az!
A valóságban van olyan anyag amit hidrogén névvel jelölünk, de nincsenek olyan vektorok amelyel a teret reprezentáljuk. (itt a lényeg csak modellje van valóságos anyag nincs olyan hogy tér). Elektomágneses tér az például van, de nem ugyanaz a kettő (sőt lehet hogy az anyag is, így a hidrogén is ennek része).
toto66  
2009. máj. 11. 11:25 | válasz | #184
Ez is egy jó oldal:http://pyromaster.extra.hu/pirotechnika.htm
2009. máj. 11. 11:24 | galéria | válasz | #183
Hidrogén sem létezik, az is csak egy fogalom, mégis vannak hidrogénnel hajtott rakéták.
toto66  
2009. máj. 11. 11:21 | válasz | #182
Azért mert gagyi rakéták semmivel sem modernebbek a szilveszteri tüzijátéknál, sőt...
Csak nagyobbak és veszélyesebbek. Vannak a pirotechnikával foglalkozó magyar fórumok, ha érdekel keress rá.
toto66  
2009. máj. 11. 11:18 | válasz | #181
Szerintem tér idő nem létezik, csak fogalom amivel megpróbáljuk a tapasztalt környezetünk leírni, ezért nem is lehetséges ilyen hajtóművet építeni. Szerintem, de biztos mások jobban tudják.
2009. máj. 10. 13:30 | galéria | válasz | #180
Előbb építenek a thaik térhajtóművet, mint mi. (Ilyen mér nincs az Alföldön? Ezek csak állandóan rinyálnak, hogy fogy a hortobányi ménes, meg ilyenek.)
2009. máj. 10. 13:22 | válasz | #179
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön.
Sir Ny  
2009. máj. 10. 07:42 | válasz | #178
naugye,énhogymegmondtam,nexushatanyútontévedett-e???témábanleírta,hogyEinsteintévedett!
2009. máj. 09. 23:13 | galéria | válasz | #177
OK. Jó gyaloglást!
Sir Ny  
2009. máj. 09. 22:49 | válasz | #176
Miért mennék én Budapestre, ha Szolnokra akarok menni?
2009. máj. 09. 22:03 | galéria | válasz | #175
"a világ pont ugyanúgy fog működni, ha igazak, meg, ha nem igazak."

A világ igen, de a világ nem fog téged elvinni 1,5-2 óra alatt Budapestről Szolnokra. Ahhoz neked is tenni kell vmit.
Sir Ny  
2009. máj. 09. 21:26 | válasz | #174
mi vagy te költő? akkor nem túlozzál. itt vagyok én, élő példa, aki nem ismeri el az Einstein állításait. legalábbis nem feltétel nélkül. lehet igaz, meg lehet nem, hát ennyi. bár engem most perpillanat rohadtul nemérdekel, hogy igaz vagy sem. igazából az ilyenek nagyon nem befolyásolnak semmit, és a világ pont ugyanúgy fog működni, ha igazak, meg, ha nem igazak.

ellenben viszont tényleg ne túlozz. a túlzás az bizonyos értelemben véve akár hazugságnak is tekinthető. megint más a helyzet a viccekkel és az iróniával, amik bár hazugságok, az emberek túlnyomó többsége tudja, hogy mégsem.

viszont van olyan tény, amit mindenki elismer. Chuck Norris létezését. nincs rá élő példa, aki ne ismerné el
2009. máj. 09. 20:57 | válasz | #173
Sz.tem Einstein bizonyította az állításait, amit utána mindenki elismert.
Ja és akkor már Nobel-díjas volt...
2009. máj. 09. 20:56 | válasz | #172
Igen :)
Megvan könyvben is, még nem jutottam el az elolvasásáig, de remélem könyvben részletesebb lesz.
2009. máj. 09. 19:00 | galéria | válasz | #171
Nem kell kötőjel.
oli314  
2009. máj. 09. 18:59 | válasz | #170
ja, szóval akkor te Einstein-hez hasonlítod magad
hát egy nagy különbség biztosan van köztetek...ő értett a fizikához.
Sir Ny  
2009. máj. 09. 18:47 | válasz | #169
"most minek kell erőltetni a baromságot?"
szerintem Einstein-nek mit mondtak az ő korában?
2009. máj. 09. 17:13 | galéria | válasz | #168
Tök jó a film!
oli314  
2009. máj. 09. 17:02 | válasz | #167
most minek kell erőltetni a baromságot?:) ha érdekel a téma olvass utána vagy menj el modern fizika előadásokra(egyetemre), és akkor lesz valami fogalmad a dolgokról. Bár gondolom te a gimiben is abszolút értékbe raktad, ha a másodfokú egyenlet megoldó képletében negatív szám jött ki a gyök alatt...végül is hogy téged idézzelek: "nem egy tök más képletet kreáltál" ezzel.:D
Sir Ny  
2009. máj. 09. 16:11 | válasz | #166
tessék, most jött a cikk, h nyúton is tévedett.
Sir Ny  
2009. máj. 09. 16:08 | válasz | #165
igen, olvastam, és éppen ezért raktam abszolultértékbe, mivel az semmilyen eddigi eredménynem nem mond ellen, és nem egy tökmás képletet kreáltam volna. (de láthatot, azt is tettem)
2009. máj. 09. 10:34 | válasz | #164
Deee azért szerintem van anyag. Csak az anyagot alkotják a húrok...
A rezgő húrok : )
Amik különböző dimenziókban mozogva,rezegve megalkotják a kvarkokat, gluonokat (ha jól írtam..) ezek pedig a protonokat, neutronokat stb... És mindennek egy bizonyos formációját szoktuk anyagnak hívni....

Amúgy egy könnyen érthető látványos videó a húrelméletről: Vigyázat 51 perces
2009. máj. 09. 10:30 | válasz | #163
Ember! :)
Nem azért nyomós érv, mert Einstein írta fel először...
Csak ez már előre vetíti, hogy olyan dologról beszélsz, amit nem nagyon ismersz...
Ha tovább olvastál volna, akkor elmondtam, hogy miért.
De akkor elmondom mégegyszer:

A relativitás elmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete!
A képletet 1:10^14-en pontossággal igazolták!
Ehhez képest Newton törvényeit "csak" 1:10^6-on pontossággal tudták igazolni.
Ezen kívül ha a képletek nem lennének pontosak illetve közel tökéletesek, akkor most nem lehetne GPS, se űrutazás, és szondákat se tudnánk küldeni a világűrbe, ill. más bolygókra...
Sir Ny  
2009. máj. 09. 08:43 | válasz | #162
akkor így:
Sir Ny  
2009. máj. 09. 08:42 | válasz | #161
miért? tessék, én simán beraktam neked a gyökjel alá a mínmuszegyet, és mégcsak egy feketejuk sem keletkezett:
Sir Ny  
2009. máj. 09. 08:39 | válasz | #160
"Másrészt a relativitáselmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete..."

ezt írtam énis. ha abszolútértékben van, akkor azt IS igazolták, mivel az eredmény ugyanaz.

" Jesszus te miről beszélsz?:) Ezt Einstein találta ki. "
ja, már értem, ha ő találta ki, akkor biztos Szentírás... nyomós érv, hogy ő találta ki, tényleg.
2009. máj. 09. 01:08 | válasz | #159
pedig analizis vizsgán néha jól jönne a 'szabad alakitás'...
2009. máj. 09. 01:06 | válasz | #158
merthát sajnos ha veszünk egy negativ (valós) számot, annak a négyzete ugye pozitiv lesz, viszont sajnos visszafelé ez már nem mondható el, egy pozitiv szám gyöke sosem lesz negativ... :)
2009. máj. 08. 23:43 | galéria | válasz | #157
OFF
A vízautós csoda begyűrűzött Romániába is. Most hallom, hogy egy román felfedezte a membrános elektrolízissel működő hidrogénnel hajtott autót.
NEXUS6  
2009. máj. 08. 23:30 | galéria | válasz | #156
Százötvenöt!!!!!???
Micsináltok tik!?
Iskolába meg sosenem jártokmár!?
Háthijába, ilyen ez az ifjúgenerátor!
kvp  
2009. máj. 08. 23:15 | válasz | #155
"Ezek a fizikusok engem nem érdekelnek, úgyis Zefram Cochrene találja föl a működő verziót!"

A Bussard kollektor ismeros lehet minden startrek rajongonak. A kevesbe ismert teny, hogy letezo tudosrol van szo, es o tervezett eloszor mukodokepes nuklearkis hajtasu raketat, fuzios reaktort, es fenysebesseg eleresere kepes urhajot (Bussard ramjet). Ez utobbinak egyik eleme a kerdeses kollektor. (A fuzios reaktor kismeretu kiserleti peldanyait meg eleteben megepitettek es valamiert mukodes kozben pont ugy nez ki, mint a filmekben.)
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard

Cochrene-t meg majd meglatjuk hogy fogjak hivni a valosagban. Barki lehet...
2009. máj. 08. 23:02 | galéria | válasz | #154
A probléma ott van, hogy minél rövidebb a húr, annál kisebb (és erősebb?) pengető kell hozzá.
2009. máj. 08. 22:59 | galéria | válasz | #153
Én egyébként azzal egyetértek, hogy nincs anyag, csak húrok, amelyek rezegnek, és ha két húr összeakad, azt érzékeljük mi anyagként.
endyxx  
2009. máj. 08. 22:21 | galéria | válasz | #152
Minden vita forrását elvágva: a teret én hajtom kerékpározás közben, csak ti beleragadtatok a térbe és úgy látjátok, a kerékpárom mozog. Hehe.
2009. máj. 08. 22:14 | válasz | #151
Passz..nem én találtam ki.
ivjoe  
2009. máj. 08. 22:03 | galéria | válasz | #150
És a gyök alatt miért ne állhatna negatív szám? :)
cipike  
2009. máj. 08. 21:30 | válasz | #149
egyenirányúsítsd a fényt, és a fényhullámnak nem lesz negatív értéke
bár lehet hogy nem a legjobban fejeztem ki magam...
2009. máj. 08. 18:20 | válasz | #148
Jesszus te miről beszélsz?:) Ezt Einstein találta ki.
És ugyan nem vagyok matematikus, de gondolom megvan az oka, hogy miért nem teszik abszolutértékbe. Azért a matek meg a fizika nem az a fajta tudomány, amit úgy alakítasz, ahogy épp jobb eredményeket ad...
Másrészt a relativitáselmélet a tudomány legnagyobb pontossággal igazolt elmélete...
Wizek  
2009. máj. 08. 18:12 | válasz | #147
Ezek a fizikusok engem nem érdekelnek, úgyis Zefram Cochrene találja föl a működő verziót! :D
2009. máj. 08. 17:28 | galéria | válasz | #146
csak nehogy turisták kezébe kerüljön.
2009. máj. 08. 17:01 | válasz | #145
És ezek a hullámaid kiegészítik a ma elfogadott transzverzális hullámokat vagy helyettesítik azt? Utóbbi esetben pedig hogyan magyarázza meg a fény polarizálhatóságát? Polarizálható longitudinális hullám!?
Sir Ny  
2009. máj. 08. 16:33 | válasz | #144
és mégis micsoda ez a képlet, hogy azt mondják szentírás? és mégis mi van, ha mondjuk az "1-v^2/c^2" abszolultértékben van? mivel pozitív szám abszolultértéke saját maga, ezért ha a lorentz (feltételezem ő találta ezt ki) abszolútértékkel írta volna ezt fel, akkor az összes bizonyítás, ami erre ráment, az arra is jó lett volna.
cipike  
2009. máj. 08. 16:09 | válasz | #143
" Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó. "

szerintem ezen a módon így információt lehetne "teleportálni", vagyis jobban mondva a másolatát... vagy nem?
toto66  
2009. máj. 08. 15:20 | válasz | #142
A cikkhez úgy kapcsolódik ez a téma, hogy láttam egy kisérletet, ahol szépen tologatták az atomokat tapogató mikroszkóppal. És amikor egy bizonyos alakzatra rendezték megjelent egy "fantom" atom. Olyan ami tulajdonképp nem is létezett, de mégis letapogatható volt, a semmiből lett egy atom.
Az egész pedig pontosan a hullámokra jellemző módon történt, ha egy lavór vízbe belecseppentesz egy csepp vizet a csepp becsapódásának helyén egy kicsúcsosodás keletkezik, innen hullámok indulnak ki, a lavór faláról visszaverődő hullámok tükörszimmetrikusan újból létrehozzák a kicsúcsosodást.
Pontosan ugyan az a jelenség mint a letapogató mikroszkóp alatt.
Na már most ha sikerül megalkotni egy olyan "lavórt" amely az anyagi részecskék halmazának képét létre tudja hozni nagy távolságban, akkor gyakorlatilag teleportálhatunk oda. Igaz hogy csak fantom részecskéket, és nem tudom az mire lenne jó.
2009. máj. 08. 14:50 | válasz | #141
Na, alakul ez. Köszönöm. Emésztem egy kicsit :)
toto66  
2009. máj. 08. 14:38 | válasz | #140
Na most ugye a hullámoknak vannak frekvenciái. Az egyértelmű, hogy nem lehet mindenféle frekvenciát egymás után fűzni, ezért létenek olyan hullámok amelyek gerjesztik egymást, még mások nem. Ha olyan kombinációt találsz amely még gerjeszthet más hullámokat akkor létrejöhet a jelenség.
Ilyen lehet a "C60-as fulerén molekulával is". Még más akár még kissebb molekulák már nem alkalmasak a jelenség előállítására a fenti okok miatt.
toto66  
2009. máj. 08. 14:29 | válasz | #139
Amikor megfigyelsz egy részecskét, nem történik más csak hozzáadsz egy hullámhoz egy másikat, majd az a hullám kibocsátja a mefigyelttel azonos mennyiségű hullámot. Tehát ha megfigyeled melyik résen megy át akkor az eredeti hullám tulajdonképpen egyiken sem, csak a kibocsátott mása. Ezért ha az egyik résben figyeled meg akkor azt onnan kiindulónak lehet tekinteni, ezért nem lesz interferrencia.
toto66  
2009. máj. 08. 14:24 | válasz | #138
Képzelj el egy állóhullámot amelynek az össz hosszát növelheted, de csak egész hullám valahányszorosával, ilyenkor nő a hullám összenergiája (a hozzáadott hulláméval) ezért csak bizonyos mennyiségi egységekben képes energiát felvenni leadni (ismerős? kvantum...), mert például tört hullám nem képes hozzáadódni egy állóhullámhoz. A hullám gerjesztett állapotba kerül (több energiával rendelkezik) ha hullám adódik hozzá. Ha valami gátolja a hullámot az energia tartós tárolásában (elekton pályákon csak két elekton tartózkodhat) akkor kibocsátja a feles hullámot (egy vagy több kvantumot).
Gondold tovább!
2009. máj. 08. 14:17 | válasz | #137
Kicsit részletesebben ha kérhetem? : P
Úgy tudtam, hogy ez csak kvantumszinten működik, egy 60 atomos molekula pedig már nem igazán az.
De még mindig nem magyaráztad meg, csak kíváncsi lennék, hogy mégis hogy meg miként.
Ugye erre a kísérletre szokták azt mondani, hogy amennyiben azt figyeljük meg, melyik résen is megy át az elektron / vagy jelen esetben atom, akkor bizony csak az egyiken fog átmenni, és nem lesz interferencia kép.
Ha viszont csak a végeredményt nézzük, tehát a felfogó ernyőt, akkor meglesz az interferencia.
Na most ez konkrétan azért van, mert még nem vagyunk képesek úgy megfigyelni az éppen áthaladó elektront, hogy a méréssel ne befolyásolnák a viselkedését.
toto66  
2009. máj. 08. 14:15 | válasz | #136
Tehát az anyagi részecskék nem feltétlenül gömb alakuak, nem akkorák, mint amilyenek észleljük. Csak észleléskor a kölcsönhatás helyének alakját gondoljuk a részecske alakjának.
Láttál már olyan fotót amit részecskéről készítettek, akkor tudod miről beszélek, a nyoma az amit látsz és nem a részecske.
2009. máj. 08. 14:14 | válasz | #135
Még egy érdekesség Tesláról...ő is állította hogy az anyag csak hullám.

És többször hangoztatta, hogy majd valamikor meggyőződése szerint anyagot is lehet majd továbbítani úgy mint ahogy most az elektronokat szállítják, vagy gyorsabban.
2009. máj. 08. 14:09 | válasz | #134
:) Okok szia.
toto66  
2009. máj. 08. 14:09 | válasz | #133
Az a helyzet, hogy csak akkor megy át mindkét résen, ha rések közötti távolság nem túl nagy, és ez összefüggésben van a hullámhosszal.
toto66  
2009. máj. 08. 14:07 | válasz | #132
Azért mert te nem érted. Minden anyag hullám azért!
toto66  
2009. máj. 08. 14:06 | válasz | #131
Az érzékelés pedig hat az észlelt objektumra (ilyen kicsi méretben)
Amikor tükrös módszerekkel próbálják a fénysebességeket összehasonlítani, tulajdonképp tévúton járnak. Mert a tükörről nem visszapattan a foton, hanem gerjeszt egy elektont, amely egy másik fotont bocsát ki a gerjesztés után.
Tehát ha tükröt iktatunk a rendszerbe már is azonos fénysebességeket kapunk bármely fényforrásból (pl napfény, elemlámpa fényének összehasonlítása).
Az összes fénysebességmérő pedig tükröket is alkalmaz.
2009. máj. 08. 14:01 | válasz | #130
A-a.
Ezzel nem magyaráztál meg semmit barátom :)

Az igazi poén az, hogy ezt a bizonyos interferencia kísérletet megismételték egy C60-as fulerén molekulával is!
És a poén, hogy az is interferencia képet mutatott! Egy 60 szénatomos molekula!
Erre max tényleg az lehet az abszurd magyarázat, hogy az adott pillanatban mind a két résen átmegy egyszerre!
toto66  
2009. máj. 08. 13:59 | válasz | #129
Igazából, a világnak van megismerhető része. Így helyes a feltevés.
toto66  
2009. máj. 08. 13:57 | válasz | #128
Ahhoz, hogy megértse valaki miért van 1 elektronnak interferrencia képe, el kell felejtenie a részecske képet, amit a középiskolában tanítanak.
Az elektron is elektromágneses hullám, részecskének azért érzékeljük, mert az érzékeléshez kölcsönhatás kell, ezért a kölcsönhatás helyét érzékeljük pontszerűnek, mintha ott lenne a részecske. Szerintem ebből adódik hogy "a részecske helyét, vagy mozgását ismerjük, egyszerre a kettőt nem"
2009. máj. 08. 13:49 | válasz | #127
Úgy értettem, hogy a makroszkopikus tapasztalatok nem feltétlenül irányadóak a mikroszkopikus jelenségek leírásához. Ezért a mi makroszkopikus gondolkodású agyunk nem igazán tud makroszkopikus megfeleltetést adni arra, mi zajlik kicsiben.

Bocsi, de most el kell mennem, és hétvégén nem leszek gépközelben, pedig szívesen folytatnám az eszmecserét.

Minden jót.
2009. máj. 08. 13:43 | válasz | #126
Igazad van, de muszáj valamiből kiindulni. A tudomány kénytelen valamilyen alapfogalmakat tisztázni, axiómákat elfogadni, amire építeni tud. Ezeket igaznak fogadjuk el, hogy tudjunk valamire építkezni. Persze fontos, hogy kételkedjünk benne, és az a tudós, aki nem teszi, aki nincs tisztában azzal, hogy a tudomány tulképp feltevésekre alapszik, az tévúton jár szerintem. Az egész úgyis arra a hitre épül, hogy a világ megismerhető, holott ez nem biztos, hogy így van.
2009. máj. 08. 13:40 | válasz | #125
Hibás. A kvantummechanika az általunk érzékelhető világ alapja. Ha nem értjük akkor nem értünk semmit. Bár még nem egyesítették, de vannak rá törekvések, hiszen a makro világ is pont úgy kell, hogy működjön mint a kvantummechanikai szint.
2009. máj. 08. 13:37 | válasz | #124
Egy darab elektronnak hogy lehet interferencia képe, mikor csak egy darab?

Mert ilyen huncut ez az elektron. A kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni. Nem tehetünk róla, hogy a mikrovilág olyan, amit a makroszkopikus fogalmainkkal nem tudunk leírni.
2009. máj. 08. 13:34 | válasz | #123
Nem azzal van baj, hogy magunk hoztunk létre magunk által kreált egységeket.

A kategorikus kijelentésekkel van a baj ami miatt a történelem során már párszor szívott az emberiség és szív a mai napig is.
2009. máj. 08. 13:34 | válasz | #122
Csodás..és az időt miből vezeted le?

Az időt a számlálásból vezetjük le. Gyakoriságot mérünk, azaz frekvenciát. Az atomórában ez történik. A másodperc definíciójában nem szerepel a Föld forgása. PErsze úgy van belőve az érték, hogy nagyjából megegyezzen a korábbi másodperccel.
2009. máj. 08. 13:31 | válasz | #121
Többszáz éven át teljesen hibásan reprodukálták az indukciós kísérleteket és állították, hogy lehetetlenség. Erről ennyit. Ismét az ember, saját határainak korlátaiba ütközött.
2009. máj. 08. 13:30 | válasz | #120
"fénysebesség azért 300 000 km/s, mert a méter mint mértékegység a fénnyel van definiálva..."

igen és nem. A méter a fény sebességének segítségével az időmérésre van visszavezetve, de mondhattak volna akár azt is, hogy 1 méter az a táv, amit a fény 1 s alatt tesz meg, csak nehezen lenne kezelhető, nem beszélve arról, hogy a gazdaságban mindent át kéne számolni az új mértékekre. Nem volna semmi értelme.

"Nincs tér, meg idő, meg ilyen hülyeségek, ezeket csak mi magunk találtuk ki mi magunknak..."

Oké, akkor próbálj meg egy tudományt úgy felépíteni, hogy ezeket a fogalmakat nem használhatod, de lehetőleg gyakorlati haszna legyen, és tudd is igazolni méréssel az állításaidat. Számok sincsenek, azokat is mi találtuk ki, a dolgok értékét is mi találtuk ki...