 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tulajdonképpen, itt több, és nem kis problémák is vannak. A világegyetem tágulásának három alapját ismerjük, melyből most kettőt említenék. Az első a Hubble által megfigyelt "távolság arányos vöröseltolódás", a másik, a 2,7K°-os háttérsugárzás. Igen ám, de számításba kell(ene) venni még valamit. Az Einstein által felállított általános relativitáselmélet szerint, és ezt eddig már számtalan kísérlettel igazolták is, a foton gravitációs térben energiát veszít, tehát ha egy foton gravitációs térben halad, vöröseltolódást szenved. Márpedig, az univerzumunkban a gravitáció mindenüt feltétlen jelen van, tehát a távolságarányos vöröseltolódásban feltétlen szerepe van.
Ha most számításba vesszük ezt is, a kép nagy mértékben megváltozik.
Az általunk jelenleg belátható univerzumban – R = 1,37.10^10 fényév – a számítások szerint, 3.10^52 kg tömeg van jelen. Ebből az következik, hogy világegyetemünkben a jelenlévő ÁTLAGOS GRAVITÁCIÓS ÉRTÉK igen magas. Oly nagy mértékü, hogy akár ez a hatás egyedül is képes a tapasztalt vöröseltolódást létrehozni. (Hogy ez egyértelműen "irány független", az logikus.) A másik megemlítendő, hogy a háttérsugárzás sem feltélen "kihűlő maradéksugárzásként" értelmezhető, hiszen, a térben feltétlen mindenüt van jelen pl. energia, tehát annak a hőmérséklete nem lehet abszolút 0 kelvin fokos.
Az már csak hab a tortán, hogy az említett tömeg "esemény horizontja" 4,7.10^9 fényév lenne, ha ezen a gömbterületen belül valaha is jelen lett volna, mert ebben az esetben feltétlen össze kellett volna omlania egy fekete lyukká. (Tehát ha a jelenleg feltételezett tömeg a világegyetemünkben valaha is egy 4,7.10^9 fényév sugarú gömbbön belül lett volna, annak egyértelműen össze kellett volna omlania egy fekete lyukká!) Viszont, ez az érték mindössze a jelenlegi rádiusznak több, mint az egyharmada, területileg számolva, mintegy nyolcada. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg általunk belátható világegyetemben az átlagos gravitációs érték hatalmas!
Tehát, ha a vöröseltolódást nem Dopplerként értelmezzük, hanem gravitációs vöröseltolódásként, egy egészen más képet kapunk. Logikus, hogy ekkor már nem kell feltételeznünk semmilyen "tágulási növekedést/csökkenést", mert akár statikus – mármint, összméretében változatlan! – világegyetem is lehetséges.
Igaz, ez igen sok dologban teljesen új feltevéseket tesz szükségessé, de több, ma még "anomáliának" tekintett, vagy megválaszolásra váró kérdére, képes logikus válszt nyújtani.
Benkő László.
 |
A testünkben lévő nyomásnak nincs köze a G-hez, csak a bolygó légnyomásának ellensúlyozására van.
Nagy bumm:
Ha inkább csak a tér tágult, akkor minek a hatására? Nem ismerünk semmit a tér természetéről, sem a tágulási sebességének korlátairól, szóval akár pár másodperc alatt kitágulhatott a jelenlegi méretére. Szerintem is csak anyaggal együtt van értelme.
A sötét energia meg hogy gyorsít? Hogy hat erővel az anyagra? Ez kicsit sántít nekem, szerintem nem gyorsul a tágulás, csak a múltat látjuk, ahogy lentebb írták.
A fehér lyuk ha jól tudom, a mini fekete lyuk, tahát nincs a középpontban. Simán hívhatnák mini fekete lyuknak, de hát ez van. A tömege elenyésző, csupán a szubatomi részecskék egymástól való extrém kicsi távolsága miatt jönnek létre(pl az LHC-ben is számítanak rájuk).
toto66:
Van vöröseltolódás és kékeltolódás is. Hogy melyik, az a megfigyelő és a megfigyelt objektum kölcsönös helyzetétől függ, relatív. És ha valami közeledik felénk, akkor a fényében kékeltolódást észlelhetünk, ez tény.
Szerintem a kezdetet meg a véget nem nagyon lehet megjósolni, kiszámolni, mert ahhoz lehetetlen biztos információkat szerezni. |
nos, a G erőhöz annyit fűznék hozzá h MIVAN???, ja és ugyan ezt még a kémiai erőkhöz, mind a 2 összetart, de kééérlek, a levegő nyomásával mi van?:D kidobnak az űrhajóból a kis nyomás miatt szétpukkansz, ott már semmilyen G vagy kémiai erő sem segít/egyszerű példa az eleneged a lufit, felszáll és pukk/
a nagy bumm teoriához:
a nagy bumm amikor volt, abban a pillanatban mikor az anyag 1 pontba sűrűsödött, akkor az volt a tér, ugyanis a teret az anyag jelentléte határozza meg, szal ha nincs anyag nincs tér, ha nincs tér, nincs ami legyen benne /mert az akkor már a tér része lenne:P/
a galaxis tágulásához:
még jó h tágul a galaxis, viszont én sem értem az exponenciális gyorsulást, lehet h newton vlmit elcseseztt, de gimiből úgy emléxem, h csak akkor gyorsulhat vlmi, ha erőhatás éri, szal ha nincs erő nem gyorsulhat semerre sem
de erre is van tuti egy magyarázatXD
PS.: mivan ha van egy bazinagy fehér lyuk az univerzum közepén?:D
galaxis ütközés:
ki mondta h a galaxisok párhuzamosan közlekednek? simán oldalba kapják egymást+ azért a gravitáció sem elhanyagolható amit termelnek benne a csillagok ugye:P |
Persze, hogy nem a G tartja össze az emberi testet, de jól érzékelteti azt, hogy a világegyetem tágulását helyileg legyőzhetik a kémiai kötések, amelyek létrehozzák a molekulákat, és ezekből már fel tud épülni egy sejt, szövetek, emberi test.
"hogyan alakulhattak ki az egyenletesen eloszló anyagfelhőből a galaxisok"
Az "eloszlás" nem volt egyenletes. Még olvasgass!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ha nem "olvasgattam volna ebben a témában", fel sem merült volna bennem az ellentmondás.
Keverednek a fejedben a szavak, ezt a csomósodás dolgot azért találták ki, hogy legyen mivel magyarázni hogyan alakulhattak ki az egyenletesen eloszló anyagfelhőből a galaxisok.
Segítségként: az emberi testet nem a gravitáció tartja öazze.
LOL
|
Csak engem ismételt.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Még olvasgass ebben a témában.
A VE naaagy léptékben tágul, de helyileg a gravitáció legyőzheti ezt a tágulási tendenciát, és ott csomósodhat.
te sem szakadtál még szét.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Olvasom, itt sok szakértő gyűlt össze.
Így jó helyen teszem fel kérdésemet.
a. azt állítják az okosak, a világegyetem tágul (ami azt eredményezi többek között, hogy minden galaxis egyre távolabb kerül egymástól)
b. szenzációznak mindenféle galaxisok ütközéseinek fotójával
Kérdés: a és b hogyan lehetséges egymással egyidejűleg?
|
Sztem tegyünk meg téged a csillagászat vezetőjévé, mert jobban tudod, mint ők.
|
Lehet hogy jobban járt volna a tudomány ha a weber teleszkóp helyet inkább egy óriás teleszkopót építetek volna a holdra.Ezzel biztos hogy übereltek volna minden távcsövet...A technika már régen kész!
|
Nem igaz mert:
"Az az áttörés, ami a csillagászokat az Ősrobbanás elmélethez vezette, a távolság és a vöröseltolódás közötti lineáris összefüggés volt a Hubble-diagramon. Hubble két fontos megfigyelést tett, ami erre az eredményre vezette. Először is, a lineáris összefüggés a távolság és a vöröseltolódás között nem függ az iránytól az égen - az egyik irányban vöröseltolódást látunk, mintha a galaxisok távolodnának tőlünk, és a másik irányban is vöröseltolódást látunk, nem kékeltolódást. Mindenhol úgy tűnik, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk, és minél messzebb vannak, annál gyorsabban látszanak távolodni. Másodszor, a galaxisszámlálások az ég különböző irányaiban és távolságokban arra engednek következtetni, hogy a teret egyenletesen töltik ki a galaxisok (annak ellenére, hogy szeretnek halmazokat képezni). "
Tehát nem lehet gyorsuló a tágulás:
"Mindenhol úgy tűnik, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk, és minél messzebb vannak, annál gyorsabban látszanak távolodni"
Több helyen is utánna olvastam.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
A bomba robbanása pont, hogy egy exponenciális jelenség. Ha csak a hanghatást nézed, akkor is.
De amúgy divat ma mindent átnevezni, mert úm. a régi megnevezés nem jó. Vagy sért valakit, vagy más okból.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Csakhogy a nagyobb távolságokra lévő csillagoknál pont hogy nem nagyobb, hanem kissebb a vöröseltolódás, mint amit a közelebbi csillagok alapján számolt lineáris Hubble-törvény alapján várnánk, és pont ez az egyik bizonyítéka a gyorsuló tágulásnak, így tehát egyáltalán nem helytálló, amit mondasz.
A világegyetem átmérőjéről: A 93 milliárd fényév szerintem valószínűleg úgy jöhetett ki, hogy mi látunk valamit 13 milliárd fényévre, ami 13 milliárd fényévvel ezelőtt volt ott, és az azóta eltelt 13 milliárd évben nem tudjuk mi történt vele, de ha feltételezzük, hogy olyan törvényszerűség szerint távolodott tőlünk, mint ahogy azt a többi, a világegyetem általunk látható része teszi, akkor kiszámolhatjuk, hogy most milyen távol van tőlünk, és akkor ezt még megszorozzuk kettővel, hogy a sugárból átmérőt kapjunk. Egy biztos, a relativitáselmélet szerint a téridő azon pontjából, ahonnan nem érhetett ide fény, nem érhetett ide semmilyen más (közvetett vagy közvetlen) módon semmiféle információ sem, tehát például a világegyetem látható részének mozgásából semmilyen módon nem lehet megtudni az azon kívüli részek mozgását. Legfeljebb a látható részben tapasztalt sebességteret extrapolálhatjuk a többi részre is, és megnézhetjük, hogy mi jön ki belőle, de az eredmény csupán feltételezésnek számít, kísérletileg nem igazolható. Éppen ezért egy megfontolt elmélet nem tesz kijelentést arra, hogy mekkora most, vagy mekkora volt régebben a világegyetem, csupán azt tudni, hogy most mennyit látunk belőle. Igazából az ősrobbanás elmélet is csak azt mondja, hogy a világegyetem ma látható része egykoron egy nagyon kis térfogatban volt összezsúfolva, de hogy ezen kívül van-e valami, és ha igen, akkor mi van, arról már nem szól a fáma. Egyébként az "ősrobbanás" elnevezés ezért rossz, mert a nem hozzáértőt megtéveszti, ugyanis egyből valami bomba robbanásra gondol, holott egy bomba nem szokott exponenciálisan felrobbanni, mint az univerzum. |
elég jó felbontású jpg-t lehet vele csinálni
Ingyenes Online zenelejátszó: www.cant.io | http://www.visztpeter.me
|
Grandiózus terv. Ez a nagy "távcső" sok más megfigyelésre is alkalmaz lehet, amelyek ugyanilyan érdekes eredményeket hozhatnak.
|
Sz.tem térjünk át a következő cikkre. A címe alapján érdekesnek hangzik.
|
Egyébként úgy is írhattam volna, hogy kezdetben az egységnyi térre (!) eső anyag és energia nagyobb volt. Nagyobb volt a világegyetem fajlagos sűrűsége, na. Ez egyre csökken, hogy meddig, azt nem tudjuk.
egységnyi tér, ebbe most ne menjünk bele.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
ne értetlenkedj!
ezt írtam:
"Magyarán, az igaz, hogy közvetlenül az ősrobbanás után az anyagcsomók gyorsabban távolodtak egymástól, ami természetes is,"
Tehát a kezdeti lökés miatt az anyag nagyobb gyorsulással távolodott egymástól, majd ez a gyorsulás egyre csökkent. Tehát, minél messzebb nézünk, annál inkább visszamegyünk az ősrobbanás felé, így az egyre fejlettebb távcsövekkel egyre nagyobb gyorsulásokat fogunk mérni. De utálok magyarázkodni, mert feltételezem a partnerről az ikút.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Sokszor használják az alábbi hasonlatot:
A lufi két tetszőleges pontját megjelölöd filctollal. A két pötty jelentsen két galaxist. Elkezded felfújni a lufit. A két pont elkezd távolodni. A felfújás mértéke tegyük fel, hogy állandó. Az az arányosság igaz, hogy minél messzebb van a két bejelölt pont alapból, annál nagyobb sebességgel tágul közöttük a lufi. Kellően nagy távolság esetén már nem tudnak egymásról tudomást szerezni, mert a fény lassabban megy mint ahogyan egymástól távolodnak.
Kicsit olyan mint az Acilleus kontra teknősbéka című Zénón (görög filozófus) paradoxon, hogy a gyorslábú Achilleus soha nem érheti utol a teknősbékát, ha annak bármilyen kis előnye van. Csakhogy itt a teknős nem állandó sebességgel halad, hanem GYORSUL méghozzá az idő előrehaladtával egyenesen arányosan
Az igazi terroristák öltönyben járnak
és nem is veszed észre, hogy börtönbe zárnak.
|
Epivel ellentétben!
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
"még mindig az ősrobbanásból származó hirtelen gyorsulás hatását mérjük gyorsuló tágulásnak. Epivel ellentétben."
Epivel összhangban!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Epi mond valamit.
Ez az egész téma eléggé összekuszált.
Elvégre amit 13,7 milliárd fényévre innen látunk az már maga a múlt.
Az 13,7 milliárd évvel ezelőtt volt, és nem most.
És azért fenn tartom azt az elképzelésemet miszerint lehet, hogy még mindig az ősrobbanásból származó hirtelen gyorsulás hatását mérjük gyorsuló tágulásnak. Epivel ellentétben.
|
Sőt még azt is megkockáztatom, hogy teljesen téves az a következtetés miszerint azért tágul gyorsulva a világegyetem, mert a távolabbi objektumoknak nagyobb a vöröseltolódásuk.
Azért mert a távolabbról érkezett fény régebbi állapotot mutat nagyobb sebességgel, a közelebb lévő fényforrás kissebb sebessége egy frissebb állapot.
Tehát lassul a tágulás.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ez a gyorsuló távolodás minimum necces. Én soha nem hittem benne lelkem mélyén, és arra gyanakodtam, hogy maga a tér szerkezete volt más több milliárd évvel ezelőtt, amit mi most több milliárd év messzeségben látunk, így a mostani állapotokra vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni. Magyarán, az igaz, hogy közvetlenül az ősrobbanás után az anyagcsomók gyorsabban távolodtak egymástól, ami természetes is, de ma ez nyilván nincs így, tehát most, tőlünk 13,7 milliárd év távolságra ugyanolyan állapotok uralkodnak, mint itt, nálunk.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"nincs olyan hogy vöröseltolódás 1 mrd fényévre"
Akkor miért írják hogy minnél távolabb van annál nagyob a vöröseltolódás?
Ha nem lehet meghatározni egy átlag eltolódást a távolság függvényében akkor értelmetlen erről beszélni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
"ha tényleg változna a fény sebessége, akkor kb minden amit ma az univerzumról tudunk egy pillanat alatt a kukában végezné"
Én nem állítottam hogy így van, csak azt hogy lehetséges más magyarázat is.
Tehát vagy távolodnak a galaxisok, akkor igaz amit írtam #72, vagy lassul a fénysebesség.
"hanem maga a tér tágult az elméletek szerint a robbanás utáni pár másodpercben. tehát nem a koordináta tengelyen mentek az anyagok az x helyről az x+23 helyre, hanem az x pontnak a helye változott. mondhatni az első pár másodpercben már eleve több _milliárd_ fényévnyire kerültek egymástól a legtávolabbi objektumok."
Ha csak a tér nő és x kordinátában lévő pont marad a helyén, nem érzékelünk tágulás, mert x-től való távolságát y-nak x y távolságának tört részével fejezzük ki. Magyarán a mérőeszköz együtt nő a mért távolsággal.
Tehát nincs értelme, illetve értelmezhetetlen abban az esetben a tágulás.
De mivel ez nem így van, mérnek tágulást, és fénysebesség csökkenését kizárjuk igaz marad az űállításom.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
na csak közelít egymáshoz a véleményünk. de pont az a lényeg, hogy a tömeg biztosan megvan, csak van még más is. a sötét energiát valami olyannak képzelik mint egy fordított hatású gravitációt, de mégis van tömege. taszító erőként hat a galaxisokra. máskülönben nem tudjuk mivel magyarázni, hogy látszólag miért távolodnak egyre gyorsabban a galaxisok. tehát nem a távolodás a lényeg, hanem hogy ezt egyre gyorsabban teszik.
"The voices are back... Excellent."
|
Ezen a képen próbálják szemléltetni az univerzum hálós szerkezetét. Ahogy a galaxisok és galaxiscsoportok összefonódnak egymással...
|
nincs olyan hogy vöröseltolódás 1 mrd fényévre ha tényleg változna a fény sebessége, akkor kb minden amit ma az univerzumról tudunk egy pillanat alatt a kukában végezné. tök üres térben a fény sebessége állandó.
vörös eltolódás vagy szimplán hullámoknál doppler hatás úgy alakul ki, hogy a megfigyelő és a hullámok forrásának távolsága változik. az angol wiki-n van egy egész érthető ábra, a mentőautó szirénahang változást magyarázadnó. tehát mivel a mentőautó közeledik a megfigyelőhöz, így a kiadott hanghullámai mindig egy kicsit közelebbi pontról indulnak. ezt a megfigyelőnél lévő mikrofon úgy rögzíti, mintha kisebb lenne a hang frekvenciája, tehát kisebb lenne a hullám két csúcsa közötti távolság. amint elmegy a megfigyelő mellett a mentő, a hanghullámok elnyúlnak látszólag, csökken a látszólagos frekvenciája, mert mindig egy kicsit távolabbról indulnak a sziréna hanghullámai.
"The voices are back... Excellent."
|
Már azt hittem kihagyod.
A sötét anyagnak tulajdonítják azt a hiányzó tömeget.
Másrészt a fekete lyukak is igen jelentős tömeget jelenthetnek.
Elég nehéz lenne meghatározni, hogy egy galaxisban a központi fekete lyukon kívül hány ilyen gravitációs anomália létezik még. Elvégre elég nehéz megfigyelni. Csak a körülötte lévő csillagok mozgásának pályájából és sebességéből következtetnek egy adott fekete lyuk jelenlétére. Ami ugye elég nagy tömeggel rendelkezik.
Viszont szerintem nincs is meg az a tömeg ami összetartja...Elvégre tágul... Nem egy központi pont felé közelednek, hanem egymástól el. Amolyan szétesőben.
A galaxisokat a saját tömegük meg a központi fekete lyuk tartja össze. És talán a 2 galaxis között fellépő gravitáció az, ami befolyásolhatja a mozgásukat. De tény, hogy távolodnak egymástól.
|
a 93 mrd fényév átmérő csak kalkulált. onnan ered, hogy iszonyat mennyiségű csillag/por/galaxis/feketelyuk egyszóval tömeg van odakinn, hat egymásra a gravitációjuk, de ha csak max 13,7 mrd fényév lenne az átmérője az egész masszának, akkor nem ilyen lenne az egész dinamikája az általunk megfigyelhető tartományban lejátszódó eseményeknek. nagyon pongyolán fogalmazva, ahhoz hogy úgy működjön, ahogy azt a teleszkópokon keresztül látható, nincs elég tömeg. pláne nem a 13..7 fényév sugarú környezetünkben.
egy rendkívül elnagyolt példa: van egy vödör vized, meg van egy csésze vized. mindkettőt megkevered, hogy a benne lévő víz ugyanakkora szögsebességgel forogjon, tehát mondjuk 300 fokot megy körbe 1 sec alatt. a csészében lévő víz előbb lelassul, mint a vödörben lévő víz. mire lehet ebből következtetni, ha tudjuk, hogy a tehetetlensége miatt forog tovább a vödörben a víz? arra lehet következtetni, hogy a vödörben több a víz (nagyobb a tömege), mint a csészében, mert lassabban lassul. hasonló következtetéseket vontak le, csak ugye máshogy számoltak a csillagászok is. ahhoz hogy olyan dinamikája legyen az univerzumnak, mint amilyen, kb 93mrd fényév átmérőjűnek kell lennie, akkora átlagos sűrűségen, mint ami az általunk megfigyelt térben van. (még így is gondban vannak, mert sötét anyagot, meg sötét energiát is hoztak a képletbe. még mindig csak a kalkulált tömeg kb 4%-át adják a galaxisok meg fekete lyukak meg minden általunk észlelhető cuccos. a sötét anyagra is csak következtetnek a galaxisok egymásra hatásából 20%. sötét energia 70%)
a másik hogy hogy lett akkor ekkora. ahogy leírtam, nem az univerzum anyaga, hanem maga a tér tágult az elméletek szerint a robbanás utáni pár másodpercben. tehát nem a koordináta tengelyen mentek az anyagok az x helyről az x+23 helyre, hanem az x pontnak a helye változott. mondhatni az első pár másodpercben már eleve több _milliárd_ fényévnyire kerültek egymástól a legtávolabbi objektumok. hogy azok az objektumok akkor még energia volt vagy már anyag, arról is feltételezések vannak csak. de annyit sejtenek, mint az a képen is látszik amit #61-ben linkeltem, az anyagi forró pontok formálódását, a galaxisképződés legelső lépcsőfokát kb 400ezer évvel az ősrobbanás utánra taksálják. (azért pont oda, mert ugyan nem látunk messzebbre 13,7 mrd fényévnél, de a fény utazásának korát meg tudják határozni valamilyen módszerekkel és annál korábbi fényeket nem találtak. itt ugye infravörösről beszélek főként)
ha az a pár kocka a linkelt képen egy egy milliárd év, akkor az első 400ezer ugye az ősrobbanástól alig miliméterre lenne. ha nem lenne torzítva a kép, akkor látszana nagyon szépen, hogy mekkorát tágult az első pár másodpercben maga a tér.
"The voices are back... Excellent."
|
Azok a galaxisok amikre gondolsz, csak galaxishalmazokon belül végzett mozgásuk miatt adnak kékeltolódást. Nem sok ilyen van, de tény, hogy létezik.
Hát, hogy a fény lassulna...? Most azon agyalok, hogyan lehetne ezt megcáfolni..:)
Ha a fény ilyen hatalmas távolságok után lassul akkor lassabban ér ide. Ergo a 13 milliárd fényév, valójában jóval kevesebb.
De sz.tem ez esetben a fény lassulását másképpen is meg lehetne figyelni. Rövidebb távon is érzékelni kéne valami lassulást.
De passzolok, most nem fog az agyam =/
|
Tudja valaki mekkora mértékű a vöröseltolódás, mondjuk 1 milliárd fényévre, és mennyi 13 milliárd fényévre.
Mert ha a fénysebesség 13 milliárd év alatt a felére csökkent, akkor nem táguló rendszer esetén 50%-os eltolódás lenne, pl.: 1GHz-et látnánk 500MHz-nek, ez azért elég nagy eltolódás. Ha a fény kevésbé lassul, akkor az eltolódás is kissebb.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Illetve lehetséges, hogy nem is tágul?
Csak a fénysebesség csökkenésének mértékétől függ.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
De van egy lehetősé még a gyorsulás magyarázatára.
Ha a viláegyetem változatlan sebességel tágul, de a fénysebessége csökken. Ez azt jelentené minnél távolabbról (régebbről) ér ide a fény a sebessége annál többet csökkent még ide ért, tehát a vöröseltolódásra magyarázat. Csak egy probléma van, állítólag léteznek közeledő galaxisok is. Bár lehet hogy azok meg sokkal nagyobb sebességgel közelednek, mint ahogy látjuk.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Én meg egyet is értek.
De ha azon a 13M fényéven kívül is találnak még galaxist ami hasonló intenzitással gyorsul, akkor az kitágítja az eddig ismert Univerzumot, és akkor lehet h még régebben történt az ősrobbanás.
|
Ezt nem vontam kétségbe.
De ha igaz akkor még "igazabb" amit írtam. #72
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Igaz. Rosszul fogalmaztam. Légüres térben nem gyorsul tovább, de nem is lassul, hanem tartja a sebességet.
De ettől még a példa jó az ősrobbanásra, és a táguló világra, mert mi van akkor ha még csak a gyorsuló fázisban vagyunk? Vagyis még az ősrobbanás ereje gyorsítja a galaxisokat...? Passz...
|
Az erő definiciójából is következik, hogy gyorsulni csak az a test képes amire erő hat.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Tévedés, a repesz mikor már nem hajtja a robbanótöltet, rögtön lassul, légüres térben pedig nem gyorsul tovább.
Én azt szerettem volna mondani, hogy 13 milliárd fényév távolság megtételéhez a fénysebesség nagyságától függetlenül 13 milliárd évre van szükség. Tehát időben nem lehet közelebb az ősrobbanáshoz mint 13 milliárd év.
Ha a gyorsulást nézzük akkor ez még nagyobb szám.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Egészen az elérhetettlen sebességig:)
|
Uha, kezd túlkomplikálttá válni a dolog. Így meló közben ez nehéz :)
Szerintem az Ősrobbanást úgy kell elképzelni, mint egy repeszgránát robbanását.
Ugye a robbanás előtt a sebessége nulla.
Amint felrobban, a repeszek szana-szét repülnek, ideális esetben gömb formában. És ugye a robbanástól a sebességük egy ideig folyamatosan nő, vagyis gyorsul!
Az már más kérdés, hogy egy gránát repeszeit egy idő után megállítja a légellenállás valamint a gravitáció. De ugyebár sokkal nagyobb léptékekről van szó.
Szal ha valami felrobban, akkor egyértelmű, hogy gyorsul. Mivel ugye kapott egy szép kezdő lökést. Aztán ha semmi erő nem hat rá 'ellenkező' irányban, akkor az bizony gyorsulni fog továbbra is.
|
Ez az objektum anyagból van, amire érvényes, hogy fénysebességnél nem haladhat gyorsabban. Na már most, hiába volt régebben nagyobb a fénysebesség a fényév távolság akkor is ugyanannyi, mert a gyosabb fény előbb ért volna ide!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ha a világegyetem gyorsulva tágul, akkor régebben még lassabban tágult?
Ha ez igaz, akkor hogy is van az ősrobbanás?
Más, ha nem vesszük azt, hogy a tágulás sebessége változik, akkor ez az objektum 13 milliárd évvel ezelőtt volt 13 milliárd fényévnyire. Ha átlagban fénysebességgel távolodott volna akkor 13 milliárd évig kellett tőlünk távolodnia hogy ebben a távolságban legyen. A fénysebesség változása mindegy ebből a szempontból mert a mért távolsággal együtt változik, hiszen fényévről beszélünk.
Ezért aztán kizárt a következő állítás:
"olyasvalamit észleltek, ami mindössze pár százmillió évvel az ősrobbanás után zajlott le."
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Akit érdekel, van NASA podcast a Hubbleről meg a Spitzerről:
http://itunes.apple.com/WebObjects/MZStore.woa/wa/viewArtist?id=121678267
|
BBC, NGC: Ismétlem: NEM tények! Elméletek. Bár én is furcsállom mert nem nagyon van mire ezt alapozni.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Hja, és mik azok a biztosabb források? : P
|
Oké, de mire alapozva? Hasraütve, hogy akkor most hajrá?
Szerintem már legalább 15-20 dokumentum filmet láttam erről a témáról, külön amikor a Hubbleről volt 1,5 órás film, külön az Univerzum keletkezéséről stb...Tök mind1, a lényeg, hogy még soha sehol nem olvastam vagy hallottam volna olyanról, hogy az Univerzum 75milliárd fényéves lenne.
Pedig aztán elolvastam pár Hawking, Penrose, Kaku, stb könyvet, de ilyesmiről szó se volt.
|
Biztosabb források is min. 75 milliárd fényévet mondanak.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Na én ebbe már bele se mertem kérdezni...
Ugye előttem lévő waterman leírta szépen h a vöröseltolódásból számolják a galaxisok távolodását és annak sebességét. Mert a kékeltolódás a közeledés.
Na most akkor ebből azt is ki lehet számolni, hogy ha most minden mindentől távolodik, mint egy felfújt lufi, akkor egyszer régen a múltban egy közös pontból indultak ki. És ezt persze ki is lehet számolni.
Ha jól tudom, akkor voltaképpen ebből jött az Ősrobbanás elmélete is, és az Univerzum kora is.
Persze ha találnának mégtávolabb galaxisokat, amik szintén gyorsulva tágulnának, akkor szerintem az kicsit változtatna ezen a 13,7 milliárd éven.
Szal egyenlőre nem tudom honnan jött ez a 93milliárd fényéves átmérő.
Persze lehetséges, hogy a wikipédia nem a leghitelesebb forrás?
|
feltaláltad a spanyolviaszt, mert pontosan ez az a teória, amit per pill a legtöbben elfogadnak.. egy ábra a világegyetem méretnövekedéséről ha az idő állandó. a legelején egy bumm volt, amikor is az elmélet szerint nem az anyag, hanem maga a tér tágult az anyaggal együtt. aztán hogy most a tér tágul e még vagy csak a benne lévő anyag tágulása gyorsul, azt majd kitalálják később. a távoli csillagok fényének vöröseltolódásából következtetnek arra, hogy ebben a pillanatban is bizony bizony gyorsuló iramban távolodnak az ősleves anyagai.
"The voices are back... Excellent."
|
De akkor mitől 93 000 000 000 fényéves a 15 000 000 000 éves univerzum?
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Hát ezen jót röhögtem, kösz :)
|
Érettségi szünt:D Azért jó munkát! 
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
OFF/jó neked...én meg melózhatok keményen.../OFF
|
Na én megyek, kész az olvasztott sajt!
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
edit: nőlne? Nőne? Inkább növekedve... De már úgyse tudom letagadni a balfaszságomat... :D
|
Semmi gond. Az előző fórumtárs is ezt írta, próbáltam is rávezetni, hogy ez nehezen lehetséges... de no respond.
Elég belegondolni... A galaxisok gyorsulva távolodnak egymástól a térrel együtt.
Elég nehéz lenne a dolgot úgy megoldani, hogy csak a tér gyorsuljon, a benne lévő anyag nem. Mert hát, akkor elég gyorsan 'kicsúszna' a tér az anyag alól.
Márpedig a galaxisokkal együtt tágul.
És ez azt jelenti, ha fénysebességgel tágulna, akkor a benne/rajta lévő anyag tömege durván végtelenig nőne meg, és az idő megállna.
Ez következik a relativitás elméleteiből, külön időre és tömegre vonatkoztatott képletre gondolok most.
"A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy az anyag (beleértve a fényt is) leggyorsabb sebessége az univerzumban a fénysebesség lehet, a tér tágulásának a sebességkorlátáról, vagy annak mértékéről nem állít semmit."
Számomra azért az anyag és a tér nem ennyire elkülöníthető dolog. Elvégre ha a tér görbül (mondjuk gravitációs hatásra) akkor a benne lévő anyag is görbül vele együtt. |
Ja tényleg jó poén:D "Ja de csak ezen a fórumon...". Kár hogy nem igaz.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Mi van ha a távolságok kisebbek mint gondolnánk csak rosszul számolunk?
vagy newton rosszul számolt:)
Atomoknál kisebb dolgokban is hasonló folyamatok történnek még is átölelik az egész világegyetemet ....S
Filozofia nem értek a dolgokhoz...ne kötekedjetek:)
|
Elrontottad a napom. De akkor sem hiszek neked még.
danny07-es tetszett: "Ja, de csak ezen a fórumon." :-)))
Kara kánként folytatom tanításom.
|
azt se lenne rossz tudni, hogy ez hanyadik... 
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Nem. Ezt a National Geographic Channel mondja. Sem ők, sem én nem tényként közöltem.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
"nem folyékony hidrogént.. ez elég gyorsan eltűnne. folyékony fémeket használnak, legtöbbször higanyt."
Én is Hg-ra gondoltam, most visszaolvasva nem is értem hogy írhattam H-t...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Azt is modják hogy az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul. "
Ja de csak ezen a fórumon...
|
Könnyen kiszámítható, csak 3 egyszerü dolgot kéne tudni: Honnan indult, mikor és hól van a széle 
|
Azt is modják hogy az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Hm... kérdem én: Mi van ha az univerzum széle távolabb van tölünk fényévben mint amennyi idõs maga az univerzum ? Arrol nem is beszélve hogy tágul :
|
A fény által megtett út azonos időn belül.
Itt fontos az is hogy az idő is azonos legyen, mert ha teszem azt nem állandó akkor megint nem mérhető a tágulás.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Na most kérdés:
Ugye a tér tágulását akkor tudjuk értelmezni ha a "mérőrúd" nem tágul a térrel.
Jelen esetben a "mérőrúd" a fényév.
Ennek következménye: Számunkra csak akkor tágul a tér, ha a fény által megtett út nem növekszik a táguló térrel együtt.
Kérdés: ha a fenti megállapítás igaz, akkor hogy lehet igaz az állításod?
Magyarázd el légyszives!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Az 93 milliárd, csak rosszul fordították.
Nézd az angol nyelvűt. "at least 93 billion light years"
|
Kijavítottam.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Dehiszenez egy xupertitkos NASA projekt, eza birodalmi csillagromboló prototipusa, plusz kiegészítve némi halálcsillag képességgel!!!!
Csak nézzétek meg!
Ja és természetesen: Csak nehogy a terroristák kezibe kerülyön.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Jé, a Wiki szerint 93 millió (és nem milliárd) fényév a világegyetem átmérője, de téged nem tévesztett meg :-)
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
ja, meg ugye a fény gyors, de véges. mije véges? kedves cikkiró kicsit fejlődhetne még
|
Erről tulajdonképpen nem is tudhatunk, ha igaz.
Azért elgondolkodtató:
"A gamma sugarú kitörés legalább 13 milliárd fényévnyi távolságban zajlott le, ami olyan távoli, hogy a jelenleg üzemben levő távcsövek bőven képességeik maximumát súrolták ahhoz, hogy akárcsak a legcsekélyebb információval szolgálhassanak az eseményről"
"ami messze túlragyogta az otthonául szolgáló, a jelenlegi technikákkal láthatatlan ősgalaxist."
Tehát az a helyzet, hogy nem is biztos, hogy úgy van, ahogy az elméletben, de ha úgy is van akkor sem tudjuk meg.
Ha viszont tovább látunk el ezzel a távcsővel mint eddig akkor az már jelezhet valamit (meginoghat az elmélet).
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Alúlról totál olyan mint egy birodalmi hajó!
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Itt meg szemléltetik, h a spektrum mekkora tartományát fedik le az érzékelői.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
2013-ban a csillagászat átlépheti határait
Darwini evolúció egy kémcsőben
Merkúr, az aktív belső bolygó
Dinoszauruszvér egy 80 millió éves csontból
Új szintre repítheti az EFD az e-olvasókat
Folyékony vízre utaló jelek az Enceladuson
Egy hosszabb időszak alatt haltak ki a dinoszauruszok
Csak részben igaz a buddhista meditáció csodája
hálátlan disznók 
