 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"...lesz egy bazi lyuk."
Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégető nagyüzemek...
"A köveket ki kell belőle rostálni..."
Ha már köveket kell belőle rostálni, akkor az nem igazán megfelelő anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belőle kibulványolni - relative kis mennyiségben.
"...törek (amit darálni kell..."
Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.
"...szárítani, forgatni, esőtől megvédeni..."
Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bőven elég az esőtől megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.
"De az építkezés költségeit alapvetően..."
Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tető, kémény, satöbbi... Meg munkaerő, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.
"...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
Erről megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró előnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyűszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sőt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
 |
Tegyük fel, hogy a portámon a föld alkalmas erre. Kiásom (energia), lesz egy bazi lyuk. A köveket ki kell belőle rostálni (energia), kell hozzá törek (amit darálni kell - energia), szárítani, forgatni, esőtől megvédeni, stb. - energia és munkaerő kell hozzá. A vályog, a döngölt fal valóban nagyszerű dolog - a mi környékünkön még ma is építenek ebből, és sok ház áll 100 év óta ebből az anyagból. De az építkezés költségeit alapvetően nem befolyásolja. És arról se felejtkezzünk el, hogy ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb.
|
Nem fogod elhinni. Pont ilyen okokból építkeznek pl. Kanada nagy részén fából, üvegből és acélból. Mert téglából és vályogból nem érné meg nekik, pont a szállítás miatt. Nálunk speciel a dél-alföld területén megéri a vályogból való építkezés. Sőt ha minden igaz, akkor néhány dimbes-dombos vidéken is. Más kérdés hogy manapság az égetett tégla a divat. Ahhoz meg kell agyag (a vályogban nincs ám ilyen, nem kell azt hinni), meg rengeteg energia. Plusz a szállítás.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
Oszt miért is? A talaj nagyon nem homogén. Vagy van megfelelő vagy nincs. Pl. a Csepel-szigeten vannak olyan területek ahol leásol és sóder van jóformán mindenhol...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell."
Nem egészen így van. A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Vályogfalba pont oda mennek a dolgok, mint a nem vályog esetén. Kivés|átfúr, védőcsövez, beráncigál, vakol. Mondjuk a vizesblokk az kész szopás, úgy ahogy van. Az építészeti és engedélyeztetési szabványokat meg feldughatják a létrehozói oda ahova az való - ugyanis az jelen pillanatban csak hátráltatja a lakásépítést, legyen szó bármilyen anyagról is az építkezés folyamán.
Ha cementtel stabilizált vályogtéglát használ az ember, akkor arra lehet szerezni engedélyt - persze jó pénzért. Az egybefüggő vályogfalra meg nem, mert csak. Még akkor sem, ha tele van nyomatva cementtel.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Az hagyján, de a hagyományosan falban futó dolgokról szó sem esik. Villany, víz és gázvezetékek hova mennek? Konnektorok és egyéb nem elhanyagolható dolgok? Építészeti és engedélyeztetési szabványoknak megfelel? Stb. Jaaaaaaa, hogy ezek Frayer barátunknak lényegtelenek...
Felhúz egy vályogvalamit ami nagyjából semmire sem jó és urbáus környezetben sem nyerő.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
bocsi, a {/i] akarta bezárni az idézetet.
|
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hőszigetelése.{/i]
Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell. A hagyományos házak sem azért kerülnek annyiba, mert a szemét téglagyárosok extraprofitos üzletet csinálnak, hanem mert a költségek ekkorák.
És ahogy már lentebb is írtam, a falazóanyag költsége az építkezés összköltségének elenyésző hányada. Az én házam 8 éve épült, 25000 darab téglából. Az akkori árára nem emlékszem pontosan, de most egy olyan tégla 85 Ft/db. 25.000*85= 2.125.000 A házam összköltségvetése 27 millió volt 8 évvel ezelőtt. Ha ez még nem is változott volna azóta, a falazóanyag költsége akkor is csak kb. 8%. Persze munkadíj, habarcs, stb. kell még hozzá. De ha nem téglából raktuk volna a falat, hanem kész panelekből, egy nap alatt, akkor se lett volna a 27 milliós házból 5 milliós. Csak mert a nyílászárók kerültek majdnem ennyibe. |
Nézz utána a földvályognak. Önmagában sza... izé... semmit sem ér. Kellenek bele olyan szálak, amik (sok kicsi sokra megy) összetartják a falat. A lentebb emlegetett "gyurma" kilőve - hacsak nincs cementtel 'stabilizálva' a matéria - ha nincsenek benne az előbb megemlített szálak, akkor a szakítószilárdsága vetekedik a béka alfelével.
Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idő. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverőgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyéből, meg a téeszcséből (lásd.: szalma).
A vályog hőszigetelő képessége meg elég tré. Viszont a hőtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihűlnek a falak annyira hogy ne érje meg fűteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fűtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelő szellőztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idő van odabent. :) Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyűszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
"ha jól tudom alap nélküli házak nem nagyon vannak, legalább valami döngölt föld alap van mindenhol..."
Jól tudod. Viszont az "alapozás" szó alatt a lenti hozzászólásban a vasbeton alapot értettem. Sajnálatos módon ezt nem említettem meg.
"a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függőlegesbe állításához."
Nono. Kétháromnégyhatszáz évvel ezelőtt sem voltak 'komolyabb' technológiák, s mégis épültek vályogból házak... Gödörbe bele a vályogfal alapanyagai azaz az agyagos föld, 'szálastakarmány', víz, és egyszerűen felszántották az egészet sok soron. Utána csúszózsaluk közé behánytak egy arasznyit a vasvellával, jól letöcskölték és másnap kezdődött minden elölről...
Vagy pedig cövekekkel és közéjük szőtt rőzséből megcsinálták a fal 'mintáját', és erre csapkodták fel az előzőleg bekevert anyagot - kézzel és apránként. A felesleget meg letúrták ásóval. Az ablakok és ajtók helyét meg miután kiszáradt teljesen a fal, akkor fűrészelték ki.
Röviden: nem kell hozzá okvetlenül csúcstechnológia... Csak rohadt fárasztó, még vályogtéglából is.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Ne rugdosd szegényt, alaposan beégett már a kW és a kWh keverésével.
|
Már megint Téged dugdoslak... hááát  
Néhány éven át olyan munkakörben dolgoztam, ahol különböző meteorológiai adatok folyamatos (éjjel-nappali) automatikus figyelése zajlott, általában 10 percenkénti adatrögzítéssel. Az adatok között volt egy "sugárzásegyenleg" nevű mennyiség is.
Ez a mennyiség úgy mérődik, hogy van egy kis golyó a földfelszín fölött 2 m magasságban, nagyon vékony, a Nap fényét valamennyi spektrumtartományban jól átengedő fallal. Ez a kis gömb egy vastagabb vízszintes műanyag lappal két félgömbre van osztva.
A lap alsó és felső oldalán van egy-egy műszer, amely a (hő) sugárzás mennyiségét méri, a "hő"-be a látható fény tartományt is bele kell érteni.
A felső félgömbben lévő műszer gyakorlatilag a Nap beeső sugárzását méri, nagyon kis járulékkal az égbolt sugárzása is bennevan.
Az alsó félgömb műszere a földfelszín hősugárzását méri.
A sugárzásegyenleg nevű mennyiség W/m2 egységben, 10 perces átlagokban jött ki a műszerből. A felső félgömb mért értékéből ki kell vonni az alsó fégömb mért értékét.
Néhány tájékoztató mért adat: nyáron, júliusban elérte a 760 W/m2 értéket. Éjszaka, derült ég mellett -50 .. -70 W/m2 (szintén nyáron, nem sokkal a naplemente után)
Ez egy eléggé sok helyen meglévő eszköz, aki ismeri, az most feleslegesen olvasott sokat:-))
Az éves adatfeldolgozást elvégeztem erre a műszerre is. Az eredmény: a földfelszín 1 m2 VÍZSZINTES felületére (tehát nem napraforgó-szerűen forgatjuk mindig a napra merőlegesen) egy év alatt kb. 2400 MJ (MegaJoule) energia esik.
Ez természetesen a felülről bejövő és a földfelszínről visszasugárzott energia különbsége, de ez max. 10% hibát jelent.
A 2400 MJ -- ha elosztjuk az 1 évben levő kb 30nillió másodperccel -- 80 W/m2 ÁTLAGOS sugárzási teljesítményt jelent 1 évre kiátlagolva (az éjjeli órákra is).
Ha a napelemek (vízszintesen elhelyezett, nem napraforduló) hatásfoka 20%, akkor erről a naperőműről 16W energia jön le négyzetméterenként, egész évre átlagolva.
Máshogyan fogalmazva: 1 km2 naperőmű a földfelszínen annyi villamosenergiát termel, mint egy egész évben egyfolytában működő 16 MW teljesítményű hagyományos mosóp... akarommondani erőmű ..igen, erőmű.
Ez a 16MW nem sok.
Ráadásul az éves eloszlása igen kedvezőtlen, ha nemcsak klímagépeket akarunk üzemeltetni róla. Ha az energia tárolását is meg akarjuk oldani, akkor húúú-ha!
(Volt az Indexen egy topic, "Elfogy az olaj..." címmel, ott eléggé ki van vesézve. Jól kiegészíti a Wikit) |
Ritkán hülyézek le vitapartnert, de most óriási ingerem van...
Hogy a Duna visszafelé folyik? Ezt te komolyan írod? Vagy a legsötétebb agyú ál-környezetvédőket akarod kikarikírozni? Utóbbi esetben elnézésedet kérem.
|
Hol van ilyen háznyomtató gép?
Hol vannak ilyen nyomtatott házak?
Mekkora egy ilyen gép?
Hogy szállítják, mindígy szétszedik és újra felépítik?
A talajszemcséket mivel köti egymáshoz?
Ha valahol nincs nagy kohéziójú talaj, akkor ott nem tud építeni?
Miből csinálja a födémet?
A nyomtatófejet, és a ház anyagát mi mozgatja meg?
Mennyi energiát fogyaszt egy ilyen?
Mitől olcsó?
Hol képeznek ilyen mérnökzseniket mint te?
Hasonló technológiát én is ismerek, csak az műanyagból építkezik.
Láttam ahohy kinyomtatta a Tadzsmahalt, egy 3x3 cm-es papírlapkára
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Aranyos ötleteid vannak, de az elektromos ergiát nem tudjuk közlekedésre használni.
A napelemeket a műszerek működtetésére használják.
Az energia önmagában semmit sem ér, kell valami amit kilősz a másik irányba, hogy előe hakadhass (rakétaelv) egyenlőre csak így tudunk közlehedni az űrben.
Másrészt egy akkumulátorba nagyságrendekkel kevesebb energia "fér" mint amennyi egy ugyanakkora tömegű hagyományos hajtóanyagba.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Nézzetek utána a neten.
Nem a kisujjamból szoptam ki amit írtam.
Láttam a neten videót is erről.
Egy daru robot szerűség, szó szerint kinyomtatja a ház falait, az alapoktól.
Körbe körbe jár, és a falak egyre magasabbak lesznek.
Ilyen nyomtató fejjel préseli ki a képlékeny földagyagot, amely olyan állagú mint a gyurma, és gyorsan keményedik.
Ez a robot, kevesebb mint 24 óra alatt kinyomtat egy akár milyen házat, akár még ferde falakat is tud csinálni, vagy köridomú épületeket.
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hőszigetelése. Igaz, nem olyan jó a teherbírása, mint az acélbetonnak, de ezt nem arra fejlesztették ki, hogy irodaépületeket és toronyépületeket építsenek, hanem tömegtermelésre családi házakat.
Akkor láttam már olyan robotot is tubon, amely maga burkolja be a padlót, parkettázik, csempéket ragaszt, akkor vannak vakoló robotok, ezek mind nagyon gyorsak és a milliméter tized részének a pontosságával dolgoznak.
Ezeket a technológiákat kellene honosítani, elérhetőbbé tenni, felhasználni napjainkban, hiszen már elérhető.
Én is dolgoztam automatizálásban, ezért tudom, hogy ha lenne rá akarat a megvalósításra, akkor OLCSÓN megoldható lenne.
Olyan eredménye lenne, hogy egy 200 nm ház felépítése nem 40 millió Ft lenne 200 ezer ft / nm áron. Hanem megúszható lenne 4-5 millió forintból, és nem hónapok alatt, hanem 24-48 óra alatt.
Technológia kérdése az egész. Ma az automatizálás korát éljük.
Nagyon sok minden lehetséges, még az is amire most azt mondod, hogy lehetetlen.
Ma már vannak olyan robotok az építőiparban, amelyek felhőkarcolókat építenek, saját maguk alá pakolják az idomokat, és lépcsőszerűen emelkednek a magasba, ember csak a felügyeletére kell. Meg persze pakolni a közelébe a fémszerkezeti idomokat, amiket felhasznál.
Sok minden lehetséges. De az ember buta, és nem akarja magának a jót, a kényelmet. Inkább dolgozik álló nap, a napi megélhetésért, ahelyett, hogy ezt a munkát robotizálná.
Molnika, azt ne felejtsd el, hogy nem csak te vagy mérnöki szakágon, hanem én is.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
|
ha jól tudom alap nélküli házak nem nagyon vannak, legalább valami döngölt föld alap van mindenhol (marha durungokkal jártak körbe-körbe). a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függőlegesbe állításához.
ettől függetlenül persze megfelelő anyag esetén lehetséges robottal is építeni.
egyébként meg hajrá papírlauncs, ebből se lesz semmi. nem is baj, nem hiszem hogy ez a megfelelő út.
|
A földvályogos dologgal most amúgy konkrétan mi a baj? Mondjuk az más kérdés hogy egy nap alatt biztosan nem megy. Viszont régen szó szerint vasvillával dobáltak össze egy házat, s amennyiben nem lett lebetonozva az összes helyiség (meg ilyenek), akkor azok még ma is lakhatóak, mindenféle alapozás, és anyámkínja nélkül. Tehát én nem érteni problem.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
pont olyan lehetne cserélhető akkumlátorral, mint ahogy benzinkúton a kocsinak a tartályba töltik az üzemanyagot. a nagy naperőmű folyamatosan tölt cellákat, a műholdak meg visszatérve lecserélik a kimerülteket feltöltöttre. és míg egy ilyen nagy napcella pláne itt a Föld környékén hamar megtermeli az energiát, addig minden külön eszközre jutó kis napelem a Jupiter környékén már kevésbé könnyen tudná megtenni. ugyanakkor szép lassan akár minden fontosabb objektum környékén lehetne egy-egy "kút".
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Sajnos elég sokan keverik a kW-ot a kWh-val :(
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Azért hihetetlen, hogy Akumának fel sem tűnt, hogy irreális számokkal dolgozik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Magyarországon az éves átlagos napteljesítmény 150-200 W/m^2 körül van. Ahhoz hogy a paksi erőművet kiváltsd, ahhoz nem 1000, hanem 10 000 000 négyzetméter kell. És ez még mindig csak hőenergia, még 30% hatásfokkal is 30 km^2 kellene.
Ez persze lényegesen kevesebb, mintha szélgenerátorokkal kellene az országot telerakni (abból kb. 10000 db. kellene), de 30 km^2 napelem jelenleg ÖSSZESEN van a földön. A többi fajta naperőmű meg bonyolult konstrukció.
A teljes energiafogyasztás 15 TW körül van, a nap teljesítménye 86000 TW, úgyhogy az a 15 meg sem látszana, ha az űrből még ennyi plusz lejönne.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
De nem járulunk hozzá ezzel. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Ja nem azért van, de nem is azt mondtam, hogy azért van, ne fordítsd ki a szavam. Azt mondtam ezzel hozzájárulunk a felmelegedéshez, márpedig a megújuló energiának pont ellenkező értelműnek kell lennie.
Másfelől
"Hazánkban a napsütéses órák száma évente kb. 2000, a felületegységre jutó sugárzás energiája pedig 1168–1305 kilowattóra négyzetméterenként."
Tehát 1,2MW, míg a paksi atomerőmű ha emlékezetem nem csal akkor 1400MW-ot termel. Tehát 1000 négyzetméter nap besugárzás egyenlő a paksi atomerőmű teljesítményével... Itt pedig ha beválik a módszer akkor tuti nem csak 1000 négyzetmétert fognak alkalmazni az űrben. Ennél még a telkünk is nagyobb :D
Keress rá neten nyugodtan.
|
Miért is növelné lesugárzott elektromos eneregia a hőmérsékletet? Nevetséges léptékű az az energia amiről beszélsz. A légy és elefánt hasonlat is túlzó lenne még erre nézve...
Nem azért van globális felmelegedés, mert pumpáljuk az energiát a zárt rendszerbe henem, mert a légkör megváltozott összetétele megváltoztatja a Föld energiamérlegét.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Ez a téma hogy jön ide?
Egyébként sem a gleccservíztől kell tartani, az semmiség, sőt az összes édesvíz is elég kevés ahhoz, hogy ilyesmi történhessen.
De ha egyéb okokból emelkedni fog a tengervízszint akkor is a legalacsonyabban fekvő nagyvárosunk Szeged, átlagosan 86 mBf. Nem tudom érzed-e, hogy ez mit jelent.
A legveszélyeztetettebb nagyvárosok Velence, és New Orleans, valamint a hollandok vízszint alatti területei. Persze van még pár ilyen cinkes hely a világban, közös jellemzőjük, hogy a tengerparton fekszenek. A Fiumei kikötőt még félthetnéd, de az már lassan 100 éve nem a mienk.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Szerintem ezen dolgoznod kell még egy kicsit.
Mi lesz az energiahordozó?
Egyszerű akkumulátorral nem sokra mész.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
(globális felmelegedés => gleccser intenzívebb olvadása => alacsony vízparti élőhelyek eltűnnek == katasztrófa) Az se kizárt, hogy a pl. Duna Visszafele folyjon amígcsak nem feltöltődik pl. a Kárpátmedence, Magyarország.
|
Én nem tartom jó ötletnek, hogy az űrből is erőművet csináljunk a Föld számára...
Az energiamegmaradás törvénye továbbra is igaz és ha kintről besugárzunk plusz energiát a Földre, az olyan hatás lenne, mintha még egy kicsi nap sütné a Földet, a lényeg tehát, hogy növelné a globális felmelegedést... Most akkor ez egy rossz példa a megújuló energia hasznosítására...
|
Persze, használják, csak nem ilyen méretben. Viszont ha lenne fent erőmű, ami akár várost el tudna látni energiával, akkor az tölthetné fel többször, többfele felhasználható robotok, műholdak, űrhajók energiacelláit is, amelyek ilyenkor nem szállnának le a Földre, hanem ehhez a tölthőz csatlakoznának visszaérva, majd újra irány valamerre a Naprendszerbe vagy épp Föld körüli pályára.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Ez meg mi?
A kezdetek óta használják a napelemet az űrben.
Senki nem akart fosszilis vagy atomerőművet az űrbe telepíteni, nagyon beteg gondolat.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Miért nem használják egyszerűen űrerőműnek, az ottani eszközök és létesítmények számára? Amíg ilyen drága a feljutás addig jó lenne, ha onnan fentről tudnánk expedíciókat indítani, többször felhasználahtó műholdakkal, robotokkal, űrhajókkal. Ez a hatékonysági kérdést is megoldaná, odafent ugyanis nincs versenytársa és az olajra illetve az atomenergiára épülő erőművek más-más okból (kellő olajmennyiség feljuttatása drága, az atom lezuhanásától pedig tartanak) egyelőre szóba se jöhetnek.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Látom a fúrás nem az erősséged
A geotermikus energia termelésére nem minden hely alkalmas annyira, hogy gazdaságos legyen. Nálunk lehetne, de rohadt drága még így is. Ez igazából luxusberuházás, politikai üggyé kéne válni, hogy ilyeneket építhessünk, és senkinek sem lenne jó. Pont olyan mint a 4-es metró, remélem nem csinálunk több hasonló ökörséget.
Műszakilag, gazdaságilag, és környezetvédelmi szempontból is az atomenergia lenne a legkedvezőbb nálunk, de azt nem lehet kis adagokban csinálni, egyszerre kell hozzá nagyon sok pénz, ez az egyetlen probléma. De igazából ez lenne az amit csak akarni kéne, és jó is lenne nekünk.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Más pályára kell állítani, ez igazából nem gond.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Most már ideje lenne csinálni valamit, ebben a tempóban 80 éves korunkban sem lesz Marsbázis. Fel kell kelteni a gazdasági érdeklődést az űr iránt, hogy ne csak állami intézmények hobbija legyen az űrutazás. Remélem ez most nem csak egy nagyotmondó cégmenedzsment marketingfogasa...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
A napfény hatására a pálya módosulása periodikusan kijjebb, majd beljebb tolja a naperőművet, szóval ezek elég jól kiegyenlítik egymást (napi ciklus).
A napszél hatása szerintem nagyobb.
|
Sci fi az én szememben ez. A legalapvetőbb dolgok sincsenek meg hozzá semmilyen szinten.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Érdemes egy kicsit számolni. Képzeljünk el egy olyan űrszerkezetet, amely ÁTLAGOSAN 1 mm vastagásgú, víz-sűrűségű anyagból van. (Vagyis hogy egy 1km^2 felületű naperőművet valahopgyan kihoznak 1000 tonnából) Ez nem tűnik elérhetetlennek.
Tegyük fel, hogy ez a test geostaci pályán kering, mégpedig az ekliptika síkjára merőlegesen. Ekkor a Napfény hatása az 1 év során mindig más lesz a pályályára.
Nagyságrendi becslés (a nagyságok érzékelése) célából számoljuk ki, hogy pl. ha 1/3 évig, teljesen gravitációmentes térben magára hagynánk egy tárgyat, akkor mekkora elmozdulást szenvedne.
Az 1 mm vastag 1m^2 felületű tárgy (víz sűrűséggel) 1 kg tömegű. Ezt a tömeget a 5*10^-6 N erő 5*10^-6 m/s2 gyorsulással mozgatja.
1/3 év az durván 10^7 (10millió) másodperc. Ennyi idő alatt a tárgy 50 m/s sebességre gyorsul fel, elmozdulása pedig 250 ezer km lenne.
Ha még a napszél és a földcsóva hatását is hozzáadom, akkor biztos, hogy fog fogyni rendesen a pályakorrekcióra szánt üzemanyag. Időnként pótlást kell felvinni, ami nem túl olcsó a 36ezer km magasságba. |
A napvitorla ötlet fel-feltűnik, szóval nem teljesen képtelenség, csakhogy.
A fénnyomás egy bizonyos irányba mutat, mi meg nagy valószínűséggel épp nem arra akarunk menni. Leginkább azért, mert a fénnyomás nagyon kicsi, egy CÉÉLAL felrakott rakomány pedig (pl a Mars kolónia anyagai) nem feltétlenül fátyolsúlyú tárgyak.
A nagyon kis tolóerő (pl. ionhajtómű) spirális pályán tud csak érvényesülni, soha nem direkt sugárirányban repülné át a Nparendszert egy ilyen jármű.
A rendes földfelszíni vitorlának gyökeresen más a fizikája, a vitorlás hajó még széllel szemben is tud lavírozgatni. Egy fénnyomás-vitorla esetén ilyesmi nem megy.
További gond, hogy a Naptól távolodva a "vitorla" hatékonysága rohamosan csökken.
Valamint: a célba érve le is kell fékezni. Útközben esetleg irányt kell változtatni.
Valószínűleg nem vagyunk túl messze a dologtól, bár az kérdéses, hogy akad-e majd olyan feladat, amit ilyen fényvitorlával ÉRDEMES lesz megoldani.
|
Ha annyira jó lenne a helyzet (fénynyomás), akkor már napvitorlások cipelnék a szondákat a Naprendszerben. Szóval ezzel számolni kell, kompenzálni kell (mindenképpen kell pályán (pozíción) tartás), de nem annyira jelentős.
|
hibás gépelés! helyesen: öt ször tíz a minus hatodikon Newton 1 négyzetméterre (a Newtonm a munka mértékegysége, azaz 1 J, most annyi történt, hogy az m betű az n mellett van és vastag volt az ujjam)
|
A nagyon kis tömegű, de nagy felületű űreszközök még egy problémával szembesülnek: a napfény és a napszél nyomása. Számoljuk ki az előbbit.
Tudjuk, hogy a fényben terjedő energia E=m*c^2 (a kalap most a hatványozást fogja jelenteni, a "c^2" jelentése cénégyzet)
A fényhez rendelhető impulzus: I=m*c. Ha a fény visszaverődik egy tükörről, akkor az impulzus MEGVÁLTOZÁSA ennek a duplája. Ha csak símán elnyelődik (pl 100% hatásfokú napelemen) akkor csak az m*c lesz a változás.
A továbbiakban elnyelődést veszek figyelembe. (Bármilyen módon termelünk energiát, a fény elnyelődik az űreszköz valamilyen részében. Akkor is, ha pl. egy homorú tükörrel gőzfejlesztőre koncentráljuk.)
Mivel a teljesímény az energia időszerinti deriváltja, ugyanúgy ahogy az erő az impulzus időszerinti deriváltja, ezért a fenti E=I*c ből következik, hogy a négyzetméterenkénti nyomóerőt úgy kapjuk meg, hogy az 1 négyzetméterre eső teljesítményt elosztjuk c-vel (minden számolást SI-ben)
Vegyük a fény teljesítményét kereken 1500W/m^2 -nek. Ekkor a 1500/(3*10^8) = 5 * 10 ^ -6 N (öt ször tíz a minusz hatodikon Newtonm 1 négyzetméterre)
Összehasonlításképpen: ennyi a súlya a földfelszínen egy 0,5 milligrammos testnek.
Ez az erő nem nagy, itt a földfelszínen. A világűrben, súlytalanság körülményei közt, egy fizikailag FÁTYOLVÉKONY elemekből felépített űrállomásra HOSSZÚ IDŐN keresztül komoly hatást gyakorol.
A napszél hatását nem számoltam bele, az LEGALÁBB akkora, mint a fénnyomás és a naptevékenységtől függően változik is.
Elvileg el tudok képzelni olyan speciális pályát, amelyen az 1 éves cilkusban (amíg a Föld megkerüli a Napot) a fénnyomás különböző hatásai kiegyenlítik egymást, ez esetben "csak" az ingadozó napszél, a Föld csóvája és az esetleges pontatlanságok folyamatos korrekciója marad az ionhajtóművekre.
Szeirntem 50 éven belül biztosan nem lesz űrbe telepített naperőmű. |
Pont a távolságkorlátozás miatt a geostacra tett SBSP erőmű olyan nagy lehet, amekkorát akarsz (kvázi), így csak egy darab, nem foglalja el több műhold "slot"ját.
A trükk valóban a tömeg csökkentése. A felfújható naptükrök is ilyen trükk. A hősugárzó esetében a lényeg a felület, nem pedig a tömeg, szóval itt is lehet tömeget csökkenteni. Az antennát nem tudom.
A legjobb persze az, ha egy NEA-t (vagy a Holdat) bányászunk (tudom, hogy még messzebb van), és orbitálison állítjuk össze az anyagigényes alkotóelemeket.
|
Mint atomerőműpárt állítom, hogy ez csak féligazság. Hosszútávon olcsó, mert a károsanyag emisszió 0 aminek nincs pénzben mérető értéke. Maga az üzemeltetés sem túl húzós, csak felépíteni az.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Frayer:
Ezt írtad: "Sőt, azt kell mondanom, hogy van egy módszer is, amivel INGYEN lehet ilyen erőműveket építeni. A franciák találták ki. A semmiből az állam pénzt hoz létre, amit az erőművek építésére költ el, és mivel a pénz valódi értéket hoz létre, ami egy ország közösségét szolgálja, nem okoz semmi féle inflációt, de munkahelyeket teremt, növeli a nemzeti összvagyont, olcsóbb lakossági áramot tesz lehetővé, export termelés növekszik, ha más országoknak is termel az ilyen erőmű. Hosszútávon csak nyerni lehet vele."
Ez sajnos nem így működik. A pénzteremtés persze lehetséges, de szinte mindenképpen inflációt okoz. Kis léptékben persze nem, de annyi pénzzel meg nem sok erőművet tudsz felépíteni. Pénzteremtés -> több elkölthető pénz az emberek zsebében -> el is költik -> nő a kereslet -> nő az ár. Egyébként meg a geotermikus energia drága, NAGYON drága, meg nemigen tudni, hogy mik a hosszútávon környezetre gyakorolt hatásai. Az atom legalább olcsó, és ismerjük a negatív oldalát is :)
|
Csak már írtam, hogy milyen eszméletlenül korlátozottan vihető fel oda bármi tömegben és a geostac pályán távolsági elkülönítés miatt nagyonis korlátozott számú cucc lehet fent...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
A geostacon aránylag kevés az űrszemét, és ne feledjük: az űr igen nagyon nagy.
|
De van. Két okból:
1. a földi fogadóállomás - bár nagy, de olcsón kivitelezhető, lényegesen olcsóbban, mint ugyanez napelemekkel, és olcsóbban, mint egy CSP erőmű. Ráadásul a területet fel lehet használni más célra is (mint pl. mezőgazdasági termelés, de akár lehet ott erdő is alatta).
2. Ez a viszonylag ritka energia 7/24 rendelkezésreállású (na jó, igen ritkán van Földárnyékban is a geostac-on keringő erőmű ("Since earth’s axis is tilted, it would be in earth’s shadow only for 70 minutes maximum at late night when power demands are at their lowest, during 42 days ... " - http://209.85.229.132/search?q=cache:hmYfWZvCNEMJ:profile.iiita.ac.in/blsaincha_b03/papers/SSP.htm+geostationary+earth+shadow+SUBSP&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a)
|
Az ötlet kitűnő akár fel van ilyesmire a technológia készülve akár nem. A baj csak az, hogy megint a profit hajtotta ezt a tervet, ezért olyasmiket találnak ki, amivel majd szinten tartják az energia magas árát, és persze az emberek továbbra is függjenek a nagy multiktól..
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
|
Jah tiszta Gundam 00, csak ott hatalmas tornyok voltak meg két föld körüli gyűrű...mondjuk sztem azt a torony dolgot nem igazán lehet megvalósítani. De ha meglehetne az űrbejuttatás költsége, tényleg jelentősen csökkenne. Mi van az űrszeméttel? Az nem pukkasztja ki a napfény gyűjtő lufikat?
|
Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetővé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Igen, ezt a technológiát téglagyárnak hívják. A meghatározó költségek ott is az alapanyag és energia (gáz). Van némi munkabér, egyéb rezsi (karbantartás ugye), és persze ne felejtkezzünk el a beruházásról, ami nagy méretekben, bármi is legyen az ("darurobot", vagy téglagyár vagy fúrótorony, bármi) elég tetemes is tud lenni.
Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy egy átlagos családi ház költségvetésének legfeljebb 30%-át adja a szerkezet (alap, fal, tető), a többi a gépészet, burkolás, festés, nyílászárók, stb. stb.
|
Ez inkább rád lehet igaz.
Talán tanulj egy kis energetikát, áramlástant, hőtant és vízkezelési techológiát és geológiát. Rád férne..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Oké, hogy a 80-as években épült, de azért voltak ott modernizálások. A teljesítménynövelést sem úgy csinálták, hogy rántottak egyet a szabályozórudakon, 'oszt jól van.
Sőt, a növelés egy jelentős részét szekunder oldali optimalizálással érték el, és az utóbbi években folytak fejlesztések, hogy menetrendtartóra üzemre is fel lehessen használni az erőművet.
Ezért írtam, hogy azóta igazán beszerezhettek volna valami tisztességes elektronikát, mert a kavitáció által tönkrement alkatrészek cseréje jelentős pénzbe kerül.
Üzemanyagcella meg nem 50 éve, hanem több mint 150 éve létezik (persze ez sem a mai formában), és maga az üzemanyagcella az jó, "csak" H2 előállítási és tárolási nehézségek merülnek fel.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ha ez igaz, akkor semmi értelme az egésznek 
|
A Második Világháború óta, egyes témákban már régebben, rendszeresen előjön néhány ötlet.
Ez a világűrben felépítendő napelemes erőmű is visszaköszön; a faterom '70-es évekbeli Delta Magazinjában szóról-szóra pont ugyanez van leírva, plagonizáltak a kedves "feltalálók".
Ami a vízsugaras fúrást illeti ok. kifúrja. De hogyan bélésezed ki a furatot? Frayer, Frayer az érdemi munkát tudod mindig a szakembereknek kell elvégezni, nem pedig a fantasztáknak!
|
De bepörögtél már megint.
Mit szívsz? Hagyjál nekem is.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
|
Én biztos vagyok benne, hogy az a kurva teljesítmény szabályozás technológiailag megoldható. Ami miatt mégsem megoldható, az pusztán emberi ok.
Meg talán töprengj el egy kicsit. Mikor épült Paks? A '80-as évek legelején. Az azt jelenti, hogy '70-es évek közepe beli technikát terveztek bele. Akkoriban ilyen méretben frekiváltóról szó sem volt, a fojtásos szabályzást meg felejtsd el a pocsék hatásfok miatt. Paksot eleve nem arra tervezték, hogy rángassák. Pont. Vagy megy, vagy nem megy. Magyarán akkor minek is akarsz olyan szivattyút ami cibálható? Felesleges. Talán nézd meg Pask adatait, hogy milyen teljesítményen megy. Csak leálláskor tér el a közel állandó teljesítménytől.
Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják
Igen. Mert nem ez az atomerőmű működési koncepciója. Soha a büdös életben nem térülne meg és nincs rá indok, hogy miért kéne ez. Pont. A szaron csámcsogsz, már bocsánat...
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az űrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Na ezt aláírom. De nem mindenhol van kétszeres geotermikus gradiens és Kalifornia picit szeizmikusan aktív. Tudtak már fúrással szeizmikus aktivitás előidézni, de maga a természet ezek tevékenysége is gond. Sebaj...
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
OK. Megkérhetném, hogy NWO-ba posztolj ilyen bornítt hülyeségeket. 1000-szer le lett írva, hogy a technológiát nem lehet megállítani. Ha pénz van benne akkor megcsinálja valaki és kaszál rajta.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepő mi?
A benzinmotor mióta is? A mai motort ne akard összemérni azzal ami 120 éve volt. Hiába létezik valami, ha használhatatlan gazadásilag és techológiailag is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Konkrétan ott a baj, hogy a lent említett 10k $ /kg az low orbit pályára vonatkozik. Oda is a legnagyobb cucc amit felvittek a Skylab volt egy darabban és ahhoz is Saturn V kellett. Geostac pályára asszem kb. 1 nagyságrenddel kisebb tömeg jutattható el ma és az ár is "picit" magasabb.
Ez ma álomvilág elképzelés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Fayer nem műszaki ember, olyanról beszél amiről sajnos fogalma sincs. Olyan alapvető dolgokkal sincs tisztában, mint hővezetés és energiasűrűség.
Lásd földvályogos hülyeség. Egészen "apró" dolgokról feledkezik el.
- elektromos kábelek a falakban?
- fűtőrendszer?
- alapozás?
- stb.
És ezek még nagyon basic problémák...
Komolyan mondom, hogy egy álomvilágban él....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Hiába ismételgeted attól még nem lesz igaz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
És még egyszer mondom, INGYEN, nem kell hozzá semmi, csak egy döntés, hogy akarjuk vagy sem. Semmi áldozattal nem jár.
Már itt is NWO? Azt mégis fizikailag hogy a túróba készül ingyen egy erőmű? Komolyan mondom lefordulok a székről ilyen hülyeség hallatán. Akkor miért nem épít a fél világ így ingyen mindent? Pl. mi Paksot bővíthetnéne így...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Már párszor közöltem, hogy ez közel sem ilyen egyszerű. Nehéz a felfogásod? Ha ilyen egyszerű lenne akkor mindenki ezt építené és gennyesre keresné megát. Melyik hülyének nem érné meg, hogy beruház és aztán kvázi ingyen (erős túlzás) - nincs fűtőanyag - termel. Talán, mert ez nem igaz. Nagyon kemény problémák vannak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
A lehetőségeket taglaltam, amelyekből ELVILEG többféle is akad.
Ez az űrbeli naperőmű nem új ötlet, már sokszor felvetődött korábban is, és még ezután is sokszor fel fog vetődni, mire -- valamikor a jövőben, talán -- megvalósul.
|
Hát ez azért kissé gázos. Ha a műhold bármilyne okból letér a pályáról, esetleg szépen végigéget pár száz km-t(ha nem sikerül kikapcsolni)
|
jó érzés ilyen híreket hallani :)
|
Igen, tudom, így értettem a hűtőfelületet :)
400 K-es hűtés esetén kell kb. akkora hűtőfelület, mint gyűjtőfelület (abszolút fekete testből).
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Első észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, ahol amúgy is jó hatékonysággal működik a napenergia földi hasznosítása? Szerintem egy Alaszka vagy Finnország többet nyerne egy ilyen módszerrel...
Második észrevétel: Pont Kaliforniában akarnak ilyet csinálni, a földrengések hazájában? Kiváncsi vagyok, Szent András (a geológiai törésvonalak védőszentje :D) mit fog szólni a dologhoz... :P
@Frayer: a geotermikus és a napenergia felhasználása nem egymást kizáró lehetőségek. Legyen minél több mindkettőből! A pártodnak meg van még egy szavazója =)
@halgatyó: Nem igazán értem az érvelésed; először bebizonyítod, hogy mennyire lehetetlen egy keringő pályáról lesugározni az energiát pár mp alatt, aztán levonod a következtetést, hogy geostacionárius pályáról lehetetlen letükrözni a napot. :(? Egyébként is minek pontba sűríteni? Ha pár 10 méter átmérőjű (neadjisten pár 100m) abból prímán lehet napelemmel áramot csinálni, így is sokszoros sűrűségű a megvilágítás. Pláne, hogy nem is erről van szó. Ahogy én kivettem, a napfényt ott fent átalakítják árammá (pl. napelemmel) az energiát lesugározzák egy másik sugárral, amit itt lent újra átalakítanak árammá. Tudom, minden átalakítási lépés veszteséges, de tökmindegy, ha éjjel-nappal mehet.
@caro: Hiába szerelnének rá hűtőfelületet, az űrben nincs hőátadás, ott csak hősugárzással tudnak hőt veszíteni a tárgyak. A két km-es tükör nekem is gyanús. Ezzel az erővel azt is ráírhatnák, hogy "meteorit-céltábla". :D |
Én biztos vagyok benne, hogy az a kurva teljesítmény szabályozás technológiailag megoldható. Ami miatt mégsem megoldható, az pusztán emberi ok. Különbség van a között, hogy valami lehetetlen, vagy az emberek nem akarják. Vagy nincs rá pénz, nem vonnak be mérnöki erőforrásokat stb stb. Minden lehetséges amit a természeti törvények megengednek.
Természetesen nem olcsó a fúrás sem.
De még mindig sokkal olcsóbb mint az űrbe feljuttatni több tonna tükröt.
Vagy hatalmas több ezer tonnás víztározó gátat építeni, vagy több tucat négyzet kilométernyi területet beborítani napcellákkal.
Itt csak két lyukat kell csinálni a földbe, igaz jó mélyen.
De vannak már olyan technológiák, amelyek nem gyémánt fúróval dolgoznak, hanem vízsugárral, ami a hangsebesség többszörösével mozog, és amely az eróziós képességével, bármin átvágja magát. Akár a legkeményebb acélon is.
A földpátokban, kondritokban úgy kivájja a lyukat mint kés a vajt.
Mégsem használják. Nem azért mert lehetetlen használni. Hanem mert olajos és bankszektoros érdekkörökben, ellenérdekeltsége van. Ez óriási különbség.
Például tudtátok, hogy az üzemanyag cella már 50 éve létezik? Meglepő mi?
Azóta is csak csiszolgatják, fényesítik, de nem foglalkoznak vele mint kellene.
Versenyképes alternatíva csak akkor lesz, ha a nagyok is úgy akarják. Előbb nem.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
|
Én nagyon örülnék annak, ha egy ilyen űrbe telepített naprőmű működne!
Csakhát ez a cikkbeli elképzelés kb. az óvodások vágyálmainak szintjén mozog. Így hát az űrbeli napenergiára sajnos még várnunk kell.
Csak pár dolog, ami miatt ez kb. aúgy visoznyul egy működő naperőműhöz, mint egy kisgyerek fakockákból összerakott "autója" az igazihoz:
1.) Milyen magasságban kering? A geostacionárius pálya kb. 36000 km magasan van, a 2-3száz km magaságú pályán repülve meg nagyon rövid ideig tartózkodik a földfelszín egy pontja felett.
2.) A Napkorong látszó szögátmérője a Földről elég nagy, kb 1/100 radián (150millió km-ről 1,3millió km).
Emiatt bármilyen optikával próbáljuk a nap fényét egy pontba gyűjteni, az mindig korong lesz, soha nem pont. A korong átmérője az optika fókusztávolságától függ: 150 méter esetén 1,3méter lesz a korong átmérője, 150 km esetén 1,3 km. (300 km-ről letükrözve a Földre, 2,6 km átmérőjű korongot kapunk... néhány másodpercig, amíg a 8km/s sebességgel mozgó tükör pont fölöttünk van)
36ezer km magsból gyakorlatilag nem lehet ésszerű megoldással letükrözni a napkorongot.
3.) Ha a rendszer napelemeket tartalmaz, akkor -- tegyük fel, hogy ezek nagyon hosszú élettartamú napelemek és az űrszemét se bizirgálja őket) a termelt energiát lézerrel le lehetne sugározni a Föld felszínére.
Ekkor az űrállomás lebeghetne akár 36ezer km magasan is.
A gond az, hogy momentán nincs erre alkalmas lézerünk (vagy csak az én tudásom van nagyon elmaradva?).
4.) a lesugárzott energia meglehetősen veszélyes tud lenni. Gőzzé vált repülőgépek, tornádó pusztítására emlékeztető széles sáv a földfelszínen, amely azonban nem törött deszkákkal van megszórva, mint a tornádó nyoma, hanem szép fekete...
De azért drukkolok az álmodozóknak. |
De te is dönthetsz. Például úgy, hogy pártot alapítasz ezzel a programmal. Egy szavazód már biztosan lenne :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Annyira az a fúrás nem olcsó. Arra meg hogy 2010 van... hát. Nézd. Én is meglepődtem, mikor megtudtam, hogy a paksi erőműben a főkeringető szivattyúk teljesítményszabályozása nem megoldható.
Én is azt mondtam, de hát 2008 (akkor még), meg minden, de nem. Két üzemállapot van: bekapcsolt, kikapcsolt.
Pedig azért a félvezető technológia már van annyira kiforrt, hogy egy VFD összeállítása még MW tartományban sem okozna problémát.
És lenne is értelme a szabályozásnak, mert okoz problémákat, hogy nem lehet. (Így a szabályozásra marad a szelep, ami energiapazarló, és időközönként ki is kell cserélni, mert elkavitál)
Debreceni ciklotron hasonlóan, kb. 60 kW teljesítmény, csöves vezérlés. 2009-ben.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"vagy hosszú távon elhülyíti őket ;) "
Ilyen sugárzást már alkalmaznak: tv.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Én úgy vagyok vele, hogy előbb itthon kellene rendet rakni. Felszámolni a szegénységet, technológiai fejlesztésekre kellene költeni előbb a pénzt, amivel teljes mértékben automatizálnánk és modernizálnánk az élelmiszer előállítást, amivel az élelmiszer árak a tizedükre esnének. Modernizálni kellene az építőipart.
Vannak olyan technológiai újítások, amely lehetővé teszik, hogy egy darurobot, emberi beavatkozás nélkül, földvájog felhasználásával, 24 óra alatt felépít egy komplett 200 nm házat. Anyag költésgen és némi áram költségen.
Ugyan így az építőanyag előállítást is lehetne modernizálni.
Lehetne modernizálni a fiskális és monetáris politikát. Több szabadság jogot is lehetne adni a kisembereknek. Mérsékelni az adósrabszolgaságot, beszüntetni az ország tovább adósítását, minimálisra mérsékelni az adókat amelyet 100 % ban csak közellátásra kellene fordítani.
Sok mindent lehetne, mégsem tesszük meg. Sajnos én nem dönthetek erről. A közösségnek kell erről határoznia.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
|
Nem mondom, hogy a földhő rossz lenne, de muszáj a világűrbe lépni végre valahára rendesen. A technikánk megvan hozzá (mint a geotermikushoz is megvan), már csak a pénz kellene - de ez messze vezet.
|
Most írom még egyszer. Hogy olcsó.
Egy ilyen erőmű olcsó energiát állít elő. Nem szennyezi a környezetet.
Ingyen hozzálehet jutni.
Nem bonyolult, nem drága. Van rá kiforrott technológia.
Ásványi anyag tartalom, sótartalom.. nevetséges kifogások. Mindjárt 2010 van, ilyen problémák már száz éve megoldhatóak. Van olyan aranybánya, ahol gépekkel 4 kilométer mélyen dolgoznak. Itthon ilyen mélyen 200-300 C fok van.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
|
A témához: Kaliforniában az éves napteljesítmény átlag 250 W/m^2 körül mozog. Az űrben a teljesítménysűrűség 1400 W/m^2.
Vagyis az űrbeli komplexum kiváltható 5.6 szoros mennyiségű Földre telepített napelemmel.
Igen, a napelemek drágák, itt lent kb. 20 év alatt térül meg az olcsóbb típusok ára, végfelhasználói (nem termelői!) áramárakat számolva.
De amíg űrsiklóval felvinni valamit 20000$/kg, addig nem látom, hogy ez mikor térülne meg.
Igaz, ha jól veszem ki, akkor valami fóliával fókuszálnák, és nem napcellákat használnának, de annak meg ott fent az a baja, hogy ahhoz meg brutálisan nagy hűtőfelület kell.
Ez a dolog akkor érheti csak meg, ha nagyon olcsón lehet feljuttatni anyagot és jó hatásfokkal lehet lehozni az áramot.
Erre az űrlift tökéletesen alkalmas lenne, egy nanocsövekből készült érpár ellenállása a számítások szerint nagyon kicsi a csövek mentén, tehát a felvonókábel vezető is lenne egyben.
De kellő erősségűt még nem nagyon lehet gyártani, ahogy tudom.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A földhő sem kimeríthetetlen forrás: egy erőmű levezetett csövei (megjegyzem a zárt ciklusú ölég drága) körül a föld kőzetei veszíteni fognak a hőmérsékletükből, és nem tudom milyen gyorsan pótolják a veszteséget.
ráadásul a vízfelhasználása nem egyszerű kérdés: vissza kell pumpálni a mélybe a kivett vizet (nyílt ciklusúnál). A szabadba nem engedheted a magas sótartalom miatt. Ja, a só, ásványi anyag tartalom miatt hajalmosak a csövek vízkövesedni, ami komoly probléma lehet.
|
Ezzel az a gond, hogy geotermikust jól lehet fűtésre használni, de áramtermelésre csak valami egzotikus munkaközeggel alkalmas (pl. ammónia), az ilyen rendszerek veszélyesek és drágák.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Kalifornia már az űrben gyűjtené be a napenergiát
Nincs köze a halálnak a halálközeli élményekhez
Következő megálló a Ceres
Különös fényjátékot produkál egy fekete lyuk
XXI. századi űrverseny - a Szojuzok
A fül is lehet biometrikus azonosító?
A STEREO megfejtheti a Hold eredetének rejtélyét
Öreg moszat, új napcella technológia
