Következő megálló a Ceres
2009. április 19. 16:40, vasárnap
Mivel a Naprendszer felderítése viszonylag nagy léptekben halad, akadnak olyan világok, amik bár érdekesek lehetnek, kikerülnek az űrügynökségek fókuszából. Az egyik ilyen a Ceres, a legkisebb ismert törpebolygó. A tudósok elemzései szerint az aszteroida-övben elhelyezkedő apró égitest kiváló kutatási célpont, aminek még asztrobiológiai jelentősége is lenne.

Hirdetés

Az óhaj meghallgatásra talált a műholdrendszereken és egyéb orbitális infrastruktúrákon dolgozó európai Thales Alenia Space Észlelési és Tudományos Igazgatóságánál. A Thales Alenia számos tudományos küldetésben érdekelt, ilyenek többek közt a Huygens űrszonda, a CoRoT, az ExoMars, a Mars Express és a Venus Express. A cég Joel Poncyt, a bolygóközi fejlett tervezetek vezetőjét bízta meg egy Ceresre irányuló expedíció előkészítésével.

Jelenleg első lépésként a cég egy Ceres Polar Lander névre keresztelt leszállóegység előzetes tervein dolgozik. A cél egy alacsony költségvetésű küldetés létrehozása a már meglévő, megbízható technológiák felhasználásával, ami kiegészíti a nagyobb küldetéseket, miközben kamatoztatja a NASA Dawn küldetésének eredményeit, ami a nyáron indul a törpebolygó irányába.

A tervek szerint az egységet egy Szojuz rakétával indítanák el a Ceres felé, amit körülbelül 4 év alatt érhet el. A törpebolygó megközelítése után a Ceres Polar Lander először pályára áll az égitest körül, majd megkísérli a leszállást. "A leszálló egység leválik hordozójáról, fékez, a célterület közelében leszáll, miközben automatikusan elkerüli a köveket és az állandó árnyékokat. Ezután egy Phoenix-szerű elemzést hajtunk végre a környező talajon és elindítunk egy mini mobilegységet a további kutatások érdekében. A tervezett ExoMarshoz hasonló asztrobiológiai kísérletek is elképzelhetők" - foglalta össze dióhéjban a tervezetet Poncy.



Egy automata jármű eljuttatása a Ceresre komoly technológiát igényel, ez azonban már más nagyobb projektek részeként fejlesztés alatt áll. Poncy példaként az ESA a Hold déli sarkkörére irányuló MoonNext projektjét, a Thales Alenia közreműködésével kidolgozás alatt álló robotküldetést említette. A Ceres Polar Lander már készen kapná a Hold- és Mars-leszállóegységekhez, holdjárókhoz és ezek műszerezettségeihez kifejlesztett technológiákat, amik megfelelően működnek a Ceresen uralkodó körülmények között is, tekintve, hogy a törpebolygó gravitációja és sarkvidéki hőmérséklete nagyságrendileg megfelel a jeges holdakénak.

A Ceres sarkvidéki területeit tartják a legjobb leszállóhelynek, mivel itt több érdekes és könnyen megközelíthető anyag, közte feltehetőleg jég is jelen lehet.

A Ceres leszállóegység végleges kialakítását megörökölhetik a későbbi küldetések, amik a Naprendszer távolabbi zugait kémlelik majd, mint például a jeges Enceladus és Europa holdak. Poncy szerint a Ceres Polar Lander párhuzamosan készülhet az elkövetkező Europa-Jupiter Rendszer küldetéssel és a Titán-Szaturnusz Rendszer küldetéssel. "A Jupiter és a Szaturnusz két holdjára irányuló küldetés, ami 2027 és 2035 között fog lezajlani, fantasztikus felfedezéseket tehet az égitestek körül és a Titán felszínén végzendő vizsgálataival, ami leszállóegységek indításainak elrendelését fogja eredményezni az Europa, a Ganymede és az Enceladus felszíneire is. Erre fel kell készülnünk. Ez is nagyban motivál minket azzal együtt, hogy valami igazán értékes felfedezést tehetünk a Ceresen" - magyarázta Poncy.

Az "értékes felfedezés" jó eséllyel az asztrobiólógusok egyik álma, az idegen organizmusok megtalálása lehet. "Jelenlegi ismereteink alapján a Ceres rendelkezhet az élet fő hozzávalóival, szerves anyagokkal és egy jelentős H2O hányaddal, az egyetlen kérdés az energia" - tette hozzá Poncy.

Az életnek szüksége van egy energiaforrásra is, ennek jelenlétét a Ceresen azonban teljes homály borítja. Az egyik lehetséges módszer, amivel a Ceres biztosíthatja a szükséges energiát, egy geológiai folyamat, amiben a kőzetek oxidálódnak és hőt termelnek, de ugyanúgy elképzelhető radioaktív bomlás, illetve az sem zárható ki, hogy elegendő napfény jut el a felszínre. "Bár az élet eshetősége a Ceresen alacsonyabb, mint az Europa és az Enceladus esetében, amik árapály energiáik révén előnyben vannak, vagy a Titánon, ami hatalmas mennyiségű szerves anyaggal rendelkezik, korántsem elhanyagolandó.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. ápr. 22. 10:57 | galéria | válasz | #29
Nem ilyen földhözragadtnak ismertelek meg az eddigi hozzászólásaidból.

"mit keresünk a Ceresen"

Azt, amiről nem tudjuk, hogy ott van, amit még nem ismerünk ott. A kutatás célja tudomásom szerint a megismerés, aminek épp az a lényege, hogy nem ismerjük (eléggé) a kutatás tárgyát. Ha ismernénk, minek is mennénk oda?

"Szerintem a világűrbe való egyre fogkozódó kiutazgatás legselegselegfontosabb célja az emberi kolóniák létrehozása, majd ezek létszámának növelése, a környező világűr lakható helyeinek belakása."

Na ja, ehhez azért nem ártana megismerni a környezetet, mert egy kellemetlen meglepetés a kolóniák pusztulását okozhatja.

Na meg azt is tudod, hogy a kutatás, a megismerés soha nem egyetlen, előre kijelölt szálon halad, ha eredményes akar lenni.
2009. ápr. 21. 22:16 | válasz | #28
de jó, hogy ilyen tudós emberek vannak kérek engedélyt hangtalanul elsunnyogni...

Viccet félretéve. A lényeg: számomra nem derült ki, hogy mit is ceresünk a keresen.... akarommondani mit keresünk a Ceresen

Szerintem a világűrbe való egyre fogkozódó kiutazgatás legselegselegfontosabb célja az emberi kolóniák létrehozása, majd ezek létszámának növelése, a környező világűr lakható helyeinek belakása.

Ez az állandóan hajtogatott idegen-élet keresgélés egy kissé unalmas már, kissé pedig ijesztő. Ha találnak valami mikroba-őskövületet, vagy esetleg valami élő izét, az legalább annyi problémát fog okozni, mint amennyi hozadéka lesz a jó oldalon.
Lesznek itt még harczos idegen-élet-védők is, akik majd az űrhajók talpához láncolják magukat
Sir Ny  
2009. ápr. 21. 19:49 | válasz | #27
akar a fene megtanulni angolul. most németet tanulok, majd oroszt fogok, aztán következőnek, ha lesz kedvem, egy spanyolt, vagy egy japánt.
2009. ápr. 21. 18:21 | galéria | válasz | #26
Vegyél magadnak egy alapfokú angol nyelvtankönyvet!
Sir Ny  
2009. ápr. 21. 17:50 | válasz | #25
szerintem pedig a te magyarázatod hülyeség. mind magyarul, mind angolul azt írták, hogy felületesek, persze, mindenki hazudik, és mindkét ország teljes sajtójának szövegértelmezési gondjai vannak ugye?
2009. ápr. 21. 17:45 | galéria | válasz | #24
Csak azt jelenti, hogy súlyos szövegértési problémáid vannak. Talán csak az angolra kellene jobban ráfeküdnöd, csak hát a jelek szerint az én fordításom sem világosított meg.
2009. ápr. 21. 12:42 | válasz | #23
Szerintem nem teljesen hülyeség az, mi más célt szolgálna az az "often overlooked"?
2009. ápr. 21. 11:32 | galéria | válasz | #22
Valószínű. De ettől még hülyeség az ő magyarázata, főképp az eredeti angol szöveg ismeretében.
Sir Ny  
2009. ápr. 20. 20:55 | válasz | #21
"Végeredményben nem a te hibád, hogy nem néztél utána az eredeti szövegnek"

szerintem Anotino ironikus akart lenni...
2009. ápr. 20. 15:02 | galéria | válasz | #20
Végeredményben nem a te hibád, hogy nem néztél utána az eredeti szövegnek, hiszen senki nem azzal áll neki egy cikk olvasásának, hogy a szerző/fordító biztos félreértette az eredeti szöveget. Jelen cikkben csak a magyar szöveg próbál ok-okozati összefüggést kreálni a gyors tempó és az egyes világok elhanyagolása között, az eredeti cikk egymás mellé - és nem egymással szembe - állítja e két jelenséget. Főképp mert a hangsúly nem is az egyes világok elhanyagolásán van, hanem azon, hogy egyes kutatók ezeket is fel akarják deríteni.

(Amire épp a gyors tempó ad lehetőséget. Ha a Naprendszer felderítése lassú tempóban haladna - azaz még kevesebb erőforrás állna rendelkezésre -, akkor még kevésbé lehetne gondolni az említett elhanyagolt világokra indítandó küldetésekre.)
2009. ápr. 20. 14:47 | galéria | válasz | #19
A tisztesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a minősíthetetlenül silány fordítások szinte az egész magyar elektronikus sajtóra jellemzőek, nem kizárólag az SG-re. Bár az kétségkívül megdöbbentő, hogy alig akad olyan cikk, amelyben ne lehetne találni valami vaskos, de legalábbis értelemzavaró félrefordítást.

Nem tudom, vajon takarékosságból alkalmaznak ilyen gyenge képességű és tudású fordítókat, vagy esetleg a rendes fizetség ellenére sikerül a legtöbb helyen kifogni a szakma legrosszabbjait. Ha a fizetség rendben van, akkor időnként a fordítók körmére kellene nézni, mert az efféle gyatra munka nem emeli az adott lap renoméját.
2009. ápr. 20. 14:47 | válasz | #18
En bolond, valamiert azt hittem, hogy az "at pace" ("a gyors tempo") es az "often overlook" ("kikerul a fokuszbol") feluletesseget/hianyossagot fejez ki.. En kerek bocsanatot :D
2009. ápr. 20. 14:22 | galéria | válasz | #17
Az még csak hagyján, hogy nem vagy nyelvtanszakértő, de a logikád is gyatra és kb. az egyetlen vagy, akinek a "nagy léptekben" haladásból az következik, amit itt nagy keservesen taglalsz. Ha csak egy pillantást vetettél volna az eredeti angol szövegre (nem győzök elég hálás lenni az SG-nek, hogy tartja magát a sajtóetiketthez és többnyire megadja a forrást), akkor rögtön látnád, hogy a magyar cikk alapját képező fordítás volt hibás, mert az eredeti szöveg véletlenül sem azt jelenti, amit a magyar "fordítás":

"With solar system exploration progressing at pace, some scientists are considering missions to often overlooked worlds."

Ami helyesen magyarra fordítva ezt jelenti: "Miközben a Naprendszer kutatása tempósan halad, egyes tudósok gyakran elhanyagolt világokra indítanának küldetéseket."

Ugye így egészen értelmes a szöveg és véletlenül sem azt jelenti, amit te magyarázol bele.

2009. ápr. 20. 12:42 | válasz | #16
A "nagy leptekben" alatt pontosan azt kell erteni amit.. Nem eleg nagy a kapacitasuk, nagy lepesekben kenytelenek haladni a vizsgalodasokkal, emiatt ki kell hagyni potencialisan erdekes celpontokat. Ceresnek szerencseje lett.

Nem vagyok nyelvtan-szakerto, de meg ha nem is a korrekt megfogalmazas all a cikkben, a szovegkornyezetbol akkor is erthetove kellett volna valjon extra szajbaragas nelkul is. Peace :)
NEXUS6  
2009. ápr. 20. 09:10 | galéria | válasz | #15
Nekem is elegem lett belőlük, a barátnőm hangoztatta mindig őket, de én nem akartam házasodni...
NEXUS6  
2009. ápr. 20. 09:05 | galéria | válasz | #14
És már odaért?;)))

Azért ne tévesszük össze a jövőidőt a múltidővel!
Emléxem amikor az orosz Phobosz szondákat elindították, micsoda lelkesedés volt. Pláne, hogy mi is bedolgoztunk.
Aztán az egyik megadta magát, de talán a másik is idő előtt befejezte a működést. Pedig az csak itt volt a "szomszédban".
2009. ápr. 20. 07:59 | galéria | válasz | #13
Már megint egy összeesküvés elmélet? Jaj...
2009. ápr. 20. 07:14 | válasz | #12
Virtuálisan már ige. A secondorb játékban már kezdik benépesíteni a többi bolygót is. (Amúgy ez egy ingyenes internetes városépítő stratégiai játék, ahol idegen bolygókat kell benépesíteni. Nekem nagyon tetszik.)
2009. ápr. 19. 23:18 | válasz | #11
Ímádom a szavak felett aratott győzelmet:"Mivel a Naprendszer felderítése viszonylag nagy léptekben halad" :)!
Tényleg már el is felejtettem, hogy a kolóniák milyen szép számban gyarapodnak, és hogy megkezdődött az Űr valódi felfedezése...
Állj, a fenébe felébredtem, még mindig ezen a sárgolyón dekkolunk, űrkutatás mi? hahahahahahahaha (és komolyan bocsi azoktól akik erre teszik fel az életüket) de még csak lesjelődünk kifelé, majd akkor lesz itt mocorgás, ha a hajok fellövése óránként megy... :)
2009. ápr. 19. 23:13 | galéria | válasz | #10
"A Jupiter és a Szaturnusz két holdjára irányuló küldetés, ami 2027 és 2035 között fog lezajlani, fantasztikus felfedezéseket tehet az égitestek körül és a Titán felszínén végzendő vizsgálataival, ami leszállóegységek indításainak elrendelését fogja eredményezni az Europa, a Ganymede és az Enceladus felszíneire is."

Huh, a lenti mondatban kiemelt kifejezést hihetetlenül sután és körülményesen fordítottátok magyarra.

"From 2027 to about 2035, they should make fantastic discoveries from orbit and on Titan's surface that will call for landers on Europa, Ganymede or Enceladus to arrive soon afterwards."
2009. ápr. 19. 22:55 | galéria | válasz | #9
"Mivel a Naprendszer felderítése viszonylag nagy léptekben halad, akadnak olyan világok, amik bár érdekesek lehetnek, kikerülnek az űrügynökségek fókuszából."

Hm, valahogy nem látom a logikai összefüggést, holott a "Mivel" kezdetű magyarázó mellékmondat ezt sugallja. Ugyenezen tagmondat igazságtartalom-deficitjéről már nem is beszélve.
2009. ápr. 19. 19:14 | válasz | #8
"Az Uránusz és a Neptunusz köré nem ment semmi."

Egész pontosan a Voyager-2 aránylag közel elrepült mellettük, de kifejezetten ehhez a két bolygóhoz még nem küldtek semmit.
2009. ápr. 19. 19:01 | válasz | #7
2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons.
2009. ápr. 19. 18:57 | válasz | #6
Ez nem igaz. Jól hangzik, de akkor sem igaz. Mint ahogy a következő beköpés sem.

Az óriásbolygók közül eddig csak a Jupiter és Szaturnusz holdjaihoz küldtünk szondát eddig. Az Uránusz és a Neptunusz köré nem ment semmi.
2009. ápr. 19. 18:57 | galéria | válasz | #5
Ha nincs semmi érdekes, akkor lelkesedjünk a jövőért.
Akár a cocializmuszban: gyermekeink már a bőség kosarában fognak turkálni...
Na ja, az orrukat. Hát ez a cikk is szépen, csiszoltan felvázolja a jövőt, de ki fogja bárkin is számonkérni, ha a tizede sem fog megvalósulni?
hottold   "Rest in Peace hottold" 
2009. ápr. 19. 18:18 | válasz | #4
A jövő elkezdődött.
NEXUS6  
2009. ápr. 19. 17:59 | galéria | válasz | #3
Amelyiken meg nem, azt bolygóból visszaminősítik, lásd Pluto!:)))
Sir Ny  
2009. ápr. 19. 17:16 | válasz | #2
már "állítólag" a naprendszer összes bolygóján jártak szondák.
2009. ápr. 19. 16:48 | válasz | #1
"Mivel a Naprendszer felderítése viszonylag nagy léptekben halad"

Hát persze.