XXI. századi űrverseny - a Buran
2009. április 22. 09:34, szerda
A hordozórakétával mindenféle hasznos terhet a világűrbe lehet juttatni, függetlenül a hozzá tervezett MKS űrrepülőgéptől. Az Energia hajtóművei ugyanúgy folyékony hidrogént és folyékony oxigént használtak, mint az amerikai űrsikló SSME hajtóművei, de ez egyben problémát is jelentett, mivel egészen addig a szovjetek nem igazán foglalkoztak ilyen üzemanyagot használó rakétahajtóművel. Az Energia rakéta ugyanakkor megszületésekor nem volt újra felhasználható, ami miatt elmaradt az amerikai rendszer mögött. Ugyan tervek születtek azzal kapcsolatban, hogy legalább az első fokozatot újra felhasználhassák, ám ezeket már nem sikerült realizálni.

Hirdetés

Klikk ide!
Az orosz űrrepülőgép pilótafülkéje (klikk a képre a nagyobb változathoz)

Az orosz űrrepülőgép valamivel nagyobb méretű és tömegű hasznos terhet juttathatott fel a világűrbe, miközben maga a jármű könnyebb volt, hiszen nem volt része a főhajtómű, amit nem is kellett holt teherként visszacipelnie a Földre. Alkalmazás terén az amerikai űrsiklókat is megszégyenítően széleskörűen akarták felhasználni, kezdve egy katonai célú rakéta pajzs kiépítésétől a Mir-2 űrállomás felépítésén át a nukleáris hulladékokat a Napba szállító űrszondák indításáig, sőt a Hold és a Mars kolonizációjának elkezdésében is szerepet szántak neki.


Az Energia és a Burán indítás előtt

A hordozórakéta 1987-ben sikeresen szerepelt, mikor megpróbálta a katonai Poljusz műholdat a pályára állítani, bár annak repülésirányító rendszerének meghibásodása miatt ez nem sikerült. A Buran névre keresztelt első orosz űrrepülőgép első útja előtti utolsó főpróba is megtörtént. A Buran személyzet nélkül készült az útra, ami ellen még olyan űrhajósok is felszólaltak, mint Leonov, aki a mellett érvelt, hogy csak egy személyzettel ellátott repülés tekinthető teljesen sikeresnek, és a világ úgyis az első személyzettel a fedélzeten végrehajtott repülésre fog odafigyelni.

Az érvek azonban nem hatottak, először pilóták nélkül kellett bizonyítania azt, hogy teljesen működőképes és kiforrott rendszerről van szó, emellett pedig a Szojuz űrhajó tapasztalatai szóltak, amit vérrel írtak. A Buran 1988. november 15-én elindult Bajkonurból a második Energija hordozórakéta hátán, hogy alig 206 perc múlva már landoljon is a bajkonuri űrbázis leszállópályáján, nem messze attól az indítóállástól, amelyről elindult. A művelet sikerrel zárult, az űrrepülőgép teljesen automatikusan, külső beavatkozás nélkül végrehajtotta a szükséges manővereket, és hiba nélkül le is szállt, bizonyítva, hogy a rendszer életképes.


A Buran földet érése

Ez volt ugyanakkor az orosz űrrepülőgép program hattyúdala is. A roppant összetett és igen költséges rendszerre nem volt pénz. Noha hivatalosan csak 1993-ban állították le, szinte alig haladt valamit a program az egyetlen űrrepülése után. Ugyan 1989-ben még elvitték egy An-225-ös hátán Párizsba, egy légi show-ra, hogy a szovjet technológiát dicsőítse, de a következő repülés időpontját hivatalosan már ki sem tűzték.

A Buran (a programban jelölése 1.01) ezek után egy Energia hordozórakéta makettre került fel, és Bajkonurban egy hangárban porosodott 2002-ig. Akkoriban a tetőszerkezet beomlott, maga alá temetve az ekkor már Kazahsztán tulajdonába került űrrepülőgépet. A másik, csaknem teljesen kész orosz űrrepülőgép, a Picska (1.02) szintén Kazahsztáné lett, cserébe a bajkonuri űrközpont orosz használatáért. Jelenleg is ott található, a szabad ég alatt rohad.


A Buran roncsai a tető beomlása után

Ugyan voltak még próbálkozások, hogy valahogy feltámasszák az amúgy valóban rendkívüli Energia hordozórakétát, illetve esetleg az űrrepülőgépek valamelyikét (két, eredetileg is űrbe készített, félkész példány továbbra is orosz tulajdonban van), de ezeknek kevés a realitása. Sok időbe és pénzbe kerülne a régi rendszereket újakra cserélni, a régen nem használt, vagy már el is bontott gyártósorokat újra beindítani és pótolni. Azaz csupán pénz és akarat kérdése, amikből viszont kevés áll rendelkezésre. Jellemző, hogy az utóbbi időkben előkerült új orosz űrhajótípussal kapcsolatos programok között nem is merült fel az MKS és az Energia feltámasztása.

A következő részben a Roszkozmosz jövőbeni tervei kerülnek terítékre.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tsol  
2009. máj. 02. 17:25 | galéria | válasz | #60
Jújj de jó cikk! Várom a Roszkozmoszt. :)
kamov  
2009. ápr. 25. 17:56 | galéria | válasz | #59
Persze hogy nincs konkrét terv, mivel nincsenek meg a feltételei. Ezeket előbb meg kell teremteni.

Az Altair holdkomp és a Holdbázis az előzetes tervezés fázisában van.

A Mars űrhajókról pedig tanulmányok vannak, a lehetséges meghajtási módok és a személyzet létszámának függvényében.
NEXUS6  
2009. ápr. 25. 10:48 | galéria | válasz | #58
Bocsesz de szerintem ezek nem az én kérdéseim!

Másrészt továábra is azt mondom, hogy nincsenek konkrét tervek a holdbázisról, csak koncepciók, ugyan így a Mars-űrhajót illetően.

Amúgy tartok tölle, gyak arról szól a dolog, hogy ez a legkisebb lehetséges létszám a lehető legolcsóbban kihozva a dolgot, az meg, hogy mit csinál az a 4 ember, majd kiderül amikor ott lesznek!;)

A Mars-űrhajóról meg inkább ne is beszéljünk, mert az Sci-fi a köbön!:)))
2009. ápr. 24. 21:26 | válasz | #57
Jó cikk nagyon, köszi!
Aki látni szeretne életnagyságú Burant, annak a speyeri technik múzeumban a helye: katt ide
Ha jól olvastam a wiki-n, ez az aero model.
2009. ápr. 24. 20:33 | galéria | válasz | #56
Ezek csak papíron létező tervek. Nincs olyan cucc ami bizonyítaná, hogy tényleg megy. Egy egyetemista cimib mesélte, hogy valamelyik német csak kezdőkkel akarta megvalósítani egyik új projektjét, mer az 'óccsó. A régi motorosokat elküldték. A projekt 2 millió euróba fájt és a tervezett fejlesztett hardver helyett az ő szavaival élve vagy egy 2 milliós zajos erősítőjük...
kamov  
2009. ápr. 24. 18:58 | galéria | válasz | #55
"Mekkora lesz egyáltalán a Hold-bázis?"
Kíépítve 2-3 db 13-15 tonnás lakómodul és még kb. 10 tonna külső felszerelés. 4 fős személyzet, félévenkénti váltással.

"Milyen lesz a Mars űrhajó?"
Először ki kell választani a meghajtás módját és a személyzet létszámát.
Utána már logikusan levezethető.
NEXUS6  
2009. ápr. 24. 18:41 | galéria | válasz | #54
Nem a sezlon keverem a faxommal, hanem tisztában vagyok azzal, hogy hogyan működnek olyan szervezetek, mint a NATO, vagy a NASA vagy akármi, vagy inkább csak sejtem, a működésüket.
Amit viszont úgy láccik te nem tudol felfogni! De ez a te egyéni szocproblémád

Nem azt mondtam, hogy a NATO stratégiába van leírva, hogy milyen eszközök kellenek, hanem hogy milyen képességek, ezekhez majd a szakemberek megmondják, hogy mik az adot technikai szinten hozzárendelhető eszközök, és aztán ezek kifejlesztése kerül be a hosszútávú tervekbe, költségvetéssel miegymással. Ennyi.

Az, hogy ebből a tervből végül milyen gép lesz, azt tényleg sok minden befolyásolja, a vietnámi háború, a globális felmelegedés, és a tervezők szexuális élete...

Amúgy kekeckedjél csak az F-16-tal kapcsolatban, de még mindíg azt mondom én is amit te. Bee-beee


"Értem én, de a politikusok úgy váltogatják elképzeléseiket és egymást, mint más az alsóneműt akkor hiába írsz te le és tervezel meg bármint, ha nem adnak rá pénzt. Én is megterveztem valamit a melóhelyemen, de a válság miatt nem valósították meg, pedig a terv jó volt..."
Hát ez az! Ezzel teljes mértékben egyetértek és erre sajnos az űrkutatás kapcsán találni a legjobb példákat.
Sajnálom, hogy neked is betettek a Wall Street-i bankárok.

"Talán azt is gondold át, hogy 30 éve nincs komoly hordozóeszköz fejlesztés az USA-ben. Mindenki aki régen vezető tervező volt már régen nyugdíjas vagy halott, még ha csak kezdő mérnök volt akkoriba már akkor is kb. 55-60 éves... Honnan lopod a szakértelmet és tapasztalatort?"
Azért ez ebben a formában nem igaz!
Lehet, hogy Saturn-5 kategóriájú rakétákat nem fejlesztenek, de fejlesztették az X-33/VentureStar rendszert meg egy csomó másikat is, amiket Bushbá vagy leállított, vagy hiába pályáztak velük a CEV programba, úgy landoltak a kukába, hogy talán bele sem lapoztak!
2009. ápr. 24. 18:02 | galéria | válasz | #53
Ha jól tévedek a "Rugalmas reagálás" nevű NATO stratégia 1967-től a hidegháború végéig volt érvényben, ez olyan 25 év körül van.

Elv volt ami McNamara vettet fel, de Kuba után ő sem hitt benne. Ő maga mondta. Soha nem volt ez hivatalos.

Talán nézd ezt végig...


Erre alapozva fejlesztettek ki olyan gépeket, amelyek képesek hagyományos eszközökkel vívott harc megvívására de ha szükséges, a stratégia értelmében tudatosan eszkalálják a konfliktust akár az atomfegyver bevetéséig, mert az eszközök erre is alkalmasak. Lásd 4. generációs vadászgépek.

Ehhez nem kellettek 4. gen gépek a régebbiek is képsek voltak erre, csak a eredményesség volt eltérő. A 4. gen gépek a vietnámi légiharcok tapasztalatai alaján születtek. Kevered a szezont a fazonnal.

Vazze összevissza beszélsz! Jöjj már tisztába a tényekkel!

Na itt fordulok le a székről....

Már csak azt mondd meg kérlek, hogy hol van itt az ellentmondás ahhoz képest, amit én is írtam, ami miatt nono-znod kéne!?

Az, hogy az F-16 nem azért lett ilyen, mert így vázolták fel. Félig meddig mázli volt, hogy lett HARM és egyéb fegyver. Ha az nincs akkor nem lett volna akkora siker a gép.

Továbbra is azt mondom, egy értelmes nagy költségvetésű projektnél, legyen ez a haderő, az energetikai rendszer, vagy idegen planéták meghódításának tervezése, van egy hosszútávú stratégiai terv, van ehhez maximálisan illeszkedő 10 éves már költségvetéssel, és konkrét rendszerekre lebontott terv, és vannak közép/rövidtávű + éves tervek. Én ezt az egész rendszert ezeknél az űrprogramoknál marhára nem látom, pedig itt nem 2 fillérről van szó!

Értem én, de a politikusok úgy váltogatják elképzeléseiket és egymást, mint más az alsóneműt akkor hiába írsz te le és tervezel meg bármint, ha nem adnak rá pénzt. Én is megterveztem valamit a melóhelyemen, de a válság miatt nem valósították meg, pedig a terv jó volt...



Az mostani amerikai holdprogram láthatólag egyetlen célt szolgál, hogy azok a cégek, akik már az elbaxott űrrepülőgép programban is benne voltak maradhassanak a mézecsköcsög közelében, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e a temékeik a megfogalmazott hosszútávú célok elérésére, vagy sem.

Ez félig igaz. A koromány és az ország érdeke is életben tartani őket, mert ők az űriparból élnek. Az, meg hogy közel maradjanak elég röhejes állítás. Nincs kivel versenyezni barátom. Szerinted minden sarkon van egy cég aki képes hordozórakétát meg egyéb elemeket gyártani? Mondjuk úgy, hogy a műszaki hatékonyságot egyelőre feláldozták a gazdaság oltárán, viszont áttervezett elemek gyorsabban készen vannak, mint az újak. Talán azt is gondold át, hogy 30 éve nincs komoly hordozóeszköz fejlesztés az USA-ben. Mindenki aki régen vezető tervező volt már régen nyugdíjas vagy halott, még ha csak kezdő mérnök volt akkoriba már akkor is kb. 55-60 éves... Honnan lopod a szakértelmet és tapasztalatort?
NEXUS6  
2009. ápr. 24. 17:48 | galéria | válasz | #52
"Hát de. Mag vannak határozva legtöbbször a fő méretek és elvárások. Pl. horodozóra X méret felett nem jó a gép, mert nem férnek el a hangárban. X tömeg felett sem jó, mert a katapult gyenge hozzá vagy a kábekek nem kapják el."

Szerintem én is ezt pofizom, hogy részletes tervek vannak, amiknél fő szempont a más rendszerekhez való illeszkedés, mert ez is a hosszútávú tervezés része. De mindegy, rosszabb vagy mint a gipsz, te is mindenbe belekötsz.

"Ismét ordas tévedés. Ez max. az utóbbi 10-20 évben igaz, de nézd már meg, hogy darbszámra hány ZSÍR új gépet tervezetek az utóbbi 20 évben. Jóformán egyet sem...
Adott feladatra rendelik meg és nem x évre. Nézd már meg, hogy csak a Hidegháború vége után lett divat a hosszútávra tervezés. '70-es évek közepén állt rendszerbe az F-15, de már '82 körül elindult az ATF program és utód keresése..."
Ha jól tévedek a "Rugalmas reagálás" nevű NATO stratégia 1967-től a hidegháború végéig volt érvényben, ez olyan 25 év körül van. Erre alapozva fejlesztettek ki olyan gépeket, amelyek képesek hagyományos eszközökkel vívott harc megvívására de ha szükséges, a stratégia értelmében tudatosan eszkalálják a konfliktust akár az atomfegyver bevetéséig, mert az eszközök erre is alkalmasak. Lásd 4. generációs vadászgépek. Vazze összevissza beszélsz! Jöjj már tisztába a tényekkel!
Sok minden belejátszik abba, hogy miért nem olyan gyors a katonai eszközök fejlődése mint régebben (legalább is nyugaton, meg az oroszoknál), többek között, hogy manapság talán csak Kína költ a nagyhatalmak közül a GDP 10%-át meghaladó mértékben a hadseregére. Mondjuk ők aztán évente 1-2 új vadászgépet szoktak is rendszeresíteni.

"Nono. Az F-16 akkor lett nagyon ütős, mikor megkapta az AIM-120 rakétákat és precíziós fegyvereit. Addig BVR vadászok nagyon komoly fenyegetést jelentettek rá és SEAD kíséretet igényelt. Ma ehhez képest az USAF-ban az egyetlen SEAD feladatot ellátni képes gép. Igazi mindenes, gyakorlatilag az összes feladatkörben bevethető, csak "söprögető" vadászként még mindig az F-15C a preferált hatótávolság és teljesítménye miatt."
Már csak azt mondd meg kérlek, hogy hol van itt az ellentmondás ahhoz képest, amit én is írtam, ami miatt nono-znod kéne!?

Továbbra is azt mondom, egy értelmes nagy költségvetésű projektnél, legyen ez a haderő, az energetikai rendszer, vagy idegen planéták meghódításának tervezése, van egy hosszútávú stratégiai terv, van ehhez maximálisan illeszkedő 10 éves már költségvetéssel, és konkrét rendszerekre lebontott terv, és vannak közép/rövidtávű + éves tervek. Én ezt az egész rendszert ezeknél az űrprogramoknál marhára nem látom, pedig itt nem 2 fillérről van szó!

Az mostani amerikai holdprogram láthatólag egyetlen célt szolgál, hogy azok a cégek, akik már az elbaxott űrrepülőgép programban is benne voltak maradhassanak a mézecsköcsög közelében, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e a temékeik a megfogalmazott hosszútávú célok elérésére, vagy sem.
2009. ápr. 24. 14:10 | galéria | válasz | #51
Igen sarkítottan írom. Mert a vadászgépeket sem úgy csinálják, hogy megmondják, hogy szép nagy legyen, olcsó, meg hányszemélyes.

Hát de. Mag vannak határozva legtöbbször a fő méretek és elvárások. Pl. horodozóra X méret felett nem jó a gép, mert nem férnek el a hangárban. X tömeg felett sem jó, mert a katapult gyenge hozzá vagy a kábekek nem kapják el.

A szállítógépnek x felszállási és y leszállási úthossza legyen. A személyzetet meg nagyon pontosan definiálják. Nézd meg, hogy még midig preferálják a csapásmérő küldetésekhez a két fős személyzetet. A nagyon magas fokú automatizáltság ellenére is nagyon kell.

Hanem van egy stratégia, ami kb az elkövetkező 10-20-30 évre nagy vonalakban leírja, hogy mik a haderő előtt álló feladatok. Ebből aztán különböző 10-20 éves konkrét fejlesztési terveket csinálnak, költségszámvetéssel miegymással.

Ismét ordas tévedés. Ez max. az utóbbi 10-20 évben igaz, de nézd már meg, hogy darbszámra hány ZSÍR új gépet tervezetek az utóbbi 20 évben. Jóformán egyet sem...

Adott feladatra rendelik meg és nem x évre. Nézd már meg, hogy csak a Hidegháború vége után lett divat a hosszútávra tervezés. '70-es évek közepén állt rendszerbe az F-15, de már '82 körül elindult az ATF program és utód keresése. Akkor nem nagyon kalkulált azzal senki, hogy 20 év múlva repül majd az F-15, B-52 és társai. A fejlődés iszonyatos volt és az elődöket még hamarabb idejétmúlttá tette e fejlődés. SENKI nem tervezett 30 évre csak tisza "szerencse", hogy az akkori gépek ilyen jól fejleszthetőek és még ma is jók korszerűsítve.

Az F-16 nem azért lett sokoldalúan alkalmazott gép, mert nem volt más (nagyon kis részben talán), hanem mert könnyen fejleszthető, és eleve így is volt tervezve!!!!

Nono. Az F-16 akkor lett nagyon ütős, mikor megkapta az AIM-120 rakétákat és precíziós fegyvereit. Addig BVR vadászok nagyon komoly fenyegetést jelentettek rá és SEAD kíséretet igényelt. Ma ehhez képest az USAF-ban az egyetlen SEAD feladatot ellátni képes gép. Igazi mindenes, gyakorlatilag az összes feladatkörben bevethető, csak "söprögető" vadászként még mindig az F-15C a preferált hatótávolság és teljesítménye miatt.

Szép, hogy felupgradelték, csak a géptömege is nézd meg, hogy hova nőtt. Ez párszor okozott gondokat. Nem kis erőfeszítés volt az amit te könnyen fejleszthetőnek titulálsz.
NEXUS6  
2009. ápr. 24. 13:20 | galéria | válasz | #50
Igen sarkítottan írom. Mert a vadászgépeket sem úgy csinálják, hogy megmondják, hogy szép nagy legyen, olcsó, meg hányszemélyes.

Hanem van egy stratégia, ami kb az elkövetkező 10-20-30 évre nagy vonalakban leírja, hogy mik a haderő előtt álló feladatok. Ebből aztán különböző 10-20 éves konkrét fejlesztési terveket csinálnak, költségszámvetéssel miegymással. Aztán ugye az adott feladatra, kitalálnak, megterveznek egy fegyverrendszert, majd pedig a fegyverrendszer hordozására megalkotnak(esetleg a meglevők közül kiválasztanak) egy célszerűen kialakítódott hordozó járművet, ami maga a vadászrepülőgép.

Az F-16 nem azért lett sokoldalúan alkalmazott gép, mert nem volt más (nagyon kis részben talán), hanem mert könnyen fejleszthető, és eleve így is volt tervezve!!!!

Ehhez képest az amcsi Holdprogram kb, olyan mint az orosz, vagy az európai, meg a kínai. Gyak egy plakátverseny szintjén van az egész.
2009. ápr. 24. 12:35 | galéria | válasz | #49
Jó de az F-22 mint technikai nem sokat változott ahhoz képest, hogy mennyi ideje fejlesztik, max a darabszám csökkent.

Hát ezt azért nem mondanám. Nézd meg csak külsőre, hogy mennyire hasonlít a protó és a szériagép. Belül is változott...

Ezexerint a sokkal bonyolultabb rendszereket, meg úgy kell tervezni, hogy majdcsak lesz valahogy?

Ez így erős sarkítás. Az F-16 gépből USAF szinten kezdetben valami nevetséges mennyiséget rendeltek azzal a felkiáltással, hogy ha jó lesz akkor lesz még több is. Na akkor csekkold le, hogy mi lett a gépből azóta. Az USAF igáslova. Nagyon durván tovább lett fejlesztve. Miért? Volt rá $. A Szu-27 meg jó ellenpéda. Nagy tervek voltak vele, de a pénzhiány szépen el is kaszálta jóformán az összeset...

Majmeglássuk mire lesz pénz, amikor majd indítani kell, mer azt bepakoljuk. Ami meg kimarad, az kimarad.

Nagyon nem egyedi az amit írsz a harcirepülőgép és harci eszközök fejlesztésénél, de megint erősen sarkítasz. Miért csak szélsőségekben tudsz gondolkodni? Pl. a Szu-27 géphez is ígértek monokirstályos turbinalapátokat. Nem lett. Hűtőlevegőt kellett elvonni, csökket a hajtómű teljesítménye és a hatótáv is ezáltal. Vagy pl. az a MiG-23 kezdetben részben MiG-21bisz elektronikával repült, mert az új dolgok nem készültek el.

Az indiai Szu-30 gépeknek is TVC-s hajtóművel kellett volna rendelkezni a kezdetektől. Asszem "csak" 5 év késéssel kapták meg és még mindig korlátozott képességekkel. (Asszem azóta már ez is a múlt.)
2009. ápr. 24. 11:13 | galéria | válasz | #48
A NASA csinált vagy 10 animációt Hold meg Mars bázisokról, persze mind csak felszínes látványterv. Ennél részletesebb tervek kidolgozása már súlyos milliókba kerülne.

Amúgy az egész Orion terv még mindig teljesen képlékeny, tényleg nincsenek komoly tervek a hasznosításra. Ez azért van mert a NASA kiengedte a kezéből a gyeplőt. Amikor Bush bejelentette a Constellation programot, nyíltan ki lett jelentve, hogy ez az űripari vállalatoknak lett feltálalva, hogy legyen munkájuk az ISS és az Űrsikló utáni időkben is. Lassan már nem a tudományos programokhoz keresik az alvállalkozókat, hanem fordítva.
NEXUS6  
2009. ápr. 24. 10:32 | galéria | válasz | #47
Jó de az F-22 mint technikai nem sokat változott ahhoz képest, hogy mennyi ideje fejlesztik, max a darabszám csökkent. És vagy 30 évig biztos rendszerben marad, aminek nagyjából a költségeit is ismerik.

Ezexerint a sokkal bonyolultabb rendszereket, meg úgy kell tervezni, hogy majdcsak lesz valahogy? Majmeglássuk mire lesz pénz, amikor majd indítani kell, mer azt bepakoljuk. Ami meg kimarad, az kimarad.
Utólag kiderül, hogy nincs pénz az újrafeldolgozó rendszerre, de nem baj akkor visznek egy karton sznikerszt, meg egy rekesz kólát az űrhajósok, oszt meg van oldva.

A költségvetésnek max a megvalósulás ütemére kéne hatással lennie, nem arra, hogy az egészből még picsafüst sem láccik.
2009. ápr. 24. 08:26 | galéria | válasz | #46
Vagy egy példán keresztül. Ha közlik, hogy az F-22 vagy programra van 100 peták pénz akkor lehet belőle X darab Y fejlettségű gép Z időre. Aztán jön valami változás és hireteln lesz a 100 petákból 30, vagy semennyi és elkaszálják az egész. Próbálj te így 30 évre bármit is előre gondolni...
2009. ápr. 24. 08:24 | galéria | válasz | #45
Csak egy apróságot elfelejtesz. A költségvetés a meghatározó. Ha azt mondja ma az elnök, hogy a NASA költségvetés 3-szoros lesz akkor lehet tervezni ezt-azt. Viszont ki látja előre, hogy 30 év múlva mire lesz pénz? Jelenleg 3-ra sem látnak nagyon...
NEXUS6  
2009. ápr. 23. 22:56 | galéria | válasz | #44
Te valamit félreértesz. Egy technikai eszközt nem lehet megjósolni!
Az meg kell tervezni, ki kell fejleszteni.

Csak egy-két kérdés, amire a választ ma már illene tudnunk: mekkora lesz a holdbázis személyzete, és miért akkora?

Amikor manapság egy vadászgép kifejlesztése 10 évet vesz igénybe, úgy hogy az elején már lehet nagyjából minden fontosabb paraméterét ismerni, akkor hogy lehet úgy belevágni egy idegen égitest meghódításának, hogy nem akarunk jósolni, de majd lesz valahogy?

Sehogy!
2009. ápr. 23. 22:35 | galéria | válasz | #43
Szerintem meg nem. Nagyon szeretném én látni, hogy 3 évre előre mikor jósolsz meg bármit pontosan.
NEXUS6  
2009. ápr. 23. 22:26 | galéria | válasz | #42
Jó, de te láttál valahol terveket a holdbázisról?
Nem általában, hanem konkrétan azokat a terveket, amiket az Orionnal kell majd megvalósítani?
Ezt a bázist 10 éven belül el kell kezdeni építeni, és ez nem lesz kis vállalkozás!

De, ez az egész annyira komoly minthogy bejelentik, hogy 10 éven belül építenek egy atomerőművet.
És hol vannak a részletes tervek, de legalább is a technikai követelmények, mekkora lesz ez a létesítmény egyáltalán?
Öőőőő, izé, azt még nem tudjuk.
Akkor mi van?
Van egy tervünk egy kisteherkocsiról, amivel majd sódert fogunk szállítani. Talán.

Kúúúl!
2009. ápr. 23. 21:25 | galéria | válasz | #41
Terveket csinálni lehet, azokat meg is valósítani már más kérdés, lásd #29
NEXUS6  
2009. ápr. 23. 21:12 | galéria | válasz | #40
Őszintén?

De, el lehet várni!
2009. ápr. 23. 20:49 | galéria | válasz | #39
Nem lehet elvárni hogy 30 évre előre pontos terveket készítsenek, hiszen senki sem jövőbelátó. Én valószínűbbnek tartok egy holdkörüli űrállomást mint egy holdbázist.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 23. 20:34 | galéria | válasz | #38
Ha elolvastad a cikk II. részét, akkor bizony valóban ez a kép látszik jelenleg. :)

Az Orion első sorban a Hold-misszióra készül, a 6 fős személyzetre vonatkozó kritérium már rég a múlté, így gyakorlatilag alig több, mint egy nagyobb Szojuz.

Viszont a NASA soha nem is tervezte, hogy beszáll az űrturizmusba. Ők, szemben az oroszokkal ezt nem tekintik opciónak a költségek csökkentésére, már csak azért sem, mert fajlagosan ők csak drágábban tudnák feljuttatni az űrturistát.

Jelenleg rövid távon az ISS, közép távon (2020) a Hold-utazás a lényeges. Hogy azon túl mi lesz, az arról csak ködös elképzelések vannak... :(
NEXUS6  
2009. ápr. 23. 19:55 | galéria | válasz | #37
Az a gáz, hogy én ezekben az új űrhajó tervekben is ezt látom. (Pl. Orion)

Mekkora lesz egyáltalán a Hold-bázis?
Milyen lesz a Mars űrhajó?

Csinálnak egy nagyon jó, viszonylag olcsó kis űrhajót, amivel tökéletesen meg lehet ismételni az Apollo missziót, meg még egy kicsit többet.

De sokkal többre nem igazán képes. Pl. Űrtúristáskodás viszonylag tömeges kiszolgálása meg ilyenek.

Az egész emberes űrrepülés mögött nem igazán látok célt, azon kívül, hogy minnél olcsóbban, minnél több amcsi zászlót lehessen majd különböző helyekre bedöfködni.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 23. 18:00 | galéria | válasz | #36
Azért egy kicsit összetettebb a képlet. Felteszem az STS előtti időkre gondolsz, mert akkor még úgy gondolta mindenki, hogy most aztán bekövetkezik a világűr robbanásszerű meghódítása. Az ekkori idők űrsikló tervezete még olyasmikkel számolt, hogy 1975-re egy 12 fős űrállomás fog keringeni a Föld körül, és évi 7 alkalommal megy hozzá fel az űrsikló a személyzet váltásával és az újabb és újabb modulokkal. Holdbázis, bolygóközi űrhajó és Mars missziók, ilyesmikben gondolkodtak rövid távon. Aztán jött a Nixon kormányzat, és méretes késsel kezdte el vagdalni a NASA költségvetését.

Hogy az űrrepülőgép program megmenekülhessen, a NASA-nak és az USAF-nak közösködnie kellett, és ez vezetett a jelenlegi STS űrrepülőgép megszületéséhez.

A NASA régóta ábrándozott egy nagy méretű űrállomásról, amelyhez ideális lenne az űrsikló. A baj csak az volt, hogy nem volt rá pénz. A Freedom is csak az 1990-es években valósulhatott volna meg.

Az űrrepülőgéppel tényleg az volt a baj, hogy nem volt egy előre jól felépített elképzelés, hogy mihez is kezdenek vele. Eredetileg volt egy célkitűzés, hogy mire akarják használni, aztán ez átfordult, mivel azokra a célokra nem volt pénz, és már inkább azt nézték, hogy erre és erre képes az űrsikló, akkor nézzük mit tudunk kezdeni vele...
NEXUS6  
2009. ápr. 23. 16:28 | galéria | válasz | #35
Nem az a gond, hogy a zsákutcának bizonyuló űrsiklót finanszírozták, hanem hogy igazából nem finanszíroztak semmit!

A megvalósított űrsikló a lehető legolcsóbban megépíthető rendszer volt, ami viszont paramétereiben is a legrosszabb volt, már eleve.

Nem az űrrepülőgép koncepció a zsákutca, hanem az, hogy azt hisszük, ha egy 1000 Km-es vasútvonal megépítéséhez csak a fele pénzt biztosítjuk, akkor egy sinen is tudunk majd életképes közlekedési eszközt működtetni!
2009. ápr. 23. 16:26 | galéria | válasz | #34
Igazából az űrsikló koncepcióját nem értem. A űrsikló alacsonypályára volt tervezvezve, viszonylag rövid repülési időtartammal. Tudományos kutatást egy űrkapszulával is lehet végezni, de ha komolyabb kutatásokat akarnak, akkor egy kisebb űrállomás is megteszi (ami még mindig sokkal olcsóbb). Hasznos terhet meg bármelyik rakéta felvihet, az ISS-t is meglehetett volna építeni kizárólag Proton rakétával. Biztonsági szempontból meg kriminális, az indítás után semmilyen mentőeszköz nem áll a személyzet rendelkezésére, ha probléma támad.

Nyilván az űrrepülést akarták rutinszerű repüléssé tenni, de ehhez tényleg nem volt meg a technikai szint.
2009. ápr. 23. 15:05 | galéria | válasz | #33
Az űrsikló csak $ szempontjából az. A koncepció jó, csak a technikai szint nem teljesen volt meg hozzá.

Mutass más cuccot amivel akkora tömeget fel lehet vinni és alkalmas tudományos kutatásokra is, mert van olyan modul hozzá ami alkalmas erre.
gosub  
2009. ápr. 23. 14:50 | válasz | #32
Gratulálok a cikkhez! Végre egy rendes olvasmány!
2009. ápr. 23. 14:19 | galéria | válasz | #31
A 60-as években ezek az elképzelések teljesen realisztikusak voltak, kiindulva az addigi gyorsütemű fejlődésből, elég csak az akkori gigaprojektekre gondolni, a szupernehéz Saturn V vagy a szovjet N-1 rakétákra alapozva talán meg is lehetett volna csinálni. Sajnálatos hogy bizonyos területeken nem csak megtorpant az űrkutatás, hanem vissza is fejlődött. Talán ha nem lett volna az olajválság, és az amerikaiak nem állítják le az Apollo-programot, és helyette nem a zsákutcának bizonyult Űrsiklót forszírozzák, akkor ma nem itt tartanánk. Szerintem 100 év múlva az Apollo és az Orion program között eltelt időt fölöslegesen elvesztegetett értékes időnek fogják tartani.
2009. ápr. 23. 08:00 | galéria | válasz | #30
Mármint a szög? Az "csak" egy nagyobbacska volt, de ez önmagában kevés lett volna.

- Az olajárrobbanást a KGST cakk-pakk megérezte és mivel a csatlós államok finanszírozták közvetve a SZU-t... A keleti csatlósállamok által felvhett hitel kihatott az egész rendszerre (tudtommal).

- Az iszonyatos fegyverkezés és Afganisztáni jelenlét vitte a pénzt. Lehet, hogy csak 100'000 körüli megszálló csapatot kellett finanszírozni a szovjet határ túloldalán, csak SZU nem volt úgy eleresztve, mint USA. Vietnam is egy anyagi csőd volt, de az a szovjeteknek is sokba fájt. Több szát vadászgép, SAM-ek, ezres nagyságrendű hk átadás stb. Jenki ehhez képest vicckategóriás szállítást produkált Afganisztánnak és már az is elég volt. Erről már írtam Hidegháborús topikban.

- Fegyverkezés. Csak a főbb programokat sorolom fel és csak 1978 és 1988 között fejlesztést vagy szolgálatba állítást nézve. Typhoon, Delta IV, MiG-29/31, Su-27, Tu-22 fejlesztés még ekkor javában ment, Tu-160, Sz-300 család, Buran, Mir, Kuznyecov osztály fejlesztése és építése (meg voltak újabb rombolók is), még pár vadásztengó program stb. Emellett még ontották az ICBM-eket mikor a jenkik már régen nem gyárottak semmit csak a tengóknak az új Polaris-t és a balfaszkodtak az MX-szel.

És ezek csak a főbb programok voltak így fejből... Harckocsi és egyéb harcjármű programokról még szó sem esett, meg az An-124 program és más cuccok korszerűsítéséről sem. Namármost egy olyan ország ahol a GDP töredéke volt a USA-nak + még a fél nyugati világnak ott már ezek fele is bőven taccsra tett volna mindent. Nem véletlenül volt olyan életszínvonal keleten amilyen...

A fentiekhez képest Csernobil nem volt egy olyan túl komoly dolog anyagilag szerintem. Azok az otthagyott értékek amit szoktak mutatni Csernobil kapcsán szászerűleg és értékben talán még az Afganisztáni veszteségeket sem érik le. A kármentesítés költségét is úgy spórolták el, hogy hagyták az embereket dolgozni sugárszennyezett környezetben.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. ápr. 23. 07:57 | válasz | #29
Miket el nem képzeltek a 60-as években. Hold és Mars koloniak a XX. század második felében, űrhajó a Jupiterhez 2001-ben, stb. Ehhez képest megvalósult a nagy semmi... :(
T0nk  
2009. ápr. 23. 06:01 | válasz | #28
Téves, az Csernobil volt.
2009. ápr. 23. 01:03 | válasz | #27
Hopp, erről jól lemaradtam :) Thx.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 22. 23:23 | galéria | válasz | #26
Lásd III. részt. :)
2009. ápr. 22. 22:04 | válasz | #25
Buran-ról jut eszembe, franciák nem heggesztettek egy időben valami űrsiklót?
2009. ápr. 22. 19:24 | válasz | #24
nagyon szeretem az iylen cikkeket
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 22. 19:07 | galéria | válasz | #23
Fényévekre vagyunk attól, hogy öneállátó kolónia legyen bárhol is.

Ez így nem igaz, vannak vele kísérleti tapasztalataink (Biosphere-2 é BIOS-3, illetve más hasonló zárt ökológiai rendszerkísérletek). Nem megvalósíthatatlan, de még nem is tudjuk biztosítani.

Ez is egy olyan dolog, hogy ha nem dolgoznak vele komolyan (mert szükség van rá), akkor nem is fog soha működni. :)

Az összeg amibe fájt az meg a vicckategória. Kapott 3 kis hajót. Az semmi volt már akkor is.

Az a 3 "kis" hajó azért akkoriban is szép értéket képviselt, ha a NASA költségvetését nézed az USA költségvetéséhez képest, akkor azért tippre kijönne, hogy arányaiban a NASA kevesebbet kap, mint Kolumbusz. :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 22. 18:51 | galéria | válasz | #22
Hajrá, addig old meg, hogy az emberiség egyáltalán egy közös nevezőre jusson bármi ilyesmi téren is (lásd még károsanyag-kibocsátás kvóták és azok kezelése). :)))
2009. ápr. 22. 18:37 | galéria | válasz | #21
Non, 1492 úgymond egy saját tőkéből induló kockázatos, de ígéretes befektetés volt. Az összeg amibe fájt az meg a vicckategória. Kapott 3 kis hajót. Az semmi volt már akkor is.
2009. ápr. 22. 18:36 | galéria | válasz | #20
Ez nem igaz. Fényévekre vagyunk attól, hogy öneállátó kolónia legyen bárhol is. Betegség nem pusztíthatja ki az egész emberiséget ez statisztikai tény. Nincs olyan betegés amire a lakosság 5-10%-a ne lenne immúnis és ma elég fejlett az immunológia és virológia. Az átlagember immunrendszer is elég jó a fejlett világban.
2009. ápr. 22. 18:32 | válasz | #19
Julius Caesar: Ha igy gondolkoztak volna 1492 ben akkor soha nem fedeztek volna fel amerikat(ujra). Elobb megoldottak volna az ehinsegeket, a pestist es meg ki tudja mennyi mas problemat.
Problema, baj mindig lesz, soha nem lesz minden megoldva, ezzel a filozofiaval soha nem jutnank elore.
2009. ápr. 22. 18:04 | válasz | #18
"azért ez a hold és mars kolonizációja. még a saját bolygónkat se tudjuk rendbetartani. szerintem először itteni kérdéseket kéne megoldani, aztán lehet a marsot pedzegetni. " ezt mindig felhozza valaki? Ha sikeresen megvetjük a lábunkat még 1-2 bolygón talán kevesebb lenne az esély hogy kipusztít egy meteorit vagy egy betegség.Erre nem gondolsz? Amúgymeg ha a ma rendelkezésre álló csúcstechnikával kolonizálnánk egy bolygót akkor valószínűleg már minden újrahasznosítanánk.Tabula rasa.De itt a régi világokra épült az új....itt sokkal nehezebb bármit is újjá építeni mert már van alatta valami régebbi.
2009. ápr. 22. 17:53 | válasz | #17
hát kábé annyira gazda, mint azerbajdzsán. igazából nálunk azért nem mennek önkre nagy vállalatok, mert nincsenek. ami itt volt külföldi elment, mi meg nem tudunk visszahívni... ez van.

azért ez a hold és mars kolonizációja. még a saját bolygónkat se tudjuk rendbetartani. szerintem először itteni kérdéseket kéne megoldani, aztán lehet a marsot pedzegetni.
2009. ápr. 22. 15:22 | válasz | #16
hat nem tudom...ha azert megiscsak konyvre adnad a fejed akkor szolj. Szerintem ha hasonlo "silany minosegben" irod meg mint az eddigi cikkeidet akkor siker lesz. (megha lesz benne 1-2 tevedes is, amit ketlek mert egy cikk es egy konyv kozott eg es fold a kulonbseg, ami a beleolt idott illeti)
Zedas  
2009. ápr. 22. 14:47 | válasz | #15
Energia fellövés, buránnal is

Mi nincs már a jútyúbon, beszarás :)
2009. ápr. 22. 14:27 | galéria | válasz | #14
1. Nem nemtörődömség volt. Pénzhiány.

2. Nem az oroszoké volt.

3. A gép gyakorlatilag halott volt. Repülésre szerintem már régesrég alkalmatlan volt. A projekt is halott volt. Kb. olyan kár, mintha egy hurrikán feldöntené a kiállított Saturn V. rakétát. "Csak" egy technikai emléket pusztítana el.

A Bruan és hasonló programok verzék be a szöget a SZU koporsójába.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. ápr. 22. 14:25 | galéria | válasz | #13
nem, ez magyarországon is megtörténhetne, csakhogy nálunk nincs pénz ilyen projektekre sem, hiszen mint a cigányok, és a köztisztviselők zsebében landol. Igazából magyarország igen gazdag ország, csak túl kevés kézben összpontosul az a sok pénz :)
2009. ápr. 22. 14:21 | galéria | válasz | #12
Ez is csak Oroszoknal tortenhet meg, hogy egy sok sok milliardos projektre egyszeruen raszakad egy par tizmillios tetoszerkezet a nemtorodomsegbol.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 22. 14:12 | galéria | válasz | #11
Eredetileg volt egy hatalmas változat is tervben, a Vulkan, ez 6 (más források szerint akár 8) első fokozattal rendelkezett volna, és egy harmadik fokozat került volna második tetejére. A cél a 200 tonnás LEO érték, illetve inkább az, hogy egy az 1970-es években tervezett szovjet holdbázis elemeit a Holdra eljutasa. A Vulkan terv maradt csak, és mikor a szovjet űrkutatás a Holdbázist ejtette rövidebb távon, és inkább az MKSz űrrepülőgép felé fordult, a fejlesztését leállították.

Később az Energia moduláris felépítése ismét terítékre került, hasonló konfigurációban, vagyis nyolc gyorsító fokozattal, és egy harmadik fokozattal. Ennek teherbírása legalább 175 tonna lett volna LEO pályára és Herkules néven is nevezték.

Igazság szerint én továbbra is inkább érzem magam lelkes amatőrnek, mint olyannak, aki tiszta szívvel nekiállhat könyvet írni a témában. Itt is már sokszor kiderült, hogy amit leírtam, az nem egészen úgy van. :)

Ha már erre adnám a fejem, akkor az ilyesmit nem tudnám elfogadni. Maximalizmus, ha így vesszük.

Tisztában vagyok vele, hogy még nálam is szerényebb képességekkel megáldott emberek is írnak mindenféle könyveket, de az legyen az ő bajuk, meg azoké, akik megveszik a könyveiket. :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 22. 14:00 | galéria | válasz | #10
Hogy nem mentek sokra, az erős túlzás azért. Azért az űrsiklók is túl vannak bőven a 100-adik útjukon, és nagyon sok tapasztalatot hozott a konyhára, továbbá bizonyos képességei máig páratlanok, például semmi más nem képes a világűrből visszahozni akkora hasznos terhet, mint az STS (na jó, a Buran is ide sorolandó :)).

A sok újdonság, korábban nem használt technikai megoldások miatt sok probléma is van/volt vele, ez nem kétséges, a költségek terén pedig nagyon optimisták voltak a tervezés/építés fázisában. A tapasztalatokból tovább lehetett/kellett volna lépni, tervek folyamatosan születtek, hogy jobbá tegyék az amerikai űrsiklót, de ezek közül kevés valósult meg (ami nem, az például a folyékony hajtóanyagú gyorsító rakéta, a fémes hővédő pajzs, stb.).

Az orosz űrsikló egyszerűen rosszkor született. Nem volt rá pénz. Azt már sose tudjuk meg, hogy ha lett volna rá, akkor mennyiben váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket, de én nem törnék pálcát felette ilyen könnyen. Ne felejtsd el, hogy egyetlen MKSz űrrepülőgép több embert és hasznos terhet vihet fel és hozhat vissza, mint két Szojuz-TM és négy Progresz-M teherűrhajó együtt véve. Ha innen nézzük, csak az lett volna a kérdés, hogy ki tudják-e használni a benne rejlő lehetőségeket...
2009. ápr. 22. 13:57 | válasz | #9
Melyik változata tudott volna az energianak 200tonnát felvinni? Én 150tonnárol tudtam.
Amugy ez ismét egy remek cikk...Nem akarsz egy könyvet kiadni?(vagy inkabb tobbet) Mert ha igen akkor csak szolj amikor megjelent egy vevod mar biztosan van.
2009. ápr. 22. 13:38 | galéria | válasz | #8
A szovjet űrprogram másik időtálló hőse egy kevésbé ismert Szojuz, avagy az R-7 rakétacsalád, és az amerikai űrrepülőgép mása, a Buran. --- Ezt a mondatot nem nagyon sikerült értelmeznem

Kár volt vakon követni az amerikaiakat, ők sem mentek sokra az Űrsiklóval. Az Energiának meg már végleg lőttek, az oroszok is inkább az Angara továbbfejlesztésén gondolkodnak ( Angara-7 Angara-100)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. ápr. 22. 13:07 | galéria | válasz | #7
A fő probléma, hogy lassan két évtizede nem épült Energia rakéta, a gyártósorok feltehetően már rég nincsenek meg, a mérnökök és technikusok, akik hajdan építették őket már máshol dolgoznak vagy elhunytak. Az 1990-es években még küzdöttek egy üzletileg életképes változat létrehozásáért, ez lett volna az Energia-M, de a nagy teherbírású hordozórakéták piaca elég szűk, pénz nélkül meg nem lehet fejleszteni.

Az Energia már a múlté, feltehetően sose támad fel. Kár, mert egy ideig még nem lesz hozzá fogható eszköz, a legközelebb a megvalósuláshoz az ARES V. van, de az is csak a jövő évtized második felében...
2009. ápr. 22. 12:03 | válasz | #6
Elviekben egy Marsi expedíciót Energija rakétával lehetséges lenne megcsinálni ... Sokkal jobb mint akármi... Duna-tvn láttam egyszer egy doc filmet
2009. ápr. 22. 11:44 | galéria | válasz | #5
Azt jól tudom, hogy egyes paramátereiben az Energija felülmúlja még a Saturn V rakétát is:
2009. ápr. 22. 11:28 | válasz | #4
Hihetetlen mennyiségű pénzt költöttek el ahhoz képest, hogy utána mennyit használták.
2009. ápr. 22. 11:05 | galéria | válasz | #2
Cifu for president!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. ápr. 22. 09:54 | válasz | #1