Több évtizeddel ezelőtti kódolt politikai küzdelmek emlékét idézi a kínai online-világot hónapok óta foglalkoztató különös rajzfigura, a cao-ni ló.

Hirdetés

A világ legnépesebb országa ma azzal büszkélkedhet, hogy az internetezők tekintetében is az első helyen áll: immár 290 milliós a táboruk. De a kínai web nemcsak a legnépesebb, hanem közismerten a legellenőrzöttebb is. Kormányzati számítógépek figyelik szüntelenül a hálót, hogy kiszűrjék az egypártrendszerre nézve veszélyesnek tartott kifejezéseket és mondatokat: amint ilyenre lelnek, lezárják a szóban forgó portált vagy chatfórumot.

Az internet ennek ellenére a nyilvánosság viszonylag legszabadabb és legnehezebben kézben tartható fórumának tekinthető, mivel a gyors ütemben modernizálódó ország vezetőinek szemében is nélkülözhetetlen az a tudás, amelyet közvetít és fejleszt. Ugyanakkor a web használói a háló végtelen változatosságát a jelképes beszéd ősi kínai hagyományával kombinálva újra és újra kicsúsznak a kontroll alól. Például a cao-ni lóval, amely januárban tűnt fel a Baidu kínai portálon.


E ló nevében a cao és a ni írásjegy elvben füvet és sarat jelöl. A fűsár leírva értelmetlen - ám kimondva a fűsárló nyomdafestéket nem tűrő káromkodásként hangzik. Az interneten terjedő mese szerint a bátor állat legyőzi ellenségét, a folyami rákot. Az utóbbi neve kimondva úgy hangzik, mint a "harmónia" szó. Márpedig Hu Csin-tao elnök beszédeinek visszatérő motívuma a társadalmi harmónia megteremtése. Az internetezők a "harmonizálás" szót gyakran a cenzúra szinonimájaként alkalmazzák, ha egy kínai blogger honlapját bezárják, azt mondja, "harmonizálták".

Mint arról nemrég az International Herald Tribune is beszámolt, a cao ni ló mára páratlanul népszerűvé vált Kínában. A YouTube-on 1,4 millió esetben töltötték le a róla szóló gyermekdalt, egy hasonló rajzfilmet további negyedmillió internetező nézett meg. A boltokban cao ni plüssfigurákat árulnak, és kínai értelmiségiek tanulmányokat írnak társadalmi jelentőségéről.

Pedig az internet hatósági ellenőrzése csak fokozódott december óta, miután egy tekintélyes értelmiségiek által szervezett demokrácia-mozgalom Charta 08 címen körözött petíciójában sürgette, hogy a kommunista párt adja fel hatalmi monopóliumát. Ezután a hatóságok pornográfia-ellenes kampányt hirdetve február közepéig 1900 honlapot és 250 blogot zártak le - nemcsak pornográf tartalmú webhelyeket, hanem olyan chatfórumokat és sms-közösségeket, mobiltelefonos üzenetszolgálatokat is, amelyek kényes politikai témákat pedzegettek. Ilyen körülmények között terjedt a cao-ni ló. A mese ártatlan írott szövege kijátszotta a diszharmóniára vadászó hatósági szervereket - a hangos változatban pedig a trágár lovak legyőzik a hivatalos harmóniát, nevetségessé teszik a cenzúrát, a hatalmat.

A cao-ni egy alpaka-szerű mítikus lény

A kínai múltban máskor is voltak kódolt üzenetek. A vezetők mai gárdája még jól emlékezhet az 1966-76 évi "nagy proletár kulturális forradalmat" előkészítő írásokra, színdarabokra. Az 1949 után berendezkedett kommunista rendszerben ezek különösen fontos szerepet töltöttek be azt követően, hogy az 1958-ban elindított "nagy ugrás" egyenlősítő kísérlete (kommunák, népi kohók, stb.) kudarcot vallott. A gazdasági összeomlás arra kényszerítette Mao Ce-tungot, a Kínai Kommunista Párt elnökét, hogy háttérbe vonuljon. Előzőleg azonban még elérte, hogy kizárják a vezetésből azt a politikust, Peng Tö-huaj hadügyminisztert, aki a párton belül nyíltan az elnököt tette felelőssé a katasztrófáért. Mao már nem tudta irányítani az apparátust, de pártelnökként és legfőbb ideológusként támadhatatlan maradt.

A pekingi pártbizottság lapjában azonban a Három család faluja nevű tárcarovat (a mai blog elődje) értelmiségi szerzői kis történetek formájában mégis bírálni merészelték. Egyikük Vu Han volt, aki színdarabot is írt, Haj Zsuj elbocsátása hivatalából címen. A XVI. században játszódó történetben a császár elbocsátja hivatalából hűséges kormányzóját, aki figyelmeztette hibáira. Az írás a bennfentesek, a pártelit szemében átlátszó célzás volt Peng Tö-huaj esetére.

Amíg hatalmi pozíciója gyenge maradt, Mao nem reagált, amikor azonban két-három év múlva újra megerősödött, e darab bírálatával indította meg politikai ellentámadását. A pártelnök veje, egy irodalomkritikus "dekódolta" a darabot, és Mao-ellenes hatalmi konspirációnak minősítette. A pártapparátus védeni próbálta Vu Hant: Mao válaszul a diákságot és a hadsereget mozgósította az ellenállás megtörésére. Így kezdődött a "kulturális forradalom", amely tíz évre zűrzavarba taszította a hatalmas országot. Mao halála után Teng Hsziao-ping elvetette az egyenlősítő dogmatizmust, kiadta a "Gazdagodjatok!" jelszót, megvetve az alapját a jelenlegi fejlődésnek és a modernizációnak. A párt hatalmi monopóliumának megőrzésére azonban ő is ügyelt.

A mai cao-ni ló persze csak abban emlékeztet az 1960-as évekre, hogy szintén kódolt bírálat, de ezúttal nincs jele annak, hogy a hatalmon belüli küzdelmet tükrözne. Viszont akkor még internet sem létezett, Kínában soha nem volt olyan széles, nehezen ellenőrizhető, bizonyos értelemben demokrácia-fóruma a nyilvánosságnak, mint a világháló. Így erre a kihívásra nehéz válaszolni. A fura ló nevetségessé teszi a cenzúrát - ám ezen nem sokat változtatna, ha elűznék a hálóról. Kitiltása csak a szoftver beállításának kérdése, de mindig jöhetnek új meseállatok. Egy sanghaji blogger pedig a napokban azt javasolta, hogy a tiltott Charta 08-ot említsék a weben más néven, nevezzék például Vangnak - ez olyan gyakori név, mint a magyarban a Kovács. Nehéz lenne megkülönböztetni a "jó" Vangokat a "rosszaktól". Minden Vang kiszűrése pedig furcsa "kulturális webforradalom" lenne: megbénulna a háló, odalenne a modernizáció.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »