A The Pirate Bay fájlcserélő oldal elleni pert világszerte nagy érdeklődéssel követik a szakemberek. Egyikük az ORF.at-vel osztotta meg véleményét.

Hirdetés

"A fájlcserélőket általában a terroristákkal és a súlyos bűncselekmények elkövetőivel állítják egy szintre, hogy igazolják az alapvető emberi jogokat sértő beavatkozásokat" - közölte Franz Schmidbauer salzburgi bíró, az Internet4Jurists honlap üzemeltetője. A szakember az osztrák munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi minisztérium fogyasztópolitikai évkönyvéhez készült Fogyasztó vagy szerzői jogi bűnöző? című munkaanyagában azt emelte ki, hogy egyre inkább kibővítik a szellemi tulajdont védő jogokat, ezzel párhuzamosan azonban folyamatosan szűkítik a fogyasztók jogait.

A dokumentumban a jogász bírálta a szerzői jogsértéses bűncselekmények elkövetői elleni szigorodó fellépést. Példaként a Franciaországban és más államokban felmerült internethozzáférés-korlátozási terveket hozta fel. "Az ilyen intézkedések, például a bírói engedély nélküli hozzáférésblokkolások és forgalomszűrések egy nem alábecsülendő veszélyt jelentenek a demokráciára nézve. Úgy vélem, hogy ez egy nagyon veszélyes zsákutca. Érdeklődéssel figyelemmel a Svédországban a The Pirate Bay ellen folyó pert, ami szerintem nagyon érdekes. Európában ugyanis még soha nem állapították meg egyértelműen az ilyen oldalak üzemeltetőinek kizárólagos felelősségét. A felperesek által megnevezett több tízmillió eurós kárösszegek teljesen légből kapottak. Minél többre perelnek valakit, annál drágább maga az eljárás is. Ennek oka, hogy a perköltségeket gyakran az okozott kár alapján számolják ki. Ez azonban oda vezet, hogy sokan nem engedhetnek meg maguknak egy ilyen pert" - jelentette ki.

"Ami a károkozást illeti: fontos megemlíteni, hogy tartalmakat mindig is másoltak, például korábban a rádiókból flevett zeneszámokat magnókazettákra. Magáncélú kópiákként ezek mindig is legálisak voltak. Ehhez társul, hogy ma a fiatalok sokkal nagyobb médiakínálatból válogathatnak, mint korábban. Foglalkoznak az internettel, a számítógépes játékokkal, a mobiltelefonokkal és sok pénzt adnak ki ezekre a készülékekre, így nem sok pénzük marad mondjuk zenei albumokra. Azonban nem csak ennek köszönhető a zenei eladások hanyatlása. ide vehetjük a gyakran nem elég vonzó ajánlatokat és a digitális másolásvédelmek jelentette, illetve azok miatt kialakult problémákat. Megpróbáltam az anyagomban bemutatni a fájlcserélés előnyeit, pozitív oldalait és egyértelműen kiderült, hogy a letöltés = elmaradt CD-vásárlás egyáltalán nem igaz, sőt mondhatnám, hogy nonszensz" - hangsúlyozta Franz Schmidbauer.

A bíró hozzátette, hogy az illegális letöltés bűncselekmény mottóval szintén nem tud mit kezdeni. Jogi értelemben ráadásul hülyeségnek tartja. "A zeneipar folyamatosan azt próbálja elérni, hogy egy zeneszám sokszorosítását nyilvánítsák illegális cselekménynek. Egy másolást azonban soha nem nevezhetünk lopásnak. A törvény szerint a lopás ugyanis az, amikor valaki azért vesz el valamit mástól, hogy azáltal gazdagabbá váljon. Egy zeneszám letöltésekor viszont senkitől sem vesznek el semmit, hiszen a másolat a letöltés után továbbra is elérhető a világhálón. Éppen ezért a szellemi tulajdon ellopása és a kalózkópia csupán pszichológiai fogások, amelyek célja a fájlcserélők súlyos bűnözőkként való feltüntetése. A következő mondatokban pedig gyakran kapcsolatba hozzák őket a gyermekpornográfiával és a szervezett bűnözéssel. Ez azonban már egy olyan színvonal, amelyen felesleges lenne tovább tárgyalni" - nyilatkozta a szakember.

Az Internet4Jurists üzemeltetője szerint az elmúlt években folyamatosan korlátozták a fogyasztói jogokat és ezek az intézkedések elsősorban a magáncélú másolatok készítését érintették. Ugyan ma is lehet magáncélú kópiákat készíteni a zeneszámokról, filmekről és más tartalmakról, azonban nem lehet megsérteni a digitális másolásvédelmeket. Pont ez utóbbi kitétellel viszont gyakorlatilag megszüntetnék a magáncélú másolásokat. Schmidbauer példát is említett. Megpróbált lejátszani egy Blu-ray filmet a számítógépén, de a HDCP másolásvédelem ezt lehetetlenné tette. Végül megunta a dolgot és feltett egy cracket. Utána már gond nélkül le tudta játszani a filmet. Pedig nem akarta lemásolni, csak megnézni, amihez vásárlóként minden joga megvan. A bíró kijelentette: a szerzői jogot nem lehet a büntetőjog fölé emelni és a fogyasztókat bűnözőknek beállítani, állandóan ellenőrizni, csak azért, mert valaki le akar másolni valamit.

A szakember csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy az internethozzáférések korlátozásának, illetve blokkolásának terve egyaránt felmerülhetett Franciaországban. Szerinte csak olyan embereknek juthatott ez eszébe, akik nem ismerik a világhálót. Mivel az internet ma már a lakosság nagy részénél a mindennapok szerves részévé vált, így a hozzáférések korlátozásának olyan hatása lenne, mint az áramhálózatról való leválasztásnak. Az internet és más dolgok egyszerűen hozzátartoznak az emberek életszínvonalához. Az a gondolat pedig, hogy ezt néhány másolt zeneszám miatt megvonjuk, egyenesen abszurd. De ha ez már szóba került, akkor is csak úgy lenne szabad megvalósítani, hogy a blokádot egy bíró vagy egy bíróság rendelje el.

"A szórakoztatóiparnak többlet értékeket kellene kínálni a fogyasztóknak. Ezzel azonban összeegyeztethetetlenek a digitális másolásvédelmek, amelyekkel csak felbosszantják a vásárlókat. Nem is tartom túl bölcs dolognak, hogy az embereket a DVD-khez szerzői jogi útmutatókkal lássuk el. A fogyasztók ellen nem harcolni kellene és fenyegetni, hanem ügyfélként, partnerként tekinteni rájuk és igyekezni a legjobb módon kiszolgálni őket. Ez esetben ugyanis a vásárló sokkal inkább hajlandó fizetni a többlet tartalomért, szolgáltatásokért. A zeneiparnak például nem akadályoznia kellene az MP3-as fájlok zenei albumokon való elhelyezését, azokat inkább kiegészítő szolgáltatásként kellene kínálnia. Olyan megoldásokat kell keresni, amelyek kiegyenlítik a fogyasztók és a szerzői jogi tulajdonosok érdekeit. Elhiszem, hogy ez adott esetben nehéz lehet. Nincsenek tuti receptjeim, nem vagyok marketinges szakember" - emelte ki.

"Az átalánydíjak bevezetését például jó elképzelésnek tartom. Csupán arra kellene figyelni, hogy a pénz valóban a művészekhez kerüljön és ne a kiadókhoz vagy a médiaiparhoz. Hiába hoznának létre rendőrállamokat, a másolásokat akkor sem tudnák teljesen megakadályozni, mivel túl sok lehetőség van a kópiák elkészítésére. Amennyiben nem változtat a stratégiáján, akkor az ipar mindig veszíteni fog ebben a harcban és az összes, a szabadság- és más jogokat korlátozó intézkedések soha nem érik majd el a kívánt hatást. Ezek az intézkedések viszont komolyt veszélyt jelentenek a demokráciára nézve és éppen ezért fel is kell lépni ellenük"- szögezte le Franz Schmidbauer.