A roppant gyenge első részt követően sokak szerint a Rózsaszín párduc 2. lehetett volna az első film, amely 0 nézővel zár itthon, de borult a papírforma.
Hirdetés
Borult, hiszen bár idehaza is bukásszagú teljesítményt árasztott magából a Rózsaszín párduc 2. premierje, de azért majdnem 12 ezer fővárosi úgy vélte, hogy jó hétvégi szórakozás lenne megtekinteni Clouseau felügyelő kalandjainak modernizált feldolgozását. (Igen, a film halmozottan hátrányos helyzetű: feldolgozás és folytatás is egyben.) Steve Martin visszatérése így nem idézett elő akkora pénzügyi katasztrófát, mint Robert DeNiróé a Csak egy kis pánikban (a 106 milliót hozó első részt 32 milliós második követte) vagy Matthew Perry-é a Bérgyilkos a szomszédom folytatásában (57 millióból lett 16 a 2. részre, de azért a csökkenő érdeklődés hűen jelzi a nézői véleményeket a Párduc első eljöveteléről.
Pedig a Rózsaszín párduc 2. közel sem olyan rossz, mint arra számítani lehetett: gyenge, de nem botrányosan. Pedig Isten rá a tanúnk, úgy ültünk be rá, hogy tiszta lappal indult a film, hiszen a működő alapszituáció adott, s ha ezúttal jó poénokat és történetet találnak ki az új alkotók, akkor nem muszáj törvényszerűen rosszabbnak lennie a folytatásnak.
Ezúttal a Tornádó álnéven futó rablóról szól a sztori, aki nagy balhékat hajt végre. Többek között a torinói leplet is lenyúlja, de az olaszok mellett az angolok és a japánok is ferde szemmel néznek rá, így alakítanak egy csúcscsapatot, egy drímtímet a legprímább nyomozóikból, hogy elkapják a gaz latort. Az már az ő balszerencséjük, hogy mivel a Rózsaszín párduc is eltűnik, Clouseau is csatlakozik a csapathoz.
Steve Martin láttán felsejlik előttünk a megboldogult Peter Sellers képe, aki zseniális volt Clouseau-ként, még akkor is, ha a túl hosszúra nyúlt eredeti széria nem minden darabja volt minőségi. De a nagy elődtől eltekintve Martin fogyasztható Clouseau, bár humora és esetlensége túlzottan gépies, robotikus, hűvös profi módon művelt, hiányzik belőle a sárm, olyan, mintha tervezőasztalon hozták volna létre. Szerencsére kap maga mellé partnereket, más kérdés, hogy John Cleese-t, de főleg Alfred Molinát botrányos módon alulhasználják. Az írók közönséghez való viszonyulására egyébként jellemző, hogy utóbbival ráadásul kétszer is meg kell ígértetni a gyépésnek tartott nézők miatt, hogy tütüben fog megjelenni, ha történik valami, mert így nagyobbnak vélték a hatást, amikor... valóban megjelent tütüben.
A Rózsaszín párduc 2. gyenge film, de mint írtuk fent, közel sem botrányosan rossz, hanem még az alig 80 perces játékidőre ellenére is inkább unalmasan semmilyen. Egy jó poén (az is verbális) akad benne, és meglepő, hogy a hasraesős, börleszkbe illő jelenetekkel sem nagyon tudtak mit kezdeni a szkriptért felelősek. Így nagyjából a vicces annyiból állnak, hogy Clouseau destruktív és gyújtogat, meg persze önismétlően hamburgerezik.
Ami dob a végeredményen, az a magyar szinkron, mely egyrészről teljesen félreértelmezi az eredeti angol beszédstílust, másrészről viszont minden elismerés Szombathy Gyuláé, aki megküzdött a szöveggel és csak arra figyelve bizony kuncoghatunk jó párszor. Más kérdés, hogy a többi szereplő akcentusa eltűnt a szinkrongyártó és a filmszínházak között, így Andy Garcia, Emily Mortimer és Alfred Molina simán csak a magyart töri.
Ha már a humor visszafogottan béna (és ötlettelen, hiszen két idegesítő kisgyereket és a felesleges Lily Tomlint is bele kellett írni, hogy ne csak 70 perc legyen a film), akkor a történet dobhatott volna az összhatáson, hiszen mégis csak krimiről van szó. Azonban, még ha nem is az a célja a Rózsaszín Párduc-szerű filmeknek, hogy rejtvényfejtésre kényszerítsék a közönséget, az valahol ciki, hogy amint megjelenik a színen a titokzatos rabló, a nézők zömének nyilvánvalóvá válik kiléte.
De ettől még a lényeg nem változik: minden, a folytatásokról alkotott előítélet ellenére, a Rózsaszín Párduc 2. vállalhatóan gyenge, amit csak az a bizonyos címbeli, filmtörténeti mélypontot jelentő Steve Martin - Jean Reno hajmosás vonhat kétségbe. És, hogy kinek ajánljuk? Nem nehéz kitalálni: azoknak, akiknek bejött az első rész (mindenkinek más humor a kenyere) - aki már arról is kivonult, annak véletlenül sem.
A rózsaszín párduc 2. (The Pink Panther 2)
színes magyarul beszélő amerikai vígjáték, 92 perc, 2009
Rendező: Harald Zwart
Forgatókönyvíró: Scott Neustadter, Michael H. Weber, Steve Martin
Zeneszerző: Christophe Beck
Operatőr: Denis Crossan
Producer: Robert Simonds
Szereplők:
Steve Martin (Jacques Clouseau)
Jean Reno (Ponton)
Emily Mortimer (Nicole)
Andy Garcia (Vicenzo)
Alfred Molina (Pepperidge)
Aishwarya Rai (Sonia)
John Cleese (Dreyfus)
rowan atkinsonnak van egy kb egyórás anyaga a humor természetéről, elég érdekes. feleleveníti, hogy 100 éve mindenki a másik hasát fogta a röhögéstől, amikor chaplin forog a létrával és mindenkit fellök maga körül, míg ma már ezt alig tartjuk viccesnek. én is nevettem a börleszkeken - kiskölökkoromban. azóta szerencsére megismertem más, hozzám passzoló humort - bár gyanítom, nem kis mértékben ezek a humorforrások is formáltak engem. ki min nevet - tökmind1, amíg tud nevetni - más dolog, hogy valószínűleg egy pp-rajongóval nem sokról tudnék beszélgetni...
Ezekszerint valami baj van a humorérzékemel ha nekem az első rész nagyon tetszett?:) (3x láttam) Bár engem nem érdekel mit mondanak, szar a film, meg nem poénos, nekem bejött, ketőt is megfogom nézni, és remélem az is úgy fog tetszeni.
van neki is nyilván gyengébb filmje - de azok sem "olyan" gyengék, mind nagyobb volumenű film, de ő azon kevés színészek közé tartozik, aki mindig hozza a bevételt, nem szorul rá, hogy mást csináljon - ellenben az említettekkel, hiszen garcia, irons vagy reno már abszolút nem divat.
" ha egy színész nem adja oda magát pusztán a lóvéért, valami sikerességében kétséges filmhez."
viszont ezen nincs mit becsülni, ha nem lenne munkája, ő is odaadná. tegyük fel, hogy tolmács/fordító vagy. nem dolgoztál hónapok óta, nincs semmi jogi könyv, amivel foglalkozhatnák és megdobnak azzal, hogy fordíts le egy rém egyszerű 30 oldalas vibrátor használati utasítást. akkor nem tennéd meg?
semmi kivetnivaló nincs abban, ha valaki bevállal egy külföldi forgatást (buli), egy komédiát (buli), jó arcokkal, kollegákkal (buli) és jól is érzi magát munka közben (buli), főleg, ha mindent megtesz, ami saját részéről lehetséges, így tiszta marad a lelkiismerete. a film meg már a rendező (és talán az író) sara, ha nem sikerül, de előre ezt sem lehet tudni.
Nem tudom, de baromira erőltetnem kell magam hogy keressek egy rosszul sikerült mozit Denzel Washingtontól. Valaki szóljon ha sikerült! Én nagyra becsülöm, ha egy színész nem adja oda magát pusztán a lóvéért, valami sikerességében kétséges filmhez. A Párduc első része nekem sem tetszett, annyira nehezen bírtam rá magam, hogy végignézzem, hogy nemcsak a második részt nem nézem meg, hanem a cikket sem olvasom végig. Pedig rajongok a vígjátékokért. Hajrá Párduc2!!
ÁLtalában úgy sikerül, h egyrészt a külföldi színészek is járnak haknizni (nem minden filmjük csúcs, dehát köll a máni), másrészt ha volt egy film ami anyagilag eccer már többé kevésbé bejött, akk csak csurran-cseppen vmi, ha már folytatást készítenek.
Én soha nem láttam egyet sem ebből. Azért érdekes, hogy hogyan tudnak egy ilyen filmhez ilyen erős színészgárdát összeszedni? Persze nem 20 milliós hollywoodi színészek, de Jean Reno, Andy Garcia, Jeremy Irons, Aishwarya Rai (nem túl ismert, de a szépségért gondolom fizetni kellett). A többi név sem annyira ismeretlen egy gyakori mozibajárónak, vagy annak aki sok filmet látott már..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
az első nekem is bejött... főleg az "I would like to buy a hamburger" rész...azon máig sírok... a másodikhoz még nem volt szerencsém
"A roppant gyenge első részt követően sokak szerint a Rózsaszín párduc 2. lehetett volna az első film, mely 0 nézővel zár itthon, de borult a papírforma."
ezzel poénos akartál lenni Viktor? Inkább ne erőltesd... nem csodálom nem jöttek be a poénok és nem tetszett a film , hiszen nincs is humorérzéked.
"A roppant gyenge első részt követően" WTF?? Az első részen szakadt: a család, a haverok, mindenki. Nemtom hog ymiért lenne gyenge, de szerintem kivételesen jóra sikeredett :D (a magyar szinkron meg egyszerűen fenomenális)
Somebody once told me the definition of hell: during your last day on Earth the person you became meets with the person you could have become.
Battletag: Hegi#2685
Az a baj egyébként ebben,hogy saját véleményem szerint Steve Martin önmagában zseniális és el tudna vinni egy vígjátékot a hátán..ha kihoznák benne a komikusi tehetségét és nem utánozni akarnának lehetetlenül egy Peter Sellers-t..Nem is tudom,viszonyítási alapként,anno vajon a Roberto Begnini féle verzió milyen sikereket ért meg?
Anyira azért nem volt rosz, de azért többet is ki tudtak volna hozni, belőle. Egyszer nézhető alkotás lett belőle, talán egy harmadikl rész talán segít rajta, ha nem a sikerben akkor a temetésében. :)
kár volt a második rész, kár volt az első is. kizárólag szellemi fejlődésben visszamaradt 6 éven aluli gyermekeknek való, láttán visszasírom az altesti humorban pácolt amcsi tinivígjátékokat.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A rőzseszín párduc 2. - filmtörténeti mélyponttal
Tarolt az új Péntek 13 - Jöhetnek az új feldolgozások
Rejtély - Az X-akták-utód az RTL Klubon
Benjamin Button különös élete
A csajok háborúja - A betiltott film
Ütős lesz a magyar mozis február
Transz-Szibéria - Ha felülsz a vonatra, nem menekülhetsz
A TV2 móresre akarja tanítani az RTL Klubot
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
