XXI. századi űrverseny - III. rész
2009. március 4. 11:57, szerda
Az Európai Űrügynökség az emberes űrutazások terén nem jeleskedik különösebben, vajon változik-e ez a közeljövőben, vagy hosszú távon is az amerikai és az orosz űrhajókra váltanak jegyet?

Hirdetés

- I. rész - | - II. rész - | - III. rész -

Európa / ESA

Az Európai Űrügynökséget, illetve a háttérben lévő országokat már lassan három évtizede foglalkoztatja a saját személyzetet az űrbe juttató űrhajó gondolata, de az 1980-as években felmerült Hermes kisméretű űrrepülőgép volt a legtovább eljutott elgondolás. A Hermes egy eredetileg tisztán francia programnak indult, 4-6 fős személyzetet és mintegy négy tonnás hasznos terhet vihetetett volna fel az űrbe. A költségek miatt rövid úton európai programként vizionálták tovább, igyekezve bevonni a német, olasz, spanyol és más országokat is.


A Hermes makettje 1984-ben

A Challenger katasztrófa után újragondolták a programot, és a személyzet biztonsága érdekében a teljes pilótafülkét leválaszthatóra és külön visszatérőre tervezték vészhelyzet esetén. Később a jelentős súlytöbblet miatt inkább visszatértek a korábbi modellhez, és a személyzet katapultüléseket kapott volna. A Hermes program egyre ambiciózusabb elképzelések gyűjtőhelye lett, elkészült hozzá a Columbus űrállomás terve, de az egyre hízó programok egyre nagyobb költségigénnyel jelentkeztek. Végül 1992-ben már csak tervezőasztal-projektként élt még tovább, míg 1998-ban végképp leállították. A Columbus mini-űrállomás pedig beépült a Nemzetközi Űrállomásba a Columbus modulként.


Fantáziarajz a Hermesről és a hozzá csatlakozott kis méretű űrállomásról 1990-ből

Az ESA az 1990-es években csak visszafogott érdeklődést mutatott egy saját űrhajó kifejlesztése iránt. A Nemzetközi Űrállomás programja kielégítette az emberes űrutazással kapcsolatos elképzeléseket, ahol az orosz Szojuz és az amerikai űrsiklók, illetve hosszú távon ezek utódai szállították volna a nemzetközi személyzetet a világűrbe, amiben az európai űrhajósok is helyet kaptak volna. 2001-ben az Aurora program keretében az Európai Űrügynökség konkrét célokat kezdett kitűzni, ám ez leginkább a Mars robotszondákkal való kutatására koncentrált, az emberes űrutazással kapcsolatosan továbbra is a nemzetközi együttműködésben látta a részvétel kulcsát.

Minden alaposan felfordult azonban, mikor a NASA bejelentette, hogy a George W. Bush által megfogalmazott célok, nevezetesen a 2020-ig Holdra, azon túl pedig a Marsra való emberes űrmissziók előtérbe helyezésével 2016-tól visszavonulnak a Nemzetközi Űrállomásban való részvételtől, és a Constellation (Csillagkép) program célkitűzéseit egyedül kívánják megvalósítani. Az Európai Űrügynökség kérdésére, miszerint az ESA csatlakozhat-e a programhoz, a válasz nemleges volt, majd később az álláspont úgy lett finomítva, hogy az amerikai űrhajó építésében és üzemeltetésében nem kívánnak csak közösködni, de az űrmissziókban továbbra is együttműködésre törekednek. A Nemzetközi Űrállomásban érintett nagyobb űrügynökségek, így az ESA is, hirtelen új helyzetben találták magukat - az emberes űrmissziókban az Egyesült Államok nélkül kell boldogulniuk.

Az Orosz Űrügynökség már 2000 óta kiadta az orosz cégeknek azt a kérést, hogy tervezzék meg a Szojuz űrhajó utódját, de ez a szűkös pénzügyi keretek miatt nagyon vontatottan haladt. A 2004 után az Orosz Űrügynökség megkereste az ESA-t, hogy szálljon be a Kliper űrhajó-űrsikló programjába, amire 2005-ben az ESA pozitívan válaszolt. Abban mindkét fél egyetértett, hogy az amerikai Constellation programhoz hasonló program mindkét félnek túl drága, ezért az összefogás a közös érdekük. Ugyanakkor a közös űrhajó kapcsán némi bizonytalanság lépett fel.


A Kliper makettje

Szóba került a Kliper támogatása, majd a CSTS (Crew Space Transportation System ~ személyzetet az űrbe juttató rendszer, erről majd bővebben a következő részben) programban fogták össze a terveket, melyek közül a legutolsó egy olyan megoldást vizionált, amely az ATV (Advanced Transport Vehicle - fejlett szállítójármű) műszaki moduljára egy Apollo-szerű kabint helyezne, és egy orbitális modul csatlakozik ennek orrára. A szép álmok felvázolása után évekig tartó tárgyalássorozat kezdődött, hogy milyen űrhajó, milyen munkamegosztásban készüljön, és honnan lőjék fel. A tárgyalások folyamán azonban a közös nevezőt nem sikerült megtalálni. Az orosz fél javaslatai kvázi arra irányultak, hogy az ESA fizesse a csekket, de a tervezést és az építést teljesen orosz kézben tartották volna.


Az Európai ATV műszaki moduljára épülő CSTS űrhajó fantáziarajza

Egy ideális eset az lett volna, hogy a közös űrhajót mind az ESA Ariane-5-tel, mind egy még el nem készült orosz hordozórakétával indítani lehessen. Ez nem tűnt kivitelezhetőnek. Az orosz fél azt az európai ötletet is elvetette, hogy az űrhajót a már meglévő ATV teherűrhajó műszaki modulját felhasználva tervezzék meg, ahhoz egy orosz parancsnoki modult csatlakoztatva. A helyzet mögött politika érvek is meghúzódtak, a magához tért orosz önbecsülést sértette volna, hogy az űrprogramjukban nem ők játsszák a meghatározó szerepet. Európai oldalról viszont csak két egyenrangú félként való együttműködés jöhetett szóba, amihez egy világpolitikai felhang is felcsendült a grúz konfliktussal kapcsolatban, miszerint ha Oroszország elszigetelődik, akkor a közös űrprogram sem lesz életképes.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Sir Ny  
2009. márc. 14. 14:52 | válasz | #55
igen. viszont, ha te azt mondod az SG fórumán, hogy az anarchia az állam nélküli társadalom, attól még ez sem lesz igaz.
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2009. márc. 11. 22:04 | válasz | #54
Ha létrehoznék egy szócikket a Wikipedián a rőzsíszín csíkösfülű kockástestű rlefántról, az attól is még fikció maradna.
toto66  
2009. márc. 10. 16:48 | válasz | #53
Azért az túlzás, csak ha egyik nő akkor a másik csökken.
Sir Ny  
2009. márc. 10. 14:23 | válasz | #52
azt mondod, hogy ezek fordítottan arányosak? vagyis, hogy a szorzatuk állandó?
toto66  
2009. márc. 10. 08:10 | válasz | #51
A kommunizmus soha nem valósult meg, csak olyan diktatúrák amelyek kommunistának állították be magukat. Mivel ezek a diktatúrák többnyire agreszívak voltak, következtetés lehet levonni a rokonát (anarchiát) illetően is. Tehát hogy vannak erőszakkal hatalomra törő emberek, ezért nem valósulna meg csak esetleg rövid időre, addig is valószínű tombolna az erőszak.
(egyébként majd most is az úgynevezett demokráciában is fog rövidesen)
Olvastam valahol, hogy az egyéni agreszívitás és a társadalmi agreszívitás milyen viszonyban van (átlagban) egymással. Ennek a hullámzó volta miatt, most úgy néz ki, hogy bizony nőnni fog a társadalmi erőszak. Ugyanis az egyéni erőszak most a csúcs körül van, és akkor fog csökkenni, ha nő a társadalmi.
Sir Ny  
2009. márc. 09. 15:59 | válasz | #50
http://hu.wikipedia.org/wiki/Anarchizmus
toto66  
2009. márc. 09. 07:54 | válasz | #49
Ez nem teljesen igaz, csak a "modern" társadalmakra. Ott ahol még nem szerveződött államá a társadalom (törzsi, családi, tehát kökorszaki társadalmakban) nem tombol az erőszak. Igaz vannak vezetők, és ez a lényeg!
A vezetők nélküli társadalom (anarchia) bizony erőszaknak kedvez, mert az emberek vezetésre fognak törekedni, mások meg egyszerűen rabolnak a megtorlás hiánya miatt. Végül is megszünteti magát az anarchia (mikor a legerőszakosabb győz)
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2009. márc. 08. 22:59 | válasz | #48
Nem, az anarchia az állam nélküli társadalmat jelent.
Ahol meg nincs állam, ott az erőszak tombolásba kezd.
Sir Ny  
2009. márc. 08. 17:48 | válasz | #47
ugyan már. mért kéne az államnak adni az orvosi ellátást meg az oktatást? és a bandaharc az hol anarchia? az anarchia (az én értelmezésem szerint) az, hogy mindenki jogilag teljesen egyenlő, vagyis nincs semmilyen hierarchia az emberek között.
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2009. márc. 07. 23:55 | válasz | #46
"én anarchiapárti vagyok."

Akkor menjél Afrikába, ahol valami törzsi háború van, és szétesett az állam! Ha neked a saját bőrödön kell tapasztalni, hogy milyen az, amikor szedett-vedett bandák, hadurak fosztogatnak, gyilkolnak, mert nincs államszervezet, ami felléphetne ellenük, akkor menj oda! Nem lesz orvosi ellátás, közoktatás, semmi. És a legoptimistább végkifejlet az lesz, hogy valamelyik hadúr felülkerekedik, és diktátor lesz. Mert akkor talán biztonságban leszel, ha kussolsz.

Csak, hogy ennek mi köze van az ürkutatáshoz, azt nem tudom. :-(
Tsol  
2009. márc. 07. 09:15 | galéria | válasz | #45
Az űvesenyrő mikó beszílünk?
2009. márc. 06. 14:32 | válasz | #44
A spártai társadalom osztályai:

Teljes jogú polgárok: A homoioszok. Ahhoz, hogy ebbe a csoportba tartozzon valaki, apjának, és anyjának is homoioszosznak kellett lenni, és csakis a legidősebb fiúnak kellett születnie. Ő örökölte apjától a klaroszt.

Részleges polgárjogú személyek:

A hüpomeiónok spártai születésű polgárok, másodszülöttek, akiknek nem jutott klarosz. Esetleg, ha a bátyjuk meghalt, akkor előrébb léphettek.

a mothaxok törvénytelen gyerekek voltak, akik a teljes jogú polgárok módjára kaptak kiképzést és teljesítettek katonai szolgálatot. Ezek többnyire az első két csoportból és valamilyen egyéb szabad ember gyermekei voltak.

A treszanteszek olyan spártaiak voltak, akiket kizártak a teljes jogú polgárok (homoiosz) közül, mivel a harctéren gyáván viselkedtek. Nagyon kevés volt belőlük, mert elvárták tőlük az öngyilkosságot, illetve többnyire elvándoroltak.

A trophimoszok perioikoszok vagy külföldiek gyermekei voltak, akik spártai nevelésen mentek keresztül. Főleg a későbbi időkben nőtt a számuk, mivel a hadsereget velük egészítették ki.

A neodamódészek hoplitaként való szolgálatáért felszabadított helóta volt az ókori Spártában. Tulajdonképp veterán rabszolgakatona.

A nothoszok is törvénytelen gyerekek voltak, de ők nem kaptak spártai nevelést.


Körüllakók:

A perioikoszok, szabad, saját településeiken autonómiával rendelkező népcsoport voltak. Adót fizettek, de lehetett tulajdonuk is (földtulajdon is).

A szkiritészek a spártai állam határán, Szkiritiszben lakó, a perioikoszokéhoz hasonlítható helyzetű csoport voltak.



Rabszolgák

A helóták az ókori Spárta földművelő, Az állam tulajdonába tartozó, a poliszban politikai jogokkal nem rendelkező rétege voltak. Néhányat időnként kiegészítésként besoroztak a spártai hadseregbe, ezek ha túlélték a katonáskodást, (60 éves korukban mentették fel őket is) elismerésként neodamódész státuszt kaptak.

A duloszok adható-vehető rabszolgák voltak, a polgárok tulajdonai.


2009. márc. 06. 14:09 | válasz | #43
A krüpteia egészen más volt. Tulajdonképp a kiképzés része, amolyan túlélőgyakorlat. Nem volt előírva a helóták gyilkolása közben, de ahhoz hogy megéljenek nem volt elég a vadászat, halászat, meg a gyűjtögetés, élelmet lopniuk is kellett. Persze, ha elkaptak egy ilyen kölyköt közben azt megverték, mert hibázott.

Amiről én beszélek, az a helóták terrorizálása volt, hogy elvegyék a kedvüket a lázongástól. Ami pedig a státuszukat illeti, a helóták az állam tulajdonában voltak, magántulajdonuk nem volt, csak azt tarthatták maguknál amit a napi munkában használtak. Ha egy teljes jogú polgár megölt egy helótát, akkor pótolnia kellett a munkaerőt, más következménye nem volt. Persze, ha a polgár rákapott a helóták gyilkolására, esetleg elvehették a birtokát, hogy ne rongálja az állam vagyonát.

A Wikipédia itt is éppen elégé hiányos, a tankönyvek meg álszenten hallgatnak az ilyesmiről.
Sir Ny  
2009. márc. 06. 13:47 | válasz | #42
Töriből teljes bukás? Pont tegnap írtunk a zókori görögségből dolgozatot, majd meglássuk milyen lesz.

Az, amiről te beszélsz, az a krüpteia, az az volt, hogy a fiatalok azzal bizonyították rátermettségüket, hogy kaptak egy kis kaját meg egy tőrt, kimentek a helótákhoz, és ott öldököltek egy picit.
Én igazából nem tudom, hogy volt-e rabszolgaság, de a wiki ( és a tankkönyv, kinek mi a hitelesebb ) is ezt írja, hogy nem volt rabszolgaság.
2009. márc. 05. 23:55 | válasz | #41
"És még mindig azt mondom. Ott a szolga embereknek volt saját vagyonuk, tehát rabszolgának nem minősülnek. És nem is igazán gyilkolászták őket, mivel ezek a nemrabszolgák az állam tulajdonában voltak."

Ezek szerint görög történelemből teljes bukás.

Spártában meglehetősen kevesen rendelkeztek teljes jogú polgársággal. Tulajdonképp csak az elsőszülött fiúk, illetve azok akiknek a harcban (vagy egyéb területen )tanúsított érdemeinek elismeréseként "klarosz"-t, azaz földbirtokot adományoztak. Pontosabban használatra kaptak, mert Spártában minden föld az államé volt. A helóták a birtok részeinek számítottak, akár az igavonó állatok, semmilyen joggal, vagy tulajdonnal nem rendelkeztek. Sokkal kevesebb joguk volt, mint pl. a Werbőczy törvények szerinti jobbágyságnak.
Az igaz, hogy a teljes jogú polgár sem gyilkolhatta kedve szerint őket, de ha mégis meghalt valamelyik, max. pótolnia kellett.

Viszont volt olyan időszak, amikor a helóták forrongásai miatt az állam vezetői időnként szabad vadászatot hirdettek. Ez többnyire úgy nézett ki, hogy minden polgár, a teljes jogúak is, és a részleges jogokkal rendelkezők is, kaptak egy tőrt, és a vadászat ideje alatt szabadon gyilkolhatták a helótákat is és az egyéb rabszolgákat is. A vadászat általában napnyugtától napkeltéig tartott. Ekkor, ha egy polgár meghalt, nem keresték meg a gyilkosát, a hulljon a férgese elv volt a mérték.

A Spártai Állam sohasem volt kommunista berendelkezésű, ebben az időben csak közösségek voltak, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a polgárjoggal rendelkező férfiak közössége. Ők még a katonanemesek közül is csak egy kisebbséget alkottak, és a kezdeti 6-7 ezerről lassan csökkent a számuk, az ie. 244 -es kb. 700 főre.
Sir Ny  
2009. márc. 05. 20:17 | válasz | #40
"Dehát most mondtad, hogy spártában nem voltak rabszolgák :p"

És még mindig azt mondom. Ott a szolga embereknek volt saját vagyonuk, tehát rabszolgának nem minősülnek. És nem is igazán gyilkolászták őket, mivel ezek a nemrabszolgák az állam tulajdonában voltak.

"Én nem foglaltam állást a mai helyzetben, tehát felesleges ilyen arrogánsan számon kérned rajtam bármit is. Én amellett érveltem, hogy az ókori spártának csak egy nagyon kis, eltartott szeletében volt "kommunizmus"."

nem mondom, hogy állást foglalsz, de szerintem azért igen sok esély van rá, hogy te ezt már kialakítottad magadnak, és eldöntötted, hogy neked melyik tetszik. egyébként abban a szeletében volt a kommunizmus, amelyik a tankönyvekben is írva van. más korból nem igazán maradt fel lelet.

"Elképzelhető, hogy félreértettelek, nekem úgy tűnt, mintha te valamiért idealizálnád a spártai társadalmat az uralkodó rétegének a kommunizmusa miatt, illetve valahogy úgy vélnéd, hogy a spártai társadalom egy mindenki számára jo dolog lett volna, ez ellen hoztam érveket."

te meg szerintem túl sokra tartod a rabszolgákat. soha, semmilyen államforma nem lehet mindenkinek egyformán jó. a demokráciában is pont ugyanannyi rabszolga van, mint más cuccosokban. persze, ha azt nézzük, akkor a helótáknak (ők voltak a szolgák a spártában, de írd be a gugliba, rögtön kiadja az első oldalon, hogy nem rabszolgák) tényleg rossz volt, de mivel minden rendszerben így van/volt, hogy van egy szenvedő réteg, ezért egy rendszerek közti viszonyításra nem igazán alkalmasak. sőt, igazán nem alkalmasak.


egyébként most nézem a wikiben, hogy az anarchia is a kommunizmus egyik fajtája.
2009. márc. 05. 17:09 | válasz | #39
Dehát most mondtad, hogy spártában nem voltak rabszolgák :p

Én nem foglaltam állást a mai helyzetben, tehát felesleges ilyen arrogánsan számon kérned rajtam bármit is. Én amellett érveltem, hogy az ókori spártának csak egy nagyon kis, eltartott szeletében volt "kommunizmus".

Elképzelhető, hogy félreértettelek, nekem úgy tűnt, mintha te valamiért idealizálnád a spártai társadalmat az uralkodó rétegének a kommunizmusa miatt, illetve valahogy úgy vélnéd, hogy a spártai társadalom egy mindenki számára jo dolog lett volna, ez ellen hoztam érveket.
Sir Ny  
2009. márc. 05. 16:46 | válasz | #38
Most is minden államot a rabszolgák tartanak el. Csak nem az országon belüli, hanem az országon kívüli rabszolgák. De itt nem a társadalom felépítéséről, hanem a politikai rendszerről van szó.
Sir Ny  
2009. márc. 05. 16:41 | válasz | #37
És, ez kit érdekel? Mért, szerinted most nincsenek rabszolgák?
2009. márc. 05. 16:19 | válasz | #36
Nem tiszta, hogy kikről beszélsz. A spártai katonákról, a teljesjogú polgárokról? Mert köztük lehet, hogy valóban kommunizmus volt, de ők gyakorlatilag eltartottak voltak, a népesség 80%-át kitevő helóták tartották el őket. Akik ugyan nem voltak valódi rabszolgák, pl. szaporodhattak, de szabad emberek sem, pl. el kellett tartaniuk a spártai, teljes jogú polgárokat, felügyeltek rájuk, kölcsön lehetett adni őket, illetve időnként gyilkolták őket. Gondolom nem szórakozásból meg a fene nagy jódolgukban lázadtak fel néhányszor. Nekik rohadtul nem volt kommunizmus, nekik ez nettó kizsákmányolás volt.

Magyarán ezt a te "kommunista spártádat" rohadtul nem maguk a "kommunista spártaiak" tartották fenn és el: Spárta társadalma egy katonai diktatúra volt.
qwas  
2009. márc. 05. 16:08 | válasz | #35
Akarom mondani makett. Van kis kulonbseg.
qwas  
2009. márc. 05. 16:07 | válasz | #34
Azert modelbol meg fantaziarajzbol erosek vagyunk.
Sir Ny  
2009. márc. 05. 16:04 | válasz | #33
Nem igazán. Sőt, igazán nem. Spártában Athénnal ellentétben,. nem volt rabszolgaság. Ellenben mindenki pont ugyanannyi földet kapott, és, hogy az ingóságokból is ugyanannyijuk legyen, vaspénzt vezettek be, ami nem kellett a külföldi kereskedőknek. Ezek voltak Lükurgosz reformjai.
2009. márc. 05. 15:52 | válasz | #32
Spec. Spártában olyan szinten volt "kommunizmus", hogy a szolgák termeltek, a spártaiak meg elvették... Ez a spártaiaknak biztos getzi jó volt, a rabsziknak tán nem annyira.
Tsol  
2009. márc. 05. 15:40 | galéria | válasz | #31
Az erdőket a földön is nehéz LEHALÁSZNI.:D
Sir Ny  
2009. márc. 05. 15:37 | válasz | #30
Pfff. Milyen üres szavak. "A történelem folyamán bebizonyosodott..." pff. Nem bizonyosodott be semmi. Az emberek kb.: 2 millió évig anarchiában éltek, 5 ezer évig meg diktatúrában... Persze te biztos jobban tudod. Egyébként pl.: az ókori Spártában is kommunizmus volt. Athénban meg a lehető legtotálisabb demokrácia, messze, nagyon messze felülmúlja a mait. A kettő nagyjából egy időben. És nem lehet eldönteni, hogy melyik volt a jobb.
2009. márc. 05. 12:53 | válasz | #29
nem tudom szándékos-e, de nem pont ugyanazokat a gondololatokat vetettük papírra.

a szuper ellenálló növények megintcsak high-tech kütyük, ráadásul elég beláthatatlan következményekkel. lásd a génmanipulált növényeket nem tudják kordában tartani, kereszteződnek a mellettük növő normál génállományúakkal etc.

a "chernobyl - life in the dead zone" filmben volt meglepő, hogy nem nagyon lett tele az erdő mutánsokkal, mert a kicsit életképtelenebb jellemzők miatt egyszerűen idő előtt elpusztultak. beevezetik a sok király GM gabonát aztán kiderül van bennük valami időzített bomba, hogy x kártevőre érzékeny és éhen hal a nyugati világ, mikor az x kártevő 20 év múlva elszabadul. mint a világok háborújában ugye, a GM nem kapott százezer évet a kiválasztódásra.

szóval a géntech szuper, csak miven ha benne felejtenek egy villáskulcsot a kromoszómában, nem ellenőrzik a génszekvenciáját etc.

arra gondoltam inkább, hogy a leendő mars kolónia egy kicsiny falu, ahol embereknek kell túlélni. például hiányolom a jelenlegi koncepciókból a helyi talaj felhasználását struktúrák ("barlang" vagy "vályogház") építésére. és igen, tudom, hogy nem nagyon van levegő, de fizikai védelem csak kell...

persze én nagyon elkanyarodtam a témától, csak próbáltam máshonnan közelíteni. arra próbálok utalni, hogy földi viszonyok között is csak pár elszigetelt, technikától elzárt közösség képes fenntartható módon élni. nem biztos, hogy a mars a legfontosabb dolgunk, míg a sok high-tech ellenére még rettentő messze (tán egyre messzebb) vagyunk a fenntarthatóságtól. szerintem ezen kéne dolgozni inkább.

bocs a sok off miatt.
Ylmar  
2009. márc. 05. 11:57 | válasz | #28
Usamen Power:

#13.: Azért, mert az emberek a hétköznapjaikban állandóan szembesülnek vele, illetve a problémákkal. Komoly gondok vannak, ez tény. Egyesek nem tudnak elvonatkoztatni a hétköznapoktól még egy cikk erejéig sem, mindenhol, mindenben a problémáikat látják; ezért offolják szét politikával az adott fórumot.

Nem mondom, én is szívesen beszélgetek politikáról, válságról, miegymásról, de csak a megfelelő helyen. Ennek a cikknek a hozzászólás rovata viszont nem az.

KoviP:

#21.: És nemcsak játékokban, hanem filmekben is; gondoljuk csak az Alien filmekre. :) :P

Lapaleves:

#27.:

Bizonyos értelemben erőforrásbőség van; Sőt, talán energiabőség is, igen. Azt hiszem, ezek komoly visszaesése generálhat valami nagyobb előrelépést az űrkutatás terén. Úgy vélem az a lényeg, hogy érje meg a vállalatoknak kilépni a kozmoszba. Érje meg ipari tevékenységet folytatni odakint;ez hozhat igazi, és látványos fejlődést.

Szerintem is hobbi szintű a jelenlegi űrkutatás. Nem mintha nem elég nagy koponyák dolgoznának az ügyön, egyszerűen csak komoly erőforráshiánnyal küszködnek a projektek.

Azt hiszem voltak is ilyen törekvések, hogy szuper ellenálló növényeket fejlesszenek/tenyésszenek ki, épp a marsi projekthez. Régen hallottam már felőle. Utoljára valamikor a Deltában, a kilencvenes évek végén.
Bár a Marson nem tudom, hogy miféle természet adta lehetőségekkel lehetne élni a napfényen kívül...
2009. márc. 05. 09:56 | válasz | #27
"Totális szabadság gyilkolásba torkollna"

nem beszélve arról, hogy kvázi erőforrásbőség van. majd mikor nem lesz bőség, akkor kezdődik az igazi tánc.

értem, hogy pontosan milyen előnyökkel járt eddig is az űrkutatás, mégis azt mondom ez kb hobbi szinten kezelendő a jelenlegi helyzetben. a 21 millából napelemet kéne telepíteni (vagy épületeket szigetelni, erdőt telepíteni, bármit), csakúgy mint a megspórolt 279 millából.

de mielőtt máglyára kerülök lehetne például az önfenntartó gazdálkodással kapcsolatos rendszerekbe nyomni a pénzt. ugye a marson nehéz az erdőket lehalászni, az önfenntartás technológiáit meg csak egyszerűbb itt kóstolgatni először. és itt nem valami csilliárd dolláros pisatisztítóra gondolok elsősorban, hanem természet adta lehetőségekre, amikben nem fingik be a piropatron.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. márc. 05. 09:00 | galéria | válasz | #26
Totális szabadság gyilkolásba torkollna. Egymással szemben, és egymás tulajdonával szemben kellenek törvények, és egy szervezet ami betartatja.
Tehát RENDőrség (most nem rendőrség van, a mostanit inkább államvédelmi hatóságnak, vagy ÁVO-nak lehetne nevezni). Ez a rendőrség csak azt csinálná, hogy meggátolja, vagy felelősségre vonja a gyilkosokat, és tolvajokat. Semmi mást. Ezen kívül minden szabad lenne, adó, állam, stb nélkül.
2009. márc. 05. 08:05 | válasz | #25
jah, pont ez nem jutott régóta eszembe, hogy mi volt az első ATV neve. :)
NEXUS6  
2009. márc. 04. 23:03 | galéria | válasz | #24
Totálisan igazad van, de akkor talán nem ilyen nicket kéne neked sem választanod!
NEXUS6  
2009. márc. 04. 23:02 | galéria | válasz | #23
Én is anarchia párti vagyok amúgy:D
De ez az anarchia, ha úgy tetszik az egyén és az azok által alkotott különböző közösségek totális szabadsága egy szinergikus egységben működne.

A jelenlegi társadalmak egy fajta permanens háborúra épülnek a társadalom minden szintjén, ami azt jelenti, hogy az egyének egzisztenciálisan is folyamatosan veszélyeztetve vannak.

De ennek nem törvényszerűen kéne így lennie.
year  
2009. márc. 04. 22:40 | galéria | válasz | #22
A Jules Verne csak az egyik atv űrhajó neve volt.
KoviP  
2009. márc. 04. 22:25 | válasz | #21
Nem véletlenül szinte az összes "űrös" játékban vállalatok uralják az űrt... :)
2009. márc. 04. 22:09 | válasz | #20
Hogy a cikk témájához is szóljak.


Az ATV-űrhajó hétköznapi neve Jules Verne ürhajó.

2009. márc. 04. 21:20 | válasz | #19
Vannak dolgok, amiket nem szabad az egyénekre bízni. Ilyen például az igazságszolgáltatás, illetve a katonaság. De van még jó pár egyéb dolog is.

A történelem folyamán bebizonyosodott, hogy az anarchia épp olyan használhatatlan hosszabb távon, mint a diktatúra. Ez utóbbi néha-néha viszont szükséges, mert az egyének hajlamosak veszélyhelyzetben is a széthúzásra. És a szükséges mértékű diktatúra nélkül persze az egész társadalom széthull.

Ami a tökéletes anarchiát illeti, hát olyan nincs, és nem is lesz soha! Ha mesterségesen előidézzük, akkor előbb-utóbb az egyének bandákká verődnek össze. Ezek élén persze diktátortok állnak, és vagy végleg tönkre teszik azt is, ami még maradt, vagy valamelyik banda kinövi magát, és először megtöri, majd magába olvasztja a többit.

2009. márc. 04. 21:07 | válasz | #18
Nem erről beszélt, de neked mindegy.
2009. márc. 04. 20:59 | válasz | #17
ez már az öntözőcsatornák építésénél is megállta a helyét
2009. márc. 04. 20:56 | válasz | #16
az állam feladata az, hogy az emberek pénzét olyan módon forgassa vissza számukra, amire egyébként ők nem költenének vagy amik túl költségesek ahhoz, hogy egy ember megtehesse. utóbbi csoportba tartozik a tudomány pártolása.
Sir Ny  
2009. márc. 04. 20:28 | válasz | #15
de. a kommunizmus az, amikor az állam elveszi a cuccost, majd úgy adja vissza, ahogy akarja. pont erről beszélt Nexus6.
jeec  
2009. márc. 04. 20:07 | válasz | #14
Az nem a kommunizmus, amiről Nexus6 beszél.
2009. márc. 04. 19:35 | galéria | válasz | #13
Miért van az hogy a legtöbb cikkben, a hozzászólások előbb vagy utóbb a témától eltérően, politizálásba torkolnak ?
Sir Ny  
2009. márc. 04. 18:40 | válasz | #12
amiről te beszélsz, az a kommunizmus. én sajnos nem osztom a véleményedet, én anarchiapárti vagyok.
NEXUS6  
2009. márc. 04. 16:56 | galéria | válasz | #11
Érdekes az állam jelentőségét boncolgatni a XXI. szd-ban. ugye.
Egészen fél évvel ezelőttig mindenki meg volt róla győzödve, hogy a "pénzazúr", meg majd a piac önszabályzó módon mindent megold, és különben is mindent ki kell szervezni az állam fennhatósága alól.

Hát meg is lett az eredménye, mert mára nem csak az állam alól szerveztek ki egy csomó mindent (lásd pl a nem állami katonai cégek Irakban, meg egy csomó válság övezetben), hanem úgy általában az Életet az emberek létéből.

Az állam nem egy szükséges rossz dolog, hanem adott területen a legnagyobb gazdasági erejű szervezet, ha úgy teccik egyfajta Rt. amiben mindenki részesedést/jogosultságokat szerez a befizetett adója jogán.

Miért lenne jobb ilyen horderejű dolgokkal XY pigyipalkóésTsabBt-t megbízni, amikor az államoknak sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, és ha az emberek fontosnak érzik akkor akár közvetlenül meg is szervezhetik.

Indítsunk népszavazást, hogy növelje az állam az ez irányú tevékenységét, mert ebben van a jövő, meg ilyenek. Persze pláne a mai szituban kissé utópisztikus dolog, de ezek a dolgok így működnek.
Ylmar  
2009. márc. 04. 16:27 | válasz | #10
Sir Ny:

#6-hoz: Ezt egy másik fórumon pedzegesd.
#7-hez: Sajna igazad van, de ez csak egy összetevő.
2009. márc. 04. 16:17 | galéria | válasz | #9
A Holdbázis nagyon jó dolognak tűnik, többet érne mint a Space Station !
Sir Ny  
2009. márc. 04. 15:54 | válasz | #8
Már mért kéne bármit is tennie akármelyik államnak? Le lehet ezzel támadni bárkit is? Nem? Akkor mehet a kukába...
Sir Ny  
2009. márc. 04. 15:53 | válasz | #7
Szerintem jó dolog, ha az emberek pénzét arra költik, hogy ócska vasdarabokat lövöldöznek a semmibe, legalább addig sem adnak kölcsönt Magyarországnak.
Ylmar  
2009. márc. 04. 15:36 | válasz | #6
Bizony, tarthatna ez az egész előrébb is. Node bármire mondhatnánk, hogy lehetne szebb, jobb, mint jelen állapotában. :)

Úgy vélem komoly gazdasági igény - és érdek - szükségeltetik, hogy ez a terület komoly fejlődésnek induljon.
Drukkolok én, drukkolok, drukkolok... Ám néhány ezer milliárd dollár vagy euró többet használna az ügynek. :)
Szerintem csak a magán/vállalati szféra érdekeltsége hozhat fellendülést az iparágnak, mert ez az állami - vagy államközi - "bohóckodás" igencsak kevés. Vagy csak én vagyok telhetetlen?
Tsol  
2009. márc. 04. 15:35 | galéria | válasz | #5
éedekes
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2009. márc. 04. 14:05 | galéria | válasz | #4
Egyszóval menjek át Sci-fi íróba?

Nálam jobban senki sem szeretné, ha a bolygóközi gyarmatosítási tervek megvalósulnának (najó, azért legalább az élbolyban lennék :Đ). De a tények kegyetlen dolgok... :)
2009. márc. 04. 13:47 | galéria | válasz | #3
Bizony itt is csak az összefogás segítene (ami a kutatók között meg is volna szerintem) csak mindennek a tetején a politikusok ülnek. Nameg a pénzügyi váslság is megtette a hatását.

Ismét egy Jó Cifu cikk . Csak végre olyat szeretnék olvasni hogy ismét ember lépett a holdra, vagy Útban a mars felé :D
brueni  
2009. márc. 04. 13:33 | válasz | #2
nem fizet többet, mert a 21m euró az pont 26.25m dollár. simonyi pedig 25 m dollárt fizet
2009. márc. 04. 13:21 | válasz | #1
Az űr program sehol nincs ahoz képest ahol tarthatna. Az egésznek a hideg háború volt a lelke és hiába van most béke semmi sem lett jobb mint amikor állandó feszültség volt. De az megnyugtató, hogy az európai parlamentben is ugyan olyan **** kalapok ülnek mint bárhol máshol a világon. Az is igaz, hogy van fontosabb dolog is mint az európai űrprogram, de azért a 21 millió euró az elég aprópénz egy űrturista többet áldoz az űrutazásért.