Nem csak a közönség térdepelt le a Harcosok klubja és a Hetedik rendezőjének lábai elé, hanem a szakma is, miután az 150 millió dollárt ily hatékonyan költött el.

Nem semmi vállalkozás volt F. Scott Fitzgerald, The Curious Case of Benjamin Button című, pár oldalas novelláját megfilmesíteni (itt olvasható el a rövid történet - éljen a net!). Valószínűleg David Fincher sem gondolta volna, hogy a végeredmény egy majd háromórás, nagybetűs MOZI, hatalmas filmes élmény lesz, mely 150 millió dollárt fog kóstálni, köszönhetően a főszereplőknek (Brad Pitt, Cate Blanchett), valamint a különleges effektusoknak, no és persze a szerteágazó történetnek, mely egy egész emberöltőt ölel fel.

Bizony, hiszen a Benjamin Button különös élete egy narrátoros-visszaemlékezős formában elmesélt élettörténet a Forrest Gump forgatókönyvírójától (a Forrest Gump is könyv, Winston Groom regénye alapján készült), Eric Roth-tól. Talán éppen ezért nem is véletlen, hogy Benjamin Button élete számos hasonlóságot mutat a Tom Hanks által alakított karakter történetével.


De hiába minden hasonlóság, a Benjamin Button különös élete mégis olyan mesteri és megkapó módon lett elkészítve, hogy az ember el is hessenti magától az áthallásokat és elmerül a történetben. A történetben, mely a XX. század elején játszódik és egy gombgyáros fiáról szól, akit egy idősek otthona előtt hagy az apja születése után nem sokkal, mivel nem képes megbirkózni szülésbe belehalt feleségének sorsával, s azzal, hogy szerelmük gyümölcse egy aggastyánhoz hasonló ráncokkal bíró kisbaba. A furcsa, fordított és lassított progériához hasonló kórban szenvedő Benjamin Button ugyanis csecsemőként és kisgyerekként öregemberekhez hasonlatos vonásokkal bír, hogy aztán egyre cseperedve mindinkább fiatalabbá váljon.

Ha ettől, a főhős életét egyébként teljes mértékben meghatározó furcsaságtól eltekintünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a Benjamin Button különös élete egy fiktív életrajzi film, hatalmas ívű, ízig-vérig hollywoodi történet (még talán) elviselhető giccsfaktorral, mely érdekes módon közelíti meg a témát. Miközben ugyanis nagyvonalúan nem foglalkozik a fiatalodás számos érdekes-érdektelen következményével, aprólékosan bemutatja a főhőst, annak környezetét, s rengeteg érdekes mellékkarakterrel dúsítja. Utóbbiak bőséges ízt csempésznek a történetbe, mely ahogy azt egy amerikai mozitól elvárja az ember, megragad minket és nem ereszt.


Ritka az olyan filmes próbálkozás, mely egyszerre készül közönségfilmnek és művészi értékekkel bíró, az amerikai filmakadémiát lábáról levenni készülő alkotásnak, de cikkünk tárgya ilyen, hiszen az értők is elismerően bólogatnak, hogy ők ehhez hasonló próbálkozásokat szívesen látnak a vásznon, s a közönség is özönlik a filmre.

A Benjamin Button még nem tudni, hogy ki tudja-e ütni a nyeregből az egyelőre nagyobb esélyesnek tartott Gettómilliomost az Oscar-versenyben, az mindenesetre biztos, hogy a szakma úton-útfélen elismeri a filmet, és ezt a 13 Oscar-jelöléssel a készítők tudomására is hozta. Mi még, ha akarnánk sem tudnánk lemaradni a lelkesedők mögött, mert a Benjamin Button különös élete valóban megérdemli az elismeréseket, ugyanis nagyon egyben van. Utólag visszagondolva az emberben az a kép alakul ki a filmről, hogy készítése közben minden a legolajozottabban működött, minden a helyére került, minden közreműködő hozzátette tudásának legjavát.


Megkapó a történet, nagyszerűek az alakítások, remek a film vizualitása (nem csak a trükkök), s hiába érezhető sokszor a (sikeres) hatásvadászat, a visszafogottság és érzelmesség minden rosszérzést kiöl az emberből, aki a Hollywood által kifacsart könnycseppeket sem szégyelli.

Furcsa ilyet mondani, s meglehetős önellentmondás, de akár további 3 órán át is elnéztük volna Benjamin Button különös életét. A film legnagyobb hibája, hogy pár helyen ritmusát veszti, nem egyenletes a tempója a köldökbámulás miatt. De ilyenkor egy kis döccenés után megkapjuk a korrekciót és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. Azt pedig nagyvonalúan észre sem vesszük, hogy a történet keretét adó New Orleans szerepeltetésével mit akartak üzenni nekünk a készítők. A 2008-ban elkészített filmek között nem sok jobb volt a Benjamin Buttonnál. Talán, ha négy.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Benjamin Button különös élete (The Curious Case of Benjamin Button) (színes feliratos amerikai filmdráma, 166 perc, 2008) Rendező: David Fincher Forgatókönyvíró: Eric Roth, Robin Swicord Operatőr: Claudio Miranda Producer: Ceán Chaffin, Kathleen Kennedy, Frank Marshall Brad Pitt (Benjamin Button) Cate Blanchett (Daisy) Julia Ormond (Caroline) Elias Koteas (Gateau) Jason Flemyng (Thomas Button) Tilda Swinton (Elizabeth Abbott) Taraji P. Henson (Queenie)