Nem csak a természetes kiválasztódás vezérli az evolúciót
2009. január 31. 13:37, szombat
Miért fejlődnek egyes génjeink gyorsabban a többinél? Eddig a választ jellemzően a darwini természetes kiválasztódásban kerestük, egy svéd kutatócsoport azonban úgy véli, hogy egy különálló, nem alkalmazkodó folyamat is nagymértékben hozzájárult az emberi evolúcióhoz. Az eredmények a PLoS Biology online szaklapban jelentek meg

Hirdetés

Az Uppsala Egyetem kutatói az emberi genom más főemlősök génállományával való összehasonlításával azonosították a gyorsabban fejlődő emberi géneket, meglepetésükre azonban sok gén esetében nem találtak a molekuláris evolúció sémájában természetes kiválasztódásra utaló jeleket. Bizonyítékaik arra utalnak, hogy a kiválasztódás helyett egy önálló folyamat, az úgynevezett egyoldalú gén-konverzió (BGC) gyorsította fel az evolúciót egyes génekben. Ez a folyamat a mutációk elterjedésének sebességét gyorsítja fel az adott populációban, tekintet nélkül arra, hogy ez hasznos vagy ártalmas a populáció számára.


"A kutatás nem csupán az emberi evolúcióról szerzett ismereteinket bővíti, de arra is következtetni enged, hogy az evolúciós biológusok által alkalmazott kiválasztódást észlelő technikák többsége hibás lehet" - mondta Matthew Webster, az egyetem Orvosi Biokémiai és Mikrobiológiai karának kutatója.

Elvileg a BGC a leghatékonyabb a kromoszómák magas rekombinációs területein, ahol a homológ szakaszok között "törések" és "újraegyesülések" mehetnek végbe, éppen ezért ártalmas mutációkat terjeszthet a populációkban. Az eredmény ahhoz a sokak számára provokatív elmélethez vezet, hogy az emberi jegyek kialakulásához vezető genetikai változások többsége a darwini kiválasztódás helyett az ártalmas mutációk rögzüléseinek eredménye. Ez ellentmond a hagyományos darwini nézetnek, ami az evolúcióhoz a természetes kiválasztódást favorizálja az adaptív mutációk helyett.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. márc. 19. 20:15 | válasz | #180
Egy tál vízzel, szappannal és törülközővel: agyat akar mosni. Ki akarja mosni azt, amit a jelenlegi átlag médiának nem sikerült, Egy a természetet legjobban megközelítő elképzelést!...

2009. feb. 16. 23:22 | galéria | válasz | #179
Tisztelt Moderátor!

Ez az úr üldöz minket!
2009. feb. 16. 21:52 | válasz | #178
Szerintem elég egyértelmű!

Szobota Zoltán

A Darwini téveszme
Kerekasztal-beszélgetés az evolúció kritikájáról
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége a hónap elején kiadott állásfoglalásában védelmébe vette a darwini evolúciós elméletet, egyúttal tudománytalannak minősítette a kreacionizmust, magyarul a teremtéstudományt. „A biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani, hogy ami értelmesen tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre” – állítja Richard Dawkins ateista biológus, az Isteni téveszme című könyv szerzője. Ami értelmesen tervezettnek látszik, az valóban az is – vélik ezzel szemben az intelligens tervezésről írt Tudomány, hit, világmagyarázat című könyv szerzője és szakmai lektorai.

Mennyire aggályos Önök szerint, hogy az adófizetők pénzén fenntartott MTA egy világnézeti kérdésben foglal állást úgy, hogy elvileg az ideológiailag semleges államot képviseli?
Prof. Dr. Tóth Tibor, mérnök-informatikus:
Az MTA-t semmi sem kényszerítette ennek az állásfoglalásnak a kiadására, mégis bizonyítás és igazolás nélküli dogmatikus kijelentéseket tett a darwinizmus védelmében. Ezáltal rendkívül sok támadási felületet hagyott a tudományosan és intellektuálisan képzett olvasók számára. Nem tudjuk, milyen megfontolások vezettek idáig, hogy az elnökség több, deklaráltan Istenben hívő tagja nem meri vállalni az evolucionizmussal kapcsolatos kételyeit. Sőt, adott esetben belebonyolódik, és szaván fogják, mint az MTA elnökét, aki egyházi fórumon máshogy beszél e kérdésről, mint tudományos plénum előtt.

Ruff Tibor, teológus, filozófus:
Amikor természettudósok lételmélettel és metafizikával kezdenek el foglalkozni, gyakran síkos pályára tévednek: saját természettudományos modelljeiket és módszereiket a létezés egészére vonatkoztatják, s így a legsúlyosabb filozófiai és logikai hibát követik el. Azt a világképet, melyen belül gondolkodásuk mozog, ugyanolyan reflektálatlanul hiszik a valóságnak, mint egy kisgyermek. Hatalmas tudásuk és intellektuális képességeik ellenére általában nem mernek, vagy nem akarnak saját világnézetük alapjaira rákérdezni. Ezért amikor a tudományos elit, csak hogy a tudományosság látszatát fenntartsa, eleve kizárja a természetfeletti tényezőt világnézetéből, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti.

Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus:
George Wald Nobel-díjas evolucionista legalább volt annyira őszinte, hogy leírta: „Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek, amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető spontán nemzésben [az abiogenezisben, az élőnek az élettelen anyagból való spontán keletkezésében – a szerk.].” Bármennyire is hangsúlyozzák autonómiájukat a tudomány mai képviselői, némi őszinteséggel be kellene látniuk, hogy a végletekig kiszolgáltatottak az őket körülvevő világnak, és bizony van egy olyan általános érvényű etika, melyet nem ők szabnak meg. Az „átkos rendszer” békepapjainak mentalitására volt jellemző, hogy megtették, amit elvártak tőlük; cserébe mindenki abban hihetett, amiben akart.

Az ilyen kompromisszumok vezettek oda, hogy a teremtéselmélet összekeveredett az evolucionizmussal?

R. T.: A katolikus egyház Teilhard de Chardin, de főleg a II. vatikáni zsinat óta keresi a lehetőségét, hogyan tudja szinkronba hozni a teremtéselméletet az evolúcióval. Ehhez természetesen föl kellett adnia a Biblia szó szerinti értelmét.

Tóth Tibor
T. T.: A teista evolúció népszerűségének jelentős növekedését eredményezte, hogy II. János Pál 1996-ban nyilvánosan állást foglalt, amikor a vatikáni Tudományos Akadémiának küldött üzenetében formálisan is megalapozottnak nyilvánította az ember kialakulásának és fejlődésének darwini elméletét. „Összeegyeztethető az emberi test állati eredetéről szóló tan a lélek isteni elvét valló katolikus elvekkel” – írta. A katolikus egyház berkeiben már hosszabb ideje tartó dogmatikai reform vezetett idáig. Ennek során elismerték, hogy az evolúció valódi természete metafizikai és nem anyagi, valamint hogy az ún. „léttöbblet-növekedés” nem magyarázható természetes okokkal. Egyetlen megoldás marad hát, ha az evolúciót tényként fogadjuk el, de a Biblia kijelentéseiben is hinni akarunk: az evolúció Isten módszere.

J. F.: Egy tisztességes evolucionista badarságnak véli a léttöbblet-növekedés kérdésének feszegetését, mert szerinte arra nem kell természetfeletti eredetmagyarázat, magából a fejlődéselméletből következik. Arra persze, hogy hogyan szervezi magát az anyag alulról fölfelé, senkitől sem kapunk választ. Bárhonnan indulunk el, csak oda lyukadunk ki, hogy a világ egészének kérdéseivel és benne az ember kialakulásával kapcsolatban mindenki kizárólag világnézeti alapon tud gondolkodni. A Szentírással nincs összhangban az sem, hogy Isten csak időnként avatkozik be az általa teremtett világ fejlődésébe. A progresszív teremtés elmélete, amely ezt javasolja, egy kompromisszum eredménye: jó a hívő és jó az ateista tudósoknak is, ugyanis azoknak, akik ezt, vagy a teista evolúciót sugallják műveikben, nem kell állást foglalniuk, hogy melyik oldalon is állnak valójában. Ezért mondják, hogy egy evolucionista még lehet Istenben hívő, de egy materialista nem lehet nem evolucionista.

T. T.: Egy ismert kreacionista biokémikus, Duane T. Gish szerint az ateista evolúció elméletének hívei is vallásos emberek, csak éppen a hidrogént imádják. A hidrogén ugyanis képes volt arra a képtelenségre, hogy mintegy15 milliárd év alatt fölszervezte magát a körülbelül 120 billió sejtből álló emberré.

„Meggyőződésünk, hogy a vallásos hit (így a kreacionizmus is) sem nem igazolhatja, sem nem cáfolhatja az evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a tudományok sem foglalkozhatnak hitbéli kérdésekkel” – áll az MTA állásfoglalásában. Miért ilyen fontos vagy aktuális az evolúció és a kreacionizmus kérdése a 21. század elején?

Jeszenszky Ferenc
J. F.: A természettudománynak számos, valóban világnézetileg semleges, egzakt része létezik, az evolúció elmélete azonban az a kritikus pont, ahol kiderül, hogy a naturalista világmagyarázat meggyőző volta kétséges. A modernkori tudománynak azért életbevágóan fontos, hogy a világ megmagyarázható-e önmagából vagy sem, mert ha az erre a kérdésre eddig megnyugtató választ szolgáltató evolúcióelmélet téves volta beigazolódik, akkor az uralkodó naturalista világmagyarázat sem igaz. Márpedig mostanáig csak az ilyen elméleteket fogadták el tudományosnak. Abban a pillanatban pedig, ha valaki átlépte ezt a határt – és egy őszinte tudósnak át kell lépnie – vallási fanatikusnak vagy sarlatánnak kiáltották ki.
Amikor az USA alapító atyái bevették az Alkotmány 1. számú kiegészítésébe, hogy az állam nem támogat semmiféle vallást, akkor ez – miután mindenki vallásos volt – nem az istenhit ellen szólt, hanem a felekezetek között dúló teológiai vitákból való ésszerű kivonulásról. Mára azonban fegyver lett e passzusból a bibliai hittel szemben, és minden világnézet, amelyben a transzcendens megjelenik, automatikusan vallás lesz, következésképpen az államnak el kell határolódnia tőle. Így minősítenek az ateizmuson kívül minden más világnézetet vallásnak, és ezért lehet az adóforintokból evolúcióelméletet hirdetni az iskolákban és az MTA állásfoglalásaiban.

R. T.: Az evolúció nem tudományos elmélet – a többiben igaza van az MTA-nak. De az, hogy világszerte 67 tudományos akadémia látta szükségesnek a darwinizmust védelembe venni, végül is egy pozitív jelenség: azt bizonyítja, hogy komolyan megrendült az egyeduralma.

J. F.: Max Planck azt mondta, hogy az új és eredeti gondolatokat először agyonhallgatják. Ha nem lehet már titokban tartani, akkor támadják, végül pedig kinyilvánítják, hogy „ezt mindig is tudtuk, nyilvánvaló”. A teremtéstudománynál a második szakaszban tartunk.

T. T.: A nemrég elhunyt híres evolucionista, Stephen Jay Gould haláláig úgy vélekedett, hogy a kreacionizmus nagy valószínűséggel Amerika belügye marad. A kreacionista mozgalom azonban világméretűvé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. Nagy fellegvárai vannak az USA-n kívül Ausztráliában, Kanadában, Angliában, Németországban és Hollandiában is. Mindenképpen a teremtéselmélet térhódításáról kell beszélnünk, ha a NASA-űrrepülőgép egyik, teremtésben hívő, vezető konstruktőre részletesen levezette egy közös barátunknak, John Mackay ausztrál geológusnak: nem is történhetett másképp, mint hogy Isten először a Földet alkotta meg. Ahhoz, hogy a Földön életképes civilizációk létezhessenek, nagyszámú feltétel rendkívül pontos összehangolása szükséges. A legutóbbi kutatások szerint a természet alapállandói – a szénatom energiaszintjeitől az Univerzum tágulási sebességéig – éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. A természetben fennálló négy alapvető kölcsönhatás (az erős nukleáris kölcsönhatás, az elektromágneses kölcsönhatás, a gyenge nukleáris kölcsönhatás és a gravitáció) öszszehangoltságának mértéke minden emberi képzeletet felülmúl. A Naprendszerben a tömeg 99,7 százalékban a Napban van, a perdület (az impulzus nyomatéka) pedig kb.98 százalékban a bolygókon. A Naprendszer egyensúlyához egy nagyobb galaktikában kell gondolkodnunk, és ez igaz az egész Tejútrendszerre is, míg végül eljutunk egy felfoghatatlan méretű világűrhöz, amely a négy természettörvény-csoporttal tartja egyensúlyban ezt a parányi bolygót, ahol az ember él. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Föld nevű „űrhajó” 106 700 km/h sebességgel száguld a Nap körüli pályán.

J. F.: Az evolúció kontra teremtés vita már messze túllépte a zsidó-keresztény világot. Manapság az iszlám és a hinduizmus is kifejti ezzel kapcsolatos teremtéspárti álláspontját. Bátran kimondhatjuk, hogy az átlagember kreacionista, az értelmes tervezettség híve, és ez nem csak a természeti népekre igaz, hanem a „felvilágosult nyugatra” is. Richard Dawkins oxfordi ateista etológus elismeri: „a biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani, hogy ami értelmesen tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre”. Az emberek erkölcsi alapon ugyan hajlanak az ateizmusra, de eredetüket illetően zsigerből értelmes tervezettséget feltételeznek.

Ruff Tibor
R. T.: A mai értelemben vett materializmus az emberiség történelmében egy rendkívül fiatal képződmény, körülbelül 400 éves. Az emberi alaptermészettől a transzcendens tagadása eleve idegen magatartás. Az ógörögben van egy szó, az euszebeia, melyet az Újszövetség is használ. Ez a pogány görög kifejezés olyan magatartású embert jelöl, aki azért nem tesz rossz dolgokat, mert tudatában van annak, hogy a természetfölötti törvény ezért büntetni fogja. Ez a fajta gondolkodásmód minden népnél eleve megvan. Nincs olyan archaikus nép, amely materialista lett volna. A materializmus egy tagadás, a posztkeresztény nyugati civilizáció negatív világnézete.

A témában vitázó felek rendre a tudományosság kritériumait kérik számon a másik táborhoz tartozóktól. Mi a helyzet ezen a fronton az evolúcióval?

R. T.: A tudományos megismerés alapkritériuma, hogy minden ember számára követhető, igazolható, felfogható legyen, ezért racionálisan és empirikusan kell igazolnia állításait, mert a hit és a kinyilatkoztatás, Pál szavaival, „nem mindenkié”, azaz nem mindenki számára belátható – és ez Isten akaratával megegyezően van így. A technika fejlődése szempontjából ez a tudományos módszer előremutató, azonban teljes világmagyarázatot nem tud adni, mert az említett okból eleve ki kell zárnia a természetfölöttit. Ez a természettudományos gondolkodásmód egyetemes világnézetté három formában terjeszkedett ki: az ateizmus minden természetfelettit kikapcsolt a rendszerből; a deizmus egy kezdeti isteni beavatkozás után magára hagyott világban hisz; a panteizmus szerint Isten azonos a világgal, ezért nem írhatja felül annak, vagyis önmagának természetes törvényeit. E három világnézet azonban éppúgy vallásos hit, és nem tudomány, mint a bibliai meggyőződés. A csúsztatás, csalás abban áll, amikor ezeket tudományosabbnak állítják be, mint amazt, holott mindegyik hit és döntés kérdése.

T T.: A természettudománynak öt át nem hágható kritériuma van, ezek: megfigyelhetőség, modellezhetőség, megismételhetőség, reprodukálhatóság, és a gyakorlatba való visszacsatolhatóság. Az evolúció átfogó neodarwinista elmélete ezek közül egyiknek sem felel meg. Ráadásul még csak nem is a tényekkel és azok rendszerezésével foglalkozik.
A világ keletkezésére kiterjesztett evolúcióelmélet pedig túlmegy a filozófiák filozófiáján is, hiszen olyan, a valóságtól elrugaszkodott elképzeléseket tárgyal, mint például a végtelen sűrű és forró fogalma. Ezek pedig értelmezhetetlenek a természettudomány számára.

R. T.: Azt, hogy az evolúció nem felel meg a tudományos elmélet kritériumainak, már a kommunizmus utolsó éveiben is tényként tanították az ELTE filozófia szakán logikából és tudományelméletből. Egyrészt, mert logikailag nem zárt, vagyis nem ellentmondásmentes, másrészt mert kísérletileg vagy tapasztalatilag nem igazolható. A logikai ellentmondás a fajok közti átugrásnál jelentkezik. Faj az, amelyhez tartozó egyedek továbbszaporodni képes egyedeket hozhatnak létre. Új faj létrejöttéhez olyan genetikai ugrásra lenne szükség, melynek során egyszerre legalább két egyed születik ugyanazzal a génhibával, hogy egymással szaporodóképes maradjon, felmenőik fajával viszont már nem. Ez abszurd módon valószínűtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg nem tapasztalt esemény. Tehát az evolúcióelmélet legalapvetőbb eleme sem racionálisan, sem empirikusan nem igazolható: vagyis nem tudományos, hanem vallási jellegű.

:-))
2009. feb. 07. 17:21 | válasz | #177
Jóvan há' sarkítottam pettyet :p Amit te írtál, nekem is jobban tetszik.
2009. feb. 06. 09:10 | válasz | #176
hát, fogalmazzunk úgy, h nem termelt valami kiegyensúlyozottan. ;)
2009. feb. 06. 09:04 | válasz | #175
hát igen. :)
a Biblia ugyan Isten szava, de mindig is ihletettségről beszélt a teológia.

a szakrális iratok összepattintásáról és annak elveiről fölösleges itt beszélni, de jó volna már, ha kiesne a fejekből az az elképzelés, hogy ezeket rendszeresen átírkálták.

ugyanis a magyarázatok változtak aszerint, h merre fordult a világ, nagyon sok feszültség ezért keletkezett a magyarázat és az eredeti szöveg között.

de ez hosszú és unalmas. :)

a mai világban változatlanul annak nincs értelme, aminek nem adsz értelmet. ;)
2009. feb. 06. 08:52 | válasz | #174
Vannak, akik úgy tartják, igen. :)
Vitatott, hogy Arany milyen szinten nyúlt bele az írásba, én azokkal értek egyet, akik úgy vélik, több volt ez stilisztiukai hibák javításánál.

érdekesség:
ember tragédiája rekonstrukció

amúgy én szeretem a darabot.
a félreértések elkerülése végett. :)
ziipp  
2009. feb. 06. 00:39 | válasz | #173
Valószínűleg azért nem tetszik, mert a tanár alapból így adta le. Nálunk Petőfit volt divat lehúzni, de csak azért mert a tanár folyamatosan célozgatott rá, hogy milyen gyenge.

Való igaz, nem fogalmaztam jól. Remélem azért érthető volt, hogy mit akartam mondani. De ezen kívül van még néhány sarkalatos pont, ami számomra meglehetősen hiteltelenné teszi a Bibliát. Azokat nem értem, akik még ma is szó szerint követik minden betűjét, így pl. nem esznek sertés húst, vagy a nap végét naplementétől számítják, stb. - ezek a mai világban már teljesen értelmüket vesztett előírások.

kozik  
2009. feb. 05. 23:01 | válasz | #172
nem akarlak elkeseríteni, de ez így volt/van. bár egy ideje már nehéz rajta gyökeresen változtatni, manapság már csak a kreatív fordítás lehet eszköz, lévén van már archívum. nem is korhű a dolog.

amúgy meg ugye biblia means könyvecskék, mikor mondta bárki, hogy isten írta, nem emberek?? ha istennek lett volna közvetlen köze a készültéhez, akkor biztos nem a próféták és egyebek levelein és beszédein keresztül magyaráz, hanem p2p, "na idefigyelj baszod, az a stájsz, hogy vagy így meg így viselkedsz, vagy jön a vazelines vasvilla".

amúgy bevallom, faustot nem olvastam, de az aet nekem nagyon nem tetszik, úh a szánalmas jelző nálam megáll, a másikat meg cáfolja meg vmi irodalomtudós, aki másképp látja, nekem volt egy jó tanárom, akinek elhittem. és nem véletlenül mondtam, hogy félhivatalosan említette. a tananyagban nem szó szerint így volt.
ziipp  
2009. feb. 05. 21:42 | válasz | #171
Számomra ebből az következik, hogy a Bibliát nem Isten, hanem a korabeli emberek készítették, és fokozatosan hozzáigazítják a kor elvárásaihoz.
ziipp  
2009. feb. 05. 21:38 | válasz | #170
Itt nem arról van szó, hogy egy tanárnak nem lehet saját véleménye, és nem adhatja át a saját szemléletét - ez szerintem is fontos. De az már régen rossz, ha elkezd ócsárolni egy számára nem túlságosan szimpatikus írót. Sőt, kifejezetten visszataszító. Persze ember ő is, és ilyen tekintetben nehéz pontosan határokat húzni, de a "az ember tragédiája egy szánalmas faust-utánzat" kijelentés engem meglehetősen zavar(na).
kozik  
2009. feb. 05. 18:17 | válasz | #169
csatlakozom srobihoz, a könyvet tanár nélkül is el lehet olvasni, az ő tapasztalt szemei által összegyűjtött információt vállalva tud továbbadni egy szemléletet, mert szerintem meg az a dolga. abba most ne menjünk bele, milyen szar tanárok vannak, szerintem ez a hölgy egy kiváló magyartanár. ja. infós osztály voltunk, a töritanárral napi konfliktusaink voltak, magyart meg tanultunk. rakd össze.
toto66  
2009. feb. 05. 17:24 | válasz | #168
"Ember küzdj és bízva bízzál"
Ezt Arany írta bele?
2009. feb. 05. 17:13 | válasz | #167
és? :)
2009. feb. 05. 17:12 | válasz | #166
nem gáz.
sokan azt sem tudják, h át lett írva és úgy jelent meg. ;)
2009. feb. 05. 17:11 | válasz | #165
volt nekem olyan tanárom, akinek a magánvéleményeivel többre jutottam az életben, mint 10 másik "pártatlan" előadásainak... :)
ziipp  
2009. feb. 05. 16:59 | válasz | #164
"Mikor jézus feltámadt magába az "égbe"(azt már tudjuk hogy nem a felhök feletti égre gondolt)..."

Ó, hát hogyne tudnánk! Miután alaposabban megismertük a Föld légkörét, kénytelen volt költözni.

Annak ellenére, hogy Istent létező személyként írja le a Biblia, ezt egyre nehezebb összeegyeztetni a tudományos felfedezésekkel. Egyébként mindegy, hogy szó szerint mit ír a Biblia, hiszen azt szimbolikusan is kell/lehet értelmezni, nem így van? De még a sima értelmezésével is komoly gondok vannak, hiszen rengeteg keresztény vallási ágazat van, amik mind-mind csak egy ici-picit gondolkodnak eltérően, és kölcsönösen azt gondolják egymásról, hogy a többi felekezetben nem értik teljesen a Könyvet.
ziipp  
2009. feb. 05. 16:49 | válasz | #163
Szerintem pont ezt nem kéne csinálniuk az irodalom tanároknak, de egyik sem képes megállni, hogy bele ne vigye a saját véleményét.
kozik  
2009. feb. 05. 16:36 | válasz | #162
jólvanna, programozó vagyok, ennyi belefér a hibaszázalékba. a betűvel kezdődik, a többi irreleváns, majd asszociatíve hozzábaszunk vmit.

mondjuk gyanús volt nekem is, hogy valami nem oké, de leszartam :D
2009. feb. 05. 15:55 | válasz | #161
Aranyvoltazte :P
2009. feb. 05. 15:52 | válasz | #160
hát az, amit már az Arany Jani bácsi írt bele...
kozik  
2009. feb. 05. 15:47 | válasz | #159
ahogy a hétdiplomás irodalomtanárom jegyezte meg egyszer félhivatalosan, az ember tragédiája egy szánalmas faust-utánzat, azon belül meg madách olyan jó író, hogy szerencsétlen ady inkább átírta a nagy részét, hogy annyira ganaj mégse legyen a végeredmény.

én már rég eldöntöttem, hogy ezt én nem szeretem, mire a fenti mondatával megnyugtatott, hogy nem vagyok egyedül. szerintem ezért ne idézz tőle :)

"be van fejezve a nagy mű, igen, a gép forog, az alkotó pihen?" :D
toto66  
2009. feb. 05. 15:32 | válasz | #158
Egy frászt szól arról!
Ha nem tudnád, arról szól hogy az élet értelme a küzdés, a célok kitüzése, még akkor is, ha a vég tényleg elkerülhetetlen.
Egy mondatban benne van a lényeg, abban amelyik ebből a műből a legismertebb!
De mivel nem tartod szép dolognak, nem idézem, úgyis mindenki tudja melyik az! C:
2009. feb. 05. 12:27 | válasz | #157
Nem szép dolog Madáchtól ilyet idézni "igazad bizonyításaként", hiszen az egész mű pont Ádám ezen Lucifertől való álláspontjának a megváltozásáról szól.
2009. feb. 05. 12:20 | válasz | #156
Szerintem kicsit olvass utána ennek a témának mielött nyilatkozol.Ha viszont nem érdekel a téma és ezért nem foglakoztál vele akkor ird oda hogy : Bár ismereteim ezzel a témával kapcsolatban hiányosak mert nem érdekel..ez az én véleményem.

A bibliában istent mindig ugy irják körül mint létező személyt.Nem enerigát,vagy természeti erőt illetve őszhajú öreget,vagy megfoghatatlan erőt.Kétségtelen hogy istent ember nem látta soha.De ez nem feltétlenül jelenti azt hogy nincsen semmilyen teste vagy alakja.Pár idézet ami inkább kijelentés mint utalás:
-Mikor jézus feltámadt magába az "égbe"(azt már tudjuk hogy nem a felhök feletti égre gondolt) lépett be,hogy megjelenjen az isten személye elött az emberekért.Ez két fontos dolgot feltételez istenről.egy: Istennek van lakheye.Kettő: Ő egy személy és nem pusztán egy megoghatatlan erő,energia stb.
- Ha egy személy,és van személyisége,akkor érzései is vannak(sok helyen utal arra a biblia hogy dühös,boldog,haragos stb) van amit szeret van amit nem.Err is jo példa az a mondat: Isten saját képére teremtette az embert.
-Jézus: "Eljöttem az Atyátol,és idejöttem a világba.Azonkivül elhagyom a világot és elmegyek az Atyához"

Nem azért irtam ezt le hogy meggyözzek bárkit is.Csak azért irtam le hogy tisztán lássanak azok akik egy ősz öregnek,energiának,vagy természeti erőnek tulajdonítják ezt,holot ilyet még a biblia sem feltételez vallástól függetlenül.Csak a tudatlanok(illetve olyankot akik ugy alkotnak véleményt valamiről hogy utána sem olvasnak) és a fanatikus őrültek beszélnek zöldséget és lukat a hasunkba...
2009. feb. 05. 11:44 | válasz | #155
Még anno az elöző ilyen témában jegyeztem meg,hogy a világ nem csak tényekből és felállitható elméletekből áll.Annak örülök hogy neked minden fekete és fehér:)De én már túl sok mindent láttam tapasztaltam ahoz hogy ilyen egyszerüen tudjam nézni.Lehet hogy egyszer majd magad is szembesülni fogsz olyan eseményel,helyzette ami után nem lesz minden már fekete és fehér...
toto66  
2009. feb. 05. 00:03 | válasz | #154
Bizony-bizony!
A hívőnek is meghasonulás, ha elveszti a hitét!
Ezért nem is szabad azt elvenni!
Ha van benne egy szikra kétség, már nem is hívő, hanem bizonytalan!
Én bennem pedig kétség mindig volt, tehát hívő nem lehettem, vagy maradok bizonytalan, de azt nem szabad hosszú ideig hagyni, mert az ember akkor lesz individum mikor saját maga dönt. Inentől kezdve bezárult nekem a "paradicsom opiumja". De már idéztek Madáchtól ezért csak a végét:
" Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben;
Nemes, de terhes, önlábunkon állni. "
Vakhit-e az elhatározás, döntés?
Mindenesetre vitázni érdemes, mert vannak még bizonytalanok, és hamis érvekkel meggyőzni nem szép dolog őket! Ezért a hívőknek sem árt ha pallérozzák a logikájukat a vitákban, legalább ne egyszerű hazugsággal nyerjenek, hanem érdemeljék ki, ha valakit megtérítenek! Én ugyan nem mondom senkinek, hogy legyél ateista, mert sokaknak ez nem való, szükségük van ilyen kapaszkodóra, de ezt döntse el mindeki maga, és nem agymosás után!
Köszi a vitát, nekem segítettél!
dez  
2009. feb. 04. 23:41 | válasz | #153
Azt hiszem, ez no comment...
toto66  
2009. feb. 04. 22:19 | válasz | #152
Igen, el tudom dönteni számomra!
Tegyük fel hogy létezik, de mivel az már nyilvánvaló, hogy nem lehet bizonyítani, (mivel nem a világunk része) ezért ha nem hiszek benne a számomra nem létezik.
Ez a tényt még a leghívőbb katolikusnak is el kell ismernie, hiszen a hitetlenek "büntetése" hogy nem ismerhetik meg Istent. ( a pokol meg ilyesmi csak tudatlan emberek rémíszgetése).
Ha számomra nem létezik, még akkor sem ha másoknak létezik, akkor számomra valóban 0% a létezésének esélye. Tehát ez nem vak hit kérdése, hanem egyszerű megállapítás. Az én világképem sok mindent nem zár ki, csak Istent, mivel ateista vagyok. Ezért mivel ha az egyik állítás 0 valószínűségű, és a másik ennek univerzuma, akkor az nyilván 1 valószínűségű. Ez is csak tiszta logika és nem hit. Tehát vakhit sem lehet. Hiszen van egy tény (én nem vagyok istenhívő) és ennek következménye, hogy számomra nincs Isten.
Azért sem vakhit, mert látom, ahhoz hogy higgyek olyan személyiségváltozáson kellene átesnem, hogy már az nem lennék mai önmagan. (meghasonulnék magammal)
Ez pedig kizárja, hogy hívő legyek, tehát számomra csak az ateizmus marad!
A kor pedig relatív, 30 évesig gyermeknek tekintem magamat bizonyos kérdésekben, másokban pedig már 14 évesen felnőttnek, de lehet még mindig van valami gyermeki énem is. Tehát valaki fejlődhet még hatvanévesen is, meg maradhat is ott ahol 14 évesen. De ez sem baj!
A Te általad felvetett világkép szükségszerű velejárója egy világunkon kívüli teremtő inteligencia, amely a világunkat teremti. Na ez a fenti okfejtésemből kiderül számomra mennyire valószínű. És ezt 2s alatt eltudom dönteni, és nem a vakhit miatt, hanem mert már nincs más lehetőségem.
A Bibliából ismerős az alma esete? Ott írva van bár nem szószerint így, aki eszik a tudás fájáról, bizony meghal. És ez teljesen igaz, mert az ember azért tudatos lény mivel felfogta, hogy létezik, és azt is hogy volt és lesz mikor nem fog létezni. Ez a tudat ára!
A tudatot az ember pedig tompítja, ki mivel az már más kérdés, van aki a hittel.

"Aki bennem hisz örökké élni fog" ismerős ez a mondat? És ez is igaz, már írtam régebben is miért, de olvasd el Szokratész mit mondott erről, mikor kiitta a méregpoharat!
Szóval a vakhit az nem szokott logikus lenni, még akkor sem ha megpróbálják vele körbebástyázni. Mert még mindig találtam benne logikai bukfencet, minnél bonyolultabb volt az okfejtés annál inkább. De az enyém elég egyszerű, ha nem hiszem számomra nincs (csak Istenre vonatkozik, mert a definiciója alapján természet feletti).
Bocs hogy bőlére engedtem, de nem értettél meg!
dez  
2009. feb. 04. 20:39 | válasz | #151
Ha kizárólag matematikailag v. fizikailag bizonyítható dolgokat veszel figyelembe, azzal eleve kizársz sokminden mást.
dez  
2009. feb. 04. 20:35 | válasz | #150
Csakhogy ez nagyon is fel van vetve. :)
dez  
2009. feb. 04. 20:33 | válasz | #149
"Akkor te nem tudod eldönteni, van Isten vagy nincs."

Miért, te el tudod?

"és ha már idősebb leszel és már elég sokféle dolgon törted a fejed, hamarabb eltudod dönteni lehetséges-e valami vagy sem."

Khmm, idősebb vagyok nálad, és éppen hogy arra jöttem rá, hogy nem lehet. (Most itt értelmes dolgokra gondolj, nem rózsaszín akármikre.) Gondolkodj még pár évet. Bár szerintem te nem teszed.

"Ezt az utat érdemes végigjárni, csak nem szabad megragadni valamelyik tévedésnél!"

Az út is lehet tévedés. De ha csak önigazolásokat keresel, ezt nem fogod észrevenni.

"Én is csak 33 évesen lettem ateista, előtte nem tudtam eldönteni egyértelműen, és elég sok teóriát megismertem"

Én meg közel 30 éve, egy rövid időre...

"hasonlót is mint a tiéd, mert az sem új ám."

Ki mondta, hogy új? És ki mondta, hogy az enyém? Megint nem figyeltél. Neves tudósok sem zárják ki a lehetőséget, mivel nem zárható ki. És kicsit nyomósabb indokok vannak a feltételezésére, mint a rózsaszín akármiknek. (Halkan hozzáteszem, tizenéves koromban magamtól fogalmazódott meg bennem a gondolat, amikor még nem is hallottam a kvantummechanikáról.)
dez  
2009. feb. 04. 20:22 | válasz | #148
Ha valamit elveszt, annak a valószínűségét 0-nak feltételezed. Tehát, szerinted ugyebár a virtuális világegyetem valószínűsége is 0. És ugyebár a saját materialista világképed esélye meg 100%. Hát ez a vakhit.

Ha nem vettem volna észre, éppen ugyanazért hoztam fel a rózsaszín teafőzőt, már előtted ebben a topikban. Ilyen vallás egyébként, bár csak poénból, de létezik is. :) (Bár lehet, hogy inkább aranyból van.)

A rózsaszín egyszervú azért nem tetszik, mert a régi (magyar?) legendákban szerepel egy bizonyos egyszarvú, de az nem rózsaszín. Szóval ez csak összekavarja a dolgokat.
toto66  
2009. feb. 04. 19:15 | válasz | #147
Ki tudja?
Még nem találtam olyan tényt, ami kizárná az én világnézetem.
Viszont találtam ellentmodást, nem keveset, az ellenkező állításokban.
Csak ennyi, sem több sem kevesebb, de ez tény!
2009. feb. 04. 18:52 | válasz | #146
"Ezt az utat érdemes végigjárni, csak nem szabad megragadni valamelyik tévedésnél! Én is csak 33 évesen lettem ateista, előtte nem tudtam eldönteni egyértelműen, "

De honnan tudhatod, hogy most nem egy tévedésnél vagy megragadva? :p
ge3lan  
2009. feb. 04. 17:47 | válasz | #145
Elvetni azt lehet, amit már felvetettek valamiért, valamilyen okból.
Érdekes kérdés, hogy milyen dolgok létezését szokás/érdemes feltételezni egyáltalán.

Aki olyan dolgot vet el, amit szerinte nem is kellett volna eddig sem feltételezni, az szerintem nem vakhitű.
toto66  
2009. feb. 04. 17:29 | válasz | #144
Akkor te nem tudod eldönteni, van Isten vagy nincs. Ami nem baj, sőt...
Az megint nem baj, hogy ilyen elméleteken gondolkodsz, mint amit leírtál, ugyanis pontosan az a lényeg, hogy gondolkoj rajtuk, és ha már idősebb leszel és már elég sokféle dolgon törted a fejed, hamarabb eltudod dönteni lehetséges-e valami vagy sem. Ezt az utat érdemes végigjárni, csak nem szabad megragadni valamelyik tévedésnél! Én is csak 33 évesen lettem ateista, előtte nem tudtam eldönteni egyértelműen, és elég sok teóriát megismertem, hasonlót is mint a tiéd, mert az sem új ám.
toto66  
2009. feb. 04. 15:25 | válasz | #143
Nos nem teljesen, mert megsaccolható néhány dolog valószínüsége.
Pontosan azért találták ki az egyszarvút (bocs hogy megint közhely) hogy megmutassák létezik olyan, amire ugyan nincs rálátásunk, de mindenki elfogadja hogy nem létezik...
2009. feb. 04. 15:25 | válasz | #142
akkor ezt bebuktad. ;)
a lehető legrosszabb választás egy fórumos "vitában"...
dez  
2009. feb. 04. 15:15 | válasz | #141
"A tudás hiánya a hit"

Ez így hülyeség.
toto66  
2009. feb. 04. 15:14 | válasz | #140
Esetleg még jelentheti:
faktoriális=
dez  
2009. feb. 04. 15:11 | válasz | #139
Jahh, bocs, én nem vagyok hívő. De ateista+materialista sem, mint te.
dez  
2009. feb. 04. 15:09 | válasz | #138
Tőlem dobálhatjuk egymásra gondolkodás nélkül az ilyenkor szokásos közhelyeket, miközben egyikünk A-ról beszél, a másik meg B-ről, csak az nem értelmes beszélgetés (egy konktrét dologról).
dez  
2009. feb. 04. 15:04 | válasz | #137
Elvetni valamit, amiről nincs bizonyosságod semmilyen irányban, oktalanság, és egyfajta vakhit.
2009. feb. 04. 14:05 | válasz | #136
dubito ergo cogito, cogito ergo sum...

Kozik úr...
Aki már nem képes huncutkodni, az sosem lesz már magán kívül?
Így érted?

toto66
sosem volt olyan, h az aktuális felfedezések/társadalmi problémák ne befolyásolták volna a spirituális gondolkodást :)
kozik  
2009. feb. 04. 13:21 | válasz | #135
szerintem az még csak elő-élet volt, és utána majd az utó-élet jön, egyfajta testen belüli élmény, mely hasonlít az életre, de egy vékony hártya elfedi a leglényegesebb dimenzióit. húbazmeg kiszaladt a költő, visszagyömöszölöm, aztán írok tovább.

cogito ergo bumm. másik kedvenc.

egyén: != azt jelenti, nem egyenlő. ugyanazt állítjátok.
toto66  
2009. feb. 04. 10:34 | válasz | #134
"coito ergo sum"
No ebben is van valami, de akkor is voltam mikor még nem tudtam és remélem akkor is leszek még egy kicsit mikor már nem tudok! C:
egyén  
2009. feb. 04. 00:59 | válasz | #133
Valószínűleg nem igaz az egyenleted. A tudás hiánya a hit, de ez nem egyenlő a hülyével.
2009. feb. 04. 00:16 | válasz | #132
"Már most is tapasztalható, hogy a hívők egyrésze elfogadja az evolúciót, "

"egy része", lol. A pápa is elfogadja az evolúciót (méghozzá nem tegnap óta), róm. kat. egyház is. A kreacionisták a keresztényeknek egy hangos kisebbsége, kb. mint a harcos ateisták a nemhívőknek. Hívő != hülye.
kozik  
2009. feb. 03. 23:01 | válasz | #131
ne vitatkozzatok srobival vallásról, nagyon durva és pofátlan előnye van :D

coito ergo sum.

amúgy meg isten az a plazma. gáspár andrás: kiálts farkast; két életem, egy halálom. szimpatikus megközelítés.
toto66  
2009. feb. 03. 22:40 | válasz | #130
Én nem gondolom így, csak jobban el tudnám fogadni, ezt a vélekedést.
Egyébként hosszútávon nem lesz választása a hívőknek, közeledni kell a tudományhoz. Bár már az is közeledés, hogy vitatkoznak, mert kénytelenek bizonyos magyarázatokhoz nyúlni, már nem elég az "írva van" érv.
A hit olyan mint a gyógyszer, hasznos is lehet, de árthat is, lehetnek nem kívánt mellékhatásai. Ez alatt azt értem, ha írányíthatóvá válik a vakhite miatt valaki. Legdurvább ha elhiszi hogy kilencven szűz várja a paradicsomban, ha felrobbantja magát, meg másokat. De tagadhatatlan, hogy a hit összekovácsoló erő is lehet, ami most itt nagyon kellene, ehelyett most, mint sok más is, megosztja a társadalmat. Szóval elfogadónak kell lenni egymással, de az nem jelenti azt, hogy nem lehet vitatkozni, csak azt, hogy nem kell mindenáron meggyőzni a másikat. (megtéríteni akár) Én teljesen elfogadom, hogy hisz valaki, de a fórum vitára való, és a híveknek sem árt, ha pallérozzák az érvrendszerüket. Így legalább a legnagyobb sületlenségek talán kikopnak és csak a tényleg jó gondolatok maradnak. Ezért ne haragudjon meg egy hívő sem, ha állítását cáfolgatom, próbálja inkább megvédeni!
egyén  
2009. feb. 03. 22:20 | válasz | #129
-ISTEN=ÉTER-,igy gondoltad?
toto66  
2009. feb. 03. 20:12 | válasz | #128
A hit és a tudomány akkor találkozik majd, ha tudomány eljut valaha a megismerhető legegyszerűbb okra, amely a világot magyarázza, és a hívők ezt az okot nevezik majd Istennek. Tehát nem a tudomány halad a hit felé (legalább is hosszútávon nem) hanem a hit a tudomány felé.
Már most is tapasztalható, hogy a hívők egyrésze elfogadja az evolúciót, mert az is lehet teremtés bizonyos értelemben. Tehát ha Istent akar valaki, akkor nem szakálas apóka kell, hanem pl.: esetleg egy elekrohullámos zavar valamilyen térben, terekben. Ha ezt nevezed Istennek, azt még én is elfogadom. Azt hogy a világot a világnál inteligensebb tervezte, nem mert paradoxon! És még egy oka van: már csekély értelmemmel is felfogom, hogy ez felesleges passziónak minősülne a teremtő részéről, annélkül hogy magamat túl becsülném, de nem szeretnék csak egy passziója lenni valami lökött teremtőnek.
toto66  
2009. feb. 03. 20:00 | válasz | #127
Ja igen, a hitet támadó materalisták találták ki, de azért van benne valami.
Hiszen éppen ahogy a gravitációt hoztad fel párhuzamként Istennel, éppúgy felhozható ez is, csak ezt szerettem volna, ha észreveszed.
toto66  
2009. feb. 03. 19:50 | válasz | #126
"Én értem (a viccet), csak nem szeretem" (Koltai) C:X
Szóval, mindenki filozofálhat, a tények meg makacs dolgok...
Tiszta UFO magazin...
Igazából sajnos sok marhaságot meg lehet etetni az emberekkel.
Ilyen volt a kommunista materializmus is. Meg a számos vallás is (a hit nem egyenlő a vallással). Meg sok ilyen "fantazi" világkép is.
"Cogito ergo sum"
Ugye ez igaz, viszont azt nem mondja, hogy ami (esetleg aki, de ezt már nem merem feltételezni c:) nem gondolkozik az nincs. Tehát gondolkodjatok még pár évig! Én is ezt szeretném tenni, de vannak olyan gondolatok, amelyeket már elvetettem. Miért kéne visszamenni ovodásba, ha már valaki elvégezte a 8-at, illetve ha már diplomás, miért kéne kamaszként gondolkodnia? Modjuk ha gondolkodsz esetleg megértesz valamit, ha nem akkor mások mondják meg mire gondolj. Ez érvényes a materalistára és hívőre egyaránt. (én ateista vagyok, ha valaki még esetleg nem olvasta a hozzászólásaim, de nem azért mert valaki megmondta a "frankót")
Szóval Descartes-nak azon a felvetésén, hogy világot esetleg az érzékeimet megcsaló inteligens hatalom manipulálja (a politikát leszámítva), már túl vagyok, és nem nyert nálam.
2009. feb. 03. 18:40 | válasz | #125
az egyszarvú meg mindig előkerül. :)
2009. feb. 03. 18:39 | válasz | #124
akkor jó :)
dez  
2009. feb. 03. 18:22 | válasz | #123
Nekem mondod, amikor éppen én kevertem ide? :) Az egyszarvúakat ne keverjük ide, azt írtam. Na persze tőlem akár idekeverhetünk mindent, miközben egyesek funkcionális analfabéták, egyesek szerint ez a tartalmas beszélgetés. :)

Molekulák is tudják mutatni a részecske-hullám kettősséget, megfigyeléstől függően is.
ziipp  
2009. feb. 03. 16:27 | válasz | #122
Szerintem meg nyugodtan ide lehet keverni a rózsaszín teafőzőt is, hiszen a létezés ugyanolyan 'erősségű', mint bármely más lényé, amiben csak hinni tudunk.

Ez a virtuális világ elmélete érdekes, ha jól vettem ki, itt arról van szó, hogy még az észlelésnek is van energiaértéke. Gondolom, csak a kvantummechanikán belülre érted, mert ott sok furcsaság megeshet. Viszont nehéz volna megmagyarázni ugyanezt, egy valós helyzetben, mondjuk ha egy körte fáról való lehullásának vagyunk a szemtanúi.
ziipp  
2009. feb. 03. 16:13 | válasz | #121
Valami ilyesmire, mert nem ismerek más vallást, mint a kereszténységet. Persze hallottam már buddhizmusról, iszlámról, de csak úgy érintőlegesen.
dez  
2009. feb. 03. 15:29 | válasz | #120
Nem valami sokat fogtál fel abból, amit írtam.
dez  
2009. feb. 03. 15:27 | válasz | #119
Az egyszervúkat most ne keverjük ide. Én éppen azt írtam, hogy a rózsaszín teafőző az egy teljesen lébből kapott dolog, de a virtuális világ elmélete nem az.

Mindegy, a lényeg az volt, hogy az illető (még szerencse, hogy nem lett belőle pszichiáter!!!!!) már azt is bezáratta volna, akiben csak felmerül potenciális lehetőségként a dolog... Azaz, valójában ő volt kötözni való megszállott, a már amúgy is túlhaladott klasszikus fizikai világkép materializmusának megszállottja. És sokáig az ilyeneknek hatalom is volt a kezükben.
2009. feb. 03. 15:18 | válasz | #118
az átható szagok meg lokális istenségek. ;)
amúgy meg mi a baj mámeg azzal a szerencsétlen egyszarvúval? :)))
toto66  
2009. feb. 03. 15:06 | válasz | #117
Ó szent gravitáció...
Ezentúl így imátkozom C:
Bocs, de ezt nem lehetett kihagyni!
toto66  
2009. feb. 03. 15:02 | válasz | #116
Én csak magamra értettem, hogy nem kell hinni benne...
A többiek lényegtelenek, hiszen csak azért léteznek mert gondoltam rájuk... C:
toto66  
2009. feb. 03. 15:00 | válasz | #115
Persze hihet bárki a rózsaszín egyszarvúban is, ez az Ő dolga. De te miért nem hiszel benne? (a rózsaszín egyszarvúban)
2009. feb. 03. 14:50 | válasz | #114
Attól függ, mire gondolsz. :)
személyes lény=személyes isten?
mert az más. :)
dez  
2009. feb. 03. 13:57 | válasz | #113
Az olyan vallásokban, v. azon belül felekezetekben, szektás hitekben, amikben isten egy személyes lény, értelmezhető a dolog.

De ott van pl. a gravitáció. Az is mindent áthat, de nem tud öngyilkos lenni. :P
dez  
2009. feb. 03. 13:52 | válasz | #112
(Pontosabban itt többről van szó, mert ez a feltétel arra is igaz, hogy isten egy nagy rózsaszín teafőző. A leírt dolog irányába sok kis nyilacska mutat.)
dez  
2009. feb. 03. 13:49 | válasz | #111
Már miért ne lehetne akár hinni is ebben? Ne akard már megszabni, hogy ki mi olyan dologban hisz, aminek az ellenkezőjét nem tudod bizonyítani!
2009. feb. 03. 08:16 | válasz | #110
de ez így nem jó! :)

Mert hogy ha most "kizárjuk" a nem élő, vagy nyomokban megtalálható isten/világképeket, akkor is megmarad pl a hindu vallás, aminek az istenei nem halhatatlanok, hanem alá vannak vetve a világ folyamatos pusztulásának és újjászületésének.
Tehát halandó, csak lényegénél/"működési elvénél" fogva nem lesz öngyilkos.

Egy zsidó/keresztény/muzulmán istenkép esetében pedig értelmezhetetlen kategória. Az, h egy öröktől fogva és örökké élő lény, aki sosem változik, egyszercsak öngyilkosságra szánja el magát, az viccnek, meg gondolatjátéknak jó, de másnak nem igazán. :)

Gondolom a mindenhatóság, kontra nem tudja megtenni kapcsolata érdekel.
Ezt nálam mások biztosan jobban meg tudják magyarázni, de abban a szabályrendszerben, amiben ezek az istenek működnek, az öngyilkosság értelmezhetetlen. És egy nem értelmezhető dolog nem kérdőjelez meg semmit.
Tehát a mindenhatóságot nem kérdőjelezi meg, hogy tud-e, vagy sem öngyilkosságot elkövetni.

Ha meg nem erre voltál kíváncsi, fölöslegesen pofáztam.
Ha erre, egy fórumon akkor is, csak akkor legalább az illúzió megvan. :D
toto66  
2009. feb. 03. 07:38 | válasz | #109
Nem kell bezáratni, csak nem kell hinni!
dez  
2009. feb. 03. 01:28 | válasz | #108
Jahh, egyébként néhány éve beszéltem (ismerősi alapon :) ) olyan materialista beállítottságú neurológussal, aki legszívesebben simán bezáratott volna mindenkit, akiben akár csak felmerült a gontolat, hogy a világ ilyen lehet... Azért ez nagyon komoly.
dez  
2009. feb. 03. 00:52 | válasz | #107
Ez azért nem csak a te igazad... :)
dez  
2009. feb. 03. 00:50 | válasz | #106
Ott nem kimondottan az adott tanár saját személyisége volt a döntő. És az a terület az egész fizika volt, szóval a fizikát nagyrészt befejetettnek tételezték fel. Emellett elfogadták, hogy a világ az a mechanisztikus valami, amilyennek a newtoni klasszikus fizika leírta. Nem tudom, el tudjátok-e képzelni, bele tudtok-e gondolni, hogy intézményessé vált ez a rettentő merev és minden spiritualitást kizáró világkép... Akkor az ember nem volt egyéb, mint mechanikus gép, egy totálisan céltalanul és tök véletlenül létrejött, kies világban.

Persze nem fogadta el mindenki. Legtöbben nem is nagyon hallottak róla. Csak adott esetben az ilyen alapokon kidolgozott eszmékre épülő társadalmi rendszerben találták magukat, ahol ki van mérve, kinek mennyi szeretet, szerelem, szórakozás, stb. jár [szociológia], mint oktalan fogaskerék, aminek az ad értelmet a létezésének, hogy egy termelő gép része lehet.

Mi a materializmus? -> Mi a matéria? Ezt a materialisták folyton újradefiniálják. Miután kiderült, hogy az anyag nem más, mint energia, az energia is matéria lett. Azzal már kevésbé tudnak mit kezdeni, hogy az energia is semmi önmagában, és az információ az alap, ezért ezt a kósza gondolatot simán csak elhessegetik.
toto66  
2009. feb. 02. 21:12 | válasz | #105
VANITATUM VANITAS
2009. feb. 02. 19:28 | válasz | #104
16 évesen én is Luciferrel értettem egyet

De a mű végére Ádám mintha meggondolná magát :p

ÁDÁM (térdre esve)
Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok
Nélkűled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.

(http://mek.niif.hu/00900/00914/html/index.htm)
toto66  
2009. feb. 02. 19:08 | válasz | #103
ziipp  
2009. feb. 02. 17:41 | válasz | #102
ension  
2009. feb. 02. 16:41 | válasz | #101
LUCIFER
Hohó! nagyon sok van még, mit te nem tudsz,
S nem is fogsz tudni. Vagy a jámbor agg
Azért teremtett volna-é porondból,
Hogy a világot ossza meg veled?
Te őt dicséred, ő téged kitart,
Megmondja, végy ebből és félj amattól,
Óv és vezet, mint gyapjas állatot;
Hogy eszmélj, szükséged nem is lehet.

ÁDÁM
Hogy eszméljek? - S nem eszmélnék-e hát:
Nem érzem-é az áldó napsugárt,
A létezésnek édes örömét
És Istenemnek végtelen kegyét,
Ki engemet tőn e föld istenévé?

LUCIFER
Ezt tartja tán az a kis féreg is,
Mely a gyümölcsöt eszi el előled,
Meg a sas, melly a kis madárra csap.
Avagy mi tesz nemesbbé tégedet?
Egy szikra az, mely bennetek dereng,
Egy végtelen erőnek mozzanása;
S mint a pataknak egyes habjai,
Egy percre felcsillogva visszahullnak
Közös medröknek szürke mélyibe. -
Igen, tán volna egy, a gondolat,
Mely öntudatlan szűdben dermedez,
Ez nagykorúvá tenne, önerődre
Bízván, hogy válassz jó és rossz között,
Hogy önmagad intézzed sorsodat,
S a gondviselettől felmentene.
De trágyaféregül tán jobb neked
Tenyészni kis körödnek lágy ölében,
S tudás nélkűl elfogyni életeddel. -
Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben;
Nemes, de terhes, önlábunkon állni. -