A kémiában keresendő Stradivari titka?
2009. január 27. 22:56, kedd
A hegedűkészítők évszázadok óta próbálják újraalkotni a Stradivarius, a köznyelvben egyszerűen Stradivari és Guarneri hegedűk páratlan hangját. Egy magyar származású amerikai professzor úgy véli megtalálta a rejtély kulcsát.

A szegedi születésű Joseph Nagyváry, a Texas A&M Egyetem biokémia professzora már 1976-ban lefektette elméletét, mely szerint nem pusztán a fa és a hangszer szerkezete, hanem az alkalmazott vegyszerek adják ezeknek a neves hegedűknek a jellegzetes hangját. Az elmélet, amit sokan kétségbevontak most kísérleti megerősítést kapott az egyetem elektron mikroszonda laboratóriumától.

"Kutatásom teljes egészében azon a feltevésen alapult, hogy a nagy mesterek által alkalmazott fa erőteljes vegyi kezelésen esett át, aminek közvetlen szerepe volt a Stradivarius és a Guarneri nagyszerű hangjára" - magyarázta Nagyváry, aki a hangszerek restaurálásán dolgozó szakemberektől szerzett be famintákat. Előzetes elemzéseinek eredményei 2006-ban jelentek meg a Nature magazinban, melyek szerint a fa durva kémiai kezelésen ment át, a vegyszert azonban nem sikerült beazonosítania. A jelenlegi tanulmányhoz a kutatók hamuvá égették a faforgácsokat, ez ugyanis az egyetlen módja, hogy pontos adatokat kapjanak a bennük rejlő kémiai elemekről. Az elemzés számos vegyületet észlelt a fában, többek közt bóraxot, fluoridokat, krómot és vas sókat.

"A bórax igen nagy múltra tekint vissza mint tartósító. Alkalmazása egészen az ősi egyiptomiakig nyúlik vissza, akik a mumifikáláshoz használták, majd később rovarirtószerként is alkalmazták" - tette hozzá Nagyváry. "A vegyületek jelenléte kivétel nélkül a hegedűkészítők és a helyi patikák közötti együttműködésre utal. Feltehetőleg tartósítási céllal kezelhették a fát. Mind Stradivari, mind Guarneri meg szerette volna óvni hangszereiket a férgektől, melyek igen gyakoriak voltak abban az időben."

Antonio Stradivari (1644-1737) körülbelül 1200 hegedűt készített és csak a legtehetősebbeknek adta el műremekeit. Napjainkig hozzávetőleg 600 Stradivarius hegedű maradt fenn, értékük egyenként 5 millió amerikai dollár körül mozog. A kevésbé ismert Guarneri del Gesu életútja leginkább van Goghéra emlékeztet, akinek életében nem sikerült sikert kovácsolnia alkotásaiból, ma azonban hangszereit a szakértők minőségileg egyenrangúnak tekintik Stradivari műveivel, áruk is ennek megfelelően kalkulálandó.

Nagyváry egy egykor Albert Einstein tulajdonában lévő hangszerrel tanult hegedülni. Évtizedeken át kutatta, hogyan volt képes Stradivari elemi iskolával, mindenféle tudományos képzés nélkül ilyen páratlan hangú hangszerek előállítására. "A mostani kutatási eredmények nagy örömmel töltenek el, mivel azt bizonyítják, amit 33 évvel ezelőtt felvetettem, azaz az általános nézetekkel ellentétben a nagy mesterek által alkalmazott fa nem volt természetes, mentes a külső elemektől. Bizonyos ásványokkal kémiailag kezelték az anyagot, melyek a kísérleteink alapján nagy szerepet játszhattak az antik hangszerek hangszínbeli finomításánál."

Nagyváry úgy véli, felfedezése nagy érdeklődésre tart majd számot a művészettörténészek körében és megváltoztathatja a minőségi hegedűk előállítási eljárásait. Reméljük a magyar tudós 33 éves fáradozásairól nem az Ig-Nobel díjkiosztóján hallunk újra.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tsol  
2009. feb. 07. 10:57 | galéria | válasz | #44
Te látod a különbséget a hegedűk hangja közt?
Én csak hallom.
LSD-t nyaltál hogy látod a hangokat?
A színeket hallod?
Csak vicceltem, tudom mire gondolsz.
2009. feb. 06. 16:40 | válasz | #43
Jaj már,
hogy lenne neki ilyen....

Magyarországon egyetlen stradivari vagy hasonlóan ritka hegedű sincs magántulajdonban,
attól, hogy zenészek használják, az még a Magyar Államkincstár tulajdona.
2009. jan. 30. 03:17 | válasz | #42
Ha valóban van ilyen hegedűd haver és neked nem nagy szám, akkor kúrva gyorsan add el, mert lehet hogy akár 1 milka USA dollár már nagy szám lesz részedre!!!!

Nem mindegy, hogy Stradivari, vagy Stradivari forma, illetve Kamu Hamisítvány.
dez  
2009. jan. 29. 21:33 | válasz | #41
Az értéke nagy szám, és nem forintban... De gondolom, inkább csak egy hamisítvány. :)
dez  
2009. jan. 29. 21:25 | válasz | #40
"lásd "Nem tesszük ki a vesszőt" utolsó esete." -> Bocs, ez itt term. hibás! Most nem is tudom, hová tegyem. Ide már nyelvész kellene! :) Mindenesetre az, hogy "és elé nem teszünk vesszőt" 8 ált. szint.
Ferrer  
2009. jan. 29. 21:18 | válasz | #39
Nekem is van itthon egy ilyen Stradivari hegedűm, szerintem annyira nem nagy szám.
dez  
2009. jan. 29. 20:38 | válasz | #38
Ezt eddig is tudtuk, és nem is vitatja senki, csak itt arról van szó, hogy ebben nem merül ki az említett hegedű-család egyedülálló hangzásának titka. Nem olyan hihetetlen dolog az, hogy a kémiai behatások is alaposan befolyásolják a hangját. Ezt gondolom azok próbálják leginkább cáfolni, akik ugyanabból a fafajtából gyártott hegedűiket árulják, nyilván nem olcsón. Ha kidrül, hogy ettől még nem lesz ugyanolyan, az rontja az üzletet. :)
dez  
2009. jan. 29. 20:30 | válasz | #37
De de! :) Kicsit tovább kellett volna olvasni, és gondolkozni sem ártott volna, mert ezek itt nem a felsorolás esetei.

A cikkbeli első mondatra ez vonatkozik:
"a gondolatjelhez és a zárójelhez hasonlóan közbevetést is kifejezhet, l. AkH. 250." (Ilyenkor kitesszük a vesszőt, függetlenül az és-től.)
Így is írhattuk volna:
"A hegedűkészítők évszázadok óta próbálják újraalkotni a Stradivarius (a köznyelvben egyszerűen Stradivari) és Guarneri hegedűk páratlan hangját."
Jelen formájában viszont azt közli, hogy a Stradivariust Stradivari és Guaraneri neveken is illetik a köznyelvben, ami term. nem igaz.

Az utolsó előtti mondatra meg ez:
"tagmondatokat választ el egymástól (minden esetben ki van téve), l. AkH. 243."
Jelen formájában azt a látszatot kelti, mintha a művészettörténészek hegedű-gyártásra vonatkozó elképzeléseit változtatta volna meg, lásd "Nem tesszük ki a vesszőt" utolsó esete.
szombi  
2009. jan. 29. 19:30 | válasz | #36
2009. jan. 29. 15:11 | válasz | #35
ui: NINCS KÉT EGYFORMA FA, EZÉRT NINCS KÉT EGYFORMA HANGSZER !! HÁLA ISTENNEK !!
2009. jan. 29. 15:10 | válasz | #34
A titok alapja a fa, és a hely ahonnan vágjkák. A hegedű rezonánsa, és lelke lucfenyőből készül.
Stradivari, aki Amati tanítvanya volt - az olaszországi Val Di Fiemme területéről szerezte a fát.
Erről a területről sok hangszergyártó és manukaftúra szerez be lucfenyőt a különlegesebb hangszerekhez.
Számos hegedűkészítú mellett a Fazioli zongoragyár is, (www.fazioli.com).
Motto "a hangszer rezonánsa ugyanabból a lucfenyőfajtából és ugyanarról a helyről van, mint Stradivari hegedűi"....
Jonah  
2009. jan. 29. 01:43 | válasz | #33
Akh 247/c :
"c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és, s, meg, vagy kötőszókat)"

Szóval, az ugatást nem csak én mímelem :-)))
üdv.

hugi_0  
2009. jan. 29. 01:37 | válasz | #32
Hasonloban volt nekem is elmenyem.
Az epitoiparban dolgozom.
Sajnos volt 3-4 het kenyszerszabim.
Ezalatt az ido alatt, erzekenyebb lett a fulem a zenei kulonbsegekre.

Ezt akkor vettem eszre amikor legkozelebb, szinten kenyszerszabin voltam es kerultem a "hangos" dolgokat.

egyén  
2009. jan. 28. 23:30 | válasz | #31
" Mihez képest? Akkor szép hangja volt, most is van szép hangja "
Vas Edényhez képest.

2009. jan. 28. 22:54 | galéria | válasz | #30
Bezony. A hallás nagyon szubjektív dolog.
dez  
2009. jan. 28. 22:05 | válasz | #29
Szerintem meg ne szólj be szarul, ha ennyire messziről ugatod a témát...
Művelődj: Vessző
2009. jan. 28. 20:39 | válasz | #28
"Az elemzés számos vegyületet észlelt a fában, többek közt bóraxot, fluoridokat, krómot és vas sókat."
Ezt inkább így írtam volna:
Az elemzés során számos idegen vegyületet találtak a fában, többek közt bóraxot, fluoridokat, króm- és vassókat.
2009. jan. 28. 19:56 | galéria | válasz | #27
Szerencsére az EU még nem készített erre szabványt, eddig csak az uborkák formáját szabványosították.

Vesszőt teszünk az "és" elé, ha tagmondatok között áll, ám nem teszünk vesszőt, ha mondatrészeket kapcsol össze, pl. felsorolásban.
Jonah  
2009. jan. 28. 19:42 | válasz | #26
Szerintem a helyesírást neked kellene egy kicsit alaposabban átnézni és jobban, hatékonyabban magadévá tenni! :-)
Főleg azért, mert az és elé véletlen sem szoktak vesszőt tenni.

Ami a témát illeti: kicsit sznob dolog azt mondani, hogy a stradivari jobb mint bármi más. Mihez képest? Akkor szép hangja volt, most is van szép hangja egy hegedűnek, de le van írva hogy mi a szabvány amely alapján eldöntik ezt ?

2009. jan. 28. 19:32 | válasz | #25
Elképesztő,
nagyon jó cikk, köszi szépen!

--
T0nk,

annak a műsornak a célja a hatásvadászat lehetett.
A stradivarit nem mindenki tudja úgy megszólaltatni, hogy
hallani lehessen a különbséget közte és egy ma készített hegedű között.
Nem véletlenül adják a legjobbak kezébe.

A másik ok pedig, hogy aki nem szokott gyakran komolyzenét hallgatni,
nehezebben (vagy egyáltalán nem) hallja a különbséget, mert nincs rá trenírozva a füle.

Nekem volt olyan szerencsém, hogy két éve havonta legalább kétszer hallgathattam élőben komolyzenei koncerteket.
Hihetetlenül kiélezi az ember hallását,
még én is meglepődtem.
Az elején még mindenevő voltam, aztán egyre inkább hallottam a különbéget az előadók színvonala között.
És volt egy két piszok mázlis alkalom, hogy egyszer stradivari, egyszer pedig egy cremonai hangszeren hallottam művészeket élőben.

Van különbség, nem is kicsi, annyira más a hangzása, hogy sajátos hangulatot teremt,
és esküszöm, úgy érzed, hogy így kéne szólnia egy hegedűnek. :)
Utána akár még lehangoló is lehet egy mai hangját hallani.
2009. jan. 28. 18:58 | válasz | #24
Értem, mire gondolsz.
Valahol azt olvastam, lehet, pont az SG-n, hogy elképzelhető, hogy a Stradivarik hangja nem csak a vegyi kezelés miatt, hanem a fa egyedi sajátossága miatt, ill. bizonyos gombafajok a fában kis "hibákat", lyukacskákat okozhattak, ezért olyan a hegedűk hangja, amilyen. Bár speciel nem esek hasra attól, hogy egy művész Stradivarin, vagy egy ultramodern karbonból készült hegedűn játszik. Ha nem tud zenélni, akkor az úgyis hótmindegy, min játszik sz@rul. Ha egy ilyen hangszerritkaságnál van lehetőség úgy mintát venni, hogy az nem okoz semmiféle esztétikai, vagy hangzásbeli eltérést, akkor szerintem az nem barbarizmus. Ennyi erővel a Torinói lepelből vett szövetminta már nem barbarizmus, hanem egyenesen totális megsemmisítő támadás az ereklye ellen. Ott egy kis szövetdarabot vágtak ki belőle és radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá az anyagot (elégették). Ha egy rejtély megoldásához közelebb vihet egy nagyon kicsi anyagdarab, akkor igenis az a vétek, ha nem élnek a lehetőséggel.
2009. jan. 28. 17:24 | galéria | válasz | #23
Stradivari feladta a leckét :)
2009. jan. 28. 17:15 | válasz | #22
Ugye nem baj, ha ezt nem vagyok hajlandó tovább folytatni...?
2009. jan. 28. 17:04 | válasz | #21
" A személyeskedést pedig be lehet fejezni. Én nem tehetek arról, hogy nektek komplexusaitok vannak, amit így próbáltok kompenzálni"

Loál, és van pofád ezt a két mondatot leírni egymás mellé :p (mondjuk a blogod legalább jó)
2009. jan. 28. 16:29 | válasz | #20
syn7h37ic; emp; Lame; Hugh Hefner: Nem hinném, hogy nekem kellene előrukkolni új módszerrel, mindössze arra akartam rávilágítani, hogy ez barbarizmus. Ha nincs rá megfelelő (roncsolásmentes) eljárás, akkor hagyják békén a picsába, mert végeredményben csak ilyen bölcs dolgokra fognak rájönni, hogy a fa vegyi kezelésen esett át. Hát kösz szépen, én ezt égetés nélkül is megmondtam volna, sőt, ha talán egy mai hangszerkészítőt megkérdeznek, talán még egy-két konkrét tippet is kaptak volna. Tippet, nem bizonyosságot. Csak itt már megint arról szól a történek, hogy a "tudákosok" okoskodnak, hogy ők majd megmondják a tutit, a szakma meg meg sincs kérdezve. Annyira gyakorlatiasok, mit ti, akik itten szájkaratéznak, és már csak azért is beszólnak boldog-boldogtalannak.

A véleményemhez pedig nekem is jogom van, és hadd ne tőletek kérdezzem már meg előzőleg, hogy mi legyen a véleményem, oké? A személyeskedést pedig be lehet fejezni. Én nem tehetek arról, hogy nektek komplexusaitok vannak, amit így próbáltok kompenzálni. A sok agyalás mellett néha nem ártana leereszteni a gőzt, és mondjuk megdugni egy-egy csajt, már ha képesek vagytok rá.
egyén  
2009. jan. 28. 16:13 | válasz | #19
Hajrá szolgalélek!
dez  
2009. jan. 28. 16:08 | válasz | #18
Kár, hogy így nem mindig egyértelmű a mondat. Mint pl. a cikkbeli éses esetekben...
Vorpal  
2009. jan. 28. 15:39 | válasz | #17
Egyetértek - az ember formákból olvas - tökéletesen olvasható amit irsz - de hozzátenném - a magyar nyalvet is angolra váltanám fel - legyen akkor már közös EU - legalább nemkell a sok magázó hülyeséggel fárasztani a fiatalokat.

Ilyen forradalmárok kellenek nekünk - elő az ultramarin zászlókkal.
emp  
2009. jan. 28. 14:58 | válasz | #16
Na! Véget ért a tanítás az ált.suliban... Hazaért a jövő nagy nemzedéke, megette a kis ebédet és a lekváros buktáról a szájuk szélén maradt porcukrot nyalogatva indul a személyeskedés! IMÁDOM! :)
ziipp  
2009. jan. 28. 14:41 | válasz | #15
igazad van minek is figyeljunk arra hogy irunk nem szamit semmit ertelme sincsen amugy is minek sokkal gyorsabb ha nem irok ki minden ekezetetet meg kozpontozni is teljesen felesleges nincs igazam nyelvtani szabalyok mirol beszel ez sokkal eccerubb ez igy egyebkent is az szamit ami koznyelven forog

Nem.
2009. jan. 28. 13:33 | galéria | válasz | #14
te mi a lófaszt tudsz a kutatási módszerekről? szerintem még a szó kimondása is meghaladja a képességeidet, nem hogy esetleg tanultál ilyesmit
Caro  
2009. jan. 28. 13:15 | válasz | #13
PGAA. Hélium kivételével mindent kimutat.
Igaz, hogy csak az összetevő atomokat, a molekulákat ilyen módon nem lehet vizsgálni. De azok az égetést sem élték túl szerintem.
Lame  
2009. jan. 28. 09:14 | válasz | #12
Pedig szegeny mar azt hitte, hogy jol megmondta a frankot :)
Mar biztos keszult is, hogy elarulja a sajat kutatasi modszereit :)
2009. jan. 28. 08:30 | galéria | válasz | #11
Az.
emp  
2009. jan. 28. 08:22 | válasz | #10
BonFire!

Olvasd már el légyszíves még egyszer a cikket... RESTAURÁLÁS ALATT ELTÁVOLÍTOTT ANYAGMINTÁT HASZNÁLTAK!!!!! Te süsü! Azok a kis darabkák a helyreállítás során így is - úgy is lekerültek a hegedűről. Senki sem reszelte meg őket, csak azért, hogy darabokat rakjon zsebre belőle.... Isten állatkertje baromi nagy!
2009. jan. 28. 07:36 | válasz | #9
Miért? hogy állapítod meg a vegyi anyagok jelenlétét? Kézrátétellel?
T0nk  
2009. jan. 28. 07:04 | válasz | #8
A legviccesebb az volt, amikor egy műsorban zenei szakértők előtt tesztelték, hogy meg tudják-e mondani, mikor szól egy Stradivari, és mikor egy mostanában készült hegedű, illetve melyiknek jobb a hangja. Amikor tudták, hogy mikor melyik szól, egyértelműen mindegyik kihozta a Stradivarit jobbnak, mondták milyen fantasztikus, stb. Amikor eltakarták előlük a hegedűmávészt, és nem látták a hangszert, egytől egyig mindegyik a modern hangszert hozta ki jobbnak, és váltig állították, hogy őket átverik, mert az volt a Stradivari.

Szóval éljen a szobizmus, meg a hülyeség.
DjDano  
2009. jan. 28. 03:32 | válasz | #7
2009. jan. 28. 03:09 | válasz | #6
Barbárok! Az analízishez egy cseppet megráspolyozzuk a hangszert, aztán a forgácsot elégetjük, vagy bedaráljuk. Ez aztán a szakmunka! Kábé mintha a kőkori ember próbálná a kőbaltájával felpattintani a páncélszekrényt, vagy az atombombát. Nem hiszem, hogy hatékony eljárás lenne.
jeti00  
2009. jan. 28. 02:42 | válasz | #5
lol, szegedi születésű de Joseph?
Vorpal  
2009. jan. 28. 01:13 | válasz | #4
Az igen - megmencsük együtt a hazát.
dez  
2009. jan. 27. 23:49 | válasz | #3
Érdekes cikk, de a szerző figyelmébe ajánlanám a helyesírás szabályait. Pl. a cikk legelső és utolsó előtti mondatában lévő "és" elé is vessző teendő. (És nem csak úgy öncélúan.)
2009. jan. 27. 23:26 | válasz | #2
én látok különbséget a hegedük hangja között
ziipp  
2009. jan. 27. 23:05 | válasz | #1
Akkor indulhat a sorozatgyártás...