 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
amennyiben?
"A valóság akkor se szűnik meg létezni, ha már nem hiszel benne" P.K.Dick
|
"Ez a kőzet minden ismert földi és marsi kőzetnél idősebb."
Kvázi a hold idősebb mint a föld.
"beleillik az uralkodó elméletbe, mely szerint a Hold egy Mars-méretű égitest és a Föld ütközéséből született, "
Van némi ellent mondás.
:)
|
De igen.
Nukleáris reakció zajlik -atommagok között- nem pedig kémiai. A kavarodást az okozza, hogy a magyarban a hasadóbombát nevezték el "atom"-bombának, úgyhogy a fúziós bombára mást kellett kitalálni, így vettük át a másik, H-bomba elnevezést.
Az angolban egyszerűbb, hiszen egyrészt fajta szerint is külön beszélnek uránium-, plutónium-, kobalt-, neutron-bombáról, másrészt jobban elterjedt a hasadó (fissziós) és a fúziós bomba elnevezés is. Meg van még rájuk egy csomó szexi/píszi (lol) elnevezés, pl. taktikai nukleáris töltet, első csapás eszköz, ésígytovább. De ezek mind atombombák.
A H-bomba elnevezés azért is becsapós, mert szigorúan vett hidrogén abban nincs, csak az izotópja, a deutérium, az is vegyületben. A begyújtó hasadóbomba köré lítium-deuteridet halmoznak (a trükkös rész ennek a hogyanja, amiért a Rosenberg-házaspár végül úgy járt, ahogy), és a robbanás pillanatában ez alakul át fúziós "üzemanyaggá".
Lásd: Teller-Ulam design.
"A valóság akkor se szűnik meg létezni, ha már nem hiszel benne" P.K.Dick
 |
"amit hamarosan újra meglátogatnak az emberek."
helyes 
|
"Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességről, hanem mágnesességről van szó. Azt meg a vasmag nem erősíti."
Kis gondolkodás után esetleg felmerülhetne benned a hasonlóság a mozgó lávában lévő töltött részecskék, és a fémdrótban mozgó elektronok között.
Ugyanarról a hatásról van szó. Töltött részecskék rendezett mozgásáról, ami mágneses teret generál.
Nem hiába nevezik gyakran dinamónak a föld belsejét, ami a mágneses mezőt generálja...
|
De van bene! C:
Egyébként azt írtam: másként működik...
Ja és a fúziós bomba is atombomba, azon kívül, hogy az indításához kell hasadó típusú, ezt a fajtát is szokás így illetni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
A hidrogénbomba nem atombomba...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Most meg már korán...
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
Hasadó C: Bocs de már késő van!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ja ha nem derült volna ki, az uránnium a hasaddó anyag, a berillium rádium páros a neutronforrás.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
De bizony van! Annélkül nem indulna be a láncreakació olyan sebességel ami a robbanáshoz kell. Pont az volt a nagyon nehéz a bomba megalkotásánál, hogy nem csak a hagyományos töltetet kellett időzíteni, hanem a besugárzást is, ráadásul lassú neutronokkal, mivel csak az indítja el a folyamatot.
Ezt találtam:
"Az 235U kritikus tömege körülbelül 7 kg, a 239Pu kritikus tömege körülbelül 10 kg.
A bombában a hasadóanyagot úgy kell elrendezni, hogy az szubkritikus maradjon, ezért két vagy több részre osztják. A láncreakció elindításához a hasadóanyagot kémiai robbanótöltettel összepréselik, így kis térfogatban szuperkritikus tömeg egyesül.
Az összepréselés során a berillium olyan közel kerül a rádiumhoz, hogy együtt neutronforrásként üzemelnek. A kibocsátott neutronok hatására megindul a láncreakció."
Perzse többféle atombomba van, de az uránról volt szó, a plútonium bomba vagy a hidrogénbomba is teljesen más.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Szerintem nem érted, hogy mit mondtam.
Ha igaz lenne, hogy a középpontban a legnehezebb elem kerül, akkor az egy homogén urániumgolyó lenne. És akkor az adott nyomáson beindulna egy láncreakció robbanással. Az atombombában sincs külsű neutronforrás, csak nagy nyomás, és sűrűség amit hagyományos robbanóanyag idéz elő.
SZóval éppen azt vezettem le, hogy nem a legnehezebb elem kerül a középpontba. Meg is indokoltam, hogy miért.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Ez tévedés! Igaz a mondókád első része (a gravitációs), de robbanás nem következik be, mert ahhoz a kritikus tömeg esetében is lökésszerű lassú neutronokból álló sugárzás kell (lásd atombomba). Helyette csak maghasadás van, amely belőről fűti a bolygót. Ugyanis nem azért van ott igen meleg, mert még nem hült ki, hanem ez a folyamat állandóan termeli a hőt.
A Föld
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
"Ez a gravitációs mező aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sűrűsége)"
Ebben tévedsz.
A középpontban a legkisebb a gravitáció eredője.
Mert onnan nincs már lefelé, csak felfelé bármelyik irányban. Minden irányból ható gravitációs erőnek van egy ellentétes irányú párja, ami kioltja azt. Az északi sark felőli anyagnak megfelelő, de ellentétes irányú erőt fejt ki a déli sark vonzása.
Ha nem így lenne, akkor az uránium kerülne alulra, ami egy robbanáshoz vezetne.
Tehát, ha haladunk a mag felé, akkor egyre nehezebb fajsúlyú elemek jönnek, de egy ponton ez átbillen, és újra könnyebb anyagok jönnek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Rendben van, de akkor a galaxisok miért spirál alakúak? Ott is célszerűbb lenne a gömb forma, nem? (Ilyen alapon, úgy értem.)
egyén: Igaz. Bár lehet, hogy driodkának ez felesleges bonyolítás, hehe. :D Na jó, abbahagyom, mert még rosszabb lesz a benyomásotok rólam. :b
dronkZero: Hát ja, nem sok értelme volt, elismerem. Mentségemre szól viszont, hogy hétfőn megyek a kettesért anyagtudományból, azonban esélyeim finoman fogalmazva sem túlságosan nagyok, ezért feszült vagyok. Nem volt senki a közelben, akivel valamiért konfrontálódhattam így volna, így maradt droidka.
|
„. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erősebb.”
Nem a mérete a tömege számit.
A lét kezdete az első levegővétellel, az ÉLET (a létfenntartáson felüli) gondolkodással kezdődik.
|
Így van, ne is foglalkozz a fasztronómusok hülyeségeivel, bonts egy sört, és ülj a tévé elé, mindenkinek kényelmesebb lesz.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Ja, viszont poénnak meg szar... :P Ilyen nulla poénokat én is gyártok naponta kéttucatot, csak nekem van önkritikám, nem teleszemetelni vele a világhálót...
Bár ha jobban belegondolok, itt is ezt csinálom... Jólvan, nem szóltam... :D
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Wow, haver, szétvet az ész, vigyázz! :D
Megnézni nem tudják, ez már igaz, de azért vannak támpontok, ami alapján lehet következtetni. Minden testnek van gravitációs vonzása. Minél nagyobb a mérete, annál erősebb. Ez a gravitációs mező aztán vonzza az anyagokat, és azok kerülnek alulra, amelyeknek nagyobb a fajsúlya (sűrűsége).
|
A sok csalhatatlan orrú (f)asztronómus azon vitázik, hogy milyen magja van egy égitestnek, de milyen jogon rendelik el eleve azt hogy, van-e egyáltalán magja minden csillagnak, bolygónak, holdnak?...
Mert van róla papírjuk, hogy ők tudják, meg már küldtek oda közvetlenül a legmélyébe szondát, meg mert azt már Sztálin elvtárs is megmonta' ,hogy van!!! :):):)
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
|
Szerintem az a blog csak egy poén, amit pár haver egymás szórakoztatására ír. Ellenkező esetben aggasztó a helyzet. :D
|
Gyémántból.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
Mondjuk aki rajottem.blog.hu-t olvas és egyesül is azzal amit ott leírnak, akkor az meg is érdemli. Mellesleg egy szabad országban élünk, mindenki azt gondol amit szabad. :)
|
Bizonyos méret felett csak gömb alak képzelhető el.
|
csak ezek miatt a hülyeségek miatt olvasom el a hozzászólásokat, hogy tudjak fetrengeni rajtad.
OKTASD AZ OKTATÓKAT!!!
( mert a föld középpontjában a nyomás a vasat nem nyomná össze sűrűbbre, mint a pillepalackot.. btw, azt sem tudjuk, mi van ott, csak elméletek vannak rá...)
|
A hó és homok is szilárd részecskékből áll, mégis gömbbé formálható:). Ha rengeteg szilárd részecske van hegy méretűtől a porszemig a világűrben és az 'csomósodik' (állítólag így keletkeztek a bolygók) nagy valószínűséggel gömb alakú lesz a különböző erőhatások miatt (centrifugális, gravitációs, gravitációs árapályhatás...). Mint egy formázó kéz. Nem kell hozzá folyékony halmazállapot.
|
Egyébként engem az lepett meg, hogy emberek azon lepődnek meg, hogy egy gömb alakú szilárd égitest korábban folyékony volt.
Nyílván azért vette fel a gömbformát, mert folyékony volt. Amikor megszilárdult, úgy maradt. Olyan nem létezik, hogy egy égitest szilárdan gömbölyödik ki. Ha a születésekor is szilárd lenne, akor amolyan aszteroidás torzó formát venne fel...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Nem egyszer voltak, hanem többször.
12 ember tette a lábát a Holdra...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
persze! pálpusztai. azért van ott olyan sok gáz.
|
Na, és akkor a gázóriásoknak miből van a magja? Mondjuk a Jupiternek. Néhány hozzávaló: szén van, extra hőség van, extra nyomás van. Na, lehet spekulálni!  Cáfolni nem tudjuk.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
|
Márpedig az ufók nácik voltak. Láttam is pár horogkeresztes csészealjat, de nagynéném szerint indiából vannak, és a teáspohár alá teszik őket. Szerintem őt is elkapták az ufók, és agymosták.
|
Nah látom te vágod legalább :p
|
Azt a rengeteg információt egyébként nagyon nem ártana szelektálni, meg rendezni is magadban. Mert abba most szépen belefutottál, hogy a két dolog nem mond ellent egymásnak. A Földnek vas(meg egyéb nehézfém)magja van ÉS a mágneses mezejét a köpenyben keringő magma okozza. Nem zárja ki az egyik a másikat.
Illetve ezek nyilván csak elméletek, közvetett bizonyítékokkal, de egyelőre ezek a legjobb tippjeink.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Náciufós társasággal ne moss össze kérlek! Csak arra hívtam fel a kollega figyelmét, hogy több Apollo küldetés volt, nem egyszer jártak ott.
Ahhoz a bloghoz meg már volt szerencsém, csak annyira szar, hogy többször nem néztem oda vissza...
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
"Máig tartja magát az az elmélet, hogy a Föld magja vasmag,"
Ja,ez tartja.
"és az generálja a mágnességet."
Ezt meg te képzeled hozzá.
Nagyjából ott tartunk most, amit te is írtál, hogy a folyékony cucli keringése kelti a mágnesességet. Kopirájtról szerintem már vagy 50 évvel lecsúsztál a témában. Kb másfél-két éve volt itt is egy cikk, hogy a mágneses pólusok felcserélődésére csináltak modellt a keringő láváról, és a szimuláció során felcserélődött frankón az észak-dél, örültek is neki nagyon.
Egyébként meg az egy dolog, hogy nem kell vas a mágnesességhez, az meg egy másik, hogy viszont a Földben meg az okozza. Lávának is simán lehet olvadt vas tartalma. Műanyag mágnest meg még nem nagyon bányásztak sehol...
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
http://www.szkeptikus.bme.hu/message.html
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
A fémszerű tulajdonságokkal bíró polimer nem fém.
|
Na igen nincs benne fém .. vagy mégis ? :) Lássuk a felfedezést ..... Az új polimert Naveed Zaidi és kollégái fejlesztették ki az egyetem szerves elektroaktív anyagokkal foglalkozó részlegénél. Az anyag két összetevőből áll, emeraldin alapú polianilinből (PANi) és tetraciano-kinodimetánból (TCNQ). A PANi-t azért választották, mert az egy fémszerű vezető, ami megbizhatóan működik a levegőn, míg a TCNQ-ra a töltéssel rendelkező részecskék, az úgynevezett szabad gyökök kialakítására való hajlama miatt esett a választás.
_Tehát egy fémszerű vezetőről van szó :D
|
A Mag belül sok-sok érdekességet rejt. Meg lehet sok érdekesebbnél érdekesebb dolgot is olvasni, hogy csökken a Föld átlagos sugárzása, és a többi...
Hold. Tudomásom szerint 12 db ember járt eddig a holdon. Vélhetően mennek még. Ami legjobban izgat az a holddal kapcs. konspirációk, és a Dark side of the Moon. Vagy majd 2012-ben felmennek az indiaiak nyáron és meglepve tapasztalják, hogy az Anunnakik már ott vannak. 
|
"Műanyag mágnesben meg nincs vas"
"a tudományosan elismert tényeket"
- ezt a kettőt megtámogatnád valami linkkel? Tudom, rákereshetnék, de mivel ilyesmivel dobálózol, úgy gondolom, vannak forrásaid. Szóval léccí?
"erősen átalakulna más anyaggá"
A vas az ugyan nem. Jelenleg ~5000 fokra becsülik a mag hőmérsékletét. Atomok fúziójához több tíz de inkább száz millió fok kell. Hasadáshoz meg instabil atommag. Márpedig a vas a legstabilabb elem, szóval ez sem működik. A könnyebb elemekből a vasnál nehezebb elemek csak szupernova robbanásokban jönnek létre. Merthogy ott van erre elegendő fölös energia. (túlreagáltam)
Az összesküvéselméletet hagyjuk, itt:
http://konteo.blog.hu/2008/12/21/az_apollo_11_holdraszallasa
már végigrágtuk töviről hegyire. a kommentekben.
"A valóság akkor se szűnik meg létezni, ha már nem hiszel benne" P.K.Dick
|
Ha már ilyen nagyon okosak lettünk valaki megmondja, hogy mi van a föld magjában?
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
|
Ben Weiss, gondolom nem az, aki egy rakás Jóbarátok részt rendezett :D:D
|
Egy gondolat bánt engemet...ágyban párnák..janem szóval az, hogy kiszámoltad mekkora nyomás lenne abban az ominózus vasmagban? Hát nem kicsi ám, erősen átalakulna más anyaggá.
Miért hozod példának a trafót? Igen valóban. Így van. Csak itt nem elektromágnesességről, hanem mágnesességről van szó. Azt meg a vasmag nem erősíti.
Műanyag mágnesben meg nincs vas oszt mégis mágnes. Magyar Nóbel díjas felfedezés, hogy nem a vas függvénye hogy van vagy nincs mágnes...ez a vasgolyó van a Föld középpontjában meg vicces...mert megragadtak 1esek 1600 környékén..hmm talán lapos a Föld? :D
Az a szörnyű hogy 2009-et írunk és még a tudományosan elismert tényeket sem hajlandók tudomásul venni adott esetben egyetemi oktatók sem. Mit várunk hát az 'egyszerű' embertől? Középkor...basszus itt az Internet durván 5 perc bárminek utánanézni, végtelen tudás van a kezünkben és á....csak felhúzom magam.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Nyilván rájöhettünk, hogy az egész cikk egy átverés sorozat része, hiszen Sajtból van a hold! :D
|
Nyugi. Hülye ötleteket nem kell kopirájtolni... Úgysem lopják el.
A vasban nincsenek rendezett szén vegyületek. A széntertalom ötvöző anyagként van jelen a nyers vasban és az acélban, egyenletes eloszlásban.
Vannak műanyag mágnesek, de nem tom honnan veszed, hogy erősebbek, mint a "vasas" társaik.
Igen, valóban könnyebbek. Mily meglepő! Egy műanyag ami könnyebb, mint a vas!
Az utolsó része igaz, de ez nem jelenti azt, hogy egy esetleges vasmagnak nincs jelentőssége.
Persze ha ismered a generátorok/transzformátorok működési elvét, akkor tudod, hogy egy vasmag mennyivel fel tudja erősíteni a tekercsekben folyó áram által generált elektromos mezőt.
|
persze, nyilván bázisuk is van a holdon Nekik
az a baj, hogy nem olvastok elég rajottem.blog.hu -t, ott jól megmondják a tutit :p
|
Az eszkimók fogai meg azért fehérek mert sarki zuzmót rágcsálnak.
Jó...volt folyékony magja...és? :D
Máig tartja magát az az elmélet, hogy a Föld magja vasmag, és az generálja a mágnességet. Persze úgy faszság ahogy van. Mert kitudja hány ezer éve a vas volt az első anyag ami mágnesességet produkált, ez nem azt jelenti, hogy a vashoz köthető a mágnesesség.
A mágnesességet a rendezett molekulájú SZÉN vegyületek hozzák létre. Ami épp van a vasban is, ám a szénmentes vas egyáltalán nem mágnesezhető! Léteznek ezen analógia alapján műanyag mágnesek. Erősebbek mint vasas társai, és könnyebbek.
No a lényeg, hogy önmagában az olvadék(láva) mozgás hozza létre a mágnesességet. A láva mozgása a tömegéből és a Föld forgásából ered. Kopirájt.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Azt halkan megsúgom, hogy kurvára nem csak egyszer voltak.
Te most mégis, ha ennyire kurvára azt sem tudod, hogy miről van szó, akkor minek beszélsz hülyeségeket? Olthatatlan vágyat érzel, hogy hülyét csinálj magadból?
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
ha volt holdraszállás akkor mér csak 1szer voltak?
talán nincs meg a technika?:D
ha lett volna holdraszállás,már nagydobra verték volna h megin megy pár ember gyüjteni
|
Igen, tapasztalom nap mint nap!
|
Az emberek sok hülyeséget bevesznek, ő bajuk.
|
Oké... látom nincs kivel beszélni!
Higgy amit akarsz én aztán senkit sem akartam meggyőzni!
Én kérek elnézést!
Köszöntem!
|
Igen sőt szerintem atlantisz is volt, meg örökmozgó is.
|
Illetve pont hogy nem volt ott. :)
|
Úgy ahogy mondod, a zavaró földi mágneses tereket egy árnyékoló kamrával ki lehet szűrni. Ahogy a rádiózajt is, ha kell. Hátránya az ára, mert nem olcsó.
|
Jaja mióta pár nagyokos elkezdte mondani, hogy nem volt holdraszállás pár nagyokosnak ez már rögtön szentírás is lett... mint hogy nem volt holokauszt sem sőt II. Világháború sem volt... csak hitetik a jónépet!
Ugyanmár!
|
Egy elég vastag falu fémkamra belsejében simán 
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
|
"a mért mágnesességhez évmilliókon át fennálló mágneses környezetre volt szükség"
Ezt hogyan lehet mérni a Föld mágneses terében ilyen pontosan? Van friss és van idős fonon? Vagy a kialakult domén alakja mutatja ezt? Ez nekem magas... :)
|
Te biztosan tudod, hiszen ott voltál :)
|
Nyilvánvaló csalás, hiszen nem is volt holdraszállás. 
|
|
A vizsgált kőzetet régóta megkülönböztetett figyelemmel kezelik. Mint említettük ez a legrégebbi a rendelkezésre álló minták között, azaz a kőzet még nem volt kitéve a későbbi becsapódások okozta megrázkódtatásoknak, ami hajlamos eltörölni a mágneses mezőkre utaló nyomokat. Ez a kőzet minden ismert földi és marsi kőzetnél idősebb. "Sokan vélik úgy, hogy ez a legérdekesebb holdkőzet" - mondta Weiss professzor. A követ az utolsó holdraszállás alkalmával gyűjtötte be az Apollo 17 expedícióval utazó Harrison Schmidt, az egyetlen geológus, aki eddig a Hold felszínén járt. 
Az Apollo küldetésekig a tudósok többsége meggyőződéssel állította, hogy a Hold egy rideg világként született és soha nem melegedett fel eléggé, hogy folyékony magot alakítson ki. Az expedíciók bebizonyították, hogy hatalmas lávafolyamok hömpölyögtek a Hold felszínén, az elmélet azonban, hogy az égitest valaha is folyékony maggal rendelkezett volna, mind a mai napig vitatott. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Egy újabb Hold-rejtély oldódott meg
Csak keveset segítene a Nabucco-projekt
Obama visszahelyezné a tudományt jogos helyére
Új generációs álcázó eszközt mutattak be
XXI. századi űrverseny
Életre kel a "Fantasztikus utazás"
Egy új műszer megoldhatja a marsi metán rejtélyét
A dobófegyverek is hozzájárulhattak a neandervölgyiek vesztéhez
