Muszáj lesz megépíteni Bős-Nagymarost?
2009. január 12. 18:14, hétfő - Forrás: Napi Online
A példátlan gázkrízis is rámutatott arra, mennyire fontos egy országnak - főleg energiahordozóban olyan szegénynek, mint Magyarország -, hogy legyen hosszú távú energiapolitikája. Bár hazánknak van a parlament által elfogadott, 2020-ig szóló energiakoncepciója, nagy kérdés, mi valósul meg a leírtakból, és legalább ennyire lényeges, hogy ami kimaradt belőle, az miért maradt ki - mondta Kiss Péter, a KPMG energetikai szektorának kelet-közép-európai vezetője.

Hirdetés

- Nézzük először a mostani gázkrízis hatásait és azt, hogy mit kellene legsürgősebben megtennünk. Alaphelyzet, hogy az energia az élet minden területét meghatározza, és Magyarországon, ahol hárommillió háztartásban használnak gázt, alapvetően nincs alternatívája a földgáznak. Ezt a korábbi évtizedekre jellemző, szinte kizárólag az olcsó orosz földgázra épült energiakoncepció eredményezi. A hazai villamosenergia-termelésben és -szolgáltatásban jelentős és szinte azonnali változások kellenének. A mostanihoz hasonló helyzetekben válik világossá, milyen hasznos az atomenergia, mennyire lényeges a hazai lignitvagyon felhasználása és így tovább.

Ennek fényében újra kellene gondolni az egész magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú működését, hiszen az élet bizonyítja, hogy feltétlenül szükség van újabb atomerőművi blokkokra. Ezért fel kell gyorsítani a paksi atomerőmű tervezett két új, egyenként legalább ezer megawattos blokkjainak előkészítését, ami - mint szakmai körökben ismeretes - tulajdonképpen már 3-4 évvel ezelőtt megkezdődött. Ez azért is sürgető, mert egy nukleáris erőmű előkészítési, engedélyeztetési és kivitelezési ideje 10-15 év; ezt a kérdést a gázhelyzet még aktuálisabbá teszi, és talán a politikai okokból eddig tabuként kezelt egyéb témák is terítékre kerülhetnek.

Mit ért politikai tabuként kezelt témákon?
- Mindazt, ami kimaradt az energiakoncepcióból, elsőként említve a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését. Nekünk nincs szabályozható, vagyis szivattyús-tározós erőművünk, és az ország természeti adottságai nem is igen teszik lehetővé az építését, ugyanis nincsenek olyan hegyeink, gleccsereink, mint osztrák szomszédunknak. Itt van viszont a Duna Bős és Nagymaros közötti szakasza, mely 2004. május elseje óta immár két uniós tagállam (Magyarország és Szlovákia) területe. A Bős-Nagymarosra tervezett vízlépcsőrendszer az elektromos áram termelése mellett a nemzetközi dunai hajózás javítását, az árvízvédelmet, a regionális fejlesztést is szolgálná, de pusztán energetikai okokból sem lehet tovább tabuként kezelni ezt a kérdést, még ha a politika ódzkodik is a felvetésétől, ez ugyanis átvezet a megújuló energiaforrások kérdéséhez.


Természetesen szükség van ezek arányának növelésére is, de nyilvánvalóan nem lehet a paksi atomerőművet szélkerekekkel kiváltani, még ha néhányan szeretnék is. Viszont komolyan szóba jöhet a biomassza, a biogáz, ezekhez a programokhoz uniós támogatást is lehet szerezni, és a vidéki élet számos területén adottak a feltételek a helyi energiatermelésre, a mezőgazdasági és egyéb hasznosítható hulladékok felhasználására.

Ha már az uniós támogatásokat említette, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Magyarországnak számos uniós normának, előírásnak kell megfelelnie. Mit jelentenek ezek az energetika területén?
- EU-tagországként alkalmazkodnunk kellene az unió energiastratégiájához, ami viszont nincs. Nincs, mert az energia minden ország társadalmi, gazdasági életére, nemzetbiztonságára jelentősen kihat, vagyis mindegyiknek fontos, hogy mindent megtegyen a saját érdekének érvényesítésére. Ám miközben nincs közös uniós energiapolitika, vannak kötelező érvényű, Brüsszelben meghozott döntések, melyeket nekünk is be kell tartani. Ilyen például a szén-dioxid-kvóta kérdésköre, ami jelentősen korlátozza erőmű-építési lehetőségeinket, elég ha csak a Mátrai Erőmű új 400 megawattos blokkjára gondolunk, amely a 120 évre elegendő hazai lignitvagyonra alapul, és valós alternatívát kínál a földgáztüzeléssel szemben. Talán most már végre sínre kerül, de ezt a projektet is évek óta késleltette a kvótakérdés.

A következő években ezt is át kell gondolnia az uniónak, mert miközben a világ kibocsátásának csak mintegy 10 százalékáért felelősek az európai országok, az EU-ban az egyik legszigorúbb a kvótaszabályozás. Kínában két-három naponta helyeznek üzembe új szenes erőművet, Indiában pedig 570 millió embernek nincs áramellátása, ezért gőzerővel építik a mi meglátásunk szerint környezetszennyező erőműveket.

Mindebből az szűrhető le, hogy bár van energiastratégiánk, amiből azért számos fontos kérdés kimaradt, a legnagyobb gond mégis az időtényezővel van?
- Az idővel és számos, az energiapiacok liberalizációjához kapcsolódó kérdéssel. A fő dilemma, hogy alapvetően mit is tud uniós tagországként a magyar kormány befolyásolni. Van új villamosenergia-törvényünk, új gáztörvényünk, megnyílt az árampiac, júliusban teljesen megnyílik a gázpiacunk, de igazából alig van olyan eszköz az állam kezében, amivel ráveheti a befektetőket új erőmű, új gázvezeték vagy átviteli hálózat építésére. Beszélhetünk Déli Áramlatról, Nabuccóról, bős-nagymarosi vízerőműről, de az állam igazán csak arra tud ráhatni, ami a tulajdonában van.

Alapvetően akkor csak az atomenergia bővítése jöhet szóba...
- Persze, a paksi atomerőmű, aminek az építését sürgetni kell, de emellett energetikai szempontból újra meg kell vizsgálni Bős-Nagymaros kérdését. Ezenfelül meg kell próbálkoznunk kedvező befektetési környezetet teremteni, ám ez rögtön felveti az árak kérdését is, amire piaci körülmények között megint nincs (nem lehet) hatása az államnak. De nézzük a manapság legkritikusabb gázkérdést. Természetesen dönteni kell új gázvezetékekről, de olyan projektet érdemes támogatni, amelyben gáz is lesz, mert egyébként kár a beépített acélért. Talán a mostani krízis ráébreszti a döntéshozókat, hogy legalább azokat a beruházásokat el kell kezdeni, amire ráhatásunk van.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. jan. 23. 11:20 | válasz | #196
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.Ha minden háznál lenne x nm nagyságú napelem, minden településnek arányosan lenne (már ahol lehetséges) egyenes arányan szélturbinája, a szemetet nem csak leb@asznánk azt hurrá, hanem esetleg a bomlásából származó metánt elégetnénk fűtés és áram fejlesztési céllal (aki járt már pl Miskolcon vonattal az tuti látta a pálya mellett a baromi nagy szemét lerakót, szerintem az abból származtatható metán nem kis mennyiségű lenne, de Győr határában is van egy hasonló méretű dombocska).És kitudja hány alternatíva van még, akkor szerintem nem kellene még egy blokk meg Bős, meg minden egyébb.DE ha bármi hülyeséget írtam szóljatok:)
2009. jan. 18. 15:04 | galéria | válasz | #195
Ha hallgattál volna, bölcscs maradtál vóna. Ennyit a te érzékedről.
Hány érzéked van neked, hét?

Nekem műszaki mérnöki diplomám van kettő, az akkor kevesebb. :-))
2009. jan. 18. 13:27 | válasz | #194
Az utóbbi időben felfigyeltem egy terjedőben lévő gondolkozásmódra. Ez az internetes dilettantizmus. Gyakorlói saját magukat a legműveltebb, a legszélesebb terű gondolkozással megáldott egyéneknek tartják. Az Ő bajuk, gondolhatnánk, de sajnos habozás nélkül beleszólnak olyasmibe, amihez sem tudásuk mélysége, sem tudásuk iránya nem adott.

Értem ezalatt, hogy a félórás guglizás nem pótolhatja azt a képzést, amit egy műszaki szakember több éves szervezett képzés folyamán tesz magáévá. És persze ez még csak a kezdet, mert minden műszaki végzettségű ember tudja, hogy az élet itt nem áll meg. Folyamatos továbbképzés nélkül menthetetlenül lemarad, tudása elavul. És persze a sokat emlegetett technikai érzék. Ami tulajdonképp a megszerzett tudás, és az alapján elsajátított logikus gondolkozásmód vegyülete. Ez segít eldönteni, szinte azonnal, hogy egy ötletben van-e valami, vagy csak egy újabb zabhegyezésről van szó.

Epikurosz, te nem vagy műszaki képzettségű, ezt már régen tudom rólad. Technikai érzéked sincs sok. Valami egyéb iskolába jártál, ha az adatlapodnak hihetek, akkor az Akasha Könyvtár-ba. Becsülettel megvallom, nekem fogalmam nincs, hogy egy ilyen(, talán okkult képzést adó tanfolyam?) mire oktat, de az eredményt figyelve azt kell mondanom természettudományra nem! Viszont görcsösen próbálsz beleszólni a tisztán technikai vitákba. Amihez nem értesz, még félórás guglizás után sem.

2009. jan. 18. 11:03 | galéria | válasz | #193
Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy.

Nem dicsekszem. Kijelentem. Talán, ha a kettő között különbséget tudnál tenni az nem lenne baj...


Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
Eszerint, egy tűnyi résen is el lehet vezetni a gőz nyomását, és nem robban fel a kukta.


Jaj... Az elv ugyanaz, de vizsgáld már meg az arányokat is könyörgöm. Az Trabant és az Forma 1 is autó, de had ne vessem már össze a kettő működési tartományát. A Saturn V is rakéta meg a kis tüzjátékos szarságok közül is egy-kettő. A előrehajtási el azonos, de valahogy mégis "kicsit" más léptékű a kettő..

Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.

Talán vizsgálódj egy kicsit a hasonlósági modellezés terén. Nem ártana...
2009. jan. 18. 08:08 | galéria | válasz | #192
Molni, én rólad rég lemondtam.
Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy. Ez mindent elmond a mai magyar felsőoktatásról. Én neked soha nem adtam volna diplomát, mert hiányzok belőled az a három-négy elem, ami egy műszaki értelmiségihez kell:
- mindenekelőtt a jóhiszeműség (persze ez nem csak a műszaki értelmiségieknél elvárt, hanem úgy általában minden embernél),
- másodsorban a józan paraszti ész,
harmadsorban a képzelőerő.

Ezek hiányában - sorry.

A fizikában, de úgy általában a tudományban, nem csak számítások vannak, hanem először is meg kell érteni a folyamatokat, az ok-okozati összefüggéseket. Létezik olyan fogalom is, hogy elv.

Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
Eszerint, egy tűnyi résen is el lehet vezetni a gőz nyomását, és nem robban fel a kukta.

Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.

A vulkánkitörés során két fő szakaszról beszélünk: amikor a felfelé nyomuló magma által felforrósított víz és gázok - hamu, kőtörmelék kíséretében - robbanásszerűen kitörnek, a második szakaszban a felszínre buggyan, érted buggyan, buggyan, buggyan, - nem ROBBAN - maga a láva, és szétfolyik a felszínen.
Az első szakasz előtt a gőznyomást elvileg furattal le lehet vezetni, nyilván annyi furat kell, amennyi kamra van. Sok nem lehet. A gejzírek egyébként maguk is ilyen szelepek.
A második szakasszal kapcsolatban nincs teendő, nem rendelkezünk olyan technikával, amely a magma nyomását befolyásolni tudná.
2009. jan. 16. 23:59 | galéria | válasz | #191
Csak, ha tényleg szupervulkán van alatta akkor több anyagot és hőt kell kiengedni, mint ami az utánpótálás. Az meg ismeretlen nem? Még soha senki nem próbált ilyet ugye?

Az 1986-os St. Helen kitörés erejét csekkold le. Vulkán szinten az nem volt egy nagy durranás emberi léptékkel mégis szinte felfoghatatlan és soha meg sem próbálták a fúrást. Akkor egy ahhoz képest irtózatos valamihez képest el nem tudom képzelni, hogy mi kell. Ha a világ összes fúrógépe ott dolgozna az is kevés lenne. És fúrna lukakatat aminek a gazdasági haszna lehet, hogy 0 lenne, mert bizonyíték az tudtommal nincs.

Ez kb. olyan lenne, minha egy 100'000 m3-es tároló tartályt úgy próbálnál leereszteni, hogy tűszúrűsnyi réseken engedel le, mikor lehet hogy befele meg egy távvezeték nyomja az anyagot. Az arányok lehet, hogy ilyenek..
2009. jan. 16. 22:41 | galéria | válasz | #190
"Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást."

Nem érted, te úgy sem.
Azt írtam, hogy egy-két kis lefúrás, energianyerési céllal, csak gombostűszúrás, de csökkenti a nyomást az is.

A Yellowstone-nál meg kellene nézni, hogy mekkora nyomáscsökkentésre van szükség, és azok már nem kis szurkálások lennének, hanem direkt nagyobb beavatkozások. Ha mellesleg energiát is lehtne nyerni, az lenne a második légy.
Privát véleményem, hogy ilyen lefúrásokkal nem lehetne megakadályozni a szupervulkán kitörését, hanem a kitörés hatásait lehetne mérsékelni.
Mert nem mindegy, hogy füstöt, hamut, és minden szemetet okád magából egy tűzhányó, vagy csak a felszínre buggyan a forró láva, és szétterül. Most érted?
2009. jan. 16. 22:11 | galéria | válasz | #189
A gejzír időszakos és a világ legnagyobbja. Ez így önmagában 0. Talán nem a legnagyobbal kéne példálózni. Nem ad állandó teljesíményt. A kimenő energia egy évre vetívte így nem is komoly... A számok biztos, hogy korrektek?
2009. jan. 16. 22:10 | galéria | válasz | #188
A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.

Eddig mi is az hittük. Ehhez képest asszem a németek szépen csináltak egy 3-es körüli rengést. Van még mit tanulni erről...


Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kőolaj és földgáz után kutatva.

Mármint minél? Írtam már, hogy a világ legmélyebb működő földgáz kútja az asszem 6 km mély. Csak itthon a geotermikus gradiens nagyobb. Ez előny és egyben hátrány is.



A svájciak, amikor lefúrtak és előidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna.

Oszt miért is? Tudod inkább leáll az ember és elemzi is, hogy mit csinál és gondolkozik. Nem vagadlkozik összevissza azt csinál nagy állatságot. Lásd Csernobil. Ott is tudás nélkül szórakozott a kezelőszemélyzet.

Az első pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.

Csak mekkora a gejzírek átlagos teljesítménye? Mennyiben térnek el geológiailag egy erőmű tervezett sémájától? A gezírek egy része baromi régi geológia képződmény és stabil egyesek meg nem. Mondom, infó kell és nem játszadozni felelőtlenül.

A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belső nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítőszelepként is működhetnének.

Tök vicces, hogy először azt állítod, hogy az ember egy hangya, nem képes meglegyinteni sem azt a szintet ami komoly kárhoz kell. Akkor hogyan lehetne az ő műve egy lefúvató (és nem ürítő, mert az nem nyomás alatti hanem gravitációs módot jelent...), ha nagy 0 a ráhatás. Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást.
2009. jan. 16. 21:53 | galéria | válasz | #187
Nem. Az energia, energia. MW épp ezért mértékegység, része a SI-nek, tökmindegy, hogy milyen forrásból nyered.

A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kőolaj és földgáz után kutatva. A törésvonalak mentén történő fúrások persze rizikósabbak, de igazából még hasznosak is lehetnek, mert levezethetik a feszültséget, vagyis egy nagy földrengés helyett lesz sok kisebb.

A svájciak, amikor lefúrtak és előidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna. A lefúrás után az biztos, hogy megbolygatódnak a lenti nyomásviszonyok, de a földkéreg mélyén lévő nyomáshoz képest ez nagyon kicsi, elhanyagolható. Az első pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.

A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belső nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítőszelepként is működhetnének. Mármint a gőzzel kapcsolatban, mert ott a fő probléma ugye nem a gőz, hanem a feltorlódott magma. Ami viszont nem robban, mint a gőz, hanem a felszínre buggyan.


2009. jan. 16. 19:51 | válasz | #186
Szokás szerint kevered a dolgokat.

Paks elektromos energiából ad ennyit, illetve az erőmű fűti télen a fél várost, és az eredeti tervek szerint még 4 db 1000 Mw-os blokkal bővíthető.

Ez meg geotermikus energia, ami potecionális értékkel van megadva. Ráadásul San Francisco. Tudod az egy törésvonalon van ám! És ott nagyobb a potenciális termikus energia, de gyakori a földrengés is. Milyen kínos lenne minden nagyobb rengés után újrafúrni a kútjaidat. A másik, a geológusok többsége szerint, ha te egy törésvonalba vizet sajtolsz, földregést kapsz válaszul!

A diagrammodhoz pedig, a legmélyebb kutatófúrás kb. 10 kilométeres, ott kicsivel több a hőmérséklet mint 200 fok.
2009. jan. 16. 19:42 | galéria | válasz | #185
Az egyes energiaforrások részaránya Magyarország elektromos energiaellátásában (2007):
Földgáz: 37,9%
Atomenergia: 36,8%
Szén: 18,4%
Biomassza: 3,7%
Kőolaj: 1,5%
Vízenergia: 0,5%
Napenergia: 0,5%
Szélenergia: 0,3%
(innen
2009. jan. 16. 19:38 | válasz | #184
Ha lenne elég pénzem húznék is innen, azt elhiheted!
2009. jan. 16. 19:25 | galéria | válasz | #183
Na, itt aztán van vesézés: Angol wiki: Geothermal power.
Azt írja, hogy: "The largest dry steam field in the world is The Geysers, 72 miles (116 km) north of San Francisco. The Geysers began in 1960, has 1360 MW of installed capacity and produces over 750 MW net."

Szóval nettó 750 MW.
Összehasonlításképpen: Paksnál egy blokk teljesítménye kb. 450 MW. (összesen 4 van, -> kb. 1750 MW, de 4000-ig bővíthető).
2009. jan. 16. 19:17 | galéria | válasz | #182
Mutatok egy ilyen képet is.
Nem az igazi, mert engem a felső 1 km érdekelt volna részletesebben, de több, mint a semmi.
2009. jan. 16. 19:11 | galéria | válasz | #181
A „természetes ”szelekciónak működnie kell! :-)
2009. jan. 16. 19:10 | galéria | válasz | #180
Szép e kép:
2009. jan. 16. 19:08 | válasz | #179
Jó neked! Nálam távfűtés van, a novemberi számlám 16160 Ft volt, negyven, érted negyven négyzetméterre!!

Már többször rá akartam beszélni a lakóközösséget, hogy váljunk le a távfűtésről, de a helyi önkormányzat mindig megakadályozza.
2009. jan. 16. 18:21 | galéria | válasz | #178
Pont erről beszélek. Viszont az ország egy jelentős része a számlákat sem tudja már időben fizetni, nemhogy egyáltalán szigetelésre félre tenni (pedig utána telne a számlára is, de a mester nem dolgozik hitlere...) vagy 60 milliós projektre zsét összedobni. Ilyen is van, de ne ezt vetítesed már le az országra.
----

"A hiányosság ott van szerintem, hogy a szolgáltatóipar még nem állt át arra, hogy sok és olcsó alternatívát kínáljon fel a fogyasztóknak."

A tőke oda megy ahol profit van. Ha ez valóban olyan sok embernek lenne jó akkor azok megvennék ezt és aki ezzel foglalkozik nyerve. A probléma ott van, hogy a befektetők nem ezt látják. Talán mert tisztában vannak, hogy még nincs ott a technológia, hogy bárhol és széleskörűn legyen alkalmazva. Főváros és nagyváros geotermikus erőmvel az a felejthető kategória. Túl nagy a szükséges teljesítménysűrűség.
-----

"Napelemes, geotermikus/hőszivattyús, szélturbinás, biomasszás és más megoldásokkal rengeteg pénzt lehet megspórolni HOSSZÚ TÁVON."

Ez így szintén nem igaz. Ezek önmagukban ipari méretű stabil áramtermelésre képtelenek.
----

"Nagyon lassan történik az elmozdulás, amiatt is, hogy pld. a napelemes technológia még mindig túl drága, de a szemünk előtt zajlik az átállás."

Mármint a Napelemé? Még mindig alsó hangon 15-szor drágább az atomáramnál és nem stabil.
2009. jan. 16. 18:14 | galéria | válasz | #177
Csak az ország hány százalékában megvalósíható amit írsz? Alsó hangon is 2 millió ember lakik szocialista lakótelepeken. Ott első körben talán hőszigetelés kéne. Második lépésben szabályozható fűtés. Vicc, hogy az ember télen sokszor az utcát fűti...
2009. jan. 16. 18:06 | galéria | válasz | #176
De bazd már meg, ott 40 fokos "forrás" van. Vágod? 30-20 vagy 40-20 delta T kurvára nem mindegy. Kétszeres eltérés van.Számoltam mér ilyet. Megdöbbentő dolgok jönnek ki, ha az ember hajlandó kicsit dolgozni ére. Nem fogom most meg tenni. Csináld meg, ha akarod. Hőtan könyv és kis ész kell hozzá.
2009. jan. 16. 17:55 | galéria | válasz | #175
Na megnéztem a gázszámláimat:
Októberre: 2484 Ft
Novemberre: 2621 Ft
Decemberre: 5342 Ft
Januárra szerintem olyan 8k Ft lesz.
Ez: fűtés (éjjel 21, nappal 18 fok), melegvíz, főzés, cakkompakk.
45 négyzetméter.

Ezzel csak azt akarom példálózni, hogy milyen sokat számít a jó hőszigetelés.
namármost, ha a hőszig mellett bejönnének az alternatív energiaforrások is, egy idő után majdnem ingyen lenne az egész, sőt nekem fizetnének. :-)

2009. jan. 16. 17:43 | galéria | válasz | #174
Csak szeretném megjegyezni neked, hogy én egy nagyon jól szigetelt 4 emeletes társasban lakom, és cikóval fűtök, fürdöm. Elmondjam mennyit fizettem novemberben a gázért: 2600 forintot!
Decemberben meg aszem 3400 körül volt.

Mást mondok: tőlem nem messze lakik egy ismerős csaj, szintén 4 emeletesben. Tény, hogy ott sok az értelmiségi, de a lényeg: a társasház megszavazta, hogy napelemes vagy napkollektoros cuccot szereltetnek a ház tetejére. Lesz vagy 60 millió Ft, de támogatással valahogy kiizzadják. Szóval, én azt látom, hogy az emberek, a polgárok, a civisek, azért mozognak, tesznek-vesznek, és amikor a pénztárcáról van szó, akkor nem várják, hogy a megmondóemberek döntsenek helyettük, mint a cuculizmusban, hanem lépnek.

A hiányosság ott van szerintem, hogy a szolgáltatóipar még nem állt át arra, hogy sok és olcsó alternatívát kínáljon fel a fogyasztóknak.

Napelemes, geotermikus/hőszivattyús, szélturbinás, biomasszás és más megoldásokkal rengeteg pénzt lehet megspórolni HOSSZÚ TÁVON.

Nagyon lassan történik az elmozdulás, amiatt is, hogy pld. a napelemes technológia még mindig túl drága, de a szemünk előtt zajlik az átállás.
2009. jan. 16. 17:14 | válasz | #173
Javaslom, nézz körbe arra pl. Szarvas-Orosháza-Makó-Gyula körül. Ahol még nem tették tönkre a tsz korszakban felépített termál üvegházakat, tanulhatsz egyet-mást.

Pesten azokat az irdatlan nagy lakótelepeket nem lehet befűteni csak termálvízzel. Pest alatt ugyanis nem túl magas a hőutánpótlás mértéke. Ami kéne, még legalább két, az újpestivel megegyező nagyságú hulladékégető, ami mellesleg fűtene jó pár lakást. De hát az ésszerűség és a valóság....
2009. jan. 16. 16:55 | galéria | válasz | #172
Én nem állítom, hogy a budapesti hőforrásokkal 100%-ban meg lehet oldani a fűtést a környező kerületekben. Én azt állítom, hogy a felszíni termálvizek felhasználhatók hőcserélős rendszerben előfűtésre, és ezzel a fűtési díj legalább fele megspórolható.
A lengyelek a termálforrások vizével melegházakat fűtenek, amelyekben paradicsomot termesztenek, ezért olyan olcsó a lengyel paradicsom. Nálunk e természeti kincs nincs kiaknázva, fürdők vannak, lehet benne pancsikolni, oszt annyi.
2009. jan. 16. 12:56 | válasz | #171
A termálvíz felhasználásánál nem csak a víz hőfoka számít. Ott van a kiemelhető víz mennyisége, illetve a kiaknázott réteg hőutánpótlásának mértéke is. Az elsőt a víz visszatáplálásával megnövelhetjük, de a második tényező az igazi korlát. A MOL zalai geotermikus-erőmű kísérlete is azért záródott felemás eredménnyel, mert "csak" 0.3 Mw-os hőmennyiséget lehetett kivenni a két kútból. Ami egy-két ház fűtésére elég, ipari felhasználásra kevés.
closed  
2009. jan. 16. 12:33 | válasz | #170
Az általad idézett cikk rettentő felületes, és több ponton téved. Idézet a cikkből:
" A hétszáz méteres mélységben talált, nem túl meleg, negyven fokos vízzel fűtik a közintézményeket. Ez a hőmérséklet elég arra, hogy az épületeket padlófűtéssel felmelegítse, az eddigi tapasztalat szerint pótlólagos energia nélkül."
idézet a bólyi geotermikus távfűtésre beadott pályázatból:
"A távfűtő rendszer üzemeltetéséhez szükséges geotermikus energia biztosítása érdekében - mivel a jelenlegi termálkút a vízhozama és hőmérséklete (40 °C) alkalmatlan az ésszerű bővítésre - termelő-visszasajtoló kútpárt fúratunk. (...) Ezzel távhőrendszer fogyasztóinál 685016 m3/év földgáz energiahordozó takarítható meg, az üzemeltetéshez szükséges 58.800 kWh/év többlet villamosenergia igény mellett. "
Fenntartom, hogy szerintem elméletileg megoldható lenne Budapesten is a dolog, az ára miatt viszont kérdéses. (Csak az idézett, bővítésre elnyert pályázat 340 milliós volt, azért ebből tudták volna fűteni pár évig a közintézményeket.)

Félreértés ne essék: én támogatnék minden alternatív-energia felhasználást, de "kapitalizmus" lévén a befektetők (akik tényleg tudnák "támogatni") csak azt nézik, hogy megtérül-e a beruházásuk. És mivel az állam pénze is szűkös, bizony bármennyire is társadalmi vagy hosszútávú gazdasági érdek ezek támogatása, ha rövidtávon csődbevinné az országot, akkor nem teheti meg, hogy pénzt öl bele.
2009. jan. 16. 00:25 | galéria | válasz | #169
Mit mondjak a beképzelt okoskodásaidra?
Boldog tudatlanság.

Bezzeg, amit te még csak ki akarsz számolni, az már működik..
E cikkben le kellett fúrni a melegért. Budapesten le sem kell nagyon fúrni, a meleg víz házhoz jön. Ott van pld. a Lukácstól nem messze Közép-Európa legnagyobb földalatti melegvizes tavát rejtő barlangrendszer. Jelenleg valami keveset hasznosít a Lukács-fürdő, a többi meg elfolyik Isten hírével, bele a kanálisba. Szégyen.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 15. 15:58 | galéria | válasz | #168
Ajánlanám mindenki figyelmébe Oláh György Nóbeldíjas kémikusunk meglátásait.
L3zl13  
2009. jan. 15. 11:43 | válasz | #167
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy az egyik legfejlettebb akkus megoldás a japánok által kifejlesztett Na-S sóolvadékos akkumlátor.
Ezt Japánban is csak egyetlen cég gyártja, évi 90MW-nyi gyártókapacitással!
Ezt figyelembe véve vajon hány évre volna szükségük a japánoknak, hogy legyártsák a szükséges akkukat? (Amelyeket aztán ugye folyamatosan cserélni kell...)
2009. jan. 15. 10:03 | válasz | #166
Ha közös pénzböl felépül egszer...
...és én onnan (a közös pénz gyümölcséből) szeretném vásárolni az OLCSÓ áramot, akkor miért kell majd mégis ugyanannyit fizessek érte mintha szétüzelésüböl vennék?

Másik észrevételem: kizárt dolog, hogy a Magyar vállalkozói rétegben nincs akora potenciál, hogy egy ilyet ne tudjon megépíteni külföldi tőke bevonása nélkül. Ilyen gigantikus államháztartási hiány mellet is megépíthető, nagyon jó magyar közgazdászok vannak meg tudják csinálni a szükséges tervet hozzá.
Muszály, mert megépülte után amíg folyik a víz, addig fog a magyar külföldre fizetni... és ez jó sokáig fog tartani.

Tudom, hogy teljesen mind1 mit irkálok mégis valami hiba van a gépezetben...
2009. jan. 15. 06:39 | válasz | #165
Ha alaposabban elolvastad volna, akkor tudnád, hogy ez csak egy terv. Még nem épült meg, és a költségekről sem volt szó. Perpillanat egy 44 Ah -ás autóakku 15000 Ft. -tól felfele kapható. Mit gondolsz ez a terv mennyibe fáj majd? Milyen terhelést okoz a környezetnek a szükséges akkuk legyártása, és mibe az elhasznált akkuk újrahasznosítása. Keress rá a Metalloglóbusz történetére Nagytétényben!
2009. jan. 14. 23:50 | galéria | válasz | #164
"a persze.. kb egy millio dolgot lehetne mondani csak az elmult 200 évbol ami kezdetben csak kosza gondolatként volt jelen a világban..."
Igen ám, csak hiába az ötlet, ha a megvalósításához annyi pénz kell, hogy a befektető(k)nek nem (vagy csak nagyon hosszú idő múlva) térül meg.

Tehát lehet itt 40-50 %-os hatásfokú cellákról vizionálni, amíg ezek csak laborokban vannak, előállítású költségük az egeket verik, tömeggyártási technológiájuk kidolgozatlan, élettartamukról, megbízhatóságukról nem végeztek mélyreható teszteket, a tárolást végző egységek meg ugyancsak fejlesztés alatt vannak.
2009. jan. 14. 23:43 | galéria | válasz | #163
De ti úgy adjátok elő, mint reláis alternatívát, mint ami már szinte készen van, csak be kell indítani. Még kipróbálatlan techológiáról beszéltek. Mi meg arról, ami alsó hangon 20 éve megy stabilan..
duke  
2009. jan. 14. 23:20 | válasz | #162
"Tehát - mint azt az előbbiekben is kifejtettem, ez csak egy elképzelés, terv, még nem létezik."
"Ja, hogy csak a szokásos "apróságok"? Nem is létezik és nem is egy erűmú adja... Sebaj. "

Ja persze.. kb egy millio dolgot lehetne mondani csak az elmult 200 évbol ami kezdetben csak kosza gondolatként volt jelen a világban,es lehetetlennek tartották a megvalositást.Aztán megvalosult,es nem sokkal késöbb pedig a hétköznapi unalmas valoság jelentéktelen kis részévé valt.A lényeg a gondolat az ötlet,a megvalositás az semmiség.
2009. jan. 14. 22:40 | galéria | válasz | #161
Igen. Mert szeritnem folyamatosan elfelejt dolgokat. Hangzatos címekkel és hangulatkeltő elemekkel operál. Nem vagyok szakember, de elfelejt folyamatosan dolgokat és a valósággal is szembemegy. Ha az ember megnézi a világot és rá akarja hűzni amit ő mond akkor az nem igaz.
2009. jan. 14. 22:16 | galéria | válasz | #160
Ahol van jó sok és gazdaságos szélerőmű és sok vízerőmű ott mehet ez. Tározós erőművek. A helyzeti energiával tárol. Ausztria, Norvégia erre jó terep. Osztrákoknak 12'000 MW (!) vízierőmű teljesítményük van.

Csak úgy viszonyítási alapként. Mo. csúcsteljesítmény igénye most cikra 6000 MW környékén van. Ott csak víziermőben van 2x-szer ennyi... Pedig az csak 8 milliós ország.
2009. jan. 14. 22:12 | galéria | válasz | #159
Nem nagyon. Írj fel egy hőtranszport egyenletet egy "dobozra" amit alulról fűtesz oldalról és felülről hűtesz. Legyen adott vastagságú a padló, az anyaga legyen ismert és a belső hőmérsékel legyen 20 fok. A szoba legyen 6x4x3-es. Számold ki, hogy mekkora hőáram kéne az állandó hőmérséklet megtartásához. Ehhez adódni fog egy kolosszálisan nagy víz téfogatáram. A kinti hőmérséklet legyen csak 0 fok és akkor még engedékeny voltam... Az oldalfal vastagsága legyen reális. Hőellenállás modell és TD főtételek alkalmazásáról van csak szó.
2009. jan. 14. 21:29 | válasz | #158
Ami a Duna-Kört illeti:

Eredetileg Nagymaros-Kör néven indultak. Hamar az események sűrűjébe ásták magukat, a vezetőik minden tüntetésen a kamerák elé tolakodtak. Állandóan a falu nevében tiltakoztak az erőmű megépítése ellen, mert az árt a falunak.

Pár hónap múlva megjelent a TV-ben Nagymaros akkori tanácselnöke, aki kijelentette:

1. A Nagymaros-kört senki sem hatalmazta fel hogy a falu nevében szóljon.
2. Nagymarosnak kifejezetten érdeke az erőmű felépítése, mert infrastrukturális fejlesztéseket, illetve munkahelyeket jelent.
3. Megtiltják a falu nevében, hogy a továbbiakban használják a Nagymaros nevet.

A társaság igazi szélhámos módján tereptarka pofával nevet változtatott, ekkor vették fel a Duna-kör megnevezést, mert a Duna nem tudott tiltakozni, és ettől kezdve tértek át a környezetvédelmi jelszavakra.
2009. jan. 14. 21:29 | válasz | #157
Még van aki ezt elhiszi?
2009. jan. 14. 21:02 | válasz | #156
Ha ezt megnézitek más lesz a véleményetek szerintem...

http://video.google.com/videoplay?docid=-8266131592631747056

Itt egy másik érdekesség ez rövidebb:

http://video.google.com/videoplay?docid=6132500997336473908&q=source:010939096061906806268&hl=hu

Lehet megdöbbenni :(
L3zl13  
2009. jan. 14. 20:35 | válasz | #155
Szóval akár 25 megawattórát is tárolhatnak benne 2010-re! Basszus!
Ezt paks majdnem 2 perc alatt fullra tudná tölteni.
És még ez is csak kisérleti fázisban van.
Azt meg hogy 2020-ra akár csillió kukawattórát is elérhet talán hagyjuk, mert nagyon sok ilyen igéretet hallottunk már. (Lásd 2000-re repülő autók stb.)

És akkor még nem esett szó az árról. Mert ugye USÁKOK megépítik a dolgot, mert KELL a rendszer stabilizálásához, de ez nem jelenti azt, hogy bármennyire is versenyképes lenne egy ilyen+szél/nap erőmű egy más tipusú erőművel.

Természetesen mindenhol gőzerővel dolgoznak azon, hogy jó hatásfokkal nagy mennyiségben tudjanak áramot tárolni (lásd cikkben is említett NaS sóolvadékos akkumlátorok), de amíg ez nincs meg addig a Nap és szélenergia csak korlátozott mértékben használható.
2009. jan. 14. 20:29 | galéria | válasz | #154
Ja, hogy csak a szokásos "apróságok"? Nem is létezik és nem is egy erűmú adja... Sebaj.
2009. jan. 14. 20:21 | galéria | válasz | #153
A sivatagi napkollektorokkal szándékoznak elérni 4 ezer megawatt áram előállítását.
Tehát - mint azt az előbbiekben is kifejtettem, ez csak egy elképzelés, terv, még nem létezik.
Mint ahogy az 1 km magas, 200 MW teljesítményű napkémény se, amit Ausztráliában kívántak felépíteni.
duke  
2009. jan. 14. 20:00 | válasz | #152
"Hol van 3000 MW-os napenergiával működő erőmű? "

Nem három,négy ezer,mert paks 1840-et tud.
4000 MW
2009. jan. 14. 19:25 | galéria | válasz | #151
Mivel kapcsolatban vagyunk szomszédos országokkal is akár exprotra is lehetne küldeni az éppen adódó többletet nagy eséllyel más országban éppen szükség lehet rá.

Azt hogyan? Ha itt tél van akkor ott is. Ha itt nagyon szélcsendes vagy szeles idő van akkor ott is. Ez meteorológiai tény.

mindegyik tényezőből egy "egészséges" mennyiséget kell csak alkalmazni

A széből az egészséges mennyiségre adtak ki építési engedéélyt. Akkor meg miről beszélünk?
2009. jan. 14. 19:22 | galéria | válasz | #150
Hol van 3000 MW-os napenergiával működő erőmű?
2009. jan. 14. 19:13 | válasz | #149
azért szerintem ha a 30 fokot belenyomod a padlóba az elég jól működhet.
2009. jan. 14. 18:38 | válasz | #148
Napelemek, szélturbinák mind egyszerre termelnek áramot (mikor épp süt a nap vagy fúj a szél) és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor szükség van rá.

Mivel kapcsolatban vagyunk szomszédos országokkal is akár exprotra is lehetne küldeni az éppen adódó többletet nagy eséllyel más országban éppen szükség lehet rá, és mint mondottam, mindegyik tényezőből egy "egészséges" mennyiséget kell csak alkalmazni, ami alatt azt értem, hogy nem szabad egyetlen tényezőből sem túl sokat, tehát ha véletlenül orkán van és hétágra süt a nap (különben sem minden napi dolog ez nálunk, ha jól tudom) akkor sem kell félni a túltermeléstől, max annyi van, hogy a fosszilis erőműveinket a legminimálisabb szintre állíthatjuk ez pedig szeritem lehetséges. A visszatermelt áramért meg annyit kellene jóváírni a fogyasztó részére, mint amennyit a vásárlásért felszámolnak neki pl.

2009. jan. 14. 18:25 | galéria | válasz | #147
"Nem kell a duma :) napenergiábol áramot állitanak elö meghozzá kétszer annyit mint paks csucsteljesitménye,az nem fontos hogyan. "
Még nem állítanak elő, ez csak egy tervezet, egy elképzelés.
A jelenleg meglevő és működő naperőműveket ismerve eléggé grandiózus - mint az 1 km magas napkémény Ausztráliában...

duke  
2009. jan. 14. 17:59 | válasz | #146
"Na szóval. Igen tárolhatunk energiát akkuban, és összerakhatunk piszok nagyot is. Példa rá a tengeralattjáróké. De nem gazdaságos, akkor sem a Te azt állítod."
Bár még más célból,de ezek a pancserek itt amerikában ennek ellenére azt gondolják jo ötlet akkumlátorokban energiát tárolni.
"Ez az árammennyiség 2010-re a tervek szerint már 25 megawattóra, 2020-ra pedig akár egy gigawattóra is lehet." ha pusztán biztonsági okból megéri nekik,akkor az energia termelés részeként pláne megéri szerintem.
Áramtárolókkal tehermentesítenék a túlterhelt hálózatokat
duke  
2009. jan. 14. 17:39 | válasz | #145
"Viszont ez nem napelem (napelemes erőműből 60 MW a csúcstartó, az is Spanyolországban van) hanem koncentrátoros napkollektoros lesz, és Izraelben egy sivatagban (ahol az éves napsugárzásösszeg kb. a duplája a miénknek)."

Nem kell a duma :) napenergiábol áramot állitanak elö meghozzá kétszer annyit mint paks csucsteljesitménye,az nem fontos hogyan.
closed  
2009. jan. 14. 16:35 | válasz | #144
A politikára hárítani az erőmű nem-megépítését azért csúsztatás - mintahogy a "sötétzöldek" véleménye is csúsztatás, hogy a vízlépcsőnek kizárólag negatív hatásai lennének. A Duna-Kör tisztán természet- és környezetvédelmi indíttatású volt, de mivel a párt döntése ellen irányult, így ellenzéki mozgalom volt - innetől vált politikaivá. Mellesleg Csehszlovákiában ugyanígy ellenezték a természetvédők a vízlépcső megépítését, csak ott a politikai környezet nem volt még "érett", ezért simán elnyomták a törekvéseiket. Ja, és egy 1983-as MTA-jelentés is a beruházás leállítása mellett érvelt - azért az Akadémiát szerintem nem lehet "zöldséggel" vádolni, bár sokmindennel igen, de ez más téma...
Kétségtelen, hogy a kormány Duna-Kör elleni gyengeségét látva sok egyéb rendszerellenes megmozdulás próbált zöld ruhát ölteni (dorogi hulladékégető, Szársomlyó, bátaapátii atomtemető stb. azóta mind megépült), de ez az alaphelyzeten (hogy a vízlépcső megépítése természetvédelmi szempontból rendkívül káros) nem változtat.
Amint lentebb írtam, a "C"variáns megépítése (Bős megépült, Nagymaros nem) tényleg az egyik legrosszabb variáció - már persze, ha Bőst "üzemszerűen" használják. Magyarország meg persze kuncsorog meg perelget (illetve tette ezt a Horn-Meciar paktumig), hogy engedjenek elég vizet. Jelenleg kb 20-30%-ot kapunk, ennek minimum duplája kéne a jelenlegi károk enyhítésére. A kiszolgáltatottságot és a károkat valamelyest csökkenteni lehetne azzal is, ha belenyúlhatnánk vízrendezésbe egy nagymarosi tározóval, de akkor a szlovákok "feljebb csavarnák" Bőst is, és ott lennénk, ahol a part szakad. Nincs szakmai konszenzus arról, hogy a jelenlegi helyzetnél jobb vagy rosszabb lenne , ha befejeznék a beruházást, amin egyértelműen javítana, az a hajózás, és tényleg termelne egy csepp áramot is, kérdés, hogy milyen áron.
L3zl13  
2009. jan. 14. 16:28 | válasz | #143
"Konkértabban: pl az állam támogatná és ösztönözné a lakosságot nap-kollektorok, -elemek vásárlására amik a felesleget visszanyomják a rendszerbe"

Legalább hússzor elhangzott már ebben a topicban, hogy mi ezzel a baj.
Napelemek, szélturbinák mind egyszerre termelnek áramot (mikor épp süt a nap vagy fúj a szél) és ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor szükség van rá.
Az áramot pedig hatékonyan tárolni nem tudjuk -> Ugyanúgy ki kéne építeni megbízható (fosszilis, atom, víz) forrásból a teljes kapacitást.
Amikor meg éppen hétágra süt a nap és közben orkánerejű szél fúj, és a sok kis erőmű éppen a pillanatnyi szükségletek dupláját állítja elő, akkor gyorsan lőjjék le az atomerőművet (nem olyan egyszerű dolog) és az állam még fizessen is azért, amire nincs is szüksége, és egyébként is dupla vagy tripla áron állítják elő, mint amennyiért központosítva, nagy erőművekben lehetséges...
2009. jan. 14. 16:25 | galéria | válasz | #142
Csak inkább azt kéne megvizsgálin, hogy az arra szánt pénzből mi jönne ki. Mert, ha csak egy blokk belefér Paksra akkor gyanítom már nem érné meg még járulékosan sem talán. Persze ezt így minden számítás nélkül kijelenteni nem merem. A vízgazdálkodáshoz nem értek. Pusztán villamosáram termelésre biztosan nem buli a dolog.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 14. 15:47 | galéria | válasz | #141
Ezt meg honnan???
Egy tározó leginkáb szabályozza a vízhozamot, kiegyenlíti az éves egyenlőtlenséget.
Ezért kéne.
Az, hogy a szlovákok lopják a vizünket más tészta, persze politikai beállítottságtól függően sokféle képp elő lehet adni.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 14. 15:42 | galéria | válasz | #140
Kicsit félretájékozódtál.
Víz-háztartásbeli gondok pont azért vannak, mert nem épült meg.
Legfőképp ezen problémák megoldása miatt kéne. Hogy áramot is termel, az csak egy kis extra. Amiikre hivatkozol, csak afféle zöld-demagógia, műszakilag indokolt az erőmű, ezen nincs mit vitázni. Sajnos a politika rendesen megkavarta a szart az üggyel kapcsolatban, és akinek nem az a szakmája, hogy ezzel foglalkozik általában jól be van etetve valami maszlaggal.
2009. jan. 14. 15:30 | galéria | válasz | #139
Csak, hogy tudd a 30 fok kb. az a hőmérséklet amivel a víz a távfűtésnél visszatér a hőközpontba. Tehát ennyi hőtartalma marad a rendszernek fűtés és szállítás után. És te ezzel akarsz fűteni? Eh...
2009. jan. 14. 15:25 | galéria | válasz | #138
30 fok és fűtés? Te be vagy nyomva. A radiátor hány fokos? 50-60. Így lesz a szoba 20-25 fok. Akkor a 30 fokos vízzel szerined lehet fűteni? Talán csinálj egy egyszerű közelítő számítást egy hőcserélőre és sírj.
2009. jan. 14. 14:52 | válasz | #137
Igazából Magyarországon valami elosztott-rendszer szerűségben kellene gondolkodnunk mindenféleképp, mivel mi minden fajta nyersanyagból szűkösen állunk. Tehát ahelyett, hogy valami központi energiatermelő "szuper atomerőmű", meg naperőmű, szélerőmű park, duzzasztógát stb. helyett valami intelligens rendszert kéne kiépíteni illetve támogatni. Egy példa a sok közül: ha az autóipart nézzük, akkor ott is láthatjuk hogy a mai "szuperalacsony" károsanyag kibocsátás, intelligens biztonsági rendszerek, kutyafüle stb mibenléte is bonyolult, részletekbe menő technológiai megoldások, rendszerek sokaságából jön létre. Hasonlóan kéne nekünk is gondolkodni energia politika szempontjából. Én úgy képzelem el a dolgot, hogy nap, szél, geotermikus, bio, atom, víz, gáz, stb. mindegyikéből kihasználni "egészséges mennyiséget" és hozzá egy intelligens elosztó rendszert tervezni, ami azt tudná hogy akár kissebb régió szinten is lehetne bele pumpálni az energiát. Konkértabban: pl az állam támogatná és ösztönözné a lakosságot nap-kollektorok, -elemek vásárlására amik a felesleget visszanyomják a rendszerbe, aztán a megfelelő régiókba egy két szélerőművet, ahol meg a geotermikus megoldás gazdaságos oda meg azt. Aztán külföldről is jöhetne a gáz, egy picike atomerőmű, hőerőmű bővítés. Arra az esetre amikor a megujjulók éppen nem eléggé aktívak akkor mehetne egy kis lignit égetés. És így összeségében mégis csak kevesebb lenne a CO2 kibocsátás, valamint így a lakosságnak is hosszútávon kímélné a pénztárcáját a dolog, ha egyénenkét is tudnak áramot vissza termelni. Meg további előnye lenne, hogy nem függnénk közvetlenül egyik tényezőtől sem (ha pl nem jön gáz, akkor a többi tényező átmenetileg könnyedén áthidalná a dolgot).
2009. jan. 14. 14:43 | válasz | #136
mennyire vagy képben a passzív házak légellátásában? merthogy jellemzően minden szobában külön levegőztető rendszer van, ami csak friss levegővel táplálkozik. az más téma, hogy egy nagy hőcserélőben majdnem találkoznak, de nem keverednek.

esetleg a talajszondás beszívócsövekről beszélhetsz, ott elképzelhető páralecsapódás. azt meg ki lehet mosni, vagy eleve bacimenteset kell fektetni.

én még mindig ott tartok, hogy semmire sem megyünk infrastruktúra-függő cuccokkal. szóval kéne mondjuk:

-2-3 nm napelem,
-egy napelemmel hajtható és arra méretezett keringetőszivattyú,
-egy bazi nagy, 10-20 nm napkollektor,
-egy pár m3-es tartály,
-sok-sok nagy keresztmetszetű cső a padlóban.
-n --> n kapcsolat kollektor / tartály / fűtés kör között.

kemény télre meg még mindig ott a tömegkályha.

el kell felejteni a technológiákat, azok juttattak minket a szakadék szélére.

érdemes nem elfelejteni, hogy vagy van gáz / villany, vagy nincs. spórolós gépek hajtására ugyanúgy nincs, ha nincs. pláne, hogy akár egy kombi gázkazán is többszörös függőséget okoz, pedig csak 90w-os a keringető szivattyú.
Anakyn  
2009. jan. 14. 14:39 | válasz | #135
szemétégetőt is lehetne építeni, szemét van bőven, szerintem
closed  
2009. jan. 14. 14:23 | válasz | #134
Elviekben igazad van, az ördög a részletekben lakozik. Tudni kéne, hogy:
- mennyi a vízhozamuk
- mekkora a hőmérsékletük
- mekkora részét pancsolják el a fürdők
- mibe kerülne a rendszer kiépítése
Ez utóbbi a legneccesebb: a melegvizet (pláne ilyen alacsony hőmérsékletűt) nem lehet messzire vinni, mert nemes egyszerűséggel kihűl. Ráadásul azon a környéken a "lakósűrűség" is igencsak alacsony, vagyis relatíve sok utaztatással kevés lakást lehetne a vízzel fűteni. Nomeg ott van még a lakások átalakításának költsége is. Szóval fene tudja megéri-e.
2009. jan. 14. 14:05 | galéria | válasz | #133
"a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelő hőmérsékletű vizet(gőzt) kapjunk egy erőműhöz"

Igenis hőbörgök, megint!
Ki beszél itt erőműről?

Ott vannak a budai Duna-parti termélvizek. Bemegy belőle valamennyi a fürdőkbe, a többi meg elfolyik bele a Dunába.
Pedig legalább a környező utcák fűtését bztos meg lehetne ebből oldani, a 30 fok meg bőven elég (lásd padlófűtés), nekem a lakásban nem is kellene annyi, csak 22 fok (Celsius).
Persze, gondot okoz a sok ásványi anyag-tartalom, épp ezért indirekt fűtőközeg lehetne csak, de lehetne. Kiváló távfűtést lehetne csinálni, egy-két hőközponttal, és a 30, ami igazából majdnem 40 fokos víz, ismétlem padlófűtéssel - hej, azok a rómaiak tudtak valamit! - megoldaná a problémát.
closed  
2009. jan. 14. 13:56 | válasz | #132
Hátha valakiben felmerül, hogy miért ennyivel nagyobb a szlovák erőmű, mint a magyar, és miért volna nekik fontos a nagymarosi megépítése: az erőmű "csúcsra járatva" adja le az említett teljesítményt, ami azzal jár, hogy csak üzem közben engednek át vizet a vízlépcsőn, duzzaszás közben (éjszaka) egyáltalán nem. Ezt jelenleg értelemszerűen nem tehetik meg, hiszen akkor minden nap felében ki lenne száradva a Duna medre. Ha a nagymarosi duzzasztó ennek "ellendolgozna" (amikor nincs utánpótlás, akkor Nagymaros sem engedi "elfolyni" a vizet), akkor megoldható lenne a dolog, vagyis csúcsra járathatnák Bőst, és a vízszint sem ingadozna horrorisztikus mértékben.
closed  
2009. jan. 14. 13:30 | válasz | #131
A bősi erőmű 720MW-ra lett tervezve, a nagymarosi 158-ra. (ezért volt fontosabb a "cseszlovákoknak" megépíteni...)
www.bosnagymaros.hu
closed  
2009. jan. 14. 13:27 | válasz | #130
Geotermikus energia: Nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben mint modjuk Izland, ahol az aktív vulkánosságnak köszönhetően nagy mennyiségű forró gőz és víz tör a felszínre: a mi hévforrásaink 30-40 fokosak, és kis vízhozamúak. Hiába kb másfélszerese a geotermikus gradiens nálunk a világátlagnál, 2-2,5km mély kutakat kéne fúrni, hogy megfelelő hőmérsékletű vizet(gőzt) kapjunk egy erőműhöz. Ez sajnos nem gazdaságos.

Hőszivattyú: nem keverendő össze a fentivel: ez a talaj nagy hőkapacitását használja ki. Kis méretben, fűtésre használható, áramtermelésre nem. És sajnos igaz, hogy még a családiház-méretben is nehezíti az árán kívül a hazai szabályozás: lakhatási engedélyt csak olyan ház kaphat, ahol két független fűtési mód van. A tartalékfűtést "hagyományosan" letudják azzal, hogy úgy méretezik az elektromos hálózatot, hogy végszükség esetén villannyal is befűthető legyen a ház, de a hőszivattyú árammal működik, ezért elektromos fűtésnek minősül. (sőt, 10 fok feletti levegőhőmérsékletig azzal is fűt, ismerősömék beruháztak egy ilyenre: október-november és március-áprilisi villanyszámlájuk 50-60ezer havonta, a kettő között kb harmada.)
2009. jan. 14. 13:25 | galéria | válasz | #129
Asszem az Oil & Gas Jornualban olvastam, hogy ekörüli mélyésgben van a gázkitermelési világrekord most. Csak éppen nem egy olyan területen ahol a geotermikus gradiens cirka kétszerese az átkagnak...
2009. jan. 14. 13:24 | galéria | válasz | #128
Pont erről beszélek. A sok hőbrögő nem tud semmit, de azért csak veri az asztalt, hogy miért nem mi termeljük ki. Hát ezért.

A bősi erőmű akkor most mekkora is lett volna? Mert írt itt valaki 700 MW-ot is. Az szemre is soknak tűnt. A 200 MW meg lószar. Egy paksi blokknak a fele sincsen...
closed  
2009. jan. 14. 13:12 | válasz | #127
Makó: sehol a világon nem termelnek még ilyen mélységből, ezért nincs rá kidolgozott technológia. A kanadai cég be merte vállalni, hogy több milliárd dollárt(!) belefeccöl, de jelenleg ők is megakadtak, mert alábecsülték a magyarországi geotermikus gradienst. (sokkal melegebb van lent, mint számították). Persze nem adják fel, de jelenleg kifutottak a pénzből, és újabb befektetőt próbálnak bevonni. Ha sikerülne nekik végül, azzal mi igencsak jól járnánk, hiszen megbízhatóan, tranzitdíj nélkül kapnánk gázt, plusz a 11% bányajáradék is az államot illeti. Aki meg hőbörög, hogy az egészet meg kéne tartania az országnak, az nyúljon a zsebébe pártízmilliárd dollárért, és vásárolja fel a kanadai céget, "ajándékozza" az államnak, aztán kotorásszon a másik zsebében is némi apróért, hogy a kutatást folytatni tudja.
closed  
2009. jan. 14. 12:53 | válasz | #126
A nagymarosi erőmű egyszerre okozna tájvédelmi- (az egyik legszebb magyar táj, a Dunakanyar "rondítása"), környezetvédelmi- (a talajvízszint csökkenése ezáltal a pari szűrésű ivóvízkutak tönkretétele) és főleg természetvédelmi- ( a Szigetköz ökológiájának teljes tönkretétele) problémát. Ezek egy része sajnos már a Bősi erőmű megépítése miatt bekövetkezett. Mindezért cserébe egy 158MW teljesítményű erőművet kapnánk, horror áron. (OK, a 158 MW az 1977-es szerződésben szereplő adat, korszerő technológiával talán 200MW is lehetne.) Összehasonlításképpen: a pirinyó, vacak, sehol nem jegyzett Újpesti Hőerőmű 110MW-os...
2009. jan. 14. 11:30 | galéria | válasz | #125
Ven ilyen topik és a szélenergia topikban is volt róla szó. A geotermikus dolog sajnos olyan, mint a legtöbb média által felkapott hír. Van alapja, csak a valóságtartalommal van kis gond. A technikai és egyéb problémákról elfeledkeznek. Az energetika nem 2 x 2 = 4 dolog. Ennél kicsit több...
2009. jan. 14. 10:59 | galéria | válasz | #124
Ez ennél egy kicsit sokkal bonyolúltabb, és nem úgy van, hogy csak belefúrunk a földbe aztán már ott is van minden ami kell...annyi geo energia nincs, a passzív házat pedig hermetikusan zárni kell > több kórokozó ragad bent stb.vannak problémák azért...Sporolással és ésszerű használattal lehet többet elérni.
2009. jan. 14. 10:53 | válasz | #123
Nem tudom említették -e már előtem a geotermikus energiát...na az kellene nekünk. Magyarországon elég vékony a földkéreg(példa erre a sok gyógyvíz). CSak le kellene fúrni s nesze energia. Régebben olvastam, hogy egy család megcsinálta magának kicsiben. Egyszeri többszázezer forintos kiadás volt..de már biztos a többszörösét behozta... S ilyenkor meg röhög a markába...
2009. jan. 14. 09:52 | galéria | válasz | #122
Lehet, hogy rosszul emlékszem és nem gránit, de a lényeg hogy kemény kőzet van ott lent. Mondom, nem vagyok geológus...
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 14. 09:32 | galéria | válasz | #121
Egyébként Bős-Nagymarost ellenezni műszakilag hülyeség.
Amellett hogy energiát termel, vízgazdálkodási szempontokból is szükséges.
A legnagyobb elkúrás, hogy nem csináltuk még meg.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 14. 09:28 | galéria | válasz | #120
Azt elhiszem, hogy nehéz onnan kitermelni, de a gránit jelenléte erősen kétséges.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 14. 09:25 | galéria | válasz | #119
Szerintem ott nem lehet gránit.
2009. jan. 14. 09:14 | galéria | válasz | #118
Honnan tudjam? Nem vagyok geológus. És csak elmondtam, hogy mi a helyzet. Az öreg rókák mondták el a cégnél, hogy mi a helyzet. A gázkitermelés kezdte óta tudják, hogy ott a gáz. 1000 éves infó. Csak felhozni nem lehet. A Hold mindig is ott volt a fejünk felett mégis csak 1969-ben jutott el oda az ember..
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2009. jan. 14. 09:11 | galéria | válasz | #117
Lehet, hogy hülye kérdés, de hogy kerül magmás kőzet olyan helyre, ami köztudottan üledékes kőzetekből áll?