 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
én a shutle komplett elejét lerobbantanám, mint ahogy egy hal fejét levágják, és ez lenne maga a mentőkabin. azt már több lépcsős ejtőernyőrendszerrel le lehet lassítani. később, normális magasságon akár ki is lehetne ugrálni belőle.
|
dehogynem. csak a nasatól elvárják, hogy figyeljen a biztonságra. ott ezért drága a dolog. a ruszkik lesz.rják magasról, ők meg ezért olcsók.
|
Én is ezt mondom, hogy Mach 20 körül tökmindegy... nincs az az apró kiegészítés, ami megmentette volna a Columbia utasait, az esélyhez az egész űrrepülőgépet át kellene tervezni. Egy hővédő pajzs rohadt nehéz ám.
|
Tényleg nem támadólag írom, de látom következetesen rosszul értelmezed azt amit leír az ember, de már nekem snassz tovább folytatni valami szájbarágós stílust.
Csak most csak neked belinkelem az eredeti szöveget:
"Egy leválasztható kabin + esetleg katapult ülések az űrrepülőgépnél is jól jönne, csak erre már az elején kellett volna gondolni, és ugye nem kicsiny költségnövelő tényező lett volna egy ilyen bonyolult mentő rendszer. Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni."
Az elsőleges tehát a leválasztható kabin, a katapultálásra akkor lenne szükség, a maximális biztonság érdekében, amikor ez a mentő egység is annyira megsérül, hogy habár képes lefékezni, de pl az ejtőernyő meghibásodása, egyéb rendszerhibák miatt valszeg az utasok halálát okozná . (Volt már ilyen). Ennél többet nem lehetne tenni az utasok biztonsága érdekében, a jelenlegi technológiai szintem, asszem.
Mint írtam, a JIMO egy bolygóközi jármű, nincs rajta leszálló egység és nem a Földről indul. Eszembe nem jutott, hogy olyat vizionáljak, hogy vagyunk már olyan szinten, hogy ilyen jellegű járművet lehetne kilövésre használni.
Csak annyit minimálisat kérek, hogy amíg az ellenkezője 100%ig totálisan be nem bizonyosodik, addig tételezd már fel, ha látsz egy infót a neten, akkor amikor esetleg én is elolvastam, akkor ugyan úgy értelmezem. Köszike!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
 |
1. A katapult ülésekre reagáltam, mivel azok anno voltak az első néhány repülés során (aztán kiszerelték őket). Akkor sem volt megoldott a middeck elhagyásának a kérdése. Továbbá tartom azon állításom, hogy Mach 20 körül katapultálhatsz, de kb. annyi esélyed lesz a túlélésre, mint egy sugárhajtóműbe repülő galambnak.
2. A nagy kérdés még mindig a feljutás / visszatérés. Ilyen szempontból az ion és egyéb atomhajtóművek irrelevánsak most itt. Te hívhatod visszalépésnek, de akkor én meg felteszem a kérdést, hogy az autóknak miért van már száz éve négy kereke, szélvédője, kormánya? A kémiai rakétahajtástól jelenleg nem nagyon fogunk elszakadni, és a visszatérésre a legbiztonságosabb forma továbbra is a csonkakúp...
|
1. Cselendzser megmentősdi:
Amikor valaki leírja, hogy szerinte lehetne egy olyan autót építeni, ami rakéta hajtású és át lehet vele lépni a hangsebességet, akkor valszeg nem arra gondol, hogy egy Trabantba kéne beépíteni egy ilyen hajtóművet. Bár ez úgy tűnik nem mindenkinek egyértelmű. Igaz az is oda volt írva a hsz-be, hogy ilyen rencert már a kezdetekkor be kellett volna tervezni a gépbe, utólag reménytelen, de az olvasás nem lehet mindenkinek a zerőssége, mint nekemazírás, ugyee.;D
2. Utolsópár előrefuss.
Hát a zufó az nekem is tökre teccik, ott van pl a gravity control systems, ami magyar csapat és a volt KFKI területén kutassák a zűrt és marha dizájnos weblapjuk van, meg minden.
De azért amíg meg nem csinálják az első 15 cm-es kis modelljüket, amit már vagy 10 éve építenek, addig is jó lettek volna olyan projektek, amit volt szíves Busbácsi törölni, mielött ezt a 60'-as évek technológiai szinvonal szerint valszeg roppant jövőbemutató bár oda éppen soha meg nem érkező CEV-et kiizzadta az agyából valamelyik peopagandahuszárja abból a szervéből, ami általában az embernek a gondolkodásra szolgál, de neki valszeg ürítésre, meg hogy valamelyik buzipajtása belopja oda a lompost.
Szal legyen, vagy inkább jó lett volna: ott van ugye a rengetegszer sokat emlegetett X-33/VentureStar, aztán miután ezt törölték, a NASA előállt a Space Launch Initiative programmal, de azt is törölték, pedig abba is igazán előremutató újrafelhasználható technológiák voltak. link De talán még volt egy másik program is, amit szintén törölt Busapó. A programok kronológiáját elég macerás manapság visszagöngyölíteni, mert sajna a NASA weblapkiszerkesztői hatékonyabban dolgoznak, mint Ivan Fjodorjovics Kaszparovszkíj, aki a KGB megbízásából retusálta ki annak idejen a politikailag nem teljesen korrekt kozmonauta elvtársakat a fotókról.
Aztán szegény JIMO gyerek is áldozatul esett, egyrészt mert a CEV utáni határtalan költségvetésbe ő már nem fért be, pedig egy ionhajtóműves, nagy tömegű bolygóközi jármű lett volna. Csak hát ráadásul még rajta volt a zatom is, amit politikus barátaink a rakétákon kívül máshol nem szívesen látnak. Sajna hát a zatomból egyelőre kevesebb pénzük van, mint az olajból, szal az embereknéek még esetleg eszükbe jutna, hogy nem is olyan nagy gáz manapság már egy atomerőmű, ha már egy rakétát marhagyorsan marha messzire el tudna vinni.;)))
A többit jelentem nem én írtam.
;D
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Néhány reakció...
"Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni."
De mégis hogyan katapultálnak a middeckről? Megvárják, amíg a felső szinten mindenki nyom egy ejectet, a kabin lerobbantja magáról a második szintet (ami egyébként számos kötéssel kapcsolódik a géptörzshöz), majd katapultálnak a középfedélzeten ülők? Vagy hogy gondoltad?:) Egyébként meg sajna nincs olyan, hogy egy ~Mach 18 körüli sebességgel haladó gépből kiugrasz és túléled.
"Az viszont, hogy a NASA nem előre menekül, hanem visszalép vagy kettőt az új rendszerekkel, az nem tudom minek nevezhető."
Mi lenne az előremenekülés? Úgy értem a realitások talaján, a különféle antigrav és egyéb ufós blablát pls hagyjuk most...:)
"A jelenlegi szemelyzetek jo resze a nasa foldi kiszolgalo szemelyzetebol (pl. iranyitok) kerulnek ki, tehat szinte mindenkit felvesznek urhajosnak aki jelentkezik es ert is valamihez."
Azért egy így nagyon erős csúsztatás. Az viszont nem véletlen, hogy az irányítóteremben aktív űrhajósokat látsz: a CAPCOM a kezdetek óta űrhajós.
"A NASA-nak a saját műholdjai mellett lassan csak katonai és állami megrendelések maradnak..."
Gyakori tévedés, hogy a NASA-nak bármilyen rakétája is lenne. Az Atlasokat a Lockheed Martin, a Deltákat pedig a Boeing gyártja megrendelésre. Szigorúan véve csak a orbiterek a NASA-é, mert anno megvette őket a Rockwelltől, de a külső tankot állandóan a LockMarttól, az SRB-ket pedig a Thiokoltól veszik.
Más kérdés persze, hogy stratégiai tervező, koordináló, kutató-fejlesztő és pénzügyi támogató szerepe van a szervezetnek, és ezek a fenti magáncégek sem nagyon fejlesztenek saját szakállra, szóval az egészet megette a fene.:/
|
Nem is a NASA-ra írtam amit írtam, hanem az amerikaiakra... Abba beletartoznak a politikusok és a NASA is...
Ha szabad kezet kapna a NASA, akkor nem is lenne gond...
|
Ez nagyjából nem így van. A Világon senki nem költ többet a repüléssel, űrrepüléssel kapcsolatos alapkutatásra, mint éppen a NASA. Csak persze a komoly rendszereikről szóló döntést végül a politikusok hozzák meg. Akik nem csak a pénz nagyságát határozzák meg, hanem azt is hogy konkrétan mire lehet költeni, vagy éppen milyen rendszerek további fejlesztését állítják le. Lásd X-33.
Ha a politikusaik kicsit tovább látnának ebben a tekintetben a következő választásoknál/háborúnál az amerikaiak már rég telepeket hoztak volna létre a Marson.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Ezt a "fejlesztést" a Columbia miatt kezdték el, hogy minél hamarabb lecserélhessék az űrrepülőket. Addig "kényelmesen" elvoltak, inkább öntötték dézsából a pénzt az STS rendszerbe, minthogy egyetlen centet is fejlesztésre költsenek...
De meg lehet nézni a mai amerikai hordozórakétákat is... Vagy kőkori konstrukció, vagy szilárd hajtóanyag, vagy oroszoktól licenszelt hajtómű... Saját új fejlesztés viszont nagyon kevés... Viszont van egy közös tulajdonságuk: mindegyik nagyon drágán működik...
Igaz, az oroszok sem fejlesztenek sokat, de legalább relatíve olcsón működnek a rakétáik. Nem véletlen, hogy egyre több amerikai (kereskedelmi) műholdat is ők állítanak pályára... A NASA-nak a saját műholdjai mellett lassan csak katonai és állami megrendelések maradnak...
|
Az ilyen kis fejlesztgetések általában a végére mindig annyiba kerülnek, mintha teljesen új rendszert találnának ki.
Amúgy nem értem még az egész logikáját, nem fordítva kéne csinálni? Először leírni, hogy felépítünk mondjuk egy 50 ember befogadására alkalma holdbázist, ami már ipari tevékenység folytatására is alkalmas, hogy kb 30 év alatt behozza a kiépítés költségét, vagy legalább is annak egy részét.
Ehhez szükséges x tonna anyag Holdra juttatása, illetve y tonna anyag folyamatos mozgatása a Föld és a Hold között. Ha ezek az adatok nagyjából megvannak, akkor el lehet kezdeni gondolkodni, hogy adott mennyiségű anyagot milyen tételben és hogy célszerű így mozgatni. Amihez már speciális járműveket lehet tervezni.
Erre megtervezték ezt az Apollo II-t, ami azért jóval többre képes, mint az eredeti, de a fenti feladatok kiszolgálására messze nem alkalmas. Az Ares rakétacsaládból elvileg csak a gyorsító fokozatok lesznek újrafelhasználhatóak, ami nem nagy tétel, ahhoz képest, hogy a rakéták szerkezetének 90%-a megsemmisül. Az Orionnak, meg az utaskabinja.
Hát erre még mindíg nem lehet üzletileg is működtethető vállalkozást építeni.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
ezt a "fejlesztést" megtehették volna idestova 30 éve is és akkor nem kellett volna siklókat fejleszteni.
vagy ha már sikló, akkor meg rég el kellett volna kezdeni a fejlesztését.
bakke ennyi idős autó már múzeális darab.
|
"A meglevo anyagokbol akarnak dolgozni. Ottvannak ugyebar az apollo inditoallasok (2 darab), ezekrol csak le kell szedni az ursiklok mozgoalvanyat es ujra hasznalhatoak. Ott vannak a meglevo szilard gyorsitoraketak, hajtomuvek es tartalyok. Ezekbol epitik az uj raketakat, mert ezeket sem kell ujratervezni."
Igazából az SRB-t is és az STS-hez használt külső tartályt is áttervezik, előbbi a 4 helyett 5 szegmenses lesz, míg utóbbi a 8,4 helyett 10 méteres átmérőjü lesz. Ez a gyártó üzemben is igényel átalakításokat. Sőt az ARES-I-hez vadi új második fokozatot is fejlesztenek.
A Jupiter-120 és 232 rendszer használta volna a mostani elemeket, persze a külső tank tetejét kissé átépítették volna, hogy a következő fokozattal vagy a teherrel össze lehessen kapcsolni. Ez a Nasa-nak (ill. Nasa döntéshozóknak) nem tetszett.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
|
Teljesen életképes lenne ma már egy szárnyas űrsikló, sőt az űrsikló is az lenne. Mindössze az agresszív, és brutális légkörbe lépést kéne elfelejteni. Úgy nem kéne 1400 fokos max hőmérsékletekkel bajlódni, még csökkentett méretű hővédelemmel sem (ami mellesleg könnyebb és olcsóbb lenne), és az egész gépet kevésbé venné igénybe.
Ja persze ott a "nemmerarégimegbevált" (persze bevált, csak alig 7 ember halt meg a bevált dologtól).
Mai technikával sikerülni tényleg olcsó, egyfokozatos űrsikló... majdnem sikerült is, majdnem kész volt (venture star), de háborúzzunk inkább, hiszen a világ irányítása fontosabb mint a tudomány.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
"Egy leválasztható kabin + esetleg katapult ülések az űrrepülőgépnél is jól jönne, csak erre már az elején kellett volna gondolni, és ugye nem kicsiny költségnövelő tényező lett volna egy ilyen bonyolult mentő rendszer. Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni."
A challanger szemelyzetenek meg par ejtoernyo is eleg lett volna, ezert is kapnak ujabban ernyot. A columbia eseteben csak a mentokabin lett volna hasznalhato, mert olyan sebessegnel nem lehet ernyovel ugrani, bar a magassag nem jelentett volna gondot. A szomoru pedig az, hogy eredetileg voltak katapultulesek a gepeken, de ugy nem ferne be annyi utas, mivel pl. jelenleg az also szinten ulo utasokat nem lehetne katapultalni. Mentohajo pedig van, de a nasanak vegul nem volt arra penze, hogy befejezze. Tobbek kozott ezert is maradtak a sojuz alapu mentokabinok. (most mar ketto fog kelleni a 6 embernek)
A nasa szemelyzeterol pedig csak annyit, hogy a vizsgalatok szerint csak egy ember volt rendesen felkeszulve a visszateresre. Igaz, hogy nem sok eselyuk lett volna, de meg sem probaltak betartani a szabalyokat. Egyebkent lassan ott tartanak, hogy mar csak az orultek hajlandoak az urrepulokkel repulni. A jelenlegi szemelyzetek jo resze a nasa foldi kiszolgalo szemelyzetebol (pl. iranyitok) kerulnek ki, tehat szinte mindenkit felvesznek urhajosnak aki jelentkezik es ert is valamihez.
"Az viszont, hogy a NASA nem előre menekül, hanem visszalép vagy kettőt az új rendszerekkel, az nem tudom minek nevezhető"
A meglevo anyagokbol akarnak dolgozni. Ottvannak ugyebar az apollo inditoallasok (2 darab), ezekrol csak le kell szedni az ursiklok mozgoalvanyat es ujra hasznalhatoak. Ott vannak a meglevo szilard gyorsitoraketak, hajtomuvek es tartalyok. Ezekbol epitik az uj raketakat, mert ezeket sem kell ujratervezni. Ami uj fejlesztes az a kabin es a holdkomp. Ezek gyakorlatilag a meglevo apollo tervek alapjan mukodnenek, tehat sokat itt sem kell fejleszteni. Innentol mar eleg egyszeru dolga van a beszallitoknak, mert szinte ugyanazt adhatjak el mint eddig, csak mas csomagolasban es elvileg megbizhatobb valtozatban.
Igazabol ezzel nincs semmi gond, de nem allohelyzetbol kellene inditani a raketakat, hanem megkeresni az elerheto legjobb inditasi magassagot es sebesseget. Ha hosszutavra gondolkodnak, akkor meg lehetne probalni a vegyesuzemu raketak hasznalat, elvegre egy ram/scram/rocket rendszer nagysagrendekkel kevesebb oxigent kell hogy magaval vigyen, ami jelenleg a hajtoanyag tomegenek es terfogatanak nagy resze. |
A Szojuz 11 űrhajósai egyszerű melcsiben jöttek mentek, na ezt kapd ki!
Jól meg is haltak.
Pedig ugye a Szojúz meg az ilyen kapszulás cuccosok vannak kikiáltva manapság a biztonság netovábbjának.Azóta megint kötelező viselet a szkafander.
Egy leválasztható kabin + esetleg katapult ülések az űrrepülőgépnél is jól jönne, csak erre már az elején kellett volna gondolni, és ugye nem kicsiny költségnövelő tényező lett volna egy ilyen bonyolult mentő rendszer. Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni. Ez a rendszer utólag viszont nem beépíthető már a gépekbe.
A ciki az, hogy az ürrepülőgép így is nagy és drága, ha elposszan az rengeteg pénzt jelent, ergo eleve nonszensz lett volna egy ilyen bonyolult szállító rendszer megépítése, ha az elején tudják, hogy ennyibe kerül és ilyen kevéssé biztonságos. Szal valszeg, ha a kockázat kalkulációk eredménye miatt bele kellett volna tervezni a mentőrendszert, akkor kiderült volna, hogy az egész elképzelés ebben a formában anyagilag, vagy biztonsági szempontból nem működik.
Manapság viszont már tudható, hogy a meghibásodással, eseménnyel, balesettel kapcsolatos kalkulációk kb egy nagyságrendet tévedtek!
Kb ezért tűnik zsákutcának.
Az viszont, hogy a NASA nem előre menekül, hanem visszalép vagy kettőt az új rendszerekkel, az nem tudom minek nevezhető.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
minden űrhajós filmben van az űrhajón mentőkabin. itt miért nem lehet egy nagyob kabinféleséget, valami baromi erős anyagból beilleszteni, ami katapultálni tud az űrhajóból és legalább ejtőernyős technológiával rendelkezik?
ja és legyen protokollszerű az, hogy kesztyű, sisak, biztonsági öv. ha itt lent kötelező, ott fent nagyobb a veszély nem?
|
A régen bevált technológiákra épül, de minden komolyabban fejlesztés nélküli megoldás az Orion. Az árakról annyit, hogy az Orion biztos nem visz fel semmit, de az ARES V. majd igen. És nem lesz olcsó az sem... :)
Az űrrepülőgép egy teljesen eltérő igénylista alapján épült, képesnek kellett lennie hatalmas műholdak indítására és befogására, mert a Védelmi Minisztérium ezt várta el.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Talán nem a közeljövőben és nem a ma ismert anyagokból, de olyan űrhajót kellene tervezni és építeni"
Nem kell a jövő anyagaira várni... Csak vissza kell térni a régen bevált, sokkal biztonságosabb konstrukciókhoz, ahogy azt teszik az Orion-nal. Felszálláskor a hővédelem sérülése kizárt, rakéta hibája esetén ott a mentőrakéta...
Igaz, nem tud akár 30t hasznos terhet felvini (mindezt méregdrágán), csak néhány embert - biztonságosan... De az oroszok űrrepülő nélkül is megépítették a MIR-t... Vagy az USA egy rakétával feljuttatta a 77 tonnás (ISS 1/3-a tömeg) Skylab-et, de ugyanazzal a rakétával vihetett volna 120 tonnát is...
|
Nem bántani akarlak, ne érts félre, de nem kell mindent értened. Talán túl sok sci-fi-t olvasok, vagy nézek, de én csodálkozom, hogy erre miért nem gondoltak hamarabb. A legértékesebb rakomány a gép legvédettebb pontján, egy többszörösen biztosított helyen kellene, hogy utazzon. Talán nem a közeljövőben és nem a ma ismert anyagokból, de olyan űrhajót kellene tervezni és építeni, aminél egy hasonló hiba csak egy durva kényszerleszálláshoz vezet. Tudom, hogy ez ma még fantasztikum, de nagyon úgy fest a dolog, hogy minden csak idő kérdése...
Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?
|
Ha John Young valamit nem vett jó néven, akkor valószínüleg igaza is lehetett :)
Végül is minden idők legtapasztaltabb űrhajósa, az egyetlen ember, aki 3 (+1 holdkomp) különböző űrhajóval repült, ráadásul mindegyik repülésének volt valami komoly "elsősége".
2x Gemini, 2x Apollo (ebből 1x holdkomp is), 2x Shuttle. Lettek volna további Shuttle repülései is, pl. "az övé lett volna" a Hubble. De a Challenger katasztrófája közbe jött, Ő meg elmondta a nem túl hízelgő véleményét a NASA-ról...
|
"amikor egy baleset következtében elkezdenek szétdarabolódni a "rendszerek és a szerkezet a lehető legfokozatosabban épüljenek le, fokozva a legénység túlélésének esélyeit"
Ezt marhára nem értem. Milyen túlélési esélyről beszélnek itt? Kétpercesről, hogy legyen idejük egymástól könnyes búcsút venni? Mennyi esélyed van a túlélésre akármilyen hiper-szuper szkafanderben is, ha ott találod magad 100 kilométer magasan, >20 ezer km/h-val közlekedve, egy széteső űrhajóban? Még ejtőernyőjük sincs, nemhogy privát hővédő pajzsuk. Én inkább valami kapszulát terveznék be, hogy ha akarnak, gyorsan meghaljanak, ne kelljen elevenen elégni.
|
Max. jelentős részt kell vállalniuk. Pénz van az EU-nak, Oroszoknak, Kínának is, az utóbbi kettőnek és az ESA-nak valamilyen szinten van infrastruktúra is. Összefogás kellene, de nem egyszerűen országok között, hanem a különböző célú szervezetek kötött is. Értem ezt úgy, mint pl. egy állami/gazdasági - hadi - űrkutatási összefogás. (pl.: EU - NATO - ESA, USA - NATO - NASA)
|
Azért valahol de.
Pénz, infrastruktúra ott van. Ezért nagyhatalom.
Ha tudnak környezetet szennyezni, akkor ezeket a feladatokat is vállalniuk kell. (Idill. Muhaha.)
|
A szomoru a dolgoban az, hogy majdnem elvesztettek a Columbia-t az elso probauton, mert a visszatereskor majdnem ategett a jobb oldali futomuakna szigetelese. (lasd: nasa jelentes) Vegul a bal oldali akna ategese okozta a siklo pusztulasat jopar evvel kesobb. Mar az elso tesztuton is egyertelmu volt, hogy a szerkezet tul serulekeny es nem biztonsagos. (a fellovesi meghibasodasokra kidolgozott tervek nem jarhatoak, a tartalyrol hullo jeg meg mar akkor is gondot okozott) A siklok biztonsaga azota csak romlott, foleg amikor, hogy tobb utas ferjen be, kiszedtek a katapultuleseket is.
ps: Miert raktak a siklot a tartaly oldalara es nem a tetejere? Ket okbol: az elso, hogy a tartaly nem birja el ha a hajtomuveket folotte gyujtjak be, egyszeruen elegne a szigeteles, arrol nem beszelve hogy a hajtoero jo resze elveszne amikor a sugar a tartaly tetejenek utkozne. A masik ok meg az, hogy a siklok a regi apollo-khoz hasznalt alvanyokrol indulnak a mai napig, azoknak meg fix meretuk van, ebbe kellet belefernie a tervezoknek. (a szilard raketaknal meg a vasuti urszelvenybe, stb.) |
"es nem azt irja a repulesi tervre a tesztpilota mint az ursiklora az utolso apollo-s urhajos, hogy 'Ne jatszunk orosz rulettet!'"
No offense, csak kiegészítés. Az ominózus orosz rulett kifejezés azzal kapcsolatban merült fel, hogy voltak tervek egy RTLS próbára az első fellövésnél, és ezt nem vette jó néven John Young:
At one stage, NASA considered making STS-1 a test of the Return to Launch Site (RTLS) abort profile, which would have required Columbia to jettison the Solid Rocket Boosters at the normal separation altitude, fly downrange and pitch the Orbiter and External Tank over, resulting in the vehicle flying backwards with all three engines burning at the same time. Because the RTLS maneuver is considered very risky, Young declined, saying, "Let's not practice Russian roulette."
|
Az ujrafelhasznalhato urrepulokkel meg mindig ugyanaz a baj, mint annakidejen. A jelenlegi kemiai raketak mellett a hajtomuvek uzemanyagigenye a generalt hajtoerohoz kepest meg mindig tul nagy, tehat rengeteg uzemanyag kell a hasznos teher feljuttatasahoz. Ehhez jon meg hozza az alkatreszek gyors kopasa is, ami miatt egyes komponenseket nem igazan eri meg tobbszor hasznalni, mert vagy eleg stabilra epitik, de akkor minden fellovesnel fel kell emelni a plusz sulyt, vagy vekonyabbra csinaljak oket, de akkor egy hasznalat utan cserelni kell oket.
Jelenleg a hagyomanyos kemiai hajtomuveket alkalmazva csak egy tobbfokozatu rendszer mukodne olcson es megbizhatoan. Ez tartalmazhat egy sugarhajtomuves elso fokozatot es egy raketahajtasu masodikat. A legolcsobb es legbiztonsagosabb megoldas ha minden fokozat iranyithato, tehat visszahozhato a foldre. Ehhez hasonlo kombinalt rendszer a Burt Rutan fele pegazus, amit a nasa is hasznal.
Ha minden aron az egyfokozatu palyaraallas a cel egy ujrafelhasznalhato rendszerrel, akkor egyreszt szukseg van egy kombinalt uzemmodu hajtomre (turbofan/ram jet/scram jet/raketa), bar egy ehhez hasonlot mar a blackbird-ok is kaptak/. Tovabba szukseg van olyan anyagokra, amik kibrjak a terhelest szeteses nelkul. (es nem azt irja a repulesi tervre a tesztpilota mint az ursiklora az utolso apollo-s urhajos, hogy 'Ne jatszunk orosz rulettet!') A jelenlegi alukeret+keramia+tuzallo szovetek helyett hasznalhatnanak erossebb es stabilabb monolit anyagokat, pl. corundum (aluminium oxid) keramiat. Ez az anyag tobbet bir mint a siklo jelenlegi hovedelmi rendszere es kb. gyemantkemenysegu. (szennyezett formait rubintnak es zafirnak, a szurke femes valtozatat adamantiumnak is hivjak) Mivel iparilag olcson eloallithato, ezert egy titanumvazra rogzitett kompozit stuktura nagyon eros es konnyu urhajokat eredmenyezne, amik meg raadasul nagymertekben tuzalloak is.
A nasa egyelore ugy itelte meg, hogy valami olcsobbat akarnak osszehozni, ha mar az oroszoknak olyan jol sikerult. Tobbek kozott ezert sporoltak le anno az ursiklok kulso tartalyarol a feher festeket (az elson meg volt), mivel igy konnyebbe valtak. Arra meg mar senki nem emlekezett, hogy a vastag muanyagalapu festek feladata igazabol a lehullni keszulo habdarabok helyukon tartasa lett volna. A nasa barmikor epithetne egy egyszeru es jo urhajot, de a beszallitoiknak nem ez az erdekuk, mivel akkor gyakorlatilag munka nelkul maradnanak. Mostanaban mar ott tartanak, hogy az uj marsjarokhoz meg villanymotorokert is japanba kellett menniuk, mert az usa-ban nem taltaltak megfelelot. |
Namégegyszer:
BP - NY = 100 000 Ft
Csillagváros - ISS = 32 millió Ft
Egy tizedesvessző elcsúszott, többek között;)))
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Hát szerintem mindkettő annyiba kerül, amennyit a társaság elkér érte, ez ma már inkább üzlet. Nekünk viszont még sokáig így sem lesz megfizethető.
Ha van fölösleges üres hely akkor hótziher, hogy kiadják olcsóbban is mint a teljes árú út, csakhogy ne üresen menjen a járgány (lásd Szojuz turista járatok). Ha van rá kereslet akkor viszont az üzemanyagfaló Concorde-ot is nyereségessé lehet tenni.
De kb ha lenne valami menetrendszerű repülés az űrbe akkor olyan 10-20 millió forint körül lenne egy jegy ára.
A Szojúz rakéta olyan 300 t üzemanyagot füstöl el és felvisz 3 embert.
Egy Airbus 380-as kb 250 t üzemanyaggal elvisz 800 embert. Budapest - New York út 100 - 300 út akkor, csillagváros - nemzetközi űrállomás az ált isk matekkal számolva 3 200 000 Ft lenne (áfával), ha csak az üzemanyag számítana. (Csak hát ugye a Szojúz rakéta erősen 1X használatos a repcsi meg elröpköd 30 évig akár mindennap is.)
Most csak mint józan paraszt szólaltam meg, mert nem vagyok hozzáértő.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Szóval egy kilövésből vehetsz magadnak egy utasszállítót és még kerozinra is bőven maradna pénzed ;)
|
Az Endeavour megépítése kb 1,7 milliárd dollárba került és átlagban egy kilövés 450 millió dollár. Míg egy Boeing 747 kb 300 millió dollárba kerül
|
Egy hozzáértő írhatna valamit arról, hogy milyen különbség van egy átlag utasszállító repülő és egy űrhajó energiafelhasználása, vagy bármilyen paramétere között. Nagyon érdekel, hogy mennyibe kerül egy repülés mondjuk Amerikából Európába, és mennyi egy űrbe való kirepülés.
|
"Látszólag leszarják, de épp az utóbbi években kezdtek elindulni az egyre komolyabb projektek, melyeknek célja pont az aszteroidák elleni védelem (melybe beletartozik az előrejelzés is)."
|
jó, hogy tervezik az elhárító rendszereket, de még normális észlelőrendszer sincs. először abból kell használható, utána következő projekt már lehet az elhárítás.
a Csillagkapuban hogyis mondta O'Neill?? "Carter! Már látom a házam."
|
Látszólag leszarják, de épp az utóbbi években kezdtek elindulni az egyre komolyabb projektek, melyeknek célja pont az aszteroidák elleni védelem (melybe beletartozik az előrejelzés is).
Amúgy azért az túlzás, hogy olyan sűrűn jönnek ilyen közel és ekkora méretű égitestek. Persze volt már para, de a legtöbb vagy elég a légkörben, vagy túl messze van ahhoz, hogy problémát okozzon. Szerencsére a felfedezés is egyre modernebb.
|
"A ciki az, hogy nem tudjuk valójában, hogy mekkora veszély. 1-2 mrd $ lenne egy ilyen észlelő rendszer, de cakkpúder mondjuk 50 mrd egy elhárító rendszer is kijönne."
Ezeket a költségeket nem az USA-nak kellene állnia, a kifejlesztése nem a NASA feladata. Mivel nem csak amerikaiak élnek ezen a sárgolyón. Ehhez nemzetközi összefogás kellene.
|
Igen, az űrrepülő volt annak idején az űr ponyvás Ifájának kikiáltva (a nép felé). Volt egy nagyon jó kis portál annak idején az újrafelhasználható űrszállító rendszer tervekről (csak már megszűnt az oldal) és ott volt egy jó kis elemzés, ami az elnök elé letett asszem 4 kidolgozott alternatív rendszert mutatta be. Az egyik végén ez, a megvalósult rendszer volt, a másik végén meg egy olyan, amit ha megépítenek, akkor utána tényleg csak benzint kell belerakni, lemosni a szélvédőt, és becsukni a csomagtartót. Sajna az 10X ilyen bonyolult lett volna, mint ez, és a NASA talán még azóta azt építené. De valahol a kettő közötti valamelyik alternatíva igazán nem lett volna rossz.
Ez a rendszer volt a legegyszerűbben/legolcsóbban megépíthető, de üzemeltetését paramétereit tekintve a legrosszabb, amit ráadásul minél többször használnak, annál biztosabb, hogy nem érik el azt a bizonyos álomszerűen alacsony $/kg arányt.
Másrészt én azt "bírom" amúgy, hogy havonta/félévente jönnek a hírek, hogy pl. épp most húzott el a Föld és a Hold között egy olyan kisbolygó, ami akkora krátert fúrna mint a Kárpát-medence és kb a ma ismert civilizáció végét jelentené, ha pl Európába, vagy Amcsiba csapódna. De ez láthatólag marhára nem zavarja a politikusokat, pedig valójában azt sem tudjuk mik az esélyeink, mert nincs még csak erre specializált észlelőrendszer sem kiépítve.
Lehet, hogy vicces, ahogy eddig azt hittük, hogy milyen biztonságban élünk, hiszen ilyen kisbolygók, max a dinoszauruszokat nyírják ki, nekünk pedig nincs hosszú farkunk, mint nekik. Persze az is lehet, hogy tényleg tök biztonságban érezhetjük magunkat.
A ciki az, hogy nem tudjuk valójában, hogy mekkora veszély. 1-2 mrd $ lenne egy ilyen észlelő rendszer, de cakkpúder mondjuk 50 mrd egy elhárító rendszer is kijönne.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Persze, de nincs is igazán olyan célkitűzés, amiért lehetne küzdeni. Most megint versenyezzenek a holdraszállásért? Minek, egyszer már sikerült. Van több jó projekt, azonban ahogy írod, szétforgácsolódik az erő. Azért, mert most nincs is egyetlen konkrét cél, mint a hatvanas években. Meg nem is hajtja őket semmilyen politikai "győzni akarás". Kínában még mindig népünnepély, ha egy űrhajóst sikerül fellőni, az USÁ-ban ez már az utolsó oldalon is csak egy félmondatos hír.
Én úgy tudom, hogy az űrsiklóról a megépítés során derült ki, hogy nem fogja hozni a néhány-dollár-egy-kilogrammos terveket, de már annyi pénzt beleöltek akkorra, hogy nem lehetett leállítani. Az viszont tény, hogy rossz és drága a konstrukció, hiszen különben nem térnének vissza a jó öreg Apollo-szerű kapszulákhoz.
Amúgy valóban, ha azt a 800 milliárd dollárt, amit évente a hadseregre költenek, az űrkutatásba invesztálnák, öt év múlva már épülne a holdbázis kb.
|
Az amcsik kezében tényleg hatalmas potenciál van, de kb olyanok mint a németek a II. VH alatt. 1000 csodafegyver programjuk futott párhuzamosan, de ezáltal egyikre sem koncentráltak megfelelő súllyal, és végül egyikre sem jutott annyi erőforrás, hogy abból komoly tényező válhasson, pedig némelyikre nem is kellett volna sok.
Nem irigylem a NASA vezetőit, pláne, hogy soxor őket is hibáztatja az ember a rossz döntések miatt. Talán az a gond, hogy túlságosan is szoros politikai/civil kontrol alatt állnak, a költségvetési kérdések pedig mindíg megelőzik a szakmaiakat. Vietnam-Irak-NASA, nem a végkifejlet csak az időpont a kérdéses.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A jelenlegi űrsikló rendszer volt a legolcsóbban megépíthető ilyen eszköz. Az üzemeltetéséről már kezdetektől tudták, hogy az alternatívákhoz képest magasak lesznek a költségei, és egyéb paraméterekben sem hozza majd az eredeti elvárásokat. Nagyjából ezért néz ki úgy ahogy kinéz, és ezért ilyen drága, illetve viszonylag kevésbé biztonságos.
A politika részéről amikor Armstrong kitűzte a csillagos sávos lobogót már gyakorlatilag elvesztette a jelentőségét az egész emberes űrprogram. Erre utal, hogy nem érezték presztízs veszteségnek az amcsik, hogy 2-3-5 éveket simán kihagytak, amikor valamit fejlesztgettek, és nem volt közben alternatíva, max az oroszok. Ciki.
A teljes 30 éves shuttle űrprogramot mondjuk az amcsik iraki háborújuk 1 éves költségvetéséből, vagy a most a bankoknak megszavazott gyorssegély töredékéből meg lehetne csinálni. Pláne ha valaki előre megkapja így az egész pénzt egyben, akkor még talán jobbat is tud csinálni, mint ez a mostani.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Szerintem korai még a NASA-t leírni. Hatalmas potenciál van benne, épp csak az USA most nem kezeli úgy az űrkutatást, mint ezelőtt harminc-negyven évvel. Szerintem egyetlen döntésbe kerülne, hogy újra generációkkal törjenek a riválisok elé (most csak egy generációval vannak előttük).
|
Ma vettem meg az Invázió című filmet, az is pont ezzel kezdődik.
Amúgy a ma már hyperbiztonságosnak tartott Szojúz rendszernek is volt 2 halálos balesete. Ha az is 7 embert tudna szállítani, akkor már az oroszok is elvesztettek volna 14 embert extrába. Így 4-gyel megúszták.
Sajnos mivel a shuttle orbitere egy integrált, kevésbé moduláris rendszer, nem úgy mint mondjuk egy Szojúz, ezek az ajánlások gyakorlatilag megfogadhatatlanok lesznek még vagy 30 évig, amíg végre valaki egy normális szállító rendszert kifejleszt. Bár az is lehet/valószínű, hogy az már nem a NASA lesz.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
biztos megvan annak is a logikus magyarázta, hogy miért nem ezt használják. ha csak ezen múlna... nos, valakinek tuti eszébe jut ez a megoldás is. valószínűleg az építés előtt sokféle variációt kipróbáltak és elvetettek.
szomorú amúgy mind a columbia, mind a challenger esete. azért az űrsiklók így is szép pályafutást tudhatnak maguk mögött, mégha alapvetően nem teljesítette azokat a célokat, melyeket kitűztek elé.
|
azon vajon gondolkodtak a NASA-nál, hogy az űrsiklót a külső üzemanyagtartály tetejére tegyék át?? az űrsikló hajtóművét áttenni a tartály aljára, a kettő közé kapcsolót tenni, végül a segédrakétákból 3-at még a szélére csatolni és tadá.. kész a biztonságosabb űrsikló. kis költségből meglehetne valósítani és nem lennének az oroszokra utalva, míg kijönnek a újjal.
|
Az űrsikló szárnyai tették lehetővé, hogy ne valahol az óceánba landoljanak az asztronauták hanem egy hagyományos reptérre is le tudjon szállni.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17"+Samsung 32" LCD-TV
|
Már hogy ne lett volna értelme? Sőt az volt az egyik lényege: azok segítsévével tudott a küldetés végrehajtása, és a légkörbe való visszatérése után repülőgép módra leszállni.
|
Sajnálom hogy nyugdíjba mennek az űrsíklók, ha nem is volt szinte semmi értelme a szárnyaknak legalább jól néztek ki.
techgarazs.com ingyendomain.tk
BME
|
|
"Ez a jelentés megerősíti, hogy bár a Columbia hősies legénysége minden lehetséges módszert megpróbált a jármű irányításának megtartására, a baleset alapvetően nem volt túlélhető" - nyilatkozott Wayne Hale, a NASA helyettes igazgatója. A baleset 2003. február 1-én történt, amiben hét asztronauta lelte halálát. Felszálláskor az űrsikló bal szárnyát megrongálta a külső üzemanyag tartályáról lehulló szigetelőhab darab, ami végzetesnek bizonyult a légkörbe történő visszatéréskor. A forró légköri gázok a sérült szárnyon keresztül behatoltak az űrsikló belső szerkezetébe, megolvasztva azt, ami a Columbia megsemmisüléséhez vezetett.
Ha az űrhajósok megtették volna a szükséges biztonsági intézkedéseket, akkor valamivel tovább élhettek volna, ugyanakkor mozdulatlanul kellett volna végignézniük űrsiklójuk és önmaguk pusztulását. A jelentés megjegyzi, hogy a szélsőséges erőhatások és körülmények miatt ekkor sem lett volna esélyük a túlélésre.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
41 másodperc: újabb jelentés a Columbia-katasztrófáról
Kenguruburgerrel a klímaváltozás ellen
A sötét energia és a svájci sajt esete
Hová tűnt a Vénusz vize?
Csoki, bor és tea, a jótékony ünnepi kellékek
Magnezitüledék a Marson
Repült a Fehér Lovag
Itt az ideje a robotetika kidolgozásának
