 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
És ehhez HD-ban kellett nézned a filmet? Szájról olvasol?
|
Így van. És a kő-papír-olló példával nagyon jól, egyszerűen szemléltetted. :)
|
Callsito: "A teljes részletességű mindenre kiterjedő jövőkalkulációhoz külső univerzumban kéne lennie a gépnek. Nos most már eléggé felvázoltam az általam elképzelt modellt. :) "
Jaj elnézést, most vettem észre, hogy ezt még hozzáfűzted :p Akkor ugyanazt gondoljuk.
|
Jaja! De létezik-e külső rendszer egyáltalán? Mert a párhuzamos külső univerzum vajon tényleg rendszeren kívüli, vagy az is rendszer része? Mert elvileg a párhuzamos síkok befolyással vannak a többire, nem? Tehát csak egy rendszer létezik, amiben minden benne van, az is, amiről ma még és talán soha nem is lesz lövésünk se...
|
hmm... A másik ilyen eszement dolog, amit még írni akartam és ami azóta foglalkoztat, amióta láttam a Men In Black-et. A végén az a jelenet... És még korábban itt vetette fel roliika a fraktálszerű univerzum felépítésének gondolatát. Erre is van elképzelésem, de most nem fejtem ki, mert totál frík lennék már.
|
Callisto: "A jövőszámoló gép egyébként működhet saját unierzumán belül is, csupán a pontosság három dologtól függne:"
Nah magyarul nem működne :p Ha esik lefele egy kalapács, én is meg tudom mondani, hogy mindjárt a földre esik, mert jó pontossággal tudom "lemodellezni", pont az általad írt szempontokat figyelembe véve.
De szerintem a többiek az "egész pontos" jövőbelátóról beszélnek, azaz arról a gépről, ami az ősrobbanás kezdeti állapotából is kiszámítja, hogy ma merre áll a szemöldököm egyik szála.
Sz4bolcs: "De szerintem ha modellezni tudnánk az egész világot, akkor annak sem lenne akadálya, hogy ne csak egy potenciális jövőt kapjunk eredményül, hanem azt, ami valóban meg fog történni. "
Lehet, hogy igazad van, de vegyük pl. a következő helyzetet: Egy haverom és én kő-papír-ollót játszunk. Mindkettőnk eltökélt szándéka, hogy nyerni akar, minden áron, de csak szabályosan (nem öli meg a másikat, nem buherálja meg a szerkezetet, stb). Egy meccset játszhatunk le. Végtelen időnk van. Rendelkezésünkre áll egy jövőbelátó gép, amit mindketten korlátlanul használhatunk.
Én használom, és azt látom, hogy követ fog mutatni. Elhatározom, hogy én meg papírt. Ő használja, és elhatározza, hogy akkor ollót fog mutatni, mégsem követ. Amire én inkább mégis a követ fogom választani, amire ő a papírt, amire én az ollót, amire stb stb...
Tehát az én álláspontom az, hogy a "rendszeren belülről" nem lehet megismerni a jövőt. Viszont ha lenne egy harmadik ember a rendszeren kívül (mondjuk nézi, ahogy játszunk, de nem szól bele, meg mi se hozzá), egy jövőbelátó géppel, ő megismerhetné a jövőnket (ott fogunk ülni, és a jövőbelátó gépet buzeráljuk, amíg éhen nem halunk :p). 
|
A jövőszámoló gép egyébként működhet saját unierzumán belül is, csupán a pontosság három dologtól függne:
1. a számítandó esemény/állapot távolsága időben: minél távolabbi annál pontatlanabb. 2. az objektum nagysága (pl. ember->ország->bolgyó), melynek jövőjét számolja: minél kisebb anál pontatlanabb. 3. a számolt jövőkép részletessége (pl. lesz-e eső 1 héten belül adott területen vagy hány liter eső fog esni 1 héten belül és mikor menniy stb.): minél részletezőbb annál pontatlanabb
A teljes részletességű mindenre kiterjedő jövőkalkulációhoz külső univerzumban kéne lennie a gépnek. Nos most már eléggé felvázoltam az általam elképzelt modellt. :)
|
Igen, így érthető. De szerintem ha modellezni tudnánk az egész világot, akkor annak sem lenne akadálya, hogy ne csak egy potenciális jövőt kapjunk eredményül, hanem azt, ami valóban meg fog történni.
Dead sure she'll be there!
|
Természetesen elvi síkon számíthatnánk a jövő teljes részletességgel ki. Még ha valaha teljesen megismernénk a világ összes alkotóelemét minden rájuk vonatkozó törvénnyel együtt, megértenénk az univerzum működését, akkor sem tudok elképzelni olyan gépet vagy hatalmat, mely a létező összes legelemibb részecskéktől kezdve az egyéneken át a legnagyobb dolgokig mindent számításba tudjon venni azok felfoghatatlanul hatalmas összefüggő rendszerében.
|
Nem, nem. A működését lehet elemezni, talán idővel teljesen meg is érti az emberiség, de az jövőt teljes mértékben meghatározni sosem lesz lehetséges, hacsak az nem kívűlröl történik.
|
Akkor azt mondod, hogy egy rendszer csak kívülről vizsgálható meg teljes megértéssel, belső elemzés nem lehetséges? Ezek alapján a jelenlegi univerzumunk működését mi meg sem tudjuk fejteni.
|
Igen, meg lehetne jósolni a jövőjét mindennek ha a gép másik univerzumban lenne. Ha a vizsgált univerzumban lenne a jósgép :), akkor a gép működése, puszta létezése hatással lenne a környezetére, mely miatt végtelen ciklusba kerülne: újra kellene vizsgálnia az univerziumot, mivel hatással volt arra és így tovább.
|
"Ha egyszer nem mész oda, hogy elüssön az autó, akkor hogyan jöhetett ki a modellezésből az az eredmény, hogy elüt az autó? "
Én úgy gondoltam, hogy ha azt a jövőt ismered meg, ami megtörténne veled, ha nem ismernéd a jövőt. Onnan, hogy megismered a jövőt, az meg tud változni egy másik jövőre, amit már megint nem ismersz. Ha pedig azt a jövőt ismered meg, amiben már ismered a jövőt, akkor azt is megváltoztatod ezáltal, stb. Szerintem ezt értik itt végtelen ciklus alatt.
No persze erre szép választ adnak az "önbeteljesítő jóslatok", amik pont azért valósulnak meg a görög drámákban, mert el akarják kerülni őket (Ödipusz pl).
|
 De most komolyan, nem erről elmélkednek alant a többiek? Számítógéppel, kvázi matematikailag modellezni a jövőt. Fiktív síkon ismerjük ugye a hátrányait. De ha a Callisto-féle eleve elrendelt modellt használjuk, akkor elméletileg megjósolható a jövő... nem csak köhm, nagy vonalakban, hanem az egységre, emberre levetítve is. Nem?
|
jesszusom, de szép szó. :D
Dead sure she'll be there!
|
Egy gép a világon belül, ami képes lenne tökéletesen modellezni a világot anélkül, hogy végtelen ciklusba menne át, miért menne át akkor végtelen cikluba, amikor saját magát elemzi?
Dead sure she'll be there!
|
Egyetértek veled: az univerzumon kívül kéne lennie a jövőbelátó gépnek. Éppen ezért nem lehet a jelenben tudni a jövőt. Maximum csak találgathatunk ;)
|
Pedig éppen úgyanolyan lenne minden. Elméletben változtathatsz valamin a múltban és akkor máshogy fog lezajlani, és ez így is van. De arról bszélünk, hogy a rendszerben (univerzumban) minden ugyanolyan, mint volt és számtalanszor az ugyanolyan rendszerben megnézve egy személy döntését adott pillanatban, az a döntés mindig ugyanaz lesz. :)
|
Ha a 'varázsgömb' pontos, akkor bármit is teszel a jövőben, azt fogja mutatni, és nem tudod elkerülni a végzeted.
Dead sure she'll be there!
|
Ha egyszer nem mész oda, hogy elüssön az autó, akkor hogyan jöhetett ki a modellezésből az az eredmény, hogy elüt az autó?
Dead sure she'll be there!
|
Tudom mire gondoltál, csak kijavítottalak, mert butaságot írsz.Nem visszaszólni kellene.
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Minden emberre mint médiumra (közvetítő) gondolj. Volt egy elég magasan művelt tanárom az egyetemen, aki először erről mesélt, aztán évek múltán hallottam mástól is, mondjuk kicsit másképp, de a lényegen nem változtat. Leírom mindkét verziót biztos, ami biztos... (bár az utóbbi nem teljesen a kérdésre ad magyarázatot majd)
Emlékeim szerint 7 egymás fölött elhelyezkedő síkot képzeljünk el. Fölfelé haladva egyre nagyobb a tudás és a ráhatás képessége a világra. Mi asszem a 3. síkon helyezkedünk el a rendszerben. Viszont megvan a képességünk a fölfelé ill. lefelé történő kommunikálásra. Viszont kellően technologizált világunkban elfelejtjük ezeket a képességeket. Eredendően képesek lennénk bármire, de egyszerűbb környezeti energiáinkat felhasználva tárgyakat formálni, amik kiszolgálnak minket. Holott minderre képesek lennénk mi is - kvázi a semmiből teremteni. De már megint elkanyarodtam... (csapongok picit, sry) Szal, minden ember médium. Úgy tekints egy emberre, mint egy edény. Ebbe az edénybe a saját síkunkról ill. esetenként a felsőbb síkokból folyik be a tudás. Minden embernek van egy felfogó/intuitív képessége, ami determinálja, hogy milyen gyorsan folyik be a tudás ebbe az edénybe. Ha valakinek az átlagnál jobb a képzelő ereje valamilyen területen például, az gyorsabb. Mivel tudatosan már képtelenek vagyunk (kivételekről később), ill. csak minimális mértékben tudjuk csak használni azt a csapot, ami nyitja-zárja a tudás folyását, ezért csak nagyon ritkán vagyunk effektíve innovatívak gondolatainkban. Vannak olyan helyzetek, amikor véletlenül sikerül jobban kinyitni, erre mondjuk "isteni szikra, vagy angyali sugallat, jelenés... hívd aminek akarod". Továbbá minden médium meghatározott céllal rendelkezik. Ezt szolgálandó már induláskor biztosítanak számunkra többlet tudást a felsőbb tudásból, hogy érvényesíthessük célunk elérésében. Ez a tehetség, mely sokak szerint pusztán fiatalkori szerzemény, de erre vannak bőven cáfolatok. Ezen a síkon a különféle médiumok, tehát minden ember feladata az üzenet közvetítése, azon a területen, amiből a többlet tudást kaptuk. Így segítve az emberi kollektívánk (hozzá nem értő) egyedeinek tudásszintjének emelkedését. /Elég ha belegondoltok, hogy mennyi ideig tart egy 50 évesnek, mennyi ideig tartott nekünk (25), mennyi ideig tartott egy most 15 évesnek és mennyi ideig tart majd egy most született gyereknek elsajátítani a számítógép használatát.../ Szóval ilyen olvasatban a Föld általános intelligenciája folyamatosan nő! Itt áttérek majd a másik változatra, de előtte még a kivételek.
A kivételek a mai nyelven csak "médiumnak" nevezett egyének, vagy a para- emberek, továbbá a zsenik és géniuszok társasága. Akik tudatosan ésper biológiai "mailfunction" miatt képesek jobban kinyitni azt a bizonyos csapot. A másik ilyen csoport az, akik tudatmódosító szerekkel turbózzák az agyuk. Ezekről annyit kell tudni, hogy megkerülve a biológiai korlátokat, meghackeli az agyunk és kinyitja a csapot. A veszély csak annyi vele, hogy nem igazán tudjuk befolyásolni, hogy mennyire nyissa ki. Tehát a hallucinogének, drogok, stimulánsok, mind ilyenféle célt is szolgálhatnak (az ellazuláson - ehehehe - túl), melyre már korábban rájöttek, lásd: sámánok. Van egy harmadik csoport is. Akik betegségből adódóan, vagy saját elrontott kísérletezésük miatt túlnyitják a csapot és képtelenek feldolgozni a kapott infókat. Nos, velük általában a diliházban találkozunk, vagy full alkeszek (az alkohol tompítja amúgy ezt az egészet, btw), vagy öngyilkosok.
Nah, a másik elmélet szerint 5 db ilyen sík van. Fölfelé haladva a dimenziókban szintén egyre nagyobb a tudás, de más a dimenzió, ill. a tudás szintje miatti megjelenési forma, valamint a dimenziók által nyújtott célok is. Az univerzumban találhatók formák, testek mind úgy jönnek létre, hogy a bennük levő koncentrált energia (tudás) a célnak megfelelő legjobb formát és anyagi megnyilvánulást ölti magára. (Tehát egy növény/fa azért néz ki úgy, mert a célját - fotoszintézis, oxigéntermelés, így tudja a legkönnyebben beteljesíteni.) Nahmost ez az egész rendszer szintén a reinkarnációra épít, de másképp. Visszacsúszni nem lehet, ugyanis a tudást folyamatosan szívjuk magunkba. Mindaddig újjászületünk azon a síkon, ahová tartozunk, amíg nem lesz elég tudásunk a következőhöz. Viszont minden szintlépéshez az adott sík legfontosabb üzenetének megértése szükségeltetik. (Ide jegyzem pl. a tibeti szerzeteseket, akik rájöttek arra, hogy meditatív állapotban képesek betekintést nyerni a felsőbb szférákba - kinyitni és feldolgozni a korábban említett csapot). Aztán visszatérve rájönnek, mennyire állatias az itteni lét, mennyire kulturálatlanok vagyunk tudásilag, így aztán nem is nagyon vágynak többé az emberek közé, nem kellenek nekik a társadalmi koholmányok, sem a civilizáció adta eszközök. Valamint furán hangozhat, hogy ide írom, de Jézus is valami ilyesmire jöhetett rá anno.) Megjegyzem nem vagyok vallásos! Jah, még annyit, hogy az utóbbi szerint mi a 2. síkon helyezkedünk el. Felváltva a síkok hordoznak egy infószívás/megtisztulás fázist. A miént infózós, megy a háború, ellentétben állunk önmagunkkal. Ha képesek vagyunk önünk tényét elfogadni, akkor jöhet a 3., ahol megy a parti ezerrel, meg éden meg tuggyafasz, a 4. megint megosztja az ottaniakat, és az 5. a happy-ending, azaz a mindent tudás síkja. Ahol már annyira kifinomult erkölcsi rend van, hogy kvázi csak a színtiszta dolgok vannak jelen. Nagyjából a teremtő erő manifesztuma az, amikor mindenütt jelen vagy és sehol, mai felfogásban Istenszerű létforma.
Most így ennyit, mert úgy sejtem rengeteget írtam, és nem akarok flood-olni itt nektek... sem átmenni túlságosan elvont fejtegetésekbe... 
|
"(ha kiszámolnám/lemodellezném, hogy holnap elüt egy autó, nem mennék oda)" -Erre a legegyszerűbb cáfolat, hogy akkor hibáztál a számolásnál.
Bocs ezt nem értem.
|
Jah és az a fő poén, engem legalábbis ez döbbentett le a könyv olvasásakor, hogy mindez Asimow agyából pattant ki, aki köztudottan egy technomán állat volt! :D Sőt, maga nemében az egész regény kilóg az univerzumából... érdecash. :)
|
Igen, arra gondoltam, csak nem akartam lelőni az olvasók miatt, de így lehet, hogy még jobb. Egy kis kíváncsiság felkeltő szinopszis. :P
|
De ez egy nagyon lesarkított példa/hozzáállás, szvsz. Én arra akartam utalni, amit lapaleves is írt, hogy vannak olyan tényezők a rendszerben, amik embertől függetlenek. Nem is hozunk döntést a befolyásukról, mert lehet nem is tudunk a létezéséről. Ezt ha utólag értelmezzük, akkor azt mondanánk, hogy a rendszer (szabály) nem ismerete nem jogosít fel annak és következményeinek felelőssége alól. De ez így ebben a formában nem igaz. A dns-t roncsoló kozmikus részecskére nem lehetünk hatással. Amit te írsz az túlságosan filmszerűen értelmezi az életet. Pont a sz4bolcs által említett "számolási hibafaktor" az, ami nem teszi lehetővé hogy ugyanúgy történjen. Ideális esetben lehet, hogy ugyanúgy történne. De mi a helyzet a cikkben említett DMN agyhálózat az, ami önálló életet él és rendezi a gondolatainkat. Feltételezem, hogy az érzelmeinkre is hatással van. Nem mindegy, hogy a rántott hús ízén agyalsz (hogyan csináld másképp legközelebb, mert ez most túlságosan kiszáradt) vagy a tegnapesti vitán az SG-n... És ezt tudatosan nem tudod befolyásolni a cikk szerint. Szerintem igen! :) 
|
Miért nem lenne erkölcsi értelme, ha maga az erkölcs is okoktól determinált?
Dead sure she'll be there!
|
ha abból indulunk ki, hogy minden döntésem kimenetele a korábbi dolgok eredménye, akkor valóban van predesztináció. de ez inkább elvi síkon értelmezhető.
példaként a kozmikus sugárzás egy részecskéje az adott pillanatban pont belerondít egy dns-be, amikor abból egy következő agysejt készülne. persze ez erősen leegyszerűsített modell, de ezek tízezrei minden másodpercben beláthatóan befolyásolják a későbbi gondolataidat, mivel pont ott az az agysejt nem jön létre, így nem tud részt venni a későbbi ingerületek feldolgozásában.
ezt predesztinációként értelmezni szerintem erős túlzás, hiszen csupán a világegyetemen belüli összes dolog kölcsönhatása. a predesztináció feltételezi a "desztináció", a jövő ismeretét. persze ha lenne gépünk, ami képes lenne minden elemi részecske kölcsönhatásait real-time-nál gyorsabban modellezni az univerzumban, akkor megismerhetővé válna a jövő.
de akkor a gépnek az univerzumon kívül kéne lennie, mert végtelen ciklusba menne át saját maga elemzésekor.
lapa - predesztináció 1:0.

|
"(ha kiszámolnám/lemodellezném, hogy holnap elüt egy autó, nem mennék oda)" -Erre a legegyszerűbb cáfolat, hogy akkor hibáztál a számolásnál.
Dead sure she'll be there!
|
ennyiről van itt szó kéremszépen. szabad akarat/választás/véletlen/sors? ezek a kérdések egy és ugyanazon kérdések. a válasz pedig ennyi.
|
Igen, ha mondjuk egy alkalommal más lenne az időjárás a visszaküldéskor máshogy dönthetne az illető, csakhogy minden ugyanaz lenne. Mitől lenne más az időjárás? Mindennek oka van, amely a múltbeli dolgokra vezethetőek vissza. De igazából a lényeg az, hogy ha végtelenszer visszaküldenénk valakit az időben a jövő ismerete nélkül és minden ugyanolyan lenne (és lesz is), akkor ugyanazok történnének vele és ugyanúgy döntene mint előtte. Az individum is csak illúzió, egy rendszer részei vagyunk, csk éppen meg van az az érzetünk, hogy saját döntéseink vannak, ami igaz is, csakhogy azok a döntések ok-okozati összefüggések alapján születnek, melyek ha ugyanazok, akkor mindig ugyanazt a döntést fogjuk hozni. Ergo a választási lehetőség "illúzió". :)
|
"Ha valakit érdekel a válasz az egészre, akkor olvasson Asimow-ot. Tőle is az Alapítvány és a Föld c. művet. Abban tökéletesen leírja, hogy mi is az optimális út. Mert ugye mindenki érzi, hogy többről van itt szó, mint test meg kémia, vagy programozott adatforgalom."
A Gaiára az élő bolygóra, vagyis a kollektív bolygótudatra gondolsz itt, ugye, ahol nem csak a bolygón élő emberek, de az állatok, növények, sőt a talaj, a föld az élettelen kövek és ásványok is mind-mind részei egy magasabb rendű rendszer egészének. Természetesen az ember a legtudatosabb, és az ásvány a legkevésbé, de fontos része az egésznek. Ezt továbbgondolva pedig Galaxia, maga az élő galaxis, benne az összes kollektív bolygótudatal rendelkező bolygójával. Ezt csak azoknak a kedvéért írtam le, akik nem ismerik a fent említett művet. Viszont filozófiai eszmefuttatásnak sem utolsó, mivel a főhős állandóan megkérdőjelezi ennek a rendszernek (és mellesleg saját döntésének) létjogosultságát, aminek van egy olyan ára, hogy az emberek megszűnnének egyének lenni. Így végeérhetetlen vitákba bonyolódik az élő bolygó képviselőjével.
Nagyon király könyv; a cikk is az.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.

|
Szvsz nem lehet csak evolúció! Lehet most le fogtok szólni, hogy összeesküvés elmélet ide vagy oda. De ennyi véletlen egyszerűen nem jöhet létre. Továbbá bizonyítékok is hibádzanak. Túl nagyok az ugrások a különböző korai embertípusok között. Átmenet nincs. A kialakult korai tipusok, pedig eltűntek. Pusztán biológiailag helytálló lenne a mutáció által létrejött új fajok helyzete, de többről van itt szó. Már elég ha abból kiindulsz, hogy az emberszabásúaknak 48 kromoszómájuk van, míg az embereknek csak 46. Továbbá hallottam olyat is már, hogy elvileg az emlősök szervezete képes saját C vitamin előállítására, ezért olyan, hogy szívinfarktus nem létezik az állatvilágban. Az emberi gondolkodás annyira már, és annyira fejlett hogy nem lehet egyenes következménye a darwin-i evolúciónak. Hiányoznak láncszemek. Tehát alap modellnek elképzelésnek jó. Akkor jó volt, mert annyit tudott a tudomány és magyarázatnak jó volt. De ma már sokkal többet tudunk. Szóval olyan ez, mintha makacsul ragaszkodnánk a klasszikus fizikához, holott már tudjuk hogy többről van itt szó. Sőt a régi rendszer hemzseg az egyszerűsítés miatt létrejött hibáktól. Amúgy van egy pali, nem tudom hallottatok-e róla Lloyd Pye? Írt egy könyvet Intervention Theory címmel. Szépen levezeti és taglalja benne, hogy hogyan is lettünk mi emberek létrehozva. Amerikában közfelháborodás lett az eredménye, de hatalmas rajongótábort is szerzett magának a pali. Itt egy érdekes riport vele. 7:45-nél... ahha, jah! :) /mondjuk nagyon ratyi a hangminőség, de azért lehet érteni/ 
|
Hazafele buszozás közben szunyókáltam kicsit, majd hirtelen ugyan ez ugrott be! Az élet a világmindenség meg minden. Az a tipikus bazeeeee érzés :) Biztos a háttérben dolgozott az agyam a megoldáson ;) Lehet hogy Douglas Addamsnak volt mégiscsak igaza? Egy organikus szuperszámítógép részei vagyunk
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
|
Illúzió lenne csupán? Nem hiszem. Szerintem, igen is van lehetőség. Sőt a lehetőség te magad vagy, individum. Szerintem minden ember a saját világának kovácsa. Tehát ha vérgeci vagy, akkor idővel a körülötted levő emberek sem fognak szeretni. Lehet ezt úgyis mondani, hogy fejedre hull a saját átkod, nehéz életed lesz. De ha szeretettel fordulsz a másik felé, akkor jó életed lesz. Boldog leszel, mert könnyebben megtalálod a boldogságod. A valódi mozgató erők, a döntéshozáskor motiváló erő az érzelmi állapot. Ezt két részre lehet osztani: jó és rossz(kedv). Valójában ez határozza meg, hogy meghozz egy döntést. Nagyon leegyszerűsítve az egész élet bináris (igen/nem döntések apró sorozata) rendszer. És ezt sűrítjük bele az érzelmekbe, komplexszé téve az egészet. Mert pl. egy autóvásárlásnál sok dolgot kell mérlegelnünk, mielőtt megvesszük. Nem lehet csupán a tetszésre vagy pl fogyasztásra alapozni, ha nem fér be a három gyerek...
Ha meg végtelenszer beküldöd ugyanazt az embert ugyanabba a rendszerbe sem biztos, hogy ugyanaz lesz az eredmény. Ideális esetben igen. DE ha veszünk egy olyan változót, ami elvileg ember felett áll pl. időjárás. Akkor már egyből mást kapsz. Mert ha aznap nem esik az eső, akkor kimegy az utcára, mert jobb kedve lesz és lehet épp mosolyogni fog aznap és nem fogják... érted mire akarok kilyukadni? Szóval sok tőlünk független dolog is van itt. Mi csak a közvetlenül ránk vonatkozó részt módosíthatjuk, ami az akaratunk által változtatható, döntésünktől függ. Más ember akarata, külső dolgok nem változtathatók. Vagy mert egyszerűen nincs befolyásunk rá, vagy mert saját tudattal, akarattal rendelkezik. Egy embert is bebörtönözhetsz, attól még lélekben szabad maradhat... Az persze illúzió. De ma oda mész ahova akarsz a világban. Szóval a te elmondásod szerint az itteni létünk egy börtön, ami sztem nem igaz! :D 
|
Velem még nem volt ilyen, hogy álmomban csináltam volna valamit. :| De az érdekes, hogy valamikor felkelek valamiért (mondjuk hugyoznom kell és kimegyek WC-re), aztán visszafekszek és visszaalszok, és utána nem tudom, hogy álmodtam-e vagy pedig tényleg felkeltem akkor.
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
|
Az oké :),de nekem régen volt egy olyan esetem, hogy lefeküdtem este alukálni józanul, normál állapotban, aztán hajnalba, totál leizzadva, egy igazi hasmenés utáni megkönnyebbült érzéssel keltem a wc-n... Különben ez az alvajárásos téma is roppant érdekes, előfordult már olyan is valakivel, hogy embert ölt már így... Azért az durva lehetett.
|
az ocsém agya eléggé aktív, mikozben alvajár:) Egészen érdekes dolgokat szokott alvás kozben csinálni, pl multkor felkelt az ágyából, kiment a furdoszobába és megmosta a fogát :D Aztán visszajott az ágyába és fekudt tovább. Reggel annyit mondott, hogy azt álmodta, hogy fogat mosott...
|
Van döntési lehetőség. Igen, de csak "lehetőség" idézőjelben. És erről beszélt 5c0rp330n: valójában illúzió. Dönthetsz, de valami oka van, hogyan és mikéép döntesz. Ez az ok a múltban, a környezetben, ingerekben rejlik. Ezek befolyásolnak. Ha nyerni akarsz az autóersenyen gyorsabban mész, ez a döntésed. Miért akarsz nyerni? meg van ennek is a magyarázata, ki a dicsőségért, ki pénzért, ki hatalomért olyan mindegy. A lényeg, hogy felnövésünk, életünk során megszerzett tapasztalataink és az előbb is említettek hatásai miatt hozunk döntéseket. Tegyük fel, hogy visszautazna az időben valaki úgy, hogy mindenre emlékszik, mely meg fog vele történni ha így vagy úgy dönt. Ekkor tud másképp dönteni, mivel a jövő ismerete befolyásolja és el akar kerülni valamit. Azonban ha úgy küldenénk vissza az illetőt, hogy semmit sem tud a jövőbeni életéről, cselekdeteinek következményéről Én biztosra veszem, hgy ha ezerszer küldjük vissza az időben, akkor is mindig ugyanúgy fog dönteni és ugyanazok a dolgok fognak történni vele, mivel ugyanabban a fizikai/szellemi/kvantummechanikai állapotban lesz a döntéshozatal pillanatában, mint volt előtte ezerszer. ugyanazokkal az emlékekkel, gondolatokkal, személyiséggel és vágyakkal. 
|
Na igen, de hogy a "madár miért repül" kérdés a rendszer _működés_éről szól.. Nem a létezését vitatja. Azt állíthatjuk talán hogy egy rendszer részei vagyunk, azaz minden amiről eddig hallottunk, tapasztaltunk, kikövetkeztettünk, feltételezéseink vannak, és az az akár mérhetetlen mennyiségű dolog is, amire majd LEHET hogy egyszer fény derül, MÁR a rendszer RÉSZE. Én a rendszer _létezését_ "firtatom". Azzal nem érem be, hogy "ami most elképzelhetetlen, az holnap már valósággá válik" mögé bújjunk. Például Gödel nagyszerű felfedezése.. az igen..az a rendszer egészéről tesz kijelentést..nagyon bizonytalan kijelentés ugyan, de úttörő jelentőségű sokak szerint. Összességében nézve magáról a rendszerről és a létezéséről SEMMIT sem tud. (Nem ide tartozik, nade pl ezért múlt el a materialista felfogásom, és váltam (nem gyakorló) hívővé. A köveket ide kérem! )
|
"Minek jött létre a világegyetem? A tér, az idő, ,anyag, energia meg mindenféle dimenziók? Egyátalán létrejött? Biztos?"
Ezek a kérdések még valószínűleg nagyon sokáig megválaszolatlanok maradnak. Lehet hogy 20000 évvel ezelőtt az akkori fejjel valaki ugyan így filózott azon, hogy a madarak miért nem esnek a földre. Lehet, hogy 20000 év múlva létező, akkor gondolkodó "szerkezet" (egyáltalán nem biztos hogy az már szén alapú élőlény lesz, a lényeg az hogy gondolkodni tud majd egy mostaninál magasabb szinten) már úgy fog hozzá állni ezekhez a kérdésekhez, mint mi a repülés hogyanjához.
|
Minek jött létre a világegyetem? A tér, az idő, ,anyag, energia meg mindenféle dimenziók? Egyátalán létrejött? Biztos? Minek ez a sok herce-hurca,hát nem lenne jóval egyszerűbb, ha nem lenne alapvetően _semmi_ ?! Akár csak a minimális energiaszintre való törekvés analógiájánál maradva.. miért kellett egyátalán ebbe bele(?!)kezdeni? .. és galaxisok és csillagrendszerek és bolygók és élőlények és cöcöcö.. nem körülményes ez kicsit? És ha már itt tartunk h "létezünk", akkor ezt hogyan lehet másképp felfogni, mint VALAMINEK/VALAKINEK egy fajta "szándéka" lenne? Jó-jó, hát persze, az Univerzális Egyenlet! Nade az mi a bánatér JÖTT LÉTRE?! A válaszokat előre is köszönöm!
|
Már megbocsáss, de a modern természettudományoknak semmi köze nincs a filozófiához.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az én eddigi elképzelésem a világról: Szerintem az evolúció műve lehet ez az egész, hogy olyanok vagyunk amilyenek. Roppant bonyolult rendszerből áll egy fejlett élőlény mint pl ember, de ha jól megnézzük átlagban genetikailag elég nagy százalékban hasonlítunk minden más élőlényhez ami a földön él, (rohadtúl semmi közöm a biológiához, de az alapján amit tudományos forrásból rámragadt tv, internet általános, közép iskola) úgy tudom, hogy a legtöbb fajban ugyan úgy DNS van, az határozza meg "szerkezetünket". Ahhoz, hogy az evolúció idáig elhozza a legfejlettebb fajait (ember, emlősök stb), bőven volt ideje, hogy a túlélésért folytatott harcban ilyen tökéletesre fejlessze (gondoljunk bele, évmilliárdok azért nem kevés idő, sok generáció lemegy ennyi idő alatt mindenből, és elég nagy az egyedszám, rengeteg genetikai mutációnak van lehetősége). Most vegyük az emlősöket (nem vagyok biológus már mondtam, de ha nem tévedek, akkor ezek a legfejlettebb "szerkezetek" embereket is belevéve a halmazba). Mi motiválja, hajtja őket? Van pár elemi érzés, amelyek bizonyítottan kémiai jellegű belső reakciók: éhség, túlélés, társak szemében "elismerés", párzás, gondoskodás stb. És mindehez van egy ESZKÖZE, az agya (tehát csak egy evolúció során kifejlett testet kontrolálló ESZKÖZ), mely tervet dolgoz ki a környezetből az érzékszerveken keresztül felvett ingerek alapján az élelem, pár, dominancia stb megszerzésére, utódok életrenevelésére, összegezve annak megoldására, hogy az elöbb említett belső kémiai reakciók keltette érzéseket, szükségeleteket kielégítse egyszóval hogy éljen. És ez vonatkozik MINDEN emlősre (meg tudom sok minden másra is). Na már most, az emlősők között volt, van különbség abban, hogy melyiknek mennyire fejlett ez a bizonyos eszköz, illetve, hogy milyen irányba terelődött a fejlődésük. Ez alapján vannak fejlettebbek, kevésbé fejlettek. Sok állatnál az evolúció a további fejlődést az érzék szervek tökéletesítése irányába fordította, míg némelyeknél (pl ember elötti emberszabásúak) a környezetből kapott információ feldolgozására fejlesztette az agyat tovább. Az lényegében ennek a fejlődési ágnak az eddigi csúcsa az ember. Félelmetesen hatékony, szükséglet-kielégítés megoldásáért felelős kommunikációs, inforáció-feldolgozó eszközt fejlesztett ki az evolúció nekünk. Mikor megszületik (egy ember megszületik), ~0-ról kezdi és az eddigi évezredeken át megszerzett tudást megtanulja kb 20 év alatt másoktól, aztán viszi tovább, majd továbbadja. Annyira fejlett cucc már a mi agyunk, hogy elkezd filózni az életről, a saját létezéséről meg csomó mindenről. Akármennyire is összetett dolgokat teszünk az életünkben, ha jól megnézzük végsősoron mindeki a már említett alap szükségleteit elégíti ki vele, amelyeket a teste kémiai folyamatai megparancsolnak neki, pontosabban fogalmazva csak készteti (ugyebár az agyunk, mi döntünk, hogy a pillanatnyi szükségletnek teszünk eleget, vagy pl egy nagyobb cél érdekében nem). Az állatok olyan cselekedeteit mikor pl megszerveznek egy vadászatot sokan ösztönnek monják, pedig az is egyfajta gondolkodás, csak ugyebár az ő agyuk sokkalta kevesebb infót tud feldolgozni, kissebb memóriája, gyengébb logikája van, nekik fejlett érzékszerveik vannak, semmi sem kényszeríti őket bonyolultabb gondolkodásra ezáltal.
Szerintem csak ennyi az egész, nincs itt semmi lélek, hókuszpókusz stb, csak ok-okozat, a kőkemény fizika, matéria és egy evolúciós remekmű: Mi... 
|
Köszi a sok érdekes magyarázatot Nexusnak és Zocsinak. De valójában ezt a részét ismertem. Legalábbis nagyjából. Ennél a fajta kérdésemnél a legtöbben hasonló választ szoktak adni mint ti. Viszont én arra gondoltam, hogy milyen folyamat atomi, vagy molekuláris szinten, ami végbe megy ilyenkor? Okés, hogy felidézek egy régi elraktározott emléket. Okés, hogy megvan az oka mit miért stb... De milyen atomok mozdulnak ilyenkor? Vagy talán elektronok? Azt mondom gondolj egy számra... Megvan. De atomi szinten mi játszódott le? Keresel egy számodra kedves számot, vagy ránézel pont egy számra stb.. Ez mind okés, de mégis milyen atomok elektronok milyen mozgása az ami ezt befolyásolja? És mi indítja mindezt el? Úgyértem pl, hogy hallod a kérdést... Eljut a hangullám a füledbe, megrezegteti a kis "csigákat" azok elektromos impulzust generálnak, azt az agyad feldolgozza, majd kikeresi rá a legmegfelelőbbet, de itt a kérdés valójában. Mi az, hogy feldolgozza? Értelmezi? Ilyenkor vajon milyen folyamat zajlik, de atomi szinten milyen? Mert valójában az agyunk is atomokból, molekulákból áll. Tehát ha nagyon tudományosak akarunk maradni, és nincs lélek, ami összefogná az egészet, akkor csakis az atomok, és molekulák bizonyos változásai azok, amik generálják a válaszokat és értelmezik a kérdéseket... De mi módon?

|
de ha kvantumi szinten van ellenőrizve és számítva ?
vagy ez olyan mint a fény ? ha nem figyeljük meg akkor úgy viselkedik mint a hullám, ha megfigyeljük mint részecske ?
vagy tök más ? x)
|
csak nem a kollektív tudatra gondolsz ?
|
Erre is van elmélet, de most nem fejtem ki, mert mennem kell. Ha érdekel titeket, este leírom én mit hallottam/olvastam/láttam/tapasztaltam erről...! oks?
|
Japp, környezeti képünket ilyen raktározott infókból építjük fel. Ezért nem kell állandóan felmérni, hogy merre mész. Ezért nem vered be a lábad állandóan az ágy sarkába, pedig úgy mész el mellette, hogy közben nem kell a lábad elé nézni. Sőt igazából nem is tudod már, hogy néz ki az ágyad sarka. Az ilyen asszociatív fogalom hozzárendelések által iszonyatos energiákat takarít meg az agyunk. Ugyanez érvényes a különféle embertípusok besorolásánál. Mindenki létrehoz ilyen típusokat (politikus, rocker, üzletember, művész, hajléktalan...etc) és a korábban megismert ilyen típusú emberekből létrejött képedet húzod rá. Tehát ha megjelenik előtted egy üzletember öltönyben, akkor egyből több tucat jelzőt tudsz rá mondani, anélkül hogy bármit is kérdeznél tőle. Akkor érdekes a szitu, ha egy új embertípussal találkozol, vagy egy olyan altípussal, ami eddig ismeretlen, mert akkor meg kell ismerned a másikat, hogy legyen elraktározott képed. Ez pedig nem kevés energia, idő, amit sokszor nem is szánunk rá, lustaságból. Ez az előítélet melegágya mellesleg, de ez teljesen természetes, mert így működünk alapból. Nah, megint elkanyarodtam. Sry 
|
ez sem egyszerű kérdés de van még bonyolultabb kérdés is ebből kiindulva , hogy teljesen új ötletek honnan jönnek, amikről még sosem hallottál, láttál, érzékeltél, ameddig nem találtad ki , nem is létezett semmilyen szinten a világunkban.
|
Itt is van egy kis pszichoanalízis. Az agy és így az ember 8sőt az egész természet és univerzum) olyan felépítéssel és működéssel bír, hogy mindig az mindig a lehető legegyszerűbb legyen. Erőlködésmentes. Tehát az agy is egyszerűsít. Így van az, hogy pl. intuitív gondolkozásnál (kitalálósdi) mindig a már korábban megtanult fogalomkörből választ először. Nahmost vegyünk egy gyereket alapul. Tanítod neki a gyümölcs fogalmát. Ezt ebben a környezetben a legegyszerűbben az almával tudod elmagyarázni. Kb. ez az első gyümölcs, amivel életedben először találkozol. Így gyümölcsként ez lesz domináns és nem a görögdinnye vagy papaya. Ugyanez értelmezhető minden fogalomkörre. Biztos ismered az "alma, répa, piros, kalapács" kitalálósdit. Szerinted mikre kérdenek benne? :P A hűtőszekrény azért ilyen szempontból elég összetett.
Az persze nagyon jó és érdekes kérdés, hogy fiziológiailag és fizikailag milyen folyamatok kellenek ahhoz, hogy a gondolatod létrejöjjön. Meg az érzet, ami mindezt megerősíti. Valószínűleg itt valami összetett dolog jön a képbe. Tehát gondolsz az almára, és közben bedurrantod az agyad limbikus részét, elképzeled az ízét, látod lelki szemeid(!) előtt a képét, a formáját, színét. Ha tovább mész, érzed az ízét. Eszedbe jut mikor láttál, fogtál, ettél utoljára. Eszedbe jutnak az almával kapcsolatos emlékek, emberek, helyek, helyzetek. És mindez ad egy érzést, amit csak úgy hívsz: alma. 
|
Nem atomok, meg ionok befolyásolják, nem ezeken a szinteken dől el. Hanem általában a közvetlen környezetből ingerek értelmezése az általuk felidézett emlékek, vagy az előző gondolataidhoz kapcsolódó asszociációk. Ezek a folyamatos társítások okoznak egy gondolat folyamot. És azért az almára gondoltál, mert a környezetedben van egy almára emlékeztető tárgy/személy és anélkül, hogy felfigyeltél volna rá a figyelmed perifériáján fel tűnt, majd amikor kerestél valamit, ami semmihez nem kötődött, a tudatalattid automatikusan felajánlotta.
Kb ezt a módszert használja fel a pszichoanalízis, hogy megvizsgálja a nem tudatosított tartalmakat, azokat, amikre esetlegesen, vagy véletlenül nem figyelsz. Az esetleges figyelmetlenség okozta defektusok tudatosítással, tanulással korrigálhatók. Viszont az amiről érzelmi reakcióid miatt nem akarsz tudomást venni, azok okozzák a gondokat.
Legalább is valami iylesmi a tudományos elmélet ezekről;)))
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))

|
Miért gondolod, hogy csak 1 féle jövő van, a kvantummechanika szerint egy időben egy kvantum különböző valószínűségekkel található meg a tér különböző pontjain. Ráadásul ezek a különböző valószínűségű állapotok, az azokat ért, sőt az egymásra gyakorolt hatások is befolyásolják a kvantum viselkedését!
Gyakorlatilag egy párhuzamos időkre bontható multiverzumban élünk, melyek téridő síkjai hatással vannak egymásra.
Kiszámolhatsz egy állapotot, amit tekinthetsz jövőnek, de a tudatnak akkor is megvan az aképessége, hogy kiválassza azt a síkot, amire koncentrálva azt lakhelyéül választja az adott időponthoz köthetően. Miközben persze a párhuzamosan létező alteregói ezer módon döntenek másképp.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Én valójában arra lennék kiváncsi, hogy mi történtik, idézi elő egy adott gondolat létrejöttét. Tehát tegyük fel én most az almára gondolok. Oké. Előjön belőlem egy elraktározott idealizált kép az almáról. Oké. De miért pont az almára gondoltam, és mért nem a hűtőszekrényre? Szal az nem világos, hogy milyen folyamatnak, milyen molekulának vagy milyen atomnak kell változnia ahhoz, hogy pont az almára gondoljak? Komolyan kiváncsi lennék milyen atomok / molekulák mozognak akkor, amikor egy bizonyos tárgy/fogalom/bármi az eszembejut. És milyen folyamat / anyag indítja ezt el?
|
Hasonlóan gondolkodom én is. Régebben a szabad akaratot, mint ahogy pl az intelligenciát is teljesen általánosan értelmezték. Azt kutatták a filozófusok, pszichológusok, hogy van-e a tudatnak, a szubjektumnak döntési képessége. Ugyan így az embereket egy paraméterrel próbálták besorolni az okosok és a hülyék csoportjába. De ugye valójában az agynak rengeteg funkciója van és ki ebben, ki abban erős, a logikus gondolkodásra többé kevésbé képtelen emberek is lehetnek zseniálisak, talán a tudományt leszámítva bármely területen hatalmas sikereket érhetnek el.
A szabad akarat kérdését a keleti emberek évszázadok óta komplexen, egy rendszerben értelmezik, amit egy szóval jellemezhetünk: karma. A karma azért tűnik jobb szónak, mint a sors, mert a sors/szerencse ugye az európai kultúra felfogásában teljesen vak, esetleges, és arra hivatott, hogy az emberi gyengeségeinkkel karöltve gyengítse szabad akaratunkat céljaink elérésében. Ez utóbbi egy elég negatív felfogása az életnek, miközben a karma sokkal inkább a rendre helyezi a hangsúlyt.
A korábban emített Matrix c. filmnek van egy nagyszerű mondanivalója, amikor a Tevező elött szembesül Neo azzal, hogy élete a szabad akarat illúziója ellenére is egy megírt pályán haladt. Ráadásul, hogy az ezzel való szembesülés sem segít abba, hogy a sors alol feloldozást nyerjen. De még is, ez egyszer igen! Szóval nem biztos, hogy a szabad akarat mindíg érvényesül, lehet hogy életünk 99%-át úgy töltjük mint arobotok, és ezekben a tevékenységeinkben az agyunk képességei tökéletesen kiszolgálnak.ű
De mindíg van 1-2 kérdés, amire lehet hogy csak nemmel vagy igennel tudunk válaszolni és csak akkor abban a pillanatban, de ilyen formán az életünk értelmét jelentik.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))

|
az ilyen témák után mindig elmennek ilyen metafizikai irányba a hozzászólások :) de jó ez, érdekes ezeket olvasgatni
|
Rendkivul jo a cikk, igazan elgondolkodtato es baromi erdekes.
De ami igazi meglepetest okozott az a hozzaszolasok, igazan erdekes elkepzelesek lattak napvilagot, ami nagyon jo. Koszi balumann a linket a szuperhurrol es zsocsinak a konyvajanlot - tuti elolvasom.
|
szerintem nem, mert az ember annyira nagy rizikó faktora lenne a számításnak, hogy végtelen eredményt ontana magából a gép. ebből kiindulva . . . az ember útja nincs megírva ,rajta múlik az élete
|
Csupán egy feltételezés : Képzeljük el, lenne egy szuper számítógép, (aminek bármit adhattunk számolni, egyből végezne is vele), és lenne hozzá egy tökéletes scanner ami a világot monitorozza mondjuk 10 éven át. Mindent rögzít mindenféle eshetőségben , gyakorlatilag mindent, a legkisebbtől a legnagyobb dolgokig. Az embereket is. Kérdés az, hogy megtudná e jósolni a jövőt , és ha igen milyen pontossággal ?
*/ mindent mindennel összetudna vetni , mi hogyan , miért hat a másikra.
|
A cikket olvasva párszor elvigyorodtam. A kis fehér egerek jutottak eszembe a Galaxis Utikalauz-ból. Ahogy Lame is írta, miért ne foglalkozhatna ezzel is az agy. Vicces párhuzam. Először defraggol (indexel), aztán valószínűségszámít az agy, utána meg foglalkozik a "az élet érteleme, meg minden" jellegű 10 millió éves projektel. (persze, mint azóta mindenki tudja, 42). - Ezen kívül felettébb elgondolkodtató ez az egész. (érdekesek az okfejtéseitek is...)
|
Másfelől, hogy véletlen-e valami vagy már előre kitervelt kész átverés volt nagyon függ attól, hogy milyen a pillatnyi érzelmi beállítottságod. Mennyire vagy képes tiszta fejjel, objektívan megállapítani annak a lehetőségét, hogy mindaz okkal történt-e. Mert lehet, hogy most véletlennek fogod fel hogy taliztál a mostani csajoddal, de ha 10 év múlva visszagondolsz, akkor lehet rájössz arra, hogy azért taliztál akkor és ott vele, mert épp olyan hangulati időszakod volt, hogy találkozni akarták vele akkor és ott. Tehát nincs véletlen, mert te magad hoztad létre a saját világod, csak épp nem fogod fel, mert rengeteg része nem tudatos, hanem ösztönszerű, holott a teremtő erőd megvan, csak nem tudod tudatosan használni....
nahjó, befejeztem az OFF-olást...!
|
A másik dolog a véletlen ésper előre meghatározott sorstudat vitája. Szerintem az igazság valahol a kettő között van. Volt szerencsém egyetemen meghallgatni egy igen művelt pszichológus előadását. Ő azt mondta, hogy minden ember mikor ide születik erre a Földre az első éveit azzal tölti, hogy benyomásokat, ingereket gyűjt, és felépíti későbbi személyiségét. Képzeld tehát azt, hogy vagy te, vannak vastaggal jegyzett motivációid, és ahogy idősödsz és leszel képes egyre komplexebb elmélkedésre, úgy rajzolsz egyre részletesebb motivációs ábrát magadba, egyre vékonyabb vonalakkal, egyre cizelláltabban. De a fő kontúrok, a fő motivációk ott vannak. A lényeg, mert kicsit megbonyolítottam úgy érzem, a bácsi elmondása szerint kb. 5-6 éves korunkig megírjuk a saját életünk, saját "kis könyvünk" ahogy ő hívta. Kitűzzük a célunkat, hogy mit szeretnénk. (Ide értsd azt, hogy ha pl. alkesz volt az ősöd és püfölt, mint állat, akkor vélhetőleg te is hajlamos leszel ilyesmire annyi idősen, mint az ősöd, mert azt a mintát másolod a füzetedbe. Ezt persze sokan letudják egy "öröklött dolog" vagy "hajlam" jelzővel. Szóval...) A poén az, hogy az emberi psziché valamiért elfelejti ezt a dolgot, a kis könyvet. Elő lehet hozni töredékeket belőle és akkor előre látod, vagy utólag az ok-okazati összefüggést. Mindez egybevág a sorstudattal. Kvázi önmagunk sorsát már megírtuk (alkesz leszel-e vagy sem, és minden következményt, ami ezzel jár), de a "6-tól a halálig" időszak alatt, azt csinálsz és úgy és ahogy akarod. Véletlenek sorozata, mely egy irányba terelget azért...
Másik analógia a vonatos típus. Ezt talán egy IMP-ben olvastam régebben, ha jól emléxem. Ott is a sors volt a témája a cikknek. A lényeg, hogy mikor megszületsz jegyet váltasz a saját vonatodra, melynek van egy uticélja. Mindenkinek meghatározott a cél, és az érkezési idő. DE (és itt jön a lényeg). Az, hogy milyen emberek szállnak fel a vonatodra (barát, haver, ismerős, kolléga, enemy) a te saját döntésed eredménye. Ahogy az is, hogy az egyes emberekkel a különböző kabinokban mennyi időt töltesz el, illetve, hogy ki mikor száll le (halál, elköltözik, stb.) és fel újból (20 év múlva megint találkozol). Valamint az is mindenkinek saját döntése, hogy milyen tájakon halad a vonat és hogy hányszor áll meg. De a feszes menetidőt mindenkinek tartania kell. Ebből a szempontból, tehát megint csak van meghatározott és saját döntés által befolyásolható részek.

|
Elvileg az agy irányítja a tested. Vagyis inkább az agy által létrehozott gondolatok. Ha létezik lélek, akkor az agy a kapu a spiritusz és látható tested között. Mellesleg számos ezoterikus fejtegetés van arról, hogy a testünk formája, a lelkünk formája ezen a síkon. Tehát van egy láthatatlan asztrál-test a testünk alatt és a testünk csak egy kvázi burok, ami lehetővé teszi az ezen a síkon való működésünket. De nem is ebbe szeretnék belemenni. Vélhetőleg ezek a dolgok idővel műszerekkel(!) is mérhetőek lesznek. Feltéve, hogy úgy van kitalálva a világunk, hogy képesek leszünk annyira érzékeny műszereket létrehozni. Érdemes kettéválasztani tehát a spiritusz, gondolati világot - ami sokkal tovább mutat, mint a fizikai valóság. Úgy vet fel problémákat, válaszol rájuk, keresi az optimális utat, és végül létre is hozza. Tehát, amire gondolsz az valósággá válik. Idővel. Újraszerveződő univerzum. Vajon miért van az, hogy sci-fi írók kiagyalnak valamit papíron, és 50 év múlva már valóság? A másik a fizikai valóság, mely tele van korlátokkal. De vajon mennyire nagyok ezek a korlátok, van e felfogóképességi határa? Teszem azt ugye minden ember képes valamennyire monitorozni az agyát és a gondolatait. Ha sokat műveled magad, akkor sokkal jobban, mint egy egyszerűbb ember. De minden agynak van egy tudatos határa. Amikor már annyira komplex kérdéseket/lehetőségeket feszegetsz, hogy képtelen vagy megoldani a saját egyenleted. Olyankor elmondod az elképzelésed egy barátodnak, aki szintén agyalgat rajta, és így tovább. Viszont annyira nem hatékony az egész, hogy komplett tudós kollektívák évekig, évtizedekig elmélkednek egy-egy kérdésen, mire használható eredményt kapunk. Ha valakit érdekel a válasz az egészre, akkor olvasson Asimow-ot. Tőle is az Alapítvány és a Föld c. művet. Abban tökéletesen leírja, hogy mi is az optimális út. Mert ugye mindenki érzi, hogy többről van itt szó, mint test meg kémia, vagy programozott adatforgalom.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Kollektív tudatról hablatyolok, ahol én képes vagyok veled együtt gondolkozni, összedobva a mentális kapacitásunkat direkte. Picit hatékonyabb, mint matekozni papíron.

|
Lehet, hogy alváskor töredezettségmentesít az agy. Vagy letölti a frissítéseket. Tömörít, archivál, vírust írt. Ki tudja...
|
A természettudományok alapja a filozófia. Abból fejlődött ki.
|
"csak felfogás kérdése a dolog. felfoghatod ígyis és úgyis a dolgot, de ez a tényen nem változtat. "
Igen, én is így gondolom, lehet, hogy "a rendszeren kívülről" nézve nem véletlen valami, de nekünk, akik benne vagyunk, véletlen. Én azt szeretem hinni, amit Neo :p
Valaki írta, hogy az előre elrendeltetettség erkölcsileg felmentené a bűnözőket. Nekem mindegy, szerintem nem azért kell börtönbe zárni őket, mert bosszút akarok állni rajtuk, hanem hogy ne keveredjenek a normális emberekkel.
|
Az hagyján, de az agy saját magán gondolkozik!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Hát az a film finoman szólva.. Khöm... Filozófiát a természettudományokkal keverni?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az embert semmiképpen nem teremtették, csak az életet teremthették, és hogy nem vagyunk tökéletesek nem magyarázza meg szerintem, hogy véletlenszerüen fejlődtünk volna eddig. Például lehet, hogy még átmeneti hiba, tehát idővel ezek folyamatosan eltűntek volna/eltűnnek, vagy okkal nem tökéletes semmi. És azok a hülye megoldások lehetnének-e jobban megoldva, nem akadályoznának-e valamit.
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
|
hiszed vagy sem, nincs egy hete, hogy újra megnéztem a mátrixot, gyönyörű hd-ben, és úgy érzem, sok apró részletet megértettem benne, amiket amikor x évvel ezelőtt néztem meg, még nem értettem. de nem is ez a lényeg. nem látok semmiféle ellentmondást a film mondanivalója és aközött, amit mondtam. így beszélnek róla a filmben: -Do you believe in fate, Neo? -No. -Why not? -Because I don't like the idea that I'm not in control of my life.
csak felfogás kérdése a dolog. felfoghatod ígyis és úgyis a dolgot, de ez a tényen nem változtat. mondhatod, hogy már úgyis el van döntve minden, akkor minek strapálod magad, és fejbelőheted magad. vagy felfoghatod úgy is, hogy nagyjából te irányítod az életedet, ami nagyjából igaz is, és válhatsz nagy emberré is. te csak azt tudhatod, hogy a vége előre el van döntve, azt nem, hogy pontosan mi a vége, és nem is tudhatod meg. a te példádnál: elveheted a választás lehetőségét az autóversenyzőtől. (illetve a választás mint olyan nem is létezik ilyenkor, vagy inkább tekinthetsz rá úgy, mint egy újabb közel végtelen sok körülménytől függő dologra) a lényeg csak annyi, hogy az autóversenyző ne jöhessen rá, hogy mi fog történni. és mivel szinte végtelen (persze nem végtelen, csak nagyon-nagyon sok) dologtól függ hogy mi fog történni, nem is fog rájönni soha, és talán arra sem, hogy nem is volt valós választása. 
|
Szerintem defragol, indexlei az állományt meg firssíti a cellákat pihenés alatt:D
Gigabyte P35|Intel E5200|Kingmax 4GB DDR2 800|Sapphire HD4670 512MB|Samsung 2243NW
|
"1953-ban egy Louis Sokoloff nevű fizikus felfektetett egy 20 éves egyetemi hallgatót egy hordágyra, elektródákat helyezett a fejbőrére, és egy fecskendőt szúrt a nyaki verőérbe" Ez tetszik az SG-ben az energiával Ben Zin az aggyal Sokoloff foglalkozik...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
létezik ok-okozat, de szerintem amig nem dobja el a kockát, nem lehet tudni, mit dob. ok-okozat a fizikai világra létezik, nem a biológiaira. (pl. meggondolod magad, és nem dobod el a kockát.) ha dobsz, elvileg valóban meghatározható a szám. csak dobsz-e? :) a nagy mozgató elve (szerintem) itt hibádzik... létezik-e szabad akarat, röviden. ha igen, akkor nincs ilyen oksági láncolat a kezdetektől.
|
Mar latom magam elott az uj agymegoszto halozatot ami az agy kihasznalatlani idejeben futtat kulonbozo kutatasokhoz szamitasokat :)
|
Szerintem is a VALÓSÁGBAN egy jóléti társadalomban élünk ahol egyre többen nem dolgoznak, helyette sok sok órára kapcsolódnak egy virtuális valósághoz, egy másik világhoz. Aztán amikor más dolguk van, elteszik az itteni testüket aludni :D Nyomorult addiktok vagyunk mind! ;) Asszem ezentúl többet fogok aludni, csakhogy legyen egy kicsit normálisabb életem "odaát".
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
|
pont az a lényeg, hogy a tudatunkkal képesek vagyunk a jövőre vonatkoztatott modelleket felállítani, és ezekhez valamilyen valószínűségeket rendelni. ezeket kiértékelve hozzuk meg a döntéseket, korábban nem létező konstellációt hozva létre. ezért nem futunk át a száguldó kocsi előtt, mint más állatok. nagyjából a taktika és a stratégia különbsége, bár ez kicsit ferde így.
különbense vírusirtás, hanem defrag. valami olyasmiről lehet szó, hogy az emlékekhez valamilyen jellemzők alapján ilyenkor hozzácsatoljuk az új infókat, nagyobb képeket hozva létre. mint amikor rendet rak az ember, mindent kis fiókókba pakol el. minél több hasonló dolog van az egyes fiókokban, annál könnyebb fiókhoz rendelni az új bigyókat, amivel találkozunk.
odáig nem mennék, hogy egy bigyó több fiókban is benne van-e, de valszeg igen és végülis ez a lényeg. ha az új bigyó elpakolásakor egyszerre kihúzol 10 fiókot, amibe potenciálisan tartozhat, akkor sokkal reálisabban és gazdagabban tudod értékelni az egyes fiókokba tartozás relevanciáját.
"aludjunk rá egyet"

|
|