A filmtörvény hatálybalépése, 2004 óta tartó dinamikus növekedés idén megtorpant - ez inkább az amerikai stúdiók kisebb bérmunka-megrendeléseinek tudható be, mintsem a filmtámogatási rendszer átalakításának.

Hirdetés

A magyarországi filmgyártás számára ismét kiemelkedően jó év lehet 2009, ez a már nyilvántartásba vett alkotások, az amerikai stúdiók előzetes érdeklődése, valamint a közvetett, azaz adókedvezmény formájában nyújtott támogatási rendszer kedvező változása miatt prognosztizálható - mondta Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Filmiroda igazgatója.

Idén januártól július végéig nem volt az Európai Bizottság által elfogadott filmtámogatási programja Magyarországnak, mivel az egyeztetések elhúzódtak Brüsszellel. Ebben az időszakban érezhetően kevesebb filmtervvel jelentkeztek a gyártók, de ennek fő oka nem a szabályozási hiányosságban keresendő, hanem abban, hogy az előrelátó alkotók már 2007 végén - biztos, ami biztos alapon, a régi szabályok szerint - nyilvántartásba vetették filmjeiket a Filmirodánál. A bérmunkák visszaesésében pedig nagyobb súllyal esett a latba a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkja, az alacsony dollárárfolyam és a magas üzemanyagárak.

Október végéig mintegy 3,5 milliárd forint értékben adott ki adóigazolásokat a Filmiroda, ezek összege az év végére várhatóan meghaladja a négymilliárdot, így 2008-ban a filmgyártásra ténylegesen elköltött összeg a 20 százalékos adókedvezmény alapján 20 milliárd forintra becsülhető - tette hozzá Taba Miklós. Ez nyolcmilliárd forintos visszaesést jelent 2007-hez képest, amely rekordév volt 2004 óta. Az iroda által tavaly nyilvántartásba vett 381 film gyártására ugyanakkor több mint 57 milliárdot terveztek költeni alkotóik, ez az összeg idén meghaladhatja a 45 milliárd forintot, úgy, hogy a regisztrált filmek száma nem csökkent.

Koprodukciós alkotásokat már október végén többet vettek nyilvántartásba, mint tavaly egész évben, és ezek tervezett gyártási költsége (17,4 milliárd forint) is meghaladta az előző évit. A magyar filmek gyártása iránt sem csökkent az érdeklődés, számuk (mintegy háromszáz) és bejelentett gyártási költségük (18-19 milliárd forint) is csak kismértékben marad el a tavalyitól.

Idén a gyártók részéről hasonló kivárás volt tapasztalható a forgatások megkezdésében, mint a filmtörvény 2004-es hatálybalépése után. Miután megismerték a magyar rendszer működését - és a filmes infrastruktúra is hozzáépült -, elindult a fellendülés, ilyen, illetve ennél nagyobb mértékű növekedés várható az új támogatási rendszer nyomán is 2009-től - véli a Filmiroda igazgatója. A filmgyártáshoz kapcsolódó 20 százalékos adókedvezmény megmaradt, így a filmek hazai büdzséjének ötöde ennek segítségével biztosítható (a filmtámogatásra költő adózó pedig a támogatás mértékével csökkentheti adóját és adóalapját is).

Az adókedvezmény-rendszer kedvező változása, hogy bizonyos esetekben növelhető az elszámolás alapját képező filmgyártási költség. Amennyiben a film magyarországi forgatásával kapcsolatban külföldi gyártási költségek merülnek fel, úgy ezek a hazai közvetlen filmgyártási költség 25 százalékos mértékéig szintén elszámolhatóak a Filmiroda felé, azaz e tételek után is visszaigényelhető a 20 százalékos filmes támogatás - tudta meg lapunk Szombati Andrástól, a Concorde Film Alap ügyvezető igazgatójától. Így az elszámolható költségek körének bővülésével magyarázható, hogy az olyan, hazánkban forgatott filmek esetében, amelyek külföldi költéseket is fel tudnak mutatni, a közvetett filmes támogatás mértéke magasabb lehet, mint a filmtörvény augusztusi módosítását megelőzően.

Az EU a magyar állami filmes támogatási rendszer egészét - az előkészítéshez, gyártáshoz, terjesztéshez, moziüzemeltetéshez, fesztiválszervezéshez kapcsolódóan - áttekintette, hogy az összhangban van-e a közösségi előírásokkal. Brüsszel elvárja a tagországoktól, hogy az állami támogatások kulturális célokat szolgáljanak, így Magyarországon is csak bizonyos, jogszabályban meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak ezentúl támogatást. A Filmiroda úgynevezett kulturális tesztjén - egy pontrendszer alapján értékelik a film kulturális tartalmát és gyártási feltételeit - ugyanakkor eddig még senki, az előzetesen érdeklődő, bérmunkát tervező amerikai stúdiók egyike sem bukott el. (Az állami támogatás igénybevételéhez a 32 pontból legalább 16-ot kell elérni.)

A gyártási követelmények - köztük több pontot ér a magyarországi forgatás, előkészítés és utómunka vagy az, ha a főbb filmes alkotók az EGT-államok polgárai - a bérmunkák esetében is könnyen teljesíthetők, de a kulturális kritériumok sem okozhatnak számukra gondot. Például ez kipipálható azzal, ha a film magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy megjelenítésében ilyen várost, tájat mutat be. Pontot ér, ha a film alapjául irodalmi alkotás szolgál vagy más művészeti értékkel bíró mű adaptációja. Teljesíthető a kritérium akkor is, ha a film valamely történelmi, mitológiai, vallási eseményt dolgoz fel, és külön pontot ér, ha vannak benne az ilyen eseményekhez kapcsolódó szereplők.

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »