 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"Egyáltalán nem.Az a kérdésem, h mi van az univerzum körül?"
NA. Erre a kérdésre nem lehet válaszolni még úgy sem hogy semmi. Az univerzum az maga a mindenség. Azt az
elméleti gömböt amit észlelünk, esetleg felfogni tudunk nem léphetjük át sem elméletileg sem fizikailag.Úgyis vehetjük mintha az egész univerzum egy betontömben lévő üreg lenne. Nincs értelme feltenni a kérdést hogy mi van körülötte mert nem lehet elhagyni ezt a gömböt (nem a beton:)Magyarán szólva nem létezik körülötte semmi.Mert nincs olyan fogalom hogy körülötte.
"Ha ezen elgondolkozol akkor válaszold meg azt a kérdéseket: egy helyen lehet egyszerre kétféle idő? Állandó a fénysebesség?"
Egy helyen természetesen csak regyfél idő létezhet. A fénysebesség pedig állandó. Relativitás elméletben ehez viszonyítanak mindent.
"Mert ha egyszerre ér oda a két fénysugár akkor a fény nem állandó sebességű, vagy nem lassul az idő...
..Ha nem egyszerre ér oda mind két fénysugár, nem azonos a sebességük a középső testhez képest!"
Bocs de a testek elhelyzkedését és mozgását nem sikerült teljesen megértenem:D De a lényeg! Az egyik speciális relativitásból levonható következtetések két eseményt soha nem tekinthetünk egyidejünek. valamilyen időeltolódás mindig be fog következni. Két esemény csak akkor lehet egyidejű ha a küztük levő távolság 0.(vagyis egy helyen voltak)
"Nem a részecskék eseményeihez kell majd a jövőben viszonyítani az időt!"
Ami fénysebességgel halad (tehát foton) nem lehet inerciarendszert kötni, mert ööö.... na ezt most elfelejtettem de borzalmas ellenmondásokba vezetne:D
"Mert a részecskék, nem részecskék, hanem hullámok."
Ezt éppen mi döntjük el hogy hullámként vagy részecskeként akarjuk-e vizsgálni az adott cuccost. A részecske a vizsgálat helyétől és módjától függően fog viselkedni, mintha tudná hogy figyeljük.
"Na de mégis melyik fizikai törvény írja elő azt hogy a sebességet a Földhöz kell viszonyítani?"
Egyik sem. Viszont azt szeretnénk megtudni hogy mennyi idő telt el a födön:D És a földhöz képest minden műholdnak kb egyforma a sebessége. Az időeltolódás meg tényleg gond, mivel minden műholdon be kell állítani bizonyos időnként a pontos dátumot egy a földön lévő atomórárhoz. ha nem ezt tennék felborulna az összes gps meg mindenféle műholdas kütyü rendszere.
"De mi van két fényforrás között, az egyiktől távolodik, a másikhoz közeledik. A sebesség adott, tehát az idő lassulása is. Ebben az esetben az ellentmondás akkor lenne feloldható, ha nem azonos lenne a fénysebesség közeledéskor és távolodáskor! Tehát rossz az elgondolás miszerint az idő a sebesség függvénye!"
1. A rendszerünket nem rögzíthetjük fénysebességgel mozgó tárgyhoz.
2. nem csak az idő fg-e a sebességnek hanem sok más dolog is. Tömeg, távolság. A müonos kisérletet sem lehet megmagyarázni csak idő lassulással. Ott van még a távolságkontrakció is.
"Egyszer, amikor a Föld a naphoz közelít, tehát a Nap felé halad! És a másik eset, amikor a Föld a Naptól távolodik.
3. eset, amikor egy a napból jövő fény sebességét mérték össze, egy földi fényforrás sebességével (lámpa)!
És mindhárom esetben ugyan azt a sebességet tapasztalták!"
A hirös nevezetös Michelson-Morley kisérlet. NEm használtak napot, és nem várták meg míg közeledünk a naphozvagy távoldunk. Egyszerüen tükrökkkel durván meghosszabították a fény útját hogy valamit mérni lehessen, az irányt pedig 90 fokkal elfordították az eredetihez képest (higanyra helyezték az egész mérőberendezést) ÉS a kapott eredményt interferencia képen vizsgálták ami minkét esetben tökéletesen egyezett.ergo: nincs éter; fényt még mindig nem tudjuk miben terjed; ráadásul mindig ugyanolyan sebességgel. Ja és több százzszor le
lett már ellenőrízve hihetetlen pontos eszközökkel is dehát csak nem akar változni az a nyomrult sebesség.
(már akkori mércével is ki lehetett volna mutatni 50-60 km/h os eltérést. ma már ennek 1000-ed részét is)
"Ha bizonyítottan nem az irány függvénye a fénysebesség, akkor bizony a a távolódó fényforrás fénye és a közeledő fényforrás fénye nem egyszerre ér ide, azonos távolságról, vagy ha egyszerre ér ide akor nem azonos a sebessége.
Tehát azt állítjuk van két fényforrás azonos távolságra egyszerre gyuladnak ki!
A tárgyhoz közeledő illetve távolodó fény mikor éri el a tárgyat: a tárgy szempontjából és egy külső mefigyelő szempontából.
Ha a tárgy szempontjából egyszere akkor a külső mefigyelő szempontjából is egyszerre történik, hiszen a tárgy mindkét oldala egyszerre világosodik ki.
Ha egyszerre ér oda mindkét fény akkor a tárgyon lévő megfigyelő szempontjából a fénysebesség egyforma! De a külső szemlélő szempontjából nem, hiszen egyik irányban nagyobb utata tett meg! Ha nem egyszerre ér a fény mind két oldalra akkor a sebesség eltérések összeadódtak, ami azt jelenti nem igaz a feltevésünk a fénysebességel kapcsolatban!"
na tehát középen akkor most van egy alma :) jobbra is balra is tőle egy egy lámpa. A lámpák állandó sebességgel mozognak. Az egyik távolodik az almától, a másik közeledik felé. (bocs csak hogy megértsem én is:D)
Kezdem érteni. Az a bajod hogy a távoldó testről az almára érkező fény egyszerre ér oda a közeledőével. tehát a távoldó lámpa fénye a lámpához képest nagyobb sebességgel mozog mint a fényé. (remélem hogy ez a baj mert akkor valamit elnéztem)
Szal mindent relitívan kell nézni. Külső és az alma szemszögéből fénysebességgel halad a cuccos hozájuk képest. A lámpa szemszögéből is fénysebességgel halad a fénye meg....gyá ezt így hirtelen bonyolult. Ki lehet számolni minden egyes tagnak hogy ő hogyan érzékeli a körülötte tartózkodó tárgyak sebességét, és irányát. Mindegyik teljesen máshogy és mindegyikben állandó lesz a fény sebessége.
"Az idődilatáció egyszerű kimutatása"
Hát nem olvastam a wikipédiát majd kerítek rá sort De a műholdak esetében a 1500m/s nem olyan nagy sebesség
"Ráadásul benne van az elméletben, hogy az idő lassulásának csak akkor van értelme, ha a tér is torzul (rövidül), csak hogy szintén benne van az elméletbe, hogy ez nem bizonyítható, hiszen a mérő eszköz a mérendővel együtt rövidül! Csak következtetés, mert másképp értelmezhetetlen a másik tétel!"
Hát srácok ahogy haladok a topicban egyre rosszabb.
A távolságkontrakciót pedig lehet bizonyítani:D
Egy egyszerű (na jó nem olyan egyszerű.elméleti természetesen de valahol már megoldották több féleképp is) kísérlet: UFO repül, rajta egy mérőrúd, mérőrúd elejeén végén jelző berendezések, eléri a fénysebesség közeli állapotot. A földhöz rögzített inerciarendszerben érzékelik mikor halad el felettük az Ufo, rengeteg vevőkészülék van lent, amik egyszerre lettek időzítve.Ezek akkor állnak le amikor a rúd elhalad felettük, (óra is van hozzájuk rendelve) amelyik kettőn azonos a megállási idő a köztük lévő távolság a rúd rövidült hossza.
A távolságkontrakciót több módon is lehet, és bizonyították is. A sebbeséghez mérten az arány is ismert (tehát meg tudom mondani pontosan hány cm,mm km lesz a rövidülés)
"Ha tehát egyszerre látja akkor az ő rendszerében a fény egyik oldalról rövidebb, a másik oldalról nagyobb távolságot tett meg azonos idő alatt.
Következmény: nem lehet minden rendszerben azonos a fény sebessége, mert ha nem egyszerre világosodik ki mind két oldal akkor a feltevésünk nem igaz miszerint a sebesség nem befolyásolja a fény sebességét, hiszen ebben a rendszerben azonos utat kell megtennie azonos sebesség eltérésekkel (azonos idő lassulásokkal) tehát ha nem egyszerre érkeznek akkor eltér a sebességük. Ha meg egyszerre érkeznek akkor a szemlélő rendszerében nem azonos haladási sebességek (azonos időlassulás mellet) de eltérő hosszúságú utak mellett csak eltérő sebességel tehetik meg ezt."
Az elméletednek pár helyen foghíjjas. A távolodó fényforrásról kiindiló fény ugyanabból a távolságból indul ki mint a közeledőé tehát egszerre fognak odaérkezni. Másrészt honnan nézve egyszerre? Az egyidejüség a relativitás lemélet egyik fontos következménye. Más megigyelő számára nem biztos egyszerre következnek be az események hanem időeltolódással.
A másik: A távolodó és közeledő megfigyelő tárgy rendszeréből figyelve a dolgokat mindenhol más és más sebességet fogunk mérni. Minden tárgy más irányba és sebességgel fog haladni mint az azt megelőző rendszerben. egyvalami lesz állandó: a fénysebesség. Sőt annak iránya is változhat. Ezeket nem csak úgy kitalálom hanem számításokkal is lehet igazolni. Nagyon furcsa dolgok jönnek ki de tényleg így van. Ajánlom mindenkinek figyelmébe a Lorentz-transzformációs egyenleteket.
"Nos akkor hogy van ez a valóságban, úgy hogy van egy modell ami egész jól illik a valósághoz, de nem a valóság. Ezért használja atudomány a relativitás elméletének ezt a részét, és nem azért mert bizonyítot"
Teljes tévedésben élsz. Azért mert elmélet a neve, attól ez még nem egy bizonyítatlan divatosnak mondható izéke. A relativitás elmélet azon a szinten amiről idáig beszéltünk teljes mértékben megállta a helyét. Ha vannak benne bizonyítatlan kérdések, és ellentmondások azok nem ezen a szinten vannak hanem olyan bonyolult kérdéseket illetően amit hirtelen meg sem tudok fogalmazni
"Ami érdekel lehet még a gravitációs tér leírásakor, hogy a modell szerint a tömeg görbíti a teret maga körül. De akkor minek a sok graviton?"
Na ez már engem is érdekelne. Úgy tudom a a gravitonos magyarázat a kvantumfizikai leírásmód próbál lenni a gravitációra egyenlőre kétes sikerrel.
Na mennem kell dolgozgatni (amiért ők csak fizetgetnek) Ha valami nem pontos rá lehet kérdezni még nem néztem utánna semminek pontosan csak az emlékeimből táplálkozok ami így ébredés után a csalánzók szinjén áll..:D, szal még kómás vok...Kéne egy kv...  |
A térgörbítéssel az a gond, hogy ha görbül a tér, torzul a gravitációs erővektor is. De nem torzul. Ha torzulna, akkor az olyan lenne, mintha egy a papírlapra rajzolt vonal torzítaná a papírlapot, miáltal torzulna a vonal, miáltal torzulna a papírlap, miáltal...
Ez egy paradoxon lenne. De nem lehet. Tehát nem a tér torzul, csak az érzékelési eszközeiként szolgáló elektromágneses hullámok kanyarodnak el, és tömegekre hat erő.
Visszatérve a cikk témájához, egy légbuborék a vízben (pl.) valóban kicsinyít.
|
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ami érdekel lehet még a gravitációs tér leírásakor, hogy a modell szerint a tömeg görbíti a teret maga körül. De akkor minek a sok graviton? Vagy ez vagy az! A kettő együtt elég meredek :) Plusz egy gondolat: Ha a gyengének mondható gravitáció görbíti a teret, akkor hogyan vonz a mágnes? A mágnes sokkal erősebb hatást képes gyakorolni, mégsem láttam még görbe teret körülötte...nem beszélve a fononokról. Ezeket a problémákat együtt kellene vizsgálgatni, mert önmagában a gravitációs modellek túl specifikusak lehetnek.
|
Valszeg nem gyorsul fel a kilépő fény, mint ahogy le sem lassul, viszont sokkal több utat tesz meg belül (az átlagsebessége csökken). Olyan, mintha sok tükör golyó között kellene végig pattognia. A határfelület alapú törést elvetettem, mert a fehér fény így nem tudna "egészben" átjutni, hiszen minden frekvencia másfelé törik. A belső pattogás jónak tűnik, mert több utat is jelent (kisebb átlagsebesség), viszont az iránytartás nekem kérdés :)
|
Egyébként a dimenziók csak matematikai modellek, a kiterjedés pedig valóságos.
Szoktak még jönni a görbült terekkel, meg a tenzorokkal, ezek is matematikai modellek, amivel szépen le lehet írni a például a gravitációt. Csak a bökkenő az hogy én még fizikus szájából arra a kérdésre, hogy mi a gravitáció, csak azt a választ hallottam, hogy nem tudom. Ugyanis ők tudják, hogy a modell, nem azonos a valósággal, csak jól használható a számításokban!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Régebben foglalkoztam már a Dimenziók kérdésével is, és ha jól emlékszem azt lehet bizonyítani, hogy egy magasabb dimenziószámu tér nem tud kapcsolatot teremteni az alacsonyabb dimenziószámú térrel, és viszont sem. Tehát ha ez igaz, és mivel mi 3D-ben és plusz az időben élünk nem létezik számunkra 4D +idő, vagy ennél több dimenziós tér a valóságban. (csak a matemetikában) és éppúgy nem létezik 2D, 1D sem a valóságban!
Szoktak hivatkozni 2D-és lényekre amelyek nem látnak minket, meg fejlettebb 4D-sekre akik nevetve vizsgálnak minket. Ezek a mese kategóriába tartoznak!
Occam borotvája szerint ami semmi hatást nem gyakorol a világunkra, az nem létezik!
Kissé bonyolult, hogy miért nem lehet kölcsönhatás a valós eltérő dimenziójú terek között, de ha jól emlékszem azért mert a 3D-és tér 4D-ben egy darab 0 vektorral rendelkezik. Márpedig aminek semekkora kiterjedése nincs az nem léphet kiterjedéssel rendelkező dologgal kölcsönhatásba. Így a valóban 2D sem létezik, mert a harmadik vektor 0 tehát nincs kiterjedése. Még a legapróbb részecskének is van térbeli kiterjedése, egyébként nem létezne.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Egyébként pont ezt az ellentmondást kellen felodania a rövidülő térnek, amit viszont nem lehet bizonyítani, az elmélet szerint sem!
Viszon cáfolni annál egyszerűbben, ha az első és a második fényforrás azonos sebességgel mozog a tárgyhoz képest, akkor azonos a rövidűlése a térnek is!
Ha azonos akkor kihagyható mert nem okoz eltérést, pont úgy ahogy az idő lassulása ha azonos akkor nincs eltérés.
Az irány nem befolyásolja az elmélet szerint egyiket sem, ezért mindegy hogy távolodik vagy közeledik.
Tehát ha elhagyhatóak Occam borotvája szerint nem is léteznek!
Nos akkor hogy van ez a valóságban, úgy hogy van egy modell ami egész jól illik a valósághoz, de nem a valóság. Ezért használja atudomány a relativitás elméletének ezt a részét, és nem azért mert bizonyított. Csak hát hülyén nézne ki a dolog, ha most mindenkinek azt kéne mondani ez nem így van, de ezt kell megtanulni és ezt kell alkalmazni mert nincs ennél jobb modell. És próbálják bizonyítani ami nem baj, sőt jó! Csak tovább is lépni kell ebben a dologban, mert nem hiszem, hogy a megismerés határain vagyunk már!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Én a 4. térdimeziót értettem a 4.D alatt, azthittem 1értelmű. Egyébként persze, hogy igazad van, az a commentem csak véletlen lett a te hsz.-ra válaszolva, félrenyomtam.
|
Tehát a lényeg az hogy a fénysebesség minden megfigyelési rendszer szerint állandó, és ezt a lassuló idővel magyarázzák. De ha sikerül felállítani egy olyan rendszrekből álló kisérletet amelyben nem számít az idő lassulása, mert az nem befolyásolja az eredményt, akkor nem bizonyítható, hogy a fény minden rendszerben azonos sebességgel halad!
Tehát három renszer van:
1 a megfigyelő és a hozzáképest mozgásban lévő három objektum.
2 a középső test és a hozzá közeledő fényforrás.
3 a középső test és a tőle távolodó fényforrás.
Kiindulás:
Mind három rendszerben azonos a fény sebessége, minden irányban!
Ha egyforma távolságban lévő azonos sebességű fényforrásokból egyszerre inul a fény akkor egyszerre ér a középső tárgyra függetlenül attól mennyi idő telik el (ezzel kilőttük az idő lassulásának befolyásoló hatását) és mivel az elmélet szerint a fénysebesség állandó, ebben a renszerben nem adódik a fény sebességéhez egyik fényforrás sebessége sem. Tehát világos hogy ekkor egyszerre kellene kivilágosodni a megvilágított tárgy mindkét oldalának.
Ha ez így történne a külső személy is egyszerre látná kivilágosodni a középső tárgy mindkét oldalát tehát az mindegy, hogy mikor Így ebből az egyenletből is kilőhetjük a lassuló időt, mint tényezőt. Ha tehát egyszerre látja akkor az ő rendszerében a fény egyik oldalról rövidebb, a másik oldalról nagyobb távolságot tett meg azonos idő alatt.
Következmény: nem lehet minden rendszerben azonos a fény sebessége, mert ha nem egyszerre világosodik ki mind két oldal akkor a feltevésünk nem igaz miszerint a sebesség nem befolyásolja a fény sebességét, hiszen ebben a rendszerben azonos utat kell megtennie azonos sebesség eltérésekkel (azonos idő lassulásokkal) tehát ha nem egyszerre érkeznek akkor eltér a sebességük. Ha meg egyszerre érkeznek akkor a szemlélő rendszerében nem azonos haladási sebességek (azonos időlassulás mellet) de eltérő hosszúságú utak mellett csak eltérő sebességel tehetik meg ezt.
Tehát bizonyított, hogy nem lehetséges minden rendszerben azonos fénysebesség!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ezek szerint számomra nem világos, túl zavarosan fogalmaztad meg, sok szóismétléssel, rossz központozással. Esetleg én nem tudok szöveget értelmezni. Ha van kedved, mond el újra, ha nincs, azt is megértem. 
|
Bár így is jó hogy halott, de inkább hallott (:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Az érdekes viszont, és elgondolkodtató, hogy az optikailag sűrűbb közegben lelassult fény onnan kilépve ismét felgyorsul. Ez inkább bizonyítja a fénysebesség állandóságát, mint a többi eddig halott kisérlet. Bár azt nem tudom hogy az összes esetben így van-e...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Tehát ugyan nem számoltam ki, de látszik a linkelt adatokból, hogy a kisérlet nem jó, mert mérési hibahatáron belüli érték jönne ki. (szerintem a levegő mint optikai közeg jobban befolyásolja a fény sebességét, mint a Naphoz mért sebességünk) A Föld pályája kismértékben tér el a körtől, ezért a kicsi eltérést is egyed év alatt teszi meg ami nagyon lassú távolodás és közeledés a naphoz, főleg ha fény sebességével mérjük össze.
Tehát ez a bizonyíték nem bizonyíték...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Én nem azt írtam, hogy kell, hanem ha egyszerre érkezik meg akkor is bukta az elmélet, meg ha nem akkor is. Nem fejtem ki többször, szerintem elég érthető volt...
Egyébként az elmélet azt állítja, hogy egyszerre érkezik, mert azt állítja a fény sebessége független, attól, hogy távolodunk, vagy közeledünk.
Ha ezt nem állítaná, akkor amely fényforrás felé közeledünk, az arról érkező fény gyorsabb volna a számunkra! Ugye itt szokták mondani, hogy az idő telik lassabban, csak az a probléma, hogy két rendszerben három test mozog és ebből kettő egyforma sebességel azonos irányba (a két fényforrás) ezért mindkét testhez képest azonosan lassulna az idő a középső testen. Így az idő lelassulásából eredő minden számítást ki lehet hagyni, mert amennyivel az egyik fény sebessége, csökkenne a másiké annyival nőne (a relatív időhöz képest) tehát se füle se farka az idő ezzel magyarázni, a fény azonos sebességét!
Egyébként állítólag összehasonlították a Nap fényének sebességét a földi fényforrás sebességével, és ebből állapították meg a fény sebességének azonosságát. Ennek még utána számolok, mert a Föld ellipszis pályán kering, ezért nem biztos, hogy a kis távolodási és közeledési sebesség elég a méréshez. Ezt még nem tudom...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ha lehagyod a fényt, azt nem fogod látni, mert csak akkor láthatod, ha a szemedbe/detektorodba jut. Ebben az esetben meg nem is gyorsultad le :D
|
"A vonatos példa még nem jött elő: 1 ember a peronon áll (A), 1 a vonaton ül (B), 1 a vonaton fut (C). C a vonat sebességével fut előre. Ez ok. De ha C a vonat sebességével fut vissza, akkor mozdulatlan A-hoz képest, de B-hez képest nem. Hogy van ez? :S"
Ez így van, ahogy mondod.
"Az üvegben marhára lelassul a fény sebessége, akár a 70%-ára is csökkenhet, vagy csak az optikailag átlátszó anyag részecskéi között teszt meg akkora uata, ami miatt úgy tűnik, hogy később jut ki? Itt közelebb kerül a globális és kvantum fizika. Újra csak jelzem, hogy közben a fény ideje saját rendszerében áll."
Ez fogós kérdés, engem is érdekelne. Azt hiszem, meg kell idéznünk az SG szellemét. Meg olyan is van, hogy a fényt lelassították 1 m/s körüli sebességre. Na ezt vajon hogy? Illetve hogy néz ki a fény eleje? Gondolatban mindig ezzel szórakoztam, hogy milyen lehet legyorsulni a fényt, és nézni, ahogy szép lassan lemarad mellettem. 
|
"A harmadik rendszerből a szemlélő számára valóban az a lényeg, hogy ha nem egyszerre ér oda a fény a tárgyra akkor állandó a sebesség. De ugyanakkor, mivel a fény minden rendszerben azonos sebességű akkor is ha távolodó, vagy közeledő a tárgy az első és a második rendszerben egyszerre és ugyan olyan távolságból induló fénynek is azonos időben kell érkeznie az elmélet szerint."
Miért kéne azonos időben érkezniük? Az első test távolodik, a második test közeledik, miközben a fényt bocsájtanak ki. Arról a testről később fog megérkezni a fény, amelyik távolabb van. Minél tovább mozognak, annál nagyobb lesz a fény beérkezése közti különbség, mivel az első test egyre messzebb kerül, a második pedig egyre közelebb lesz a szemlélőhöz. Ha hozzáadunk még egy alanyt, az is ugyanezt fogja látni.
"Ráadásul benne van az elméletben, hogy az idő lassulásának csak akkor van értelme, ha a tér is torzul (rövidül), csak hogy szintén benne van az elméletbe, hogy ez nem bizonyítható, hiszen a mérő eszköz a mérendővel együtt rövidül! Csak következtetés, mert másképp értelmezhetetlen a másik tétel!"
Ebben egyet értek, puszta fantáziálásnak tartom én is, bár majdnem biztos vagyok benne, hogy egy kellő felkészültségű ember megtudna győzni arról, hogy igenis van értelme. Többek között ezért nem jók ezek a 'Na vezessünk be még pár dimenziót, hogy megtudjuk magyarázni!' elméletek, mert lehet, hogy elvben működnek, de a plusz dimenziók létezésére nincs semmilyen bizonyíték. (Az, hogy a modell így lesz működőképes, és jól tudunk vele előrejelezni dolgokat, nem feltétlenül bizonyító erejű.)
"Ha a fény számára az idő megáll, akkor hogy interferrálhat a saját visszaverődésével?"
Ennek az a buktatója, hogy a fény szempontjából nézve áll az idő. Tehát ha beleképzeljük magunkat egy foton helyébe, azt látjuk, hogy végtelen rövid idő alatt elmehetünk bárhová, nem öregszünk. Azonban egy külső megfigyelő ebből annyit lát, hogy véges sebességgel elillan mellette egy fénynyaláb. A Tejútrendszer hosszában való átszelése egy foton hátán ülve úgy tűnik, hogy 0 idő alatt véget ér, míg egy külső szemlélő számára 97 800 éven keresztül utaztunk, hogy aztán frissen, fiatalosan lepacsizzunk a kalauz ük-ük-...-ük-ükunokájával. |
Egyébként miért kell a relativitás elméletét felülvizsgálni, jó példa:
Kroó Norbert előadása
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ha a fény számára az idő megáll, akkor hogy interferrálhat a saját visszaverődésével?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Csak egy megjegyzés, mert a műholdas példákat nem is értem :))
Ha belevilágítasz egy türkörbe, akkor mekkora a tükör felé haladó fényhez képest a visszafelé haladó sebessége?
Más megvilágításban az időről és a fényről: a fény fénysebességgel halad igaz? Ezért számára az idő leáll, vagyis megszűnik, vagyis a fény nem adott idő alatt tesz meg adott utat, hanem megtesz egy adott utat. Minden inerciarendszerben ugyanakkorát. Jól értem? Hogyan vizsgálunk meg valamit, ami a saját rendszerében leállított idővel bír???
A fény sebessége más szemléletben:
Az üvegben marhára lelassul a fény sebessége, akár a 70%-ára is csökkenhet, vagy csak az optikailag átlátszó anyag részecskéi között teszt meg akkora uata, ami miatt úgy tűnik, hogy később jut ki? Itt közelebb kerül a globális és kvantum fizika. Újra csak jelzem, hogy közben a fény ideje saját rendszerében áll.
A vonatos példa még nem jött elő: 1 ember a peronon áll (A), 1 a vonaton ül (B), 1 a vonaton fut (C). C a vonat sebességével fut előre. Ez ok. De ha C a vonat sebességével fut vissza, akkor mozdulatlan A-hoz képest, de B-hez képest nem. Hogy van ez? :S
|
Hát pont ez a probléma az elmélettel, mert azt mondja, hogy minden viszonyítási rendszerben állandó a fénysebessége, ami ellentmodást úgy old fel, hogy az idő lassaban telik az egyik rendszerben mint a másikban. Csak hogy abban a helyzetben amit én vázoltam fel mindegy melyik rendszerben hogyan telik az idő. Mert a harmadik rendzserből szemlélő szempontjából lényegtelen mikor érkezik a fény a tárgyra, csak az a fontos, hogy egyszerre, vagy sem.
A harmadik rendszerből a szemlélő számára valóban az a lényeg, hogy ha nem egyszerre ér oda a fény a tárgyra akkor állandó a sebesség. De ugyanakkor, mivel a fény minden rendszerben azonos sebességű akkor is ha távolodó, vagy közeledő a tárgy az első és a második rendszerben egyszerre és ugyan olyan távolságból induló fénynek is azonos időben kell érkeznie az elmélet szerint.
Tehát bármi is történik a valóságban cáfolja az elméletet, hiszen nem teljesülhet egyszerre az hogy egyidőben érkezik a fény, és az hogy nem egyidőben, és ez független attól, hogy hogyan lassul az idő, vagy gyorsul!
Két viszonyítási rendszerre vonatkozóan tehát jól írja le az elmélet a valóságot, de már háromnál létezik olyan eset amelyben nem. Márpedig bizonyított az az elmélet amely minden változatban megálja a helyét. Így nem beszélhetünk arról, hogy a relativitás elméletének ez a része bizonyított!
Ráadásul benne van az elméletben, hogy az idő lassulásának csak akkor van értelme, ha a tér is torzul (rövidül), csak hogy szintén benne van az elméletbe, hogy ez nem bizonyítható, hiszen a mérő eszköz a mérendővel együtt rövidül! Csak következtetés, mert másképp értelmezhetetlen a másik tétel!
Tehát létezik egy modell ez a relativitás elmélete, ami bizonyos esetekben jól leírja a világot, és alkalmazható (pl.:GPS), de ez csak modell, és keresni kell olyat amely ennél jobban leírja! Miért, mert ha nem kerestek volna újat a relativitás elmélete előtt, akkor ma nem lenne GPS. Tehát még azt sem tudjuk mire lesz jó, az az elmélet amit még nem is állítottak fel, de biztosan jó lesz valamire, ha másra nem arra, hogy jobban ismerjük a világot.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Azt hiszem, hogy van valami műholdas ábra erről a könyvében (legalábbis az újabb, szép, színes kiadásban), és pont ezzel bizonyítja, hogy a fény állandó sebességű, hiszen a távolabb lévő forrásból később érkezik meg a fény. Ha egyszerre érkeznének meg, akkor az lenne, hogy a hosszabb távot ugyanannyi idő alatt futja be, mint a rövidebbet, így a sebessége mindig más lenne.
|
Ha ez igaz lenne akkor nem lenne igaz a relativitás elmélete...
Ugyanis abban az is áll, hogy a fény terjedési sebessége minden viszonyitási rendszerben azonos és akkor azonos távolságból azonos időben érkezne meg a fény.
Viszont egy kivűlről szemlélőnek is egyszerre jelenne meg a tárgy mindkét oldalán a fény és ez az ellentmondás.
Egyébként van megoldás Hawking könyvében erre a problémára?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
A távolodó fényforrásból a fény később fog a szemlélőhöz érkezni.
|
Figyu.
Én most értem haza :) Kicsit megtörtem a kocsit... Most nemtok válaszolni rendesen :)
Azt ajánlom, hogy olvasd el a Steven Hawking - Az idő rövid története c. könyvet!
Abban mindent leírnak. A kísérleteket részletesen, az eredményeket, több száz évre visszamenőleg. Ott megkapod minden kérdésedre a választ.
Nekem is vannak kételyeim, vannak egyéb gondolataim. De szigorúan arra alapozva, ami bizonyított.
Viszont a könyv az nagyon jól leírja a mai tudomány állását.
Nemcsak azt hogy mi a helyzet, hanem azt is, hogy évszázadok kísérletek és tudosók folyamán, hogyan jutott odáig az emberiség.
Szerintem mindenképpen érdekes 1-2 ilyen könyvet elolvasni.
Hidd el másképp fogod látni a dolgokat.
Üdv! :)
|
Még a linkel kapcsolatban, csak azért is hogy látható legyen a wiki csapdája!
"Az idődilatáció egyszerű kimutatása"
olyan egyszerű, hogy szerintem még meg sem próbálták C:
Ha számokat helyetesítesz a képletekbe rögtön kiderül:
Ha azt akarjuk hogy az óra periódus ideje 1s legyen a tükröket 150 000Km-re kell egymástól elhelyezni, ebben az esetben ahhoz 0,00002s eltérést kimutassunk ahhoz 1500m/s kell mozogni a mérőeszköznek. Ami azt jelenti hogy egy igen finom mérésekre kitalált eszközt kell egy többszörös hangsebességel repűlő vadászgépben működtetni, ami érzékeli a földön nyugalomban lévő óra jelzéseit a és a pontossága legalább egy nagyságrendel a 0,00002 alatt van.
Ha tükrök közelebb vannak akkor ezek az értékek még drasztikusabbak. Gondolj bele 1 fotont patogtatni 150 000Km távolságból. Szóval tényleg egyszerű! C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Javítás: A tárgyhoz közeledő illetve távolodó fényforrás fénye mikor éri el a tárgyat
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Az időt részecskék eseményével mérni olyan mint távolságot gumipertlivel! C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Hát épp ez az!
Ha bizonyítottan nem az irány függvénye a fénysebesség, akkor bizony a a távolódó fényforrás fénye és a közeledő fényforrás fénye nem egyszerre ér ide, azonos távolságról, vagy ha egyszerre ér ide akor nem azonos a sebessége.
Tehát azt állítjuk van két fényforrás azonos távolságra egyszerre gyuladnak ki!
A tárgyhoz közeledő illetve távolodó fény mikor éri el a tárgyat: a tárgy szempontjából és egy külső mefigyelő szempontából.
Ha a tárgy szempontjából egyszere akkor a külső mefigyelő szempontjából is egyszerre történik, hiszen a tárgy mindkét oldala egyszerre világosodik ki.
Ha egyszerre ér oda mindkét fény akkor a tárgyon lévő megfigyelő szempontjából a fénysebesség egyforma! De a külső szemlélő szempontjából nem, hiszen egyik irányban nagyobb utata tett meg! Ha nem egyszerre ér a fény mind két oldalra akkor a sebesség eltérések összeadódtak, ami azt jelenti nem igaz a feltevésünk a fénysebességel kapcsolatban!
Tehát sakk- matt elmélet!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
" kvantummechanika és a relativitás elmélet közötti különbség."
Na látod, ha az idő viszonyítását kiemeljük, és nem a részecske eseményeihez kötjük, akkor nem is lenne olyan nagy szükség extra elméletekre. Csak egy a baj, nem tudni mivel helyetesíthető.
Erre írtam a megoldónak Nóbel díj C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Igazad van, a wikit csak a képletek miatt linkelltem. Mint a #95-ben is írtam, részletesen abban a könyvben van leírva minden.
Az 100%-ig hiteles. Tisztán tudományos alapokra vezetve vissza, de emberi nyelven érthetően...
|
Az sebesség függvénye, igen, de nem a sebesség irányáé.
Ezt ezelőtt több mint 100 éve bizonyították.
Mégpedig úgy, hogy próbálták lemérni a fény sebességét.
2 féle helyzetben.
Egyszer, amikor a Föld a naphoz közelít, tehát a Nap felé halad! És a másik eset, amikor a Föld a Naptól távolodik.
3. eset, amikor egy a napból jövő fény sebességét mérték össze, egy földi fényforrás sebességével (lámpa)!
És mindhárom esetben ugyan azt a sebességet tapasztalták!
Ezt persze anno se akarta elhinni senki, ezért 3-4x újrapróbálták, más és más mérési módszerrel és mindig ugyan azt tapasztalták, a fény sebbesége ugyan az volt! Mind1, hogy melyik irányba haladunk, fénnyel szembe vagy eltávolodva!
És ez is bizonyított ráadásul híres kísérlet :) Nézz csak utánna ha nem hiszed.
De neked is ajánlom Steven Hawking - Az idő rövid története c. könyvet. Itt Hawking a kezdetektől elmeséli, hogyan és miként alakult a fizika mai állása az évszázadok alatt. És ezekről a dolgokról 30-40oldalon át részletesen beszél.
Szóval, ha mélyebben akarsz tudni ezekről a dolgokról, vagy csak hitetlenkedsz, akkor olvass el 1-2 ilyen szakirodalmat /nem a bulvárt/, és ott részletesen elmagyarázzák mi mért történt! És azok fényében szerintem neked is érthetőbb lesz az egész.
Ahogy írtam, ha nekem nem hiszel, akkor olvasd el a kor egyik legnagyobb fizikusának a könyvét. :) |
A linked érdekes, csak vannak benne szamárságok:
"Állandó 1 g gyorsulással egy emberi élet alatt körbe lehetne utazni az ismert (13,7 milliárd fényév sugarú) univerzumot. Az űrutazók több milliárd év múlva térnének vissza a Földre (feltéve természetesen, hogy az univerzum nem omlott össze vagy a Naprendszer még létezik)."
A Wikit amatőrök írogatják...
Én is amatőr vagyok, de nem írok a Wikibe, mert sokan hisznek benne, és nem akarok félrevezetni senkit...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Szerintem, ami a te gondod, amit nem értesz, csak nem tudtad elmagyarázni, az a kvantummechanika és a relativitás elmélet közötti különbség.
Ugye a kvantummechanika a nagyon apró részecskék mozgását / tulajdonságait írja le. A relativitás elmélet pedig a négytömegű (mikrogrammnál nagyobb) és négysebességű tárgyak mozgását és tulajdonságait írja le. A kettő külön külön tökéletesen működik a gyakorlatban is.
Viszont a kettő között nincs meg még a kapcsolat. Egyik nem alkalmazható a másikra, de önmagában tökéletesen működnek. Pontosan ez az, amit a tudósok is keresnek évszázadok óta. Az egyesített elmélete, ami leír mindent, ami mindenre alkalmazható. Elvileg ez lenne a húrelmélet, ami viszont még messze nem bizonyított.
|
Na de mégis melyik fizikai törvény írja elő azt hogy a sebességet a Földhöz kell viszonyítani? Ha a Földhöz képest azonos sebességel halad két test, csak ellentétes irányban, akkor van egymáshoz viszonyított sebességük, ha van akkor van az időben is eltérés, ha igaz az hogy az idő a sebesség függvénye!
Tehát ellentmondás: nincs eltérés a két test időjében mert azonos sebességel haladnak a Földhöz képest, illetve van eltérés a két test időjében mert egymáshoz képest sebességük van!
Egyébként a müonokkal "bizonyították" az idő lassulását a sebesség függvényében. Nem a mechanikus órákkal.
Vagy akkor még egy abszurditás:
Azt állítják, azért nem adódik össze az érkező fény sebessége a szembehaladó tárgy sebességével, mert az idő le lassul és így később ér a tárgyra a fény.
De mi van két fényforrás között, az egyiktől távolodik, a másikhoz közeledik. A sebesség adott, tehát az idő lassulása is. Ebben az esetben az ellentmondás akkor lenne feloldható, ha nem azonos lenne a fénysebesség közeledéskor és távolodáskor! Tehát rossz az elgondolás miszerint az idő a sebesség függvénye!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Link
Itt a link amiről beszéltem. Itt igen egyszerűen és kicsinyesen, de elmagyarázzák a lényeget.
|
Neem nem. Ez egy "nagyon régi" kísérlet volt. Az elsők között igazolta Einstein állításait.
Amit te mondasz az sem tökéletes, mert rosszul értelmezed a dolgot. Ez a relativitás lényege.
Akkor vegyük a példádat.
Van a 3 teljesen azonos óra, amit a Földön tizedmásodperc pontossággal beállítottak.
2 felmegy 2 űrállomásra, ami egymással ellentétesen "nagy" sebességgel kering.
"Ha két űrállomás létezik amelyre felvisznek egy- egy órát és ezzel végzik a kisérletet, akkor milyen eredményt kapnak? Tegyük fel a két űrállomás ellenkező irányban kering azonos sebességgel. Akkor a földi órához képest egyformán késik mind a kettő,"
Igen erről van szó. Ez így van.
Viszont nem számít, hogy egymáshoz képest milyen irányban keringenek. Ha a sebességük egyenlő, akkor egyenlő időt mutatnak. Nem lesz mégnagyobb késés a kettő között! Csak akkor ha az egyik sokkal sokkal gyorsabban megy mint a másik!Érted?
Szal tök mind1 melyik űrállomáson van, mind1 milyen irányba kering. Ha egyforma a két állomás sebessége, akkor egyformán fog késni az idő a Földihez képest!
|
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
|
"Másrészt meg ottvan a mechanikus órás kísérlet. Egy a Földön, egy pedig kinn az űrben a pályán keringve.
Amikor visszaértek, azt tapasztalták, hogy 2 teljesen azonos órából, amelyik fenn volt az űrben az késett az ittenihez képest. Ott már nem szimplán atomok rezgéseiből mérik az időt, hanem egy mechanikus szerkezet. Vagy épp digitális, valójában mind1 mivel mindkettővel kipróbálták"
Nos nem lehetséges, hogy ez csak legenda? Meg is indoklom miért. Ha az előző #84 hozzászólásom figyelmesen elolvasod, akkor kitűnik belölle a következő:
Ha két űrállomás létezik amelyre felvisznek egy- egy órát és ezzel végzik a kisérletet, akkor milyen eredményt kapnak? Tegyük fel a két űrállomás ellenkező irányban kering azonos sebességgel. Akkor a földi órához képest egyformán késik mind a kettő, igen ám de egymáshoz képest még nagyobb a sebességeltérés mint a föld űrállomás viszonylatban. Ebből kifolyólag egymáshozképest a megint csak késnie kell valamelyiknek. Melyiknek? Ha lehozzuk őket melyik jár előrébb?
Tehát egy mechanikus óra kétféle időt hogy mutatna egyszerre? Akkor arról ne is beszéljünk, hogy csak a közvetlen közelünkben számtalan viszonyítási rendszer van. egyszerűen nem lehetne megállapítani hogy az óra mennyit mutat, ha igaz lenne...
a<b; b<c; akkor a<c; tehát nem lehet hogy a>c; Márpedig ha az idő a sebesség függvénye, és igaz az hogy a sebesség pedig tetszőleges viszonyítás akkor lenne a>c is!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Azért ezt elég meredek csak így állítani. Persze ott az okozhatja feltételes módban : )
Valamilyen szinten persze, hogy hullámok az atomok is. Mivel rezegnek. Az atomórában is a fene tudja már melyik atom rezgése alapján mérik az időt.
De nem hinném, hogy a hullámhossz változna a sebesség hatására. Ez csak feltételezés, azért ennek némi alap is kell.
Másrészt meg ottvan a mechanikus órás kísérlet. Egy a Földön, egy pedig kinn az űrben a pályán keringve.
Amikor visszaértek, azt tapasztalták, hogy 2 teljesen azonos órából, amelyik fenn volt az űrben az késett az ittenihez képest. Ott már nem szimplán atomok rezgéseiből mérik az időt, hanem egy mechanikus szerkezet. Vagy épp digitális, valójában mind1 mivel mindkettővel kipróbálták.
|
A világegyetem tágulásának gyorsulása egyenesen arányos a megfigyelő eszközeink fejlődésének gyorsulásával. 
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Nem a részecskék eseményeihez kell majd a jövőben viszonyítani az időt!
Még nem tudom mihez, de biztosan meg kell változtatni, ha az ellentmondásokat meg akarjuk szüntetni. (aki talál jobbat biztos Nóbel díj  )
Miért nem jó az atomóra, vagy például a müonok bomlása?
Mert a részecskék, nem részecskék, hanem hullámok.
A frekvencia és a sebesség is A/t alakú. Ami azt jelenti, hogy a hullámhosz megváltozik a sebesség hatására, ha pedig megváltozik, akkor a "részecske" is függvénye a vonatkoztatási rendszernek. Ez okozhatja atomórák eltérését, mintha lassulna az idő, holott csak eltérő a vonatkoztatási rendszer.
Tehát ez az idő lassulási teória is igaznak tünik, ha megfelelő vonatkoztatási rendszerben nézzük (hasonlóan a Newton-i fizikához), de ha tovább akarunk lépni akkor az ellentmondások kizárására kellene az új viszonyítási rendszer.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Képzeljünk el egy testet ami a fénysebesség felével halad hozzánk képest, és elhalad melletünk. Képzeljünk el két másik testet amely ellenkező irányban halad, mint az előző, csak az egyik közelít az első teshez a másik távolodik (tehát az első test van középen). Tegyük fel hozzánk viszonyítva mindegyiknek azonos a sebessége. Ekkor mind a három testen egyformán tér el az idő a miénkétől (Eistein szerint)!
Ha a két szélső testről azonos időben elinduló fényt veszük, melyik ér oda előbb, ha induláskor a távolságok egyenlőek?
Ha ezen elgondolkozol akkor válaszold meg azt a kérdéseket: egy helyen lehet egyszerre kétféle idő? Állandó a fénysebesség?
Mert ha egyszerre ér oda a két fénysugár akkor a fény nem állandó sebességű, vagy nem lassul az idő.
Ha nem egyszerrre ér oda akkor akkor szintén ugyan ez a helyzet, csak fordítva vagy nem lassul az idő, vagy a fénysebesség nem állandó!
Mert ha kizárjuk hogy egy helyen kétféle képpen haladjon az idő akkor az első esetben a fénynek a távolódó test esetében nagyobb utat kell megtennie azonos idő alatt, mint a közeledő test esetében, ekkor nem lehet azonos a fénysebessége hozzánk képest!
Ha nem egyszerre ér oda mind két fénysugár, nem azonos a sebességük a középső testhez képest!
Szóval hogy is van ez?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Sziasztok!
Látom sokan foglakoznak az univerzum megértésével.
Ajánlok mindenkinek egy oldalt -Dávid Gyula előadásokat keresd /mp3/ -ahol bővítheted a tudásod.
Sok minden van fent, és tényleg érdemes meghallgatni.
Üdv
Tedd rá a kezed a forró tűzhelyre egy percre és egy órának tűnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tűnik majd. Na ez a relativitás.
Albert Einstein
|
hja jobb később mint soha : P
Jaja mindent látásból ismerünk, amennyiben ezt úgy érted, hogy lebontjuk a "Látást" az alapokig. Ugyanis a látásunk csak elektromágneses hullámok képpé alakítása az agyban. Viszont a számunkra látható hullámok csak egy töredéke a teljes spektrumnak. Viszont "mi" a teljes spektrumot vizsgáljuk.
Tehát amit "látunk", azt nem csak a látható fényből következtetjük le, hanem ir, uv, röntgen stb... sugarak elemzésével együtt.
Viszont csak azt tudjuk érzékelni, amiről jön vissza valamilyen elektromágneses jel. Legyen az fény vagy röntgen.
És az elméletek szerint az ősrobbanás után egy kis "idővel" keletkezett az első fénysugár... Vagyis a legelejére esélyünk sincs visszalátni :) Vagy csak még nem ért el idáig a fénye.
Bár a Hubble deepfield felvételeit elemezve arra jöttek rá, hogy a kapott képek hátterében semmilyen fény sincsen már.
Mivel az előző felvételeken mindig lehetett érzékelni valamilyen sugárzást vagy épp fényt a háttérben, ami ugyan elmosódott kis folt volt, nem lehetett kivenni, de azért ott volt. Viszont a deepfield képeket elemezve a háttérben semmilyen fényre vagy foltra nem volt jel. Persze lehet, hogy csak annyira gyenge vagy távoli. |
De épp ez a lényeg :) Ahogy te is írtad a fény halad... Az idő múlik.
Amit 100 fényévre innen látunk, az valójában 100 éve történt. Ergo az_ottani_múltat látjuk itt a jelenben!
Persze az ember ilyen méretben és sebességben a 7köznapi életben semmit se érzékel úgymond a 4. dimenzióból. Viszont nagyobb sebességnél már igenis sokat számít, és úgymond "szemmel látható" dolog lesz az idő dimenziójából.
Ott van legjobb példának a GPS műholdak!
Ahogy Einstein a relativitáselméletében megjósolta, nagy sebességnél (és itt nem 250-nel száguldozó BMW-re gondolok) lelassul az idő!
És a GPS műholdak a legjobb példa erre! Arra, hogy létezik a 4. időnek nevezett dimenzió. Az elnevezés végülis lényegtelen.
Az a lényeg, hogy a GPS csak akkor ad "pontos" értéket, ha a 3 v. több műhold tökéletes szinkronban van. Ehhez viszont a műholdakon lévő atomórát minden egyes nap újra kell szinkronizálni, ugyanis a műholdak pályamenti sebessége miatt az ottani idő lelassul az ittenihez képest. Igaz csak pár tizedmásodperccel, de ezek szerint ez is számít.
Szal igen, a 7köznapi életben az időt max öregedésként érzékeljük, de ha már olyan komplex technikát akarunk alkalmazni, mint a GPS (csak egy példa), akkor muszáj figyelembe venni az idő dimenziót!
/egyéb. A Földünk forgási sebessége a hanghatár környékén van, és a Nap körül sebességünk se nagyobb, így itt elhanyagolható az idő torzulása, lassulása. Viszont érdekes lenne azon gondolkodni, hogy az egész naprendszerünk forgási sebessége a galaxisban mekkora, és hogy ez miként befolyásolja az időt...Az általunk érzékelt időt. Ugyanis a napunk és vele együtt mi is 200 millió év alatt tesz meg egy kört a Tejút közepe körül. Persze nemtom "mennyivel megyünk" de valahol biztos ki van számolva :) / |
Tetszik az elmélet.Végtelen féle húr létezhet ez alapján, de én várnék az első bizonyításra, ahogy látjuk az első kis "felpendülő" hurkot.. :))))
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
"és mivan körülötte?" #49-es hsz. 
Azt hittem feltűnt baz :) ezért nem értettem, h mi az istenért bizonygatod azt a végtelent... :D Na, de a végére csak sikerült...Igazándiból ezek teóriák, fantáziálások stb.Mert még a "mi" univerzumunkat is csak szinte "látásból" ismerjük, és csak itt pörgünk a FÖldön, még nem jártunk egy másik galaxisban sem..de azért, lehet elmélkedni azon, hogy akkor, mi is veszi körül ezt..Lehet egyenletekkel (ahogy a húrt), le lehet vezetgetni valamit...Gondolom lesz olyan is aki erre a témára ráfexik...Isten tudja?Nekem a 2. állításod a szimpatikusabb, habár kíváncsi vagyok az univerzumunk határára, és hogy azon át tudunk-e "látni" (vagy valami teljesen más frekvencia a kulcs?).A mindentől van egy nagyobb és a végtelennel ezt párosítva, akár univerzum keletkezését is láthatnánk..és nem szupernovákból kellene kikövetkeztetni, h akkor lehet, h mi is így "keletkeztünk".. Na, de ez nem oldja meg a Föld és emberiség problémáit, és szerintem inkább ezzel kellene foglalkozni, ez meg maradjon hobbi..de jobb lenne, h ha háborúk meg lobbik helyett ilyenekre költenék a pénzt...  A cél a lényeg még mindig...Az társadalom vezetőinek pedig, semmi céljuk nincs még mindig...szomorú.
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Igazad van, de még sincs. :D Röviden. Válassz egy teóriát, amelyik a legjobban tetszik, és éld az életed!*
___
*Életviteli tanácsadás hangzott el. És most hallgassunk zenét!
|
"De ha egy csillag robban fel mondjuk 100 fényévnyire innen, akkor az nem csak 100 fényév távolságban van, hanem 100 évvel ezelőtt történt. Tehát ha azt vesszük, akkor az időben is távol van tőlünk, nemcsak térben."
De hát ez az az, attól hogy később látjuk, attól még az 100 millió évvel azelőtt történt, és mikor már mi látjuk akkor az már nincs. Az idő az folyamatosan halad, én nem tudom dimenzióként sehogy sem értelmezni.
Az időben múlt, jövő csak a gondolatainkban létezik, mindig csak jelen van, de egyszerre ugye nem történhet semmi, ezért egymás után következnek a dolgok :| A 4. dimenzió (idő) matematikában, a tudományban fontos, mert távolra csak már múltban megtörtént dolgokat látunk, és azzal tudjuk kifejezni a távolságot. De attól az már nincs a jelenben.
És ugyan így nem tudom értelmezni logikával a többi dimenziót sem, mert a 2 dimenzió sem létezik igazából (vagy csak én nem értem), minden 3 dimenzióban helyezkedik el a térben. :S A 3 dimenzión belül tudunk mozogni, az időben nem. :I
Persze nem vagyok tudós, nem is akarom megmondani az igazságot, de ez valahogy az alapvető logikával ütközik szerintem :S (legalábbis az enyémmel), kicsit olyan érzésem van, hogy túl bonyolítják ezt.
Az az elmélet viszont jónak tűnik, hogy minden valamilyen energiából áll, már elfogadható szerintem valamilyen magyarázatként az anyagra. Én még valamilyen élet energiát is el tudok képzelni, de ez is inkább találgatás.
Egyre jobban érdekel, hogy tényleg mi a valóság.
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
|
Érdekes ez a dimenzió kérdés. Sathinel jó elmondta a lényeget.
Van 3 térbeli dimenzió és 1 időbeli, amiket már ismerünk.
És persze, hogy elfogadják a tudósok ezek létezését, hiszen elég csak a csillagokra nézni. Ott már nagyban számít a 4. dimenzió léte, hiszen a csillagok nem csak a térben, hanem az időben is távol vannak tőlünk.
Hiszen, ha felrobban a szomszéd ház, akkor azt mondjuk, hogy 10 méterre robbanás történt, nem pedig azt, hogy 20percre innen stb..
De ha egy csillag robban fel mondjuk 100 fényévnyire innen, akkor az nem csak 100 fényév távolságban van, hanem 100 évvel ezelőtt történt. Tehát ha azt vesszük, akkor az időben is távol van tőlünk, nemcsak térben.
Viszont a húrelmélet nem azért jött létre, hogy a több dimenziókat magyarázza.
Pont az a legérdekesebb a húrelméletben, hogy ha beigazolódik valaha, akkor az azt jelenti, hogy 11 dimenzióban élünk és nem csak 4-ben.
Csak, hogy tiszta legyen, a húrelmélet, egy olyan elmélet, ami azt feltételezi, hogy az a anyag legapróbb összetevői tiszta energiából álló húrok. És ezek építik fel a kvarokoat, amik a protonokat alkotják stb...
Ha beigazolódik az elmélet, akkor ez egyesítheti az eddigi összes fizikai elméletet, legfőképpen a kvantumfizikát a relativitáselmélettel.
Aztán ebből következett az, hogy amennyiben ez igaz 11 v. 26(?) nem vok biztos benne dimenziónak kell léteznie!
De mivel még nem bizonyították, így csak elmélet marad.
|
LoL. Erre most nemtok jobb szót.
Tényleg ez volt a kérdés, ami miatt vitáztál velem, az univerzum gömb szerü formájának elméletén? :)
Persze lehet, hogy én voltam figyelmetlen. Mind1.
Szal az a kérdésed, hogy mi van az Univerzum körül?
Hát, erről látod még nemigazán hallottam/olvastam sehol.
De még az elején írtak páran egykét érdekes gondolatot.
Szerintem 3 lehetőség lehetséges.
1. mivel az elmúlt évszázadokban sorra bebizonyosodott, hogy minden egység (legyen az a Föld, a Naprendszer, a Tejút) fölött létezik egy még nagyobb egység, aminek az előző csak egy apró része, ezért valószínű, hogy az Univerzum "fölött" is létezik egy még nagyobb egység, aminek csak egy része az Univerzum.
2. az elsővel együtt lehetséges, hogy több univerzum is létezik. És most nem a párhuzamosokra gondolok. Hanem ahogy 100milliárd galaxis, úgy v.színű, hogy több Univerzum is létezhet.
3. ami a legvalószínűtlenebb, hogy semmi.
De szerintem ebben a pár lehetőségben mind a ketten egyet forgunk érteni... ez egy megérzés :) |
Engem az nagyon érdekelne, hogy az ősrobbanást egyáltalán mennyire tartják valószínűleg a tudósok, illetve több dimenzió létezését. Ha nem volt mindig idő, akkor mi okozta eleve az ősrobbanást, és miből állhatott az az ősanyag. (sokat olvastam már róla, nekem őszintén szólva ez az egész ősrobbanás hülyeségnek tűnik)
Biztos nem ilyen egyszerű a nagy kérdésekre a válasz, de valamit azért meg lehet érteni biztosan alapvető logikával is.
Van egyáltalán olyan, hogy 2 dimenzió? Minden 3 dimenzióban történik, a 3 dimenzióban (illetve 4 ha úgy vesszük) helyezkedünk el, mozgunk, minden. A sík is a 2 dimenzióban van benne, a síkról látszik a 3 dimenzió nemde? Hgy lehetne a többi dimenzió egyáltalán?
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
|
A világ ahol élsz 4 dimenziós. 3 dimenzió az ismert x, y, z, de a 4. az idő ahogy változik. A kisfilmben amit lenn linkeltem ezt elmagyarázzák.A kérdés hogy ennél több dimenzió valóban létezik mint a húrelméletnél feltételezik, vagy csak ez a 4 van. Azon lehet vitatkozni hogy az idő most ide sorolható-e, de erre vannak kicsit jobb fizikusok mint én és ők úgynézki most elfogadottnak tekintik ezt. Bár mint a filmben is bemutatják vannak megmagyarázhatatlan dolgok amiket még csak feltételeznek. Mivel nincs rá magyarázat, mindenki elkezd találgatni, és megpróbálja az igazát bebizonyítani. Talán az egyik használható lessz. Érdekes kérdéseket vetnek fel, és Kisfaludy álltal boncolt témák is ilyesmik, de mint ő is mondja ezek nagyrésze fikció hisz megpróbálunk megmagyarázni valamit amit még nem is értünk. Majd ha letisztul a kép akkor láthatjuk kik jártak a jó úton.
|
Én szerintem értem mire gondolt "who am I 7", megpróbálom leírni. Hátha vki ez alapján érti, ha meg tévedek, akkor megint leírhatja, h nem erre gondolt:)
Amikor a 3D-s világunkat hasonlítjuk a síkvilághoz és a gömbhöz, h ott mászkálhatunk körbe-körbe és végtelennek tűnik. Ebben az esetben a 3. dimenzióban még léteznek gömbfelszínek és azok újabb 2D-s világokat rejtenek.
Akkor ezzel az analógiával élve a a következőkre kíváncsi:
1.mi 3D-s világunk ugye végtelennek tűnhet, na de ott a 4. dimenzió és hogy ott mi a fene van? még több ilyen 3D-s univerzum, amit észlelünk?
2.És hogy miért pont gömbökről beszélünk?
Az én válaszaim, ismereteim szerint:
1.Úgy tudom, h fogalmuk sincsen, mivel még nem észleltek semmit a 4. és további dimenziókból max. elméletek léteznek róla.
2.Mert az szabályos és könnyű vele gondolkodni, továbbá feltételezhető, hogy az ősrobbanás során nem kockaszerűen tágult az univerzumunk, hanem vmi gömbre hasonlítóan.
Remélem jól megértettelek...
|
Nem. A látható fényről van szó.
Minden 1A szupernovának elvileg azonos a fényessége és ha tudod milyen messze történt akkor tudod milyen fényességűnek kellene lennie.
De ez nem mindig jött össze és ebből lett a tágulás elmélet.
Közben meg kiderült hogy az 1A-k se mindig egyforma fényességűek, porfelhő is lehet köztünk meg az ilyen optikai dolgokról nem is beszélve.
De előbb várjuk meg mit talál az LHC, lehet nincs is semmiféle sötét energia. :P
|
A mai fizikusok gondolatmenetét követve maga a sötét dimenzió. Azt nem lehet tudni, hogy milyen a természete ennek a dimenziónak, de ott van az biztos :)
Dark Dimension a dark matter mintájára...
A dimenziók bővítésével kapcsolatban utána bóklásztam, és még egyszerű esetben sem nevezhető hasonlónak egy művelet egy dimenzióval megnövelt elméleti térben. 2D-ben integrálnak egy függvény alatti terlület számításához és véges értéket kapnak. 3D-ben a görbe forgatásával előállított forgástest térfogata viszont végtelen. Ezért, ha konyhai módon oda dobunk mondjuk 1,2,3 de inkább +23 dimenziót, akkor lehet, hogy óvatlanok vagyunk. És a 23 között legyen egy sötét dimenzió, amire majd mindenféle anomáliát ráfogunk :DD
Más:
A cikk szerint "A szupernóvák halványabbak voltak, mint azt az előzetes becslések sugallták": remélem, hogy nem csak a szemmel látható gyermeki megfigyelést veszik alapul, mert a látható fény a tényleges spektum igen kis része. Bár ha mindent szemmel figyelünk, megint csak a sötét jön elő, hiszen a gyermek is ezt kérdezi, hogy mi van a sötétben. :)
Hogy lehet az, hogy bizonyos esetekben láthatatlan dimenziókkal, remegő húrokkal vagdalkozunk, máskor meg az alapján jelenik meg tudományos cikk, hogy a kis szemünkkel mit látunk????
|
Egyáltalán nem.Az a kérdésem, h mi van az univerzum körül? 
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
sring
Érdekes azért az új fizika alakulása. Kíváncsi leszek mi lessz 10-15 év múlva.
|
Lehet rosszul tudom de nem ezért vannak a rádióteleszkópok? Mivel a fény sokszor változhat, megtörhet. Vagy ezt a cikkben a rádiósugarak eltérítésére értette?
|
Lehet benne valami.
Ott vannak az Einstein gyűrűk, amikor egy galaxis gravitációs tere lencse ként eléríti a mögüle érkező fényt.
A nagy buborékokban nyílván kisebb a gravitáció és ez előidézhet ilyen optikai csalódásokat.
Amúgy is nagyon sántít ez a tágulás dolog, főleg hogy az 1A szupernovák fényessége mégse annyira állandó mint korábban hitték.
|
Ez a gondolatmenet ahhoz vezet, hogy elképzeld mi van ha 2 dimenziós lényként bekerülnél egy gömb felületére. Végtelen és mégis véges, nem tudja felfogni és nem tudja belátni, hogy most mi a helyzet. Csak annyit, hogy vissza tud ugyanoda érkezni rajta az emberkénk, ahol elindult. Így most nem tudom, de valahogy van mód "egyszerűen" arra annak a képzeletbeli lénynek (geometriával meg valami trükközéssel), hogy meglássa azt, hogy el van a tere görbülve.
A 3 dimenziós tér is esetleg egy 4 dimenziós gömb, így ugyanaz a helyzet, mint a fent vizsgált eset. Azonban a térgörbületet úgyse tudjuk megmérni, nincs itt sehol se a közelben nagy gravitációs objektum, amivel elvégezhető az a kísérlet).
|
Pár gondolatot én is hozzáadok a témához:
- Az idő létezését még nem tudták bizonyítani, csak azt, hogy az események egymás után mennek végbe. Magyarán az idő ugyanolyan elvont fogalom, mint mondjuk az idealizmus, az ember hozta létre. Persze az események egymás utániságát nevezhetjük időnek, az egyszerűsítés kedvéért.
- Mindnen tiszteletem Stephen Hawkingé, de végeredményben ő is csak találgat, mint mi itt - igaz kicsit magasabb szinten. Az idő rövid történetében említi, hogy az általa kidolgozott ősrobbanás elméletet ma már nem tartja feltétlenül szükségesnek az univerzum kialakulásához, mert a kvantummechanikával valahogy feloldható a dolog.
- A végtelen mindig is gondot fog okozni az emberi agynak. Erre egyszerűen nem készültünk, amikor kifejlődtünk. Például amikor azt mondom, hogy 6,7 milliárd ember él a Földön, biztos vagyok benne hogy senki sem tudja rendesen elképzelni. De még 1 millió embert se. Aki látott már 10000+ fős koncertet, az sejtheti, hogy miről beszélek. Másrészt a végtelen meglehetősen ritkán fordul elő a természetben, lehet hogy nincs is. 
|
A gömbös példa jó rágóguminak tűnik, mert engeditek telni az időt közben. Végtelen távolságokról van szó, nem közben lepergő időről is. Csak térben, nem időben! Az idő végtelensége egy másik példa. Ja igen: kérném a gömbös példát az időre is, ne csak a térre :D Ha nincs lehetőség órákig mászkálni és szubjektív megfigyelő szempontából tévesen végtelennek hinni valamit, akkor jönne az eredeti téma vitatása, hogy az űr végtelensége vagy végessége mit jelent (térben!). Ez azt jelenti, hogy egyetlen mikroszekundum sem telik el és mégis végtelen :)
S. Hawking: imádom, de "a mester mondta, tehát igaz" lovaglása biztos tévút. A sokadik kiadásban már jelzik, hogy melyik feltételezés, mikor buott meg, de van még meg nem cáfolt rész is.
|
Ha jól értem, az a kérdésed, hogy miért tekinthető "végtelennek" a gömb felszíne?
Képzelj el egy bolygót, amin nincs semmi, csak a sima felülete, mondjuk. Lehet nagyobb is mint a Föld (Minél nagyobb, annál kevésbé érzékeled a gömb hajlását). Indulj el rajta egy irányban, de attól ne térj el sosem. Meddig mehetsz így? Most képzelj el ezen a felületen egy óriási "szorítót". Letesznek egy tetszőleges pontjára és ugyanúgy elindulsz, ahogyan az előbb. Mi fog történni? Előbb-utóbb elérsz a szorító valamelyik köteléig, tehát megtalálod a határát, vagyis végesnek érzed. Ugyanez a gömb esetében (tájékozódás nélkül) nem következik be, végtelennek hiheted. Persze ha Te csak körbe-körbe akarsz menni, úgy - emberi léptékben gondolkozva - egy méterszer méteres terület is lehet "végtelen". :-)
|
Jó van te ****.Búék neked is
Majd át olvasom, de ez nem magyarázza a kérdésemet... :)
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Látod ez a baj :) Asszed, hogy az iskola számít. Pedig nem.
Szerintem olvass utánna a dolgoknak, linkeltem neked könyveket is.
Ott nagyjából azt fogják leírni, amit én is írtam, csak 70 oldalon át. Azt kész.
Lehetsz te 3diplomás egyetemista is, ha csak azt olvassa el az ember, hogy mit ért el a tudomány, akkor az nemsokat ér. Azt is el kell olvasni, hogy hogyan és miként érték azt el teee****. És akkor talán megérted, hogy mi miért van.
Persze lehet és kell is mindenben kételkedni, hiszen ez visz előre. De mindezt megalapozottsággal kéne tenni.
Na mind1, BUÉK neked :)
|
bocs a trehány fogalmazásért... 
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Az embernek kevés idő áll rendelkezésre az univerzum megfigyelésére, ha az univerzumi eseményekhez viszonyítjuk. Ebből adódhat az is, hogy nem dönthető el néhány kérdés egyértelműen. Pl.: gyorsuló mozgás is relatív, mint minden mozgás. Nem biztos, hogy sötét energiára van szükség a gyorsuláshoz. Gondoljunk arra ha egy égitest ellipszis pályán mozog, és nem mi vagyunk a középpontban, akkor hozzánk képest nem egyenletes sebeséggel halad az égitest. Tehát azt az idő hiányában nem vagyunk képesek megfigyelni, hogy a szóbanforgó égitestek milyen pályán mozognak, így nem dönthetjük el gyorsulva távolodik-e, vagy csak ellipszis pályán mozognak...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Egy másik topikban sokan azt magyarázták, hogy a fényesség nem függ a távolságtól. Nekik idézem a cikkből:
"A szupernóvák halványabbak voltak, mint azt az előzetes becslések sugallták, amiből az következett, hogy távolabb kell lenniük, mint eddig gondolták."
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Jól van, ügyes, elhiszem nagykoponya nem is ezt cáfoltam, de nem ez volt a kérdés, te **** áhh....3.jára már nem írom le.Azért a 8 osztály neked se ártott volna.Szerintem itt fejezzük be köszi :)
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Szóval amiket írtam, az nem az én agyacskámból pattant ki, nem hasraütve találtam ki valamit. Hanem olyan tudósok, és kutatók eredménye / elmélete, akik már 30-40 éve evvel foglalkoznak.
És ha úgy érzed a te tudásod megközelíti ezen emberekét, sőt, jobban tudod, akkor igencsak beképzelt és egoista lehetsz.
|
Hát, szerintem neked kéne még egy kicsit fejlődnöd ilyen téren.
Ha nem hiszed vagy nem érted amit mondok akkor olvasd el teljes egészében:
1.:
link
2.: link
Aztán ha mégis úgy gondolod, hogy mindenki hülye csak te vagy helikopter, és okosabbnak hozzáértőbbnek tartod magad korunk egyik legnagyobb fizikusánál, akkor arra már tényleg nem lehet mit mondani.
|
SZóval, erre kb semmire nem válaszoltál.És mondtam is, h a forma majdnem mind1.Az pedig nem érdekel, hogy van egy x alakú akármi (akár kúp is lehetne) egy pontja és ott ha végig körbe-körbe megyek akkor az örökké valóságig tartana.Hanem, h ez az alak, hol - hogy - miért így helyezkedik el, és még mi van e körül.(jah tudom, onnan nem jön fény, se hullám..és nem látjuk, lehet, hogy elég sok univerzum van még a miénk körül is   )
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Jah, hogy te ott voltál az ősrobbanásnál is.. :) istenem.. De jó neked..Jah egy lapkán is lehet körbe körbe menni végtelenségig..nem igazán értetted úgy látom a mondandómat.. mondjuk egy lapka félgömbsarokkal.. Amit esetleg xy mond, azt rögtön elhiszed?És tudom mi a franc a végtelen, de te úgy tűnik csak okoskodni tudsz ezzel, és fel nem fogod, h pl. a gömb körül is van környezet, és attól, hogy a gömbbön te körbe körbe szaladgálsz mint a hülyegyerek attól még nem csak az létezik. (ezért mondtam, hogy ez nagyon alultáplált példa, mert most a végtelenről beszélünk, és egy kocskán is tudsz körbe körbe szaladgálni ameddig akarsz..szemből nézve egy gömbnek is vannak határai am.)
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Annyira azért nem meredek ám.
Valójában ezzel magyarázzák a végtelen lehetőségét, ami ugyan végtelen kiterjedésű, de mégis mérhető!
És persze, hogy nem gömb, hanem valami szabálytalan forma, viszont a gömbre hasonlít a legjobban.
Ugyan úgy, ahogy a levegőben felrobbantott bomba, az ősrobbanásnál is az anyag 360fokban távolodott mind a 4 dimenzióban! Hogy ez miért így van az már 8.-os fizika.
Szal igen is lehetséges, hogy ez az univerzum végtelen, mégis a mérete véges!(Steven Hawking - Az idő rövid története)
Szal úgy kell elképzelni, mint egy lufit, ami ha hirtelen felfújódik, akkor minden egyes pontja egyre távolabb lesz a másiktól.
A gömb felülete azért "végtelen" mert ha egy irányban folyamatosan mész rajta, akkor azt az örökké valóságig megteheted. Egy lap ahogy te írtad, annak a felületének vannak határai. A gömb felülete pedig önmagába fordul vissza! Ezért hívják "végtelennek".
|
bírom amikor a gömbbel jönnek.Jah, és az csak úgy lett, mi alapján fórmálódott gömbbé?és mivan körülötte?Az alapján egy lapka is végtelen.Ez szimplán blőd példa.
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A sötét energia és a svájci sajt esete
Hová tűnt a Vénusz vize?
Csoki, bor és tea, a jótékony ünnepi kellékek
Magnezitüledék a Marson
Repült a Fehér Lovag
Itt az ideje a robotetika kidolgozásának
Veszélyben a csokoládé
Jégvulkánok és lemeztektonika a szaturnuszi holdakon
