A Venus Express elvégezte első légkörrel kapcsolatos észleléseit a Vénusz nappali oldalán. Tavaly a szonda adataiból sikerült megállapítani, hogy a bolygó eltűnt légkörének nagy része az éjszakai oldalon szökött ki a világűrbe. Bár az eredmények nem pont azok, amire a tudósok számítottak, a két megfigyelés együttesen közelebb viszi a bolygótudósokat ahhoz, hogy megismerjék, mi történt a Vénusz vízkészleteivel, ami a feltevések szerint egykor ugyanolyan bőséges volt, mint a Földé.

Hirdetés

Az űrszonda magnetométer műszere (MAG) hidrogéngáz szökésének egyértelmű jeleit észlelte a nappali oldalon. "Ez az a folyamat, amit gyanítottunk, hogy végbe megy a Vénuszon, azonban most először sikerült mérnünk is" - nyilatkozott a kutatást vezető Magda Delva, az Osztrák Tudományos Akadémia tagja.

A Venus Express jól kiválasztott pályájának köszönhetően a teljes folyamat nyomon követhető, a szonda egy erősen elliptikus pályán kering, ami áthalad a bolygó sarkkörei felett.

A víz kulcsfontosságú molekula a Földön, nélküle elképzelhetetlen az élet. Mivel a Föld és a Vénusz megközelítőleg azonos méretű és egy időben is alakultak ki, a csillagászok úgy vélik, mindkét bolygó azonos mennyiséggel kezdte pályafutását a számunkra oly értékes folyadékból. Ma a két bolygó hatalmas különbségeket mutat. A Föld légköre és óceánjai százezerszer több vizet tartalmaznak, mint a Vénusz. Az alacsony vízkoncentráció ellenére Delva és munkatársai 2x10 a 24-en hidrogén atom, a vízmolekula egyik alkotóelemének elvesztését észlelte minden egyes másodpercben a Vénusz napos oldalán.



Tavaly az ESA szondájának ASPERA (Űrplazma és Energikus Atom Elemző) műszere bebizonyította, hogy hatalmas hidrogén és oxigén veszteség megy végbe a Vénusz éjszakai oldalán. Nagyjából kétszer annyi hidrogén atom távozott, mint oxigén, és mivel a víz két hidrogén atomból és egy oxigén atomból áll össze, a megfigyelt veszteség arra utal, hogy víz bomlik fel a bolygó légkörében.

A Nap nem csak fényt és hőt sugároz az űrbe, folyamatosan napszél, töltéssel rendelkező részecskék halmaza áramlik ki belőle. A napszél elektromos és mágneses mezőket szállít a Naprendszeren keresztül, "átfújva" a bolygókon. A Földdel ellentétben a Vénusz nem képez mágneses mezőt, ami azért jelentős, mert bolygónk esetében a mágneses mező védelmet nyújt a légkör számára a napszéllel szemben. A Vénuszon a napszél akadálytalanul süvít át a felső atmoszférán, magával ragadva az ott található részecskéket a világűrbe. A bolygótudósok szerint az égitest ennek köszönhetően vesztette el vízkészletének egy jelentős részét az elmúlt 4,5 milliárd év során, azt azonban nem tudják meg mondani milyen hányada távozhatott a vízmolekuláknak ilyen módon. "Látjuk a vizet eltávozni az éjszakai oldalon, a kérdés azonban továbbra is az, mennyi szökött el a napszél hatására a múltban" - mondta Stas Barabash, a kirunai Svéd Űrfizikai Intézet tudósa, az ASPERA főfelügyelője.

A felfedezéssel a tudósok újabb lépést tettek a részletek megismerése felé, ez azonban még koránt sem az utolsó darab a kirakósban. Delva és munkatársai meg akartak bizonyosodni, arról, hogy a nappali oldal hidrogénje valóban vízből származik, ehhez a fentiekhez hasonlóan fele annyi oxigénatomot is észlelniük kellett volna a távozó hidrogén. Ez azonban mind a mai napig nem sikerült. "Folyamatosan vizsgáljuk a magnetométer adatait, eddig azonban nem lájuk jelét, hogy oxigén is távozna a nappali oldalon" - mondta Delva.

A különös jelenség egy új rejtélyt is körvonalaz. "Ezek az eredmények azt mutatják, hogy legalább kétszer annyi hidrogén lehet a Vénusz felső légkörében, mint gondoltuk" - taglalta Delva. Elméletileg az észlelt hidrogén ionok létezhetnek azokban a légköri régiókban, amik magasan a felszín felett helyezkednek el, ezeknek a régióknak a forrása a Vénuszon azonban ismeretlen.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »