Bemutatkozott a Mars500 európai csapata
2008. december 14. 16:04, vasárnap
5600 jelentkezőből négyen maradtak állva azon a válogatáson, ami egy 105 napos orosz-európai szimulált Mars-küldetés résztvevőit hivatott összeszedni. A négy európai férfit, akik közül végül ketten csatlakoznak jövő márciusban az orosz kiválasztottakhoz, pénteken mutatták be a médiának Párizsban, az Európai Űrügynökség (ESA) főhadiszállásán.

Hirdetés

Az európai válogatás nem kevesebb mint 5600 fővel indult. "Ez a négy férfi rendkívüli motiváltságról tett tanúbizonyságot" - nyilatkozott Jennifer Ngo-Anh, a Mars500 európai programigazgatója. "Természetesen kalandvágyók és ambiciózusak, ugyanakkor nem túlzottan versengők. Bizonyították, hogy remek csapatjátékosok, ami tökéletes jelöltté teszi őket a tanulmányhoz"

A négy továbbjutó kéthónapos kiképzésen vesz részt a küldetés megkezdése előtt, majd négyükből ketten csatlakoznak az elsődleges legénységhez, ami eddig négy orosz tagot számlál. A másik két fő tartalékként szolgál arra az esetre, ha valamilyen okból az utolsó pillanatban be kellene ugorni valamelyik "Mars utazó" helyére. A hatfős csapat egy speciálisan kialakított létesítményben, teljes elszigeteltségben tölti majd napjait. Az ESA Emberi Űrrepülési Direktorátusa és az Orosz Biomedikai Problémák Intézetének közös programjában a legénység úgy tevékenykedik, eszik, alszik és dolgozik, mintha egy bolygóközi űrhajó fedélzetén lennének. A 105 napos próba csak az előzetese a Mars500 fő kísérletének, ami, ahogy arra a projekt neve is utal, jóval hosszabb, egészen pontosan 520 napos lesz. Erre a kísérletre, ami 2009 végén veszi kezdetét, egy másik hatfős csapatot neveznek majd meg.

A Mars500 célja hogy adatokat, ismereteket és tapasztalatokat gyűjtsenek egy majdani valós Mars expedíció előkészítéséhez. A kutatók azt vizsgálják, hogyan hat az elszigeteltség a résztvevőkre, akiket különböző pszichológiai és fiziológiai szempontból vizsgálnak majd, nyomon követve a stresszhatásokat, a hormonszabályzást és immunitást, az alvásminőséget, a hangulatot, a közérzetet és az étrend kiegészítők hatékonyságát.

Essen szó azonban a négy résztvevőről is, akik mindannyian nagyon büszkék, hogy eljutottak a végső állomásig és részt vehetnek a moszkvai kiképzésen. "Büszke vagyok és egyben kíváncsi is a projekt folytatását illetően" - nyilatkozott a 34 éves párizsi illetőségű Cedric Mabilotte, aki egyedi élményként értékeli, ha lehetőséget kapna a kísérletben. "Természetesen jókora adag felelősséggel is jár" - tette hozzá a szintén francia Cyrille Fournier (40). "Tudom, hogy a Mars500 program fontos az ESA-nak és remélem az űrkutatásnak is. Így a mi felelősségünk is, hogy minden kísérlet rendben lefusson és valóban értékes eredményeket gyűjthessenek be"


Az európai négyes. Balról jobbra: Cedric Mabilotte, Oliver Knickel, Cyrille Fournier, Arc'hanmael Gaillard

Valószínűleg nem mindenki élvezne 15 hetet öt másik emberrel egy kis helyen összezárva, miközben az űrkonyha specialitásain kellene élnie, Arc'hanmael Gaillard (32), rennes-i villamosmérnök, azonban biztos benne, hogy megbirkózik a feladattal. "Éveket töltöttem úgy, hogy nap mint nap egy tiszta szobában kellett dolgoznom, így hozzászoktam a korlátozott terekhez" - mondta Gaillard.

A résztvevők már elkezdtek gondolkozni mit is vigyenek magukkal az "útra", a hely szűke miatt ugyanis csak egy átlagos méretű bőröndbe pakolhatják személyes tárgyaikat. "Valószínűleg családi képeket, esetleg valami zenét és néhány könyvet viszek, az unalmasabb időszakokra" - tervezgetett az európai csapat legfiatalabb tagja a 28 éves Oliver Knickel, a német hadsereg gépészmérnöke.

Mind a négyen tisztában vannak vele, hogy nehéz lesz a család és a barátok nélkül, Knickel szerint a legnagyobb kihívást a küldetés teljesítése jelenti majd, végig csinálni ezt a 105 napot. "A legnehezebb feladatot valószínűleg a mindennapi élet apró részletei, illetve azok megoldása jelentik majd - azok a tényezők, amikre nem lehet előre felkészülni" - tette hozzá Fournier. "Számomra az emberi tényező a legérdekesebb és legösszetettebb, gyakorlatilag egy mélyreható mikro-társadalmi élményben lesz részünk" - szögezte le Mabilotte.

A kiképzés januárban veszi kezdetét, míg a 105 napos tanulmány 2009. március 24-én indul.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tsol  
2009. jan. 04. 14:28 | galéria | válasz | #37
"16# És mennyi pénzt pazarlunk még háborúkra (pl. Irak) mennyi pénzt pazarlunk egyre sz@rabb tv műsorokra, csak a nézettség miatt, valóságshow-k, egyre több pénzt, hogy szebbek legyünk, okosabbak, gyorsabb legyen a kommunikáció, a számítástechnika, jobbak az autók, és .... még sok minden! Sok olyanra pazarolunk amire nem kéne."


Egyet értek vele, kivéve az "okosabbak legyünk" részel. Erre az egyre érdemes pénzt költeni. Csak sokan(legtöbben) azt mondják hogy ők nem akarnak okosabbak lenni hanem inkáb buliznek...
2008. dec. 17. 00:04 | galéria | válasz | #36
Szerintem nincs igazatok, bár az alábbi kis hír nektek ad igazat: Észak-Koreában is elkezdik építeni a mobiltelefon hálózatot, miután 2003-ban 18 hónap után felszámolták (ugyanis felrobbant egy vonat, és 160 ember meghalt, és a fejesek szerint a mobiltelefóniának is volt valamilyen szerepe ebben).
A The Guardian szerint ezt a hálózatot egy egyiptomi cég (Orascom) fogja kiépíteni 400 millió dollárért, először Phenjan körül, majd vidéken. Egy telefon 700 dollár lesz, ezért nagy tolongásra nem számítanak, az első félévben max. 50 ezer előfizetőre számítanak a 23 milliós országban.
Justil  
2008. dec. 16. 23:21 | válasz | #35
korrekt vagy. én sem akarlak meggyőzni, de akkor hadd fogalmazzak én is másképp.

jól mondod, az ember valóban jól teljesít konfliktushelyzetben, a történelem példáin át látszik hogy a háborúk és az egymással szembeni fegyverkezés mindig nagy fejlődéssel járt.

kérdés: szükségszerű, hogy ez legyen a legfőbb motivációnk? attól mert ez 1 olyan motiváció, ami igen hatásosnak bizonyult, nem biztos, hogy nincs másik, talán jobb is.

ne felejtsük el, hogy bár a szerencsétlen katonák harcolnak, a háborúkat a feljebbvalóik vívják egymás ellen. és nekik addig jó, amíg mindenki azt hiszi, hogy a folyamatos fejlődéshez "nem árt", ha háborúzunk itt ott ...
joebacsi   2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. dec. 16. 17:40 | válasz | #34
Csúnya dolgok a háborúk, sok millió ártatlan, kevésbé ártatlan áldozattal, mégis azt is látni kell, hogy a két világégés alatt iszonyatos technológiai fejlődés történt. Úgy vagyunk kitalálva, hogy konfliktushelyzetben teljesítünk a legjobban, akkor szabadítjuk fel minden energiánkat a cél érdekében, mikor érezzük, hogy a tökünkre taposhatnak, vagy mi érezzük, hogy megtehetjük ugyanezt.
Kissé visszakanyarodva a témához, meg lehet említeni a hidegháborút, és az alatta történt űrversenyt. A nagyravágyás hatalmas motivációt adott, az eredmények pedig ugye elég egyértelműek. Az más kérdés, hogy milyen áldozatokkal járt mindez.
A mai haladás ezen a területen már csak a töredéke.

Písz end lávval nem járt volna ember a holdon.

Nem meggyőzni akarlak, csak leírom, hogy én hogy látom a dolgokat. Nem vagyunk egyformák. Be is b*szna, ha így lenne :)
Justil  
2008. dec. 16. 14:57 | válasz | #33
toto66  
2008. dec. 16. 08:01 | válasz | #32
A kegyetlenség megtalálható az állatoknál is, csak náluk nem erkölcsi kategória...
Justil  
2008. dec. 16. 02:23 | válasz | #31
másképp megfogalmazva: az a gondom vele, hogy szerintem kurvára nem így van, és kiakadok amikor látom, hogy valaki azzal magyarázza az emberi faj viselkedését, hogy ez a szükséges rossz...
Justil  
2008. dec. 16. 02:21 | válasz | #30
ne keverjük lécci a megnövekedett agytérfogatunkat és ezáltal az állatvilágból minket kiemelő intelligenciánkat a társadalmunkkal velejáró nagyravágyással, kegyetlenséggel...ami persze csak két rossz tulajdonság kiemelve a sok közül. aki ezt a kettőt nem képes elválasztani, az enyhén szólva...mit is mondtál? :)

túlélési ösztöne meg kutyámnak is van, mégse nagyravágyó és nem is kegyetlen. persze hozzánk képest "fejletlen", de ez már egy totál más kérdés...
2008. dec. 15. 18:50 | válasz | #29
http://en.wikipedia.org/wiki/Terraforming_of_Mars
http://www.sg.hu/cikkek/35451/uveghazgazokkal_a_mars_lakhatova_teteleert

Ha valakit érdekel a terraformálás téma.
toto66  
2008. dec. 15. 18:21 | válasz | #28
Szép gondolatok, csak a mini bioszféra sem lehet nagyon pici, mert hát a földön is élelmiszerhiány van állítólag!
"Ma mar (meg) kepesek lennenk ilyeneket epiteni."
Azért még a marsszondák sem voltak nagyon életképesek, csak némelyik élte meg a tervezett időtartamot.
2008. dec. 15. 18:07 | válasz | #27
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk."
Nem ezt hívják túlélési ösztönnek? :P
2008. dec. 15. 17:21 | válasz | #26
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk.

Lehet akárhogy szépíteni, de épp ezek a tulajdonságok juttatták oda az emberiséget, ahol tartunk."

Nemtom mi a gondod Justil ezzel a megállapítással. Ez pontosan így van. Aki nem képes ezt belátni, enyhe kifejezéssel élve... szűk látókörű ember.
kvp  
2008. dec. 15. 15:07 | válasz | #25
"Mindenesetre ma semmi esélye a Marson kialakított kolóniáknak (szerintem értelme sem), csak némi tudományos vizsgálódásnak."

Alapvetoen tartaleknak nem jonne rosszul. Csak annyirol kell gondoskodni, hogy onellatoak legyenek. Ezt meg lehet oldani egy megfelelo miniatur bioszfera kialakitasaval, amilyet az urhajoknak is vinniuk kell. Nem kell tul bonyolultnak lennie, csak legyen stabil es elheto az emberek szamara. Amilyen itt a Foldon a helyzet, eleg sok jelentkezo lenne, aki szivesen atkoltozne a Marsra, akarmilyen mostoha is ott az elet. Valahogy igy indult az amerikai kontinens benepesitese is. Az usa alapitoi eseten mar csak 50% koruli volt a telepesek halalozasi aranya az elso telen, ezt talan meg a Mars eseten is kepesek lennenk tartani. A lenyeg, hogy eleg fejlett legyen a technika az onellatasra es eleg melyre assak be a varost az egyik kanyon sziklaiba, hogy ne zavarja oket a magas sugarzas vagy a bazison kivuli legkor hianya.

"Azt azért hozzátenném az emberek 99% nem képes a társadalom nélkül sem a túlélésre, tehát az emberiség fenntartásához elég jelentős számú "példány" kellene, hogy az társadalmat alkothasson..."

Ez a mayflower eseten olyan 100-120 fo volt. Ebbol 53 ember elte tul az elso par honapot. Most ok szamitanak az egyesult allamok alapitoinak. Egy 1000 fo koruli marsi kolonia mar valoszinuleg kepes lenne az Fold nelkul is boldogulni.

ps: Valamikor el kellene kezdeni a terjeszkedest, kulonben nagyon nehezen kerulheto el a kihalas. Ha soha nem tudunk a fenysebesseg folott utazni, akkor is megoldhato a tuleles generacios hajokkal, ahol csak az erdeti utasok leszarmazottai erik el a celokat. Ma mar (meg) kepesek lennenk ilyeneket epiteni.
toto66  
2008. dec. 15. 14:10 | válasz | #24
Azt azért hozzátenném az emberek 99% nem képes a társadalom nélkül sem a túlélésre, tehát az emberiség fenntartásához elég jelentős számú "példány" kellene, hogy az társadalmat alkothasson...
toto66  
2008. dec. 15. 13:55 | válasz | #23
Az ember mint organizmus, nem képes élni a bioszféra nélkül. Az űrállomáson is meghalnának nélküle (nem lenne kaja utánpótlás)Ha tényleg túlélésre kellene a Mars akkor ott bioszférát kellene létrehozni, nem elég olyan bázis ami mint az űrálomás ami ideiglenesen alkalmas emberi élet fentartására.
Na ez nem megy csak a megfelelő technológiával (ha egyáltalán lehetséges) és évmilliók alatt. Az meg nem biztos hogy addig fenmarad az emberi faj.
Végtelenségig úgy sem marad fenn.
Tehát valahogy úgy van mint az egyén életében, kell célokat kitűzni, de csak olyanokat amelyeket valószínüleg elérhetünk az életünk során.
Persze Mars expedicióra szükség van (ez is egy elérhető cél), a terraformálás már nem biztos....
toto66  
2008. dec. 15. 13:40 | válasz | #22
Sajnos az emberiségnek sokkal hamarabb, nagyobb gonjai lesznek (vannak), mint hogy terraformálja a Marsot.
Ha a történelemből indulunk ki, és megfigyeljük a mai társadalmat, akkor nem nehéz egy összeomlást megjósolni. Persze majd azután ismét születik valami új, de ez a "rend" nem sokáig működhet így. Talán nem is lesz olyan "fontos" majd elhagyni ezt a bolygót.
Mindenesetre ma semmi esélye a Marson kialakított kolóniáknak (szerintem értelme sem), csak némi tudományos vizsgálódásnak. Hogy mi lesz 50 év múlva azt sem tudjuk, de hogy milesz 100 000 év múlva azt végképp nem. De egészen valószínű, hogy emberi társadalom számára életre alkalmas bolygó nem lesz a Mars.
Justil  
2008. dec. 15. 12:42 | válasz | #21
bazz, az informatika/számítástechnika meg kommunikáció meg hasonlók fejlesztését azért ne említsük már egy lapon a háborúzással meg a tévé műsorokkal..pff
Justil  
2008. dec. 15. 12:28 | válasz | #20
javíts ki ha tévedek, de én ugy tudom, hogy miközben a nap annyira kitágul, hogy a föld lakhatatlanná válik, a bolygók a jelenleginél sokkal nagyobb sugarú pályára kerülnek, ergo nem csak a nap tágul középről, de a bolygók is távolodnak tőle. számokat mondjuk nem tudok, de nem lehet hogy a mars éppen olyan távolságra kerül, hogy azáltal lakhatóvá válik? nem értek hozzá, csak 1 szabadonválasztott kurzuson volt erről szó a suliban, azé kérdem :)
amugy meg full igazad van abban, hogy ha elérnénk azt a fejlettségi szintet, hogy terraformáljuk és kolonizáljuk a marsot, akkor itt is rendbetehetnénk a dolgokat, csak azt felejted el, hogy a kis világunk nem így működik, ahogy korábbi hozzászólásomban is írtam...
érted, már most is ott lenne rakás minden, amivel óvhatnánk a környezetünket, de nem, ha viszont 1 új bolygó elfoglalásáról van szó, abba képesek vagyunk súlyos pénzeket ölni. szóval igazad van abban, amit mondtál, csak elfelejted hogy az embernek a környezetvédelemnél sokkal jobb motiváció kell (szánalmas nemde?) ahhoz, hogy fejlesztésekbe kezdjen...
2008. dec. 15. 10:35 | válasz | #19
16# És mennyi pénzt pazarlunk még háborúkra (pl. Irak) mennyi pénzt pazarlunk egyre sz@rabb tv műsorokra, csak a nézettség miatt, valóságshow-k, egyre több pénzt, hogy szebbek legyünk, okosabbak, gyorsabb legyen a kommunikáció, a számítástechnika, jobbak az autók, és .... még sok minden! Sok olyanra pazarolunk amire nem kéne.
uwu   "Rest in Peace uwu" 
2008. dec. 15. 10:31 | galéria | válasz | #18
Rosszul állnak hozzá, azt már sejtik, hogy mentálisan nehéz lesz elviselni a körülményeket, ezért kéne játékfüggőket toborozni az útra. Azokkal tuti nem lenne baj, ha játszhatnak egész nap. Azok elvannak bárhol, ha van elég game.
Szerintem sokkal nagyobb gond a gravitáció hiánya, ennek megoldásával hogy állnak?
Ráadásul még súlyzózni se lehet, mozgás nuku. Nyomhatják a powerball-t, de az kevés lesz.
2008. dec. 15. 10:31 | válasz | #17
A motiváltság bennem is meglenne, de fizikailag, nem hiszem bírnám.... :P

"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk..." miért baj az hogy az ember megpróbál, más bolygót is meghódítani? Ahogy tette újabb földrészekkel stb.
Pláne akkor ha tényleg nincs más élet a földin kívül, akkor miért ez a sok bolygó, az ember meg itt tesz-vesz, mikor mehetne bárhová. Ha meg van miért baj hogy "ismekedni" akar (nah jó, ezt nem kell komolyan venni)

Illetve, ha a Marson tényleg nincs, se élet, se semmi, csak egy hideg, kavicsos bolgyó, (most hogy a létezésének mennyi értelme van így mind1) szóval akkor mi az hogy nem kéne az emberi kultúrával megfertőzni?

Jó, abban igaza van annak aki mondja, hogy persze az amber háborúzik, sajátját írtja, és még sorolhatnám a sok rosszat, de ezt az olyan szűklátókörű emberek mondják akik ebben hisznek, hogy az emberiség rossz, és bűnhődnie kell, nem érdemel meg semmit. De akkor meg miért van az ember?
Ilyen alapon ha egy mésik idegen fejlett lények (pl. a Világok harcában akik vannak) megtámadná a Földet, akkor ugye ők is olyanok lennének mint mi, de akkor ez a gondolkodás szerint, nekünk védekezni se lenne szabad...

2008. dec. 15. 10:19 | válasz | #16
Vajon mennyi millió dollárt pazarolnak még el erre f ölöslege hülyeségre?
toto66  
2008. dec. 15. 10:13 | válasz | #15
"az emberiség egy punnyadó, beszürkült és idióta lény lenne, aki fölösleges és nem biztos, hogy magasztos cselekedetekre ragadtatná el magát."
Nagyrészt nem az? C: Egyébként írtam hogy szükség van a marsi expedicíókra...
A többivel egyetértek, csak nem tartom értelmesnek a Mars megfertőzését az emberi kultúrával, még jó, hogy nem megy olyan egyszerűen...
2008. dec. 15. 09:32 | galéria | válasz | #14
"Ha majd a Föld lakhatatlan lesz a Nap tágulása miatt, a Mars sem lesz lakható."

Ez a probléma nem fogja érinti az emberiséget, sem az emberiségből kialakuló fajt, és az azutáni fajokat sem. Marha soká lesz.

"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk... "

Ez a bolygó a szülő bolygónk, de ne hidd azt, hogy mindig vigyázni fog ránk. Egy tektonikus katasztófa bármikor lesöpörhet minket az evolúciós térképről, de jöhet meteor, vírus vagy bármi, ami eltüntetheti az emberi fajt vagy annak nagy részét. Ez az egyik ok amiért szükség van kolóniák létrehozására más bolygókon/holdakon/aszteroidákon/állomásokon/stb. (remélhetőleg a technika fejlődik és nem ilyen körülmények lesznek mint ebben az összezártsági kisérletben)
A másik ok az, hogy célok nélkül az emberiség egy punnyadó, beszürkült és idióta lény lenne, aki fölösleges és nem biztos, hogy magasztos cselekedetekre ragadtatná el magát. Csak gondolj a Húsvét szigeteki civilizáció esetére.
toto66  
2008. dec. 15. 08:59 | válasz | #13
Na én sem vagyok a gépírás ördöge
toto66  
2008. dec. 15. 08:24 | válasz | #12
Nos hiába gondoljuk, hogy jó lenne terraformáni a Marsot, az elkövwetkező 100 000 000 évben még a Föld annak ellenére is több embert képes eltartani, hogy rohamosan tesszük tönkre...
Ennek okai: Légköri nyomás eltérése. A "levegő" összetételének eltérése. Hőmérséklet eltérése, ingadozása. Kevés napfény, kevés víz. Nincs kialkult növénytakaró, nincs mágneses mező stb...
Ha ezeket képesek leszünk létrehozni a Marson, akkor a Földön is képesek leszünk "megjavítani" amit tönkretettünk. Ráadásul sokkal egyszerűbben.
Ha majd a Föld lakhatatlan lesz a Nap tágulása miatt, a Mars sem lesz lakható.

Ennek ellenére szükség van a marsi expediciókra, de nem azért, hogy ott jelentős emberi településeket hozzunk létre a túlélés biztosítására.
Justil  
2008. dec. 15. 00:48 | válasz | #11
a meteor becsapódás valójában nem jelent akkora veszélyt, hiszen elég lenne kifejleszteni egy komolyabb védelmi rendszert. a meteor nem lő...csak repül szépen, hát egy jó nagyot kell rá durrantani és akkor nem okoz gondot. más kérdés persze, hogy a világunkat ismerve egy ilyen fegyvert hamarabb sütné el valamelyik nagyhatalom a másik ellen, mint a "békésen" közelítő meteorra.

egyébiránt viszont egyetértek, ha nem b****ánk széjjel a bolygót, akkor is jó dolog újakat keresni. az univerzum kurva nagy, hely van bőven mindenkinek. úgyhogy abszolute támogatom az ilyen kolonizáló jellegű megmozdulásokat, sőt, tekintve hogy jelenleg igen nagy erőbedobással tesszük tönkre a földet, nem ártana rágyúrni a témára (úgy látszik az embernek még mindig könnyebb 1 halom pénzt a kolonizálásba ölni, mint abba, hogy a helyi problémákat megoldjuk) :)

Justil  
2008. dec. 15. 00:44 | válasz | #10
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk.

Lehet akárhogy szépíteni, de épp ezek a tulajdonságok juttatták oda az emberiséget, ahol tartunk."

sürgősen kezeltesd magad lécci...
joebacsi   2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. dec. 14. 21:59 | válasz | #9
Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk.

Lehet akárhogy szépíteni, de épp ezek a tulajdonságok juttatták oda az emberiséget, ahol tartunk.

Mi egyre többen leszünk, viszont ez a bolygó nem lesz nagyobb. Így vagy nagyon keményen népességszabályozunk (itt Európában ez már megy egy ideje), vagy kicsit megritkítjuk magunkat egy újabb világháborúban, vagy megnöveljük az életterünket.

Én ez utóbbira szavazok.
drakel  
2008. dec. 14. 18:43 | válasz | #8
Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk...


Azért szerintem ez nem ilyen egyszerű.
Még ha varázsütésre minden problémát (környezetszennyezést, éhezést, népességkontrollt.. stb) megoldanánk és megteremtenénk a tökéletes utópisztikus társadalmat akkor is szükséges a terjeszkedés.
Mi van ha például egy meteorbecsapódás elpusztítja az emberiséget? Nem jobb ha van egy "biztosíték" (akár a mars, feltéve ha egyáltalán alkalmas egy hosszútávú kolónia létesítésére), hogy fajunk fönnmaradhasson.
Sőt még ha el is kerüljük valahogy az ilyesfajta katasztrófákat, eljön az idő amikor utódainknak így is úgy is menekülnie kell majd. És ha nem "tapostuk ki nekik az utat", nem fejlesztettük ki a szükséges technológiákat és nem szereztük meg a tapasztalatokat akkor komoly problémáik lesznek az igen csak távoli jövőben.

Egyébként miért vagyunk rosszabbak a vírusoknál (vagy bármely más élőlénynél)?
2008. dec. 14. 18:35 | galéria | válasz | #7
akkor ide Győzike kell
2008. dec. 14. 18:03 | válasz | #6
Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk...
Pares  
2008. dec. 14. 18:01 | válasz | #5
Természetesen az ember úgy látta ebben a szobában az egészet, mintha ott lett volna az adott helyszinen...
Pares  
2008. dec. 14. 18:00 | válasz | #4
A Sunshine c. filmben láttam egy elég érdekes megoldást. Amolyan "nyugtató szoba", a zűrhajós belépett, és az köré egy holografikus élethű videót vetitett ki a földi természetből , pl.: Naplemente a tengernél, virágos mező. Aki akarja nézze meg, elég jó film.
2008. dec. 14. 17:34 | válasz | #3
"105 nap, az nem 2 év!"

Ez egy éles meglátás. Első körben minden viselkedést befolyásoló tényezőt nem lehet beiktatni, csak fokozatosan, hogy tudják mi az amit esetleg nem képes az ember elviselni.

Jó lenne tudni, milyen technikákat tanulnak a bezártság elviselésére. Azt tudom hogy a meditáció nagyon hasznos "tevékenység" sokkal nyugodtabb és feltöltöttebb lesz az ember utána.
NEXUS6  
2008. dec. 14. 17:05 | galéria | válasz | #2
105 nap, az nem 2 év!
Ráadásul nem mindegy, hogy milyen lesz a Mars expedició. Mert ha nem lesz megszakításra/mentésre lehetőség, és a 2 évet mindenképpen le kell húzni, az bizony nem biztos, hogy pozitív módon befolyásolja az embereket.
2008. dec. 14. 16:49 | válasz | #1
Amikor majd tényleg elindul az első Mars expedíció, valószínűleg a média kereszttüzében kell az egészet lebonyolítaniuk. CNN élő közvetítés, meg amit az ember csak eltud képzelni. Az egész egy űr valóságshow lesz.
Biztos, hogy nagyon hasznos a cikkben említett teszt, és kiképzés, de az igazi úton várható, és főleg nem várt eseményekre lehetetlen felkészülni. Ilyenkor mindig az Apollo 13 jut az eszembe. Azért remélem megérem, hogy ember lép a Marsra.