 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
érdekes, érdekes.
Én néha úgy érzem magam, hogy a jövőből küldtek vissza. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
adófizetők...épp ma gondolkodtam el azon, hogy mennyi hasznát venné egy régebbi korszak ha mondjuk valamilyen csoda folytán egy átlagember visszarepülne a múltba. Elárulom: szart sem érnének vele. Talán még hülyébb lenne, mint az adott kor polgárai és bár hiába használja a modern kor szinte valamennyi vívmányát végzetesen nem ért meg semmit belőle.
|
Valamilyen szinten az adófizetők részéről nyilván jogos az a kérdés, hogy mi értelme pénzt költeni az ilyen kutatásokra?!
Látszólag lehet, hogy nincs közvetlen kézzel fogható haszna (egyenlőre), de ha csak arra gondolsz, hogy ha jobban meg akarjuk érteni a természet működését (aminek később mindig kézzelfogható haszna is lesz), ahhoz hidd el, nem elég a mIKrokozmosz, az atomok szintjén vizsgálódni, mert ez csak az egyik véglet! Ahhoz, hogy az egészre legyen egy mélyebb rálátásunk, bizony kell a másik véglet, a mAKrokozmosz, az univerzum szintjén végbemenő folyamatok tanulmányozása is! Például hogy csak a fekete lyukakra gondolva, LHC kísérletei, hogy (elvileg) milyen kézzel fogható dolgokra lehetne használni egy fekete lyukat, arról olvass egy kis sci-fit. Hogy jobban megismerjék az anyag szerkezetét, a gravitáció mibenlétét, a makro- és a mikrokozmosz vizsgálatát nem lehet elválasztani egymástól! Ahhoz, hogy tudjanak valamit arról, hogy kicsiben hogyan működhet egy fekete lyuk, értelemszerűen nem árt tanulmányozni a nagyobbat az égen...
Azt próbáld meg felfogni, hogy a Hubble-t és a távcsövek némelyikét nem csak kimondottan erre az egy feladatra tervezték, hogy egy távoli exobolygó légkörét figyelje, aminek hasznosságát kétségbe vonod, hanem akár pl.: a naprendszeren belül is hasznosak, ami már közelebb van, sokkal kézzel foghatóbb dolgokat vizsgálva. Ezért az ilyen részfeladatokat nem lehet (és nem is kell mindig) teljesen szétválasztani az általános kutatástól. Meg pl.: ha pár fényéven belül lenne mondjuk egy gamma kitörés és eltalálna minket, akkor talán azt sem ártana előre tudni (egy jóval erősebb fajta távolabbról is kinyírhatna minket, állítólag)...
Ha éppen nincsen gkitörés, addig lehet mást is csinálni a távcsővel.Egyébként az Éta Carinae felrobbanása állítólag 15-20(?) év múlva szabad szemmel is látható lesz a déli féltekéről(?). A harmadik legfényesebb objektum lesz az égen a Nap és a Hold után, olvastam egy ilyet.
''A földrajztudósok a térképeiket köré gyűlnek, a Föld ismeretlen vidékeiről értekeznek, és azt hiszik, amit nem ismernek, ott nincs más, csak sivatag és vadállatok.''
- Plutarkhosz (részlet az Életrajzok c. műből)
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
 |
Elnézést, a ,,Gödel-számok'' szó hibásan szerepelt Norbre-hez írt hozzászólásomban, mert az mást fed. Helyesen Church-számok. Maga a link jó volt.
|
Sajnos, kevés a tudásom arra, hogy megbízhatóan válaszoljak erre a kérdésre (mit jelent a modellezés az evolúciós biológiában). Személyes benyomásom szerint az általam felületesen ölvasott ismeretterjesztő művek szerzői (Szathmáry & Maynard Smith,<sup>[1]</sup> Richard Dawkins,<sup>[2]</sup> Daniel C. Dennett,<sup>[3]</sup> Mérő László<sup>[4]</sup>) nem azt ígérik elsősorban, hogy a földi evolúciót a szó ilyen szűk értelmében modellezni lehetne. Úgy érzem, a céljuk inkább az, hogy az evolúciót olyan oldalairól mutassák be, ahogy nem nyilvánvaló rá gondolni, és ezek a megközelítések termékenyek lehetnek.
Az evolúció megközelítései olyan fogalmak említésével, mint információ, kód, önreprodukálás, önreferencia, Kolmogorov-bonyolultság... Az evolúció mint ,,barkácsolás''... Szóval mindezekről sajnos nem tudok mit mondani, mert csak felületes olvasás szintjén hallottam felőlük, és hátterem, előismeretem, szaktudásom sincsen. De úgy tűnik számomra, hogy ezek révén a megközelítések révén igenis többet, valami lényeges újat tudtunk meg az evolúcióról, több oldalról látjuk azt. Az élet menetének, a fajok fejlődésének közvetlen (vagy akár statisztikai) modellezési lehetőségéről nem tudok mit mondani, ehhez végkép nem értek, de szerintem egy jó keretelmélet, vagy akár egy új meglátásokat nyújtó új megközelítés még akkor is értékes, ha ilyen alkalmazást nem tesz lehetővé.
Amenyire tudom, a biológia olan tudomány, amelyben (a fizikához képest nézve) megjelenik a történelem, más fénnben jelennek meg az ,,eseti'' és ,,törvényszerű'' dolgok.
Ezzel együtt, az a sejtésem, hogy igenis érdekes és termékeny bejóslásokra is képes az evolúciós biológia. Miért öregszenek gyorsan azoknak a fajoknak az egyedei, amelyeknek sok természetes ellenségük van? Miért éppen a csupasz földikutya (és egy közeli rokonfaja) az az egyedüli emlősfaj, amely euszociális, azaz olyan királynő-szerű kolónia-társadalomban él, mint a hangyák és a méhek? (Úgy tudom, előbb foglmazták meg, hogy milyen környezeti adottságok közti élő emlős esetén képzelhető el a szociális rovarokhoz hasonló közösségi életforma kialakulása, és csak aztán derült ki (az érintett kutató számára), hogy hát tényleg, éppen e két földikutya euszociális emlősfaj, és tényleg éppen a jóslatnak megfelelő környezeti körülmények között él.) Az elméleteknek a tapasztalattal való összevetésére, ellenőrizhető jóslások megfogalmazására szerintem tág teret adnak olyan meglátások is, mint például a Hamilton-elv, meg a Baldwin-hatás.
Ami a termodinamikai megközelítést illeti ( élet mint a disszipáció hatékonyságának növelésébe ágyazódó folyamat), én úgy sejtem, arra is a fentiek vonatkoznak. Szerintem érdekes megközelítés, esetleg keretelmélet, esetleg tényleg lényeges újat tudunk meg az evolúcióról, ha erről az oldalásról is látjuk. És ez akkor is igaz maradhat, ha esetleg ezt a szemléletet nem lehetne alkalmazni közvetlen jóslásra, modellezésre. Maga a szóban forgó Hogyan keletkezett az élet (és miért folytatódik) cikk is nyíltan bevallja az elején, hogy nem az élet eredetének eseményszerű visszafejtését ígéri (pontosan milyen kémiai reakciók jelentek meg az élet hajnalán), hanem inkább szerintem afféle keretre mutat rá:
,,Bár a kutatók nem fogalmaznak meg sejtéseket arról, pontosan milyen kémiai reakciók eredményeképp is jött létre az élet, viszont megmagyarázzák, hogy az érintett molekulák valószínűleg olyan egyre összetettebb reakciók során mentek keresztül, amelyek minimalizálják a kölcsönös energia-különbséget a földi anyag és a Napból érkező magas-energiájú sugárzás között. A folyamat végül olyannyira előrehaladt, hogy annyira kifinomult műödő szerkezetekhez vezetett, amelyeket mér élőnek lehet nevezni.''
(Elnézést a gyatra fordításomért)
A cikket egyébéként elbrálni természetesen nem tudom, csak első személyes benyomásaimat leírni: mellebevágó volt a gondolat, tetszett is, de igazságáról vagy tévességéről rálátásom hiánya miatt nem tudok mint mondani.
_____
[1]: John Maynard Smith & Szathmáry Eörs: A földi élet regénye
[2]: A vak órásmester
[3]: Darwin veszélyes ideája
[4]: Az élő pénz |
Kb. Mikor a filozófiát már keverik a fizikával az finoman mondva nem túl szerencsés. A bátyusnak megvan a szuperxtrahosszú verzió. 5 órás...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Ez a lényege...de hát jó sok ember akarja. Valami biztos dönt. Azt nem mondom hogy a szerencse mert olyan nincs. :)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Most nem azért, javíts ki ha tévedek, de ha jól emlékszem a Titok c. film lényege nagyjából az, hogy képesek vagyunk befolyásolni a jövendőbeli eseményeket, amennyiben rákoncentrálunk, beleéljük magunkat, igazán átérezzük azt az érzést. Nagyjából ez a lényege.
Namármost, ha ez tényleg így lenne... akkor tudod hány ember nyerte volna már meg az 5-ös lottót? :)
Nem részletezem tovább, biztos vagyok benne, hogy érted a mondandóm lényegét :)
|
"aztán átmegy a "Titok" c. filmbe" igen. :) Nos, lehet, hogy pár ezer évvel vissza kéne nézni a keleti kultúra felé. Hátha igazuk van. ;)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Megnéztem, nemigazán tetszik. Az elején még komoly, aztán átmegy a "Titok" c. filmbe... Nem azt mondom, hogy lehetetlen de a film nemsok mindent bizonyított.
|
Ajánlom figyelmetekbe a Mi a csudát tudunk a világról című filmet, a jelen kor talán leg elismertebb..és vitatottabb fizikusai tárják a néző elé a kvantumfizika és a valós világ természetét emészthető , érdekes formában.
Lehet számolgatni, meg elméleteket gyártani, de teljesen mindegy hová lyukadunk ki, az úgysem a valóság lesz. ;)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
a bogyókat is lenyomtad - remélem. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Bazz, lenyomtam a gombot...
..ami lehetetlenné teszi a modellezést. A nagy természeti katasztrófák és egyebek nem megjólhatóak még statisztikai úton sem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"MB-től ne várj logikus magyarázatot."
Meg a jó tudodkicsodádat azt... Mondod te aki azóta is adós vagy a számítással, hogy miért is megtérülő. Az evolúció matematikailag meg nem is írható le, mert igazából mai napig nem értjük, hogy hogyan megy. Néha nagyon lassúnak tűnik a folyamat, néha meg nagyon gyors. Azon felül túl sok a véletlenszerű dolog benne ami.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
MB-től ne várj logikus magyarázatot.
Abban persze igaza van, hogy a világ fejlődését nem lehet pusztán a termodinamika, vagy akár a fizika törvényeivel leírni.
Annak örülj, hogy barátodnak nevezett, járhattál volna rosszabbul is.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A ,,cél és akarat nélkül'' frázis egyszerűen arra utalt, hogy az evolúció nem igényel ,,célra irányuló'' magyarázatot. Dawkins népszerűsítő művei nagyrészt éppen ezt fejtik ki.
Az általam használt frázis szerintem az adott kontextusban megfelelő visszaadása a ,,teleonómia'' fogalmának, sőt etimológiailag is az.
|
Kedves Molnibalage,
Nem értem... az Általad idézett rész egy didaktikai bevezető, és éppen az a célja, hogy egy közkeletű tévedés megcáfolása ,,ürügyén'' különbséget tegyen gyakran összekevert dogok között --- többek között épen olyan dolgok küzt különbséget téve, amire szerintem Te is utalni akartál.
Az Általad is említett közkeletű tévedés megcáfolásának a didaktikai célú alkalmazása szerepel több ismeretterjesztő műben is, mi a baj ezzel?
|
Újra eltűnt a fele... most kiveszem az összes makrót:
Tehát, ha igaz az, hogy a modern napközpontú szemlélet kidolgozóira hatással volt Arisztarkhosz, akkor az ő modelljének végső soron jóval nagyobb volt a hatása, mint azt akkori gyakorlati jelentőságéből sejteni lehetett volna. A modern hétköznapi gyakorlatnak pedig része a műholdak alkalmazása.
Az ókorban élt görög Püthagorasz a rezgő húr által kellett hangokkal, azok harmoniájával is foglalkozott.
Látszólag ez legfeljebb a zene, esetleg néhány hangtani jelenség miatt lehetett hasznos, más miatt nem. Ennek ellenére ez a táma mégsem bizonyult végül marginálisnak. A hullámok, harmonikus rezgések elmélete jóval messzebb vitt, mint bárki hihette volna. Még olyan kései zszlóvivők sem hittek a rádióhullámok távközlési célú gakorlati felhasználhatóságában, mint maga Heinrich Hertz. Ma a hullámok, köztük az elekromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásain alapszik majdnem az egész modern hírközlés, és a kvantummechanika gyakorlati jelentősége is felbecsülhetetlen (még a kvantumszámítógép esetleges lehetőségétől eltekintve is).
|
Egy törött makró miatt láthatatlanná vált a két példa között az ábra, meg egy bekezdés:
...ezzel szemben a ,,rivális'' földközpontú modellt mindenféle toldozás-foldozással (deferens, epiciklusok) jobban sikerült az évszázadok alatt az égitestek ténylegesen megfigyelt látszólagos pályájával egészen jól összhangba hozniuk a csilagászoknak.
(Kép forrása)
Látszólag ez legfeljebb a zene, esetleg néhány hangtani jelenség miatt lehetett hasznos, más miatt nem. Ennek ellenére ez a táma mégsem bizonyult végül marginálisnak. A hullámok, harmonikus rezgések elmélete jóval messzebb vitt, mint bárki hihette volna. Még olyan kései zszlóvivők sem hittek a rádióhullámok távközlési célú gakorlati felhasználhatóságában, mint maga Heinrich Hertz. Ma a hullámok, köztük az elekromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásain alapszik majdnem az egész modern hírközlés, és a kvantummechanika gyakorlati jelentősége is felbecsülhetetlen (még a kvantumszámítógép esetleges lehetőségétől eltekintve is). |
"Az evolúció viszont látszólag éppen hogy ellentmond a termodinamika második törvényének, hiszen cél és akarat nélkül egyre bonyolultabb, finomabb mintázatú léányek jelennek meg,"
Csak ez hülyeség barátom.
1. A TD II. a hőtani folyamatok leírására van kitalálva és nem egy analóg folyamat az evolúcióval. Kevered a szezont a fazonnal. a TD II. egyenleteivel hőtani folyamatok modellezhetőek matematikailag. Az evolúciós törvényszerűséget matematikája az meg egy másik tészta. Az olyam, mintha aszt mondanád, hogy Ohm-törvény rossz, mert egy szárnyra ható aerodinamikai erőt nem számolhatsz ki vele...
2. Mi az, hogy cél és akarat. Az anyagoknak nincs akaratuk és az evolúció sem egy élőlény. Az egy folyamat.
Atyaisten...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Kedves Norbre,
Előrebocsátom, nem tudom a kérdésre az igazi választ. Számommra úgy tűnik, hogy -- nem tudom miért -- a természet valami olyan finom szemcsézettségű dolog, hogy azok az emberek, akik ,,csak önmagáért'' tanulmányozzák a természetet, ,,mégis'' (vagy tán épp ezért?) lépten-nyomon olyan dolgokra is bukkannak, amik később a hétköznapi gyakorlatban is hasznosnak bizonyulnak.
Példák
A napközpontú világkép egyik legelső feljegyzett változata, Arisztarkhosz elképzelése sem a gyakorlati hasznossága miatt volt jelentős. Éppen ellenkezőleg: a maga korában és sokáig azon is túl, pontatlanabb volt, mint a földközpotú modell egy javított áváltozata. Ennek oka az volt, hogy Arisztarkhosz elkpézelésében a Föld a bolygókkal együtt a kör alakú pályákon kering a Nap körül, márpedig a valóságban ellipszis alakúak a bolgyópályák. Nem meglepő hát, hogy a napközpontú modell e korai változata pontatlan volt, ezzel szemben a ,,rivális'' földközpontú modellt mindenféle toldozás-foldozással (deferens, epiciklusok) jobban sikerült az évszázadok alatt az égitestek ténylegesen megfigyelt látszólagos pályájával egészen jól összhangba hozniuk a csilagászoknak.
(Kép forrása)
Látszólag ez legfeljebb a zene, esetleg néhnáy hangtani jelenség miatt lehetett hasznos, más miatt nem. Ennek ellenére ez a táma mégsem bizonyult végül marginálisnak. A hullámok, harmonikus rezgések elmélete jóval messzebb vitt, mint bárki hihette volna. Még olyan kései zszlóvivők sem hittek a rádióhullámok távközlési célú gakorlati felhasználhatóságában, mint maga Heinrich Hertz. Ma a hullámok, köztük az elekromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásain alapszik majdnem az egész modern hírközlés, és a kvantummechanika gyakorlati jelentősége is felbecsülhetetlen (még a kvantumszámítógép esetleges lehetőségétől eltekintve is).
Mindenlképen egyetértek abban: szerintem is ez az egész valóban érdekes és megemlítésre méltó kérdés, nem magától értetődő. Egyáltalán nem tudom, hogy miért is ilyen a természet. Magam számára úgy szoktam megfogalmazni, hogy valamiért a tudománytörténet során a természet sokszor során finomabb szemcsézettségűnek bizonyult, mint azt előre sejtettük volna. Akár elképzelhetnénk kiszámítható vagy triviális szövedékű természetet is --- és a valósógban mégsem az.
Szerendipaság]
Talán ennek kapcsán lehet megemlíteni, hogy a tudósok sokszor olyasmire bukkannak kutatásaik során, amit előre nem is sejtettek volna (szerendipaság). Egy példát említve, a Gödel-számok léte például saját megalkotóikat/felfedezőiket is meglepte.
Valamelyik írónak megemlíteték egy interjúban, hogy milyen kér, hogy a krimijében váratlanul meghal az egyik fontos szereplő, noha a regény addigi menetéből ez egyáltalán nem következettk, sőt egyenesen meglepő volt. Az író erre azt válaszolta, hogy bizony, őt magát is meglepte a dolog (pedig hát ő maga írta a regényt!). Michael Endét pedig arról kérdezték gyerekolvasói, hogy a Momo c. regény címszereplőjének nevét honnan vette az író. Ende azt válaszolta: maga Momó mondta nekem (egy képzeletbeli lény!)
Néhány természeti nép mitológiájában is megjelenik az a motívum, hogy valamelyik teremtő figura saját teremtése eredményét látva csodálkozva kérdezi: hát ti meg hogy kerültetek ide (eszkimó példa hollója, indián példa Gluszkabi-ja). De több természeti népek mitológiájában szerintem egyébként is sok furcsa, szinte ,,behúzás-jellegű'' motívum van, nehéz megmondani, ki is teremt kit, valahogy a sok lény babramunkája révén úgy összeállítódik a világ végül is. |
Persze lehet így is árut szállítani, csak az áru értékének kell piszok magasnak lennie, vagy nagyon hasznos szolgáltatás nyújtania ami behozza az árát. Pl. volt olyan indítás, mikor egyszerre hat holdat vittek fel egy raktetta csak nem sikerült az indítás. Namármost 6 távközlési holdon elég szép adatmennyiség mehet át és azért fizetnek is kőkeményen. Azt megéri felküldeni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Törött kép (legalul, Dyson gömb):
|
Az élet eredetével kapcsolatban igen különös cikket olvastam nemrég (,,Miért keletkezett az élet (és miért folytatódik))''). Tudom, az élet eredetét kutató minden cikk különös valamilyen szempontból, de ez még ezeken felül is az volt.
Számomra úgy tűnt, hogy a cikk a konkrét részletek (pontosan hogyan is keletkezett az élet) helyett inkább valamiféle elméleti keretet keresett. Nem a részletekent írja le, de sok további kérdést vetett fel, többek között a földön kívüli élet szempontjából is fontosakat.
Háttér
A cikk részletezése előtt háttárként érdemes feleleveníteni egy gyakran feltett kérdést: miért is nem mond ellent a termodinamika második törvényének maga az élet, az evolúció?
Ha egy kádba jobbról forró, balról hideg vizet öntök, akkor abból egységesen langyos víz lesz, az eredeti ,,balról hideg, jobbról meleg'' mintázat spontán eltűnik. Viszaállítani csak külön energia befektetésével lehet. Ennek oka statiszikai természetű. Nevezzük mikroállapotnak az összes molekula mozgásáról kész1tett képzeletbeli ,,pillanatfelvételt'', és nevezzük makroállapotnak azt, amit ebből észreveszünk durva, nagy eszközeinkkel (hőmérő, nyomásmérő, méterrúd stb.). Az ,,egyenletesen langyos'' makroállapot sok mikroállapot révén is megvavalósulhat, a ,,baloldalt hideg, jobb oldalt forró'' makroállapot viszont már jóval erősebb megszorítást ad a lehetséges mikroállapotokra, gy spontán megvalósulására elenyésző az esély.
A dolgot gáz nyomásával kiegyenlítődése példáján is el lehet mondani.
(Kép forrása)
A gyerekszoba látszólag azért ,,törekszik'' a rendetlenné válásra, mert a ,,rendetlenség'' makroállapot sok különbözú mikroállapot révén is megvalósulhat, míg a ,,rendes, tiszta szoba'' makroállapot nagyon erős megszorítást jelent a lehetséges mikroállapotokhoz képest. Itt persze mikroállapoton az összes tárgy és maszat lehetséges elheyezkedését értjük, míg makroállapoton a kiváltott esztétikai benyomást.
Az evolúció viszont látszólag éppen hogy ellentmond a termodinamika második törvényének, hiszen cél és akarat nélkül egyre bonyolultabb, finomabb mintázatú léányek jelennek meg, spontán módon. Valójában azonban nincsen ellentmodás. Képzeljük el a régi hőhalál-elmélet végső vízióját: egyenletesen langyos, híg univerzum elkeverdett masszája. Ehhez képest a mi univerzumunk maga a megtestesült rend: pici, forró, sűrű csillagok, közöttük hideg űr. Ez minden, csak nem egyenletes elkeveredettség egyenlangyos masszája. Napunk egy pici pontból igen nagy energiájú, (ultraibolya, sőt keményebb sugarakat is tartalmazó fényt bocsát ki magából. Ennek egy része a bolygókon, poron át elnyelődik, és aztán zömében lágyabb sugárzás (pl. infravörös) formájában újra kisugárzódik. Ha nagyon sok lenne a por a Naprendszerben, akkor a földönkívüli csilagászok Napunk, a kicsi, tűszerű, kemény sugarakat kiadó sugárforrás helyett valami diffúz, nagy kiterjedésű, langyos felhőt látnának.
(Kép forrása)
Az élet nem lehetséges Nap nélkül, az evolúció ugyan valóban szándék nélküli folyamat, de ettől még valójában ős sem megy ,,kakaó nélkül''. Csak itt nem nyersanyagok vagy energia, hanem rendezettség ,,fogyasztásáról'' van szó. Mi a Naprendszer nagyfokú elrendezettségét kihasználva élünk. Megjelent az élet, de közben a Nap hatalmas energiát sugárzott szét, amelynek egy része szétszóródott lágy, diffúz hősugrzás formájában. Az élet és az evolúció ugyan energiát, anyagot nem ,,fogyaszt'' (hiszen az élővilág minden felvett napenergiát végső soron hő formájában vissza is sugároz az űrbe, és az anyagok is megmaradnak), de viszont annál inkább ,,fogaszt elrendezettséget'' az élet.
Az élet mint a disszipáció hatékonyságának növelése
Ez idáig eddig is jól ismert volt, nem ez volt a cikk meglepetése, mindez csak háttárismeret volt hozzá. A cikk különös állítása az volt, hogy az életet olyan folyamatként tekintette, amelynek éppen a lényege az, hogy ezt a ,,rendezettség-szátszóró'' (disszipatív) folyamatot tegye minnél hatékonyabbá. Megjelentek a növények, majd a növények testében tárolte energia hősugárzásként visszasugárzódott a kozmoszba valmilyen folyamat (égés, növényi légzés). Később ez a viszasugárzási fooyamat még kifinomultabb, többcsatornássabb, térben is szórtabbá vált, hiszen megjelentek az állatok,az egyre összetettebb táplálkozási láncok. tualjdonképen ezek nem mások, mint a disszipáció folyamatát több csatornán át, szórtabban, hatékonyabban végző folyamatok. Az élet: a disszipáció egyre hatékonyabbá válásának folyamatébaszervesen belioeszkedő jelenség.
Mint a cikk több helyen is megemlíti: valóban ez a szemlélet nem tesz éles különbséget élő és élettelen között. Még annyira sem, hogy ,,első önreprodukáló molekulák''-hoz kötné az élet fő hatéárkövét. Nem: már az első v1zben oldódó sók is, amelyek egy kicsivel is megnövelték az ősi óceánban a disszipatív folyamatokat, már az élethez (is) vezető korai köztes lépéseknek tekinthetők.
Vízoldékony sóktól a Dyson-gömbig
Először nem értettem az egész cikket. Ha az élet a disszipáció hatékonységénak növekedésébe szervesen illeszkedő folyamat, akkor miért nem lett a Föld már rég koromfekete? (miért nem szóródott szét a Föld koromfekete por formájában az űrbe, stb.) Később azonban azzal magyaráztam ezt, hogy az élet első lépései még nem feltétlenül szólnak a maximális hatékonyságú disszipáció eléréséről. Itt egy kis vizben oldodó só, ott egy kis növénytakaró, amott egy kicsit hosszabb tápláléklánc --- ezek még csak a baba első tottyanásai. Végül, is, éppen most jelent meg az ember, aki esetleg hamarosan telerakja fekete napelemekkel a Szaharát, majd --- ha igaza lesz Dyson-nak -- átlátsztalan hatalmas gömbhéjat épít a Nap köré, és anak belső felületét fog élni. (Én nem nagyon hiszek a Dyson-gömbben, de most pont jól jön mint didaktikai segédeszköz: ez tényleg a lehető leghatékonyabb disszipáció lenne).
|
A gravitációs hullám elmélet azon alapszik, hogy a gravitáció mint olyan nem azonnal következik be az egész univerzumban hanem fénysebességgel terjed. Ergo minden gyorsuló tömeggel rendelkező test gravitációs hullámokat kell, hogy kibocsájtson. Most utánna néztem, közvetett formában (2 neutroncsillag keltette hullámok) sikerült kimutatni. Ezért az illető 93'ban nobel díjat is kapott.
Viszont amit írtál, az egy 100%-ig derékszögű beton létesítmény a sivatagban. Valami 3x4km vagy 2x2 nemtom. Egy pontosan fókuszált lézerrel próbálják mérni a gravitációs hullámok okozta térgörbületet.
De ez most tökmind1.
Én is hiszek (hiszek, lol) a szuperhúrelméletben. Hogy minden anyag legelemibb részecskéje maga az energia (pure energy :) ). Ez alkotja a kvarkoktól kezdve az elektronokon át mindent.
Amolyan Lego kockák formájában. Építhetsz repülőt, vagy hajót, vagy tűzoltóságot, az akkor is csak Lego marad. Ugyan azok az építőkockák csak más a felépítés.
|
:) Írják jó sok helyen, hogy a fény kettős természetű...hát a frászt az. Azért tűnik annak mert annak mérjük. Ha egy liter víz tömegét megmérjük, attól még egy liter víz marad...a fény az energia és pont. Nade jah minden energia. Nem csak a fény. Szuperhúrok ugye. Ez persze még mindíg vita tárgya.
Nincs idő, nincs gravitáció...ezeket a tuds bácsik találták ki, és lassan 200 éve számolnak is vele mint a güzü, keresik a gravitronokat, meg a fény elemi részecskéjét, meg mindenféle zöldséget, noha minden ami körülöttünk van ... csak energia. Más-más frekvenciával...iszonyú magas frekvenciák ezek persze nagyon kicsi hullámhosszal.
Szerintem a távolság négyzetével arányosan ez a hullámhossz veszít az energiájából, vagy energia hullámzás , és "kiegyenesdik"...rengeteg ilyen kis szinte már egyenes és gyönge,de sok "energia szál" keletkezik, és ezt érezzük gravitációnak...és ha ebbe a "szál tömegbe" érkezik egy másik kevesebb szálat tartalmazó energia csomag (test), a sok "szál" eltéríti a haladási szándékától. :)
Ha eldobok egy téglát (kisebb energia csomag x szállal), és mellette állva megpróbálom megmérni a tömegét...tehát én állok, az halad, ezek a majdnem egyenes szálak "hirtelen" hatnak a mérő műszeremre, és nagyobb szálsűrűséget észlelek adott időpillanatban, mintha állna a test, ezért azt hiszem nő a tömege.
Egyszerűbben, fogok egy ruhakefét, lassan áthúzom a tenyeremen, érzem, hogy lágy, nincs benne nagy ellenállás...de ha gyorsan, akkor tömöttebbnek érzem, persze ez attól még nem tömöttebb.
Ez a gravitáció. Szerintem. :) Mivel lehet mérni? Pláne a szálakat meghatározni, hogy létezek-e? Hát...extrém alacsony hullámhosszokat kéne keresni a világűrben. 0,0000000000000000000000000000000001Hz, vagy ilyesmi. Viszont egy bolygóhoz közelítve nő a energia szintje...vagy a frekvenciája. De ha jól tudom, ilyesmit keresnek gravitációs hullám néven. Csak a sivatagban ahol van azért tömeg körülötte.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Az üzemanyag nem tétel. Maga a szerkezet. Egy rakétában is csúcsminőségű, pl. több száz atmoszféra túlnyomást előállító szivattyúk vannak. Maga a hajümóű sem egy barkácsmunka. Na mindenzt megépíted és csak egyszer használod. Ez kb. olyan, mintha az árut minden nap új kamionnal szállítanád a bolta. Vágod már? Kb. ez a közelítés nagyságrendileg helyes.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"...a Hubble infravörös kamerájával és multi-objektum spektrométerével tanulmányozta a bolygó fényét..." és "...Ez egyben azt is jelenti, hogy egy jóval hűvösebb, a Földhöz hasonló sziklás bolygó esetében ez a módszer nem működne..." Maga a technika jó, olyan bolygók találásához amin elvileg lehet, de gyakorlatilag nem lehet élet...
Amúgy én örülök ennek a felfedezésnek, mert még egy lépést tettünk az űr felé...
Nietzsche mondja: "Isten meghalt"
Isten mondja: "Nietzsche halt meg :)"
"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét"
|
Igaz!
|
"De akkor az LHC-ben mégis mit csinálnak?"
A részecskegyorsítókban a nagy kunszt a protonok felgyorsítása közel fénysebre. A fizikai törvények érvényesek, tehát nagyon nagy energia kell ehhez a művelethez, épp ezért mondják, hogy minél nagyobb energiák közvetítésére képes egy gyorsító (TeV) annál szuperebb, és persze annál drágább is. Ez is pénzbe kerül.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
...lencse-hatás...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Amiről írsz az a gravitációs lencse. Ismert, a megfigyelésekbe belekalkulált jelenség.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Tömeggel rendelkező testek esetében elvileg végtelen energia kell, hogy huzamosabb ideig fénysebességgel haladjanak, mert minél nagyobb sebességgel mennek, annál nagyobb lesz a tömegük, és annál nagyobb energia kell a fénysebesség fenntartásához."
Igy van, én is pontosan ezt írtam le, képlet formájában is : P
Gondolkodtam a dolgon, valójában az lehet a magyarázat (talán), hogy amit én írtam az már kvantumfizika területe, a bolygók mozgása meg egyéb nagy méretű / tömegű tárgyaké az viszont a relativitás elméletbe tartozik. És a kettő közti kapcsot keresik a tudósok... Azt a bizonyos híres egyesített elméletet. Ami összhangba hozza a kvantumfizikát a relativitás elmélettel.
Na de ez most mind1.
Azt megint nem értem hogy egyenlítheti ki? Amikor minnél közelebb ér a galaxisunkhoz a fénysugár, annál nagyobb gravitáció hat rá. A többi galaxis meg millió fényévekre van tőle, hatása már elhanyagolható a közvetlen közelben lévő galaxiséhoz.
Az biztos, hogy a rá ható erők kiegyenlítődnek, mivel eljut hozzánk a fénysugár :) Ha valamelyik galaxis elhúzná, ahogy te mondod, akkor sose jutna ide el.
A kérdés az, hogy hányszor törik meg a fény, mennyit görbül mire elér ide hozzánk. Hogy honnan indult?
|
"De vegyük csak az elektront, ami ha nem is fénysebességgel, de elég közel mozog. Annak pedig ismerjük a tömegét. Akkor az mért nem növekszik irdatlan nagyra? Vagy lehet, hogy a már fény közeli tömegét tudjuk mérni és a "nyugalmi" tömegét meg nem?"
Itt jön be a hullám és részecske természet. Ha neki megy valaminek, akkor részecske, előtte pedig hullám.
Tömeggel rendelkező testek esetében elvileg végtelen energia kell, hogy huzamosabb ideig fénysebességgel haladjanak, mert minél nagyobb sebességgel mennek, annál nagyobb lesz a tömegük, és annál nagyobb energia kell a fénysebesség fenntartásához.
De akkor az LHC-ben mégis mit csinálnak? Elvileg fel tudnak gyorsítani részecskéket, legyen szó akár elektronokról, amiknek megnő a tömegük, egészen addig, amíg szép lassan elérnek egy olyan határt, ahol már nem tudnak több energiát közölni velük, és ismét visszalassulnak valami tartható sebességre. Többek között a fejlesztések is ebben merülnek ki leginkább, hogy egyre jobban növelni tudják az adott részecskére koncentrálódó energiát - tudomásom szerint.
"Na de kérdés, hogy milyen módon hathat rá az egész galaxisunk gravitációja?"
Vonzani fogja, mint minden mást. De arról se feledkezz meg, hogy vannak másik galaxisok, amik ellentétes irányba húznák, tehát ki is egyenlíthetik egymást a rá ható erők. Illetve van amikor ez a vonzóerő olyan kicsit, hogy elhanyagolható*.
___
* Jó ez a szó. |
Na itt vagyok, csak ki kellett pihenni a napi fáradalmakat.
Szal azt írtad, hogy mi van ha az eltorzult tér miatt észleljük távolinak a csillagokat, és hogy a csillagok között a gravit. nem vonz hanem taszít.
Namost ha maradunk a gumiszőnyeges példánál, akkor a taszító gravitációnak "ellenkező irányba" kéne görbítenie a teret. Míg a gravitáció a csillagok körüli teret önnmagába görbíti, addig az anti gravitáció meg pont fordítva. Legalábbis ezt mondod. Viszont nem tudod bizonyítani én meg nem tudom cáfolni :) De mért ne lenne lehetséges.
Csak az a gond, hogy még nem észleltük sehol. Egy olyan gravitációs tér, ami taszít, azért az elég látványos jelenségeket okozna.
Másrészt szerintem széthullana a csillag.
Mondok egy példát. Ott van például a palack víz. Itt a földön az felveszi a palack formáját. De kinn "nulla" gravitációnál, ha kiöntik a palackból, akkor cseppekre hullik szét, azt is csak a felületi feszültség tartja össze.
Na mind1, sz.tem elég sok dologban ütközik ez az elmélet.
A másik, hogy szerintem a tér görbületei nem okozzák a fény lassulását, max az irányát befolyásolják.
Én is gondolkodtam már azon, hogy ugye még a Napunk is eltérít bizonyos mögüle érkező fénysugarakat. Na most amikor a másik galaxisból érkező fény eljut hozzánk, akkor valahol eléri a mi galaxisunk határát és eljut egészen a Földig.
Na de kérdés, hogy milyen módon hathat rá az egész galaxisunk gravitációja?
Elvégre ha egy csillag tömege jelentősen el tudja téríteni a fényt, akkor egy egész galaxis? Szal ilyen téren megfontolandó a feltételezésed!
Viszont van egy dolog amit nem értek. Mégpedig az, hogy ugye minden tömeggel rendelkező testre hat a gravitáció! Namármost bizonyított tény, hogy a fényre is hat a gravitáció, előző példából a Napunk is eltérít bizonyos fénysugarakat.
Ebből viszont az következik, hogy a fénynek is van tömege.
Viszont itt jön be Einstein relativitáselméletei, miszerint a fénysebesség közelében a tömeg ugrásszerűen megnő. Ha jól tudom akkor "m" = delta "m" per gyök alatt 1 mínusz "v" négyzet per "c" négyzet. Szal ha itt vesszük a fénysebességet, akkor 1-1 lesz, vagyis nulla. Gyök nulla meg nulla. És nullával osztani meg értelmetlen ha jól emlékszem.
De vegyük csak az elektront, ami ha nem is fénysebeséggel, de elég közel mozog. Annak pedig ismerjük a tömegét. Akkor az mért nem növekszik irdatlan nagyra? Vagy lehet, hogy a már fény közeli tömegét tudjuk mérni és a "nyugalmi" tömegét meg nem? Na mind1, ez zavaros. Kiváncsi vok ehhez mi a véleményed. |
Ja az üzemanyag miatt megy akkor már a pénz vágom azt hittem, hogy az űrügynökségeknek van külön részlegük arra, hogy saját maguk csinálják meg az üzemanyagot meg az ahozz szükséges anyagokat.
|
Annyiba kerül a rakéta, ami felviszi...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Ez komolyan kérdezed? Az autó talán ingyen megy? Mert ennyibe fáj szerinted egy hordozórakéta? Sokba. Ezért ilyen drága...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Miért, te felviszed ingyen?
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
De mi a fasznak kell fizetni azért, hogy x kg-os cuccot felvigyek valahova?
|
Mert ez még teljesen lényegtelen. Ha 1 kg anyagot 1 dollárért viszel a Marsra akkor talán lenne értelme. Ma amíg alacsony földkörüli pálya 10000 $ / kg addig nincs miről beszélni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
azért növények is lennének talán azért volna a kolonia, hogy legyen ki gondozza a koloniákon lévő növényeket és valamilyen módzsert vagy rendzsert kidolgozni a terraformálás megkezdéséhez, de az már más tészta, hogy zet hogyan kénen csinálni. :s
|
Akkor mindkét nembeli barmokat és növényeket te nem is vinnél? Noé ezt azért okosabban csinálta.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hát, hogy minden nemzetiségből kiválasztani egy ember párt(férfit és nőt) koloniánként.(5 kolonia = 10ember 5férfi/nő kiválasztása) Azért nemzetiségen ként gondoltam ezt, hogy ezzel megelözük az esetleges "problémákat".
Ez csak egy szerény javaslat+véleményem, ha esetleg valaki félreértené az írásom.
|
A kólóniánként alkalmas emberpár kiválasztását még részletezhetnéd.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ez a cikk szép és jó, de akkor már mi a faszért nem azzal foglalkoznának, hogy hogyan lehessen kolonizálni ilyen bolygókat pl.: Előbb terraformálni a Marsot ugyanilyenre mint a föld csak felgyorsított ütem oszt, ha ez megvan kiválasztani az alkalmas kolonistákat és létrehozni kb. kezdetnek 4-5 koloniát minden égtájon, de úgy hogy minden nemzetből kiválasztani egy alkalmas ember párt kolonián ként persze. :D
És ugy miután a kolonia(ák) kezdetleges szintre felfejlődtek utána elkezdeni felkutatni a lehetséges nyersanyagokat a marson, hogy mit hol érdemes bányászni.Aztán megkezdeni a bányászatot és az összegyűjtött nyersanyagokból kiépíteni egy főbázist ahol lehet kommunikálni a földiekkel.Aztán növelni a populációt, ha ez is megvan akkor megépíteni a meglévő koloniákból új városokat ahol majd a kolonisták azért valamivel jobban fogják majd érezni magukat és utána így fejlődni tovább egészen addig amígg utána ki nem fejlesztenek olyan technikákat amivel lehetőség nyílik a zordabb világok kolonizálására is.És ennek következtében kifejleszteni magunkat egy űr civilizációvá.
|
Rolika!
Te ezt nagyon nem érted!
A tágulást ne úgy képzeld el, hogy minden szalad el a másiktól, ahogyan csak tud, hanem úgy, hogy az univerzum egy gumiszőnyeg, amit kinyújtasz minden irányban. Rajzolj fel két ilyen pontot egy gumiszőnyegre, és azok a nyújtás miatt távolodni fognak egymástól. Szóval minden pont közé folyamatosan keletkezik egy kis tér. Tehát ami messzebb van, az még gyorsabban távolodik.
A naprendszerünkben ez az érték még kicsi két pontot nézve, mert a két pont relatríve közel van egymáshoz kozmikus léptekben.
Ha anyagi szintre bontod ezt le, akkor a hatás még kevésbé játszódik le, de azt rögtön korrigálná az, hogy egy atomon belül a részecskék adott távolságra vannak.
Olyan ez, mintha az anyag ezen a gumiszónyegen nem ráfestve, hanem rávilágítva lenne.
Tehát, ha valami százszor messzebb van, akkor az százszor gyorsabban távolodik.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
|
Mondjuk eddig a "nem tudom és nem is érdekel" hozzáállásod kifejtésén túl nemigen volt neked sem hozzáfűznivalód a témában... Ráadásul amilyen arrogánsan adod elő, ne is csodálkozz, ha csak azt kapod válaszként, hogy te egy bunkó fasz vagy.
Egyébkén Sarah Palin is villantott egy hasonlót ebben az interjúban, csak az USA meg a fél világ röhögött rajta egy hétig...
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
A naprendszeren kívüli, azaz exobolygó kutatás értelme?
Ez egyenlő a csillagászat, mint tudomány létjogosultságának megkérdőjelezésével!
Előbb itthon kéne rendet tenni… Ez most komoly?
Egy példa: a Galilei által Hollandiából rendelt (vagy másolt) nagyítólencsének köszönhetjük, hogy elterjedt a kopernikuszi (heliocentrikus) világkép és kicsit ’nőtt a rend itthon’.
Pontosan ezek a felfedezések okoztak tudati változásokat és segítették a haladást, az életminőség javulását.
Rossz a strukturáltság? Hogyne lenne az, elavult a társadalmi rendszerünk. Az adónk csak 1%-áról dönthetünk mi magunk, nem vicces? A lobby-rendszer a XXI századi fejlődés mételye!
|
"A bolygókat, csillagokat meg a naprendszert is a gravitáció tartja egyben."
Ez biztos?
|
Ha neked nem éri meg egy palack víz árát sem a válasz arra a kérdésre, hogy van-e élet a Földön kívül, akkor nincs miről beszélnünk. Menj, nézd tovább a tévét és zabálj, itt olyan emberek beszélgetnek, akik szoktak olvasni, nem a te világod. Az már közös tragédiánk, hogy egy társadalomban vagyunk kénytelenek élni.
|
Részletezd mire akarsz kilyukadni.
|
Az ősrobbanás egy hülye elnevezés. Nem kell robbanást elképzelni. Valójában senki sem tudja, hogy mi történt az egész legelején, te sem. Annyi biztos, hogy régen minden közel volt egymáshoz és forróbb volt.
Nem tudjuk kijelölni, hogy honnan indult ki, ez így értelmetlen is. Ezt honnan vetted amúgy?
Nem jó így gondolni hogy az anyag kilökődött a térbe és az ott szétszóródott. És most sem ilyesmi zajlik tágulás néven.
A fénysebességnél gyorsabb tágulással sincs semmilyen elvi probléma.
A bolygókat, csillagokat meg a naprendszert is a gravitáció tartja egyben. Minek kéne itt tágulnia? Ezek nem az ősrobbanáskor alakultak ki, hanem utána csomósodott össze az anyag. Olyan ez mintha slaggal locsolnál és a vízsugár végén a víz cseppekké áll össze ugyan, de távolodnak is egymástól.
2 perc alatt rá lehet jönni, hogy nem vagy jártas a témában, kit akarsz becsapni?
|
Jah, hogy ON legyek, szvsz hasznosak ezek a kutatások, bár mindennapi életben nem érzékeljük materializálódva ezeket a feltételezéseket, de a világképen el lehet vele elmélkedni...
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Olvass el engem lentebb indoklom. Szerinted a színképet semmi nem torzítja? Naív.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Lényegtelen, hogy 10 vagy 200 fényévnyire van a vizsgált égitest, ha a színképében megvannak a kérdéses vonalak, akkor ott megtalálhatóak a hozzá tartozó anyagok. Szerinted a színképelemzés egy bizonyos távolságig jó aztán már nem? A fény nem romlik meg útközben.
Szerintem ugyanúgy érdekes 10 vagy 200 fényévre találni "kellemes éghajlatú" bolygókat.
Hogy millió fényévnyire van-e élet persze, hogy nem tudjuk, mivel egy ilyen távoli bolygót sem tudunk megfigyelni. És ez nem is fog megváltozni, mivel a fénye sokkal kisebb mint a háttérzaj. Minek erőlteted ezt a millió fényévet egyfolytában?
Érthetetlen, hogy ennyire zavar ez téged. Akkor lenne igazad, ha minden ennél nagyobb "pazarlást" már abbahagytunk volna és még mindig meg lennénk szorulva. Közel sem ez a helyzet, elég ha megnézed a költségvetéseket és a semmire elfolyt pénzeket.
|
Sajnos, a dilettáns vezető is csak pont olyan mint az egyszerű buta kispolgár aki ráteszi a voksot.Ellenben az ősök letették az alapot, és akinek ilyen politikusi vénája van, az utána néz, hogy hogyan is lehet manipulálni és lopni a népet.Már nagyon régóta...A mostani állam primitív és felelőtlen (világszerte), nem érdekük a nép tudásának fejlesztése, birkákat ugye könnyebb terelgetni, de közben maguk alatt is vágják a fát a hülyék....Az nem baj, hogy önön maguk hibájából majd a gyerekeiket élve fogják megenni, az a lényeg, hogy most ők el tudnak utazgatni hávájra,meg bícsre meg limóba meresztik a seggüket, ez a lényeg :) Az egyszerű ember...
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
Tudom, hogy jóindulattal egészítesz ki. :) Ezt már több helyen írta hogy a tudat hat az anyagra...és alapvetően mindenre amit érzékelünk, de erre most nem térnék ki...ez az ős bumm badarság egyébként...igen valóban távolodik minden, gyorsulva...nade ezaz amit mondtam. Nem gyorsul és nem távolodik. :)
Ugye itt vagyunk az Földön. Körbenézünk, és X millió fényévre lehet ellátni egységsugarú gömbben...nagyjából. Nem távolodik semmi csak a téridő torzulások miatt érzékeljük úgy...miért távolodna? A Nap, Föld, ...stb minden szinte centi pontos pályán mozog...ők miért nem távolodnak gyorsulva? Egy robbanáskor minden részecske távolodik egymástól!
Az, hogy ki tudjuk jelölni azt a pontot, hogy honnan indulhatott a robbanás egy dolog...nem azt a pontot találjuk meg, csak azt a pontot ahová a torzulások vektorai mutatnak. Ez a pont nem kiinduló pont. Szerintem legalábbis. Szerintem ez a pont ha valóban pontosan lehetne számolni, ez a pont pontosan egybeesne azzal a ponttal ahol épp tartózkodunk!
Egyszerűsítve. Szerintem bárhol tartózkodunk tágulást érzékelünk, ha ezt összesítjük, mindíg más pontot fogunk kapni. Ezt egy Neptunuszon kéne mondjuk kipróbálni. Ha igazam van, hát akkor minden elméletet újra kell gondolni...a színkép elemzéstől, a fénysebességig, a gravitációtól a térugrás lehetőségéig mindent.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
De azért jó, amikor a mobilon szólni tudsz vkinek, mert bajban vagy. Vagy a google-n meg tudod keresni a munkádhoz az anyagot. A sok technikai fejlesztés korábban gyakran felesleges kutatásokhoz szükséges technológiai vívmányok voltak. Lehet ehhez a kutatáshoz is kifejlesztettek vmit, ami 20 év múlva épp a tiszta ásványvizedhez segít hozzá.
Másrészt meg nem értem az embereket, akik itt nyávognak, hogy nem kéne. Úgy csinálnak, mintha 10 tudós lenne a világon, és azok mind ezzel foglalkoznának, ahelyett, hogy a Földet mentenék meg. Jut kapacitás mindenre, sokkal több tudós kutatja a klímaváltozást hidd el. Arról nem is beszélve, hogy ők nem a te beosztottjaid. Nem azért kutat, mert a polgártársak ezt várják el tőle, hanem mert érdekli, és ezt tanulta, nem ért a geológiához, és nem is akar azzal foglalkozni azért, mert egyesek szerint nincs értelme a kutatásának. Ha megvonnád a támogatást, akkor is ezt csinálná, legfeljebb kevesebb pénzből, vagy adományokból, ahogy a SETI-nél is történt.
De ha most azt mondanánk, hogy itt megállj, több dolog nem érdekel, mert felesleges nekünk, akkor eléggé megállna a fejlődés, és soha nem lesz űrhajó, meg lakótelep egy szomszéd csillag zöld bolygóján. Lehet, hogy a 15. században a magyar paraszt is azt mondta a kalandorokra, minek hajózni a végtelen vizeken, minek rá költeni a pénzt, neki semmi haszna nincs belőle, aztán csak felfedeztek egy két kontinenst. Most még odébb van, hogy hajózzunk, de soha nem tudhatod, mire jó egy kutatás. |
még annyit a kivételekről, hogy nem azokat sorolom ide akik velem egyetértenek, hanem akik személyeskedés nélkül, értelmes módon érvelnek..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
ezt inkább már nem kommentálnám kis barátom..
sőt örömet szerzek neked.. itt abbahagyom ezt a vitát mert tisztelet a kivételnek, a nagy többség nem is akarja megérteni amit mondok és így értelmetlen az egész.. te nem tartozol a kivételek közé.. további jó rövidlátást..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
soha nem állítottam hoyg a csillagászat felesleges tudomány, vagy hoyg a naprendszer kutatása pocsékolás lenne.. én a fényévekre lévő égitesteken való élet kutatásáról beszéltem.. nem a színképelemzést kell bizonyítani.. hanem attól hoyg van egy színképünk még csak feltételezhetünk valamit ilyen távolságból, de egy jó ideig még azért nem fogjuk biztosra tudni hogy millió fényévekre van-e élet egy adott égitesten vagy sem..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
Hát úgy, hogy Einstein bácsi úgy képzelte, vagy úgy magyarázta, hogy egy golyót ráraksz egy gumi lepelre, az meghajlik...na ez eddíg stimm...háh na de az univerzumban nem csak a Föld van...épp ezért fordulhat elő, hogy a rengeteg tömeggel rendelkező cucc egymásra hatása következtében, ez a gumi lepel itt-ott meggyűrődik, vagy jobban megnyúlik, esetleg puposodik, és ott biza jóöreg Newton bácsi amit jólmegaszondott (homogén rendszerre helyes is) azt el lehet felejteni, mert az univerzum nem homogén!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Nyilván én is átlagember vagyok és nyilván ez a véleményem.. nem megmondom a tudósoknak a frankót.. azt nem tudom milyen tényeknek mondtam ellent, de ha te mondod biztos így van.. az meg hogy kinek milyen felelőssége van az élete alakulásában, hoyg a tudósok mennyire felelősek azért hogy mit kutatnak és mit nem nyilván jobban tudod mint én, uh már látom kénytelen leszek hinni neked..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
egy palack tiszta vizet? akár hiszed akár nem ennyire nem érdekel..
másrészt meg honnan veszed hoyg a fegyverkezés ellen nem emelném fel a hangomat? korábban írtam is hogy szerintem ez csak egy a tömérdek olyan erőforrás emésztő dologból amit lehetne máshová is csoportosítani.. hogy miért ide írok? mert olvastam a cikket és van egy véleményem róla ennyi.. ha csak bólogatni szabad akkor csináljatok zártkörű fórumot..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
Persze, nem mondtam én, hogy nem foglalhat állást egy tudós, természetesen ez is a munkájához tartozik, de a döntés nem az ő hatásköre.
A nyers eredményekkel amúgy sem mondana semmit a döntéshozóknak, kénytelen előállni valami javaslattal.
A kis barátunk, meg azt akarja, hogy a tudósok kutassanak inkább más, hasznosabb dolgot, mert őt ez nem érdekli.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Te szegényebbnek éreznéd magadat, ha elvennék a tudásodat pl arról, hogy milyen a naprendszer szerkezete? Vagy hogy az égen micsodák a csillagok,miért világítanak mik a felhők,ködök,milyen messze, miből vannak stb? Én igen. Ugyanígy jó tudni, hogy más bolygók milyenek. Ha nem megyünk oda akkor is. De mondom, semmilyen bolygóról nem tudunk semmit, ami más galaxisban van. Nemhogy milliárd de millió fényévnyire sem.
Itt mire gondolsz, minek az elemzéséről nem tudunk meggyőződni, hogy helyes-e?
A színképelemzést neked még bizonygatni kell, hogy nem kamu?
|
Csak annyira vagyok képben mint egy átlagember, én nem vagyok csillagász, de érdekel a téma. Érdekel, hogy hogy keresik az életet, és hol tartanak a kutatások, ez csak egyszerű kíváncsiság.
Erre aztán jössz te, aki megmondja, hogy felesleges az egész. Ráadásul hülyeségeket beszélsz, a tényeknek ellentmodó dolgokra alapozva fikázod a tudósokat. Olyanokért vonod őket felelősségre, amihez semmi közük, és erre alapozva leállítanád a munkájukat.
Látom, hogy neked nincs igényed ilyesmire, de ezt nem itt kéne hirdetni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Hja, még annyit, hogy az "Ősrobbanásról" alkotott elmélet, még igen csak elmélet.
Az, hogy akkor mi és hogyan történhetett, hogy 1s alatt mi történt csak puszta találgatás. Még annyi bizonyíték sincs rá, mint az említett Exobolygón az élet kialakulására.
Az egész ugye a galaxisok távolodásából következtethető.
Ugye Hubble 1926-ban bebizonyította, hogy a galaxisok távolodnak egymástől, és minden mástól is. Nem épp üveggolyók módjára, inkább mint amikor felfújsz egy lufit. Ráadásul gyorsulva tágulnak. Vagyis valamikor a távoli múltban egy pontból kellett, hogy kiinduljon. Többek között ebből jött a következtetés az ősrobbanásra, hogy ott valaminek lennie kellett.
hja még annyit, hogy ez nem flame, érdekes gondolataid vannak, csak néha van egy-egy megjegyzésem / kérdésem hozzá.
|
Ez a poszt nem volt hosszú, csak gratulálni tudok, és üdvözölni téged, mert kiegyensúlyozott, kellően rövid és teljes mértékben logikus az írásod.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Speciel engem is jobban érdekel, de ez IS érdekel. Nekem igenis jobb lesz az életem attól, hogy többet tudok. Ha szavaznom kellene a prioritásokról, erre is adnék pénzt, az iható vízre persze többet, de hajlandó vagyok 0.01% vízminőség-javulásról lemondani azért, hogy megtudjam, van-e élet a Földön kívül. Nekem megér ennyit a kíváncsiságom.
De azt állítod, téged is érdekel, szóval neked mennyit ér ez a tudás? Megér-e egy palack tiszta ásványvizet? Mert annál kevesebb megy el az adódból az ilyen projektekre. Ráadásul ezt a konkrét projektet egyáltalán nem te fizetted, örülj, hogy ingyen megkapod a kutatás eredményét.
Másrészt azzal is tisztában vagyok, hogy míg az USA évente 500 milliárd dollárt költ fegyverekre, a NASA kb. 10 milliárdot kap (annak is jelentős részét a hadsereg által szponzorált projektekre fordítják, mint az űrsikló). Abból ez a projekt elvitt mondjuk egymilliót? Talán megérted, hogy rohadtul bosszantó, hogy a hozzád hasonló emberkék idejönnek és azért kampányolnak, hogy vegyük el azt az egymilliót, és fordítsuk még hasznosabb dolgokra, és nem azért, hogy épüljön száz helyett akár csak 99 lopakodó bombázó, amivel úgy ezerszer annyi erőforrás szabadulna fel hasznosabb dolgokra. |
másrészt, ne felejtsd el, hogy a kutatás részben öntörvényű, még háborúk idején is folytatódik.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
roliika (#37)
A fénysebességnél gyorsabb tágulásra és egy másik ehez kapcsolódó problémára van egy feltételezett magyarázat: http://en.wikipedia.org/wiki/Cosmic_inflation
(Ha kell egy egész tűrhető sorozat akkor ezt csak ajánlani tudom: The Universe, a History channelen. Sokmindennel foglalkozik amit tudunk és nem tudunk, de van elképzelésünk róla, bár sajnos eléggé visszafogottan, kevés matekkel, az egyszerű emberek nyelvezetével dolgoznak, ezért jó pár dolog már ismert lehet fizika óráról.)
norbre:
Igazából arra a kérdésre, hogy mi haszna mindezeknek nem tudok válaszolni, de a történelem megmutatta, hogy olyan dolgok amik kezdetben nem tűnnek hasznosnak később azzá válhatnak. Illetve hosszú távon érdekünk a világegyetem megismerése, mert a földünk nem lesz itt örökké - már csak a "haldokló" napunk miatt se (nem kell aggódni ez olyan messze van időben, hogy még felfogni is nehéz) - és akkor majd el kell innen mennünk (akár évezredekig utazó óriási kolóniahajókkal) és akkor jó tudni merre induljunk.
És egyet kell értenem némely előző hozzászólóval abban, hogy a legtöbb általad felvetett sérelem megoldása inkább a politikusaink felelőssége lenne. Bár lehet rájuk is ráférne egy fizika/biológia(tudomány) óra.
Bocs a hosszú postért.
|
A tudós dolga nem csak az, hogy a laborjába bezárkózzon, és kutasson, hanem társadalmi felelőssége is van. Ezt egyébként a legtöbb nagy tudós nem is vitatta.
A hiba a politikusokkal van, sajnos ők nem a tudósok közül kerülnek ki. Illetve, a hiba végső soron az emberekkel van, akik dilettáns vezetőket választanak maguk fölé. Az ember általában még mindig buta, önző, manipulálható, irracionális. Ez a demokrácia szűk keresztmetszete.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
miért nem tudsz úgy vitázni hogy ne menjen át személyeskedésbe?
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
te miről beszélsz? :) mondtam én hoyg látjuk azt a bolygót? :) azt kérdezem hoyg mire megyünk olyan dolognak az elemzésével amiről meg sem tudunk győződni hogy helyes-e? merthogy ne mtudunk odamenni hoyg jéé tényleg.. a tudomény akkor ok ha a hipotéziseket alá tudod támasztani. .de egy milliárd fényévre lévő bolygónál hogy? nem tudod megnézni hoyg van-e ott élet csak következtetni tusz.. még kommunikálni sem fogsz tudni velük mert már lehet rég nincs is az a bolygó..
igen az én hibám is, de próbálok tenni ellene biztos lehetsz benne..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
norbre, én megértem az álláspontod. Persze, nem értek vele egyet, mert az ilyen kutatásokra elköltött pénz töredéke a háborúkra elköltött pénzeknek. Másrészt, a háborúk, amelyeket az USA jelenleg vív, elkerülhetetlenek (ill. Afganisztán elkerülhetetlen), mert ha most nem vívják meg őket, akkor még nagyobb bajok szakadhatnak a fejünkre.
A probléma nem ez, hanem strukturális. A megtermelt javak elosztása aránytalan, ráadásul társadalmunk tele van potyautasokkal, parazitákkal, bűnözőkkel. Emiatt hatalmas erőforrásokat pocsékolunk el, és szipolyozzuk ki a bolygót. Sajnos, a bajok szerintem nem fognak lényegesen csökkenni, bár vannak azért pozitív jelek is: pld. az éhezés a 20 évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent. Ma, arányaiban kevesebb ember éhezik. Nőtt viszont a fent említett potyautasok, bűnözők és paraziták száma és aránya is.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Itt nem erről van szó. Te teljesen félreértelmezed a tudósok munkáját. Azt hiszed, hogy nekik kell megmenteni a földet, pedig ők csak kutatnak. Ezen nincs mit vitázni, ez tény csak te nem fogadod el. Azt hiszed ez valami idill. Attól, hogy a te mindennapjaid nem erről szólnak, van olyan akinek ez a munkája.
Egyébként nem tehetek mást, tényleg elfogadok mindent úgy ahogy van, nem áll módomban megfordítani a gravitációt, vagy hasonló... Neked biztos az is menne.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
|
A felfedezés a Hubble Űrtávcsőnek köszönhető, ami egy "forró Jupiter" kategóriába sorolt óriásbolygó, a HD 189733b esetében észlelt szén-dioxidot. A Földtől 63 fényévnyire keringő égitest túl forró ahhoz, hogy otthont adjon bármilyen általunk ismert életformának - a felszínen 1000 Celsius-fok körüli hőmérséklet uralkodik, a Földön pedig elvileg 130 Celsius fölött már semmilyen organizmus nem képes fennmaradni. A csillagászok azonban örülnek a felfedezésnek, mivel alátámasztja, hogy a jelenlegi technikánkkal is képesek vagyunk más csillagok körül keringő égitesteken észlelni az élet alapvető jeleit.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Szén-dioxid és vízpára egy idegen világban
Miről árulkodnak az Enceladus gejzírjei?
Elnök úr, ön megállíthatja az éghajlatváltozást!
A gazdagok játékszere Tesla elektromos autója
Venter közeledik a mesterséges élet felé
Csak 2011 végén indul a következő marsjáró
Új sokoldalú okos szenzorok
Megoldották a Stella Nova kérdését
