A magyar felnőtt lakosság változatlanul jelentős része érdeklődik az e-közigazgatási szolgáltatások iránt, hiszen minden negyedik internetet használó állampolgár kapcsolatba lép valamilyen közszolgáltatást nyújtó szervvel online módon. Ez a mutatószám európai összehasonlításban is megállja a helyét, hiszen a 27 tagállam átlagában ez az arány 28 százalék. Mindez jó alapot nyújthat Magyarország számára az egyenrangúságon és kölcsönösségen - beleértve a felelősség-megosztást is - alapuló új kormányzati modell kialakításához.

Hirdetés

Negyedik alkalommal készült el a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ E-közigazgatás éves jelentése, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a világgazdaságban végigsöprő hitel- és pénzügyi válságban hirtelen felértékelődnek a közigazgatási front-office szolgáltatások, hiszen a bizalomépítésnek, az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak, valamint a felhasználói elégedettség növelésének ez az egyik legfontosabb felülete.

Az Európai Unió tagállamainak információs társadalmi rangsorára vonatkozó összehasonlító elemzésében Magyarország még mindig a leszakadó országok között található 2008-ban. A magyarországi információs társadalom fejlődését jelző 52 mutatónak mindössze egynegyedénél haladjuk meg az Unió tagállamainak átlagát.

A rangsorok utolsó egyharmadában foglal helyet Magyarország például a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások teljes mértékben online elérhetőségében, a vállalkozások e-számlázásában, az online beszerzésekben, a lakossági internet banki szolgáltatások használatában, pedig a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére. A fejlesztési irányoknak egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentését, a közszolgáltatások hatékonyságának növelését kell szolgálniuk, hiszen Magyarországon még mindig egyötöddel magasabbak az adminisztrációs terhek az uniós átlagnál. A World Economic Forum 2008-as eredményei szerint - többek között ennek köszönhetően - Magyarország a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 38-ról a vállalati versenyképesség terén.

Napjainkban körülbelül 130 millió európai állampolgár használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat, viszont közel 90 millió olyan felnőtt van, aki heti rendszerességgel használja ugyan az internetet, de e-közszolgáltatást egyáltalán nem vesz igénybe. Általános problémaként fogalmazódik meg, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások számának növekedése és a nyújtott online szolgáltatások szintje nem kielégítő, valamint a hirdetési kampányok sem járultak hozzá a kellő ütemű felhasználói szám növekedéshez. Az alacsony használati mutatók ellenére a kutatók úgy látják, hogy magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lennének használni az e-szolgáltatásokat, de ehhez leginkább az kell, hogy lehetőség nyíljon a kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalásához.

A 2008. évi jelentés - amely nyomtatott formában a Piac és Profit üzleti magazin novemberi mellékleteként érhető el - kiemelten foglalkozik még a magyarországi e-közigazgatás eseményeivel, eredményeivel, a még mindig mostohán kezelt nyílt forráskódú szoftverekkel és az e-demokráciával, valamint egy felértékelődő területtel, a zöld e-közigazgatás lehetőségeivel.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »