Magyarországon ma még csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát - derül ki a Deloitte Zrt. legújabb kutatásából. Eszerint sokan nem ismerik vagy nincs rá igényük.

A megkérdezett vállalkozások közül azok, amelyek már évek óta sikerrel alkalmazzák ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekednek róla - e cégek jellemzően nagyobb hatékonyságról, költségcsökkenésről és a munkavállalói elégedettség növekedéséről számoltak be. A felmérés keretében 2008. április-májusban csaknem négyszáz, legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalat döntéshozóját kérdezték meg.

Ma még mindig nagyon alacsony e munkavégzési forma kihasználtsága és tudatos alkalmazása. A vállalatok mindössze 14 százaléka alkalmaz jelenleg távmunkában munkavállalókat és csupán további egy százalék tervezi bevezetését a közeljövőben - mondta Forgács Tamás, a Deloitte vállalati kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere. A távmunkát nem alkalmazó cégek 53 százaléka szerint a tevékenységük nem igényli, vagy az elvégzett munka jellege nem teszi lehetővé a távmunka alkalmazását. A kutatás alapján viszont inkább sokan egyszerűen az ismerethiány miatt nem alkalmazzák e foglalkoztatási formát. A távmunkától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada nem tudta megindokolni, hogy miért nem alkalmazzák. Néhányan pedig azért nem tervezik a bevezetését, mert problematikusnak tartják az adatbiztonság kérdését, illetve úgy vélik, a bevezetés nyomán bonyolultabbá válna a kommunikáció.

A felmérés kiterjedt a távmunka hátrányaira is - eszerint a vállalatok komoly problémát nem tudtak megemlíteni. Hátrányként csupán az izoláltságot és az "együvé tartozás" élményének a hiányát emelték ki azok a vállalatok, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek. Ezeket azonban csapatépítő tréningek, céges rendezvények, a hét meghatározott napján történő közös munkareggelik segítségével próbálják kiküszöbölni.

A válaszadók nagyobb része pozitívan ítélte meg a távmunka hatásait. A megkérdezett döntéshozók 47 százaléka említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka hatására, de hasonlóan magas arányban számoltak be a költségek csökkenéséről (45 százalék), és a munkavállalói elégedettség növekedéséről is (44 százalék). A mélyinterjús kutatásoknál a döntéshozók legfőbb előnyként a hatékonyság növekedését és a munkavállalói elégedettséget emelték ki.

Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az a munkavállaló, aki a saját idejét tudja menedzselni és képes önállóan dolgozni, az otthoni távmunka keretében rövidebb idő alatt látja el feladatait, másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő. A legtöbb megkérdezett nagyvállalatnál a távmunkát részlegesen alkalmazzák, a munkavállaló például három napot az irodában dolgozik, míg két napot otthon. A közepes vállalatok beszámoltak arról is, hogy a munkavállalói elégedettség és a hatékonyság növekedése mellett előnyként jelenhet meg a költségcsökkenés, de nem ez a fő érzékelt előny.

Vizsgálták a távmunkavégzés egy speciális formája, a távmunkaházak ismertségét is - ez nemzetközileg elterjedt, ám a magyar gazdaságban csak tavaly jelent meg. A távmunkaház olyan, nem a vállalat telephelyének számító irodahelyiség, ahonnan a munkavállalók informatikai és telekommunikációs eszközök segítségével tartják a kapcsolatot a vállalatközponttal. A távmunkaházat egy harmadik fél - például önkormányzat - alakítja ki, és működteti a munkaadó egyedi elvárásai alapján, ám azt a munkaadó bérli. A felmérés alapján a távmunkát alkalmazó vállalatoknak is csupán alig egyötöde (18 százalék) hallott e foglalkoztatási formáról. Az ismertség hiánya arra vezethető vissza, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen távmunkaház működik, Örkényben. A megkérdezett cégek jelentős része (28 százalék) nyitott lenne egy ilyen foglalkoztatási formára, amennyiben szélesebb körben is elterjedne - tette hozzá a Deloitte szakértője.

A távmunkát alkalmazó vagy bevezetését tervező mintegy száz vállalat tapasztalatai alapján e lehetőséget elsősorban az értékesítők és ügynökök (57 százalék), menedzserek (38 százalék), informatikusok (28 százalék), mérnökök (13 százalék), pénzügyi szakemberek, valamint tanácsadók (11 százalék) számára biztosítják. A cégek szempontjai között a munkaerő megtartása, a céghűség, valamint a szélesebb munkaerő-piaci "merítés", illetve a költségcsökkentés reménye egyaránt szerepel.