Tegnap este tartották a parlamentben az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ha felépül a központi rendszer, az állampolgárok rengeteg sorban állástól menekülhetnek meg.

Hirdetés

Magyarországon ma digitális szakadék van, mintegy 4-5 millió ember nem fér hozzá az internethez, az informatika adta lehetőségekhez - mondta Nyitrai Zsolt (Fidesz). Véleménye szerint az a legnagyobb probléma, hogy a kormányzatnak nincs világos és átlátható infokommunikációs stratégiája. Mint mondta, nagy szükség lenne egy dinamikus, reális stratégiára, amelynek fontos része lenne az e-közigazgatás is. Addig, amíg ez nincs meg, csak kormányrángatás lesz ezen a területen - tette hozzá.

Nyitrai Zsolt a törvényjavaslatot előremutatónak nevezte, előrebocsátva: "tudnak róla beszélni", ezért is szavazták meg az általános vitára való alkalmasságát. A szolgáltató állam gondolatával ugyan fel lehet zárkózni az Európai Unió tagországaihoz, szerinte ugyanakkor át kell gondolni, hogy nem zárnak-e ki 4-5 millió ember a közszolgáltatásból a törvényjavaslat elfogadásával. Mint mondta: kíváncsi arra, hogy készült-e hatástanulmány a kérdésben, valamint arra is, hogy egyeztetettek-e az önkormányzatokkal a javaslattal kapcsolatban. Több módosító javaslatot nyújtottak be, és készen állnak arra, hogy ötpárti egyeztetéseken megvitassák azokat, mert a törvényjavaslatot jelenlegi formájában nem tudják támogatni - jelentette ki.

Szabó Éva (MSZP) azt hangoztatta, hogy Magyarországon sem a számítógépekkel való ellátottsággal, sem az internetelérés szintjével nem lehetünk elégedettek, holott az dinamikusan növekszik. Az internet mára már egyre kevésbé számít új technológiának, indokolt lenne közszolgáltatássá válnia - mondta. Mint mondta, néhány pontosításra viszont szükség van a javaslattal kapcsolatban.

Pettkó András (MDF) kiemelte, hogy a hazai internetezők döntő többsége, 83 százaléka információszerzésre használja a világhálót. Az e-kormányzati szolgáltatások használatának aránya mindössze 22 százalékra tehető, azonban hasznosságukat jónak értékelték az internetezők. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus szolgáltatásokra nagy az igény - hangsúlyozta. Pettkó András közölte, egyetért azzal, hogy sokan az e-ügygondozás fogalmának bevezetését javasolják, hiszen ez szerinte is szemléletváltást jelezne. Az elektronikus közigazgatás nem egy szoftverrendszer, hanem egy igazgatási forma. Mint mondta, ez a gondolat a törvényjavaslatból is kitűnik, s erről elismeréssel szólt.

Az MDF az e-kormányzás programjának kiépítését, az intelligens települések kiépítését javasolja - hangsúlyozta. Annak a véleményének adott hangot, hogy az előterjesztés konzervatív informatikai szemlélet tükröz, mert nem veszi figyelembe sem az ügyintézési formákkal szembeni változó igényeket, sem az internet fejlődéséből következő új webhasználati modelleket. Véleménye szerint nagy veszélyeket rejt magában az, hogy a szabályozás egy óriáshivatalt hozna létre egy központi rendszer, egy kormányzati portál képében. Mint mondta, szeretnék elkerülni, hogy ez a centralizáció államapparátusi törekvéseket szolgáljon.

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte, jogosnak tartja annak felvetését, hogy miképpen fogja ezt a rendszert valamennyi állampolgár, vállalkozó egyenlő eséllyel igénybe venni, viszont hozzátette: elszántak abban, hogy el kell indulni ezen az úton. Mint mondta, nyitott arra, hogy ha az ellenzéki képviselők szeretnének szabályozásokat beépíteni a törvényjavaslatba. Fontosnak tartja a közüzemek bekapcsolását a rendszerbe. Példaként említette a lakcímváltoztatást is, felsorolva, hogy ilyen esetben ma hány helyen kell sorban állni, bejelentést tenni. Mint mondta, ha ezt a törvényt elfogadják, és felépül a központi rendszer, akkor az állampolgár mindezt különösebb utánajárás nélkül, egy óra alatt el tudja intézni.

Az ülést vezető Harrach Péter lezárta az általános vitát, és közölte, hogy a részletes vitára egy későbbi ülésen kerül majd sor.