A Google-szindróma nyomában
2008. november 17. 14:53, hétfő
Az online keresők alapvetően megváltoztatták a tudósok és a főiskolai, egyetemi tanárok életét és munkáját. A keresők gyors hozzáférést tesznek lehetővé a szükséges információkhoz, de egyben segítenek a tanároknak a plágiumok kiszűrésében is.

Hirdetés

Peter Haber történész és kutató azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a tudomány miként létezhet, működhet a Google korszakában. Néhány évtizeddel ezelőtt egy tudósnak, ha információkat akart szerezni, gyakran el kellett látogatnia egy könyvtárba, kartotékokat átlapoznia, könyveket kellett megrendelnie és volt, hogy napokig, hetekig várt az általa kért adatokra. Ezzel szemben napjainkban csak leül a számítógép elé, beírja az általa keresett szót vagy fogalmat a keresőbe és néhány másodperc múlva megjelennek a képernyőjén a kért információk. Azonban joggal merül fel a kérdés: ez egyáltalán tudományos munkának nevezhető-e?

Haber ezt a folyamatot Google-szindrómának nevezte el. A szakember történelmet, szociológiát, filozófiát és államjogot tanult, majd tíz évvel ezelőtt Jan Hodellel közösen megalapította a Hist.net-et, ami egy történelemtudományi digitális médiaplatform. A digital.past kutatóprojekt keretében három éve az új médiák történelemtudományokra gyakorolt hatását kutatja.

"Sokan elfelejtik azt is, hogy önmagában az információ még nem értékes és nem is jelent tudást. Amikor a Google-ben keresünk valamit, gyakran meg is találjuk a választ. Azonban néha olyan furcsa érzésünk lehet, mintha tudnánk, hogy a válasz nem teljes. Mintha lennie kellene ott még valaminek. Aki csak gyorsan rákeres valamire, annál nem biztos, hogy előjön ez az érzés. De, aki például egy tudományos dolgozatot készít, annak átfogó munkát kell végeznie és tudnia kell, hogy hol találhatja meg a forrásokat. A korábbi évtizedekben szinte kizárólag a könyvtári katalógusok jelentették az egyetlen kutatási lehetőséget. Ezeknél azonban tudni kellett, hogy milyen címszó alapján keressünk. Nem voltak teljes szövegek vagy szövegrészek, csak címszavak és úgynevezett metaadatok, vagyis információk az információkról" - hangsúlyozta a kutató.

Peter Haber szerint a mostani folyamat káros, mivel fennáll az a veszély, hogy minden a Google előtti korszakból származó forrás idővel elveszhet. A szakember úgy vélte, hogy az a legnagyobb probléma, hogy a felhasználók mindig találnak valamit a keresőkkel és sokan ezzel meg is elégszenek, nem vágynak teljesebb ismeretekre. Az emberek többsége úgy van vele, hogy megszerezte azt, amire kíváncsi volt, minek menjen el még egy könyvtárba is. A másik gondot a találatok minősége jelenti. A bibliotékákban lévő könyveket minden bizonnyal olyan kiadók adták ki, amelyek ügyeltek a minőségre. Ugyanez a Google által kiadott találatok esetében közel sem mondható el.

"A tudományos szocializáció fontos része, hogy az ember megtanulja, hogyan kezelje a forrásokat. Ráadásul a könyveknél vannak elő- és utószavak, függelékek, amelyekből fontos kiegészítő információk derülhetnek ki. Ezekből megtudható, hogy a mű szerzője milyen területen mozog, milyen könyveket olvasott, mielőtt megírta volna az alkotását. Amikor viszont a Google-ben keresünk, akkor az olyan mintha egy nagy ládában kutatnánk és valamit kihúzunk. Ott azonnal nincsenek kiegészítő információk, csak egy találat. Ha többet szeretnénk tudni, ismét keresnünk kell. Azonban, ha nem tudjuk, hogy honnan származik a mű, mik a forrásanyagai, akkor viszont a keresési folyamat is nehezebb" - szögezte le végül Peter Haber.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
attata  
2008. nov. 20. 23:14 | válasz | #25
A cikk általánosít. Úgy tűnik az idézett kutató egy elég konkrét területtel foglalkozik (történelemtudomány). Értelmetlen dolog minden tudományos területre érvényesíteni a következtetéseit. Másfelől, ebből a felületes cikkből nem igazán derül ki, hogy melyek a feltevései és mivel bizonyítja őket.
Én jelenleg kutatást készítek elő. De alapvetően nem a google találataira támaszkodom. Az interneten nagyszámú tudományos adatbázis-gyűjtemény található: EBSCO, Proquest, Thomson, Web of Science, stb. Az EBSCO például egy szolgáltató, aki nagyszámú olyan adatbázishoz nyújt hozzáférést, mint a Business Source Premier vagy Academic Search Premier, stb. Egy ilyen adatbázis pedig több ezer tudományos referált folyóirathoz biztosít hozzáférést, egy tudós munkája számára pedig az egyik legfontosabb dolog, hogy hozzáférjen az ő szakterületének a legfontosabb és legújabb eredményeihez. Ha én a net előtt kellett volna a munkámat végezzem, akkor az időm jelentős részét utazással és keresgéléssel töltöttem volna. Most, például ha találok tanulmányban egy fontos hivatkozást, lekeresem a hivatkozott tanulmányt pár perc alatt. Röviden: a cikk a tudományos világ és a net kapcsolatáról nem mondott el semmit.
2008. nov. 20. 15:13 | válasz | #24
az emberiség ismert ~10.000 éve alatt összesen ~9.950 évig baszott nagy áramszünetek voltak. az, hogy ezek számodra (még) befogadhatatlan perspektívák, egy dolog.

én azért letöltöttem múltkor a "háziállatok anatómiája" könyvecskét az ingyé elektronyos könyvtárból. már csak napelem vagy egy nyomtató kell hozzá és úgy alszom, mint egy bébi.
2008. nov. 19. 19:00 | válasz | #23
Most sem az elvégzett feladatot gondolod tovább, hacsaknem te írtad ezt a cikket :P
--
Attól hogy nem volt, még nem következik, hogy nem is lesz. (az se, hogy lesz ;)

Szerintem szívesen elolvasnál egy szakkönyvet, amikor a gabonád elkezd feketedni és ha választ találnál a problémára, akkor mindent megtennél, hogy el ne pusztuljon.
2008. nov. 19. 13:52 | galéria | válasz | #22
"Ha elvégezted a feladatot, akkor csinálod a következőt, nem?"

Már, ha van... Van amikor gyorsabb vagyok annál, mint ahogy bejönne. Ma is ez van. :)
---

"Ha nem lesz áram, akkor nem lesz Google, ahol megnézd, hogy hogy kell gabonát termelni, kenyeret sütni."

Kérlek regéld már el, hogy a II.Vh óta mikor volt olyan, hogy tartós áramszünet. Ahhoz ma minimum egy (világ)háború kéne ma. Akkor, ahogy íram nem a könyvolvasás fog lekötni. Mellesleg a könyv is elpusztulhat...
----

2008. nov. 19. 13:03 | válasz | #21
>Tévedés, pont fordítva...
Ha elvégezted a feladatot, akkor csinálod a következőt, nem?

Ha nem lesz áram, akkor nem lesz Google, ahol megnézd, hogy hogy kell gabonát termelni, kenyeret sütni. Egy könyvet még akkor is fel lehet ütni. Igaz persze, hogy a vidéken élőket egyszerűbb megkérdezni, de azok közül is egyre kevesebben érteken hozzá. Tőlünk nyugatabbra egyszer megkérdezték tőlem, hogy szoktunk-e étterembe járni? Mondom nem. Mire jött a következő kérdés, hogy akkor mit esztek? Csodálat világított az illetőről, hogy tudunk magunknak főzni. Jut eszembe a Wall-E című rajzfilm ezt egész jól ábrázolja. Majd ültetünk pizzát. :P
2008. nov. 19. 12:16 | válasz | #20
Az hogy egy könyv nem elérhető egy könyvtárban nem azt jelenti, hogy a könyv mint olyan sux... Ezért jók az elektronikus könyvtárak, mint pl. a google books, vagy a safari, esetleg a pdfchm. De abban ugyanúgy könyvek vannak, csak digitalizált formában. A könyv számomra nem a bekötött papírokat jelenti, hanem azt hogy valaki összeszedett egy csomó mindent, szervezte-rendezte, átrágta, és megírta, más lektorálta, stb-stb. Tehát elvileg szervezett és csekkolt tudásköteg.

Az más kérdés, hogy vannak kiadók akik ezzel nem igazán értenek egyet, de ez nem a szerzők vagy a könyvek hibája.
2008. nov. 18. 23:05 | galéria | válasz | #19
Ha tartósan nem lesz áram az olyan súlyos helyzetet jelente, hogy akkor nem az olvasás a legnagyobb gond...
2008. nov. 18. 20:50 | válasz | #18
aki a szekeret meg a könyvet fikázza, az kicsit fordítva ül a lovon. a szó, amit ők keresnek, az az "infrastruktúra-független". víz a csapból, villany a deróton. mikor meg majd nem, lesz ám szájtátás ezer petyabájt ebookkal. kövér ludak esetében ráadásul távoli szervereken. a helyes értékrendre imígyen rávilágítva idéznék:

"pf könyv mellett érvelni...
ennyi erővel járjunk szekerekkel mer az is régi meg nem károsítja a levegőt, nem?"

mondjuk a szekerek önmagukban nam fogják megoldani a dolgot, önellátó faluközösségek is kellenek. meg persze ezer gigahertz.

2008. nov. 18. 17:51 | galéria | válasz | #17
Tévedés, pont fordítva. Több munka fér bele ugyanabba az időbe. --> Több tudás, több logikai kapcsolat.
2008. nov. 18. 15:57 | válasz | #16
Amire gondoltam, hogy ha gyorsan megkapod az adatokat a munkádhoz, akkor ugye gyorsabban kész vagy vele és nem lesz üresjárat, amikor az adott dolog mellékhatásaival, esztétikájával és egyéb nem közvetlenül kapcsolódó dolgaival lehetne foglalkozni.
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2008. nov. 18. 15:55 | válasz | #15
pf könyv mellett érvelni...
ennyi erővel járjunk szekerekkel mer az is régi meg nem károsítja a levegőt, nem?
2008. nov. 18. 13:51 | galéria | válasz | #14
Ja, és a neten levő hasznos tartalom nagy hányada nincs meg egyetlen könyvtárban sem... Ma a könyv nagyon kezd elavulni. Egyszerűen túl lassú az átfutási ideje. Mire megírnak és megszerkesztenek egy könyvet a műszaki tartalma elavulthat.
2008. nov. 18. 13:50 | galéria | válasz | #13
Ez ami nem igaz. A net teli van elektronikus formában ÚJ tankönyvekkel és jegyzetekkel. Ehhez jönnek még a cikkek és pár valóban magas színvonalú tudományos oldal.

A BME könyvtárában összesen kb. 12-13 "könyv" (valamelyik csak 100 oldal és alig van több benne egy heti 2x45 perces féléves előadássorozat tarttalmánál...) van ami a zajvédelemmel akusztikával foglalkozik. Vágod? ÖSSZESEN az ország egyik legrangosabb könyvtárában volt ennyi! Kész-passz. Ez lószar. Ja és ebből csak 3 volt 1990 utáni és a fenti szám az összes nyelvet beleértve ennyi. Egy átlagos nyugat-európai egyetem könyvtárával összevetve is egy vicc szinte a BME-OMIKK könyvtára is.

Mikor neten keresgéltem a diplomamunkához olyan könyvekre bukkantam kinti könyvtárkban, hogy ehaj. 300-400 euróba fájnak, de az előnézet alapján simán megérné őket megvenni legalább 1 példányban. Erre esély nincs itthon. Nézd csak meg a google books-on, hogy milyenek az IGAZI tudományos művek. Nagyon kevéshez van full hozzáférés, de amit látsz az elég kemény sokszor.

És akkor csodálkoznak, hogy miért olyan itthon a kutatók helyzete amilyen... Magyarországon a net verhetetlen, de még más témában is szar a helyzet. Normális könyvet lassan itthon egyéb témában is alig kapni. Ha akarsz valamit akkor külföldről kell rendelni és angol nyelven.
grobs  
2008. nov. 18. 13:33 | válasz | #12
Felületes információt _is_ hozhat. Nem sok olyan terület létezik amiről egy magyar könyvtárban bövebb információt találsz mint a neten. Attól, hogy az információk 99%-a felületes, még létezik a neten a maradék 1%, és ez az 1% is oriási mennyiség egy könyvtárhoz képest.
Az, hogy korábban a kartotékok között molyolva jobban átgondolhatták a dolgokat az emberek nem érv. Ha hasznos amit csinal akkor van ideje átgondolni most is, csak a keresési idő csökkent le ... irattár helyett mehet a parkba gondolkozni. Ha spanyolviasz kutató akkor meg megérdemli.
Cat  
2008. nov. 18. 12:20 | galéria | válasz | #11
A net jóval felületesebb infókat hoz, mint egy könyvtári turkálás.
2008. nov. 18. 10:37 | galéria | válasz | #10
Nem értem ez hogyan jön ahhoz, hogy milyen sebességgel érkezik meg a kértr infó. Ha nincs infó akkor nincs mit körüljárni...
2008. nov. 17. 23:16 | válasz | #9
Talán régen jobban körbejárták emiatt az adott témát. Több idő volt rá. Volt idő a következmények átgondolására is.
2008. nov. 17. 20:51 | válasz | #8
Jó kis téma ez. A jövőben biztos hogy teljesen más lesz a tanulás fogalma mint most. Régen kellett a lexikális tudás, hisz egy kiküldetésben csak magadra számíthattál, még 20 éve is. Nem volt senki aki megmondja, hogy kell csinálni. Ha meg tudtad azt a lexikális tudásodnak és a problémamegoldó képességednek köszönhetted. Ma meg csak felmész bárhol a mobilinternetre és megnézd a példát is bárhol a világon. Esetleg valós időben problémamegoldás közben megbeszéled egy kollégáddal, hogy mi az ábra.

Sztem aki az internetet bármilyen formában támadja, korlátozza, stb. Nem tudja mit csinál. A kollektív (bár még hiányos) emberi tudásanyagot veszélyezteti és emberiség ellenes bűntettet követ el. Lehet durván hangzik de igaz.
2008. nov. 17. 19:49 | galéria | válasz | #7
"Néhány évtizeddel ezelőtt egy tudósnak, ha információkat akart szerezni, gyakran el kellett látogatnia egy könyvtárba, kartotékokat átlapoznia, könyveket kellett megrendelnie és volt, hogy napokig, hetekig várt az általa kért adatokra. Ezzel szemben napjainkban csak leül a számítógép elé, beírja az általa keresett szót vagy fogalmat a keresőbe és néhány másodperc múlva megjelennek a képernyőjén a kért információk. Azonban joggal merül fel a kérdés: ez egyáltalán tudományos munkának nevezhető-e?"

Ez szimplán hülye. Lír két telejesen egyforma tevékenységet, csak az átfutási idejükben térnek el. Ezek szerint ami gyors és hatékony az nem tudományos? Atyagatya micsoda érv...

A diplomamunkámhoz gyakorlatilag az BME-OMIKK-ban sem volt megfelelő forrás semmilyen nyelven. Ezek után aki a könyvtárakat élteti az nem normális. Kell könyv és net is, de a net sebessége egyszerűen verhetetlen és fentartási költésége vicc egy könyvtárhoz képest. A BME-OMIKK pl. max. Bp. és környékét szolgálja ki, de csak azalatt az idő alatt amíg beutazol oda (0,5-1 óra) azalatt neten találsz több cikket is vagy legalább olyan cikket aminek a hivatkozásai érdemes megénzni.

A könyvekben is van nyomdahiba, tévedés és elvuló infó. Ez elektornikusan pillanatok alatt javítható gyakorlatilag ingyen. Egy könyvnél ez messze nem így van. Az tudományos cikkek gyűjőoldalán ezzel szemben még korlátozott hozzáféhetőséggel is találtam viszonylag gyorsan.
2008. nov. 17. 18:33 | válasz | #6
Az internet átalakít elég sok mindent. Pl.: a zeneterjesztés rendszerét, csapkodnak is a hagyományos terjesztésben résztvevők.
A tudósok, szakértők szerepe csökken, mert régen az egyszerű ember rájuk volt utalva, ha tájékozódni akart, most meg nélkülük is megy.
Persze a kapott adatokat rendszerezni kell, de ez egy újfajta tudós nemzedéket fog "kitermelni". Ehhez viszont a hagyományos módszerekből sokat lehet tanulni.
Az az aggodalom jogos, hogy mi lesz, ha felégetjük magunk mögött a hagyományos tudástároló rendszereket, aztán egy EMP legyalulja az eszközeinket.

Az adatokra várakozás annakidején azért volt előnyös, mert addig az ember a fantáziájára volt kénytelen hagyatkozni. kb mint egy könyv elolvasása kontra ugyanazon történeten alapuló film megnézése. Olvasás közben volt idő megállni és elképzelni az adott körülményeket.
Justil  
2008. nov. 17. 17:25 | válasz | #5
egyetértek finaltrekkerrel.
kicsit másképp megfogalmazva: az internet nem lehet sem jó sem rossz. inkább hasznosnak mondanám, rohadtul hasznosnak, és ma már elengedhetetlennek. az, hogy valaki rossz célra használja (vagy hamis infókat tesz fel rá) már az emberi hülyeség része, semmi köze magához az internethez.
érted, egy baseball ütővel is lehet sportolni, meg emberek fejét beverni. attól függ, ki mire akarja használni...
2008. nov. 17. 17:22 | válasz | #4
Peter Haber úr csak azt nem tudja a Google-ról, hogy nem az első találatra kell rákattintani, hanem keresni kell vele, ezért van sok 100 funkciója.

Sosem értettem az ilyen elmélkedéseket, hogy jó e a net és a Google vagy rossz. Az Internet nem könyvtár. Minden információt tartalmaznia kell, hiteleseket és hitelteleneket, a felhasználók pedig eldöntik, hogy mire van szükségük abban a pillanatban és megszerzik google-lel vagy más alternatívákkal. Itt megint az mutatkozik, hogy egyeseknek, akik szakembernek gondolják magukat, fogalmuk nincs arról, hogy mi az az Internet. Szégyen, hogy ilyennel kell szembesülni az információ korszakában.

Pl. ez a cikk ezek után, egyáltalán nem hiteles.
2008. nov. 17. 17:09 | válasz | #3
Na és aztán, régen lehetett mein kamphot írni, ma lehet neonáci honlapokat üzemeltetni. Szerintem tulajdonképpen nem változott semmi.
2008. nov. 17. 16:27 | válasz | #2
Épp ma hajnalban néztem az MTV2-t. Nem szokásom...azt sem tudom milyen műsor volt, 2 idős fickó beszélgetett az Internetről...fel kellett volna venni.

Alapvetően arról szólt, hogy jó, vagy rossz-e az Internet.

És az Internetet ellenző azt mondta rossz, mert rengeteg negatív töltetű információ található rajta, a kiskorúakat veszélyezteti, hiányos felszínes tudást ad át, agresszívvé teszi az embereket és elszoktatja a fiatal nemzedéket a könyvektől.

És aki megvédte az Internetet valami professzor volt (mindkettő magyar valami vitaműsor féleség volt), és azt mondta jó az internet. Mert gyorsan minden információhoz hozzá lehet jutni. És bár valóban rengeteg a félinformáció, vagy káros információ, de sokkal gyorsabban korrigálhatja az ember, több pontból tud infókat gyűjteni, és így a hamis adat kihullik.

Míg a könyvek esetében elolvasod...lerakódik, elmész könyvtárba, elolvasol másikat...közben napok/hetek hónapok telnek el a káros információ tovább van benned.

A könyvek át fognak alakulni valamilyen indexelt digitális médiává a prof szerint, címszavakat keresel aztán egyre bővebb tárház bomlik ki, és eljutsz oda, amit tényleg kerestél, anélkül, hogy ezer oldalakat olvasnál/tanulnál meg fölöslegesen.

És még a prof annyit hozzátett(tényleg), hogy mikor seholsem volt Internet, addíg is agresszívek és hülyék voltak az emberek, és a Mein Kampf-ot is könyv formában adták ki.

És az én megjegyzésem. A rosszindulat gerjesztéshez nem kell Internet. Sőt. Ha manapság valaki ilyet adna ki, sokkal gyorsabban tudná mérlegelni a tartalmát, mintha egy könyvtárban ülne/esetleg be sem menne könyvtárba.

És még egy személyes megjegyzés...a könyv nem azért született, mert velünk született képesség az olvasás, mint ahogy az írás sem az, csak egyszerűen nem volt jobb mód tudást konzerválni.

Most fejlődünk, sőt az oktatás is át fog alakulni hamarosan és igen nagy mértékben a prof szerint, mert eddíg az oktatás egy szocializáló intézmény volt ahová kötelező volt bemenni, egy "tudás börtön", és valamit a palánták fejébe nyomtak, ha akarták, ha nem. Ez meg fog változni. És igen az Internetnek köszönhetően, és a digitális technikának. Ez nem rossz út, csak új.
toto66  
2008. nov. 17. 15:35 | válasz | #1
Arról nem is beszélve, hogy hamis információt is találni, és a hagyományos tanulás (olvasottság) nélkül ezt nehéz kiszűrni...