Számos érdekes téma került szóba a FIfF civil szervezet Háború és béke a digitális korszakban című konferenciáján. Egyre több a kisméretű harci robot, a kiberháború pedig már rég nem sci-fi.

Hirdetés

Az Informatikusok Fóruma a Békéért és a Társadalmi Felelősségért (FIfF) kétnapos aacheni rendezvényén számos nemzetközi szaktekintély megjelent és felszólalt. A témák között volt az informatika szerepe a modern hadviselésben, a világszerte egyre növekvő megfigyelési őrület és a militarizálódási folyamat. Az alaphangot Jürgen Altmann fizikus beszámolója adta meg.

A szakember szenzorok segítségével ellenőrzi a nemzetközi fegyverleszerelési egyezmények betartását. Altmann közölte, hogy az első hadi célokra alkalmazott számítógépek a második világháború végén jelentek meg és ballisztikus számításokra használták őket. Napjainkban azonban már olyan fogalmakkal ismerkedhettünk meg, mint a harci robotok, a hálózatközpontú hadviselés, valamint teljesen magától értetődővé vált az informatikai rendszerek alkalmazása a harctereken. Csak az Egyesült Államok Future Combat System nevű programjában 95 millió kódsort használták fel a programozók, a rendszer 2013-ban fog működésbe lépni. A fizikus a legnagyobb veszélyeket a nanotechnológia és a miniatűr harci robotok harctéri alkalmazásában látja, ezért szükségesnek tartaná egy a fél méternél kisebb harci eszközök leszereléséről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását.

Ralph Rotte aacheni politológus a kiberháború szerepéről szólt és kijelentette: az ilyen jellegű háborúk egyre vitatottabbak és egyre nehezebben indokolhatók. A szakértő bírálta a harci digitalizálási programokat, mivel szerinte azok csak azt a hitet erősítik, hogy a technika legyőzhetetlen és mindenek feletti, s folyamatosan felváltják a korábbi stratégiákat. Christoph Kullenberg, a Göteborgi Egyetem egyik részlegének munkatársa bemutatta, hogy az úgynevezett panspektrikus technológiák miként terjednek el a mindennapjainkban és miként akarják a biztonságot a megfigyelésekkel helyettesíteni. Jó példa erre a Försvarets Radioanstalt (FRA) svéd titkosszolgálat megfigyelési projektje. Ilona Koglin és Mark Rohde hamburgi újságírók ugyanakkor úgy vélték, hogy pont az olyan rendszerek, mint a Frontline SMS vagy a GlobalVoices a bizonyítékai annak, hogy a digitális technika jó célokra is felhasználható a krízisterületeken és válsághelyzetekben.

Berndt Thamm berlini katonai tanácsadó és terrorizmus-szakértő az internetnek az al-Kaida életében betöltött szerepét mutatta be. Úgy vélte, meglehetősen beszédes adat, hogy míg 1998-ban csupán világszerte 12 úgynevezett dzsihádisztikus honlapot tartottak nyilván, addig tavaly a számuk már elérte az 5800-at. Az oldalakon már nem csak propaganda anyagokat terjeszt, hanem pénzt gyűjt és új tagokat is toboroz a szervezet. Az Al-Kaida ezenkívül a világhálót az öngyilkos merénylők útba igazítására is használja.