Egy lépéssel közelebb egy álom-anyaghoz
2008. október 18. 13:45, szombat
A nanotechnológia világa különleges "papíron" dolgozik, ami bár egy közönséges anyagra emlékeztet, forradalmasíthatja mindennapjainkat a repülőgépektől egészen a televízió készülékekig.

Hirdetés

A buckypaper névre keresztelt anyag tízszer könnyebb, ugyanakkor ötszázszor erősebb az acélnál, ha lapjait egymásra halmozzuk és összepréseljük egy kompozit anyaggá. A hagyományos kompozit anyagokkal ellentétben vezeti az elektromosságot, mint a réz vagy a szilícium, és eloszlatja a hőt, akárcsak az acél.

Az utóbbi idők tudományos slágerén, az oly sokat emlegetett szén nanocsöveken alapuló elképzelés már évek óta kering a köztudatban, a Florida Állami Egyetem (FSU) kutatóinak azonban úgy tűnik sikerült jelentős előrelépést elérniük. A hajszálnál ötvenezerszer vékonyabb csőalakú szénmolekulákból álló papír egyedi tulajdonságai miatt egy csodálatos új anyag ígéretét hordozza, amiből könnyű, energiahatékony repülőgépek, gépjárművek, nagyobb teljesítményű számítógépek, fejlettebb TV képernyők és sok más termék születhet. Eddig a buckypaper erejének csak egy töredékét tudta megmutatni, azt is kis mennyiségekben és igen borsos áron.

A floridai kutatók egy olyan előállítási technika kifejlesztésén dolgoznak, ami hamarosan versenyképessé teheti a nanoanyagot a legjobb, jelenleg elérhető kompozit anyagokkal. "Ha gyártásba kerül, akkor jó eséllyel reformálhatja meg az egész űrrepülési üzletágat" - tette hozzá Les Kramer, a kutatás egyik finanszírozója, a Lockheed Martin műszaki vezetője.

A különleges papírhoz vezető tudományos felfedezés a világűrből érkezett. 1985-ben a brit Harry Kroto egy kísérlet erejéig ellátogatott az amerikai Rice Egyetemre, ahol a kutatók azon fáradoztak, hogy létrehozzák a csillagok belsejében uralkodó körülményeket. Azt szerették volna megtudni, hogyan állítják elő a csillagok az élet fő építőelemét, a szenet. Minden terv szerint zajlott, egyetlen apró kivételtől eltekintve.

"Volt egy extra tényező, ami teljesen váratlanul bukkant elő" - idézte fel Kroto a kísérletet, aki jelenleg az FSU egyik programját vezeti. A nem várt vendég egy molekula volt, ami 60 szénatomjával leginkább egy focilabdára emlékeztetett, ugyanakkor Krotónak Buckminster Fuller, egy futurista építész által megálmodott kupola villant be elsőként, ezért nevezte el buckminsterfullerénnek, illetve az egyszerűség kedvéért "buckyballnak". A grafit és a gyémánt után a szén harmadik tiszta formájának felfedezéséért Kroto és amerikai kollégái, Robert Curl Jr, valamint Richard E. Smalley 1996-ban kémia Nobel-díjat kaptak. Tőlük függetlenül egy japán fizikus, Sumino Iijima kifejlesztette a buckyball egy csőalakú változatát. Ezután újra Smalley, illetve laboratóriuma került a figyelem középpontjába, amikor a labor kutatói egy véletlen folytán felfedezték, hogy a csövek egymáshoz ragadnak egy folyékony szuszpenzióba helyezve, majd átszűrve egy finom hálón végeredményként egy vékony hártyát, a buckypapert kapták.

Erejének titka a nanocsövek nagy felületi területében rejlik, magyarázta Ben Wang, az FSU anyagtudományi karának igazgatója. "Ha veszünk egy gramm nanocsövet, csak egyetlen grammot, és minden csövet egy grafitlappá kihajtogatunk, akkor egy futballpálya kétharmadát fedhetnénk be" - mondta Wang.

A buckypaper kevésbé távoli felhasználási területei között említik az üzemanyagcellák elektródáit, valamint a kondenzátorokat és akkumulátorokat. Ezek megvalósulása után a buckypaper a grafit lapok könnyebb és hatékonyabb helyettesítőjévé nőheti ki magát, melyek a laptopok hőelvezetését biztosítják. A hosszú távú tervekben a repülők, autók és egyéb kompozit anyagokból építhető eszközök szerepelnek, miközben a hadsereg is kutatja az anyagot páncéljai és lopakodó technikái fejlesztése érdekében.

Wang elmondása szerint az elkövetkező évben azon fáradoznak majd, hogy a buckypaper kereskedelmi termékekben is megjelenjen, és a nanocsövek ne csupán a tudományos folyóiratok hasábjain keresztül jussanak el az emberekhez, hanem végre valódi termékeken keresztül tapasztalhassuk meg a bennük rejlő lehetőségeket.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2008. okt. 24. 08:24 | válasz | #41
a nekem írt paragrafusban igazad van, úgy emlékeztem, a cikk fullerénnek is említi az anyagot es igen már én is hallottam az anyagról kemiaórán a 90es években.
Tetsuo  
2008. okt. 24. 08:19 | válasz | #40
hehehe
2008. okt. 23. 11:31 | galéria | válasz | #39
mert kell. csak.
dez  
2008. okt. 22. 21:36 | válasz | #38
Persze, hogy ilyen, de miért kellene ezt kinyögni?
2008. okt. 22. 19:58 | galéria | válasz | #37
nyögd már ki, hogy ilyen a rácsszerkezete a C60-as fullerénnek.
dez  
2008. okt. 22. 18:24 | válasz | #36
Pontosítok: nem magát az európai focilabdát hívják így, hanem az alakját adó öt- és hatszögekből álló mértani testet.
dez  
2008. okt. 22. 18:17 | válasz | #35
Akartam "mondani":

dez  
2008. okt. 22. 18:13 | válasz | #34
Hát ja, buckyball = az európai futball (amit az amerikaiak soccernek hívnak) hagyományos öt- és hatszögekből álló focilabdája.


Azért hívják ilyen furán az amerikaiak, mert az amerikai futball hagyományos labdája így néz ki:
2008. okt. 22. 14:55 | válasz | #33
1 PhD hallgató:
Most elrontottad mások szórakozását, de azért köszi:D
2008. okt. 22. 12:42 | válasz | #32
Néhány megjegyzésem lenne:
1. ez nem egy papír, a szén nanocső egy fekete por (ha szűröd a szuszpenziót, kirakódik a szűrlet, ennyi erőből a vaspor is "paper")
2. ez nem a C60. a C60 az ún. buckyball, a nanocső Cx (x=?) attól függ milyen hosszú csövet tudnak csinálni és hogy hány falú)
3. a nanocsövek többféleképpen előállíthatók: ívben, lézerrel, katalitikusan stb. így mások a paraméterek is, pl katalitikosan 1000 fok alatt légköri nyomáson.
4. használata: kísérletek szinte minden országban folynak (itthon is) csak "csendben" és nem ilyen semmitmondó cikkekkel reklámozva magukat...
NEXUS6  
2008. okt. 21. 12:41 | galéria | válasz | #31
Ez nem így műxik!

Ezeknek az anyagoknak a szakító szilárdsága nagy. Lövedéknek nagy sűrűségű anyagokat érdemes használni. Wolframot, vagy uránt, ezek viszont könnyűek, elkenődnek az ütközéskor.

Persze lehetne valami szupervékony tűt csinálni belőlük ami áthatol, az anyag szálai között, de kérdés, hogy egy akupunktúrás tű mennyi kárt okoz a szervezetben. Kb semennyit.

A lézert viszont ezek se bírják, szal előre a csillagok háborújáért!;)))
2008. okt. 20. 22:22 | galéria | válasz | #30
Hát, ha neked már az anyukád mesélt erről '90-ben, akkor Én kérek elnézést!
:-)
Ironka  
2008. okt. 20. 21:01 | válasz | #29
Mire jöttem rá butuska? Rá se néztem a hozzászólásodra. Húha, látom milyen nyaktörő mutatványt végeztél. És komolyan, tökegyedül linkelted be? Áruld már el, mi a titkod, hogy csinálod, hadd lépjek a nyomdokaidba májszter... Utánad már mindenki csak plagizál, mi?

Attól, hogy te ez előtt a cikk előtt még nem ismerted ezt a szénmódosulatot, talán el tudod képzelni, hogy mások igen. Nekem spec elég erősen rémlik, amikor kémiatanár édesanyám mutatott egy fullerénekről szóló cikket 1990 magasságában. Bevallom, akkor még új volt a téma.

Tetsuo, ez van benne a cikkben:
"ezért nevezte el buckminsterfullerénnek, illetve az egyszerűség kedvéért "buckyballnak""
Igen, leírja a teljes nevét (ami amúgy csak a C60 forma neve, emellett még számtalan módosulat van), de a kémiában használatos egyszerűbb gyűjtőnevét nem (ami nyilván a spec. focilabda formából származik, ha már itt tartunk ezt inkább értené a magyar), helyette az érthetetlen amcsi becenevet ismételgeti végig "egyszerűként". Én ezt szolgai fordításnak hívom. Ráadásul ez a 'papír' főleg vagy kizárólag csak nanocsövekből áll, tehát nincs benne "bákiból". Így meg szimpla hülyeség.

http://en.wikipedia.org/wiki/Fullerene#Carbon_nanotubes
2008. okt. 20. 17:24 | galéria | válasz | #28
Miután belinkeltem az angol wikis cikket, rájöttel ugyi te is, te okoska.
Tetsuo  
2008. okt. 20. 15:30 | válasz | #27
ez benne van a cikkben.
Gyurry  
2008. okt. 20. 15:23 | válasz | #26
Egyet felejtettetek el, ha páncélt lehet belőle csinálni, akkor golyót is! :)
Ráadásul az olcsóbb, mert kis méretű, tehát egy páncélból többszáz lövedék készíthető!

Sajnos a hadiiparban nincs meg az a jóhiszeműség, hogy biztos védelemre jó lesz.

Ironka  
2008. okt. 20. 11:27 | válasz | #25
Már megint mi ez a szolgai agyatlan fordítás??? Mi a f@szomat kell itt bákizni, utána lehetne egy hangyányit nézni, ez itt nem ámerika, van ezeknek az anyagoknak normális 'magyar' neve, fullerénnek hívják őket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuller%C3%A9n
Tetsuo  
2008. okt. 20. 10:40 | válasz | #24
nincs olyan tulajdonsaga egy femnek, amit egy muanyag nem "pipal" le, talan a vezetokepesseget kiveve. Egyedul az eloallitasi koltseg a visszatarto.
Tetsuo  
2008. okt. 20. 10:36 | válasz | #23
a hadseregnek meg van a sajat backypaperje. Ami valszeg kicsit eltero technologia es mar hasznaljak is.
Tetsuo  
2008. okt. 20. 10:33 | válasz | #22
az acelhoz kepest ja, de nem az aluminiumhoz..
meg lehetne csinalni az egesz motort muanyagbol, csak tobbe lenne mint a Veyron.
NEXUS6  
2008. okt. 20. 10:15 | galéria | válasz | #21
Amúgy milyen jó magas házakat, hidakat, akármit lehetne csinálni belőle! Csak a szél el ne fújja.;)))
brueni  
2008. okt. 20. 08:41 | válasz | #20
hm érdekes hozzászólások..

páncélzatnak? a jó hővezetési képességei miatt kiszippantaná a katonák testhőjét, tehát jó szigetelő ruha kell alá.

nagy nyomás és hő? önszervező kémiai reakciókkál szokták az ilyeneket előállítani

csökkentett fémtartalmú motor? valóban van ilyen, de az igénybevétel miatt az anyagfáradás is hamarabb következik be. azok a motorok nem bírták a kiképzést, csak koncepció volt.
Icegod  
2008. okt. 20. 07:15 | válasz | #19
azért én nem állnék be ezzel a golyóálló mellénnyel egy 60 milis (hasamra ütöttem...) ágyú elé, lehet, hogy a mellény mögöti részek épen maradnak, de a többi ... :D a kinetikai fegyverekről nem is beszélve (nyíllövedék...), vagy akár egy sima robbanás is elég nagy gyorsulást generál ahhoz, hogy akár a mellény sérülése nélkül öljön ... de természetesen kézfegyverek ellen jó lenne

Egy hülye kérdés: ezek az anyagok újrahasznosíthatóak?, csak hogy egy kicsit a nagyonnagyon távoli jövőbe tekintsünk.
2008. okt. 20. 01:11 | válasz | #18
ennek a harcászati jelentősége óriási. ott a pénz nem (annyira) számít. és ha annyit kell előállítani, hogy bazi nagy tankokat és vadászbombázókat építsenek belőle, akkor meglesz a technológiai háttér az olcsó tömeggyártáshoz.

ez pl testpáncélnak is kiváló lenne. 10x könnyebb, mint az acél, viszont 500x erősebb. ha ez igaz, akkor ugyanannyi súlynál, 5000x erősebb az acélnál. így ha jól számolom ilyen anyagból készített, két centi vastagságú golyóálló mellény nem nyomna 10kg-ot, ugyanakkor nehezebb lenni átütni, mint egy mai modern harckocsi páncélzatát.
2008. okt. 19. 23:21 | galéria | válasz | #16
Ez meglepett.
2008. okt. 19. 22:28 | válasz | #15
amúgy nagyon nagy nyomás és hőmérséklet kell hozzá, légköri nyomáson nyitott kemencében gyártják az MTA MFA-ban.
djw  
2008. okt. 19. 20:04 | válasz | #14
kondomon is csinálnak majd papírbú? mer akkor nem kell félni ha szuperűs... :D
NEXUS6  
2008. okt. 19. 12:01 | galéria | válasz | #13
Lehetne belőle pl környezetbarát, 20-30 év élettartamú WC papírt is csinálni!;)))
2008. okt. 19. 09:59 | válasz | #12
Kíváncsi vagyok, hogy ez az anyag alkalmas-e pl. belsőégésű motor készítésére. Ha igaz amit írnak, sokkal vékonyabb falú vázat lehetne készíteni belőle, és a vékonyabb váz könnyebb szerkezetet jelent.

Olyan 30 éve a Mercedes kísérleti üzemében építettek egy csökkentett fémtartalmú motort. Fém csak a dugattyúkban a hengerperselyekben, a hengerfejben, a főtengelyben és a csapágyakban volt. A motor súlya a hagyományoshoz képest harmada-negyede volt.

2008. okt. 19. 04:22 | galéria | válasz | #11
gondolom jó olcsó lehet előállítani... ha -a gyémánthoz hasonlóan- gigantikus hő és nyomás kell neki hogy pl. grafitból ilyen formára álljon össze... sőt .. a gyémántnál nagyobb, mert az még a földi körülmények között is létrejöhet lávakürtőkben, ennek viszont csillagok belsejében van az "szülőföldje", a természetes lelőhelye...

a másik neve egyébként C60, mert 60-as atomrács-szerkezete van, focilabda alakú öt és hatszögekből álló gömb- és forgás-szimmetrikus (akárcsak a tertaéder) poliéder .. ellentétben pl. a gyémánt tetraéder alakjától (C4)
2008. okt. 18. 22:34 | galéria | válasz | #10
Nem áll jól, Wang úr kezében az a Durex (bár nem tudom melyik fajtája, mert még nem láttam ezt a szín kombót )

Amúgy
Scamp  
2008. okt. 18. 21:50 | galéria | válasz | #9
Türelem rózsát terem :)

Örülök az ilyen híreknek, legalább látom hogy azért fejlődünk is valamerre.
2008. okt. 18. 19:13 | válasz | #8
csak nagyon lassan:(
2008. okt. 18. 17:09 | válasz | #7
Holdbázis kiépítésnél milyen jól fog jönni. Úgy tűnik elkezdődött valami . . .
Zocsi  
2008. okt. 18. 17:00 | válasz | #6
Nah végre! Végre látok fantáziát a nanotechnológiában! Még tíz év és végre használni is fogjuk őket napi rendszerességgel...
A másik örömfakasztó az lesz, ha végre biológiai szemétlebontást, vagy egyéb fincsi dolgokat találnak majd fel és jöhetnek a barátságos baktérium gyárak, amik nanocsőből vannak felépítve.

NEXUS6  
2008. okt. 18. 15:46 | galéria | válasz | #5
Mer rosszulteccik értelmezni a dógot, nem egy álom-tulajdonságokkal rendelkező anyagról van itten szó, hanem olan anyarú, ami az álmot alkossa!
Na!

2008. okt. 18. 15:19 | galéria | válasz | #4
Tessék nyugodtan azt írni, hogy álomanyag, mert már Karádi Kati is álomautóban repült!
Ugyanis nem létük át a bűvös 6 szótagot, ami a magyar helyesírás Mach-sebessége. Érthető? Ha nem, tessék nyugodtan kérdezni.

A vizsgálódás tárgyára térve:

1. már látom, amint az űrliftesek szemében megcsillan a misztikus fény.
2. biztos ehhez kapcsolódik az a másik hír, mely szerint a tranzisztorokat ezentúl papírból fogják gyártani, nem szilíciumból.

Bucipapír, buckapapír, bukipapír, de nem buktapapír, sem bakipapír!
2008. okt. 18. 14:29 | galéria | válasz | #3
de inkább bizonyítást látnánk nem ígéreteket. akkor röhögtem mikor azt állították hogy autókat gyártanak ebből, hát sztem ez még messze van, nézzük csak a kerámia fékek, szelepek elérhetetlenségét, a hétköznapi ember számára, és karbon motorháztetőt sem nagyon látsz.

bár a repülésben valszeg meg fog jelenni, ha tényleg annyira jó lesz mint gondolják, de egy kis edénykékben létrehozott kevés anyagtól talán sokat várnak, majd meglátjuk én szorítok, hogy minnél hamarabb lássunk ettől többet is
2008. okt. 18. 14:15 | válasz | #2
Ebbe nem is mernék belegondolni...
NEXUS6  
2008. okt. 18. 13:57 | galéria | válasz | #1
Hú, kúl!
Csak nehogy aztán a teroristák (esetleg pedofilok) kezébe kerüljön!!!