Nagyobb az ózonlyuk, mint tavaly
2008. október 16. 12:44, csütörtök
2008-ban az Antarktisz fölött éktelenkedő ózonlyuk, mind méretében, mind ózon veszteségben meghaladja a tavalyit, azonban még mindig kisebb, mint 2006-ban.

Hirdetés

Ózonpajzsunk egy védelmet nyújtó légköri réteg 25 kilométeres magasságban, ami megszűri a napfényt a káros ultraibolya sugaraktól. Idén az elvékonyodott ózon területe a Déli-sark fölött elérte a 27 millió négyzetkilométert. Összehasonlításként tavaly 25 millió négyzetkilométer volt, a rekordot pedig 2006-ban érte el 29 milliós értékével, ami nagyjából Észak-Amerika területének felel meg.

Az ózon kiürülését a nagy magasságok rendkívül hideg hőmérséklete és az ózont megsemmisítő gázok, mint a klór és a bróm okozzák. Utóbbiak az ember által előállított halogénezett szénhidrogénekből, CFC-kből erednek, amit 1987-ben a montreáli egyezmény betiltott. Az időjárási körülményektől függően az ózonlyuk mérete évről évre változik. A déli félteke tele során az Antarktisz feletti atmoszféra elszigetelődik a közép-magasságú levegő cseréjétől a poláris örvény néven ismert, nagyon alacsony hőmérsékletű sarok körüli, úgynevezett cirkumpoláris széljárás következtében, ami a poláris sztratoszférikus felhők jelenlétéhez vezet.


Az Antarktisz feletti ózonréteg változásai - legvékonyabb a lila (60%-a a normálisnak), ezt követi a kék, zöld, sárga és a narancssárga, mely a legvastagabb

A sarkvidéki tavasz beköszöntével, ami szeptemberben vagy októberben éri el a területet, a visszatérő napfény és a sztratoszférikus felhők együttes hatására klórgyökök szabadulnak fel, melyek különálló oxigén molekulákra bontják le az ózont. A klór annyira reaktív az ózonnal, hogy egyetlen klórgyök képes több ezer ózon molekula lebontására.

"2007-ben egy kevésbé koncentrikus és nagyobb poláris örvény az ózonpusztulás korai kezdetét eredményezte az örvény napfényes részein" - magyarázta Julian Meyer-Arnek, a lyukat évente tanulmányozó Német Űrrepülési Központ (DLR) kutatója. "2008-ban egy jóval koncentrikusabb sarki örvény körülbelül egy héttel eltolta az ózonpusztulás kezdetét. A sarkvidék légkörének kémiai előfeltételei nagyjából mindkét évben azonosak voltak, 2008-ban azonban a hőmérséklet némileg alacsonyabb volt, mint 2007-ben, ami a sztratoszférikus felhők kialakulásának erősödéséhez vezetett. Mivel a poláris örvény változatlan maradt a 2008-as ózonlyuk a valaha észlelt egyik legnagyobbá nőtte ki magát."

Az Antarktisz feletti ózonréteg idén mért minimum értéke 120 Dobson egység (DU), ami 2006-ban 100 DU volt, míg a Föld más területeinek átlagos ózonvastagsága 250-300 DU magasságában mozog. A DLR elemzései az ESA Envisat műholdjának SCIAMACHY légköri szenzorjának, a ERS-2 és a MetOp műholdak fedélzetén elhelyezett Globális Ózon Megfigyelő Kísérlet (GOME) adatain alapulnak. A tudósok szerint mivel az ózonlyuk mérete évente változik a hőmérséklet és a légköri dinamikák függvényében, ezért igen nehéz az ózon visszatermelődés jeleinek észlelése. "A jelek észlelésének érdekében kulcsfontosságú a globális ózon réteg, különösen a déli-sarki ózonlyuk folyamatos megfigyelése" - összegzett Meyer-Arnek.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2008. okt. 20. 21:33 | válasz | #29
Tetsuo  
2008. okt. 20. 15:32 | válasz | #28
lol
ebredj fel!
2008. okt. 18. 11:30 | galéria | válasz | #27
Nem, de minden fiatalkorú bűnöző, bűnöző.
2008. okt. 18. 11:03 | válasz | #26
Most ennek a cikknek mi értelme?
Néhány hónapja meg ez jelent meg:
http://www.sg.hu/cikkek/44955/gyogyul_a_fold_ozonretege

dez  
2008. okt. 18. 00:03 | válasz | #25
Minden gyerek bűnöző?
2008. okt. 17. 18:55 | galéria | válasz | #24
Nekem ne dicsérd a fiatalkori bűnözőket se!
dez  
2008. okt. 17. 15:37 | válasz | #23
100 év múlva nagyjábó mindenki alulról fogja szagolni az Ibolyát (nem Ibolya nénit :P), akik itt most írkálnak.

De előtte még pokollá tesszük a gyerekeink életét.
NEXUS6  
2008. okt. 17. 11:43 | galéria | válasz | #22
Igen, most végre elolvastam, hogy mit írt...;D
Zro  
2008. okt. 17. 10:45 | válasz | #21
"Az ózonlyuk kialakulása
"Elsőként az 1970-es években tapasztaltak ózonkoncentráció csökkenést az Antarktisz feletti sztratoszférában. A mérések gyors ütemű csökkenést jeleztek: míg 1955-ben 320 Dobson-egységet mértek, addig 1975-re ez 280-ra, majd 1995-ben 90-re süllyedt. Mivel az Antarktiszon kívül más régiókban nem mértek ózon koncentráció-csökkenést, ezért közel egy évtizedig mérési hibaként könyvelték el az eredményeket."
"A fő probléma azonban az, hogy ezeknek az anyagoknak (kémiai stabilitásuk következtében) nagyon hosszú (50-150 év) az átlagos légköri tartózkodási ideje, így a kibocsátás megszűntetése után is még hosszú évekig jelen lesznek a sztratoszférában, és roncsolják az ózont. Napjainkban a fejlődő országok váltak a legnagyobb CFC-kibocsátóvá, mivel azokban még nagy számban találhatók hagyományos készülékek. 2003-ban tőlük származott az összes ózonkárosító gáz közel fele, amely a légkörbe került."
"Rendkívül stabil vegyületek, némelyikük várható légköri tartózkodási ideje az 5000 - 100 000 éves idõtartományba esik."
2008. okt. 17. 09:32 | galéria | válasz | #20
Nagyobb az ózonlyuk mint 4 éve! :)
2008. okt. 16. 23:18 | galéria | válasz | #19
mit is szoktatok erre mondani? MEGHALUNK MIND!
ziipp  
2008. okt. 16. 21:03 | válasz | #18
Szó szerint van mit a tejbe aprítaniuk. (:
dez  
2008. okt. 16. 20:38 | válasz | #17
Szerintem ironizált.

És egyébként ma Kína a legkörnyezetszennyezőbb. (A saját gyerekeiket is szennyezik...)
dez  
2008. okt. 16. 20:18 | válasz | #16
Ja bocs, a cikkbeli fejtegetés 2007-re vonatkozott. De érdekes, hogy néhány más évben is hasonlóan megemelkedett a koncentráció egyéb területeken, bár utóbbi esetekben a lyuk megvolt. Ez alapján szerintem itt is a széljárás befolyásolta a dolgokat. (A CFC légkörbeli mennyiségében nincs ilyen nagy fluktuáció, és az UV is állandó. Továbbá mint elhangzott, az erős sugárzások inkább bontják, mint építik. Más lehetőség nem nagyon van, mint a széljárás.)
dez  
2008. okt. 16. 20:05 | válasz | #15
Mit nem értesz? A felfelé szivárgó CFC folyamatosan bontja, de ezt hol pozitívan, hol negatívan befolyásolja az időjárás. Azaz, van egy átlagos tendencia, ami több év alatt figyelhető meg, és van egy rövidebb távú variancia.
NEXUS6  
2008. okt. 16. 18:34 | galéria | válasz | #14
Képzeld van olyan ember aki 500 Ft-ért elvágná a torkodat, de talán még annyi sem kéne neki. Szórakozásból is megtenné!
Amúgy pl. Sztálin kb ilyen ember volt. És még ma is találsz ilyeneket a vezetők között. Ha azt mondja valaki egy ilyennek, hogy kap 20 000 $ (ami nem sok) de had építsenek már a kis országába valami dúrván szennyező gyárat, gondolod hogy egy percig is gondolkozna azon, hogy elfogadja-e a pénzt?

Meglepődtél???
NEXUS6  
2008. okt. 16. 18:30 | galéria | válasz | #13
De volt lyuk!;)))

Amúgy hogy bizonyítod, az ember előtti ózon hiányát/meglétét, amikor télen nem süt a nap így nem éri uv sugárzás a felszínt ahol esetleg reakciókat okozhat. De pont ezért ózon sem keletkezik, hanem szép lassan elbomlik természetes úton is. Részben pont ezért válik jelentőssé meg tavasszal/tavaszra a lyuk. A CFC meg egyéb anyagok erre csak rátesznek egy lapáttal.

Jó hogy azt nem mondod az ember elött nem esett az eső, mert az is csak a légkörbe juttatott korom és egyéb szennyező anygok terméke. (Amúgy persze részben ez is igaz, és az utóbbi évtizedekben kimutathatóan növekedett a felhős órák száma)

Télen alakul ki, ami az itteni féltekén nyár ugye, és tavasszal az az szeptember-decemberig éri el csúcspontját, mert a napsugárzás által beindított folyamatok nem hogy javítanák, még rontják is a helyzetet.
2008. okt. 16. 18:23 | válasz | #12
valahogy nem tudom elképzelni, hogy bárki cfc-t használjon elvégre felnőtt, felelősségteljes kis faj vagyunk. én már a használt autógumit is mindig egy helyre dobálom az erdőben.
kvp  
2008. okt. 16. 17:08 | válasz | #11
"Ez a lyuk az ember elött is volt"

Nem volt. Sot bizonyithatoan korabban csak akkor jott letre ilyen, ha nagy erossegu sugarzas erte a Foldet kulso forrasbol. (pl. tavoli szupernovarobbanasbol)

"Mivel télen nincs napsütés, így az ózon koncentrációja is csökken, mert az ózon ugye pont a napsugárzás hatására alakul ki."

Telen alakul ki, de ami itt tel, az a deli felteken nyar. Az ozon szintje legjobban a delisarki tavasz alatt sullyed le. Az oka az, hogy a cfc es egyeb karos gazokat is az uv sugarzas aktivalja. A helyi tel soran csak a veszelyes gazok gyulnek fol, amik tavasszal egyszerre aktivalodnak. A folyamat elonye, hogy a karos hatas jo resze nem europa es a tobbi lakott foldresz folott ervenyesul.

ps: A lyuk megnovekedesenek ket oka lehet: valaki megint hasznal cfc-t vagy nagyobb kulso sugarzas erte a bolygot az elmult idoben. (mondjuk a csillagaszok lattak egy szupernovat felvillanni a tavolban es a naptevekenyseg is eros volt)
NEXUS6  
2008. okt. 16. 16:24 | galéria | válasz | #10
Szerintem ebben az is benne van, hogy azóta tudjuk, hogy milyen vastag az ózonréteg mióta be vagyunk xarva és figyeljük mint állat.

Az Antarktisz feletti lyuk nagyrészt annak köszönhető, hogy télen gyak egy zárt légtömeg alakul ki a kontinens felett. Mivel télen nincs napsütés, így az ózon koncentrációja is csökken, mert az ózon ugye pont a napsugárzás hatására alakul ki. Ez a lyuk az ember elött is volt, és utána is lesz.
Pares  
2008. okt. 16. 16:04 | válasz | #9
Azért az engem is érdekelne, hogy 2002-ben miért lett JELENTŐSEN vastagabb az ózonréteg, mint pl.: 2001-ben vagy 2003-ban...
2008. okt. 16. 14:47 | galéria | válasz | #8
De okos vagy te.
Mert az előző években nem szivárgott felfelé, meg a szél se fújt, bolond lyukból sem.
dez  
2008. okt. 16. 14:40 | válasz | #7
Benne van a cikkben: az ottani szelektől is függ. Epikurosznak is.
dez  
2008. okt. 16. 14:38 | válasz | #6
Az eddig kibocsátott CFC is lassan szivárog felfelé.
ziipp  
2008. okt. 16. 14:30 | válasz | #5
Vajon 2002-ben miért lett vastagabb?
2008. okt. 16. 14:28 | galéria | válasz | #4
No, igen, de a CFC gázok kivonásával egyidejűleg szépen lassan kezdett begyógyulni az ózonlyuk. Most a folyamat megtorpant, és ennek oka van. Vagy valakik - Kína, India? - titokban mégiscsak eregetnek CFC-ket a légkörbe, vagy bekapcsolt egy másik tényező. Mindkét magyarázat aggodalmakra ad okot.
dez  
2008. okt. 16. 14:13 | válasz | #3
Csak sajnos ez nem úgy működik, hogy csökkentik az ózonréteg-bontó gázok kibocsátását, és erre holnaptól máris elkezd összemenni az ózonlyuk is. Még évekig csak növekedni fog, és majd aztán lassan összemenni, úgy 10-20 év alatt... Addig meg napozás nuku (hacsak nem akarsz bőrrákot). Sokkal előbb kellett volna kapcsolni.
2008. okt. 16. 13:33 | válasz | #2
Politika. "Ha valami rosszul sul el okolj mast, ha jol akkor dicsoitsd magad!"
Viet  
2008. okt. 16. 13:18 | válasz | #1
Én mintha vmi olyanra emlékezek hogy egyesek nagyra voltak magukkal hogy nagymértékbe lelasitották a folyamatot és majd visszafordítják.....